Előre, 1956. szeptember (10. évfolyam, 2756-2781. szám)

1956-09-07 / 2761. szám

Jugoszláv vendégeink Ploestiben A jugoszláv szakszervezeti küldött­­ség tagjai, Gyúró Szalainak, a jugo­­szláviai SZKT elnökének vezetésével csütörtökön Ploesti tartományba láto­gattak el. A vendégeket Kovács Márton elv­társ, a fémipari és gépipari munkások szakszervezete központi bizottságának elnöke kísérte. A kőolajipari felszereléseket gyártó „1 Mai’­ üzemben a küldöttséget León Lazar elvtárs, a városi pártbizottság titkára és Constantin Eftimie, a tarto­mányi szaktanács elnöke, valamint az üzem műszaki és adminisztratív veze­tői, a pártbizottság, a szakszervezeti és az IMSZ-bizottság tagjai fogadták A fémipari üzem dolgozói meleg, baráti szeretettel köszöntötték a jugo­szláv vendégeket. A küldöttség tagjai behatóan érdeklődtek a termelési fo­lyamatok felől és elismerő hangon nyi­latkoztak a hazánkban gyártott kőolaj­ipari felszerelések kiváló műszaki ki­vitelezéséről. A jugoszláv vendégek megtekintet­ték az üzem kórházát és poliklinikáját, valamint az étkezdét és a klubot, majd találkoztak az üzem szakszervezeti ak­tívájával és élmunkásaival. A találko­zó részvevői kérdéseket intéztek a ven­dégekhez a jugoszláv szakszervezetek tevékenységével és a jugoszláv gazda­sági élet vezetésének módszereive­­kapcsolatban. Gyúró Szalai válaszolt a feltett kér­désekre, majd köszönetet mondott a meleg fogadtatásért­ Meggyőződése — mondotta végül —, hogy látogatásuk nyomán népeink, amelyeknek barát­sága évszázadokra nyúlik vissza, még közelebb kerülnek egymáshoz. A délután folyamán a jugoszláv szakszervezeti küldöttség tagjai meg­tekintették a doftanai múzeumot és a szinajai Peles-kastélyt. (Agerpres) -----coo----­ KITÜNTETÉSEK­ ­ Csütörtökön délben a Nagy Nemzet­­gyűlés Elnökségén Muzsik Mihály elv­társ, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségé­nek alelnöke ünnepélyes keretek között több kitüntetést nyújtott át az alábbi­­aknak: Dr. Nicolae Gheorghiu professzort, 90. születésnapja alkalmából s hosszú nevelői és orvostudományi tevékeny­ségéért a Munkaérdemrend I. fokoza­tával tüntették ki. Nicolae Dunareanu író, 75. életévének betöltése alkalmá­ból, hosszú irodalmi tevékenységéért a Munka Érdemrend I. fokozatát kapta. Ion Podea elvtársat 1944 augusztus 23. előtt és után szerzett kivételes munkásmozgalmi érdemeiért „A Ro­mán Népköztársaság Csillaga” III. fokozatával tüntették ki. A munkában szerzett kiváló érdemeikért a Munka Érdemrend II. fokozatával tüntették ki Barbu Gruia elvtársat és a Munka Érdemrend III. fokozatával Mihai Ga­­fita és Margareta Galan elvtársakat. Az „Utunk" megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából, kiváló érde­meikért a Munka Érdemrend III. fo­kozatával tüntették ki Kiss Jenő és Márki Zoltán elvtársakat. Az első öté­ves terv idején készített kiváló terv­rajzaikért a Munka Érdemrend III. fo­kozatával tüntették ki az alábbi épí­tészmérnököket és technikusokat: Maller Marcel, Titaru Emilian, Petre Vernescu, ■ Ion Pistarasu, Gheorghe Rosianu. Muzsik Mihály elvtárs meleg sza­vakkal köszöntötte a kitüntetetteket. A kitüntetettek nevében dr. Nicolae Gheorghiu professzor és Nicolae Du­nareanu író mondottak köszönetet. (Agerpres) Ma este, tiszta idő esetén men­jünk ki az utcára és tekintsünk fel az égre. Dél­keleten, nem túl ma­gasan a látóhatár felett, egy fé­nyes, vöröses pontot láthatunk, amely nem vibrál és kiválik a többi csillag közül. Ez a pont­­ a Mars bolygó, föl­dünk egyik legközelebbi kozmikus szomszédja. A Mars a földhöz Ha­sonlóan a nap körül kering és egy teljes fordulatot 