Előre, 1956. szeptember (10. évfolyam, 2756-2781. szám)
1956-09-07 / 2761. szám
Jugoszláv vendégeink Ploestiben A jugoszláv szakszervezeti küldöttség tagjai, Gyúró Szalainak, a jugoszláviai SZKT elnökének vezetésével csütörtökön Ploesti tartományba látogattak el. A vendégeket Kovács Márton elvtárs, a fémipari és gépipari munkások szakszervezete központi bizottságának elnöke kísérte. A kőolajipari felszereléseket gyártó „1 Mai’ üzemben a küldöttséget León Lazar elvtárs, a városi pártbizottság titkára és Constantin Eftimie, a tartományi szaktanács elnöke, valamint az üzem műszaki és adminisztratív vezetői, a pártbizottság, a szakszervezeti és az IMSZ-bizottság tagjai fogadták A fémipari üzem dolgozói meleg, baráti szeretettel köszöntötték a jugoszláv vendégeket. A küldöttség tagjai behatóan érdeklődtek a termelési folyamatok felől és elismerő hangon nyilatkoztak a hazánkban gyártott kőolajipari felszerelések kiváló műszaki kivitelezéséről. A jugoszláv vendégek megtekintették az üzem kórházát és poliklinikáját, valamint az étkezdét és a klubot, majd találkoztak az üzem szakszervezeti aktívájával és élmunkásaival. A találkozó részvevői kérdéseket intéztek a vendégekhez a jugoszláv szakszervezetek tevékenységével és a jugoszláv gazdasági élet vezetésének módszereivekapcsolatban. Gyúró Szalai válaszolt a feltett kérdésekre, majd köszönetet mondott a meleg fogadtatásért Meggyőződése — mondotta végül —, hogy látogatásuk nyomán népeink, amelyeknek barátsága évszázadokra nyúlik vissza, még közelebb kerülnek egymáshoz. A délután folyamán a jugoszláv szakszervezeti küldöttség tagjai megtekintették a doftanai múzeumot és a szinajai Peles-kastélyt. (Agerpres) -----coo---- KITÜNTETÉSEK Csütörtökön délben a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségén Muzsik Mihály elvtárs, a Nagy Nemzetgyűlés Elnökségének alelnöke ünnepélyes keretek között több kitüntetést nyújtott át az alábbiaknak: Dr. Nicolae Gheorghiu professzort, 90. születésnapja alkalmából s hosszú nevelői és orvostudományi tevékenységéért a Munkaérdemrend I. fokozatával tüntették ki. Nicolae Dunareanu író, 75. életévének betöltése alkalmából, hosszú irodalmi tevékenységéért a Munka Érdemrend I. fokozatát kapta. Ion Podea elvtársat 1944 augusztus 23. előtt és után szerzett kivételes munkásmozgalmi érdemeiért „A Román Népköztársaság Csillaga” III. fokozatával tüntették ki. A munkában szerzett kiváló érdemeikért a Munka Érdemrend II. fokozatával tüntették ki Barbu Gruia elvtársat és a Munka Érdemrend III. fokozatával Mihai Gafita és Margareta Galan elvtársakat. Az „Utunk" megjelenésének tizedik évfordulója alkalmából, kiváló érdemeikért a Munka Érdemrend III. fokozatával tüntették ki Kiss Jenő és Márki Zoltán elvtársakat. Az első ötéves terv idején készített kiváló tervrajzaikért a Munka Érdemrend III. fokozatával tüntették ki az alábbi építészmérnököket és technikusokat: Maller Marcel, Titaru Emilian, Petre Vernescu, ■ Ion Pistarasu, Gheorghe Rosianu. Muzsik Mihály elvtárs meleg szavakkal köszöntötte a kitüntetetteket. A kitüntetettek nevében dr. Nicolae Gheorghiu professzor és Nicolae Dunareanu író mondottak köszönetet. (Agerpres) Ma este, tiszta idő esetén menjünk ki az utcára és tekintsünk fel az égre. Délkeleten, nem túl magasan a látóhatár felett, egy fényes, vöröses pontot láthatunk, amely nem vibrál és kiválik a többi csillag közül. Ez a pont a Mars bolygó, földünk egyik legközelebbi kozmikus szomszédja. A Mars a földhöz Hasonlóan a nap körül kering és egy teljes fordulatot 687 földi nap