Előre, 1955. június (9. évfolyam, 2369-2394. szám)

1955-06-18 / 2384. szám

4 en moBsxmm A Litván, Lett és Észt SZSZK mezőgazdasági dolgozóinak értekezlete RIGA (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: Három napig tartott a Litván, Lett és Észt Szovjet Szocialista Köztársaságok mezőgaz­dasági dolgozóinak értekezlete­ Több m­ét ezer küldött vett részt az értekezleten — kol­hozelnökök, mezőgazdasági szakemberek, gépállomásokon és szovhozokban dolgozó munkások, mezőgazdasági és állattenyésztési újítók, orosz, ukrán, bielorussz és karelo-finn mezőgazdasági élmunkások. Jelen volt­­N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára is. Az értekezlet megvitatta a kolhozok meg­erősítésének, a mezőgazdasági termelés nö­velésének és a kolhozparasztok jövedelme fokozásának lehetőségeit. P. P. Lobanov, a Szovjetunió Miniszterta­­nácsának alelnöke beszámolót tartott. Az ez­zel kapcsolatos viták során harmincheten szó­laltak fel. N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára nagyszabású beszédet mondott az értekezle­­ten. Az értekezlet részvevői azzal a felhívással fordultak Litvánia, Lettország és Észtország valamennyi mezőgazdasági dolgozójához, hogy fokozzák a szocialista versenyt s igye­kezzenek a kitűzött határidő előtt megvalósí­tani az SZKP KB határozatát a mezőgazda­ság valamennyi ágának gyorsütemű fejlesz­téséről. N. Sz. Hruscsov beszéde MOSZKVA. (Agerpres.). — A TASZSZ jelenti: N. Sz. Hruscsov, a balti köztársaságok me­zőgazdasági dolgozói értekezletének záróülé­sén beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy a beszámoló és a kül­döttek hozzászólása során sok értékes és tanulságos dolog hangzott el: a balti köztár­saságok mezőgazdasági dolgozói megszívlel­hetik őket. Az értekezlet anyagát ki kellene adni a köztársaságok lakosainak anyanye­­vén, hogy minden kolhozparaszt, a GTA-k és szovhozok minden dolgozója megismerkedjék vele. Sok érdekes dolog hangzott el ezen az ér­tekezleten — mondotta N. Sz. Hruscsov. Ez azért oly örvendetes, mert hiszen Lettország, Litvánia és Észtország fiatal szovjet köztár­saságok, az önök kolhozai pedig még fiata­labbak. Az itteni emberek hosszú éveken át elszigetelten éltek, egészen más körülmények között nevelkedtek. Nem könnyű feladat egy tanyai gazdát, akinek még egy igazi szom­szédja sem volt, olyan kolhozparaszttá nevel­ni, aki megérti a társadalom, a közösség ér­dekeit. Aki az elvtársakat hallgatja, örömmel állapíthatja meg, hogy egészséges alap jött létre, sok erőteljes kolhoz alakult s kiváló szervezők emelkedtek ki a kolhoztermelésben. N. Sz. Hruscsov a továbbiakban a mező­­gazdaság fellendítésére vonatkozó párt- és kormányhatározatok végrehajtásának kérdé­sével foglalkozott. — Önök tudják — mon­dotta —, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága januári ple­náris ülésén azt a feladatot tűzte ki, hogy a következő 5-6 évben 10 milliárd pad gabo­natermést kell elérnünk és hogy az állatte­nyésztés hozamát kétszeriére, sőt ennél is többre kell növelnünk. A kolhozok és szovho­zok termelésének gyarapítására vonatkozó terv kidolgozásakor a Kommunista Párt a nép érdekeiből, anyagi jólétének szüntelen emeléséből indult ki. Meg kell mondanom, hogy a múltban hi­bák történtek a mezőgazdaság tervszerűsíté­­sében. Vegyük például a közös tulajdonban levő állatállomány gyarapításának hároméves tervét. Ez helytelen elven alapult. A terv elő­írta, hogy a kolhozoknak és szovhozoknak ennyi meg ennyi szarvasmarhájuk, sertésük, juhuk és szárnyasuk legyen, nem volt azon­ban előirányozva az állati termékek meny­­nyisége. De önök ,tudják, elvtársak, hogy nem minden tehén egyforma. Gyakran egyetlen tehén több tejet ad, mint tíz vagy még több tehén együttvéve, így egyik-másik gazda­ságban a szarvasmarhák száma növekedett, a hozam azonban csökkent. Nem a szarvas­­marhaállomány egyszerű növelésére, hanem bizonyos mennyiségű állati termékre van szükségünk. Éppen ebből az elvből indult ki az SZKP Központi Bizottságának januári plenáris ülése, amikor jóváhagyta a mező­­gazdasági termelés növelésének programm­­ját. Amikor az OSZSZSZK tartományainak és köztársaságainak mezőgazdasági dolgozói vidékenként értekezletet tartottak — folytat­ta N. Sz. Hruscsov — és elbeszélgettünk, ta­nácskozásra ültünk össze a legjobb kolhozpa­rasztokkal, a GTA-k és a szovhozok