Révai Nagy Lexikona, 20. kötet: Kiegészítés: Bér-Zsolt (1927)

N - Nábrád - Nád - Nadab - Nádai - Nádalja - Nádalmás - Nadántelek - *Nadányi - Nadap - *Nádas - Nádasberend - Nádasd - Nádasd - Nádasdaróc - Nádasdia - Nádasdladány - Nádasér - Nádasfő

MUller-BresIau — 679 — Arbeitersekretariate und Arbeiterversicherung in Deutschland (1904); Socialisierung oder So­zialismus (1919). *2. M. (M. Franken), Hermann, német poli­tikus, szül. Mannheimban 1876 máj. 18. Előbb kereskedő, majd szerkesztő volt. 1906 óta tagja a szociáldemokrata pártvezetőségnek, 1919 óta a birodalmi gyűlésnek. 1920-ban, a Kapp-pács le­verése után, birodalmi kancellár volt. (Ő irta alá a békeszerződést Németország és az entente közt. Mint mérsékelt szocialista a kétféle pártfrakció egyesítésén fáradozik és továbbra is vezető szere­pet tölt be. *3. M. (M.­Meiningen), Ernst, német demo­krata politikus, szül. Mühlhofban 1866 aug. 11. Eleinte bíró volt, de 1898 óta a birodalmi gyű­lésnek, 1905. a bajor kamarának is tagja volt haladó­ néppárti programmal. 1919-ben bajor igazságügyminiszter volt s mint ilyennek kiváló érdemei vannak az igazságügyi reformok terén. Számos jogi kommentárt írt. *4. M., Ioan von, német klasszikus filológus, megh. Münchenben 1917 júl. 20. Müller-Breslau, Heinrichi, német mérnök, megh. Berlinben 1925 ápr. 23. Müller-Guttenbrunn, Adam, német regény­író, megh. 1923 jan. 5. •Müller-Lyer, Fra­iz, német szociológus és pszichológus, szül. Baden-Badenban 1857 febr. 5., megh. Münchenben 1916 okt. 29. Fiatal korában a strassburgi egyetem orvosi karán volt asszisz­tens, később magántudós volt Münchenben. Mint pszichológus az optikai csalódásokkal foglalko­zott, ő fedezte fel a róla elnevezett M.-féle csa­lódást. Mint szociológus, a marxista­ e­volucio­Nábrád, kisk. Szatmár, Ugocsa és Bereg közig, egy. egyes, vm., (1920) 943 lak. Nád (Rohr i. Burgenland), Vas vm. (Tr. A.) Nadab (Nádab), Arad vm. (Tr. R.) Nádai Pál, író, újabb művei: ízlés, kultúra és szülőföldszeretet (1917); Az iparművészet Magyarországon (1920); Jelenkori szépség­törekvések (1922); Nádalja (Nadalj), Bács-Bodrog vmegye. (Tr. SzHSz.) Nádalmás (Nádalmesti), Arad vm. (Tr. R.) Nadántelek (Nádariu), Bihar vm. (Tr. R.) •Nadányi Zoltán (körösnadányi), költő, hir­lapíró, szül. Feketegyörösön (Bihar vm.) 1894 okt. 9. Középiskolai tanulmányait Nagyváradon végezte, ugyanott hallgatott jogot. Egy ideig Nagyváradon, majd Budapesten volt újságíró, később Bakonyszegre (Bihar vm.) költözött. Budapesti újságíró korában tűnt fel könnyű vers­technikájú, zengzetes, finoman csengő verseivel. Később költészete elmélyült és lelkének bonyo­lultabb problémáit is megénekelte, az új költői iista irányhoz csatlakozott s ő volt az első ön­álló német szociológus, aki rendszeresen kidol­gozta a társadalmi fejlődés elméletét. Nagy­hírű főmunkája: Die Entwicklungsstufen der Menschheit (6 köt. 1908- 20). V. ö. Eisler, M. (1923). München, Bajorország fővárosa, (1925) 680,704 lak. A Deutsches Museum új épülete az Isar szi­getén 1925. nyílt meg. München-Gladbach, német város a Rajna­ tar­tományban, Düsseldorf kerületben, (1926) 115,066 lakossal. Münster, porosz közigazgatási kerület Veszt­fáliában, ter. 7257 km 2, (1925) 1.282,469 lak. Fő­városa M., (1925) 105,889 lak. Münsterberg, Hugó, német-amerikai filozófus és pszichológus, a modern alkalmazott lélektani kutatás megindítója, megh. Bostonban 1916 dec. Újabb művei: American problems from point of view of a psychologist (1910); American patrio­tism and other social studies (1913); Psychology and social sanity (1914); The war and America (1915); The peace and America (1915); The pho­toplay (1916); To-morrow (1916). *Myjava . Miava. •ilyocoptes (állat). 1. Rühatkák. (XVI. köt.) *5ryoxicebus (40at), a félmaki (Hapalemur) újabb nemi neve. L. Félmaki. (VII. köt.) *Myk­entollia vagy Protura (állat), a Rovarok (Insecta) egyik rendje. L. Rovarok. (XVI. köt.) Myslbek, Joseph Václav, cseh szobrász, megh. Prágában 1922. Myslowic, város Lengyelországban, (1921) 18,115 lak. Mysore, J. Maiszur. (XX. köt.) iskola modorában. Számos pályadíjat nyert, kü­lönösen a Petőfi-Társaság pályázatain. Munkái: Újabb versei (Nagyvárad 1914); Furcsa vendég (versek, Budapest 1921); Szép nő az ablakban (versek, u. n. 1926). Nadap, nagyk. Fejér vm., (1920) 628 lak. •Nádas Sándor, író és hirlapíró, szül. 1883. Hírlapírói működését jórészt az általa alapított Pesti Futárban fejti ki. Novellái, rajzai, kritikái is ott jelentek meg. Főbb művei: Öreg szalámi­tolvaj; Éjjeli muzsika; Krisztina sorsa; Operai angyalok; Kávéház (vígj., Vígszínház, 1916); A bolondok örökké élnek; Akiért csak a kezet kell kinyújtani. Nádasberend (Berindea), Kolozs vm. (Tr. R.) Nádasd (Trstenc), Liptó vm. (Tr. Cs.-Szl.) Nádasd, kisk. Vas vm., (1920) 1715 lak. Nádasdaróc (Darosi), Kolozs vm. (Tr. R.) Nádasdia (Nadasdia), Hunyad vm. (Tr. R.) Nádasdladány, kisk. Fejér vm., (1920) 1585 lak. Nádasér (Nedozery), Nyitra vm. (Tr. Cs.-Szl.) Nádasfő (Barbok), Pozsony vm. (Tr. Cs.-Szl.) N. Nádasfő

Next