akuit tesz meg, így az év a Marson kétszerre hosszabb, mint a földön. Ennek következtében a Földnek és a Marsnak a naprendszerben elfoglalt kölcsönös helyzete állandóan változik és ezért a Marsot a Földről csak azokban az időszakokban figyelhetjük meg, amikor e két bolygó a nap azonos oldalára kerül. A Föld és a Mars közötti legkisebb távolságot akkor mérik, amikor a két bolygó egyenes vonalban van a nappal. A bolygók ilyen helyzetét nevezik ,,oppoziciónak“. A bolygók néhány kissé hosszúkás, eliptikus pályán keringenek a nap körül s ezért a különböző oppozíciók idején a Föld és a Mars közötti távolság nem azonos. Minden 15—17. évben a „nagy oppozició" idején, a Mars különösen közel kerül a Földhöz. Ilyen „nagy oppozició“ lesz az idén, szeptember 7-én. Ezen a napon a Föld és a Mars közötti távolság mindössze 56,6 millió kilométer lesz, szemben a 400 millió kilométeres legnagyobb távolsággal. Majd e távolság fokozatosan növekedik. A Mars nem hiába vonja magát a tudósok figyelmét, hiszen e bolygóval egész sor tudományos kérdés függ össze, közöttük a legfontosabb természetesen: Van-e élet a Marson ? A jelenkori tudomány meggyőzően bebizonyította, hogy az élet természetes után jelenik meg a hrti természetből, így jelent meg az ősidőkben nálunk a Földön, így megjelenhet a többi égitesteken is. Megjelenhet. De nem mindenütt és nem mindig. Ehhez meghatározott feltételekre van szükség, például vitre, levegőre és megfelelő hőmérsékletre. A Marsot, a Földhöz hasonlóan, levegőréteg veszi körül, bár ez a levegő sűrűségénél fogva jelentősen elmarad a Föld levegője mögött. A Mars felszínén a levegő ugyanolyan ritka, mint a Földön 18 —20 kilométer magasságban. Jelenleg megállapított az, hogy a Mars levegőjében széndioxid található, minden valószínűség szerint nitrogén is. Ami a vízpárát és az oxigént illeti, ezidáig jelenlétüket még nem sikerült megállapítani a Marson. A Marson a hőmérséklet elég magas. Nyáron, nappal, az egyenlítő zónájában eléri a 20 fokos meleget, éjjel viszont 50—60 Celsiusfokra is süllyedhet a hőmérséklet. Ezzel szemben a sarkvidékeken a hosszú sarki nyár folyamán tartós a nullán felüli hőmérséklet. Végül, a Marson víz is van — igaz lényegesen kevesebb, mint a Földön. A Mars sarkvidékein jól kivehetők a világos foltok, a „sarki süvegek". Ezek nyáron kisebbek, télen pedig nagyobbak lesznek. Mindez hóolvadásra emlékeztet És valójában Gavril Tyihov szovjet tudósnak sikerült meggyőző bizonyságot szerezni arról, hogy ezek a „süvegek" fagyott dér-, illetve zúzmara képződményei. Ennek ellenére nagyon kevés a víz a Marson. Ha az egész vizet egy vízmedencében összegyűjtenénk, nem lenne nagyobb, mint a Ladoga-tó (Szovjetunió), vagy az Ontarió-tó (Észak-Amerika). A fentiekből látható, a Mars természeti feltételei mostohák, azonban mégis hasonlítanak a Földéhez. Ennek alapján feltételezhető, hogy a Marson megvan az élet lehetősége annál is inkább, mivel a földi növények és állatok példájából tapasztalhattuk, hogy az élet képes alkalmazkodni a legkedvezőtlenebb körülményekhez. De ha lenne is élet a Marson, hogyan állapíthatnánk ezt meg, amikor a legtökéletesebb teleszkóppal sem lehet növényt vagy állatot látni tízmillió kilométeren túl ? A feladat természetesen nagyon nehéz és csakis közvetett uton lehet megoldani , a Marson végbemenő különböző változások megfigyelésével. Ilyen irányú kutatások az asztrobotanika — a tudomány új ágának megteremtéséhez vezetett, amelynek megalapítója Gavril Tyihov, szovjet asztronómusi Az asztrobotanikusok legnagyobb figyelmét