Romániai Magyar Szó, 1949. március (3. évfolyam, 449-474. szám)

1949-03-02 / 449. szám

Szerda, 1949. március 2. Ujj állami kereskedelm vállalat A kereskedelmi és élelmezésügyi minisztérium rendelkezése értelmében „Condemn” elnevezéssel új kereskedelmi vállalat létesült. A vállalat központi székhelye Bukarest. Az 5 millió lej állam alaptőkével létesített vállalati tűzifa, fűrészátó, épületfa, feldolgozott faáru vételével és eladásával foglalkozik.. Műemlékké nyilvánított épületek ! A történelmi értékű műemlékek védelmét Népköztársaságunkban törvény biztosítja. Ennek a törvénynek alapján a művészeti és tájékoztatásügyi minisztérium műemlékké nyiilváníttotta az alábbi történelmi nevezetességű épületeket az állam tulajdonában lévő nagyváradi várat, a római katolikus püspökség tulajdonát képező nagyváradi római katolkus püspöki palotát a körülötte lévő parkkal együtt, az arges megyei Budoasa községben lévő és Alexandra Budisteanu tulajdonát képező régi „tornyot“, a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonában lévő alsóvinci kastélyt ,a román állam tulajdonában lévő boncidai (Kolozs megye) kastélyt, a nagykükülőmegyei Ózd község kastélyát, ,a marosvécsi báró Kemény János tulajdonát képező kastélyt. 3 Belpolitikai szemle Az elmúlt napokban a bánya- és petróleumügyi minisztériumban Miron Constantinescu miniszter elnökletével kétnapos termelési értekezlet zajött le. Az értekezleten számbavették a februári bányászati és petróleumtermelési eredményeket. Miron Constantinescu miniszter az értekezlet végén mondott ősz, szafoglaló beszédében megállapította, hogy a minisztérium hatáskörébe tartozó termelőágak szinte mindegyében nemcsak teljesítették, hanem felül is múlták a termelés előirányzatokat. Vannak olyan bányász- és petróleumipari munkáscsoportjaink, amelyek már az áprilisi hónapra termelnek. Az értekezletnek üdvözölnie kell e szereket. Ugyancsak örvendetes jelenség, hogy a bányászati és petróleumiparban a munka termelékenysége az elmúlt évihez viszonyítva, jelentősen növekedett. A januári termelési értekezleten a minisztérium azt a feladatot állította a vállalatok elé, hogy fokozottabb gondot fordísanak a termelvények minőségére. Ezen a téren is jelentős lépéseket tettünk előre. Mégis előfordul, hogy ki nem elégítő termékeket is kapunk, ami azt igazolja, hogy a feladatot nem mindenütt teljesítették. A minőség kérdésére továbbra is nagy súlyt kell helyezni. Miron Constantinescu miniszter azzal fejezte be beszédét, hogy a munkásoknak és technikusoknak minden törekvésüket arra kell irányítaniok, hogy a Moszkvában megkötött legutóbbi gazdasági egyezmény alapján rendelkezésükre bocsátott szovjet segítséggel a legészszerűbben használjuk ki az ipari berendezéseket és szervezzük meg a termelőmunkát, az állami tervelőirányzatok teljesítése céljából. Termelési értekezlet a kanpcs petrolenmagyi minisztériumban Törvényes lakbért kell fizetni az iskolákban lévő lakásokért Műeméknek nyilvánítottak számos templomot és régi kasélyt Szabályozták a bölcsődék működését A Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának szervei A Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának új szervei Az állami szervek újjászervezése során, formai jelegű változtatások történteka Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának munkarendi beosztásában is. A hivatalos lap hétfői számában megjelent törvényrendelet értelmében, módosították a Nagy Nemzetgyűlés szervkjelzett felépítése tárgyában 1948 júliusában megjelent szörvényrenddel néhány szakaszát. A módosítás értelmében a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsa a hatáskörébe tartozó feladatokat a következő saját szerveken keresztül intézi: 1. a Nagy Nemzetgyűlés Erdöki Tanácsának titkársága, 2. törvények és törvényrendeletek ügyosztálya, 3. gyorsírói-ügyosztály, 4. protokolügyosztály, 5. könyvelési ügyosztály, 6. közigazgatási és technikai Ügyosztály, 7. orvosi szolgálat ügyosztálya ,8. káder-ügyosztály. A fenti ügyosztályok működési