Romániai Magyar Szó, 1947. november (1. évfolyam, 53-77. szám)
1947-11-07 / 58. szám
Romániai Magyar Szó * _____________ A 4 MŰVELŐDÉS Hogyan veszi ki részét a kolozsvári Állami A Magyar Színház a szovjet-román barátság kulturmunkájából ? A koolzsvári Állami Magyar Színház és Opera bőségesen kiveszi részét a román-orosz barátság hetének művészi és művelődési eseményeiből. November 4.-én délután 5 órakor a helyi művészszakszervezet magyar ajkú tagjai részére rendezett ünnepségen a színház teljes énekes személyzetéből alakított énekkar zenekari kísérettel adja elő az Internacionálét és a sovjethimnuszt, Imrédy Géza Sancho Perez spanyol költő Sztálin című versét, Perényi János pedig Mindszenti Gedeon régi magyar költő Vízió című versét szavalja, míg a nagy forradalom évfordulójának jelentőségét Méliusz József művészeti vezérfelügyelő méltatja. Ugyanaznap este a RKP tanulmányi körének a Diákházban rendezett kulturelőadásán Erdélyi László hírlapíró „November 7 és Keleteurópa népei“ címen tart előadást. Ennek kísérőműsora keretében Galló Aliz, Lantos Béla és Perényi János szavalnak a színház művészei közül József Attila, Louis Aragon, Majakovszky és Komjáthy Jenő verseiből. Bretan Eridre orosz dalt, Egyed Joli énekesnő román és orosz népdalokat énekel. November 6.-án az Artus által rendezett díszelőadás keretében a román és magyar színházak és operák művészei közös szereplést vállaltak. Itt Perényi János szavalattal Egyed Joli énekszámokkal képviseli a magyar művészeket. Cserminszky és a tánckar orosz táncokat ad elő. November 7-én a nagy forradalom évfordulóján a színház ünnepi előadásban, meghívott közönség jelenlétében, mutatja be Szimonov immár világhírű művét,. ,,Az orosz kérdés“-t. A drámai együttes élvonalbeli művészei játszák még a kisebb szerepeket is, hogy tökéletes összjátékkal vigyék sikerre az orosz szerző alkotását. Senkálszky E., Imrédy Géza, Lantos Béla, Perényi János, Flóra Jenő, Angi Béla, Sebesi László a férfiak, Galló Aliz és Finna Márta a női szereplők részéről teljes művészi becsvággyal követik, Komi v és Nagy Lajos rendező utasításait a Szakács György által összeállított díszletek között. De a műszaki munkásság önfeláldozó munkájával ugyancsak részt kér a sikerből. Mikor tudomásukra jutott, hogy a színház nehéz gazdasági helyzetében ma nem volna képes a darabban előforduló változásokat kellő gördülékenységgel megoldani, szabad idejükben előszedték és kitatarozták az évek óta használaton kívül helyezett, korhadozó állapotban levő forgószínpad berendezését. Czanka János öiszmester, Gerendy Sándor főgépész és Tatai Sándor főasztalos vezetésével a teljes színpadi és műhelymunkás személyzet részt vet ebben az elismerést érdemlő munkában, melynek eredményeként a forg'C'?ai vilad máris készen felszelve várja „Az orosz kérdés“ bemutatóját. Itt említjük meg, hogy okóber 31-én halottak napjának előestéjén, a színház tagjai mint minden évben kegyeletes mgemlékezéssel áldoztak a temetőben nyugvó nagy elődeik emlékezetének. A magánénekesekkel megerősített férfikar gyászdalokat énekelt Szentgyörgyi István és Janovics Jenő dr. sírjánál, kiknek elévülhetetlen érdemeiről Csóka József és Szentimrei Jenő igazgató emlékezett meg. Innen egy névtelen díszletmunkás sírjához vonultak, hol Dahcsó György színész és Molnár Dezső kellékei beszéltek. Végül a M. N. Sz. helyi szervezete és a Világosság szerkesztősége által Józsa Béla és Nagy József szabadságharcos vértanúk sírjánál rendezett kegyeletes ünnepségen énekelt gyászdalokat a színház énekkara, Osváth Richárd karnagy vezényletével. Kolozsvári