Előre, 1959. május (13. évfolyam, 3580-3604. szám)

1959-05-03 / 3580. szám

­ 1959. május 3. vasárnap i Vg^\c Tri/\r i Katonai parádé V J\ t és a dolgozók felvo­- -vnáé,.,^-,. „ ■■ iív ■, „■ "•■í.n­áttv­­nulása a Vörös Téren Alátus elseje alkalmából a moszkvai Vörös Téren megtartották a hagyomá­nyos katonai parádét és a fővárosi dol­gozók felvonulását. A katonai díszszemle délelőtt 10 óra­kor kezdődött. A Vörös Téren lévő e­­melvényeken helyet foglaltak moszk­vai dolgozók, ipari és mezőgazdasági élmunkások, értelmiségiek államférfi­ak és közeli vezetőszemélyek, a Szov­jet Hadsereg magasrangú tisztjei. Az ünnepségen jelen voltak 50 ország kül­döttei, köztük Juvaradzs Karan Szing, Dzsammu és Kasmír indiai államok ve­zetője, Gulám Mun­ammed Sirzad, Af­ganisztán kereskedelmi minisztere, A. Korsimo, Finnország közlekedésügyi és közmunkaügyi minisztere, K. Csadirgi, az Iraki Nemzeti Demokrata Párt el­nöke. Megjelentek az ünnepségen a dip­lomáciai testület tagjai és a külföldi ka­tonai attasék. Viharos taps hangzott fel, amikor a Mauzóleum emelvényen megjelentek a Szovjetunió Kommunista Pártjának és a szovjet kormánynak a vezetői: A.B. Arisztov, L.l. Brezsnyev, J.A. Furceva, N.Sz. Hruscsov, N.G. Ignatov, A.I. Kiricsenko, F.R. Kozlov, A.LMiko­­jan, M.I. Szuszlov, N.M. Svernyik, K.J­­Vorosilov, D.Sz. Poljanszkij, R.I. .Malinovszkij marsall, a Szovjet­unió honvédelmi minisztere fogadta a felvonuló csapatok tisztelgését. K.SZ. Moszkalenko marsallnak, a parádé parancsnokának társaságában • szemlét tartott a Vörös Téren és a környező utcákon felsorakozott katonai egységek felett, üdvözölte a katonákat az ünnep alkalmából. Ezután Malinovszkij mar­sall elmondotta a­ szovjet katonákhoz a matrózokhoz, tisztekhez és a dolgozók­hoz, valamint jó külföldi vendégekhez intézett ünnepi beszédet. A szovjet nép — mondotta Mali­­novszkij marsall — hőn óhajtja az egyetemes békét és annak megóvására törekszik. Az utóbbi időben a Szovjet­unió egész sor jelentős javaslatot tett a legsürgősebb nemzetközi kérdések rendezésére. Malinovszkij marsall a továbbiak­ban rámutatott arra, hogy a nyugati hatalmak kormánykörei minden úton­­módon ellene szegülnek a Szovjetunió békés kezdeményezéseinek és ellenzik a nemzetközi feszültség enyhítését. Nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy megakadályozzák a­ kedvező légkör kialakulását a Kelet és Nyugat közötti közeli tárgyalások számára. Mali­novszkij marsall hangsúlyozta: egy­felől az USA, másfelől Irán, Török­ország és Pakisztán között megkötött kétoldali katonai egyezmények, kato­nai támaszpontok létesítése a Szovjet­unió és a szocialista tábor többi or­szága körül, Nyugat-Németország fo­kozott militarizálása olyan intézke­dések, amelyek célja a nemzetközi feszültség fokozása és a háborús őrü­let szítása. Nincs a világon olyan erő — hang­súlyozta Malinovszkij marsall, — a­­mely legyőzhetné a szocialista tábort. A Szovjet Hadsereg erői minden pilla­natban készen állnak arra, hogy meg­semmisítő csapást mérjenek az agresz­­szorra, ha arra vetemednek, hogy meg­zavarja a szovjet nép­ békés alkotó munkáját. Malinovszkij­ marsall hangsúlyozta, hogy a szovjet nép az idei május else­jét olyan időpontban ünnepli, amikor az ország rátért, a kommunista tár­sadalom általánosan kibontakozó épí­tésére. Az SZKP XXI. kongresszusa után a kommunizmus építése a szov­jet emberek milliói számára gyakor­lati probléma lett Az idei első negyed­évi terv sikeres teljesítése, a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontako­zása teljes mértékben feljogosítanak arra a reményre, hogy a szovjet dol­gozók a hétéves tervet nemcsak telje­sítik, hanem túl is teljesítik. Malinovszkij marsall kifejtette, hogy