Wanted, 1999 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1999 / 10. szám

S a lázadás bimbózó csírája újra felütötte fejét egy új klub formájában ezúttal az elbűvölően csúnya városrész­ Kőbánya szívében. Maga a hely a Pataky István Művelődési Közműűt tu­lajdonát képező apró helyiség volt a Halom utcában. A klubot - mintegy jelzésül arra vonatkozólag/ miszerint egyenes ágon kí­­vnja fogatni a FATER CLUB hagyományait - MATER CLUBNAK Szellemi anyja egy Pető Aranka nevű fiatal punklány volt, aki képes volt egy olyan dolgot létrehozni, ami sze­rintem se előtte, se utána nem működött Magyarországon. Képzeljen el az Olvasó egy helyet, mely oly apró, hogy szinte megbúvik a háromemeletes házak erdejében. Az ajtón belépve minden a ’70-es évek kultúrház-hangulatát árasztja. Kis terem, hátul székek, az előtérben szabályos dobogóval ellátott színpad valódi recsegő deszkákkal. A falat zöldes árnyalatú olajfesték borítja, néhol lambéria, WC, mosdó. Ez a punkhely. Nem úgy a FEKETE LYUK nevet vi­selő divathely, ahol a lázadás és a szembenállás kellékeit előre szolgáltatta a rendezőség különféle ábrák és feli­ratok formájában, melyekkel a falaktól az illemhelyig mindent beborítottak. Mi értelme a megbotránkoztató megjelenésnek egy olyan helyen, ahol elvárják a meg­botránkoztató külsőségeket, s egy egész intézmény léte­sült ennek kiszolgálására? ...A klubot magunknak csináltuk a „csináld magad” és a „mindent szabad” elv alapján. Elmondok egy példát. Szombat volt, hát elindultunk a MUTER CLUBBA. Hová is men­jen az értelmes ember máshová? A pénzt azonban elittuk, így belépőre már nem maradt egyetlen árva fillér sem. Ácsorogtunk a bejáratnál, s közben folyt az egyezkedés. - Aranka/ nincs pénzünk. - Figyeljetek/ azért valamennyit kerítsetek elő. Legalább egy húszast/ nn. Voltunk kábé hatan. - Figyelj. Aranka/ az az igazság/ hogy nincs semmi. Szegény lány végignézett rajtunk, majd rövid töprengés után meghozta a döntést: - Rendben, de akkor felléptek. Igazán nem átalt/n misztifikálni, de egyetlen szó illik erre leginkább: PUNK. Amúgy ez az eljárás végül annyira általánossá vált, hogy kezdtünk elpofátlanodni: - Aranka, ma nincs pénzünk, de fellépünk helyette! - jósoltuk biz­tatóan, amint vagy tizenketten becsődültünk a terembe. Így született meg a például a Zsirgid Bergeny nevű, nem túl népszerű formáció, melynek műsora abból állt, hogy amíg valaki fennhangon olvasta a mikrofonba az aznapi Népsza­badságot, addig a maradék legénység azzal hangoskodott, ami a keze ügyébe került. Mellesleg a MŰTERMEK híve volt az egész országban, sőt még külföldről is érkeztek fellépő zenekarok, és fellépett itt az akkori magyar punk színe­­világa: QSS, Auróra, Lenin körút, Kazányi, Kisangyal, Mumia, Leukémia, Seduxen. Feljött Egerből a Kizárt Do­log, Ajkáról a Barátság Kőolajvezeték, illetve Szekszárd­­ról a Pink Panthers... Ám az élet nem volt mindig vidám és felhőtlen, hiszen a punk-skinhead ellentét 1986-’87 környékén tombolt a leg­durvábban. (Kevesen tudják, hogy a punk-skinhead ellentét gyökerei Magyarországon nem politikai jellegűek voltak, ha­nem egy szimpla nőügy állt a háttérben.) A legotrombább skinheadek az „óbudai arcok” voltak, mint például Zalaváry, Csúcsú, vagy a híres-nevezetes Dudás. Dudásék néha lejár­tak a MUTERBA is békétlenkedni. Egyik látogatásuk kiváltó oka a szóbeszéd szerint a következő volt. Látár, a kőbányai pun­kok vezére társaságban, tanúk füle hallatára kijelentette:­­ A kopaszok hülyék! ** A Mater és Fater klubokat szintén gyakran látogató szerkesztő megjegyzései a dokumentumértékű műhöz: * Valójában: Pá Konstantin, aminek ugyan nincsen értel­me, de így hívják az ürgét, énekelt több punkzenekarban, a ZEF-QSS - és bizony volt Pál Utcai Fiúk is, ha jól emlék­szünk, pont ez utóbbi együttes dobosával verekedett össze az egyik vezérskinhead, ebből lett aztán az országos bunyó - közös buti szándékos volt, Konstantin valami megmagyaráz­hatatlan