zenei krónika Br2.jims.ak. a Beethoven utáni szinfónikus muzsika egyik legkimagaslóbb egyéniségének zenéjét a malt század utolsó évtizedének elején játszották először Kolozsváron. Műkedvelt hazairuzsikrJisokon próbálkoztak meg akkor kamarazenéjével. Nehezen barátkozott meg vele városunk. Muzsikáját keménynek, elvontnak, ridegnek, unalmasnak találták. Lassan-lassan mégis megszóllalnak nagyigényű zenekari művei is, de aligha mondható, hogy akár a zeneileg pallérozottabbnak is szívügyévé vált volna Brahms. Pedig ez a melankolikus Uráju klasszicitásra törekvő német romantikus, lényegében, gyöngédszivü keltű, aki a szigorú formalizmussal a kemény hangzatköntössel a szögletes ritmusképleteivel szerelmes, lelkét, lágy szivét is szomorú kedélyét kendőzi. Ma már Brahmsnak Kolozsvárt megértő, lelkes közönsége van és így érthető, hogy az induló hangversenyidejyben két nagyszabású művének őszintén örült zenekedvelőink egész sora. Az ARDEALUL FILHARMONIKUS ZENEKARÁNAK ELSŐ HANGVERSENYÉN a negyedik Brahms szinfónia állott az érdeklődés középpontjában. Dr Toduța Siglemund, aki egyike a legtöbbet ígérő fiatal kolozsvári karméhteleinknek, alapos előkészítés után nyújtotta át ezt a szerzeményt a filharmonikus törzsközönségének Különösen a két középső tétel költői lendülete, őszi hangulatot sugárzó kesernyés kedélye hatott elemi erővel, míg a zárótétel változatait mindenki megérthette, olyan értelmesen tárta fel azok szépségeit a zenekar és annak karmestere. Néhány nappal a filharmonikus zenekar hangversenye után DEMETRIAD ALEXANDRU kiváló bukaresti zongoraművész helyezte műsorának gyújtópantaba Brahms harmadik (op. 5.) zongoraszonátáját. Igen helyesen a költői elemre a lir&i megnyilatkozásokra helyezte a súlyt, fékezve az ifjúkori műben fel-feltörő szenvedélyes, grandiózus elemet és természetes, szenvedélyt. A hangszínek iránt érzékem’ zongoraművész három Debussy műben csillogtatta meg a francia impresszionista spinek iránti érzékenységét. Még két kisebb wertheri hangulatú Chopin művet hallottunk és Bachnak egyik ritkán hallható Preludiumát és Fugáját, melyet a művész világos értelmezéssel és tiszta rajzzal szóllaltatott meg. LAKATOS I. IMRE Elizaveta Bagrianai BOLGÁR DAL Elizaveta Bagrjana költőnő, a bolgár lizika nesztora. Számos verseskönyv szerzője, a népies irányzat kedvelt, ünnepelt reprezentánsa Végy ennem könnyű csónakodba bárkás, repülnék gyantás hullámon veled, hadd lássak tengert, izzó messzeséget, szálló sirályt és szabad, kék eget. Ha kinn leszük a tengeren és ajkam , vizek sós szelét megérzi, ha déli szél dagassza majd vitorlád és ránk borul az éj, a késet. Akkor meghallod énekemet, bárkás, hazámról, mely elvarázsolt csoda, felhős hazámról, mely szivemnek dús méze és légy szagaim bora. Mert itt a parton megfűlt minden ének, és nincs ki e földeken dalt arat: oly sötét minden — és bennem, mint árva népemben, alszik minden akarat. Mert heayeink még nyáron is havasak, a kis tengerünknek oly bús a neve, örök sötétség lakik a Vitosán, a földünk, bár gyümölcsöt érlel, fekete. Végy engem könnyű csónakodba, bárkás, hadd jöjjek gyantás hullámon veled, hogy végtelen vágyamban egyszer lássak szabad sirályt és szálló egeket. Edgárból fordította’ Dr. BOIKLIEV DIMO Színházi krónika .Sohasem lehet tudni“ 1 1 Bernard Shaw szinműve 4 képben, bemutatta a Városi Vigszinház (Teatrul Municipal) .Tessék sorbaállni“ N. Stroe zenés kabaréja, az Atlantic-szinházban E helyen már rámutattunk arra az úttörő munkára, amelyet a Városi Színház új irányító bizottsága az idei évadban végez és amely az egészséges művészi