a nagy Kína, az összes népi demokratikus országok népei egysé­ges családba tömörülve haladnak az emberiség napfényes jövője, a kom­munizmus felé. Egyre inkább kibonta­kozik a gyarmati népek nemzeti fel­szabadító és függetlenségi harca. Ez után a katonazenekar hangjai mellett megkezdődött a katonai pará­dé. A felvonulást a katonai akadémiák növendékei nyitották meg. A katonai akadémiák növendékei után a tengerészek és a határőrök következtek. A Vörös Téren egybe­gyűlt tömeg lelkesen üdvözölte a Szuvorov és a Nahimov katonai­ líce­um növendékeit. Felvonultak a Nagy Honvédő Háborúban kitűnt Taman páncélos hadosztály katonái. A mene­tet a tüzérségi egységek csoportja zárta be. A katonai parádé után megkezdő­dött a moszkvai dolgozók felvonulása. A kommunizmus építőinek ünnepi menete Telefontudósításunk A szovjet főváros már a kora haj­­nali órákban ünnepi díszben pompá­zott ezen a verőfényes május elsejei reggelen. A négy óra 47 perckor fel­kelő nap sugarai szinte pillanatok alatt bearanyozták a hatalmas világ­város utcáit és tereit. Két szín uralta e pillanatokban Moszkvát: a fák lombjainak, a parkok harmatos, selymes pázsitjának zöldje és az épületek ormain lobogó zászlóerdő bíbora. Bíborvörösbe öltözött a Lenin- Sztálin mauzóleum előtti hatalmas épülettömb is. A párt Központi Bi­zottságának jelszavai, a nemzetközi proletariátus két zseniális gondol­kodójának és vezetőjének, Marxnak és Leninnek hatalmas arcképe uralja a teret. Itt, a Vörös-téren folyt le a kommunizmus építőinek ez a lenyű­göző és felejthetetlen demonstrációja. A felvonulást bízvást nevezhetjük a béke és a munka nagyszerű se­regszemléjének. S valóban, ez a két dolog ad értelmet a szovjet emberek életének és törekvéseinek, ez a két fogalom áll a legközelebb a szovjet emberek milliónak szívéhez. E ha­talmas, hömpölygő emberáradatot, a gyárak s az üzemek termelési ered­ményeit tükröző grafikonokat és alle­gorikus kocsikat nézve, arra kellett gondolnunk, hogy mily hatalmas erőt képviselnek ezek az emberek, akik a világ legnagyobb üzenteiben és gyá­raiban megvalósítják a kommuniz­mus építésének gigászi tervét... Néz­zük a grafikonokat s szinte hallottuk a gyárak gépeinek dübörgését, a ha­talmas kohók tompa morajlását, a sok milliárd méternyi kelme suhogá­sát. Nem is a számokat láttuk már. Lelki szemeink előtt kibontakoztak a kommunizmus ragyogó távlatai a maguk teljes pompájában... Ám térjünk vissza a felvonulók tö­megéhez, amott jönnek a ZIL gép­kocsigyár munkásai. Vajon mivel büszkélkednek itt a Vörös­ téren? Mi­vel ünnepüik a dolgozók nemzetközi szolidaritásának harci napját? A (Agerpres telefoto) hétéves terv megvalósítására készül­ve, üzembe helyeztek egy új rendsze­rű futószalagot, amelynek termelési kapacitása felér egy egész autógyár­ral. A csoport élén már ott gördül­nek az új futószalagon gyártott első gépkocsik... Már messziről meg lehet ismerni a Krasznij Proletarij üzem munká­sainak menetoszlopát. Hatalmas, fémből faragott, virágokból össze­állított HETES számot ábrázoló pla­kátot visznek magukkal. És számuk­ra ez távolról sem jelent csupán közönséges számtani fogalmat. Ez a szám tömören és egyértelműen fe­jezi ki a szovjet emberek gondola­tait és leghőbb törekvéseit, azt, hogy valóra váltják a hétéves terv célkitű­zéseit ... A menetelő munkások ma­gasra emelik a kicsinyített mását azoknak a rendkívül magas techni­kai színvonalú esztergapadoknak, amelyek az üzemben készültek és amelyekért a tervező mérnökök nemrégen megkapták a Lenin-díjat... S folytathatnám még sokáig. Há­rom órán keresztül meneteltek a moszkvai dolgozók a Vörös-téren s a végnélküli sorok nemcsak az üzeme­ket és gyárakat hozták közel hoz­zánk, hanem az új korszakot, az