Romániai Magyar Szó, 1949. június (3. évfolyam, 525-550. szám)

1949-06-01 / 525. szám

Szerda 194§, junitw I A fővárosban befejezték a népi ülnökök választását A városokban és falvakon nagy lendülettel folynak a népi ülnökválasztások. Népi bíráskodásunk újonnan meg­választott képviselői több he­lyen már meg is kezdték te­vékenységüket és az osztály­harc szellemében alkalmaz­zák népi demokratikus rend­szerünk törvényeit a kizsák­­mányolókkal és a dolgozó nép ellenségeivel szemből. A fővárosban kedden má­jus 31-én befejezték a má­jus 16-án megkezdett népi ülnök­választásokat. A választások kezdetétől eltelt 15 nap alatt Bukarest gyáraiban és üzemeiben, a dolgozó tömegek ünnepélyes hangulatban, lelkes egyönte­tűséggel 144 választási kör­zetben szavaztak és válasz­tottak új népi ülnököket akiknek nagy része már­ el is foglalta hivatalát. C­sak próbaidő után végletesü­hatok az újonnan alkalmazott köztisztviselők A múltban ahhoz, hogy valakiből köztisztviselő vár­­hassék, elsősorban tőkés származás és „jó összekötte­tés" kellett. Az államgépezet megtisztításával és népi de­mokratikus rendszerünk kö­vetelményeinek megfelelő re­formjával egyidejűleg, ezt a reakciós hagyományt is fel­számolták. Az új köztisztvi­selői káderek kibővítésénél a tényleges szakmai hozzáér­tést veszik alapul. Az Állami Kiadó új román nyelvű könyvei. Jack London: Déltengeri tör­ténetek. Traian Stanciu: Így osztják az igazságot a nép bírái. V. Barfa­leanu: Képek a dol­gozók kulturéletéből. I3Q0BBHHBH3E Brassói előfizetőin­k figyelmébe ! Kérjük előfizetőinket, hogy a jövőben észre­vételeiket, valamint az előfizetési díjakat Mk­­kiadóhivatalunkhoz jut­­tassák *L Brasso, Republics 1­57 3QQQQQQ0Q0B 3 Belpolitikai szemle a ciszterna-panamisták példái Megbüntetését követelik a dolgozók Csak próbaidő alapján alkalmaznak állami tisztviselőket Újabb eredmények a Duna-csatorna építésével kapcsolatban A bukaresti tábla szerdán hirdet ítéletet a Dumitriu- Xenopol­ Littman-féle tőkés­szélhámos banda bűnperé­ben. A per során nyilvánosságra került adatok általános fel­háborodást váltottak ki or­szágunk dolgozói körében. Ez érthető is, hiszen a vád­lottak maguk vallották be, hogy mialatt a munkások az infláció nehéz éveiben, a hit­lerista rablóháború és az aszályos évek okozta súlyos hiányok felszámolásáért küz­döttek és nélkülözések köze­pette építették a szocialista haza jövőjét, a rothadó tő­kés­ társadalom e tipikus képviselői a petróleummunkások szá­jától megvont pénzekből végig­dőzsölték Nyugateu­­rópa nagyvárosainak lebá­jait és gazdasági újjáépíté­sünk szabotálásával, a nemzeti vagyon kárán pró­báltak munka nélkül hatal­mas vagyonokat összehará­csolni. A fővárosi lapok munkás­leveleket közölnek, amelyek dolgozóink jogos felháboro­dását tükrözik vissza. Ezekben a levelekben a munkások kérik a bíróságot, hogy szigorúan sújtson le a tőkés banditákra és példás büntetéssel szolgáltasson elégtételt a dolgozó tömegek­nek. Hatalmas távlatokat nyit meg a Caras-völgyben építendő Duna-csatorna Az ország dolgozó közvéle­ménye nagy érdeklődéssel szerzett tudomást a Román Munkáspárt Központi Veze­tőségének, valamint