szempontok szolgálatában áll. G. B. Shaw művének bemutatásával újból bizonyságot tesz a kitűzött irány következetes betartásáról. G. B. Shaw darabjai minden esetben határozott állásfoglalást jetesítenek a tőkés társadalom ellentmondásaival, intézményeivel és célkitűzéseivel szemben, amelyeket a gúny éles fegyverével állít pellengére. Építő bírálat ez, amely a visszásságok és fonákságok tükrén keresztül ostorozza a polgári társadalom bűneit. „Sohasem lehet tudni“ cvttm darabja kigunyolja a női függetlenségi irányzatot, polgári formáit, amely nem egyéb, mint az egyéniség elnyomása, hamis formákba való öltöztetése, elferdítése. Ez a keret természetesen jó alkalom arra, hogy a szerző a polgári társadalom hanyatlásának egyéb tüneteit bemutassa, kigúnyolja és egyúttal az egyszerűséget, természetességet és az emberisséget állítsa követendő például A Városi Színház csiszolt előadás keretében tolmácsolja G. B. Shaw színművét. W. Siegfried és Cella Voinescu rendezői és díszlettervezői munkája, valamint Lucia Sturdza- Bulandra, Beate Fredanov, I. Lucian, N. Sireteanu, Jules Cazillian és Eugenia Popovici játéka sikeresen járulnak hozzá a századeleji légkör megteremtéséhez. Az Atlantic színház műsorának szerzői: N. Stroe, A. Felea, Elly Roman és N. Kanner bizonyságot szolgáltatnak arról, hogy egy „alacsonyabbrendű“ műfaj is lehet haladó szellemű, ha levetkőzi mindazt a hamis sallangot, amelyet a múlt elítélendő felfogása rákényszerített. Az előadás azt bizonyítja, hogy a Tanase által népszerűsített revü nem halt ki, hanem ellenkezőleg új színekkel, új iránnyal gazdagodott: az építő bírálat szolgálatába állott N. Stroe zenés revüje könnyed és szellemes formában űz gúnyt mindennapi életünk fonákságaiból, de egyúttal határozottan állást foglal a múlt gondolatvilágával szemben Jókedvet és optimizmust sugaras ez az előadás, bizalmat hint el a jövővel szemben, amely a dolgozóké. Erkölcsi szempontból is dicséretes újítást jelent Stroe előadása mert a múltban megszokott meztelenséget és kétes értékű szöveget jóizléssel, haladó tartalommal helyettesíti. Stroe revüjét érdemes megnézni Takács Ede A kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera műsora : Szerdán, november 5-én este fél 8 órakor AZ ÜDVÖSKE Csütörtökön este fél 8 órakor AZ ÜDVÖSKE. Pénteken november 7-én este fél 8 órakor a Nagy Október\ ciáista Forradalom harminneéves évfordulója alkalmából AZ OROSZ KÉRDÉS Szociaista Forradalom harminc• este fél 8 órakor AZ OROSZ KÉRDÉS. Vasárnap november 9-én délután 4 és este fél 8 órakor AZ ÜDVÖSKE. Hétfőn, november 10-én este fél 8 órakor AZ OROSZ KÉRDÉS Munkáselőadás. Szimfonikus népzenekar alakult Temesváron A Művészek, írók és Újságírók vegyes szakszervezetének új vezetősége sokoldalú munkaprogramot dolgozott ki. Ennek szellemében alakult meg egy negyventagú szinfonikus népzenekar, amely népzenészekből áll és amelynek vezetője Hubert Emil. A zenekar a román szovjet barátság hetének keretében a novemberi hetediki záróünnepélyen a színházban játszik román, orosz, magyar, szerb és más zeneműveket. A szakszervezet elhatározta, hogy a zenekart Gyergyevits Mha ismert bánsági zenész nevére kereszteli és egyben bizottságot állított a zenekar élére, amelyek díszelnöke Ionesca Titus dr. megyei prefektus és Petrie Iosif dr. főpolgármester, művészeti elnöke Negreanu filharmóniai igazgató vezetője Hubert Emil, titkára pedig Novae Gaston. A zenekar havonta népszerű hangversenyt rendez a dolgozók javára Előfizető szerzőket Bukarest részére férfit vagy nőt egyaránt alkalmaz. Kezdőt betanít Romániai Magyar Szó