emberiség történetének legcsodála­tosabb korszakát, száz és száz mil­liók álmát, a holnapot, amelynek közeli perspektívái már most érzé­kelhetők. Még ott hömpölygött az emberára­dat a Vörös-téren, még látjuk a ha­talmas zászlóerdőt, amikor a város különböző részein már megkezdőd­tek a hangversenyek, ünnepségek. Este pedig kigyúltak a fényszórók s Moszkva egét hatalmas Lenin-kép uralta. A kép, amelyet léggömbök emeltek a magasba, északi fényként ragyogott a Kreml fölött... A szovjet főváros dolgozói hajnalig daloltak, táncoltak. AL. CIMPEANU Moszkva, 1959. május 2- Az ünnepségen részt vett több ezer HAVANNA A kubai lakosság első ízben ünnepelte meg szabadon május elsejét. Manuel Urrutia, Kuba ideiglenes elnöke és Raul Castro, a kubai hadsereg parancsnoka jelen voltak a Havannában 500 ezer ember részvételével megtartott május elsejei ünnepségen. ELŐRE Éljen a világ munkásosztályának és dolgozóinak akcióegysége ! PEKING" dolgozó színpompa* fek­ing ■ f#|y0m­|á*a a Tiananmin-téren A 650 milliós kínai nép nagy lelkese­déssel ünnepelte meg május elsejét — a világ dolgozói szolidaritásának napját. A pekingi Tiananmin téren gyülekez­tek a dolgozók sokezres tömegei­­, élmunkások, a bőséges termések meste­rei, tudósok és technikusok, a külön­böző tartományok és autonóm terüle­tek küldöttei. Az emelvényeken helyet foglalt számos külföldi vendég. Az egy­begyűltek hosszas tapssal fogadták a díszemelvényen megjelenő vezetőket, a­­kik között ott voltak: Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt KB elnöke, Liu Sao-ci, a Kínai Népköztársaság el­nöke­, Szun Cin-lin és Dun Bi­ t, a Kí­nai Népköztársaság alelnökei, Csu Ce, az Összkínai Népképviseleti Gyűlés Ál­landó Bizottságának elnöke, Csu En­­laj, az Államtanács elnöke,, a Kínai Kommunista Párt KB Politbürojának tagjai, a kínai demokratikus pártok és szervezetek vezetői. Az emelvényen he­lyet foglalt továbbá Münnich Ferenc,, a magyar forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Johannes Dickmann,, a Német Demokratikus Köztársaság Népi Kamarája Elnökségének elnöke, a len­gyel, az albán, az indonéz és az olasz testvérpártok küldöttségeinek vezetői. A pekingi dolgozók felvonulását a zászlóvivők oszlopa nyitotta meg. A fel­iratos táblákon a következő jelszavak voltak olvashatók : „Éljen a marxiz­mus-leninizmus! Éljen a Kínai Népköz­­társaság! Éljen a Kínai Kommunista Párt! Éljen a szocialista tábor, élen a Szovjetunióval! Éljen a világbéke !“ A pekingi május elsejei felvonuláson több mint 500 ezer dolgozó vett részt. A felvonulás, amely a nép, a kom­mu­­nista párt és a népi kormány szoros egységének jegyében zajlott le, ékes­szóló bizonyítéka volt a kínai dolgo­zók rendíthetetlen elhatározásának, hogy az idén, a második ötéves terv második évében még nagyobb sikereket érnek el a gazdaság és a kultúra rohamos to­vábbfejlesztésében, a szocializmus épí­tésében. Dl­­AGA, * A szocialista tábor egysége és összee ■ forrottsága jegyében Az ünnepi díszbe öltözött csehszlo­vák fővárosban reggel nyolc óra körül gyülekeztek a dolgozók a prágai V­en­­cel téren. A kormány részére fenntar­tott emelvényen helyet foglaltak : An­tonin Novotny, a Csehszlovák Kommu­nista Párt KB első titkára, a Csehszlo­vák Köztársaság elnöke, Viliam Siroky miniszterelnök, Zdenek Fierlinger, a Nemzetgyűlés elnöke, Vaclav Kopecky, a kormány alelnöke, a Csehszlovák KP Központi Bizottsága Politbürojának tagjai, a KB titkárai, a Nemzeti Front kiemelkedő aktivistái, miniszterek, va­lamint Coj En-Gen, a Koreai NDK Legfelső Népi Gyűlése Elnökségének el­nöke. Antonin Novotny beszéde után meg­kezdődött az ünnepi felvonulás. Cseh­szlovákia dolgozói akárcsak Prágában, az ország többi helységében is