Előre, 1961. április (15. évfolyam, 4175-4200. szám)

1961-04-01 / 4175. szám

2 Hagyományhoz híven • Aradon és környékén régi hagyo­mánya van a szakszerű konyhakerté­­szetnek. Itt van a Bánság legnagyobb, ■legerősebb zöldségtermesztő övezete. ■ A zöldségtermesztés idei terve arra­­vall, hogy jó hírnevüket újabb sike­rekkel öregyítik. Az aradi és a város­hoz tartozó nagyüzemi gazdaságok, valamint a kollektivisták háztáji kert­­jeiben az idén 1500 hektáron kertész­kednek a tavalyi 697 hektárral szem­ben. A kertészetekben főleg a primő­rök termesztését részesítik előnyben A kollektivisták több tízezer négyzet­­méter melegágyban hajtatásos eljá­rással termesztik a zöldségféléket. A kett­ő­s termesztésre is nagy gondot fordítanak. Az aradi kertészek mintegy 320 hektárnyi területről szednek az idén két termést. Az aradi és környékbe­­i kertészek az idén több mint 40 százalékkal nö­­velik az öntözéses zöldségtermesztést is, ami ugyancsak a hozam növelésére vezet. KETTŐS TERMESZTŐKNÉL Köröskörű­ tengernyi melegágy. A felemelt üveglapok alatt nagy, erőtel­jes palánták virítanak. Vagy harmin­can dolgoznak az Arad városhoz tar­tozó mosód­telepi kollektív gazdaság kertészetében, öntözik, ritkítják a pa­lántáikat, s újabb melegágyakat készí­tenek. Fiatal, alig két éves a mosod­telepi kollektíva. Az elmúlt évben a legjob­ban a zöldségtermesztés jövedelme­zett. A 25 hektáros konyhakertészet­ből 320.000 lej bevételük volt a kol­lektivistáknak. Idén legalább három­negyed millióra számítanak. Nemcsak azért, mert 50 hektárra növelik kerté­szetüket, hanem elsősorban azért, mert nagybani kettős­ termesztés­re rendezkedtek be. Az ősszel ve­­lett öt hektáros spenót, már szedni való. A 10 hektárnyi salátatábláról is maholnap piacra vihetik az első szál­lítmányt. S szépen fejlődik a zöld­hagyma is. A bőséges termés alapját már ko­rábban megvetették. A zöldségfélék alá jól előkészítették, megtrágyázták a földet. Hektáronként három és fél­vagon istállótrágyát forgattak alá, s ezenkívül szuperfoszfáttal is feljaví­tották a talaj táperejét. A tíz hektáros öntözéses káposzta és paprika ápolá­­tát is gépi kapálással végzik. ÖNTÖZÉSES MŰVELÉSSEL Az újaradi állami gazdaságban a szántóföld több, mint 40 százalékát, pontosabban 1416 hektár vetésterületet öntöznek ez évben. Talán mondani sem kell, hogy így művelik a 85 hek­tár konyhakert minden négyzetméter cr- —.1'"­­, területét is. Egyébként az állami gaz­­daságban ..egyoldalú“ zöldségtermesz­téssel foglalkoznak. Paradicsomot ter­­mesztenek az egész kertészetben. Azt viszont mintaszerűen. — Elsőso­rtjan arra ügyelünk — mondja Bogdan Olimpiu főmérnök, — hogy minél szebb, egészségesebb paradicsomot termesszünk. Csak a szép,­ erőteljes palántákat ültetjük ki s azt megfelelő növénysűrüségre. A ■növényápolásról talán annyit : lega­lább hatszor megkapáljuk s­­annyiszor öntözzük, ahányszor csak szükséges, Hogy így a terv­ezett 261300 kilós hek­táronkénti termésátlagot elérhessük. Előreláthatólag a nyár elején meg­kezdhetik a paradicsomszüretet az új­aradi állami gazdaságban. A meleg­ágyakban csaknem araszosak már a januárban elvetett palánták. TAPKOCKÁS ZÖLDSÉGTERMESZ­TÉS A zöldségtermesztés­­mestereiként emlegetik az újaradi kollektivistákat. És hogy e titulusra rászolgáltak, ar­ról személyesen is meggyőződtünk. ■ Friedrich Ferenccel, a kertészeti bri­gád vezetőjével járjuk a „kertészetet", mely egyelőre néhány száz melegágy­ból áll. Dehát itt januárban is, amikor hótakaró borított mindent, kertészked­tek. Elárulja ezt a két arasznyira, megnőtt bokros csipőspaprika is, melyről pár hét múlva szedhetik az első termést. — Tizenháromezer ilyen tő papri­kánk van — újságolja