dolgozói­val, kitűnt, hogy az SZKP KB januári plená­ris ülésén az 1960. évre elfogadott terv határ­idő előtt teljesíthető. A tapasztalat azt mutatja, hogy a gazda­ság észszerű megszervezése útján még a leg­­gyengébb kolhoz is a legrövidebb időn belül élre kerülhet. Felszólalt itt Omelcsehko elv­társ, a Leningrád tartományi Dimitrov kolhoz elnöke. Ez a kolhoz két év alatt gazdasági tekintetben megerősödött és tavaly munka­egységenként 10 rubelt fizetett. Ugyanitt fel­­­­szólalt Arepjev elvtárs, a Moszkva tartomá­nyi „Puty Novoj Zsizny” kolhoz elnöke. Ez az egyik legelmaradottabb kolhoz volt Mosz­kva környékén. Most azonban az élre került és tejtermelés tekintetében az elsők között van a tartományban. És sok ilyen példát idézhetnék. Valameny­­nyi azt mutatja, hogy minden kolhoznak meg­­van a lehetősége az SZKP KB januári plená­ris ülésén kijelölt feladatok határidő előtti teljesítésére, a gazdaság megerősítésére és arra, hogy több terméket adjon az államnak, hogy több terméket és készpénzt juttasson munkaegységenként a kolhozparasztoknak. A szovjet nép lelkesedéssel tette magáévá a párt és a kormány határozatait a mezőgaz­daság minden ágának gyorsütemű fellendí­téséről és eredményesen váltja valóra a ha­tározatokból fakadó feladatokat. Máris meg­mutatkoznak e munka első eredményei — foly­tatta N. Sz. Hruscsov. — Nézzük meg pél­dául a szűzföldek művelésbe fogását. Minket nem a szükség kényszerített rá a szűzföldek feltörésére. Országunk nem szűkölködik ga­bonában, vannak terménytartalékaink is, de mi előre tekintünk, távlatokban gondolkozunk. Senki sem vonhatja kétségbe, hogy orszá­gunkban évről évre nőnek a fizetések s ezzel együtt nő a lakosság vásárlóereje is. Az ál­landóan növekvő szükségletek minél teljesebb kielégítése érdekében megállás nélkül kell nö­velnünk a mezőgazdasági termelést. Mint ismeretes, tavaly 3,6 millió hektár szűzföldet vezettünk be, az idén pedig, a terv­­ben előírt 13 millió hektár helyett eddig már 19,7 millió hektár szűzföldet vetettünk be. Noha az idén megkésett a tavasz, a szovjet mezőgazdasági dolgozók kellő időben végez­ték el a tavaszi vetést. A kolhozok és szov­hozok 21 millió hektárral nagyobb területet vetettek be, mint tavaly. Az idén 16,8 mil­ió hektáron vetettünk kukoricát, vagyis majd­nem 13 millió hektárral többet, mint az el­múlt évben. Tovább növekedett az idén az állattenyész­tés hozama is. Az elmúlt nyolc hónapban, ok­tóber elsejétől június elsejéig, tejtermelésünk 30 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év hasonló időszakában és 55 százalékkal na­gyobb, mint 1953-ban. Az idén 20 százalék­kal több tejet gyűjtöttünk be és vásároltunk fel, mint tavaly. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy mező­­gazdaságunk dolgozói helyesen ítélik meg az előttük álló feladatokat s eredményesen har­colnak valóraváltásukért. Az állattenyésztés s a kolhoz- és szevhoz­­termelés valamennyi ága gyors fellendítésé­nek biztosításában döntő tényező a gabona­­termesztés. Ezt a feladatot azonban nem old­hatjuk meg eredményesen a kukorica vetéste­rületének lényeges kibővítése nélkül. Egyes helyi vezetők nem tudják felmérni a kukorica fontosságát és azt á­lltják, hogy ez a növény nem mindenütt érik be teljesen. Rendben van, fogadjuk el, hogy nem érik be teljesen. Köz­ismert dolog azonban, hogy a kukoricacsövek tejérésükben is éppen úgy maximális takar­­mánytápértéket tartalmaznak, mint teljes be­esésük után. A tejérésben levő kukoricacső is, éppen olyan előtakarmány, mint a teljesen beérett cső, csak másképpen kell elraktároz­­ni. A tudományos intézetek, az élenjáró kol­hozok és szovhozok tapasztalatai megmutat­ták, hogy a tejérésükben vagy teljes beérésük után besilózott kukoricacsövek minősége sem­mivel sem rosszabb, mint a szemeskukoricáé. A kukorica igen gazdaságos növény, éppen úgy meg kell hát becsülnünk, mint a lóherét. Ezzel kapcsolatban volna néhány bíráló megjegyzésem egyes itteni vezetőkről — folytatta N. Sz. Hruscsov. — Mi a helyzet ugyanis önöknél? A pártszervezetek és a szovjetek határozatokat hoznak a kukoricater­mesztésről, az aktivisták gyakran beszélnek a kukoricáról, mégis jónéhány kolhoz meg­szokásból továbbra is kisebb hozamú növé­nyeket vet. Mit jelent ez? Azt, hogy ezek a vezetők nem becsülik meg eléggé a kukoricát, nám küzdenek állhatatosan azért, hogy min­­den kolhozban és