Romániai Magyar Szó, 1949. július (3. évfolyam, 551-577. szám)

1949-07-02 / 551. szám

Szombat, július 1. 3 Az utolsó szó jogán Vitianu vádat emelt AZ IMPERIALISTÁK SZOLGÁLATÁBAN ÁLLÓ svájci bíróság ellen „Csak a román nép és a békeszerető emberek ítélkezhetnek­­előttem, akik előtt emelt fővel állok“ (WINTERTHUR).­­ Az AGERPRES távirati iroda tudósító jártak jelentése szerint végetért • Solvan Vitianu elleni per, amelyet a svájci kormány az angol-amerikai imperialisták parancsára rendezett meg. A per egész menete leleplezte a svájci kormány és a hatóságok szerepét. Kiderült, hogy a svájci­ hatóságok a Román Né­pk­özt­ár­saság és népi demokratik­us rendszerünk elleni rágalomhad­járat eszközei. Teljes egészében megmutatkozott a per során Hassler bírónak, a svájci törvényszék elnökének durva cinizmusa, amellyel a hazájukból megszökött reakciós, szélhámos tőkés banda szol­gálatába állította a vezetése alatt álló bíróságot. A tárgyalás során Lüthi ügyére, a fasiszta mene­kültek hűséges szövetségese, is kifejezésre juttatta a svájci kormány dühét és tajtékzó gyűlöletét. A winterthuri per azonban a vád tanúit is leleplezte, mint imperialista ügynököket és bebizo­nyította róluk, hogy Ramniceanu-féle szélhámosok, hogy kémek mint Goldberger, és hitleristák, mint a Medgyesről megszökött Karrel nagyiparos. Mindezeket összegezve megállapíthatjuk, hogy a Solvan Vitianu román diplomata ellen megren­dezett per újabb sötét folt Svájc amúgy is terhes múltú reakciós bíróságának történetében. „Szót kérek, hogy tiltakozhassál»“ Az utolsó tárgyalási napon Sor van Vitianu aki végig megtagadta a vallonná­­tételt, az utolsó szó jogán felszólalt. „Nem azért kérek szót, — mon­­dotta a román diplomata — hogy védekezzem a felhozott vádak ellen, hanem ú­jból tiltakozni akarok dip­lomáciai mentelmi jogom megsér­tése miatt. A RNR kormánya a berni román követség gazdasági tanácsosává nevezett ki. Letartóz­tatásommal és bíróság elé hurcolá­­sommal a svájci kormány súlyosan megsértette a nemzetközi jogszo­­kásokat. A továbbiakban Vitianu ismer­te“ a román kormány erőfeszíté­seit az ügy elrendezésére, a svájci kormány azonban nem tar­­totta be a két ország közötti fenn­álló egyeztetési szerződés előírá­sait. Végig azt hangsúlyozok, hogy nem politikai perről van szó. Solvan Vitianu ezután számos pert sorolt fel a múltból, amelyek a demokratikus rendszerű országok megrágalmazását célozták. Ilyen többek között von Papén náci nagykövet utasítására a török kor­mány által megrendezett szovjet­­ellenes per, amelyben szovjet diplo­­matákat hurcoltak meg. Vitianu hangsúlyozza, hogy Ro­mániát a Szovjetunió szabadította fel és a román nép ezért hálás felszabadítójának. Az egész nép, az együttlakó nemzetiségekkel e­­gyütt keményen harcolt a fasiz­mus alóli felszabadulásért. „Büszke vagyok, hogy részt ve­hettem országom felszabadításáért folyó harcban. A felszabadulás Ezután Vitianu rámutat arra, hogy az imperialista fegyvergyáro­sok új világháborút készülnek ki­robbantani és ezért tájékoznak a békét akaró demokratikus rend­szerek ellen. A per bebizonyította, hogy a sugalmazók az imperialis­­ták, akik erőszakos magam­tásuk­­kal elsősorban a svájci nép érde­keit veszélyeztetik. A bíróság kihallgatta a