kifejez­ték mélységes ragaszkodásukat Marx és Lenin magasztos eszméihez, azt az őszinte törekvésüket, hogy a jövőben is megvédik a szocialista tábor egységét és összeforrottságát és teljesítik a szo­cialista épzés feladatait. BERLIN ■ T°bb ezer nyugatberlini vendég a Marx-Engels téri ünnepségen A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában a május elsejei felvonulá­son több százezer ember vett részt. A dolgozók az ünnepi díszbe öltö­zött Marx-Engels téren gyülekeztek. A fővárosi dolgozók, a nyugatnémetor­­szági vendégek, több mint Harminc or­szág szakszervezeti és munkásküldött­ségei lelkesen üdvözölték az NDK ve­zetőit. Az emelvényen jelen voltak: Walter Ulbricht, Németország Szocia­lista Egységpártja KB első titkára, Otto Grotewohl a minisztertanács el­nöke, J. Correns, a Demokratikus Né­metország Nemzeti Frontja Országos Tanácsa Elnökségének elnöke, az NSZEP KB Politbürojának tagjai,, és­ a Minisztertanács Elnökségének tagjai,, Max Reiman,a Németország Kommu­nista Pártja KB első titkára, valamint a demokratikus pártok és tömegszer­­vezetek vezetői. A meghívott vendégek között voltak a kínai katonai küldöttség tagjai, Peng Teh-huaj marsall, a Kínai Népköztár­­ saság­ Államtanácsának ale­lnöke és­ honvédelmi minisztere vezetésével, va­lamint Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára. A központi emelvényen jelen volt­ M.G. Pervuhin, a Szovjetunió nagykö­’­vete és M. V. Zaharov hadseregtábor­i nők, a Németországban ,­­állomásozó­ szovjet csapatok parancsnoka. . A május elsejei ünnepség katonai­ díszfelvonulással­­kezdődött. Ezt követ’­tően a téren elvonultak a dolgozók, és­munkások, a munka hősei, nemzeti díjas dolgozók, nyugat-berlini dolgozó. Berlin demok­ratikus lakosságával együtt követelték a nyugat-berlini veszélyes helyzet meg­szüntetését és kifejezték tiltakozásukat a nyugat-berlini reakciósok által a Reichstag előtt szervezett provokációs gyűlés ellen. Üdvözlő beszédet mondtak: Paul Werner, az NSZEP KB politbürójának póttagja és Louis Saillant, az SZVSZ főtitkára. Ünnepséget tartottak a dolgozók ■május elsején Lipcsében, Drezdában, Halléban, Odera-Frankfurtban, Jénában, Erfurtban és az NDK más városaiban. BUDAPEST NAGYSZABÁSÚ FELVONULÁS A MAGYAR FŐVÁROSBAN Budapest dolgozói a Dózsa György körúton gyülekeztek. Délelőtt tíz óra­­kor a központi emelvényen megjelen­tek: Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt KB első titkára, Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke és Somo­gyi Miklós, a Magyar Szakszervezetek Tanácsának elnöke. Marosán György, a Magyar Szocialista Munkáspárt KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára mondott üdvözlő beszédet. A felvonulók soraiban haladt a két hír­neves csehszlovák utazó, Jiri Hanzelka és Miroslav Zikmund, akik a napokban kezdték meg öt évre tervezett ázsiai és óceániai utazásukat. A több mint 500 ezer budapesti dol­gozó felvonulása négy órán át tartott. TQI/IC» Japánban több mint négymillió iwmw. dolgozó tüntatott A japán dolgozók a békéért és­ a nemzeti függetlenségért vívott harc je­­gyében ünnepelték május elsejét. Ezen a napon több mint négymillió dolgozó vonult ki az utcára, tanúságot téve erejéről és egységéről­ A tokiói Meidzi parkban több mint háromszázezer ember gyűlt össze No­­szaka, a Japán Kommunista Párt KB elnöke, Ota, a Japán Szakszervezetek Főtanácsának elnöke, Kono, a szocialis­ta párt vezetőségének képviselője és mások mondottak beszédet. Noszaka, a Kommunista Párt KB el­öke beszé­dében rámutatott arra, hogy a japán munkásosztály és az összes dolgozók előtt az a fontos feladat áll, hogy aka­dályozzák meg a japá­-amerikai „biz­tonsági szerződés“ felülvizsgálását és harcolják ki annak