szovházban meghonosítsák a kukorica termesztését. A megszokás hatal­ma igen nagy erő. Vannak azonban olyan szokások, amelyeket ki kell irtanunk gyöke­restől. A régi szokásoknak, persze, nem bürokrati­kus módszerekkel, hanem csupán meggyőző munkával tudunk véget vetni. Türelemmel kell közeledni az emberekhez, meg kell ma­gyarázni nekik a kukorica kiváló tulajdon­ságait, értékeit. S ha majd a kolhozparasztok saját tapasztalatukból győződnek meg erről, ők maguk lesznek a kukoricatermesztés leg­lelkesebb propagandistái. Az állattenyésztésnek nagy múltja van a balti köztársaságokban. Kiváló fejőmunkások, sertéshizlalók emelkedtek ki innen, s nagy eredményeket értek el munkájukban. A balti köztársaságok kolhozaiban mindazonáltal az utóbbi időben hanyatlott a tejtermelés. Több vajonban hibásan szervezték meg a sertéshiz­lalást. Mi a magyarázata ennek? Az, hogy sok kolhozban az állatgondozókból hiányzik a felelősségérzet, nem gondoskodnak az álla­tok rendszeres ellátásáról. E hiányosságok felszámolása megköveteli a takarmányalap lényeges megerősítését, min­denekelőtt pedig a kukorica vetésterületének kibővítését, a kaszálók és rétek megjavítását, a hektárhozam növelését, az állattenyésztő káderek gondosabb kiválogatását és oktatá­sát. A balti köztársaságok állattenyésztése csak ilyen körülmények között válhatik a me­zőgazdaság egyik legtermékenyebb és legna­gyobb hasznot hajtó ágává. N. Sz. Hruscsov részletesen kitért a balti köztársaságok kolhozainak és GTA-inak hiá­nyosságaira és azonnali feladataikra. Sok ra­jonban — mondotta — egyes intézkedéseket nem hajtanak végre kellő gonddal, kellő gazdasági érzékkel. Nem valószínű, hogy csökkenteniök kellene önöknek az őszi veté­seket s ki kellene terjeszteniük a tavaszi búzával bevetett területeket. Köztudomású dolog, hogy errefelé az őszi vetések nagyobb termést adnak mint a tavasszal elvetett búza. A balti köztársaságok mezőgazdasági dol­gozóinak egyik legfontosabb feladata abban áll, h­ogy magasabbra emeljék a mezőgaz­daság technikai színvonalát. Több rajonban nem tartják be a vetési határidőket, megsze­gik az agrotechnikai előírásokat, a betakarí­táskor nagy a szemveszteség. Elsősorban ezek az okai alacsony terméseredményeik­köztársaságok földjein nehezen le­het bőséges termésre számítani a talaj rend­szeres trágyázása nélkül- Márpedig a kolho­zok és szovhozok nem trágyázzák kellőkép­pen a földet. Egyes elvtársak arra hivatkoz­nak, hogy sok gazdaságban nincs elegendő trágya. Ezzel kapcsolatban — mondotta N. Sz. Hruscsov _ fel szeretném hívni a figyelmü­ket Liszenko akadémikus tanításaira a trá­­gyázási módszerekről. A „V. I. Lenin" Mező­­gazdasági Tudományos Akadémia kísérleti gazdaságában kipróbálták a szerves és ás­­ványi trágyák kevert adagolását s a kísérlet nagyszerű eredménnyel járt. Nem ártana, ha a balti köztársaságokból is ellátogatnának ebbe a gazdaságba, hogy személyesen győ­ződjenek meg az új trágyázási módszer hasz­nosságáról s ha az összes kolhozparasztok­nak elmondanák a látottakat. Szükséges vol­na továbbá, hogy az akadémia közreműködé­sével kidolgozzák az új trágyázási módszer meghonosításának gyakorlati szabályait va­lamennyi köztársaságban. Számos Moszkva környéki kolhozban a Li­szenko akadémikus által ajánlott trágyázási módszer jó eredménnyel járt. Még vannak azonban olyan emberek, akik nem bíznak eb­ben a módszerben Azt hiszem elérkezett az ideje, hogy a szavakról rátérjünk a tettekre. Fontos kérdés ez és állami kérdésként kell megoldanunk. Most néhány szót szeretnék szólni a tiszta fekete ugarról. Az önök köztársasá­gaiban több mint 500.000 hektár területet foglal el a tiszta fekete ugar. Vajon helyén­való-e, hogy az itteni körülmények között egy ilyen nagy terület parlagon heverjen ? Azt hiszem, hogy nem helyes. Ha ezeket az ugarakat bevetnék kukoricával, még 68 mil­lió púd szemeskukorica termést is elérhet­nénk (tejérésben levő és teljesen beérett ku­­koricacsövekből.) A múlt évben a három balti köztársaságban másfélmillió tonna ta­karmányt silóztak be. Ha a tiszta fekete ugart bevetnék kukoricával, több mint 11 millió tonna siló takarmányuk lehetne. M­int láthatják, hatalmas kiegészítő tartalék ez az állattenyésztés takarmányalapjának megerő­sítéséhez. Teljesen világos, hogy előnyösebb volna a tiszta fekete ugart bevetni. Egyesek azt mondják: mi a fekete ugaron