Előre, 1957. február (11. évfolyam, 2885-2909. szám)
1957-02-01 / 2885. szám
1957. február 1., péntek Népünk február harmadikán új képviselőket választ az államhatalom legfelső szervébe, a Nagy Nemzetgyűlésbe. Az ország demokratikus és hazafias erői, élükön a Román Munkáspárttal, a Népi Demokrácia Frontjába tömörülve vesznek részt a választásokon. Ez a front a széles néptömegek, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és a haladó szellemű értelmiség érdekeit és egységét képviseli. A jelenlegi választási kampány a néptömegek politikai aktivitásának és növekvő munkalendületének légkörében folyt le. A választók és jelöltek valamennyi találkozóján, akárcsak ezen a gyűlésen, honpolgáraink az ország igazi gazdáiként, az államférfiak felelősségérzetével vitatták meg államunk alapvető bel- és külpolitikai kérdéseit, s számos fontos gazdasági kérdést vetettek fel.A dolgozók, erőteljesebben mint valaha, kinyilvánnították a népi demokratikus rendszerbe vetett megingathatatlan bizalmukat s azt az eltökéltségüket, hogy valóra váltják a párt és a kormány politikáját, amely a népgazdaság fejlesztésére, a nép életszínvonalának további emelésére, a szocialista országokkal — elsősorban a Szovjetunióval való testvéri barátság és együttműködés elmélyítésére, a világ valamennyi országával való békére és együttműködésre irányul. A választási kampány alkalmat nyújt nekünk arra, hogy felmérjük az eddig megtett utat , hogy ezzel egyidejűleg előre tekintsünk az előttünk álló feladatokra, az ország gazdasági, politikai és társadalmi kilátásaira. A népi demokratikus rendszer uralomrajutása óta országunk hatalmas lépéssel halad előre. 13 évvel ezelőtt a politikai és gazdasági hatalmat a kizsákmányoló osztályok tartották kezükben, az ország súlyos politikai, gazdasági és kulturális elmaradottság állapotában volt. A munkásosztály és a dolgozó parasztság a tőkés és földesúri kizsákmányolás nehéz jármában sínylődött. Ma teljességgel más a helyzet. A burzsoáziát és a földesurakat megfosztották hatalmuktól, a gyárak, üzemek és bankok a dolgozó nép birtokába mentek át, a föld azé, aki megműveli. A hatalom az új életet építő dolgozók kezében van. Bármennyit mesterkednek a tengeren inneni és a tengeren túli imperialista körök és a szolgálatukban álló volt tőkések és földesurak, senki sem lesz képes arra, hogy visszavesse a román népet a burzsoá földesuri rabságba. A dolgozó nép bebizonyította, hogy képes a gazdasági és a kulturális fejlődés útján vezetni az országot, azon az úton, amely a dolgozók életszínvonalának emelkedéséhez vezet. Vegyük például a fővárosi „23 August“ rajont, önök nagyon jól tudják, milyen volt ez a városnegyed a felszabadulás előtt. Egy nagy fémipari üzem, egy cementgyár, egy textilgyár és néhány más vállalat volt itt abban az időben. Mind a tőkések tulajdona volt. Sokezer munkás dolgozott éhbérért látástól-vakulásig ezekben a gyárakban. A gyárak körül, nyomorúságos házakban és vityillókban éltek a dolgozók. Villanyvilágítás, vízvezeték, csatornázás nem létezett, az utcák nem voltak kikövezve. A városnegyed képe ma már egészen más. Alig lehet ráismerni a népi tulajdonba került gyárakra és üzemekre. Új csarnokok épültek, a régieket átalakítottuk, korszerű gépeket szereltünk fel. A rajon ipari fellendülésével egyidejűleg az emberek életmódja is megváltozott. A szemét lerakására használt, elvadult, üres telkek helyén új lakónegyed épült. Többemeletes tömbházakat építettünk s ezekben munkások laknak civilizált körülmények között. E városnegyed büszke az utóbbi években épült forgalmas főutjára — a Bulevardul Muncii-ra —, a ,,23 August“ parkra és sportstadionra, amelynek helyén nemrég még gyomokkal benőtt gödrök éktelenkedtek. Emlékezhetnek még rá, milyen volt ennek a rajonnak a helyzete kulturális szempontból, amikor még Malaxa volt itt az úr. Elég ha arra gondolunk, hogy minden negyedik ember írástudatlan volt. Az Írástudatlanságot már majdnem, teljesen felszámoltuk. Csupán ebben a választókerületben, Dobresten, a Cutelul negyedben, Ostrovon és más helyeken új iskolák épültek, a meglévő