hatálytalanítását. Noszaka egységes fellépésre szólította fel az összes japán demokratikus erőket a béke megvédéséért és az ország biz­tonságának megóvásáért. RÓMA OLASZORSZÁG NÉPE A MUNKA­NÉLKÜLISÉG ÉS A RAKÉTATÁ­­MASZPONTOK ELLENI HARC JEGYÉBEN ÜNNEPELT A demokratikus szervezetek felhívásá­ra,, többmillió dolgozó ünnepelte Olasz­ország különböző városaiban és közsé­geiben a dolgozók nemzetközi szolidari­tásának napját. A legnagyobb mitinge­­ket Rómában,­ Milánóban, Torinóban, Bolognában és az ország más nagyobb városaiban tartották. A római dolgozók nagygyűlésének ünnepi szónoka Sche­da, az Olasz Általános Munkaszövet­ség titkára rámutatott arra,, hogy ebben az évben május elsejét a munka- és é­­letfeltételek megjavításáért folyó moz­galom fellendülésének légkörében ün­nepük meg az olasz dolgozók. Ezzel egyidejűleg mindjobban szélesedik és erősödik az országban az ellenállás az amerikai rakétatámaszpontok létesíté­se ellen. Az UNITA május elsejei száma egy­millió példányban jelent meg. BAGDAD- Irak népe első ízben ünnepelt wmwMW. szabadon Az iraki szakszervezeti szövetség vég­rehajtó bizottsága fogadást rendezett május­­ tiszteletére. A fogadáson fel­szólalt Abdel Kerim Ku­sszein minisz­terelnök, aki Irak külpolitikai problé­máival, valamint az ország gazdasági és szociális problémáival foglalkozott. Kasszem miniszterelnök üdvözölte Irak népét abból az alkalomból, hogy „tör­ténetében most először, megünnepti a dolgozók nemzetközi szolidaritásának napját“. A munkásosztálynak fontos szerepe volt az ország történetében — mondotta Kasszem — és mind Irak, mind a többi arab ország felvirágzása és jóléte nagy mértékben függ a munkásosztály további harcától. ★ A május elseje alkalmából Bagdadban nagyszabású felvonulás volt, amelyen csaknem egymillió ember — dolgozók, az iraki tömegszervezetek tagjai, a la­kosság különböző rétegeinek képviselői és a nemzeti kisebbségek küldöttei — vett részt. A város utcáit díszítő jel­szavak a nemzetközi szolidaritás erősí­tésére, a termelés növelésére, a mun­kás-paraszt szolidaritás, valamint a mun­kások és a hadsereg kapcsolatainak szo­rosabbra füzésére hívták fel a dolgozó­­kat. Tv.: A város felett keringő repülőgépek röplapokat dobtak le, amelyek a szak­szervezeti szövetség május elsejei felhí­vásait tartalmazták. Az ünnepélyesen ki­világított Bagdad utcáin késő éjszakáig ünnepelte a lakosság a dolgozók nem­zetközi szolidaritásának napját. DELHI Az indiai dolgozók megünnepelték május elsejét, a dolgozók nemzetközi szolidaritásának harci napját. A delhi üzemekben mitingeket tartottak, ame­lyeken a szónokok felhívták az indi­ai munkásosztályt, hogy erősítse meg egységét a békéért, a népek közti barát­ságért a reakciós és imperialista erők aknamunkájának meghiúsításáért foly­tatott harcban. Delhi egyik peremváro­sában — Sahdarban — az ottani szakszervezetek egységes tanácsa ren­dezett nagygyűlést, amelyen felszólalt Aruna Asaf Ali asszony, Delhi város polgármestere is. STOCKHOLM A svéd fővárosban rendezett május elsejei felvonuláson a tüntetők tömege a város központján áthaladva az Erdei negyedben tömörült, ahol Oke Nilsson, a fémipari munkások szakszervezetének elnöke és Brur Reksed, professzor mon­­dott ünnepi beszédet. PÁRIZS MÍTING A MUNKAKAMARA ÉPÜLETE ELŐTT Május elsején a dolgozók ezrei gyűl­tek össze a párizsi Munkakamara épü­lete ellőtt és a környékbeli utcákon, hogy meghallgassák a munkásosztály képviselőinek ünnepi beszédét. A Mun­­kakamara épületét vörös és nemzeti színű zászlók díszítették. A vörös dra­périával bevont erkélyen állt Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt KB Politbürojának tagja, a KB titkára, Benoit Frachon, az Általános Munka­­szövetség