a kor­mánynak a Caras-völgyében tervezett Duna-csatorna meg­építésére vonatkozó határo­zat­áról Ennek a nagyméretű mun­kának a tervei már javában készülnek és egyre több adat válik ismeretessé. A Csernavodától Doro­­bant község felé vezető vas­útvonal mentén jelenleg több mint 2.060 hektár terü­let tartozik a Duna árterüle­téhez és fekszik állandóan víz alatt. A vidék lakosságá­nak élete oly szörnyű, hogy Medgidia városka kétharma­da majdnem állandóan víz alatt áll és az ár nem egy­szer a házak küszöbét mos­sa. A vízrajzi viszonyok kö­vetkeztében, a vidék lakos­ságát állandó járványos be­tegségek pusztítják. E rend­kívül kedvezőtlen viszonyok miatt ezen a vidéken mind­össze 3500 lakos él. A Duna­­csatorna megépítésével a vi­dék lakosságának számát több mint 50 ezerrel emelik. Ezt az elvet alkalmazva az államgépezetet egyszerű­sítő és észszerűsítő állami bizottság határozatot hozott, amelynek értelmében a köztisztviselőknek alkal­maztatásuk előtt bizonyos próbaidőt kell ledolgozniuk és csak a próbaidő letelte u­­tán véglegesíthetők. A pró­baidő tartamát az állás fon­tossága szerint állapították meg, így m 1—Vil­ fizetési osz­tályokba besorolandó jelöl­tek próbaideje két hét, a Cf—XIV fizetési osztályok valamely­ikére pályázó je­löltek próbaideje pedig egy hónap. A próbaidő alatt elvégzett munkáért csak az illető fi­zetési osztályban előírt mini­mális fizetést folyósítják. A­­mennyiben a jelölt nem felel meg a követelményeknek, a próbaidő letelte után elbo­csátják, anélkül, hogy az ál­lami intézménnyel szemben bármilyen felmondási igényt is támaszthatna. I­j vezetőséget választott a külföldi újságírói­ szövetsége A Román Népköztársaság­ba kiküldött külföldi újság­írók szövetsége május 27-én tartotta rendes évi közgyűlé­sét. A közgyűlés a szövetség élére az alábbi új vezetősé­get választotta: Elnök N.K. Vnuk (Izvesz­­tia), alelnök R. Audibert (France Presse), főtitkár pe­dig O. Homung (Cereka), ta­gok pedig L. Apostolu (Elias Press) és C. Kormos (Tele­­press). Csak az iparügyi minisztérium engedélyével szüntethetik meg műhelyeiket a kisiparosok A munkaügyi és népjólé­ti minisztérium körrendeletet küldött az ideiglenes bizottságok mellett működő mun­kaügyi és népjóléti osztályokhoz és utasítja őket, hogy a jövőben ne adjanak ki mest­erkönyvet­ Ugyanakkor ne is fogadjanak el mesterkönyvet azoktól a kisiparosoktól, akik műhelyüket be akarják szüntetni. A miniszteri rendelet ér­telmében, a mesterkönyvüket beadni szándékozó kisiparosok kéréseikkel ezentúl az ipar­ügyi minisztérium kisiparos ügyosztályához kell fordul­janak, amely egyedül illeték­es műhely beszüntetéseket engedélyezni. A tanév befejezéshez közele­dik. Iskoláinkban és egyetemein­ken, a vizsgák előkészületeinek e szakában eddig még soha nem ta­pasztalt lázas tevékenység lük­tet, és ez az egész légkör a ta­nulás iránti új magatartást tük­rözi. Íme a tanügyi reform alkal­mazásának közvetlen gyümöl­csei. Íme a marxista-leninista ne­velőmunka eredménye, amelyet pártunk a dolgozók és a tanulni­­vágyó ifjúság körében kifejezett. Ez évben több mint 750.000 diák és egyetemi hallgató jelent­kezik