iskolahelyiségeket kibővítették, növekedett az ágyak száma az egészségügyi intézményekben. A „23 August” üzemben új poliklinika és kórház épül. Természetesen még sok a nehézség és hiányosság, sok a megoldatlan probléma. A választási kampány során tartott gyűléseken a városnegyed dolgozói kifejtették, hogy ki kell szélesíteni a községgazdálkodási akciókat. Sok ilyenszerű kívánalom még ebben az évben megoldódik, így például nemsokára a városrajon dolgozói új nagytermet és egyéb kulturális létesítményeket kapnak. A városrajon újabb gazdasági és kulturális sikereinek az a záloga, hogy az államhatalom helyi szervei szoros kapcsolatot tartsanak fenn a tömegekkel. HONPOLGÁROK! A kizsákmányoló osztályok azt a sorsot szánták hazánknak, hogy gazdasági szempontból örökre a külföldi trösztök és monopóliumok által leigázott elmaradott ország maradjon. A felszabadulásig 12 000 földbirtokosnak ugyanannyi földje volt hazánkban, mint két és félmillió parasztcsaládnak. Csupán a királynak 300.000 hold földje volt. Ugyanakkor sok millió parasztcsaládnak egyáltalán nem volt földje, vagy csak olyan kevés, hogy még a létminimumot sem tudták maguknak biztosítani. Az ipar alacsony fejlettségi fokon állott és ésszerűtlenül volt felépítve. Villamosenergia termelésünk a második világháború előtt olyan alacsony volt, hogy csupán 0,04 kw esett egy főre. Fémtermelés szempontjából Európa legelmaradottabb országai közé tartoztunk. Gépgyártásunk még a belföldi szükséglet 5 százalékát sem fedezte. A nyugati trösztök és bankárok kezükben tartották kőolajiparunk 92 százalékát, a földgáz, és villamossági ipar 95 százalékát, a fémipar 74 százalékát és a vegyipar 72 százalékát. A népi demokratikus rendszer hatalomrajutásakor a munkásosztály pártja a dolgozók életszínvonalának állandó emelése érdekében az ország ipari és mezőgazdasági termelő erőinek fejlesztésére mozgósította a széles dolgozó tömegeket. A népi demokratikus állam hatalmas anyagi eszközöket fordított arra, hogy erős, szocialista ipart teremtsen Az ország gazdasági függetlenségét, népgazdaságunk fejlődését és a nép jólétét csak akkor biztosíthatjuk, ha fejlett műszaki alappal rendelkezünk, vagyis olyan nehéziparral, amely alkalmas az ország óriási természeti kincseinek értékesítésére, a nemzeti jövedelem növelésére és a mezőgazdaság, a könnyű- és élelmiszeripar fellendítésére. Rendszerünk ellenségei gúnyt űztek munkásosztályunk hősies erőfeszítéseiből és azt jósolgatták, hogy az ország iparosítása csődöt fog mondani. De munkásosztályunk, a párt vezetésével, szilárd szövetségben a dolgozó parasztsággal és csaknem az egész értelmiség tevékeny támogatásával megmutatta, hogy képes erős népgazdaság megteremtésére, továbbfejlesztésére és helyes irányítására. A párt politikája, a szocialista iparosítás politikája helyesnek bizonyult, megfelelt az ország és a nép alapvető érdekeinek. Bármennyire kellemetlen ez a külföldre szökött tőkés uraknak és az imperialista trösztöknek , ma már erőteljes nehéziparral rendelkezünk, erőteljes bázisunk van tehát ahhoz, hogy a nép javára hasznosítsuk a kőolajat, a földgázt, a kvarcitot, a ritkafémeket, az ásványi sókat, a föld és az altalaj többi kincseit. 1956 végén az ország ipari termelése több mint háromszorosan felülmúlta az 1938. évit. Ma villamosenergiából három hónap alatt, vasércből 84 nap alatt, acélból három hónap alatt, földgázból 28 nap alatt termelünk anynyit, mint 1938-ban egy egész év alatt. Villamosenergia termelésünk 1956-ban 4,2-szer, széntermelésünk 2,3-szer, nyersvastermelésünk 4,3-szer annyi volt, mint 1938-ban A második világháború végén az ország kőolajtermelése évi 4 millió tonnára csökkent. Ma kőolajiparunk évente 11 millió tonna olajat termel. Népi demokratikus rendszerünk nagy vívmánya a hazai gépgyártó ipar megteremtése. Ennek az iparnak a segítségével szüntelenül bővítjük és korszerűsítjük az összes iparágak, a mezőgazdaság, a szállítás és az építkezés technikai alapját biztosítjuk az új technika bevezetését az egész népgazdaságba. Gépgyártó iparunk termelése 1955-ben négyszerese volt az 1949. évinek. Most nemcsak hogy szinte teljes egészében fedezzük belső szükségletünket, hanem ezen túlmenően egyre nagyobb mennyiségben exportálunk gépeket és ipari felszereléseket. 