főtitkára és a CGT más ve­zetői. A mitinget Benoit Frachon nyi­totta meg, majd Eugene Henaff, Edouard Ehin, Léon Mauvais beszéltek a francia dolgozók s az egész nép har­cának céljáról és jellegéről. LIU SAO-CI, Csu En-laj és a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsá­gának más vezetői április 30-án meg­beszélést folytattak Münnich Ferenc­cel, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizott­ságának tagjával, valamint a magyar párt- és kormányküldöttség többi tag­jával. (Új Kína) A SZOVJETUNIÓ Legfelső Szovjet­jének Elnöksége a Munka Vörös Zászló rendjével tüntette ki Ivan Rodicát, a Moldvai SZSZK Legfelső Szovjetje Elnökségének elnökét, hatvanadik szü­letésnapja alkalmából, a szovjet állam szolgálatában szerzett érdemeiért. (TASZSZ) MONTGOMERY MARSALL három­napos moszkvai látogatása után má­jus 1-én reggel hazautazott London­ba. A vnukovoi repülőtéren a marsall kijelentette, hogy igen elégedett a Szovjetunióban tett látogatásával. Ér­dekes­­ beszélgetést folytattam Hrus­csov úrral — mondotta Montgomery —, igen kellemesek voltak találkozá­saim Szokolovszkij és Konyev marsal­­lal, valamint más katonai személyi­ségekkel, akikkel még a háború idején kötöttem barátságot. Montgomery mar­sall hangsúlyozta, hogy nagy benyo­mást tett rá a­ moszkvai Állami Egye­tem. Egészen csodálatraméltóak a moszkvai lakásépítkezés méretei, fő­ként a város délnyugati részében —– mondotta. (TASZSZ) FERHAT ABBAS az Algériai Köz­társaság ideiglenes kormányának miniszterelnöke egy sajtóértekezleten kijelentette, hogy kormánya kész tárgyalásokat kezdeni a francia kor­mánnyal, hogy elősegítse az algériai kérdés békés megoldását, azzal a feltétellel,­­hogy a tárgyalások egy semleges országban kezdődjenek. Hajlandók vagyunk megkezdeni a tárgyalásokat — mondotta —, anél­kül, hogy előzetesen megegyeznénk a napirend kérdésében. Mi nem ké­rünk egyebet, mint törvényes jogain­kat : teljes szabadságot, függetlensé­get és szuverenitást. (TASZSZ).. Az 1958. évi nemzetközi Lenin - békedíjasok MOSZKVA (Agerpres). — TASZSZ: A nemzetközi Lenin-díjakat kiosztó bi­zottság a békeharcban szerzett rendkí­vüli érdemekért a következőknek ítél­te oda az 1958. évi nemzetközi Lenin­­békedíjat : N. SZ. HRUSCSOV szovjet államférfi­­nak és­ közéleti vezető személyiségnek, akinek a békéért folytatott egész tevé­kenységében ragyogóan megtestesült a szovjet szocialista állam, a kommunista párt békepolitikája, aki mindenkor fő feladatának tekintette és tekinti a béke fenntartását és megszilárdítását . WILLIAM DUBOIS amerikai tudós­nak, írónak és közéleti személyiségnek, akinek az oktatás és a publicisztika terén kifejtett sokoldalú tevékenysége szorosan összefügg a békeharccal, az el­nyomott népek nemzeti felszabadításá­ért folyó mozgalommal ; OTTO BUCHWITZ német munkás­­mozgalmi (NDK) aktivistának, aki fá­radhatatlanul és következetesen küzd Németország demokratikus és békés új­raegyesítéséért ; KOSZTÁSZ VARNALISZ görög író­­nak, akinek alkotásait nemes eszmé­nyek hatják át és írásaiban a béke nagyszerű ügyét szolgálja s a társadalmi haladás eszméit hirdeti ; IVOR MONTAGU angol közírónak a Békevilágtanács Bürója tagjának, a békehívek mozgalma népszerű vezető aktivistájának. A nemzetközi Lenin-díjakat kiosztó bizottság április 25 és 27 között tartot­ta meg ülését Dmitrij Szkobelcin aka­démikus elnökletével. , A díjak kiosztására vonatkozó hatá­rozatot aláírták: Dmitrij Szkobelcin a bizottság elnöke, Kuo Mo-zso és Louis Aragon, a bizottság alelnökei, Grigorij Alekszandrov,, John Bernal, Jan Dem­­bowsky, Anna Seghers, Pablo Neruda, Mihail Sadoveanu, Szahib Szingh Szek­­hej és Iüg Ehrenburg, a bizottság tag­jai. ★ Dmitrij Szkobelcin akadémikus a