legeltetjük a jószágot, mi lesz, ha ezt a földet bevetjük? Több bátorsággal kell rátérni arra, hogy a szarvasmarhát karámban, istállóban tartsák és be kell vezetni a takarmánynövények zöld futószalagját. Ha a fekete ugart bevetjük ku­koricával, a kolhozok elláthatják takarmány­nyal nemcsak a közös tulajdonban lévő állat­állományt, hanem a kolhozparasztok szemé­lyi tulajdonában lévő jószágokat is. N. Sz. Hruscsov felhívta a figyelmet arra, hogy a balti köztársaságokban ki kell ter­jeszteni a lentermelést- A len­t mondotta Észak gyapotja, az egyik legnecsesebb ipari növény, önöknek minden előfeltételük meg­van a bőséges cukorrépa terméshez is. A len és a cukorrépater­lesztés elősegítené a kol­hozok gyorsabb megerősödését, a kolhozpa­rasztok jólétének emelkedését. A balti köztársaságokban sok a mocsaras terület. E területek lecsapolása és hasznosí­tása lehetővé teszi majd a legfontosabb élel­­miszernövények és tanulmánynövények ve­tésterületének kiterjesztését, igaz, hogy az ilyen munkálatok végrehajtásához különle­ges gépek és berendezések szükségesek. Az állam segítséget nyújt ahhoz, hogy a gép és traktorállomásokat és talajjavító gépállomá­sokat a szükséges technikai felszer­elésekkel lássák el. De ugyanakkor teljes mértékben ki kell használni a helyi erőforrásokat is. A balti köztársaságokban sok mezőgazdasági gépet és szerszámot a helyi adottságokhoz kell idomítani. Ezért alaposan meg kell gon­dolnunk, hogy miképpen szervezzük meg egyes gépek tervezését és gyártását itt a helyszínen, önök tudják a legjobban, hogy milyen gépeket lehet a legelőnyösebben hasz­nálni az önök viszonyai között. Rámutattak itt arra is, hogy a kolhozok összevonásakor olyan gazdaságokat is léte­sítettek, amelyeknek kevés földjük van, s az is el van aprózva kisebb parcellákra külön­böző helyeken, a kolhozparasztok pedig szét­szórtan, tanyákon élnek. Az ilyen kolhozok vezetése bonyolult dolog. Ezt a kérdést ész­szerűen kell felvetnünk. Ott, ahol szükséges, szét kell tagosítani a földeket. Azokban a kolhozokban, amelyek gazdasági szempotból megerősödtek, be kellene népesíteni a tanyá­kat és segítséget kell nyújtani a kolhozoknak ebben az irányban.­­ A balti köztársaságokban működő szovho­zok munkájáról szólva N. Sz. Hruscsov utalt a szovhozok termelő munkájában mutatkozó lényeges hiányosságokra. A szovhozokban az önköltség igen magas­ A litván szovhozok­ban egy mázsa gabona termesztése 89 ru­belbe, Lettországban 87, Észtországban 107 rubelbe kerül. Márpedig ezek a szovhozok mázsánként 40—62 rubel között váltakozó árban kapnak takarmánygabonát az államtól. Ilyen körülmények között a szovhozok igaz­gatóinak nem érdekük, hogy saját termésű takarmánygabonájuk legyen, mert minél több saját gabonájuk terem, annál drágább lesz a termelésük. Ideje, hogy erélyesen véget vessünk ennek a rendellenes jelenségnek. Az összes szov­hozok nagyjövedelmű gazdaságokká válhat­nak és kell hogy váljanak. A szovhozok ve­zetőinek gondot kell fordítaniuk a gazdasá­gok hozzáértő vezetésére. Az a feladatuk, hogy harcoljanak a mezőgazdasági termelés szüntelen növeléséért, az önköltség csökken­téséért. M­inden szovháznak úgy kell kidol­goznia vetési tervét, hogy saját takarmány termeléssel biztosítsa a maximális mennyi­ségű hús, tej, és más állati termékek terme­lését minden száz hektár szántóföld után. N. Sz. Hruscsov különleges figyelmet szen­telt annak a kérdésnek, hogy a helyi párt­szerveknek és szovjeteknek meg kell javíta­­niuk a mezőgazdaság vezetésével kapcsola­tos munkájukat. Továbbra is kitartóan kell dolgoznunk azon — mondotta —, hogy ta­pasztalt, jártas káderekkel erősítsük a kol­hozokat. Ha mindegyik kolhozunk élén való­ban jó szervező áll majd, akkor rövid idő alatt bármelyik gazdaságot az élenjáró gaz­daságok színvonalára emelhetjük­ Gyakori eset — mondotta N. Sz. Hruscsov — hogy a kolhozok, GTA-k és szovhozok ve­zetése nem konkrét, hanem elvont jellegű. Vezető káderünk van minden rajonban, egy­­egy kolhozra olykor öt ember is jut, de igazi vezetők nincsenek köztük. Nem mindegyik aktivista vezető, még ha vezető szerepet tölt is be. Ahhoz, hogy valaki igazi vezető le­gyen, jól kell ismernie a munkát, állandó kapcsolata kell hogy legyen a tömegekkel, és nemcsak tanítania kell őket, hanem tanulnia is kell tőlük, tanácskoznia kell velük. Sok olyan aktivista van még nálunk, aki