okból erőltette a punk-skinhead barátság ideáját. A szerkesztő a véres csetepatét egy Herkules nevű - azóta külföldre távozott - őspunk és egy Ozzi nevű baráti, de meg­felelően nagydarab skinhead árnyékában vészelte át. ** Bucó ötlete, miszerint a punk-skinhead ellentét egy nőügyben gyökerezett volna, elég eredeti,­de a valósághoz -vajmi kevés köze van. A határozott ideológiai különbségek ugyancsak az említett időszakban, ’86-’87-ben alakultak ki, Sotárt (Isten nyugosztalja!) is kifejezetten emiatt és nem mindenféle hülyézések miatt nyilvánították közellenségnek a kopaszok, de már a 1984-’85-ös FMH-beli t­zedes­ koncer­­teken azzal irtotta a punkokat Csúcsú és Dudás, hogy azok modern hippik, gyanús, sötét alakok.­Voltak­ ugyan unionis­­ta kísérletek, még a később kifejezetten antiskinhead kvázi­­punkvezérré vált Sotár is részt vett egy formációban, amely­nek halhatatlan sorai így hangoznak: Punk vagy skinhead nem számít/cigányok közt elhárít. Egészségünkre! Megjegyzendő még, hogy skinheadlátogatások töb­­bé-kevésbé stabil programpontját képezték a Muter mű­sorának, a kopaszok ugyanis Csepelen nyitottak klubot akkoriban, ahol az Os-Kor és a többi hasonló, erősen ide­ologikus banda verte a nyálát, és a fellépéseket direkte úgy időzítették, hogy tömegközlekedésileg még átérjen az egész kompánia punkot verni kőbányára. *** A szerkesztő éppen az irodaajtó előtt állt, ahová Sátár nem konyhakéssel, hanem egy bajonett-szerű irtóza­tos katonai gyilokkal rá­ogott be, a szerkesztő orcájába fél centiről üvöltött Zalaváry, de ennyivel megúszta az esetet. Megjegyzendő továbbá, hogy a szerkesztő emlékei szerint maga Aranka is meg lett rugdalva az ajtóban, amikor nem akarta beengedni a skinheadeket,, .. . es rendőrhivassal fenyegetőzött. poitonpi „bucó” ódám * 7 * r k r t z t e 11 e : a werkrwte Ezt az álláspontot Dudás, az óbudai skinheadek vezére igen nehezményezte, ezért büntető expedíció kiküldésére határozta el magát. S lám, az egyik borús novemberi estén bakancsok zöreje verte fel a békés Halom utca csendjét. A közeli bokrokban csöndesen részegeskedő né­hány punk lélekszakadva jött a hírrel: - Jönnek a kopaszok! Többen is legyintettek erre a hírre. - Ugyan Perec, ne izgasd fel magad. Megint sokat ittál. Tedd le azt a Hubertust és nézd szépen a műsort! A színpadon éppen mi, vagyis a KISANGYAL kezdtük a műsorunkat. Slágerszámunk, a Bárcsak háború lenne már! előadásába fogtunk éppen, amikor berobbant a bejárati ajtó, a kopaszok pillanatok alatt elözönlötték a termet. Dudás belépett, elégedetlenül körülnézett, majd cse­lekvésre szánta el magát. El tudom képzelni, mi játszódhatott le a tudatában. Nem elég, hogy holmi „Sotár” miatt kénytelen órákat buszozni a városon keresztül, hogy a messzi Óbudáról Kőbányára érjen, nem elég, hogy itt van körülötte ez a rengeteg piros meg kék hajú szedett-vedett huligán, ráadásul ezek ott a színpadon még idegesítik is ezzel a szörnyű csörömpöléssel... Fölugrott hát, s olyat rúgott az éppen éneklő Pénisz gyomrába, hogy a műsor úgymond azonnal félbeszakadt. Én már csak arra lettem figyelmes, hogy hirtelen leáll a zene, s társaim szanaszét gurulnak körülöttem. A skinheadek ezután már nem foglalkoztak velünk, Sotárt keresték nagy elszántsággal, de nem találták, mivel fogott egy tekintélyes méretű konyhakést és bezárkózott vele az irodába. *** Az emberben ilyenkor óhatatlanul tudathasadásos dilemma mozog: szóljon a rendőrségnek? Hi­szen őket mi is utáljuk! Különben is, egy punk kihívjon valakire rendőrt? Abszurdum! Másrész­ről viszont valamit csinálni kellene ezekkel az állatokkal... Maga a MUTER CLUB 1988 tavaszáig működött, s hogy végül is a pénzhiány, a lakók feljelentései vagy más egyéb vetett véget a működésének, arra már nem emlékszem. E­XT ED­­ MI C.rf Q u A bal felső képen látható Sotár a kőbányaiak színeiben, a bal alsón az Őrmester a Vörösmarty térről.Jobb oldalon békés életkép a Materklubból .

Next