1956-ban gépexportunk értéke meghaladta az importált gépek értékét; ebben az évben gépexportunk 4,5- szeresen meghaladja az importált gépek értékét. Mindezek mélyreható átalakulások jelei. E változások nyomán Románia elmaradott agrárországból szüntelenül fejlődő ipari-agrár országgá vált. A nehézipar nagyméretű fejlesztésével párhuzamosan szakadatlanul fejlődött fogyasztási cikkeket termelő iparunk is. Ma az ország háromszor annyi szövöttárut, ötször annyi hústerméket és húskonzervet, háromszor annyi étolajat és csaknem kétszer anynyi cukrot és zsiradékot termel, mint 1938-ban. A mezőgazdaság fejlesztése terén is jelentős eredményeket értünk el. Globális gabonatermelésünk túlhaladja a háború előtti gabonatermelés színvonalát. Szocialista iparunk segítségével nagy léptekkel visszük előre a mezőgazdaság gépesítését. Csupán az utóbbi négy év alatt körülbelül 10.000 traktort, 6000 vetőgépet, 5000 aratógépet, 5000 cséplőgépet és kombájnt, s más mezőgazdasági felszerelést bocsátottunk a dolgozó parasztság rendelkezésére. A legutóbbi nagy nemzetgyűlési képviselőválasztások óta több százezer dolgozó parasztcsalád, követve a párt szavát, belépett a mezőgazdasági társulásokba, termelőszövetkezetekbe és kollektív gazdaságokba, rátért a mezőgazdaság szocialista átalakításának útjára, a mezőgazdasági termelés növeléséhez, a bőséghez vezető útra. HONPOLGÁROK! Pártunk politikájának legfőbb célja a dolgozó nép anyagi jólétének szüntelen emelése. Az első ötéves terv idején a munkások reálbére az átlagfizetés emelése és a fogyasztási cikkek árainak leszállítása folytán 28 százalékkal emelkedett. 1956-ban több munkáskategóriának megjavítottuk a fizetését, emeltük a kisfizetéseket és a kisnyugdíjakat, bevezettük a gyermekpótlékot. Az elmúlt évben az állam több mint 2 milliárd lett fordított társadalombiztosítási célokra az 1949. évi 658 millió lejjel szemben. Évente egyre több dolgozót és gyermeket küldenek állami költségen üdülőtelepekre és gyógyfürdőkre, úgy hogy ezeknek száma az 1949. évi 195.000-ről 1956-ban 450.000-re növekedett. A népi demokratikus rendszer szélesre tárta az oktatás és a kultúra kapuit a dolgozók milliói előtt. Az írástudatlanságot, a múltnak ezt az áitkos örökségét, csaknem teljesen felszámoltuk. Az 1955—1956-os iskolai évtől kezdődően a városokon, munkásközpontokban, a rajoni székhelyeken és a községek nagy részében bevezettük az általános és kötelező hétéves oktatást. Az elért eredményekre utalva, pártunk nyíltan feltárja a dolgozó nép előtt, hogy még számos nehézség és hiányosság tapasztalható, és hogy az életszínvonal nem növekedett az előirányzott mértékben. A nép életszínvonalának rendszeres javítására irányuló párt- és kormánypolitika megvalósítsa szempontjából igen nagy jelentőségű az 1956 decemberi párthatározatok valóraváltása. A plenáris ülés rámutatott arra, hogy a mezőgazdasági termelés és a közszükségleti javak termelése elmaradt az ipar fejlődése mögött, s ez nehézségeket okoz a dolgozók ellátásában és az életszínvonal megjavításában. Figyelembe kell vennünk, hogy a városok lakossága az utóbbi években csaknem megkétszereződött, a parasztság saját gabonafogyasztása pedig csaknem négyszeresére emelkedett, mivel a parasztság ma sokkal jobban él, mint azelőtt. A plenáris ülés elhatározta, hogy az elkövetkező időszakban — folytatva a nehézipar esődleges fejlesztését — a mezőgazdaság, a közszükségleti javakat termelő ipar és a lakásépítkezés rendszeres fejlesztését állítjuk előtérbe, s ezekbe a termelési ágakba az eddiginél jóval nagyobb anyagi és pénzeszközöket összpontosítunk. A dolgozók életszínvonalának emelése céljából a Román Munkáspárt Központi Vezetősége 1956 decemberében megtartott plenáris ülésén elhatározta, hogy felülvizsgálja a második ötéves terv irányelveinek egyes előírásait, olyan értelemben, hogy csökkenti az 1956—1960 évi állami beruházásokat. Ez lehetővé teszi majd, hogy a nemzeti jövedelemből