feltételeit a Nagy Nemzetgyűlés Elnöki Tanácsának titkársága határozatnagy állapítja meg. Ugyancsaka titkárság ferediat körébe tartozik a tisztviselők alkalmazása, besorolása, áthelyezése, áyugdazása, szabadságolása és elbocsátása. Monastirea szamosmegyei községben a Korniss Károly tulajdonát képező kastélyt, a marosújvári református egyház tulajdonát képező templomot, a hunyadmegyei Orlea község református templomát, a kolozsmegyei Petriindu, ,a fehérmegyei Orlau, továbbá a szintén fehérmegyei Beinic, a kisküküllőmegyei Cetatea de Balta községek református templomait-A rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy ezek a felbecsületetlen értékű történelmi műemlékek minél jobb karban maradjanak meg az utókor számára. Anya- és gyermekvédelmi intézkedések Azegészségügyi minisztérium szabályrendeletet adott ki a bölcsődék megszervezésére és működésére vonatkozólag. A szabályrendelet első szakasza kimondja, hogy az államikig, községig, vagy üzemileg felújított bölcsődék a 3 éves korukat el nem ért gyermekek felügyeletére hivatott intézmények. A bölcsődéket az egészségügyi minisztérium irányítja és ellenőrzi. A bölcsődékbe 45 napos kortól 3 éves korig veszik fel a gyermekeket, abál a célból, hogy ezáltal az anyákszámára lehetőséget teremtsenek az ország gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai életében való részvételre. A bölcsődék nagy gondot fordítanak arra, hogy jólfejlett, egészséges gyermekeket neveljenek. Egyetlen bölcsőde sem működhetik az egészségügyi minisztérium engedélye nélkül Az egészségügyi szervek az intézmény létesítése előtt ellenőrzikazt, hogy a bölcsőde felállításához megvannak-e a szükséges egészségügyi előfeltételek. A továbbiakban szabályrendelet intézkedik a bölcsődék berendezésének, működésének, a gyermekek felvételének ,orvosi vizsgálatának, gondozásának, ellátásának és telelésének kérdésében. Rendelet az iskolaépületi lakások használatára A közoktatásügyi minisztérium határozatot adott ki, amelynek értelmében bérfizetés nélkül senki sem laklatik iskolaépületekben, kultúr- vagy tudományos intézetekben, amelyeknek tuajdonosa a közoktatásügyi minsztérium által képviselt állam. Az iskolák, vagy a tudományos intézetek épültében csak a következő csoportokhoz tartozó személyek lakhatnak: azok, akiknek benntlakását törvény, vagy iskolai szabályrendelet engedélyezi; iskolagazgatók, aligazgatók és titkárok; a személyzetnek azok a tagjai, akik alkalmaztatásuk természeténél fogva jogosultek bentlakásra, internátusi igazgatók és segédszemélyzeti tagok. A szóbanforgó szemétek azokban az intézetekben, amelyekben szolgálatot teljesítenek, csak a lakbérétivatalok felállítására vonatkozó rendelkezések értelmében és a bennük foglalt előírások szerint tarthatnak igényt a számukra engedélyezhető bentlakásokra. Bentlakásokat természetetesen csak ott bocsátanak rendelkezésükre, ahol van megfelelő szabad helyiség és azoknál igénybevétele nem korlátozza a tanítás zavartalan menetét. Semmi körülmények között sem lehet lakás céljaira átalakítani és lakásként használni előadótermeket, laboratóriumokat orvosi rendelőket ,stb. Amennyiben a bentlakásra jogosultak igényeinek kielégítése után az iskolaépületekben iseltve kulturális és tudományos intézetekben lakás céljaira még maradnak fenn helységek, ezeket ki lehet adni más tanszemélyzeti tagoknak, vagy közoktatásügyi szolgálatban lévő tisztviselőknek. A bentlakásra jogosult személyeknek, az általuk igénybevett lakás lakbérértékének alapjául kell fizetniük lakbért Az állami kulturalapítvány hatáskörébe utalt mozik A művészeti és tájékoztatásügyi minsztérium rendelkezése érrévében több államosított vidéki mozit utaltak: a minisztérium felügyelete alatt működő kulturalapítvány igazgatóságának hatáskörébe. A magyarok által 16 lakott vdékeken a rendelkezés a következő helységekben lévő mozikra vonatkozik: Szemlak, Soborsk, Világosaradmegyed községek mozijai, Ara és Tivoli nagyváradi mozik, Csikszentimre, Csikszentsienon, Suseni, Csikremete, Csiktusnád