büszkén a bri­gades. — De munkával is járt a felne­­velésük. Még decemberben bevetettük a melegágyakat. Mindeniket dupla gyékénytakaróval óvtuk egész télen át a fagytól. S amikor araszosra nőt­tek a palánták, tápkockákba ültettük. Azokban virítanak most is az üveg­lapok alatt. A tíz hektáron termesztett korai paradicsompalánták nagy részét is így nevelik fel s amikor kiültetik, már rajtuk az apró termés. Más zöld­ségfélék érési idejét is tápkockás, haj­tatásos s más termesztési eljárással rövidítik meg. — Jövőben — mondja egy idősebb, melegágyat készítő kollektivista — tovább bővítjük kertészetünket. Ez év­ben befejezzük mind a három, össze­sen 2400 négyzetméteres üvegház épí­tését. Tápkockás, hajtatásos, öntözéses, kettős zöldségtermesztés. Megannyi útja-módja annak, hogy korai s több zöldségfélét termeljenek az aradi ker­tészek- Szorgalmas, hozzáértő munká­juknak rövidesen hasznát, javát látja a város lakossága. DEME JANOS ★ Mezőgazdaságunk szocialista egységeiben mind nagyobb tért hódít az öntö­zéses művelés. — Képünkön: a cetatei (Olténia tartomány) állami gazda­ságban serényen szerelik az öntözőberendezést ellátó motoros szivattyúkat. Az öntők válasza SZABÓ BÉLA befogta a tokmányba a huszonharmadik darabot is. A motor búgott, mélyen, egyenletesen s a kés finoman, kis fémtüskéket hámozva az anyagról, forgácsolt. Ment minden szé­pen, aztán egyszerre fekete karikák csí­kozták a sebesen forgó darabot. Egy csík, aztán kettő, három — sok Szabó leállította a motort. Megint se­­lejt, ismét hiába dolgozott, így megy ez már napok óta, tíz rúdból olykor három-négy is hasznavehetetlen. Rossz az öntvény. Odahívta Béres Mártont, a mestert. Az is dörgölte a füle tövét, ráncolta a homlokát. — Szürke öntvény... — Attól még lehetne jó is. — Lehetne. Szólok a beszerzőnek... Hajnal Tibor, a beszerző lejött a mo­torműhelybe. Megállt Szabó Béla padja mellett, aztán megnézte a többieket is, végül visszament Szabó mellé. — Buborékos az öntvény... — hüm­­mögött a beszerző. — Az hát. A Minszki öntőit nem kö­telezi a minőség? Átmegy, szól nekik — ígérte a be­szerző s valóban, egy óra múlva már ott állt a fémárugyár főmérnöki irodá­jában. Véletlenül rossz sorozat kerülhe­tett oda — fogadták megértéssel — küldjék csak vissza a selejtes darabo­kat, becserélik, öntenek helyettük má­sokat. Öntötte le is, de a helyzet nem változott. Az esztergályosok padja mel­lett ezután is halomban állt a likacsos, hasznavehetetlen fémrudacska. A 2. SZÁMÚ Autójavíty Vállalatnak gyakran kellenek különböző öntvények, hiszen bizonyos motoralkatrészeket ma­guk állítanak elő. Főképpen olyanokat, amelyek különböznek a m­­egszokott mé­retektől s amelyeket a rendes alkatrész­ellátáson belül nem tudnak kellő meny­­nyiségben beszerezni. Ezeket maguk készítik. Ilyen a szelepszárvezeték is, amely szürkeöntvényből készül huszon­­ötös fémrudakból esztergálnak. Ezt a fémrudat szükség szerinti mennyiségben a Minszki Lajos fémárugyár önti évek óta. Nemrég azonban valami csaknem meg­zavarta a két vállalat között kialakult egészséges együttműködést. * Amikor az RMP Központi Bizottsá­ga közzétette a párt alakulása 40. évfor­dulójának tiszteletére szervezett szocia­lista versenyek megszervezésére vonat­kozó Irányelveket, az autójavító vál­lalat egyik élmunkás szerelője levelet írt a lapnak arról, milyen lehetőségek vannak a vállalatnál a minőség megja­vítására. Ebben többek között szó esett a rossz minőségű huszonötös öntvények­ről is, amelyekből a szelepszárvezetéke­­ket készítik. Itt a sok selejtről. A kis cikket persze olvasták az ön­tők is. — Úgy — mondta valaki — azóval a szívességért még kritikát is kapunk. Ez aztán szép... Babos