vád ta­núit, akik mind kétes alakok, a fe­kete tőzsde üzérei. Mivel magya­rázza a bíróság azt, hogy a vizs­gálóbíró megtagadta a vizsgálat levezetését Bukarestben? Hogyan engedte meg a bíróság, hogy a tanuknak nevezett kétes egyének átlátszó komédiát játszanak a bí­­róság előtt és megtagadják a ta­núvallomást azon a címen, hogy Bukarestien marad r­­okonaik szenvednének, ha vallomást tenné­nek. Miközben a bíróság a vád támogatására húsz ,amit vonulta­tott fel a védelem tanúja) számát 6-ra csökkentették. A védelem ta­núinak visszautasítása súlyosan esik a­b­ba, mert azoknak nagy része olyan munkásokból állott a­­kik a vád tanúiként szereplő tő­két kizsákmányolók gyáraiban dol­­goztak Ezek a tanúk a leghitele­sebben igazolhatták volna volt munkaadóik jellemét és becsllétét A védelem jogát annyira korlá­­tozták, hogy adott pillanatban a hi­­vatalbó! kinevezett ké* svájci vé­dő egy'kétől *s meg akartak ta­z­­tani azon a címen, hogy ,,nem bo­nyolult ner'ől van szó“ A* általam kiszemelt román ügyvédek nem en­gedték felszólalni a tárgyaláson. Ez az állitás azonban nem fedi a valóságot. „A vádirat éle a Román Nép­­köztársaság ellen irányul, jóllehet a svájci kormány diplomáciai kap­­csolatoka­t tart fenn a RNK-val. „A vádirat annyira megy, hogy a hősies és felszabadító Szovjet Hadsereget és a Szovjetuniót is rá­­galmazza“. Vitianu ezután felháborodva tilta­­kozik az ellen, hogy közönséges szélhámosoknak a bíróság megen­gedte a RNK és népi demokrati­­kus rendszerünk rágalmazását. „Megtudtam, hogy a svájci saj­­tó egy része ezt a pert arra hasz­nálja fel, hogy rágalmazó hadjára­tot folytason országom és a RNK kormányférfiai ellen. Az én sze­mélyem és tevékenységem csak ürügy ér-e. Ez a per ritka jelen­ség, de nem egyedülálló“, után népünk azonnal nekilátott az újjáépítéshez. Lerázta magáról az idegen imperializmus igáját. A román nép ma új társadalmat épít és első ízben fordítja a saját elő­nyére az ország kincseit. Az idei év beruházásai meghaladják az utolsó tíz év folyamán eszközölt beru­házások értékét A Szovjetunió példájához hasonlóan a RNK-ban akárcsak a népi demokrácia többi országaiban a hasznot a nép javá­­ra fordítják iparvállalatokat. Intéz­ményeket építenek, egyszóval a munkából származó minden ha­szon gyümölcsét a dolgozó nép élvezi. A Román Népköztársaság a béke és a nemzetközi együttmű­ködés politikáját folytatja, sőt, a bíróság megtámadta, mert jegyzeteket készített a perről. Az elnök nyílt ülésen fel­ősségre vonta ügyvédemet a jegyzetek ké­szítése miatt. Alkalmam volt meggyőződni ar­ról, mi egy­­nyilvános tárgyalás“. A tárgyalási "teremben rendelkezés­­re álló helyek nagy részét olyan személyek foglalták el, akiket jól ismertem a svájci rendőrség Iro­dáiból. Június 20 és 25-e között az el­nök román újságok cikkeit kifo­gásolta. Ez a felháborító eljárás szembetűnő, mert jóllehet a svájci sajtó, a rágalmak özönét zudította országomra, anélkül, hogy a bíró­ság elnöke kifogásolta volna ezt az eljárást Solvan Vitianu ezután rámutat arra hogy ezért a perért nem Svájc népe felelős hanem azok, akik készakarva el akarnák mér­­gesíteni a két ország közötti kap­csolatot. A per nem érte el célját. A vád tanúi a RNK ellenségei mást a­­kartak bebizonyítani, de