nagyobb részt fordítsunk a fogyasztási alapra, a dolgozó nép anyagi és kulturális igényeinek nagyobb méretű kielégítése céljából. A párt legfőbb figyelmét szüntelenül arra fordítja, hogy javítsa a munkásosztály munka- és életfeltételeit.A második pártkongresszus útmutatásai alapján a plenáris ülés elhatározta, hogy megjavítja a fizetési rendszert és növeli a munkások keresetét. A fizetési rendszer megjavítására tett intézkedések révén az alkalmazottak még ebben az évben 2 és fél milliárd lejjel többet kapnak, mint a múlt évben. A jelenlegi fizetési rendszer megjavítása a díjszabási hálózat felülvizsgálása révén, a munkások díjszabás szerinti fizetésének emelése, a munkanormázás megjavítása a vállalati munkások, technikusok és mérnökök széleskörű bevonásával és részvételével fog megtörténni. Nem kétséges, hogy a munkások, technikusok és mérnökök nagyjelentőségű konkrét javaslatokat fognak tenni a javasolt intézkedések véglegesítésére, hogy megtaláljuk a legmegfelelőbb megoldást, amely egyaránt biztosítja majd a munkások keresetének további növekedését és a termelési tevékenység megjavítását. A jelenlegi fizetési rendszer megjavításáról szólva, hangsúlyoznom kell, hogy a lakosság jóléte csakis a termelés és a termelékenység növekedése és az önköltség csökkenése révén növekedhet. Ahhoz, hogy jobban, nagyobb bőségben élhessünk, többet, jobbat és olcsóbban kell termelnünk. Az, hogy az életszínvonal nem emelkedett a kívánt mértékben, azzal is magyarázható, hogy sok vállalatban a gépek nincsenek kellőképpen kihasználva, az anyagokat nem használják fel elég gazdaságosan, egyes munkások és egyes vezetőkáderek nem rendelkeznek kellő szakképzettséggel. Ez vonatkozik az ország összes gyáraira, beleértve a 23 August üzemeket és a Republica-t, a Filatura Romina de Bumbac-ot, a Cimentul-t, a Sticla-t és a rajon többi gyárát is. Az életszínvonal emelése a mi kezünkben van. Nem mindegy, ha ugyanaz a gép minden egyes váltásban tízezer lej, vagy csak ötezer lej értékű terméket ad. Meg kell tanulnunk jobban gazdálkodni a vállalatokban, jobban ki kell használnunk a gépeket, az anyagokat, a munkaidőt és a termelési felületeket. HONPOLGÁROK! Az 1956 decemberi plenáris ülés dokumentumaiból értesültek róla, hogy a Központi Vezetőség az árugabona termelését fékező körülmények elhárítása céljából úgy határozott, hogy a legtöbb mezőgazdasági terméknél megszünteti a kötelező kvótákat és a legmesszebbmenően elterjeszti a felvásárlást. E határozat alapján a város és a falu közötti csereviszony kereskedelmi alapokra, a szabad megállapodás alapjára helyeződik. Ez az eddiginél nagyobb mértékben fogja ösztönözni a parasztságot a mezőgazdasági árutermelés növelésére és mégjobban megerősíti a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetségét. Felelősségteljes feladatunk a parasztságot hatékony támogatásban részesíteni, hogy minél több gabonát és egyéb mezőgazdasági terméket termesszen, hogy egyre több terméket adjon el akár az államnak, akár a piacon és hogy ezáltal biztosítsuk a piacok bőséges ellátását. A város és a falu közötti árucsere fejlesztése érdekében még több iparcikket kell küldenünk a falvakra. A párt és a kormány nagy súlyt helyez arra, hogy az összes dolgozókat a II. pártkongresszusnak a mezőgazdasági termelés jelentős növelésére kijelölt feladataira mozgósítsuk. E feladatok teljesítése természetesen elsősorban a mezőgazdaság dolgozóira hárul Ahhoz azonban, hogy évente legalább 15 millió tonna gabonát termeljünk, és jelentősen fokozzuk a többi növény terméshozamát, az ipari munkásoknak, technikusoknak, és mérnököknek elő kell mozdítaniuk a mezőgazdasági termelés gépesítését és a műtrágyatermelés fokozását. Most, hogy a kötelező beszolgáltatási rendszert a szabad megegyezésen alapuló felvásárlások fejlesztésével helyettesítjük, rendkívül megnövekszik a mezőgazdaság szocialista szektorának fontossága a mezőgazdasági árutermelés fokozásában és az állam központi alapjának létrehozásában Támogatnunk kell a kollektív gazdaságokat, a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket és a társulásokat, hogy bőséges termést érjenek el, és így jelentős mezőgazdasági termékfeleslegük legyen, amelyet a piacon, főleg pedig az állami kereskedelmi szervek révén értékesítsenek. Az állam központi alapjának létrehozásában a fő feladat az állami gazdaságokra hárul, amelyeknek az elkövetkező években nagy gabonatermelőkké kell válniuk. 