687 földi nap akuit tesz meg, így az év a Marson két­szerre hosszabb, mint a földön. Ennek következtében a Földnek és a Marsnak a naprendszerben el­foglalt kölcsönös helyzete állandó­an változik és ezért a Marsot a Földről csak azokban az idősza­kokban figyelhetjük meg, amikor e két bolygó a nap azonos oldalára kerül. A Föld és a Mars közötti legki­sebb távolságot akkor mérik, ami­kor a két bolygó egyenes vonalban van a nappal. A bolygók ilyen hely­zetét nevezik ,,oppoziciónak“. A bolygók néhány kissé hosszú­kás, eliptikus pályán keringenek a nap körül s ezért a különböző op­­pozíciók idején a Föld és a Mars közötti távolság nem azonos. Min­den 15—17. évben a „nagy oppo­­zició" idej­én, a Mars különösen közel kerül a Földhöz. Ilyen „nagy oppozició“ lesz az idén, szeptem­ber 7-én. Ezen a napon a Föld és a Mars közötti távolság mindössze 56,6 millió kilométer lesz, szemben a 400 millió kilométeres legnagyobb távolsággal. Majd e távolság foko­zatosan növekedik. A Mars nem hiába vonja magát a tudósok figyelmét, hiszen e boly­góval egész sor tudományos kérdés függ össze, közöttük a legfontosabb természetesen: Van-e élet a Mar­son ? A jelenkori tudomány meggyőző­en bebizonyította, hogy az élet ter­mészetes után jelenik meg a hrti természetből, így jelent meg az ős­időkben nálunk a Földön, így meg­jelenhet a többi égitesteken is. Megjelenhet. De nem mindenütt és nem mindig. Ehhez meghatáro­zott feltételekre van szükség, pél­dául vitre, levegőre és megfelelő hőmérsékletre. A Marsot, a Földhöz hasonlóan, levegőréteg veszi körül, bár ez a levegő sűrűségénél fogva jelentő­sen elmarad a Föld levegője mö­gött. A Mars felszínén a levegő ugyanolyan ritka, mint a Földön 18 —20 kilométer magasságban. Jelenleg megállapított az, hogy a Mars levegőjében széndioxid talál­ható, minden valószínűség szerint nitrogén is. Ami a vízpárát és az oxigént illeti, ezidáig jelenlétüket még nem sikerült megállapítani a Marson. A Marson a hőmérséklet elég magas. Nyáron, nappal, az egyen­lítő zónájában eléri a 20 fokos me­leget, éjjel viszont 50—60 Celsius­­fokra is süllyedhet a hőmérséklet. Ezzel szemben a sarkvidékeken a hosszú sarki nyár folyamán tartós a nullán felüli hőmérséklet. Végül, a Marson víz is van — igaz lényegesen kevesebb, mint a Földön. A Mars sarkvidékein jól kivehetők a világos foltok, a „sarki süvegek". Ezek nyáron kisebbek, télen pedig nagyobbak lesznek. Mindez hóolvadásra emlékeztet És valójában Gavril Tyihov szovjet tu­dósnak sikerült meggyőző bizony­ságot szerezni arról, hogy ezek a „süvegek" fagyott dér-, illetve zúz­mara képződményei. Ennek ellené­re nagyon kevés a víz a Marson. Ha az egész vizet egy vízmedencé­ben összegyűjtenénk, nem lenne na­gyobb, mint a Ladoga-tó (Szov­jetunió), vagy az Ontarió-tó (É­­szak-Amerika). A fentiekből látható, a Mars ter­mészeti feltételei mostohák, azon­ban mégis hasonlítanak a Földé­hez. Ennek alapján feltételezhető, hogy a Marson megvan az élet le­hetősége annál is inkább, mivel a földi növények és állatok példájá­ból tapasztalhattuk, hogy az élet képes alkalmazkodni a legkedvezőt­lenebb körülményekhez. De ha lenne is élet a Marson, hogyan állapíthatnánk ezt meg, amikor a legtökéletesebb teleszkóp­pal sem lehet növényt vagy állatot látni tízmillió kilométeren túl ? A feladat természetesen nagyon nehéz és csakis közvetett uton lehet meg­oldani , a Marson végbemenő kü­lönböző változások megfigyelésével. Ilyen irányú kutatások az asztro­­botanika — a tudomány új ágának megteremtéséhez vezetett, amelynek megalapítója Gavril Tyihov, szov­jet asztronómusi Az asztrobotanikusok legnagyobb