községek mozijai. Olimpia kolozsvári filmszínház, Venus szováta, Harbova (Szeben megye), Orsová Domus Catolica, Capitol (volt Astra) segesvári, Nagyszentmikós, Kisbecskenek, Nagykomlós, Kiskomlós Grabóc, Nagyjécsa, Lovrin, Újpécs, Secusigiu, Nagyterem és Lenauheim temesi megyei községek, Bárót, Bércek, Kovászna, Zágon háromszéki községek. Campeni tordamegyei község filmszínházai. ----- - —. Felkelték a SzVSz-be a németországi Szovjetzóna szakszervezeti szövetségét (BERLIN, Rador.) A Tass hírügynökség közlése szerint, a Németország szovjet megszállási övezetében működő német szakszervezeti szövetség közpoti vezetősége bejelentette, hogy a SzVSz végrehajtó irodájának határozata napján 1949 január elsejétől kezdve, a német szakszervezeteket felvettek a Vlágszövetségbe. Ezzel kapcsolatban a berlini és a szovjet övezetben lévő üzemekben nagygyűléseket tartottak. A német dolgozók nagy lelkesedéssel vették tudomásul a Világszöveség határozatát. Romániai Magyar Szál 1949. II. 27. számú vezércikkéből. Biztosítsuk az alkalmazottak tevékeny részvételét a kollektív szerződések megkötésénél Mikor Panait Szeraet megkérték mondjon véleményt az új kollektív, szerződésről, a „Vörös Csillag“ kovácsa a következőket válaszolta: „Jónak tartom szerződésünket mert tudom, hogy segítséget nyújt nekünk, hogy teljesíthessük a tervet, csökkentsük termelvényeink az árt és egyúttal hozzásegít életünk megjavításához“. Ily módon a „Vörös Csillag“ kovácsa egyszerű szavakkal fejezte ki az új kollektív szerződés lényegét. Minden vállalatnál, ahol a Párt szervezetének sikerült mozgósítania a szakszervezeteket arra, hogy mindenkinek érthetően megmagyarázza az új kollektívszerződések alapelveit és céljait, a munkásság lelkesen vett részt a kollektívszerződések megbeszélésében, megszerkesztésében és tökéletesítésében, mert erőteljes eszközét látja benne az állami terv teljesítésének, a munka termelékenysége szüntelen növekedésének és a dőlgőzök jólétének. így a tervezet megvitatásánál a brailai „Stanca“ cementgyár egyik munkása kérte, hogy a munkások és a gyár adminisztrációja vállalja az új kollektív szerződésben a második „Fellnar“ kemence rövid időn belüli üzembehelyezését. Csak így teljesítheti a brailai gyár az állami tervből reá eső feladatokat, — mutatott rá a munkás — és így válik, — minden munkás erőfeszítése árán — elmaradt vállalatból, élenjáró vállalattá. A javaslatot a többi munkás lelkesen támogatta és a napokban megkötött kollektív szerződés külön pontban szögezi le: a „Stanca“ gyár igazgatósága és munkásai vállalják, hogy 1949 április 15-ig a „Fellnar“ kemencét üzembe helyezik. Ugyanígy a tömegek széles részvételével történt a kollektív szerződés tervezetének feldolgozása a grivicai CFR műhelyekben is A vitákat csoportonként és osztályonként szervezték meg, hogy minden munkásnak alkalma legyen véleményét elmondani. A mozdonyműhelyek 5. számú hegesztő- osztályán, valamint más szekciókban is, az e célra külön felfektetett füzetekben minden munkás feljegyezhette javaslatait. Vannak azonban olyan vállalatok is, ahol a kollektív szerződés feldolgozásánál nem jártak el hasonló gonddal. Helyenként az üléseket csak tessék-lássék szervezték meg, a szerződést pedig bürokratikusan csak néhányan állították össze és írták alá, az alkalmazottak széles rétegének aktív részvétele nélkül. A nagybányai „Phoenix“ gyárnál például a kolektívszerződés tervezetét nem függesztették ki, a „feldolgozás“ pedig románul írott szöveg alapján történt, holott a munkásság legnagyobb része magyarul beszél. Hasonló bürokratikus, a munkásság szellemétől idegen törekvések ellen a Párt szervezeteinek és a szakszervezeteknek határozottan küzdeniük kell. Az új kollektív szerződések révén, egyrészről a munkásságnak, másrészről az adminisztrációknak pontosan meghatározott feladatokat kell vállalniok a termelés és a termelékenység növelését, a takarékosságot stb. illetően. Ettől függ életfeltételeiknek megjavulása és az állami terv megvalósulása. ...Annak, hogy