1960-ban az állami gazdaságoknak legalább 1 millió tonna gabonával kell hozzájárulniok az állam központi alapjához. A GTA-knak is meg kell javítaniok munkájukat, jobban ki kell használniok gép- és traktorállományukat, javítaniok kell a munkák minőségét és csökkenteniök kell az önköltséget. A népi demokratikus állam ezután is támogatást nyújt az egyénileg dolgozó parasztoknak, megvédi őket a kizsákmányolástól, és segítséget nyújt nekik a nagyobb termés elérésében. HONPOLGÁROK! Államrendszerünk jellegzetessége a szocialista demokrácia fejlesztése, a néptömegek széleskörű részvétele, a gazdaság és az állam vezetésében. Népi demokratikus államunk alapvető szervezési elve a demokratikus centralizmus, vagyis az egész államélet és a társadalmi-gazdasági élet egységes vezetésének, az alulról jövő kezdeményezés ösztönzésével való összekapcsolása. Pártunk Központi Vezetőségének 1956 decemberi plenáris ülése számos olyan intézkedést dolgozott ki az államvezetésben megnyilatkozó túlzott centralizmus felszámolására. A túlzott centralizmus kiküszöbölése hatékonyabbá teszi a vállalatok, gazdasági szervezetek és a néptanácsok tevékenységét és kedvező kihatással lesz egész népgazdaságunkra. A túlzott centralizmus kiküszöbölése ezzel egyidejűleg maga után kell hogy vonja az állami- és tervfegyelem megszilárdulását, a helyi szervek és a vállalatok vezető kádereinek biztosított nagyobb hatás,kör fokozottabb felelősségérzettel és hozzáértéssel való betöltését. Szükségünk van arra, hogy még jobban és még hatékonyabban bevonjuk a dolgozókat a termelési kérdések megoldásába és a gazdasági tevékenység vezetésébe. Ez megköveteli a termelési értekezleteken még megmutatkozó formalizmus felszámolását. Biztosítanunk kell a munkások és a mérnökök tevékeny részvételét a termelési kérdések, a műszaki-szervezési intézkedések terveinek megbeszélésében úgy, hogy minden egyes munkás véleményt nyilváníthasson és ténylegesen hozzájárulhasson a gazdasági tevékenység megjavításához, a terv teljesítéséhez és túlszárnyalásához. Helyes irányba kell vezetnünk és közvetlenül a termeléssel kapcsolatos foglalkozások felé kell irányítanunk az ifjúságot, hogy ezzel az intézkedéssel is elősegítsük a bürokrácia elhárítását és leküzdését A néptanácsok hatáskörének kiterjesztése maga után kell hogy vonja a képviselők és a dolgozók szélesebbkörű részvételét a községek, a városok és az állam vezetésében, meg kell hogy szilárdítsa a néptanácsoknak az államhatalom választott és a tömegeknek felelősséggel tartozó szerveinek szerepét és tekintélyét. Szocialista demokráciánk a legteljesebb demokrácia, mert biztosítja és szavatolja minden honpolgár demokratikus szabadságjogainak gyakorlását, a városi és falusi dolgozó tömegeknek az állam vezetésében való részvételét. A népi demokratikus állam azonban nem engedi meg, hogy a szocializmus ellenségei a dolgozó nép szocialista vívmányai ellen használják fel a demokratikus szabadságjogokat. Mindazokra, akik meg akarják zavarni népünk békés munkáját, akik kezet emelnek népi demokratikus rendszerünkre, kíméletlenül lesújt a népi állam, a dolgozók államának ereje. A demokratikus szabadságjogok a dolgozó nép szent és sérthetetlen javai. Honpolgárok. A román népnek békére van szüksége ahhoz, hogy megvalósíthassa gazdasági és kulturális építésének terveit. Az RNK ENSZ küldöttségének tevékenysége konkrét megnyilvánulása annak, hogy a román kormány és a román nép őszintén hozzá kíván járulni a béke és a nemzetközi együttműködés megerősítéséhez. Az utóbbi időben a nyugati imperialista körök fokozták agresszív akcióikat és érezhetően súlyosbították a nemzetközi helyzetet. Az Egyiptom elleni angol-francia-izraeli agresszió, az imperialista körök kihívó beavatkozása a magyarországi