a Mars felszínén, lévő sötét foltok kötik le, amelyeket „tengeredének neveznek. A feltételezés szerint ezek a foltok olyan területek, amelyeket növényzet takar. Azonban az élet jelenlétét a Marson mindmáig nem bizonyították be. Hogyan is áll a Mars talánya ? Egyrészről, a Marson megvannak azok a feltételek, amelyek lehetővé teszik az életet. Azok a változások, amelyeket a Mars felszínén észleltek, hasonlítanak az élet megnyilvánulására. Más részről azonban ezidáig még nem bizonyították be azt, hogy a Mars levegője oxigént tartalmaz. A legutóbbi (1939) nagy oppozíció óta eltelt 17 év alatt a asztronómiai megfigyelések technikája jelentős lépést tett elő-re. Ezért joggal remélhetjük, hogy az idei nagy oppozíció alkalmával számos érdekes adatot sikerül beszereznünk a Marsról és közelebb jutunk a Mars titkának megismeréséhez. Ez alkalommal a Szovjetunióban széleskörű megfigyeléseket végeznek, különösen a déli obszervatóriumokban, mivel az északi szélességi fokokon a bolygó csupán a láthatár alján lesz látható, amilágyon megnehezíti az asztronómiai megfigyeléseket. Ezért az északi obszervatóriumok külön expedíciókat és megfigyelőket küldtek az ország déli vidékeire. Így például a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának főasztronómiai obszervatóriuma (a Leningrad melletti Pulkovoi obszervatórium) expedíciót indított az Abasztumanszki hegyi obszervatóriumba, a Kanobili hegyre (Grúzia), hogy ott fényképészeti és vizuális megfigyeléseket végezzenek, valamint a Mars felületéről visszaverődő fény tulajdonságait tanulmányozzák. A krími asztrofizikai obszervatóriumban 122 centiméteres tükörteleszkóp segítségével vizsgálják a Marsatmoszféráját, a kievi obszervatóriumban pedig violett- és ultraviolett sugarakkal fényképezik a Marsot. Gazdag munkatervet állítottak össze a Kazah SZSZK Tudományos Akadémiájának asztrobotanikai osztályán is. A Mars tanulmányozása a nagy oppozíció idején sok új ismeretet ígér a titokzatos bolygóról. Irta: V. KOMAROV, a moszkvai planetárium tudományos módszertani osztályának vezetője. Ma földközelben a Mars A Mars nagy oppozíciója Világ proletárjai, egyesüljetek!X. évf. 2761 sz. * 4 oldal ára 20 báni * 1956 szeptember 7. péntek A Földművelésügyi Minisztérium közleménye Néhány nap választ el csupán az őszi mezőgazdasági munkák dandárjától. Ebben a kampányban az őszi vetések, továbbá a késői növények betakarítása mellett sor kerül a szüretelésre, a silózásra, a tavaszi vetések alá való őszi mélyszántásra és más fontos mezőgazdasági munkákra. Minthogy egy részüket párhuzamosan kell végezni, mégpedig rövid idő leforgása alatt, alaposan meg kell szervezni a munkát, hogy minél ésszerűbben használhassuk ki a rendelkezésünkre álló eszközöket. A legtöbb tartományban már kiválasztották a búzatermesztésre legalkalmasabb területeket, figyelembe véve mindenekelőtt azt, hogy a legjobb elővetemények , a pillangósok, a repce, a korai burgonya és a nyári burgonya, valamint az idejében lekaszált takarmánynövények után kerüljenek a földbe. Ajánlatos búzát vetni a kukorica után is, ha a föld jól meg volt munkkálva és nem túl gyomos. Kivételes esetekben vethetünk búzát a kalászoksok tarlójába is, sőt a búzaföld tarlójába is, ha az aratás után a földet megtrágyázzuk, s a talaj kártevőkkel nem fertőzött. A jó talajelőkészítés az őszi vetések alá — a termelés növelésének legfőbb feltétele. Az idei év sajátos viszonyai közepette a vetésekhez az alábbiak szerint készítsük elő a talajt: A száraz, aszályos vidékeken a nyári mélyszántás után, közvetlenül