itt kide­rült, hogy a román nép lelkesen halad a szocializmus építésének út­ján. Az első évnegyedekben ‘‘a’­­teljesítették ez állami tervet, emel­kedik a termelés, új gyárak épül­nek, olyan cikkeket gyártanak, a­­melyeket a múltban külföldről hoz­tunk be és az egész nép ’‘anyia példanélküli kulturális felemelkedé­sének. A tudomány és a könyv ma már eljut a dolgozó tömegek­hez. A román nép és mindazok, akik óhajtják a békét, figyelemmel kísé­rik ezt a pert Ezek ítélkezhetnek felettem és előt­tük felemelt fővel állok. Vitianu nyilatkozata végén a Ro­mán Népköztársaság kormánya lránti háláját fejezte ki a neki nyújtott segítségére. A háborús uszító ital kell elit-ini Rémé Vitianu. Solvan Vitianu fe­­lesége többek között a következő nyilatkozatot tette: „Hálás vagyok hazám kormá­nyának, mert újból bebizonyította békeszeretetét és a népek közötti megértésre irányuló igyekezetét. Dicsőségnek tekintem, hogy er­ről a helyről részt vehetek a világ milliós tömegeinek harcában, a­­melyet az emberek közötti megér­tés­e törő cselszövők ellen fol­tatnak. A­­kor csak férjem, akire büszke vagyok, hogy a békéért harcoló milliók soraihoz tartozik, bízom a világ becsületes emberei­­ben, akik meghozzák majd ítéletü­ket az igazi bűnösök felett“ — fe­jezte be Solvan Vitianuné beszé­dét AZ ÍTÉLET (WINTERTHUR Agerpres). — A svájci bíróság csütörtökön dé­lelőtt, 11.45 órakor hirdetett ítéle­tet Solvan Vitianu román diplomata ellen megrendezett tárgyaláson. _ A bíróság kénytelen volt elis­merni azoknak a Vitianu ellen fel­hozott vádaknak az alaptalanságát, amelyek a Râmniceanu szabotáló és szökevény román nagyiparom tanú vallomásáia támaszkodtak. A bíróság hasonlóképen kény­­telen volt alaptannak nyilvánítani a Feldstein és Adler ügyre támasz­kodó állítólagos politikai kémkedés kitalált vádját. A bíróság ennek ellenére Solvan Villanut a vizsgált­ fogs­ágban el­oltott 11 hónap beszámítására 18 hónapi elzárásra, továbbá Kar­­res hitlerista negyiparos javára­ ki­lencezer dollár és Ka­res ügyvédje számára 8500 svájci frank kifize­­tésére ítélte. A svájci bíróság leckét kap arról, hogy mi a népi demokrácia Az imperialisták állnak a per mögött A temesvári Elektromotor-gyárban 184 százalékkal haladták túl a tervelőirányzatot (Temesvár.) — Az Elektromo­sitják meg.­tor gyárban 184 százalékkal túl- Ebben a munkában kitűnt Ki­haladták a júniusi tervelőirányzat­beli Szabó Rezső öntő, aki selejt tet. Az öntődében már november, nélkül dolgozott, Fumika Mihály­re dolgoznak, az esztergaosztályon e­sztergályos két késes munkamód, októberre, a tekercselő osztályon szerével 100 százalékkal haladta pedig a szeptemberi tervet való­ túl a normát. A minisztertanácsnak az állami terv végrehajtásával kapcsolatos 1949. május 20-i határozata azt a fel­adatot tűzi a minisztériumok elé, hogy általánosítsák a vállalatok kö­zötti gazdasági szerződések meg­kötését és ellenőrizzék azok telje­sítését. Másrészről pedig a „hi­vatalos közlönye ez évi június 25-i számában rendelet jelent meg, amely kötelezővé teszi az írásbeli szerződések megkötését és a válla­latok és az állami gazdasági szer­vezetek közötti fizetések szabályo­zását. Mik ezek a gazdasági szerződé­sek és mi a szerepük? Gazdasági szerződést két olyan