nemzetközi Lenin-díjak kiosztásával kapcsolatban kijelentette: N. SZ. HRUSCSOV a béke szolgála­tában kifejtett tevékenységében ragyo­góan megtestesült az első szocialista ál­lam, a kommunista párt békepolitikája­ A szovjet állam és a kommunista párt mindenkor legfőbb feladatának tekintet­te a béke meg­védését és megszilárdítá­sát. N. Sz. Hruscsov nevéhez fűződik a nemzetközi kapcsolatoknak az az új szakasza, amelyet az összes békeerők te­vékenységének fokozódása jellemez. Szkobelcin akadémikus a továbbiakban rámutatott arra, hogy N. Sz. Hruscsov a XX.és a XXI.kongresszuson előterjesztett jelentéseiben, különböző beszédeiben és a világ közvéleményének képviselőivel folytatott megbeszélései során tovább fejlesztette a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttlétezé­­sének lenini elvét és bebizonyította a szocializmus és a kapitalizmus közötti békés verseny lehetőségét és szükséges­ségét. N. Sz. Hruscsov mindenkor síkra szállt az államok közötti gazdasági, tu­dományos és kulturális kapcsolatok fej­lesztése, valamennyi vitás nemzetközi kérdés tárgyalások útján való rendezé­­se­ mellett. N. Sz. Hruscsov — mondotta Skobel­­cin akadémikus — újabb módszerekkel és eszmékkel gazdagította a szovjet külpolitikát, lankadatlanul harcolt a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a népek békéjéért és biztonságáért. Az el­múlt évek során N. Sz. Hruscsov szám­láján esetben bebizonyította kiváló ál­lamférfim képességeit, kezdeményező készségről, bátorságról tett tanúságot, olyan politikusnak bizonyult, aki a béke érdekében le tudja győzni a leg­nehezebb akadályt is. WILLIAM DUBOIS tíz esztendeje aktívan részt vesz a békemozgalomban Sokoldalú tevékenysége szorosan össze­függ a békéért folytatott harccal, az el­nyomott népek nemzeti felszabadító mozgalmával — mondotta Szkobelcin akadémikus. William Dubois követke­zetesen leleplezi az USA és más hatal­m­ak imperialista politikáját. Sikrasza a hidegháború ellen, a gyarmati népe­k szabadságáért és függetlenségéért s az­ért, hogy a tudományt a haladás és­­ népek jólétének szolgálatába állítsa Dubois-t a béke és a népek közötti s­­rázsás bátor harcosát — noha az ide betöltötte 91. évét, — hatalmas és erő telíti és az az óhaj hatja át, ha még nagyobb energiával folytassa ha­cát a békéért, a népek boldogságáért. A nyolcvan esztendős OTTO BUG­­WITZ egész élete — mondotta Szkobi­cin akadémikus — szervesen összefon­dik a németországi munkásmozgalom, mai. Ennek a­­kiváló embernek a nem igen népszerű a Német Demokratiks Köztárs­aságban és a Német Szövetség­i Köztársaság dolgozói körében egy­aránt Otto Buchun­tz fáradhatatlanul és következetesen harcol Németország de­mokratikus és békés újraegyesítéséért, a német militarizmus és revans-szellem újjáéledése ellen. Buchwitz a munkás­­osztály egységét tekinti Németország de­mokratikus és békés fejlődése legfőbb biztosítékának s ezért önfeláldozóan, erejét nem kímélve harcol ennek való­­racáll­ás­áért. Szkobelcin akadémikus a továbbiak­ban kidomborítaná, hogy KOSZTASZ VARNALISZ, a kiváló görög író (született 1884-ben) több irodalmi mű­fajban fejtett ki eredményes tevékeny­séget. Varnalisz, a meggyőződéses de­mokrata és humanista több művét a háború, a fasizmus és a reakció elleni harcnak szentelte. Alkotását nagyszerű eszmék hatják át, s írásai a béke ne­mes ügyének szószólói. A görög lapok hasábjain gyakorta je­lennek meg Varnalisz tollából, politi­kai pamfletek, amelyekben elítéli az amerikai imperializmusnak alárendelt görög kormány politikáját és harcra szólít Görögország NATO-politikájának felszámolásáért. IVOR MONTAGU angol publicista élete (született 1904-ben) ragyogó pél­dája annak, hogyan kapcsolódhatnak be a nyugati