Wanted, 2000 (6. évfolyam, 1-12. szám)
2000 / 12. szám
Robert szólólemezéről. De most talán már tényleg elkészül. Ha jól megfizet, akkor játszom is rajta akár. Mondjuk a Wrong Number, az például teljesen Robert ügye volt, én nem is játszottam rajta semmit. (Nem is baj, mondja Jason a visszavágás vigyorával.) Wanted: A Bloodflowers a harmadik része a Pornography és a Disintegration nyitotta trilógiának. Ugyanakkor óriási váltás is mind hangzásban, mind munkatempóban a Wild Mood Swingshez képest. Erről mesélnétek valamit? Perry: Még így is tovább tartott, mint terveztük. Már előre eldöntöttük, hogy ha nehezen is, de ezt a lemezt hamar befejezzük, nem kotlunk rajta túl sokat. Tanultunk az előző lemez gondjaiból is. Hallatszik, hogy sokkal jobban koncentráltunk. Robert: Ez valahogy szinte hagyomány már. Kellett egy albumot csinálnunk, ami úgy hangzott, mint egy Cure-album. A Wish részeiben volt csak Cure-album, és azelőtt a Disintegration volt az utolsó „igazi" lemez, ami úgy hangzott, mint mi. Vannak persze nagyon jó pillanatok a Wild Mood Swingsen is, de túl sok a súlytalan, jókedvű téma, és akartam egy olyan lemezt, amin ez nem ennyire van jelen. Olyan lemezt, amin nincsen klasszikus értelemben vett kislemezsláger. Már mikor csináltuk, az agyamban motoszkált, hogy ez lesz, ez lehet az utolsó Cure-album, ami most is igaz, és ha az, akkor legyen jó, és legyen jellemző ránk, a zenekarra. Ha most elkezdünk felvenni dalokat a stúdióban, akkor még a Bloodflowersnél is egyszerűbb, sötétebb, lassabb dalok lesznek, ez biztos. Perry:: Utólag sokan mondják, hogy a Wild Mood Swings eklektikus lett, meg hogy bizonyos fokig a Kiss Me, Kiss Me, Kiss Me folytatása volt, de ez azért nem annyira igaz, legalábbis szerintünk. Azért furcsa, mert a felvételek alatt ott volt a potenciál, de valahogyan elveszett a munka folyamán. Egy halom szám nem került rá fel és lehet, hogy azokat kellett volna inkább rátenni. A Bloodflowersnél nem volt ilyen problémánk. Volt egy közös téma vagy hangulat, ami összekötötte a dalokat. Simon: A Wild Moon Swings darabos volt. Túl sokáig vettük fel, és emiatt a végén már egy csomó mindent máshogyan gondoltunk. Nem volt valami túl erős lemez. (Szar volt - mondja csendesen.) Főleg ha más Cure-albumokhoz hasonlítom. Az új album - bár sokkal inkább Robert a központja - erős alkotás. Összeszedett és van benne tartás. Olyan minőség, ami miatt mindig is zenész akartam lenni. Wanted: Nagyon személyes is a lemez. Ez hangulat a felvételek alatt hogyan működött? Mennyire volt „demokratikus” a stúdiómunka? Jason: Számomra nem volt igazán különbség, csak ez a felvétel sokkal rövidebb ideig tartott, meg a Bloodflowerst ezerszer jobban szerettük mindannyian. Robert: Azt hiszem, hogy a Wish és Wild Mood Swings albumok legnagyobb hibái éppen abból következtek, hogy megpróbáltam demokratikusan, nyitottan hozzáállni a munkához. És bár ez nagyon élvezetes és könnyed mindenki számára, ugyanakkor a végeredmény nem lesz olyan jó. Nem működik a Cure esetében. A Wild Mood Swings alatt nagyon sokat kellett azon gondolkodnom, hogy miként lesz ez vagy az jó mindenkinek, ezért is tartott olyan sokáig annak az albumnak a felvétele. Most, amikor a Bloodflowerst csináltuk, nem érdekelt, hogy boldogok-e, tetszik-e nekik, amit csinálunk, és a végeredmény mégis jó, mindenki meg van vele elégedve. A többiek a felvételek nagy részében jelen sem voltak, egyszerűen leléptek a stúdióból. Tele lett a tökük valószínűleg, hogy én csak a lemezre koncentráltam, és nem foglalkoztam mással. Biztosan egy szerencsétlen baromnak gondoltak, de az eredmény már nekik is tetszett. A következő fázis, ami most jön a stúdiómunka szintjén, az a két „módszer” keverése lesz, mert az új számokat már megírtam, de küldtem mindenkinek egy kazettát belőlük, és elvárom, hogy gondolkozzanak rajtuk. Mindenki a saját kis részein. De ezt most nagyon gyorsan le akarom tudni. Semmi tökölődés, kb. két hét alatt felvesszük, aztán annyi. Wanted: Azt még értem, hogy nem akartatok slágert, vagy kislemezt a Bloodpowersről, de a videóklip hiánya nagyon meglepő volt, pont a Cure-tól, ami mindig is nagyon vizuális zenekar volt. Perry: Ezt sokan kérdezik, és kicsit meglátszik az eladott darabszámokon is. A rajongók sokkal jobban szeretik ezt a lemezt, mint az előzőt, mégis jóval kevesebbet adtunk