a vetés előtt, a vetés mélységében kultivátorozzuk meg a földet, a göröngyös nyári szántást nehéz hengerrel járassuk meg, majd több ízben tárcsázzuk, a göröngyök összetörése és a magágy kialakítása céljából. A sekély nyári szántás után ellenkező irányban legalább húsz nappal a vetés előtt olyan mélységben szántsuk fel a földet, ahonnan az eke nem vet fel nagyobb göröngyöket. A kukoricaföldeket nyomban a kukorica betakarítása után felszántjuk. Szántás után azonnal hengerezzünk. A jól megdolgozott, gyomtalan kukoricaföldeken a szántást pótolhatja 10 centiméter mélységű, széltében és hosszában végzett tárcsázás, ha a tárcsa lejut ilyen mélységbe ; ha pedig nem, akkor a kukoricaföldet sekélyen fel kell szántani kormánylemez nélküli ekével, majd nehéz boronával, lehetőleg csillagkoronával kell végigmenni rajta. Különösen a gyengébb minőségű földeken használjunk természetes és műtrágyát. A műtrágyák közül a búza vetése előtt a talajmunkák során juttassunk szuperfoszfátot a földbe, hektáronként két mázsát. A kiváló minőségű vetőmag a hektárhozam növelésének egyik legfőbb feltétele. Az állami gazdaságok, a kollektív gazdaságok és a mezőgazdasági társulások elsősorban saját magtermesztő tábláikon termett, rajonált magvakat vessenek. A kollektív gazdaságok, mezőgazdasági társulások és az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok, ha nincs minőségi vetőmagjuk, minél gyorsabban cseréljenek ilyent a begyűjtő központoknál A vetőmagvak kezelését szeptember 20-ig be kell fejezni. Minden szocialista mezőgazdasági egység a tartományi vetőmagvizsgáló laboratóriumokban vizsgáltassa meg a vetőmag minőségét, a magánszektorban pedig az agronómusok a mezőgazdasági irányitóhelyeken állapítsák meg a vetőmag csiraképességét. Egyetlen szem csávázatlan vetőmagot se tegyünk a földbe. A termelők beszerezhetik a kezeléshez szükséges vegyszereket a falusi szövetkezetekben s a vetés előtt végezzék el a csávázást. Az őszi vetés megkezdésének időpontját övezetenként kell megállapítani, a legközelebbi mezőgazdasági kísérleti állomás tudományos kutatómunkájának eredményei alapján, valamint a kiváló termelők tapasztalatai alapján. Minden egyes övezetben a mezőgazdasági szervek állapítsák meg rajononként és községcsoportonként a vetés határidejét. Száraz, aszályos idő esetén a vetés megkezdését tíz-tizenkét nappal el lehet halasztani, de az ország északi területein október 20-ig, a déli területeken pedig november 1-ig be kell fejezni. Valamennyi tartományban intézkedéseket kell tenni a vetőgépek egész teljesítőképességének kihasználására, hogy minél nagyobb területet vessenek be géppel. A vetés hektáronkénti normáit az agrotechnika szabályozza, s kint a terepen a mezőgazdasági mérnökök és technikusok állapítják meg, olyképpen, hogy az övezetek szerint minden négyzetméternyi területre legalább 400—500 csirázóképes mag jusson Az őszi vetést nehéz és kellően nedves talajon 4—5 centiméter mélységben végezzük, könnyű és kellően nedves talajon 5—6 centiméter mélységben , könnyű, szárazabb talajon 6—7 centiméter mélységben. Készen az őszi munkára Nagyszalonta, Székelyhid, Borosjenő, Körös és Nagyvárad rajonokban most végzik az utolsó előkészületeket az őszi mezőgazdasági munkák megkezdésére A munkában ezúttal is a kollektív gazdaságok és a mezőgazdasági társulások tagjai járnak az élen. Eddig 89 kollektiv gazdaságban és 121 társulásban fejezték be a mezőgazdasági felszerelések javítását s a vetőmag kezelését. Kőrös rajonban Szapárifalva, Szentanna és Székudvar, Székelyhid