Romániai Magyar Szó, 1949. július (3. évfolyam, 551-577. szám)
1949-07-31 / 577. szám
KtowvániaS tWsgyar Sió ans-rm»mp*»“ -fhütyes a Mffiatskai nak szelemében küzdött, amelyaz elfelvetkezendő évtizedek alatt az esés* világon az ehhehaladás h»reái«t*k igazi vezetőjévé vált. Petőfi biztosan meglátta az akkori feudális Magyarországban, abban az osztrák gyarmatban, az életrekelő, erősödő proletariátus harci erőit, amely a régi világot pusztulásra ítélte. Politikailag tisztán látó, megalkuvást nem ismerő harcos természetét is visszatükrözi a ,,Háború volt ...“ című költeményből kiragadott néhány szakasz. Ez a vers az évszázad távlatában mai nyelven, mai harcos szellemben beszél hozzánk az igazi, tartós, demokratikus békéről. .,Békét, békét a világnak. De ke zsarnok kénytől, Békét csupán a szabadság Fölszentelt kezéből. Majd ha igy lesz a világon Általános béke Vessük akkor fegyverünket Tenger fenekére. De rnig igy nincs- addig fegyvert. Fegyvert mind halálig] Tartson bár a háború ti?. Ítélet napjáig! Ma újra a Liga» Petőfi szavait. Útmutatásait halljnk és követjük, azét a Petőfiét, akit népével együtt felszabadított a Szovjetunió ti.'»dalmas hadserege, amely egy évszázaddal azután, hogy a cári zsarnok vérbefejtetta a magyar forradalmat, elhozta Európának ebbe a részébe az igaz szabadság zálzlóját. A Saesjefjan« példáját követve, a népi demokrácia kormányai valóban deostkratikus nemzeti politikát folytatnak és ezekben az országok ham valóra vált Petőfi álma, aló egy évszázádal ezelőtt tisztán látta, hogy a ,,világszabadság" győzni fog. Termét az elnyomott jobbágyok, munkások, az egész szegény nép felszabadítását, csak a munkásosztály ivarra hozhatta el, azé a munkásosztályé, amely saját felszabadításáért küzd. Az elnyomók és kizsákmányolok undorító örökségét most az angala.frerikai imperialisták képviselik, «d'.—'télkövet* *' — 2 Az OSzSzSzK dolgozói túlteljesítették a tervet Az Orosz Szocialista Szövetséges Szovjet Köztársaság statisztikai hivatala kimutatást tett közzé, amely szerint a köztársaság dolgozói jelentős eredmények értek el az 1949. évi termelési terv második évnegyedének végrehajtásában, így a könnyűiparban 115 százalék, építőipari anyagokban 108, halfeldogozó iparban 108, az élelmiszeriparban 104 százalékban teljesítették a tervet. Általában a vállalatok belső erőforrásainak mozgósításával sikerült a második évnegyedben a terv előirányzatát túlszárnyalni. A helyi iparok összesített termelése ez év második negyedében 11 százalékkal múlja felül a tavalyi eredményeket. A kolhozok, a gép- és traktorállomások és a szovhozok igen magas fokra fejlesztették a mezőgazdaságot. Előzetes adatok szerint ez évben 4,8 millió hektárral növelték a termőföldek területét. A mezőgazdasági termelés jobb megszervezése következtében lehetővé vált a tömegfogyasztási cikkek kicsinyben árának csökkentése 1949 második negyedében. Növekedett a forgalom a hús, cukor, az édesipari termékek, a gyapjú és selyem, a cipő, a rádiókészülékek, motorkerékpárok, órák és más fogyasztási cikkek tekintetében. Petőfi-ünnepélyt a RNK írószövetsége Pénteken délután a RNK Írószövetsége központi székházában Petőfi emlékülést tartottak a fővárosben. Az emlékülésen megjelentek Andics Erzsébet, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Barojának tagja, egyetemi tanár, Zelk Zoltán költő, a Szabad Nép szerkesztője és Kucka Péter költő, a Petőfi centenárium magyarországi küldöttségének tagjai, Széll