vállalat köt, amelyek közül az egyik termel vagy szállít nyers­anyagot, félkész árut, gépet, stb. a másik pedig megvásárolja vagy felhasználja azokat; illetve olyan szerződés, amelyben az egyik vál­lalati fél szolgáltatást teljesít, a másik pedig a maga javára for­dítja ezt a szolgáltatást. A gazda­sági szerződéseknek az a szere­pük, hogy szerződéses kötelezett­ségen nyugvó gazdasági kapcso­latokat teremtsenek az államosított vállalatok között. Eddig már sok vállalat kötött egymással hasonló szerződést. Sok további szerződés megkötése folya­matban van, így a gyelári bányák a vajdahunyadi üzemekkel vasérc szállítására kötöttek szerződést. A Resica-művek acél-, hengerelt áru, gép és alkatrészek, stb. szál­lítására számos szerződést kötött a fémfeldolgozó vállalatokkal; a fo­nodák a szövedékkel pamutszál, gyapjú, selyem, stb. szállít ,i­ára szerződtek. . . . Vannak olyan vállalatok, — amelyek bár szerződtek egy­mással — alábecsülik a szerződé­sek fontosságát, amelyeket egysze­rű formaságnak tekintenek, így például a galaci „Cristea Nicolae“ és a bukaresti „Vulcan“­­üzemek között megkötött szerző­dés a többi között ezeket tartal­mazza: „A gyártott termékek mi­nősége és tartóssága a nekünk szállított nyersanyagtól függ". A szerződés másik pontjában pedig ez áll: „Az eladó vállalat szavatol a termékek tartósságáért, amely megfelel az üzem által rendesen szállított áruk minőségének.“ Ezek a meghatározások nemcsak hogy nem kötelezik a vállalatot jó minőségű áru szállítására, ha­nem — a szerződés szerint — a vállalat a felelősséget is elháríthatja magától. Mert a szállító vállalat bármikor ürügyként hivatkozhatik arra, hogy a kapott nyersanyag rossz minőségű volt, vagy pedig, hogy a szállított termék megfelel a szokásosan gyártott termékek minőségének, é­s így tovább min­degyik­ vállalat elháríthatja magá­ról a felelősséget. Ahhoz azonban, hogy két válla­lat között létrejött gazdasági szer­ződés valóban a vállalatok tervsze­rű és szervezeti termelésének té­nyezőjévé válhassék, ugy annak olyan konkrét és reális kötelezett­ség-vállalásokat kel tartalmaznia, amelyeket teljesíteni is lehet. A gazdasági szerződéseket kizárólag az állami terv előirányzatainak Fi­gyelembevételével és NFM AZOK­­TF-1 FITOGETIFNUl szabadosak megkötni. A szerződésben feltétle­nül fel kell sorolni a szállítandó termékeket, valamint azok fajtá­ját, minőségét, stb körül kell­­mi Feltétlenül tartalmaznia kell a pon­­tos szállítási HATÁRIDŐt, amit be is kel tartani A szerződések pontjai között A MINAHFCtRF VONATKOZÓ FELTfiTFI F.KFT mm'ns­an és részletesen körvona­lazni itgfl vagy — amennyiben erre lehetőség van — az állami szabványbizottság által jóváha­gyott állami szabványok alapján kell megjelölni. A szerződés pont­jai közöt szerepelnie kel annak is, hogy a* áruk CSOMAGOLÁSA FS SZÁLLÍTÁS* * legjobb felté­telek között törtín­ék. tartalmaz­om­, leli továbbá a FIZETftSI FEL tfzfi fkpt is A szerződés akár csak egy pont­jának megszegése is zavarokat okoz a vállalatok tervszerű műkö­désében, megkárosítja a dolgozók államát. A szocialista vállalatok együttműködésének szellemétől tá­vol esnek a „kijátszásra“ irányuló kísérletek, amelyek a burzsoá men­talitás maradványai. Mert ez is az állam, a dolgozók