rajonban Érmihályfalva és Diószeg, Nagyvárad rajonban Biharvajda, Bors és rajonban kollektiv Nagyszántó, Nagyszalonta Talpas és Batár községek gazdaságai az egész tartományban elsőknek készültek fel az őszi mezőgazdasági munkákra. Az említett kollektív gazdaságok tagjai ezen az őszön a tavalyinál mintegy 20 százalékkal nagyobb területet vetnek be búzával. Mind a kollektivisták, mind a társultak kiváló minőségű vetőmagot tesznek földbe. Ebből a célból a kollektív gazdaságok máris előkészítettek több mint 80 tonna „Csanád 117" és „Odvös 241" fajtájú búzát. Ezek a búzafajták igen jó termést adnak Nagyvárad tartományban. Elutazott az ukrán kulturális küldöttség Csütörtökön délelőtt elutazott fővárosunkból az ukrán kulturális küldöttség, amely részt vett az ukrán irodalom és művészet dekádjának ünnepségein. A küldöttséget Alekszandr Kornyejcsuk akadémikus, író, a Szovjetunió Legfelső Szovjetjének képviselője, az SZKP KB tagja vezette.A küldöttség tagjai voltak: K. F. Dankevics, zeneszerző, a Szovjetunió népművésze, az Ukrán SZSZK Zeneszerző Szövetségének elnöke, N. M. Uzsvij, a Szovjetunió népművésze, az Ukrán SZSZK Színművészeti Szövetségének elnöke, N. K Belogurov, a Pravda Ukrajnij című lap főszerkesztője és M. N. Ivanyickij, a történelemtudományok kandidátusa, a Külföldi Kulturkapcsolatok Ukrán Szövetségének alelnöke. Az ukrán vendégeket az alábbi elvtársak kísérték ki a baneasai repülőtérre : Ofelia Manolc és Octav Livezeanu, az ARLUS alelnökei; Pavel Tugui, egyetemi tanár; Mihai Beniuc, akadémikus, az írószövetség első titkára ; dr. I. Bogdan, a Külföldi Kulturkapcsolatok Román Intézetének alelnöke; Eugen Rodan, az ARLUS titkára; Cristea Pantazi, a Művelődésügyi Minisztérium vezérigazgatója; Sanda Ranghet, az Országos Békevédelmi Bizottság titkára; Mates Socor, A. Mendelsohn, Zeno Vancea, a művészet érdemes mesterei; Jean Livescu professzor, a C. I. Parhon egyetem prorektora; Panait V. Cottescu, érdemes művész, az Opera- és Balettszínház igazgatója; Florica Mezincescu, egyetemi tanár; ■ Ilia Melinescu, az Orosz Könyv kiadójának igazgatója; Aurel Mihale, az Írószövetség titkára; N. Zlatev, a Külügyminisztérium helyettes igazgatója; képzőművészek, írók, színművészek, az ARLUS számos tagja. Jelen volt A. A. Jepisev, a Szovjetunió bukaresti nagykövete, V. F. Nyikolajev, a nagykövetség tanácsosa s a nagykövetség más tagjai. A repülőtéren egybegyűltek lelkesen éltették a vendégeket, valamint a román nép és az ukrán nép megbonthatatlan barátságát. (Agerpres) Néhány hónap múlva üzembe helyezzük az első kísérleti atommáglyát Horia Hulubei akadémikus nyilatkozata Egy év telt el az atomenergia békés felhasználása érdekében tavaly augusztusban megtartott genfi értekezlet óta. Ez alkalomból az Agerpres egyik szerkesztője beszélgetést folytatott Horia Hulubei professzorral, az RNK Akadémiája magfizikai intézetének igazgatójával. Hulubei professzor többek között a következőket mondotta: Az akadémia magfizikai intézetében néhány hónap múlva üzembe helyezzük az országunkban szerelt első, 2000 kilowattos kísérleti atommáglyát. A szükséges anyagokat és készülékeket a Szovjetunió szállította, amely technikai segítséget is nyújt az atommáglya felszereléséhez. Az atommáglya alapvető neutron fizikai kutatásokra, továbbá különböző kutatásokhoz szükséges és gyakorlati célokra alkalmas rádióaktív izotópok előállítására szolgál, valamint magfizikai szakemberek kiképzésére. Az országunkban folyó magfizikai kutatások első szakaszában szükséges izotópok jórészét a magfizikai