tud ugyan beszámolót tartani bármilyen kér­désről, de azután összecsapja papírjait és igyekszik mielőbb eltűnni a szónoki emel­vényről. Ez kétségtelenül könnyebb dolog, mint elbeszélgetni a kolhoztagokkal, részlete­sen elemezni, hogyan is állnak a dolgok a kolhozokban, hozzásegíteni az embereket egyik vagy másik feladatuk megoldásához. Egyes felelős pártaktivisták restellnek elmen­ni valamelyik élenjáró kolhozba, hogy meg­tanulják, miképpen kell ügyesen megszer­vezni egy gazdaságot, hogy azután a bevált tapasztalatokat átadják más artjeleknek. Ez hibás magatartás. Ma már csak az lehet igazi mezőgazdasági vezető, aki tanulmá­nyozza és terjeszti a fejlett tapasztalatokat. A kolhoz- és szevhoztermelés további fel­lendítése érdekében minden úton-módon erő­sítenünk kell a pártszervezetek szervező és politikai munkáját. Foglalkoznunk kell kü­­lön-külön minden emberrel, személyes kap­csolatban kell állnunk minden kolhoztaggal, a GTA-k és a szovhozok minden dolgozójá­val, mert csak így mozgósíthatjuk a töme­geket a mezőgazdaság előtt álló feladatok sikeres teljesítésére.Népünk szoros egységben tömörül a kom­munista párt köré, a párt pedig tudja mit akar, meg tudja szervezni és magával tudja ragadni a tömegeket — mondotta végül N. Sz. Hruscsov. — Nem fér hozzá kétség, hogy az egész szovjet nép erős összefogásával határidő előtt megvalósítjuk az SZKP Köz­ponti Bizottságának januári plenáris ülésén hozott határozatokat. Ezzel még szilárdabbá tesszük nagy hazánk gazdasági erejét, to­vább növekszik a dolgozók anyagi jóléte. ELŐRE Fegyveres zendülés Buenos Airesben BUENOS AIRES (Agerpres). — A France Presse jelenti, hogy az argen­tin kormány és a katolikus egyház között kiéleződtek az ellentétek. Buenos Airesben harc tört ki az egyház által támogatott láza­dók és a kormánycsapatok között. A lázadók katonai repülőgépeikről bombázták a kor­mányzósági palotát, amely előtt éppen tünte­tés volt a Peron kormány mellett. Ezzel egyi­dejűleg mintegy 300 katonából álló, gépfegy­verekkel felszerelt lázadó különítmény is tá­madást intézett a palota ellen. A támadás során több személyt megsebesítettek és meg­öltek. A támadókat a kormánycsapatok visz­­szaverték. A háztetőkön gépfegyver álláso­kat építettek ki. Az argentínai Általános Munkaszövetség az ország minden városában tüntetéseket rendezett Peron mellett. A viszályba a Vatikán is beavatkozott. Peront és a kormány más tagjait kiközösítet­te az egyházból, hogy ezzel is ösztönözze a lázadókat. A France Presse jelenti, hogy az ország­ban kihirdették az ostromállapotot. NEW YORK (Agerpres). — A TASZSZ jelenti: Az Associated Press Buenos Aires-i tudó­sítója jelenti: Az argentin kormány rádióál­lomása helyi időszámítás szerint 14 óra 15 perckor bejelentette, hogy a Juan D. Peron kormánya ellen kitört lázadást elfojtották. A tudósító azonban hozzáteszi, hogy a jelzett órában az argentin főváros központ­jában még folytak a harcok. BUENOS AIRES (Agerpres).­­ Az amerikai sajtóügynökségek jelentése szerint az argentínai lázadás alkalmával 156 személy életét vesztette, 896-an pedig megsebesültek, közülük többen igen súlyo­san. A felkelő erők — Paraguayban leszállt — több repülőgépének személyzetét a paraguayi kormány rendeletére internálták. A FRANCE PRESSE jelentése szerint a Peron rendszer elleni felkelés állítólagos vezetője Leon Justo Bengoa tábornok. Az ASSOCIATED PRESS washingtoni tudósítója szerint Washingtonban már né­hány hónapja ismeretes, nogy , az argentí­nai hadsereg soraiban nem mindenki ta­núsít lojalitást Peron iránt”. Továbbra is zavaros a helyzet A buenosairesi rádió június 16-án este köz­vetítette Peron elnök újabb közleményét, a­­mely szerint a kormány székhelye körül to­vább folynak a harcok. A közlemény szerint a hadsereg és a tengerészeti hadiflotta a kormány oldalán állnak. Később a londoni rádió arról adott hírt, hogy egy napi harc után Buenos Airesben a helyzet továbbra is feszült. A kormány szék­házát a felkelők ostrom alá vették, a város központját repülőgépről gépfegyverezték és hadihajókról bombázták. Mint az United Press hírügynökség tudó­sítója közölte, Peron elnök június 16-án este mondott rádióbeszédében hangoztatta, hogy a kormánycsapatok elfojtották a tengerész­tisztek és katonák lázadását, a felkelés veze­tőit letartóztatták. A párizsi rádió június 16-án éjjel jelentet­te, hogy