a munkásságmellett a vállalat adminisztrációja a maga részéről is pontos feladatokat vállal, a munkások számára is külön jelentősége van. Az adminisztráció, biztosítja a termeléshez szükséges feltételeket és ezzel megteremti minden egyes munkásnak a lehetőséget arra, hogy többet keressen, megjavíthassa életfeltételeit. Az új munkabérrendszerben ugyanis szoros kapcsolat áll fenn a termelés és a fizetés között: minél többet termel a munkás, annál többet is keres. ...A Párt szervezeteinek, valamint a vállalatok szakszervezeteinek határozottan küzdeniük kel egyesek olyan törekvései ellen, hogy a konkrét munkavállalásokat általánosító frázisokkal helyettesítsék. Úgyigy küzdeni kel mind a teljesítési lehetőség határait túllépő, mind pedig az igen alacsony vállalások ellen is. Ugyanilyen különös gondosság kell alapját képezze azoknak a kötelezettségeknek is, melyeket a vállalatok vezetőségei, a munkások munka és életbevételei megjavítására vállalnak. Mindég egyes vállalat admitrusztrációjának pontosan meg kell határoznia, hogyan javítja meg a munkabalesetek elleni védelmet, a gyár biztonsági és egészségügyi helyzetét. Az új kollektívszerződések olyánn mértékben biztosítják minden munkás életfeltételeinek megjavulását ahogy teljesítik és túlhaladják munkavállalásaikat. Ugyanakkor az új kollektívszerződések hozzájárulnak az alkalmazottak életének megjavításához azáltal, hogy egy részét a termelékenység növeléséből származó többletnek, valamint a megtakarításoknak, amelyet a munkások végeztek — bizonyos határok között és az iparügyi minisztérium jóváhagyásával — bölcsődék, napközi otthonok, könyvtárak, klubok, pihenőházak, stb. alapítására fordítják. Ilyen módon biztosíják minden munkás számara egy részét az állami vállalatok nyereségének társadalmi juttatás formájában. Ezt a dolgot világosan kell megfogalmazni az új kollektívszerződésekben, oly módon, hogy minden munkás tisztában legyen vele: ma minden erőfeszítés, amelyet a termelés érdekében tesz, saját javát és összes munkatársának javát is szolgálja. A Párt szervezeteinek és a szakszervezeteknek ügyelniök kell arra, hogy az új kolektívszerződéseket minél tökéletesebben, minél jobban szerkesszék meg. Harcolniok kell a kollektívszerződések megkötésének bürokratikus huzavonája ellen. A Párt szervezeteinek figyelmet kell fordítaniok arra, hogy a kollektívszerződések tervezetét mindenütt kifüggesszék így a munkások tudomást vehessenek róla, tanulmányozhassák és megvitathassák azt a szakszervezeti csoportokban, műhelyekben és osztályokban. Ügyelniök kell arra, hogy az új kollektív szerződések szerkesztésénél és aláírásánál a vállalat alkalmazottainak egész tömege részt vegyen, hogy minden munkás megmondhassa véleményét, ügyelniök kell, hogy minden helyes véleményt és javaslatot figyelembe vegyenek A vállalatokban az agitátoroknak meg kell magyarázniuk a munkásoknak az új kollektív szerződés tartalmát, hogy minél többen részt vegyenek a vitában , segítsék a munkásokat ahhoz, hogy megmondják véleményüket, tegyenek javaslatokat s javítsák meg a tervezet szövegét. A Párt szervezeteinek ügyelniök kell arra, hogy faliújságok, jelszavak, plakátok, külön üzemi lapok, stb. népszerűsítsék a kolektív szerződés tartalmát, alapelveit és fontosságát. Ugyanekkor a Párt szervezeteinek kötelessége kifejleszteni a munkások még fokozottabb éberségének szellemét, megakadályozva az osztályellenség minden kísértetét arra, hogy ebből az alkalomból ártson a dolgozók érdekeinek. A kollektívszerződés megkötése után az illető Vállalat pártszervezetének állandó kötelessége ügyelni a kollektívszerződés minden egyes cikkelyének pontos betartására — a kollektívszerződésbe foglalt —a minden egyes feladatvállalás teljesítésére. Így válik az új kollektív szerződés valóban az állami terv megvalósításának, a dolgozók ételei folytonos javulásának erőteljes eszközévé, olyan okirattá, amely az alkalmazottak egyéni érdekeit összefonja a munkásosztály, általános érdekeivel, a szocializmus építésével.