intézet atommáglyája fogja előállítani. A következő hónapokban üzembe helyezünk egy ciklotron és fazotron típusú készüléket is az elemi részecskék felgyorsítására. Ezt a gyorsítót a Szovjetunió szállította. Ezenkívül kutatóink most építenek egy elektrosztatikus gyorsítót és egy 30 megaelektronvoltos kísérleti belatront. Tervbe vettük egy nagy energiájú korszerű lineáris gyorsító felépítését is. A jövő évben elkészül több, különböző hősugárzási fokon folyó munkák elvégzésére alkalmas laboratórium, amelyekben az említett atommáglya és a még felépítendő atommáglyák által szállított izotópokat fogják további kezelésnek alávetni. Mindezeket a létesítményeket a Szovjetunió támogatásának köszönhetjük. Népi demokratikus államunk rendkívül nagy figyelmet fordít az atomenergiával kapcsolatos kutatásokra. Mint ismeretes, 1955-ben a Minisztertanács mellett magfizikai bizottság létesült, amely összhangba hozza és mindenképpen támogatja az atomfizikai kutatásokat és gyakorlati alkalmazásokat. Az akadémia mellett szintén létesült egy atomfizikai intézet, az akadémia számos más intézete és a minisztériumok mellett működő kutatóintézetek pedig már most minden előkészületet megtesznek, hogy megfelelő felszereléssel lássák el magukat az atomenergia folytán kínálkozó kutatási lehetőségek fejlesztése érdekében. Tudósaink nagy fontosságú magfizikai kutatómunkát végeznek. Sikerrel foglalkoznak a nagy erővel feltörő gázok kérdésével, a kozmikus sugárzásokkal kapcsolatos kérdésekkel, stb. E munkák egy részét a szovjet magfizikai kutató központokkal és a népi demokratikus országok hasonló intézményeivel együttműködésben folytatjuk. Nagy fontosságot tulajdonítunk új szakkáderek kiképzésének. A műegyetemeken és a főiskolák fizikai és vegyi fakultásain megfelelő oktatás folyik, hogy szakembereket képezzünk ki az atomfizikában és a magfizikai technikában számos mérnökünk, fizikusunk, vegyészünk és biológusunk pedig több hónapos kiképzésben részesül a Szovjetunió magfizikai központjaiban. Olajgyáraink korszerűsítik termelési folyamatukat Hazánk legtöbb olajgyára már befejezte a gépek javítását és teljesen felkészülve várja az 1956—1957 évi gyártási idény megkezdését. Több olajgyárban újításokat vezettek be és korszerűsítették a gyártási folyamatot. A fővárosi Filimon Sirbu olajgyárban fokozták a ricinuspréselő berendezés teljesítőképességét. A Craiova tartományi új Harnicia gyárban és a galaci Prutul-ban folyamatban van a palackozó berendezések felszegrelése és most dolgoznak az olajpogácsa vagonba rakásának gépesítésén. A fővárosi Biruinta gyárban most szerelik az új héjtalanító gépet és egy Ipirom kazánt. (Agerpres), . A békés együttélés szellemében: Jelentős szovjet-belga kulturális egyezmény jött létre MOSZKVA (Agerpres). — Collard belga oktatásügyi miniszter és N. A. Mihajlov szovjet oktatásügyi miniszter Moszkvában megtartott tárgyalásainak eredményeképpen kidolgozták egy szovjet-belga kulturális együttműködési egyezmény szövegét. Az egyezmény értelmében ez év októberében és novemberében belga képzőművészeti kiállítást rendeznek a Szovjetunióban, decemberben pedig szovjet képzőművészeti alkotásokból nyílik meg kiállítás Belgiumban. 