eseményekbe, továbbá az Amerikai Egyesült Államoknak arra irányuló akciója, hogy az úgynevezett „Eisenhower-elv” cégére alatt leigázzák a közeli és középkeleti országokat — az agresszív köröknek azt az aggodalmat keltő szándékát bizonyítják, hogy újabb háborúba akarják taszítani a világot Ezek az imperialista körök ugyanakkor fokozott felforgató tevékenységet folytatnak a szocialista országok ellen, megkísérelve, hogy viszályt szítsanak közöttük és aláaknázzák a szocialista tábor egységét. A békére vágyó népi erők azonban világszerte növekednek. Ezek az erők okozták az imperialisták Egyiptomban és Magyarországon, valamint a világ más részein megkísérelt kalandjainak csúfos kudarcát. A Kelet országainak nemzeti felszabadító mozgalma aktívabbá, átfogóbbá vált. Fejlődik és egyre szilárdabbá válik a dolgozók nemzetközi harci szolidaritása. A béke megvédésének legjelentékenyebb ereje a szocialista országok egysége. A szocialista tábor országai közötti szilárd összetartás további erősödésének jelentős tényezője a szovjet kormány 1956 október 30-i nyilatkozata. A szocialista tábor országainak kapcsolatai, amelyek teljes jogegyenlőségen, az állami függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartásán, a belügyekbe való kölcsönös be nem avatkozáson, a szoros együttműködés és testvéri segítség elvein alapulnak, valóban megingathatatlanná teszik a szocialista országok egységét. Az utóbbi időben lezajlott kétoldalú tárgyalások, a lengyel, német, csehszlovák, kínai párt- és kormányküldöttségek, valamint a Szovjetunió párt- és kormányküldöttségei között, továbbá a bolgár, csehszlovák, román, magyar és szovjet kommunista és munkáspártok és kormányok képviselőinek ez év elején megtartott budapesti találkozása bebizonyította a szocialista országok tökéletes egyetértését és testvéri szolidaritását. A nyugati országok kommunista pártjainak kongresszusai és e pártok küldöttségeinek egyes szocialista országokbeli munkás- és kommunista pártok küldöttségeivel folytatott tárgyalásai, erőteljes megnyilatkozásai voltak a nemzetközi kommunista egységnek, annak a hatalmas erőnek, amelyet a proletár nemzetköziség eszméi képviselnek. Az imperializmus mesterkedései elleni harc tüzében még erősebben öszszeforrnak mindazok, akik síkraszállnak a béke megőrzéséért és megvédéséért. Európában, Ázsiában, Afrikában és az egész világon száz meg száz millió embert egyesít ez a harc, politikai nézeteik és vallási felfogásuk különbözősége ellenére. A román nép tudja, hogy jövőjének legbiztosabb záloga a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal való testvéri barátság és szövetség. A román és a szovjet kormányküldöttség moszkvai megbeszélései, az 1956 december 3-án kiadott közös nyilatkozat, az újabb anyagi, műszaki és pénzügyi segítség, amelyet a Szovjetunió nyújtott nekünk, az országaink közti testvéri együttműködési és kölcsönös segélynyújtási kapcsolatokról tanúskodik és ismételten azt bizonyítja, hogy minden körülmények között számíthatunk a Szovjetunió és a többi szocialista ország barátságára. Párt- és kormánypolitikánk jelentős eseménye a baráti kapcsolatok helyreállítása állami- és pártvonalon Jugoszláviával és a Jugoszláviai Kommunisták Szövetségével. Kormányunk ki óhajtja bővíteni politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait az összes államokkal, tekintet nélkül az egyes ország társadalmi rendszerére, de elutasítunk minden beavatkozási kísérletet országunk belügyeibe. Az országok közti kapcsolatok tartósságának alapja a kölcsönösen előnyös árucsere. Népköztársaságunk kormánya a béke és a nemzetközi együttműködés érdekében feltétlen híve az összes országokkal való kapcsolatok kiépítésének, a népek közti kulturális és tudományos kapcsolatok kifejlesztésének. HONPOLGÁROK! Az összes demokratikus és hazafias erők, élen a Román Munkáspárttal, munkára és harcba hívják a városi és falusi dolgozókat, hogy újabb eredményeket vívjunk ki népgazdaságunk felvirágoztatása és a dolgozók életszínvonalának szüntelen emelése útján. Az a program, amelyet a Népi Demokrácia Frontja a választók elé terjesztett, a