egész Argentínában elrendelték a kivételes állapotot. Ugyancsak amerikai forrásból származó hírek szerint az argentínai felkelők 35 repü­lőgéppel Uruguayba szöktek. Az egyik me­nekült tengerésztiszt kijelentése szerint a felkelést már három év óta készítik elő. A katolikus egyházzal szoros kapcsolatban álló felkelők úgy vélték, most elérkezett az ideje, hogy akcióba lépjenek a kormány ellen. Montevideoban 90 argentínai felkelőt inter­náltak. Uruguay belügyminisztere kijelentet­te, hogy a repülőgépeket, amelyeken a fel­kelők Uruguayba menekültek, visszaadják az argentin kormánynak. . Éjjel 2 óra 20 perckor a montevideói rádió rövid jelentést közölt, amely szerint Argentí­nában teljesen helyreállt a rend. Egyes amerikai lapok az argentínai kor­mányellenes felkelést azzal próbálják meg­magyarázni, hogy a kormány bizonyos intéz­kedései nincsenek a katolikus egyház ínyére. A Magyar Dolgozó Ifjak Szövetségének II. kongresszusa BUDAPEST (Agerpres). — A Magyar Távirati Iroda jelenti: A Magyar Dolgozó Ifjak Szövetsége (DISZ) II. kongresszusának június 16-i ülé­sén Gosztonyi János, a DISZ KV titkára beszámolót terjesztett elő a napirend máso­dik pontjáról, a falusi ifjúság között végzen­dő munkáról. Az előadó számos adattal szemléltette azt a mélyreható változást, amely a dolgozó parasztifjúság és a falu életében a felszaba­­dulás óta végbement. A parasztifjak tízezrei főiskolát végeztek, szakemberekké képezték ki magukat a népgazdaság különböző ágai­ban. A DISZ-nek ezidőszerint 5 000 falusi alapszervezete van, több mint 200.000 tag­létszámmal. Az előadó kidomborította, hogy mindezeket a sikereket a DISZ a Magyar Dolgozók Pártja vezetésével érte el. A beszámoló után megvitatták a napirend első és második pontját. A francia kormány álláspontja az anyák világkongresszusával kapcsolatban PÁRIZS. (Agerpres.).­­ Mint ismeretes, a francia kormány engedélyt adott arra, hogy az anyák világkongresszusát július 10-én Pá­­rizsban tartsák meg. A. Pinay külügyminisz­ter ugyanakkor a kongresszust előkészítő bi­zottság tudomására hozta, hogy a kormány „nem tudja szavatolni a beutazási vízumok kiadását az összes országok küldöttei szá­mára.” Az előkészítő bizottság levéllel fordult Ed­gar Faure miniszterelnökhöz s felkérte, hogy vizsgálja felül álláspontját ebben a kérdésben. Az előkészítő bizottság utalt arra, hogy a kor­mány határozata ellentétben áll azzal a so­kat hangoztatott állításával, miszerint hozzá akar járulni a nemzetközi tárgyalások meg­szervezéséhez. A DÍVSZ Tanácsa augusztusban tartja ülésszakát BUDAPEST (Agerpres).­­ A Magyar Tá­virati Iroda jelenti. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség titkársága elhatározta, hogy augusztusban Varsóba négy napos rendes ülésszakra hívja össze a DÍVSZ tanácsát. Az ülésszak napi­rendjén egyebek között a következő kérdések szerepelnek: Az V. Világifjúsági Találkozó eredményei, a DIVSZ további feladatai az ifjúság jogai védelmének megszervezésében, a kulturális és sportkapcsolatok fejlesztése, az egész ifjúság egyesítése és az ifjúsági szervezetek együttműködése. A Helsinkibe utazó kínai és vietnami békeküldöttség Moszkvába érkezett MOSZKVA (Agerpres)­ — A TASZSZ je­lenti : A Kínai Népköztársaság és a Vietnami De­mokratikus Köztársaság küldöttsége, amely a helsinki béke-világtalálkozóra utazik, június 16-án Moszkvába érkezett. A kínai küldöttség tagjai: Kuo Mo-zso, a kínai békevédelmi bizottság elnöke, a Béke­világtanács alelnöke; Mao Dun, K­ó, a kül­döttség vezetője, tudósok, írók, művészek. A vietnami küldöttségben részt vesz Nguen Ksziuan Liu, a vietnami békevédelmi bizott­ság főtitkára és mások. NÉHÁNY SORBAN Rai Algu Shastri, a Szovjetunióban járt indiai kormányküldöttség egyik tagja a kö­vetkezőket jelentette ki az INDIAN EXPRESS tudósítójának: Minden amit a Szovjetunió­ban láttunk arról győzött meg bennünket, hogy a Szovjetunió mindenekelőtt békét akar. Az orosz nép nem azért beszél a békéről mert gyenge, hanem azért mert békére törek­szik. Ernst Schroeder, a nyugatnémet fémipari szövetség sajtófőnöke kijelentette, hogy „a Szövetségi Köztársaság fémiparának érdeke a Szovjetunióval való kereskedelmi kapcsolatok felvétele”. Véleményem szerint — mondotta — normális kereskedelmi kapcsolatok létesí­tése hozzá fog járulni a Szövetségi Köztársa­ság és a Szovjetunió közötti feszültség