1957- ben a belga Nemzeti Színház a Szovjetunióban vendégszerepel. Az 1956* 1957. évi hangversenyidényben belga és szovjet szólisták lépnek fel a Szovjetunióban, illetve Belgiumban. Egyetemi tanárok és diákok kölcsönös látogatást tesznek Brüsszelben és Moszkvában. A görög szakszervezeti küldöttség látogatásai A hazánkban tartózkodó görög szakszervezeti küldöttség csütörtökön délelőtt meglátogatta a ploesti 1-es számú kőolajfinomító telepét. A küldöttség kíséretében volt Ion Dobre elvtárs, az SZKT Elnökségének tagja, a kőolaj -, vegyi- ,és földgázipari munkások szakszervezete KB elnöke és Bálint József elvtárs a közúti, vízi és légiszállítási munkások szakszervezete KB elnöke. A telepen Manea Ionescu elvtárs igazgató fogadta a vendégeket. A görög szakszervezeti küldöttek ezután megtekintették a finomítót. Távozásukkor Dimitris Stratis parlamenti képviselő a küldöttség nevében ezeket mondotta : „A román nép boldog lehet országa gazdagságáért s azért, hogy minden kincse az összes dolgozók közös javai. Uj munkasikereket kívánok Önöknek, gyártsanak minél több terméket országuk szükségleteinek fedezésére. Meggyőződésünk, hogy ilyen eredményeket csak békében lehet elérni. Mindent meg kell tennünk hát a béke megőrzéséért. Mindig örömmel fogunk emlékezni ploesti látogatásunkra és itt szerzett barátainkra”. A küldöttség tagjai a csütörtöki rast folyamán ellátogattak Szinajára is. (Agerpres)] Megszüntették az év végi vizsgát az OSZSZSZK középiskoláinak több osztályában MOSZKVA. (Agerpres) TASZSZ. Az OSZSZSZK Oktatásügyi Minisztériumának határozata értelmében az 1956—1957. tanévtől kezdve a középiskolákban, valamint a munkás- és parasztifjak iskoláiban a IV, V. VI. VIII. és IX. osztályban nem lesznek évvégi vizsgák. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy megkönnyítse a tanulók munkáját. A tapasztalat különben is azt mutatja, hogy a tanulók évvégi vizsgaeredményei nagyjában megegyeznek az évközben elérteredményekkel. Egyidejűleg csökkentették a hetedosztályt végzett növendékek vizsgatárgyainak a számát. Ezek a tanulók írásbeli és szóbeli vizsgát tesznek orosz nyelvből, írásbelit algebrából és matematikából. A nemzetiségi iskolákban a tanulók anyanyelvükből írás-beli vizsgát tesznek. A középiskolák végzett növendékei írásbeli dolgozatot készítenek iroda-,lomból (fogalmazás) szóbelileg vizs- gáznak mennyiségtanból, mértanból, fizikából, vegytanból a X. osztály anyagából, kiegészítve a VIII. és IX. osztály anyagából vett néhány kérdés, anyagából kell vizsgázni.A szóbeli irodalomtörténeti vizsga helyett egy idegen nyelvből kell szóbeli vizsgát tenni. Nyárvégi délután Nagyernyén A nagyernyei állomástól két kilométernyi az út a faluig. Kukoricát érlelő meleg nyomja a határt. Olyan ez az augusztus végi nap, mintha még messze lenne a nyárutó. Pedig a határ már csendes, rég elhalt az aratók dala, s az alábuktatott tarlóföldeken a rögök is megszáradtak. Csak az úttól balra zöldell frissen egy hatalmas heretábla, a túloldalon csipkésedik a répalevél, sárgul a kukoricaszár, s minden az ősz kezdetét jelzi. A takarodást adják hírül ott távolabb a falu szélén sorakozó termetes barna kazlak is. Arra tartunk. Egy nagyernyei vasutas igazit útba. — Menjenek végig itt a Kálipatak martján, egyenesen a gazdasághoz érnek. A kazlak mögül tompán, cséplőgépbugás halászik. Zajos, mozgalmas a kollektiv gazdaság udvara. A még födetlen, uj istálló mellett egy csoport, az első brigád tagjai, répamagot csépelnek, az iroda előtt hárman javítják a tehergépkocsit — két éve vették, a környéken hamarabb csak az udvarfalviaknak volt; a gabonaraktár mögül kigördül egy lánctalpas traktor — szántani indul. Egy asszony jön be a kapun, s a gabonaraktár felé tart. — Na éppen itt jön a gazdaság legjobb munkásnője — hívja fel figyelmünket Ráduly József, az első brigád vezetője. Biztos a gabonájukat akarják hazavinni. Már egy hete osztjuk