Ferenc, a mester, csak nézett maga elé. — Nem a szívességgel van baj, hanem az öntvényekkel — mondta csendesen. — Hát csináltassanak máshol jobbat. Nincs nekünk szerződésünk velük. — Ne pattogjunk — emelte fel a hangját Babos — az nem segít az öntvény minőségén. Ha szerződés nem is köt, kötelez más. A becsület. Meg a kommunista erkölcs. Rendeljenek talán többszáz kilométerre levő üzemekből néhány száz kiló szürkeöntvényt? Mi itt vagyunk, négyszáz méterre tőlük Az öntvény meg tényleg likacsos. És nem Babos Ferenc kommunista mester volt az egyetlen a Minszkiben, aki a lapban közölt kis cikket nem vette „rossznéven“... — MI VAGYUNK A HIBÁSAK -mondja Szotyori Ernő, az autójavító vállalat főmérnöke. — Amikor az önt­vényeket megrendeltük, meg kellett volna mondanunk azt is, mire kell... Kálmán Lajos, a Minszki Lajos fém­­árugyár mérnöke és Babos Ferenc szin­te egyszerre bólint: igaz, jó lett volna, ha megmondják. De ez a tényeken nem változtat. A huszonötös öntvényrudak tényleg likacsosak. — Jobb öntvényeket kell csinálnunk — mondja Babos és Kálmánra tekint. A szemében ott ég a ki nem mondott kérdés: de hogyan? A mérnök megérti. .— Csak egy segítség van. A kokilla... A mester nem szól, csak a fejét ráz­za. Végül megjegyzi: a kokilla itt nem fizetődik ki. Túlságosan drága. Valóban az. A 2. számú Autójavító Vállalat egyszerre nem rendelhet sokat, hol ötszáz, hol ezer-kétezer rúdra van szüksége. Ennyihez nem fizetődik ki kokillát készíteni. — Gyártassák le az egész évre való mennyiséget... Erre Szotyori főmérnök rázza a fejét. Ezt nem lehet. Negyedévi szükségleten felüli mennyiséget nem tarthat raktá­ron. Ha megteszi, a pénzügyi fegyelem ellen vét, leköti a forgóalap egy részét s ezzel árt a jövedelem-előirányzat tel­jesítésének. — Akkor nincs mit tenni. Csak ho­mokba önthetünk — mondja Kálmán Lajos. A MINSZKI öntödéjében rengeteg testilyepalkatrészt öntenek, csaknem mind homokba s az öntvények jók. A selejt a megadott mutatószám alatt vall mindig, januárban kettő, februárban 1,93 százalék volt. Miért éppen az au­tójavító vállalatnak gyártott huszonötös rudak likacsosak? A homokban függőlegesen áll a for­ma. Felülről öntik a vasat a középső lyukba, az izzó érc egy alsó összekötő csatornán kinyomja a levegőt, amely így a két szélső lyukon távozik A folyé­kony vasban azonban gázok fejlődnek s ezek felfelé törnek. A negyven centi­méternyi hosszú rúd gyorsan hül s a vas megszilárdul, mielőtt a gázok ki­jutnának belőle. Ahol a gáz megreked, ott üreg képződik. Ezért likacsos az öntvény... — Miért éppen negyven centimétere­seknek kell a rudaknak lenniük? — kérdezi Babos és kiegyenesedik a szé­ken.­­— Ehhez, tulajdonképpen, nem is ragaszkodunk... Egy szelepszárvezeték nyolc-tíz centiméter. A KIVEZETŐ UTAT Babos Ferenc találja meg. — Csináljuk hát az öntvényt húsz centiméteresekre. Kisebb darab, keve­sebb gáz. Gyorsabban elillan a vas­ból. És az öntvény nem lesz likacsos... Itt a kérdés nyitja. Csakhogy az öntvény jó kihasználha­tósága érdekében pontosan ki kell még számítani, mennyi a megmunkálandó felület, mennyit vesz le az anyagból a kés stb. — Mindent pontosan kiszámítunk s a méretet megadjuk — ígéri Szotyori Ernő főmérnök s nem tagadja: nagyon örül, hogy az önzők „így látják a dol­got“. Babos Ferenc a számításokat sürgeti a jó együttműködés nevében, mert az kincs, amelyet óvni, ápolni kell. A fő­mérnök rábólint, komolyan, meggyőző­déssel, ő igazán tudja mennyire az. GÁSPÁR TIBOR 2616 avaslat A tény önmagában sokatmondó: Kolozsváron a választási kampány (a képviselőjelölések és a találko­zók) idején 2616 közérdekű javas­lat, illetve munkavállalás hang­zott el a választók részéről- S ez