figyelmét a Mars felszínén, lévő sö­tét foltok kötik le, amelyeket „ten­geredének neveznek. A feltételezés szerint ezek a foltok olyan terüle­tek, amelyeket növényzet takar. Azonban az élet jelenlétét a Mar­son mindmáig nem bizonyították be. Hogyan is áll a Mars talánya ? Egyrészről, a Marson megvan­nak azok a feltételek, amelyek lehe­tővé teszik az életet. Azok a válto­zások, amelyeket a Mars felszínén észleltek, hasonlítanak az élet meg­nyilvánulására. Más részről azon­ban ezidáig még nem bizonyították be azt, hogy a Mars levegője oxi­gént tartalmaz. A legutóbbi (1939) nagy oppozíció­ óta eltelt 17 év alatt a asztronómiai megfigyelések technikája jelentős lépést tett elő-­­­re. Ezért joggal remélhetjük, hogy az idei nagy oppozíció alkalmával számos érdekes adatot sikerül be­szereznünk a Marsról és közelebb jutunk a Mars titkának megismeré­séhez. Ez alkalommal a Szovjetunióban széleskörű megfigyeléseket végez­nek, különösen a déli obszervató­riumokban, mivel az északi széles­ségi fokokon a bolygó csupán a láthatár alján lesz látható, ami­­lá­gyon megnehezíti az asztronómiai megfigyeléseket. Ezért az északi obszervatóriu­mok külön expedíciókat és megfi­gyelőket küldtek az ország déli vi­dékeire. Így például a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának fő­asztronómiai obszervatóriuma (a Leningrad melletti Pulkovoi obszer­vatórium) expedíciót indított az Abasztumanszki hegyi obszervató­riumba, a Kanobili hegyre (Grú­zia), hogy ott fényképészeti és vi­zuális megfigyeléseket végezzenek, valamint a Mars felületéről vissza­verődő fény tulajdonságait tanul­mányozzák. A krími asztro­fizikai obszerva­tóriumban 122 centiméteres tükör­­teleszkóp segítségével vizsgálják a Mars­­atmoszféráját, a kievi obszer­vatóriumban pedig violett- és ult­ra­violett sugarakkal fényképezik a Marsot. Gazdag munkatervet állí­tottak össze a Kazah­ SZSZK Tudo­mányos Akadémiájának asztrobota­­nikai osztályán is. A Mars tanulmányozása a nagy oppozíció idején sok új ismeretet ígér a titokzatos bolygóról. Irta: V. KOMAROV, a moszkvai planetárium tudományos módszertani osztályának vezetője. Ma földközelben a Mars A Mars nagy oppozíciój­a Világ proletárjai, egyesüljetek!­X. évf. 2761 sz. * 4 oldal ára 20 báni * 1956 szeptember 7. péntek A Földművelésügyi Minisztérium közleménye Néhány nap választ el csupán az őszi mezőgazdasági munkák dandárjá­tól. Ebben a kampányban az őszi ve­tések, továbbá a késői növények beta­karítása mellett sor kerül a szürete­lésre, a silózásra, a tavaszi vetések alá való őszi mélyszántásra és más fontos mezőgazdasági munkákra. Minthogy egy részüket párhuzamosan kell végezni, mégpedig rövid idő le­forgása alatt, alaposan meg kell szer­vezni a munkát, hogy minél ésszerűb­ben használhassuk ki a rendelkezé­sünkre álló eszközöket. A legtöbb tartományban már kivá­lasztották a búzatermesztésre legal­kalmasabb területeket, figyelembe véve mindenekelőtt azt, hogy a legjobb elő­­vetemények , a pillangósok, a repce, a korai burgonya és a nyári burgonya, valamint az idejében lekaszált takar­mánynövények után kerüljenek a föld­be. Ajánlatos búzát vetni a kukorica után is, ha a föld jól meg volt munk­­­kálva és nem túl gyomos. Kivételes­­ esetekben vethetünk búzát a kalászok­­­sok tarlójába is, sőt a búzaföld tar­­­­lójába is, ha az aratás után a földet megtrágyázzuk, s a talaj kártevőkkel nem fertőzött. A jó talajelőkészítés az őszi vetések alá — a termelés növelésének legfőbb feltétele. Az idei év sajátos viszonyai közepette a vetésekhez az alábbiak sze­rint készítsük elő a talajt: A száraz, aszályos vidékeken a