érdekeit sérti, így például az „Uleiul Rosu“ késve szállította le a medgyesi „Drum Non“ által rendelt foszfor­­vasat; a vajdahunyadi állami vas­üzemek minőségileg meg nem fe­lelő árut szállítottak az aranyos­­gyéresi „Sodronyipar“ részére. A szerződésben feltüntetett feltételek­nek be nem tartása a vásárló üzemekben a terv teljesítése terén nehézségeket okozott és ezenkívül önköltségi áraik is emelkedtek. A szerződések viszont kötele­­zettségeket rónak a vevő­vállalat­ra a megrendelt áru ÁTVÉTELÉ­RE ÉS HATÁRIDŐBEN TÖRTÉ­NŐ KIFIZETÉSÉRE vonatkozóan. Minden késedelem ezen kötelezett­ségek teljesítésében a­­termelő vál­lalatok számára károkat jelente­nek. Vegyük például az állam­vasutakat. A megrendeléstől szá­mítva, az áruk átvételéig és kifi­zetéséig gyakran 90 nap is eltelt! Megengedhetetlenül hosszú idő, a­­melynek következtében az áruk felhalmozódnak a raktárakban és ez akadályozza a szállító vállalat for­gótőkéjének egészséges körforgá­sát A kötelező gazdaság, szerződés megkötéséről szóló rendelet le­hetőséget nyújt arra, hogy ameny­­nyiben a megrendelő vállalat kés­ne az áruk átvételében és kifize­tésében, az Állami Bank átutalja az értük járó összeget, így elhá­ríthatók a megrendelések késedel­mes kifizetésével előállott nehézsé­gek. Nagy fontossági­ körülmény, hogy a szerződésekben előírt kötelezett­ségeket az aláíró feleknek kötele­­zőleg be kell tartaniuk. A nemrég megjelent rendelet értelmében a szerződéseknek olyan KÁRTÉRÍ­TÉSEKRE vonatkozó kikötéseket is tartalmazniok kell, amelyeket a felek a szerződés megszegésével okoznának. Ha az egyik vállalat megszegné a szerződést, a másik vállalat per­be foghatja az állami választott bí­róság előtt, amely az okozott kár mértéke szerint kártérítés megfi­zetésére kötelezheti. Természete­sen minden vállalatvezető és vál­lalati kolektíva az önköltségi árat növelő és a vállalat forgótőkéjét csökkentő esetleges kártérítési ösz­­szegek fizetését el fogják kerül­ni és igyekeznek majd szerződé­ses, vagyis a termelési tervben előírt kötelezettségeiket teljesíte­­ni. Ily módon a szerződéses rend­szer folytán minden vállalat a ve­le szerződéses viszonyban álló másik vállalatot arra buzdítja majd, hogy teljesítse a termelési tervet. A gazdasági szerződések rend­szere hatalmas eszköz az állami terv teljesítéséért folytatni a harc­ban. A gazdasági szerződésnek fon­tos nevelő szerepe van a gazdasági élet vezetőségének körében. Min­den vállalatvezető alaposan mér­legelni fogja azokat a kötelezett­ségeket, amelyeket magára vál­lal mielőtt aláírná a szerződést. A gazdasági szerződés az egész gyári kollektíva ügye, amelyet minden munkásnak meg kel­l­­mernie és azt egymás között is népszerűsíteniük kell. Hogy az teljesíthető legyen, a pártszerve­zeteknek útmutatásokkal kell ellát­­niok a szakszervezetet, hogy moz­gósítsa a vállalat minden munká­ját. A gazdasági szerződés ily módon fejleszti a vállalatvezetéség FELE­LŐSSÉG ÉRZETÉT és a vállalat­ gazdálkodik lényeges elemévé válik. A pártszervezeteknek harcol­nok kell azért, hogy a vállalatok közötti gazdasági szerződéseket mielőbb megkössék és azokat bá­la tartsák. 1940 június 30-i, 1465-ös számából Siettessük a gazdasági szerződések megkötését Romániai Magyar Szó

Next