vizsgára, nagyobbrészt munkás és dolgozó parasztok gyermekei. A nagy tudásszomj — amelyet annyi időn keresztül elfojtott a burzsoá-földesúri kizsákmányoló rendszer — hozta az iskolákba a munkások és dolgozó parasztok gyermekeit, akik eltökélték, hogy elsajátítják a tudományt és ez­zel fegyvert kovácsolnak a jobb életért folytatott harchoz A letűnt burzsoá-földesúri rend­szer iskoláiban a semmi­tevők, diploma­vadászok és a szélhámos Anton Dunaitriu-szerű „nevelők“ lézengtek. Az akkori idők szor­galmas és becsületes diákjai eg­­godalommal tekintettek tanulmá­nyaik befejezése elé, mert jól tudták, hogy mun­­anélküliség­ és nyomor leselkedik rájuk. Mai if­­juságunk azzal a nyugodt biz­tonsággal tanul, hogy munkája végeztével ismeretét bőségesen értékesítheti a boldog haza épí­tésének hatalmas munkamezején. ...A múltban a vizsgák arra szolgáltak, hogy el­távolí­thassák az iskolából a munkásrétegből nagy áldozatok árán felkerült be­csületes növendékeket és egye­temi hallgatókat. A vizsgáknak csapda jellegük volt, amelyekből az iskolások a kapitalista társa­dalom sajátos eszközeivel akar­tak kikerülni: felületes felké­szültség, másolás, míg a gazda­gok protekció, stb. által. Egészen más a mai vizsgák célja. Általuk azt kívánják elérni, hogy minél több szorgalmas diák és egye­temi hallgató reális ismeretei alapján gyarapítsa a szocializ­mus építését, szakembereinek tá­borát. ...A vizsgák azonban nemcsak a diákok ismeretei ellenőrzésé­nek eszközei, hanem az egész iskolai tevékenység seregszemlé­je, az iskolaügy jómenetéért fe­lelős összes tényezők sokoldalú munkájának a minisztériumnak, a tanárok és diákok pártszerve­zetének, az IMSz-nek, a pionír­­osztagnak, stb. ellenőrzése. A tanulságok, amelyeket a vizsgák alkalmával levonhatunk, hozzá kell járuljanak a múlt egyes megnyilvánulásainak fel­számolásához, amelyek még fenn­állnak és amelyek meggátolják, vagy visszatartják a haladást a tanulás terén mint például: a karrierizmus, nempolitizálás, kö­zömbösség, tehetetlenség. M­ég nem számoltunk fel teljesen egyes tanároknak és ifjaknak az iskoláról és a vizsgákról alkotott polgári felfogását. Még vannak az iskolákban és az egyetemeken kulák és kapitalista származású burzsoé elemek, akik gúnyt űz­nek a tanulásból- akik a többie­ket is megakadályozzák a tanu­lásban, ellenségesen megbontják a tanulás rendjét és érdemtelenül olyan helyeket foglalnak el — az amúgy is kevés helyből — ame­lyeket a tanulni vágyó ifjak kel­lene elfoglaljanak. Olyan esetek is előfordulnak még, mint a fő­városi politechnikai intézetben, ahol egyes tanárok, akik még nem sajátították el az új iskolák egészséges demokratikus szelle­mét, rátámadnak a diákokra, el­szakítják rajzaikat, kimarják az előadásról, vagy mások, akik a műszaki előadásokon a szélma­lomról adnak elő azzal az in­doklásáél, hogy „ezt teszik már 15 éve“. A hiányosságok között meg kell említenünk egyes technikai iskolák és fakultások hibáit, ahol a tanulókörökbe nem von­ták be a gyengébb előmenetelű növendékeket, akiknek pedig na­gyobb szükségük lett volna se­gítségre. A évvégi vizsgák megkezdé­séig terjedő néhány napon mind szorosabbra