nyá­ri mélyszántás után, közvetlenül a ve­tés előtt, a vetés mélységében kulti­­vátorozzuk meg a földet, a göröngyös nyári szántást nehéz hengerrel járas­suk meg, majd több ízben tárcsázzuk, a göröngyök összetörése és a magágy kialakítása céljából. A sekély nyári szántás után ellenkező irányban leg­alább húsz nappal a vetés előtt olyan mélységben szántsuk fel a földet, ahonnan az eke nem vet fel nagyobb göröngyöket. A kukoricaföldeket nyomban a kuko­rica betakarítása után felszántjuk. Szántás után azonnal hengerezzünk. A jól megdolgozott, gyomtalan kukorica­­földeken a szántást pótolhatja 10 cen­timéter mélységű, széltében és hosszá­ban végzett tárcsázás, ha a tárcsa le­jut ilyen mélységbe ; ha pedig nem, akkor a kukoricaföldet sekélyen fel kell szántani kormánylemez nélküli ekével, majd nehéz boronával, lehető­leg csillagkoronával kell végigmenni rajta. Különösen a gyengébb minőségű földeken használjunk természetes és műtrágyát. A műtrágyák közül a búza vetése előtt a talajmunkák során jut­tassunk szuperfoszfátot a földbe, hek­táronként két mázsát. A kiváló minőségű vetőmag a hek­tárhozam növelésének egyik legfőbb feltétele. Az állami gazdaságok, a kol­lektív gazdaságok és a mezőgazdasági társulások elsősorban saját magter­mesztő tábláikon termett, rajonált magvakat vessenek. A kollektív gazdaságok, mezőgazda­­sági társulások és az egyénileg gaz­dálkodó dolgozó parasztok, ha nincs minőségi vetőmagjuk, minél gyorsab­ban cseréljenek ilyent a begyűjtő köz­pontoknál A vetőmagvak kezelését szeptember 20-ig be kell fejezni. Minden szocialista mezőgazdasági egység a tartományi vetőmagvizsgáló laboratóriumokban vizsgáltassa meg a vetőmag minőségét, a magánszektor­ban pedig az agronómusok a mező­­gazdasági irányitóhelyeken állapítsák meg a vetőmag csiraképességét. Egyetlen szem csávázatlan vetőma­got se tegyünk a földbe. A termelők beszerezhetik a kezeléshez szükséges vegyszereket a falusi szövetkezetekben s a vetés előtt végezzék el a csávázást. Az őszi vetés megkezdésének idő­pontját övezetenként kell megállapíta­ni, a legközelebbi mezőgazdasági kí­sérleti állomás tudományos kutatómun­kájának eredményei alapján, valamint a kiváló termelők tapasztalatai alap­ján. Minden egyes övezetben a mező­­gazdasági szervek állapítsák meg ra­­jononként és községcsoportonként a vetés határidejét. Száraz, aszályos idő esetén a vetés megkezdését tíz-tizenkét nappal el lehet halasztani, de az or­szág északi területein október 20-ig, a déli területeken pedig november 1-ig be kell fejezni. Valamennyi tarto­mányban intézkedéseket kell tenni a vetőgépek egész­ teljesítőképességének kihasználására, hogy minél nagyobb területet vessenek be géppel. A vetés hektáronkénti normáit az agrotechnika szabályozza, s kint a terepen a mező­­gazdasági mérnökök és technikusok ál­lapítják meg, olyképpen, hogy az öve­zetek szerint minden négyzetméternyi területre legalább 400—500 csirázóké­­pes mag jusson Az őszi vetést nehéz és kellően ned­ves talajon 4—5 centiméter mélység­ben végezzük, könnyű és kellően ned­ves talajon 5—6 centiméter mélység­ben , könnyű, szárazabb talajon 6—7 centiméter mélységben. Készen az őszi munkára Nagyszalonta, Székelyhid, Borosje­­nő, Körös és Nagyvárad rajonokban most végzik az utolsó előkészületeket az őszi mezőgazdasági munkák meg­kezdésére A munkában ezúttal is a kollektív gazdaságok és a mezőgazdasági tár­sulások tagjai járnak az élen. Eddig 89 kollektiv gazdaságban és 121 társu­lásban fejezték be a mezőgazdasági felszerelések javítását s a vetőmag kezelését. Kőrös rajonban Szapárifalva, Szent­­anna és Székudvar, Székelyhid