szocializmus építésének, a békés munkának a programja, a bőségesebb élet, a béke, szeretett és boldog hazánk megteremtése érdekében. Népi demokratikus rendszerünk erkölcsi-politikai egysége még sohasem volt olyan erős, mint most. A nemzeti elnyomás felszámolása és az együttlakó nemzetiségek teljes jogegyenlősége a román néppel lehetővé teszi, hogy a magyar, német, szerb és más nemzetiségű dolgozók a román dolgozókkal együtt szivvel-lélekkel hozzájáruljanak a szocializmus felépítéséhez közös hazánkban , a Román Népköztársaságban. Amikor február 3-án egységesen részt veszünk a választásokon, kinyilvánítjuk a népi hatalom iránti mély ragaszkodásunkat, a népi demokratikus rendszerbe vetett törhetetlen bizalmunkat. A nagy nemzetgyűlési képviselőválasztások méginkább megszilárdítják a párt, a kormány és a nép egységét, és megmutatják a dolgozóknak azt az elhatározását, hogy egész energiájukkal és alkotó képességükkel részt vesznek az új, szocialista társadalom megteremtésében. Éljen a Román Munkáspárt, győzelmeink kezdeményezője és szervezője 1 Éljen drága hazánk, a Román Népköztársaság 1 Éljen a Népi Demokrácia Frontjának választási győzelme 1 Munkára és harcra a haza felvirágoztatásáért, népünk boldog jövőjéért 1 Még hátra van néhány nap a választásokig — mondotta —, de most lemérhetjük a Népi Demokrácia Frontja közel kéthónapi választási kampányának eredményeit. Pártunk a dolgozók iránti felelőssége tudatában nagy jelentőséget tulajdonított ennek a kampánynak. A választási kampány minden országban a politikai életet, a szokásokat, a politikai pártok, a kormány, az államférfiak erkölcsi arculatát tükrözi. A burzsoá földesúri rendszer idején a választási kampány egyértelmű volt a korrupcióval, a féktelen demagógia,val. az urnalopásokkal, a halottak ,,leszavaztatásával”. Mindez híven tükrözte a titikusokon, parasztokon és értelmiségieken élősködő, őket elnyomó burzsoá földesúri rendszer politikai életét. Ma, amikor országunkban a politikai hatalom a dolgozók kezében van a választási kampány mindenekelőtt alkalom arra, hogy a párt és a kormány a dolgozó tömegek előtt beszámoljon munkájáról, meghallgassa véleményüket s jóváhagyás céljából elébük terjessze a jövőre vonatkozó terveit. A jelenlegi kampányban alig volt olyan város vagy falu, ahol az NDF jelöltjei vagy más megbízottai ne tartottak volna ilyen beszámolókat. Tíz meg tízezer ember szólalt fel ezeken a gyűléseken. Javaslatokat tettek, felsorolták az eredményeket és bírálatot gyakoroltak. A választási kampány eredményeit összefoglalva elmondhatjuk, hogy ez a kampány minden bizonnyal előmozdítja majd az államgépezet, a néptanácsok tevékenységének megjavítását és lehetővé teszi a kormánynak, hogy megoldja a dolgozók különböző kategóriáit foglalkoztató fontos kérdéseket Ez annyit jelent, hogy a tömegek részt vesznek az államügyek vezetésében; ez az igazi demokrácia. L. Rautu elvtárs ezután beszélt népgazdaságunk fejlődéséről a népi hatalom alatt, majd rámutatott arra, hogy a burzsoá földesúri rendszer megdöntése megnyitotta hazánk gazdasági fejlődésének útját, felszabadította a népalkotó kezdeményezését és energiáját. Országunk ipari-mezőgazdasági országgá vált, olyanná, ahol az ipar évről évre fejlődik, ezzel biztosítva az egész gazdaság fejlődését s az életszínvonal fokozatos, és szüntelen emelkedését. A mezőgazdasági termékekkel való ellátás tekintetében voltak és még vannak nehézségeink, mert népünk szükségletei és a fogyasztás rohamosan növekszik, sokkal gyorsabban, mint a mezőgazdasági termelés. A múltban hazánk felvilágosult gondolkodói látták és fájlalták szegénységünket, de azt is tudták, hogy ez a föld többet is teremhet, biztosíthatja a bőséget, ha nem lesz többé a bojároké és a bankároké. És ime, megértük ezt az időt. A föld ma a népnek terem, és csak tőlünk, csak a mi munkánktól függ, hogy mennyit terem. • Elegendő ha Kolozsvár tartományt vesszük és csak röviden vázoljuk az itt elért eredményeket, hogy lássuk, mit is jelent tulajdonképpen a népi demokratikus rendszer a dolgozók számára. Mennyi új vállalatot villamosított