el belőle. De a videóhoz kell egy olyan dal, amihez érdemes klipet készíteni, és most nem akadt olyan szám a lemezen. Csak a videó miatt meg nem akartunk egy slágeres számot írni. Olyan kompromisszum lett volna, ami ehhez az albumhoz nem illett. Robert: Nem volt kedvünk hozzá igazán. Biztosan belejátszik ebbe az is, hogy a Wrong Numberhez készült egy állati jó klip, amit szerettünk, de nem játszották soha sehol. Tök sokat gondolkoztunk az ötleten, meg a megvalósításon is, aztán meg senki nem játszotta. Elég lehangoló, nem? Arról nem is beszélve, hogy a klippeket nekünk kell finanszírozni. A televíziók hozzáállása is teljesen más már, mint néhány évvel ezelőtt. Túl öregek is vagyunk már. Nem biztos, hogy jól néznénk ki egy klipben. (Nevet) Vettünk fel koncerten anyagokat, meg a turné folyamán eztazt, de ezeket inkább a weboldalunkon fogjuk leadni. Ezek lesznek a Bloodflowers album vizuális kísérői. Wanted: A webről beszélsz. Mit gondolsz a jelenleg olyan nagy hírverést okozó mp3-ról, és egyéb internettel kapcsolatos eseményekről? Mennyire mozogtok otthonosan az úgynevezett új média világában? Robert: Ez egy nagyon összetett kérdés, és egyébként éppen tegnap frissítettem az oldalunkat. Megnézheted. (Ismét nevet) Szerencsésnek tartom magam, illetve magunkat, hogy nem kell azon aggódni, hogy Cure-zenéket ingyen töltenek le az internetről emberek. Nekünk most legjobbkor jött, hogy a Bloodflowersszel lejárt a lemezszerződésünk mind Amerikában, mind Európában. Ha ki akarnánk adni valamit, akár holnap feltehetjük a website-ra. Senki nem szólhat miatta egy szót sem. Már annyit kerestem az évek folyamán, hogy igazából csak pénzsóvárság és kapzsiság lenne, ha minden dalomért megpróbálnám beszedni a pénzeket. Azonban ha most kezdenék zenélni, bizonyosan nagyon másként néznék erre az egész dolgára és nem érteném, hogy miért kapja meg szinte bárki ingyen a zenéimet. Van ugyanis egy bizonyos pont, amin túl egyszerűen nem tudod folytatni az alkotó munkát, ha nem kapsz pénzt a dalaidért. És ez a kezdetekkor a legfontosabb. Munka mellett szinte lehetetlen normálisan alkotni. Maga az ötlet jó, csak valahogyan bele kellene kerülnie egy művész által elérhető kontrollnak. Az, hogy a lemeztársaságokat átbasszák, az nem izgat. Teljesen megérdemlik. Csak az a baj, hogy nem ez fog történni, hanem az, hogy a lemezcégek felszívják majd magukba az mp3-al foglalkozó kisebb oldalakat, cégeket. A Napster eredetileg jó ötlet volt, de mára sajnos átváltozott és a hangoztatott célok, valamint a neten való disztribúció is csak álom. A milliárdos cégek már most - bevallva, vagy anélkül - felvásárolják az interneten terjesztő kisebb cégeket, hogy az ottani kereskedelmet is ők irányíthassák. Valamiféle intellektuális, kreatív jogdíjaknak kellene ezt a problémát megoldaniuk, de a baj az, hogy mindig az előadók, zenekarok lesznek a vesztesek. Mi vagyunk a „tápláléklánc” legalján, és ez szomorú. Minden olyan megoldás, ami mostanában felmerült, a lemezkiadóktól jön, illetve olyan cégektől, akik meg akarják a kontrollt tartani maguknak, nem pedig a művészektől, ahonnan jönnie kellene. Ezen kívül nagyon fontos az, hogy vannak stílusok, mint például, amit mi is játszunk, ahol az mp3 megjelenése óta jóval kisebb eladásokat produkálnak a zenekarok, és ez nagyban függ attól, hogy a rajongók mennyire vannak képben a nettel kapcsolatban. Például, főleg Amerikában az RGB, vagy hiphoplemezek szinte teljesen úgy mennek, mint néhány éve, mert az a közönség sokkal kevésbé érti és használja a netet, míg mi vagy mondjuk a Smashing Pumpkins is, jóval kevesebb lemezt adtunk el, és ebben nagy szerepe van az mp3- nak. Ez kulturális dolog is, ha belegondolsz. Roger: Jó a site és az internet is, bár sajnos vannak negatív oldalai is, amikről Robert mesélt. De a mi oldalunk már 1996 óta létezik, mi ketten csináljuk, és semmilyen kiadói behatás vagy nyomás nincsen rajtuk. Most majd a Pearl Jammel is beszélünk arról, hogy elérhetővé teszünk élő koncertfelvételeket és videókat az oldalon. Wanted: Lehet tudni bármit is arról, hogy mikor hallhatjuk majd a már sokat emlegetett őszi stúdiómunkák eredményét, vagy a szólólemezt? Robert: A legkorábbi lehetséges időpont az a szinte szokásosnak mondható március-május intervallum. Addigra valószínűleg elkészül mindkét anyag. Kőtári Péter DECEITIBER:Una