rajon­ban Érmihályfalva és Diószeg, Nagy­várad rajonban Biharvajda, Bors és rajonban kollektiv Nagyszántó, Nagyszalonta Talpas és Batár községek gazdaságai az egész tartományban elsőknek készültek fel az őszi mező­­gazdasági munkákra. Az említett kol­lektív gazdaságok tagjai ezen az ő­­szön a tavalyinál mintegy 20 száza­lékkal nagyobb területet vetnek be bú­zával. Mind a kollektivisták, mind a társultak kiváló minőségű vetőmagot tesznek földbe. Ebből a célból a kol­lektív gazdaságok máris előkészítettek több mint 80 tonna „Csanád 117" és „Odvös 241" fajtájú búzát. Ezek a búzafajták igen jó termést adnak Nagyvárad tartományban. Elutazott az ukrán kulturális küldöttség Csütörtökön délelőtt elutazott fővá­rosunkból az ukrán kulturális küldött­ség, amely részt vett az ukrán iroda­­lom és művészet dekádjának ünnepsé­gein. A küldöttséget Alekszandr Kor­­nyejcsuk akadémikus, író, a Szovjet­unió Legfelső Szovjetjének képviselője, az SZKP KB tagja vezette.­­A küldött­ség tagjai voltak: K. F. Dankevics, zeneszerző, a Szovjetunió népművésze, az Ukrán SZSZK Zeneszerző­ Szövet­ségének elnöke, N. M. Uzsvij, a Szov­jetunió népművésze, az Ukrán SZSZK Színművészeti Szövetségének elnöke, N. K­ Belogurov, a Pravda Ukrajnij című lap főszerkesztője és M. N. Iva­­nyickij, a történelemtudományok kan­didátusa, a Külföldi Kulturkapcsolatok Ukrán Szövetségének alelnöke. Az ukrán vendégeket az­ alábbi elv­társak kísérték ki a baneasai repülő­térre : Ofelia Manolc és Octav Livezeanu, az ARLUS alelnökei; Pavel Tugui, egyetemi tanár; Mih­ai Beniuc, akadé­mikus, az írószövetség első titkára ; dr. I. Bogdan, a Külföldi Kulturkap­csolatok Román Intézetének alelnöke; Eugen Rodan, az ARLUS titkára; Cris­­tea Pantazi, a Művelődésügyi Minisz­térium vezérigazgatója; Sanda Ran­­ghet, az Országos Békevédelmi Bizott­ság titkára; Mates Socor, A. Mendel­sohn, Zeno Vancea, a művészet érde­mes mesterei; Jean Livescu professzor, a C. I. Parhon egyetem prorektora; Panait V. Cottescu, érdemes művész, az Opera- és Balettszínház igazgatója; Florica Mezincescu, egyetemi tanár; ■ Ilia Melinescu, az Orosz Könyv kiadó­jának igazgatója; Aurel Mihale, az Írószövetség titkára; N. Zlatev, a Kül­ügyminisztérium helyettes igazgatója; képzőművészek, írók, színművészek, az ARLUS számos tagja. Jelen volt A. A. Jepisev, a Szovjet­unió bukaresti nagykövete, V. F. Nyi­­kolajev, a nagykövetség tanácsosa s a nagykövetség más tagjai. A repülőtéren egybegyűltek lelkesen éltették a vendégeket, valamint a ro­mán nép és az ukrán nép megbontha­tatlan barátságát.­­ (Agerpres) Néhány hónap múlva üzembe helyezzük az első kísérleti atommáglyát Horia Hulubei akadémikus nyilatkozata Egy év telt el az atomenergia bé­kés felhasználása érdekében tavaly au­gusztusban megtartott genfi értekezlet óta. Ez alkalomból az Agerpres egyik szerkesztője beszélgetést folytatott Horia Hulubei professzorral, az RNK Akadémiája magfizikai intézetének igazgatójával. Hulubei professzor töb­bek között a következőket mondotta: Az akadémia magfizikai intézetében néhány hónap múlva üzembe helyez­­zük az országunkban szerelt első, 2000 kilowattos kísérleti atommáglyát. A szükséges anyagokat és készülékeket a Szovjetunió szállította, amely techni­kai segítséget is nyújt az atommáglya felszereléséhez. Az atommáglya alapvető neutron­ fi­zikai kutatásokra, továbbá különböző kutatásokhoz szükséges és gyakorlati célokra alkalmas rádióaktív izotópok előállítására szolgál, valamint magfi­zikai szakemberek kiképzésére. Az országunkban folyó magfizikai kutatások első szakaszában szükséges izotópok jórészét a magfizikai