haladó szellemű, értelmi­ségiek a népi tömegek közös harcába. Ivor Montagu, a gazdag arisztokrata család sarja, hosszú évek óta csatlako­zott az angol munkásmozgalomhoz. Számtalan cikket és riportot írt az angliai munkásosztályról és annak béke­harcáról. Ivor Montagu minden erejét és tudását a békemozgalom szolgálatá­ba állítja. „ A reakciós erők durva provokációja Nyugat-Berlinben BERLIN (Agerpres),­­ TASZSZ: A nyugat-németországi és nyugat-ber­lini reakciós erők arra próbálták ki­használni a dolgozók hagyományos ünnepét, hogy kiélezzék a berlini hely­zetet és megmérgezzék a politikai lég­kört a Kelet és Nyugat közötti tárgya­lások küszöbén. A provokáló akció előkészítésében közreműködött a nyugat-berlini szená­tus, élén Brandt főpolgármesterrel, Scharnowsky, a nyugatnémet szakszer­vezeti szövetség nyugatberlini szerve­zetének elnöke, valamint a Keresztény Demokrata Unió vezetői. Brandt főpol­gármester és a Keresztény Demokrata Unió nyugat-berlini szervezetének ve­zetője május elseje előestéjén felhívást intéztek Nyugat-Berlin lakosaihoz, fel­szólítva őket, hogy „egy­től egyig“ jelenjenek meg ezen a gyűlésen és fejez­zék ki „szilárd álláspont­jukat a szovjet veszéllyel szemben“. A Keresztény Demokra­ta Unió és a különböző militarista és revansista szervezetek vezetői jelsza­­vas táblákkal érkeztek, amelyek durva támadáso­kat tartalmaztak a Szov­jetunió és a Német De­mokratikus Köztársaság ellen. Provokáló beszédet tar­­tott W. Reuther, az ameri­kai AFLACIO szakszer­vezeti szövetség elnöke, aki külön e célból érke­zett Amerikából, Char­­nowsky, a nyugat-német szakszervezeti szövetség nyugat-berlini szervezeté­nek elnöke, Lemmer, az össznémet kérdések mi­nisztere és Brandt, Nyu­gat-Berlin főpolgármes­tere. Valamennyien rágal­­mazták a Szovjetunió bé­kés külpolitikáját és a berlini­­kérdés békés ren­dezése ellen foglaltak állást. Berlin demokrata szektorának dol­gozói és Nyugat-Berlini haladó szelle­mű lakosai felháborodással vettek tu­domást a provokációról. A szociálde­mokrata párt és a nyugatnémet szak­­szervezeti szövetség számos tagja til­takozását fejezte ki és hangsúlyozta, hogy a militarista és revansista szerve­zetek részvétele a május elsejei nagy­gyűlésen csúfot űz a munkásosztály hagyományos ünnepéből. A nyugat-berlini dolgozók túlnyomó többsége megtagadta részvételét a pro­vokáló jellegű mitingen. Többezer nyugat-berlini dolgozó a demokrata szektorban rendezett tüntetésen vett részt. 3 Befejeződött e nyugati hatalmak külügyminisztereinek párizsi tanácskozása PÁRIZS (Agerpres).­­ TASZSZ: Április 30-án befejeződött Francia­­ország, Anglia, a Német Szövetségi Köztársaság és az USA külügyminisz­tereinek párizsi­ tanácskozása­ A kül­ügyminiszterek megegyeztek abban, hogy­ milyen álláspontra helyezkedje­nek a nyugati hatalmak a Szovjetunió, Anglia, Franciaország és az USA kül­ügyminisztereinek küszöbönálló genti értekezletén. A párizsi tanácskozásról kiadott közlemény egyebek közt hangsúlyozza, hogy a nyugati hatalmak továbbra is fenn akarják tartani Nyugat-Berlinben a jelenlegi rendellenes helyzetet s kijelentik, hogy megerősítik az 1958 decemberében Párizsban, majd a Washingtonban megtartott értekezle­ten megfogalmazott határozatot, a­­mely újból leszögezi, hogy „biztosítja Nyugat Berlin lakosságának szabadsá­gát és fenntartja a nyugati hatalmak Berlinre vonatkozó jogait és kötele­zettségeit.“ A közlemény a továbbiakban kimond­ja, hogy a külügyminiszterek újból ki­fejezték azt az elhatározásukat, hogy „tárgyalásokat kezdenek a Szovjet­unióval az igazságos és tartós euró­pai béke megteremtése céljából. Egyes párizsi újságíró körök azon­ban fenntartással fogadják a nyilat­kozatnak ezt a kitételét.

Next