eny­hítéséhez is. SPORT A IV. röplabda Európa-bajnokság Kialakult a férfi nyolcas döntő mezőnye Szép napsütéses idő kö­szöntött péntek reggel Bukarestre. Kétnapos eső­zés után a IV. röplabda Európa-bajnokság pénteki küzdelmeit már minden akadály nélkül bonyolítot­ták le a Dinamo Sport­­parkban. A harmadik napon a női hatos döntő második fordulóját és a férfi cso­portmérkőzések utolsó ta­lálkozóit bonyolították le. DÉLELŐTT­ A délelőtt folyamán a következő eredmé­nyek születtek: Csehszlovák Köztársaság—Magyar Népköz­társaság (női mérkőzés) 3:0 (5, 12, 6) A magyar együttes csak a második játsz­mában volt egyenrangú ellenfele a csehszlo­vák játékosoknak, akik egyébként biztosan nyerték meg a mérkőzést. Lengyel Népköztársaság—Bolgár Népköz­­társaság (női mérkőzés) 3:2 (15:9, 8:15, 15:5, 11:15, 15:10) A délelőtt folyamán ez a találkozó váltotta ki a legnagyobb érdeklődést, ez hozta a leg­nagyobb küzdelmet. A mérkőzésen két egyen­rangú ellenfél találkozott s a lengyel játéko­soknak csak a hajrában sikerült felülmúlniuk ellenfelüket. Csehszlovák Köztársaság—Egyiptom (férfi mérkőzés) 3:0 (0, 0, 7) A csehszlovákok minden megerőltetés nél­kül fölényesen győzték le az egyiptomiakat. Bolgár Népköztársaság—Belgium (férfi mér­­kőzés) 3:0 (6, 10, 10) A bolgárok is aránylag könnyen győztek, s így biztosan kerültek be a nyolcas döntőbe. Albán Népköztársaság—Finnország (férfi mérkőzés) 3:1 (15:13, 15:10, 4:15, 15:11) A fiatal albán együttes ezen a mérkőzésen is lelkesen játszott s bár ellenfele meglehető­sen komoly erőpróba elé állította, a nagy tö­rekvés, a győzniakarás meghozta számukra az eredményt. Jugoszláv Föderatív Népköztársaság—Auszt­ria (férfi mérkőzés) 3:0 (6, 2, 7) A férfi mezőny leggyengébb együttese ezút­tal is könnyen adta meg magát. DÉLUTÁN... Délután fokozódott az érdeklődés a bajnok­ság küzdelmei iránt. Jóval a szovjet-román női mérkőzés kezdete előtt már többezer néző szorongott a lelátókon, kezdéskor pedig mint­­egy 15.000—16.000 szurkoló lelkes biztatásá­tól volt hangos az egész sportpark. Szovjetunió—Román Népköztársaság (női mérkőzés) 3:0 (4, 5, 13) Az első játszmában a szovjet együttes egy­másután hét pontot szerzett, majd a románok adogattak és 7:3-ra szépítettek. Sorozatos adogatás-váltás után mindkét csapat egy-egy pontot ért el. 8:4 után a szovjet röplabdázók erős és helyezett ütései mindig pontot jelen­tettek. A második játszmában is végig a szovjet csapat irányította a játékot s köny­­nyen győzött. A román együttes a harmadik játszmában talált magára. 13:4-es szovjet ve­zetés után egymás után hat pontot szerzett. A nagy tapasztalattal és nagy tudással ren­delkező szovjet csapat — bár kis időre meg­ingott — az utolsó percekben ismét tudása legjavát nyújtotta. A román együttes a vártnál gyengébb tel­jesítményt nyújtott. Különösen az első két játszmában sok hiba csúszott a csapat játé­kába. Román Népköztársaság—Lengyel Népköztár­­saság (férfi mérkőzés) 3:2 (15:12, 15:11, 2:15, 8:15, 15:11) Az első két játszmában férfi válogatottunk a — Roman, Medianu, Claici, Ponova, Radu­­canu, Nicolau­s felállításban játszott s biz­tosan nyerte meg a játszmákat. 2:0-ás vezetés után az edző négy fiatal játékost léptetett pályára, akik kezdetben kissé megilletődve játszottak, a csapatban zavar kerekedett s a lengyelek könnyen egyenlítettek. A döntő játszmában drámai küzdelmet vívott a két csapat. A fiatal román röplabdázók most már egyenrangú ellenfeleivé váltak a lengyelek­nek. 7:7, 8:8, 9:9, majd 10:10 lett a mérkőzés állása. Ezután játékosaink­ rákapcsoltak, szin­te feltartóztathatatlanul ütöttek s fergeteges taps közepette győztesként hagyták el a pá­lyát. Szovjetunió—Franciaország (férfi mérkőzés) 3:0 (10, 9, 9) A nap utolsó mérkőzésén az Európa-bajnok szovjet együttes ismételten bebizonyította nagy tudását. A pénteki küzdelmekkel végetértek a férfi csoportmérkőzések, kialakult a nyolcas döntő mezőnye. Az első csoportban a Szovjetunió és Fran­ciaország; a második csoportban a Csehszlo­vák Köztársaság és a Jugoszláv Föderatív Népköztársaság; a harmadik csoportban a Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköz­­társaság; a negyedik csoportban pedig a Ro­mán Népköztársaság és a Lengyel Népköz­­társaság csapata végzett az első, illetve má­sodik helyen. A szabályok értelmében ez a nyolc csapat került be a nyolcas döntőbe, ezek