intézet atommáglyája fogja előállítani. A következő hónapokban üzembe he­lyezünk egy ciklotron és fazotron tí­pusú készüléket is az elemi részecskék felgyorsítására. Ezt a gyorsítót a Szov­jetunió szállította. Ezenkívül kutató­ink most építenek egy elektrosztatikus gyorsítót és egy 30 megaelektronvoltos kísérleti belatront. Tervbe vettük eg­y nagy energiájú korszerű lineáris gyor­sító felépítését is. A jövő­ évben elké­szül több, különböző hősugárzási fo­kon folyó munkák elvégzésére alkal­mas laboratórium, amelyekben az em­lített atommáglya és a még felépíten­dő atommáglyák által szállított izotó­pokat fogják további kezelésnek alá­vetni. Mindezeket a létesítményeket a Szov­jetunió támogatásának köszönhetjük. Népi demokratikus államunk rendkí­vül nagy figyelmet fordít az atom­energiával kapcsolatos kutatásokra. Mint ismeretes, 1955-ben a Miniszter­­tanács mellett magfizikai bizottság lé­tesült, amely összhangba hozza és mindenképpen támogatja az atomfizi­kai kutatásokat és gyakorlati alkalma­zásokat. Az akadémia mellett szintén létesült egy atomfizikai intézet, az akadémia számos más intézete és a minisztériumok mellett működő kuta­tóintézetek pedig már most minden előkészületet megtesznek, hogy meg­felelő felszereléssel lássák el magukat az atomenergia folytán kínálkozó ku­tatási lehetőségek­­ fejlesztése érdeké­ben. Tudósaink nagy fontosságú magfizi­kai kutatómunkát végeznek. Sikerrel foglalkoznak a nagy erővel feltörő gázok kérdésével, a kozmikus sugárzá­sokkal kapcsolatos kérdésekkel, stb. E munkák egy részét a szovjet magfi­zikai kutató központokkal és a népi demokratikus országok hasonló intéz­ményeivel együttműködésben folytat­juk. Nagy fontosságot tulajdonítunk új szakkáderek kiképzésének. A műegye­temeken és a főiskolák fizikai és ve­gyi fakultásain megfelelő oktatás fo­lyik, hogy szakembereket képezzünk ki az atomfizikában és a magfizikai tech­­nikában számos mérnökünk, fiziku­sunk, vegyészünk és biológusunk pe­dig több hónapos kiképzésben részesül a Szovjetunió magfizikai központjai­ban. Olajgyáraink korszerűsítik termelési folyamatukat Hazánk legtöbb olajgyára már be­fejezte a gépek javítását és teljesen felkészülve várja az 1956—1957 évi gyártási idény megkezdését. Több olajgyárban újításokat vezet­tek be és korszerűsítették a gyártási folyamatot. A fővárosi Filimon Sirbu olajgyárban fokozták a ricinuspréselő berendezés teljesítőképességét. A Cra­iova tartományi új Harnicia gyárban és a galaci Prutul-ban folyamatban van a palackozó berendezések felszeg­relése és most dolgoznak az olajpogá­csa vagonba rakásának gépesítésén. A fővárosi Biruinta gyárban most szere­lik az­ új héjtalanító gépet és egy Ipi­rom kazánt. (Agerpres), . A békés együttélés szellemében: Jelentős szovjet-belga kulturális egyezmény jött létre MOSZKVA (Agerpres). — Collard belga oktatásügyi miniszter és N. A. Mihajlov szovjet oktatásügyi miniszter Moszkvában megtartott tárgyalásai­­nak eredményeképpen kidolgozták egy szovjet-belga kulturális együttműkö­­dési egyezmény szövegét. Az egyezmény értelmében ez év októberében és novemberében belga képzőművészeti kiállítást rendeznek a Szovjetunióban, decemberben pedig szovjet képzőművészeti alkotásokból nyílik meg kiállítás Belgiumban. 