Wanted, 1999 (5. évfolyam, 1-12. szám)
1999 / 8. szám
Meglehetősen ritka a Wanted hasáb) GYAKORLATILAG BEMUTATKOZÁST JELENTŐ DJ) ZENEKAR - MELY NEMRÉG MÉG AZ AN TAVALY, DE IGAZÁBÓL MÉG A MÚLT ÉVTIZED Matrózfröccs ..* Placidi MN AZ, AMIKOR EGY MÁR HOSSZÚ-HOSSZÚ ÉVEK ÓTA MŰKÖDŐ ZENEKARRÓL ÍRUNK Profilt. Most épp ez a ritka eset állt elő, merthogy a Placidi (ejtsd: placi-GOLOSAN CSENGŐ PlACIDY (EJTSD: PLESZIDI) NÉVRE HALLGATOTT - NEMHOGY NEM LEGESLEGVÉGÉN ALAKULT. Egész pontosan 1989-ben alakított zenekart néhány budapesti, József Attila gimis srác; amúgy akkoriban - meg előtte is - minden gimnáziumnak volt minimum egy, de inkább kettő vagy három zenekara. Az viszont siher, hogy egy közülük biztos olyan „avangárdos” volt. Pont ezt meséli Nemes András, aki énekel és gitározik a Placidiban - rajta kívül még a szaxis tekinthető őstagnak -, mármint, hogy az iskolai blues- és rockzenekarok mellett ők voltak a „szomorú lelkizősök”, és hogy már akkor is azt a fajta kelet-európai hangulatot, meg a saját mániaként működő oroszos matrózromantikát próbálták elkapni, ami a zenekar most megjelent első kazettáján, a Holdkór címűn hallható. Nemes azt azért leszögezi, hogy ne gondoljunk kelet-európaság alatt nyöszörgésre meg „értelmiségieskedésre”, inkább csak annyi, hogy a nyugati hatások helyett a colour locale van Placidiék fókuszában. A kazetta meg csak azért most, mert a zenekar első három-négy éve hektikus próbálgatással, tagcserékkel, meg önkereséssel telt. (A zenekari felállás mostanság már állandónak mondható: Kerner András: éneks gitár, Kreut? Stalker László: dob, Fóti Lázár: basszussá lokál. Fordulópontot igazából az én magját, és ott tetőzött nála a már e zenekar lett, a „szomorú izé” - aho is, egyre nagyobb súllyal mászott be a tánczene. Épp ez, a melankólia és a matrózos-punkos zenei világ ütközése tehette, teheti érdekessé a Placidit, meg az, hogy Nemes, akinek pont az ilyen közép-kelet európai fílinget közvetítő zenekarok a kedvencei - gyakran emlegeti, többek közt, a német Element Of Crime-ot, egyre működőképesebb dalokat írt. Tehát holdkór. A szó értelmét a borítóban, egy kiemelt értelmező kéziszótári szelet segítségével magyarázzák, a hangulatot azonban nem kell kétszer megérezni. Nem szomorú dalok ezek és nem is vidámak. Egykedvűek. Holdkórosak. Jócskán visszanéznek a nyolcvanas évek hazai undergroundjára - néhol a Balkán Tourist, a 2. Műsor vagy a legeslegrégebbi Sex-E-PIL ügyei köszönnek vissza, a mából a Quimby ízei rokonok -, viszont a jobb pillanatokban (Vidám-szomorú, Félszemű Jack) tényleg kellő mértékben jön a megálmodott Placidi-íz, a kocsmás/matrózos keserédes, és akkor nem is fontos, hogy finoman fogalmazva is gyengén szól a kazi, meg hogy kicsit hamiskás az ének (mert jó párszor az vagy, hogy félrebotlanak a hangszerek (ez is megtörténik), mert visznek a dalok és világos, hogy miről van szó. -enerfotó: lükaktinen u/*profit PIACID! ::: WANTED SZÍNPAD ::: 08.08. ::: 00.30-}