az előleget. Van miből. A gabonaraktár tavalyelőtt épült, belefér vagy harminc vagon gabona. Tele is van. Csupán búzából több mint huszonkét vagonnal csépeltek az idén. Lássuk, mennyit kap ebből Hajdú Margit — mert őróla beszélt az előbb a brigádos — és családja. Középkorú, telt arcú mindig vidám barna asszony. Csakugyan azért jött, hogy ma délután kimérjék nekik is az előleget és hazavigyék. Bent az irodában már kiszámították, menynyi jár a Hajdú családnak. Négyen augusztus közepéig, 650 munkaegységet dolgoztak. Ebből az asszony 149-et. — Margitot egy asszony sem haladta túl — mondotta egy fiatal szőke kislány, Szabó Margit, a könyvelő. Hajduné tartja a zsákot, s a raktárnok, Márkos Art-» tál, tölti, csak tölti bele. Tizenkilenc és fél mázsát kimérni — nem gyerekjáték. S ezt a pár sort Hajdú Margitról még meg kell toldanunk azzal, hogy mint kiváló munkásnőt, márciusban megválasztották rajoni néptanácsi képviselőnek. Ami azt bizonyítja, hogy a közügyek intézésében is megállja a helyét. De most menjünk tovább ,nézzük meg munka közben azt a traktoristát is, aki az előbb szántani ment. A brigádos elkísér. A bornyamezői dűlőbe megyünk. Honnan kapta ez a határrész a nevét, nem tudjuk, lehetséges, hogy valamikor régen legelő volt, a brigádos is csak annyit mond el, hogy ez a föld, ameddig a szem ellát, az ezer holdas Bálint Károly bárónak termett. Nagyon nem merülhetünk bele a történelembe, mert közben frissen szántott földhöz érünk. A tűző naptól fénylenek a barázdák, Berkeszi György pár óra alatt már jó darabot felszántott. Készítik a talajt, búzát vetnek majd ide. Harmincnégy hektáron akár ma is húzhatnák földbe a magot. Amíg beszélgetünk vele, hagyja, hogy egy kicsit „szusszanjon” a KD 35-ös. Barátságos fiatal fiú, alig húsz esztendős, de már három éve traktorista. Legtöbbet itt dolgozott az ernyei gazdaságban. Naponta három- négy hektárt szánt meg, normájánál többet. Munkájával elégedettek a kollektivisták. Munka közben nem lehet sokáig szóval tartóztatni az embert. Hagyjuk hát, hogy tovább falja a KD a földet. Öreg délutánra hajlott már az idő, s nem mehét el az ember úgy Nagyernyéről, hogy meg ne nézze az újonnan épült kulturotthonukat. De előbb hadd néz: „Közös összefogással önadóból építettek...”zünk be a néptanácshoz, megtudni egyet-mást, hogy mil épült fel a kultúrának ez a szép otthona. Szerény kis épület a néptanácsi székház, egy akácfa áll őrt a bejáratnál. (A szó igazi értelmében, most való* ban csak ez az akácfa az őr, az irodákban nincs egy lé- lek sem. Még a telefonszolgálatos is elballagott vala* merre), így hát a szerencsére biztuk magunkat. Majd találunk valakit az „építők” közül, aki tudja a történetet. — Szőcs Miklóst keressék — igazított útba egy arra járó. Ó, tudom sokat dolgozott ott. Meg is találtuk hamarosan. S pár szóban elmesélte, hogy a kulturotthont közös összefogással, önadóból építették, tavaly avatták föl. E község dolgos népe egy emberként részt vett a munkában. Szőcs Miklós szerint, aki akkor IMSZ titkár volt, Kali Albert, György Domokos, Kovács István földművesek segítettek a legtöbbet. Ez a rövid névsor persze nem teljes .Ki tudna hirtelen visszaemlékezni valahányra, akiknek neve most itt kellene álja jón. Úgy is az az igazság: az egész falu népe csinálta — magának. ★ Egyszerű hétköznap volt, egy nyárvégi délután» Nagyernye élte megszokott életét — erről adtunk itt néhány képet. FAZEKAS ISTVÁN KOVÁSZNAI ZOLTÁN ,,Tizenkilenc és fél mázsa búzát kimérni — nem gyerekjáték.. .,Pár óra alatt már jó darabot felszántott...”