1957- ben a belga Nemzeti Színház a Szov­jetunióban vendégszerepel. Az 1956­* 1957. évi hangversenyidényben belga és szovjet szólisták lépnek fel a Szov­­jetunióban, illetve Belgiumban. Egyetemi tanárok és diákok kölcsönös lá­­togatást tesznek Brüsszelben és Moszkvában. A görög szakszervezeti küldöttség látogatásai A hazánkban tartózkodó görög szakszervezeti küldöttség csütörtökön délelőtt meglátogatta a ploesti 1-es számú kőolajfinomító telepét. A kül­döttség kíséretében volt Ion Dobre elvtárs, az SZKT Elnökségének tagja, a kőolaj -, vegyi- ,és földgázipari mun­kások szakszervezete KB elnöke és Bálint József elvtárs a közúti, vízi és légiszállítási munkások szakszer­vezete KB elnöke. A telepen Manea Ionescu elvtárs igazgató fogadta a vendégeket. A gö­rög szakszervezeti küldöttek ezután megtekintették­ a­­ finomítót. Távozásukkor Dimitris Stratis par­lamenti képviselő a küldöttség nevé­ben ezeket mondotta : „A román nép boldog lehet országa gazdagságáért s azért, hogy minden kincse az összes dolgozók közös javai. Uj munkasikere­ket kívánok Önöknek, gyártsanak mi­nél több terméket országuk szükséglet­­einek fedezésére. Meggyőződésünk, hogy ilyen eredményeket csak békében lehet elérni. Mindent meg kell tennünk hát a béke megőrzéséért. Mindig öröm­mel fogunk emlékezni ploesti látogat­­ásunkra és itt szerzett barátainkra”. A küldöttség tagjai a csütörtöki rast folyamán ellátogattak Szinajára is. (Agerpres)] Megszüntették az év végi vizsgát az OSZSZSZK középiskoláinak több osztályában MOSZKVA. (Agerpres) TASZSZ.­­ Az OSZSZSZK Oktatásügyi Minisz­tériumának határozata értelmében az 1956—1957. tanévtől kezdve a közép­iskolákban, valamint a munkás- és pa­­rasztifjak iskoláiban a IV, V. VI. VIII. és IX. osztályban nem lesznek évvégi vizsgák. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy megkönnyítse a tanulók munkáját. A tapasztalat különben is azt mutatja, hogy a tanulók évvégi vizsgaeredményei nagyjában meg­egyeznek az évközben elért­­­­eredmé­nyekkel. Egyidejűleg csökkentették a heted­osztályt végzett növendékek vizsga­tárgyainak a számát. Ezek a tanulók írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek orosz nyelvből, írásbelit algebrából és matematikából. A nemzetiségi isko­lákban a tanulók anyanyelvükből írás-­­beli vizsgát tesznek. A középiskolák végzett növendékei írásbeli dolgozatot készítenek iroda-,­lomból (fogalmazás) szóbelileg vizs-­ gáznak mennyiségtanból, mértanból, fizikából, vegytanból a X. osztály anyagából, kiegészítve a VIII. és IX. osztály anyagából vett néhány kérdés­, anyagából kell vizsgázni.­­A szóbeli irodalomtörténeti vizsga helyett egy idegen nyelvből kell szóbeli vizsgát tenni. Nyárvégi délután Nagyernyén A nagyernyei állomástól két kilométernyi az út a faluig. Kukoricát érlelő meleg nyomja a határt. Olyan ez az augusztus végi nap, mintha még messze lenne a nyárutó. Pedig a határ már csendes, rég elhalt az aratók dala, s az alábuktatott tarlóföldeken a rögök is megszá­radtak. Csak az úttól balra zöldell frissen egy hatalmas heretábla, a túloldalon csipkésedik a répalevél, sárgul a kukoricaszár, s minden az ősz kezdetét jelzi. A takarodást adják hírül ott távolabb a falu szélén sorakozó termetes barna kazlak is. Arra tartunk. Egy nagyernyei vasutas igazit útba. — Menjenek végig itt a Kálipatak martján, egyene­sen a gazdasághoz érnek. A kazlak mögül tompán, cséplőgépbugás halászik. Za­jos, mozgalmas a kollektiv gazdaság udvara. A még fö­­detlen, uj istálló mellett egy csoport, az első brigád tag­jai, répamagot csépelnek, az iroda előtt hárman javítják a tehergépkocsit — két éve vették, a környéken hamarabb csak az udvarfalviaknak volt; a gabonaraktár mögül ki­gördül egy lánctalpas traktor — szántani indul. Egy asszony jön be a kapun, s a gabonaraktár felé tart. — Na éppen itt jön a gazdaság legjobb munkásnője — hívja fel figyelmünket Ráduly József, az első brigád vezetője. Biztos a gabonájukat akarják hazavinni. Már