küzdenek meg majd a megtisztelő Eu­­rópa-bajnoki címért. Szombaton szabad nap lesz. Vasárnap a férfi nyolcas döntő első fordulójával és a női hatos döntő harmadik fordulójával folytatód­nak a IV. röplabda Európa-bajnokság küzdel­mei. ANTAL ANDRÁS A férfi kosárlabda Európa-bajnokság Győztek kosarazóink a jugoszlávok ellen Román Népköztársaság—Jugoszláv Föderatív Népköztársaság 93:68 ( 41:30) Kosarazóink tudásuk legjavát nyújtották ezen a találkozón. Mindvégig ők irányították a játékot, biztosan dobtak kosárra és fölénye­sen győzték le ellenfelüket. NAGY MEGLEPETÉS Csehszlovák Köztársaság—Szovjetunió 81:74 (42:36) A bajnokság legnagyobb meglepetése szü­letett meg csütörtökön. A Csehszlovák Köz­társaság kosárlabdázói nagy küzdelem után legyőzték az Európa-bajnok szovjet együt­test. Róma az 1960-as olimpiász színhelye A nemzetközi olimpia bizottság most meg­tartott ülésszakán döntött afelől, hogy az ajánlattevő hét város közül (Budapest, Róma, Lausanne, Bruxelles, Detroit, Tokió és Mexico­ City) melyikben tartsák meg az 1930. évi olimpiai játékokat. A bizottság nyugati több­sége Rómát jelölte ki a XVII. olimpiász színhelyéül, noha a külföldi szakértők meg­állapítása szerint a Magyar NK fővárosa sokkal alkalmasabb volna az olimpiász meg­tartására, mert megfelelő sportlétesítmények­kel rendelkezik. Rövid sporthírek A moszkvai nemzetközi vízilabda találkozó június 16-i mérkőzései kemény harcot eredmé­nyeztek. A Román Népköztársaság csapata a Szovjetunió B—csapatával találkozott. A látványos mérkőzés 1—1 arányban döntetle­nül végződött. Az érdeklődés középpontjában a szovjet válogatott és az olimpiai bajnok magyar csapat mérkőzése állott. 3—1 arányi­ szovjet vezetés után a magyarok erős hajrá­val egyenlítenek. A mérkőzés 3—3 (2—1) arányban döntetlenül végződött. ★ Nagy nemzetközi atlétikai verseny színhelye Belgrád. A versenyen a legjobb jugoszláv at­léták mellett a Csehszlovák Köztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Lengyel Népköz­­társaság, Nyugat-Németország, Anglia, Gö­rögország és Törökország élsportolói is részt vesznek. Az 1500 méteres síkfutásban Rózsavölgyi magyar atléta 3, 42,2 mp idővel kéttized másodperccel megjavította Iharos Sándor európacsúcsát. 1955. június 18. számtat Csu En-láj üdvözlete a délafrikai népek kongresszusához PEKING (Agerpres) — Az ÚJ KÍNA hírügynökség jelenti: A délafrikai népek június 25-26-án kon­gresszust tartanak. A kongresszuson kidol­gozzák a szabadság alapokmányát. A kon­gresszust a Délafrikai Unió négy népi szer­vezete, az afrikai nemzeti kongresszus, a hinduk délafrikai kongresszusa, a demokra­ták afrikai kongresszusa és a délafrikai színes lakosság szervezete hívta egybe. A kongresszust rendező négy szervezet táviratot intézett Csu En-láj miniszterelnök­­höz. Csu En-láj kínai miniszterelnök válasz­táviratában a kínai nép üdvözletét tolmá­csolta a délafrikai népek kongresszusának és sikert kívánt a délafrikai népek egységének megvalósításához. Egyúttal közölte, hogy a kínai nép Ázsia és Afrika valamint a világ többi népeivel együtt támogatja a délafri­kai lakosság igazságos harcát. Katonai kiképzés amerikai segítséggel Nyugat-Németországban BERLIN (Agerpres).­­ Az ADN jelenti: Taylor tábornok, az amerikai hadsereg leendő vezérkari főnöke Bonnba érkezett, hogy ott tárgyalásokat folytasson Nyugat- Németország sürgős felfegyverzéséről. Az amerikai tábornok megbeszéléseket folytatott Heusingerrel, a német hadsereg volt tábor­nokával, Hallstein államtitkárral, Manteuf­­fellel, a szabad demokrata párt katonai szak­értőjével, a német hadsereg volt tábornoká­val, több más hivatalos személyiséggel és Westrickkel, több nagy hadiipari vállalat igazgatósági tagjával. A tárgyalások előtt Taylor tábornok be­szélgetést folytatott Bradley tábornokkal, a Nyugat-Németországban működő amerikai katonai tervezési csoport vezetőjével. Mint a DPA hírügynökség jelenti, a Nyu­­gat-Németország sürgős felfegyverzésével kapcsolatos kérdéseken kívül megtárgyalták azt is, hogy amerikai szakemberek képezzék ki a nyugatnémet katonai instruktorokat. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Bukarest, Piata Scinteii Nr. I. — Telelő» ".42.29. — Előfizetések a postahivataloknál, levélhordóknál és a vállalatok önkéntes lapterjesztőinél. — Nyomda: Combinatul Poligrafic Casa Scinteii „I. V. Stalin’’

Next