és rádiósított községet, földgázzal ellátott falut, új kórházat és orvosi közrendelőt találunk itt, s mennyi gyerek előtt nyíltak meg az iskolák kapui ! A párt KV plenáris ülése határozatainak — folytatta a szónok — az intézkedéseknek a termelés jobb tervszerűsítésére, a dolgozók fizetési rendszerének megjavítására, a kötelező kvóták megszüntetésére s a felvásárlások és szerződéskötések kiterjesztésére az a legfőbb céljuk, hogy biztosítsuk népgazdaságunk további fejlesztését és ezen az alapon az életszintvonal emelkedését. Szilárd meggyőződésünk, hogy újabb sikerekkel és győzelmekkel tetézzük eddigi eredményeinket s minden egyes dolgozó számára biztosítjuk a jólétét Harcunk s előrehaladásunk nem könnyű dolog. Még vannak ellenséges elemek, akik gyűlölik a népi demokratikus rendszert, gyűlölik a munkásosztályt és vívmányait. Államunk nem fog habozni, hogy lecsapjon a szocializmus ellenségeire s mindazokkra, akik a demokratikus szabadságjogokkal visszaélve akadályozni próbálnák békés építő munkánkat A jelenlegi nemzetközi helyzetről szólva Rautu elvtárs hangsúlyozta, hogy az imperialisták, főként az amerikai imperialisták a nagy profitok, a gazdagodás hajszolásában agressziós, terjeszkedési politikát folytatnak. Meg akarják akadályozni a szabad népek fejlődését és továbbra is rabságban akarják tartani a szabadságért küzdő népeket. Az imperialisták halálosan gyűlölik a szocializmust, a szocialista országokat, a Szovjetuniót. Az imperialisták „fel akarják szabadítani” a szocialista országokat. De miféle szabadságot adhatnak ők? Csak nem akarják elhitetni velünk, hogy országunk augusztus 23. előtti helyzete szabadság volt ? Népünk szilárd elhatározása, hogy megvédi vívmányait. Pártunk és kormányunk arra törekszik, hogy megszilárdítsa népi demokratikus államunkat, erősítse hazánk védelmi erejét, erősítse hadseregünket, erősítse testvéri és baráti kapcsolatainkat az öszszes szocialista országokkal, élükön a Szovjetunióval. Rautu elvtárs végül ezeket mondotta: Szavazatunk újra megmutatja majd ellenségeinknek és barátainknak egyaránt, mennyire egységes népünk s mennyire eltökélt szándékunk tovább harcolni, hogy jólétet, boldog életet biztosítsunk magunknak, családjainknak, gyermekeinknek — egész népünknek, hogy hazánkban kivívjuk a szocializmus teljes győzelmét. Chivu Stoica elvtárs beszéde Leonte Rautu elvtárs beszéde ELŐRE 3 A szászrégeni szülészeti klinika új épülete. Megkezdték működésüket ultrarövid hullámú adóállomásaink • •••»e#ee«ee«ee«ee»e.«eeft • Nemrég üzembe helyezték Buka. • restben az ország első két ultrarövid hullámú rádióadóját. Mindkét adóállomás országunkban készült: • az elsőt a bukaresti műegyetemen készítették Gh. Cartianu egyetemi tanár vezetésével, a másikat a bukaresti rádió egyik munkaközössége állította össze Vasile Nistor mér •nök irányításával. • Az új állomások szerkezetét az í egyszerűség jellemzi. Egész berendezésük egyetlen készülékből — az ■ ultramagas frekvenciájú leadóból áll. A rendes hosszú, közép vagy • rövidhullámú rádióadóktól eltérően, • az új adóállomásoknál az amplitu•dó-moduláció helyett frekvencia-mod •dulációt alkalmaznak. Ez nagy elő. •nyökkel jár: sokkal jobb az adás minősége, kisebb az energiafogyasztás és csökkennek a légköri és műűködési zavarok. Az új berendezés teljes élethűséggel közvetíti az összes : : zenei hangokat, a legmagasabbaktól : a legmélyebbekig és pontosan visz.sszaadja az egyes hangszerek sajáosságait. * Az ultrarövid hullámú rádióadók * további előnye az, hogy az antenná ? ból kisugárzó hullámokat tetszés ? szerint irányíthatjuk. • Első két ultrarövid hullámú rádió, ? adónk naponta 14 és 24 óra között • van működésben. Az egyik, 67,1 MHz hullámhosszon az I. számú műsort, a másik, 99,1 MHz hullámhosszon a II. számú műsort közvetíti. Vételre használható minden ultrarövid hul-llámra berendezett rádiókészülék, to- * vábbá minden szovjet gyártmányú televíziós vevőkészülék. A fővárosi Radio Popular* rádió. : gyár még az idén megkezdi az ul-trarövid hullámú adások vételéreis * alkalmas román rádiókészülékek gyártását. (Agerpres) • •