Jenő dr. a Magyar Köztársaság bukaresti követe, meghatalmazott minisztere, valamint a magyar követség tagjai. Jelen, voltak az országunkban időző szovjetukrajnai tanári küldöttség tagjai élükön Novicsenkó műkritikussal, továbbá Takáts József nemzetiségi alminiszter és Kacsó Sándor a Magyar Népi Szövetség előtet képviselői. Zaharia Stancu, az Írószövetség elnöke megnyitó szavai után Aszódy Z.ró méltatta Petőfi Sándort, a nagy magyar forradalmár költőt. Az előadó hangsúlyozta, hogy csak most kezdjük megismerni igazán Petőfi Sándor igazi arcát, a nép költőjét, aki a legtisztábban látott a forradalom vezérei közül. Petőfi a mi költünk is — mondotta az előadó — és minden nép haladó erőié és ezért ünnepük és szeretik a költőt anynyira a szabadság hazájában, a Szovjetunióban is. A magyarországi küldöttség nevében Zelk Zoltán beszélt. Rámutatott arra, hogy Petőfi a helyes nemzetiségi politika képviselője volt, a népek barátságáért és megértéséért harcolt. Halála keringtek olyan legendák — mondta, — hogy itt is ott is látták felbukkant a költőt. Ha hazamegyek Magyarországra, elmondhatom én is, hogy láttam felbukkani Petőfi Sándort a román nép szívében. Vasárnap, 1949. július 31. Visszaérkezett a Szovjetunióból a RNK dolgozó parasztküldötsége Péntek délután érkezett vissza az országba a RNK dolgozó parasztküldöttsége, amely egy és fél hónapot volt a Szovjetunióban. A küldöttséget ünnepélyes külsőségek között fogadták a bukaresti Mogosoaia állomáson. A fogadáson jelen voltak: J. Chisinevschi, a Román Munkáspárt KV Politikai Irodájának titkára, Vasile Vaida, földművelésügyi miniszter, L. Rautu, a RMP KV tagja, valamint több közéleti személyiség. A közeli falvak és üzemek is elküldték a fogadásra képviselőiket. A dolgozó paraszt küldöttséget elsőnek Balta Aurel CFR munkás dolgozó paraszt mondott üdvözlő ,köszöntette, majd Ene Socrate beszédet. A BMP bukaresti szervezetének vezetősége nevében Al. Draghici beszélt. Az üdvözlő beszédekre a küldöttség tagjai részéről Vasiliev Vladimír, Maria Sarajeanu és Alou Marin válaszoltak. lízeneink pénzügyi enellátásáért A szocialisita építés iimakaen rí ii léte egyre nő országunkban A tervév első negyedében még bancot keltett folytatnunk a temnedési fegyelem megőrzéséért és fokozásáért, az üzemek együtttműködésének megszervezéséért, a tervszerű gazdálkodás gondolatának begyökereztetéséért. Ma pedig, állami tervünk harmadik évnegyedében a dolgozók már egészen magas termelési eövezési célkitűzérekért küzdenek. A resicai vasművek cejgecói az augusztus 23 köszöntésére szervezett szocialista versenymozgfaloai keretében kötelezettséget vállaltak, hogy ezennúl csak saját forgótőkéik felhasználásával, minden l'Azkelesen igénybevétele nélkül vezetik tovább üzemüket. A resicsiafc kezdeményezése azonnal visszhangra talált más nagyüzemetenél is, s egyre több válalat alkalmazottai vállalják, hogy lejmmondanak a kölcsönökről és minden banktámogatás nélkül intézik vállalatuk sorsát. Így határoztak a bukaresti ..Vörös Gimen“ vasúti főműhely mozdonyjavító osztályának dolgozói és az . .AugztriBjus 23“ üzem alkalmazottai is. Eedig vállalataink munkásai és technikusai főként a tervév megrövidítéséért, a termelés fokozásáért, a termelékenység növeléséért, a selejt csökkentéséért, az igazolatlan hiányzások és késések kiküszübütéséért indultak harcba a szocialista verse' ‘-«•■-Ji TW*st történik először hogy a vállalatok ademinisz,trácciói bekapcsolódik a Tervezőirány-