egy hete osztjuk az előleget. Van miből. A gabonaraktár tavalyelőtt épült, bele­fér vagy harminc vagon gabona. Tele is van. Csupán­­ búzából több mint huszonkét vagonnal csépeltek az idén. Lássuk, mennyit kap ebből Hajdú Margit — mert ő­­róla beszélt az előbb a brigádos — és családja. Közép­korú, telt arcú mindig vidám barna asszony. Csakugyan azért jött, hogy ma délután kimérjék nekik is az előleget és hazavigyék. Bent az irodában már kiszámították, meny­­nyi jár a Hajdú családnak. Négyen augusztus közepéig, 650 munkaegységet dolgoztak. Ebből az asszony 149-et. — Margitot egy asszony sem haladta túl — mon­dotta egy fiatal szőke kislány, Szabó Margit, a könyvelő. Hajduné tartja a zsákot, s a raktárnok, Márkos Art-» tál, tölti, csak tölti bele. Tizenkilenc és fél mázsát kimér­­ni — nem gyerekjáték. S ezt a pár sort Hajdú Margitról még meg kell tol­danunk azzal, hogy mint kiváló munkásnőt, márciusban megválasztották rajoni néptanácsi képviselőnek. Ami azt bizonyítja, hogy a közügyek intézésében is megállja a­ helyét. De most menjünk tovább ,nézzük meg munka közben­ azt a traktoristát is, aki az előbb szántani ment. A brigádos elkísér. A bornyamezői dűlőbe megyünk. Honnan kapta ez a határrész a nevét, nem tudjuk, lehet­­séges, hogy valamikor régen legelő volt, a brigádos is csak annyit mond el, hogy ez a föld, ameddig a szem ellát, az ezer holdas Bálint Károly bárónak termett. Na­­gyon nem merülhetünk bele a történelembe, mert közben frissen szántott földhöz érünk. A tűző naptól fénylenek a barázdák, Berkeszi György pár óra alatt már jó dara­­­bot felszántott. Készítik a talajt, búzát vetnek majd ide. Harmincnégy hektáron akár ma is húzhatnák földbe a­ magot. Amíg beszélgetünk vele, hagyja, hogy egy kicsit „szusszanjon” a KD 35-ös. Barátságos fiatal fiú, alig húsz esztendős, de már három éve traktorista. Legtöbbet itt dolgozott az ernyei gazdaságban. Naponta három-­ négy hektárt szánt meg, normájánál többet. Munkájával elégedettek a kollektivisták. Munka közben nem lehet sokáig szóval tartóztatni az embert. Hagyjuk hát, hogy tovább falja a KD a földet. Öreg délutánra hajlott már az idő, s nem me­hét el az ember úgy Nagyernyéről, hogy meg ne nézze az újonnan épü­lt kulturotthonukat. De előbb hadd néz: „Közös összefogással önadóból építettek...”­zünk be a néptanácshoz, megtudni egyet-mást, hogy mil épült fel a kultúrának ez a szép otthona. Szerény kis épület a néptanácsi székház, egy akácfa áll őrt a bejáratnál. (A szó igazi értelmében, most való­* ban csak ez az akácfa az őr, az irodákban nincs egy lé-­ lek sem. Még a telefonszolgálatos is elballagott vala* merre), így hát a szerencsére biztuk magunkat. Majd talá­lunk valakit az „építők” közül, aki tudja a történetet. — Szőcs Miklóst keressék — igazított útba egy arra­ járó. Ó, tudom sokat dolgozott ott. Meg is találtuk hamarosan. S pár szóban elmesélte, hogy a kulturotthont közös összefogással, önadóból épí­tették, tavaly avatták föl. E község dolgos népe egy em­berként részt vett a munkában. Szőcs Miklós szerint, aki akkor IMSZ titkár volt, Kali Albert, György Domokos, Kovács István földművesek segítettek a legtöbbet. Ez a rövid névsor persze nem teljes .Ki tudna hirtelen vissza­­emlékezni valahányra, akiknek neve most itt kellene álja jón. Úgy is az az igazság: az egész falu népe csinálta­ — magának. ★ Egyszerű hétköznap volt, egy nyárvégi délután» Nagyernye élte megszokott életét — erről adtunk itt né­hány képet. FAZEKAS ISTVÁN KOVÁSZNAI ZOLTÁN ,,Tizenkilenc és fél mázsa búzát kimérni — nem gyerekjáték.. .,Pár óra alatt már jó darabot felszántott...”

Next