kell fűzni az egy­üt­­működést a tanárok és diákok között a közös cél elérése érde­kében. A diákoknak és egyetemi hallgatóknak fokozniuk kell az egyéni tanulmányokat, ami min­den komoly tanulmány alapját képezi. Ugyancsak fokozni kell a tanulmányi csoportok, pótszemi­­náriumok tevékenységét és a ta­nácskozási órákon való aktív részvételt. A diákoknak és az egyetemi hallgatóknak har­­colniuk kell az idő ésszerű be­osztásáért a tananyag módsze­res, elmélyült s összevont átis­­métléséért és segíteniük kell gyengébb felkészültségű társai­kat. A pártszervezetek, IMSz szer­vezet és az úttörők hatalmas fel­világosító munkát kell végezze­nek a vizsgák új jellegének meg­ismertetése érdekében ugyanak­kor le kell küzdeniük az ellensé­ges elemek bármely kísérleteit, akik kerékkötői akarnak lentre a vizsgák kifogástalan menetének. A pártszervezeteknek felada­tuk ellenőrizni a vizsgák előké­születeit és lefolyását, támogat­niuk kell a tanárokat abban, hogy a vizsgákat helyesen, egész­séges légkörben tartsák meg. A párttag tanároknak és diákok­nak, az IMSz diákok és egyete­mista tagjainak, valamint az úttörőknek a vizsgák előkészíté­séért és sikeréért folytatott harc élén kell állniuk. A tanároknak és tanítóknak kötelességük tevékenyen részt venni a tanul­ókörök­ben, a ta­nácsadó órákon és szem­inát­rium­ákon. A vizsgákon pedig igazságosan kell elbírálják a diá­kok munkájának eredményeit, anélkül, hogy elvtelen módon el­­­nézők legyenek, anéla­l, hogy takarnák a hiányosságokat, de fi­gyelembe véve a növendék egész éven át tanúsított előmenetelét, képességét és kilátásait. Különös­­figyelmet kell szentetírjök, és nagyfokú segítséget kell nyújta­­niuke a munkások és dolgozó pa­rasztok gyermekeinek. A vizsgákon meg kell állapí­tani azt, hogy a diákok és egye­temi hallgatók milyen mértékben sajátították el a tananyag lénye­gét és mindenekelőtt meg kell állapítsák, hogy a növendékek hogyan egyeztetik össze az el­méletet a gyakorlattal és hogyan értelmezik a fegyelem fontossá­gát hazánk további fejlődésében. Végkép meg kell szűnjenek a kérdések, amelyek megzavarják a diákokat, a gúnyos és sértő megjegyzések, vagy észrevételek és mindazok a módszerek, ame­lyek szerencsejátékká változtat­ják a vizsgákat, minthogy a bur­zsoá iskolában volt. A tanárnak elő kell készítenie és tervszerű­­sítenie kell a kérdéseket, azokat jól meghatározott céllal tegye fel, a feleletet pedig türelmesen és figyelemmel kövesse. Ne köve­teljen gépies, beszajkózott fele­letet, hanem ösztönözze a diák önálló, alkotó gondolatának kife­jezését. Előttünk áll a szovjet oktatás nagyszerű példája, a Bolsevik Párt, a Komszomol gazdag ta­pasztalata. A szocializmus orszá­gában az évégi vizsga nagyje­lentőségű esemény, az egész nép ünnepe. Egyetemi hallgatók és diákok! A dolgozók, dolgozó parasztok és a szocializmus harcához kötött értelmiségiek az évvégi vizsgák alkalmával elvárják tőletek, hogy hivatásotok magaslatán állva méltók legyetek ahhoz a biza­lomhoz és megértéshez, melyet az ország hozzátok fűz. , ú­ 1048 május 29-i, 1438-as szár­mából. Alaposan szervezzük meg az évvégi vizsgákat Romániai Magyar SaS

Next