gyű­léseken, több mint 60.000 jelenlévő előtt. E javaslatok rövid mondatokba sűrített­ lényegét vaskos kötetbe gyűjt­ve sikerült már összegezni a városi néptanács szervezési osztályán. Egy ilyen cikk keretében persze még csak főbb vonásaiban sem lehet­séges felsorolni a javaslatok milyen­ségét s a belőlük fakadó tanulságo­kat. Terjedelmes tanulmány lenne — s valószínű hamarosan lesz is — be­lőlük, hiszen a több példányban elké­szült javaslattár egyelőre szortírozás tárgyát képezi a néptanács különböző osztályain.Elöljáróban tehát annyit a javasla­tokról: ékesen bizonyítják a tömegek aktív beleszólását a közügyek intézé­sébe, az állampolgárok közvetlen és széleskörű részvételét a hatalom tény­leges gyakorlásában. A 2616 javaslat és munkavállalás ugyanannyi tanú­bizonyság arról, hogy pártunk ha­talmas sikereket ért el a dolgozó tö­m­egek állampolgári tudatának — szo­cialista öntudatának­­ fejlesztésében; tanúbizonyság arról, hogy az ál­lamhatalom helyi szerveiben egyre tökéletesebben kiteljesedik a szocia­lista demokrácia tartalma, melynek legfőbb vonása éppen az, hogy a tö­megek határozzák meg a hatalom gyakorlásának módozatait és ők ma­guk tényleges gyakorlói. A javaslatok zöme éppen a közös tennivalók köny­­nyebb és gyorsabb megvalósíthatósá­gára, a város lendületes gazdasági és kulturális fejlődésének lehetőségeire, a néptanács és a választók együttmű­ködésének még szorosabbá tételére, utal.­­ Rövid idő telt el a választások óta . Az első ülésszakon megválasztott ál­landó bizottságok tagjai egyelőre munkaterveik összeállításán dolgoz­nak, mégis, az említett 2616 javaslat­ból mintegy 200 — városgazdálkodási vonatkozású — a megvalósítás álla­potába jutott már. új autóbuszmegál­lókat létesítettek (például a Seceráto­­rilor utcabeliek számára), megh­osz­­szabbítottak egyes járművonalakat, a hetes autóbusz vonalára még egy ko­csit beállítottak s mindjárt javult a forgalom. Hasonlóképpen megoldást nyertek egészségügyi, kulturális és más tevékenységi területekhez tartozó javaslatok is. Mindezt azonban csak a kezdet kezdetének mondhatjuk a nemrég ala­kult néptanács tevékenységében. A ja­vaslatok kétségtelenül nagyon alapos, részletekbe menő tanulmányozást igé­nyelnek mind az állandó bizottságok­­, amelyek most készítik munkater­­veiket —, mind a városi végrehajtó bi­zottság részéről. Igen valószínűnek látszik, hogy e javaslatok alapján sok tekintetben kiigazításra, tökéletesítésre szorul majd a néptanács idei terve. Fő­ként a városgazdálkodási tervre gon­dolunk itt. Hiszen a helyi lehetőségek jobb felhasználásának, a helyi erőfor­rások felfedésének valóságos tárháza egyben a 2616 javaslat. Olyan lehető­ség, amely a néptanács költségvetésé­re igen kedvező hatással lehet, és kell is, hogy legyen. A javaslatok egyik fő jellemző és kö­zös vonása : minden eddiginél na­gyobb arányú önkéntes, hazafias mun­kafelajánlás a választók részéről. Szá­zával létezik például olyan javaslat, hogy hazafias tevékenységgel akarnak elvégezni bizonyos munkálatokat, ame­lyeket eddig szokás szerint a népta­nács finanszírozott, most pedig a vá­lasztók csupán az anyagbeszerzésben és a helyszínre való szállításban igénylik a néptanács támogatását. E javaslatok életre keltésének máris lát­ható jelei, hogy önkéntes munkával ja­vítják a Herbák­ gyár előtti utcákat, a Csordás, a Creanga, a Pasteur és más utcákat. A Iazului, a Cukorgyár, Kö­rösi Csom­a Sándor, Brincoveanu, Car­­alache utcákban, a 200-as választóke­rület egyes utcáiban gyalogjárókat, parkokat bővítenek, fákat ültetnek ha­­zafias munkával. Az ilyen munkához már nem kell előzetes terveket, költ­­ségvetést készíteni, tehát gyorsabban megvalósíthatók. De ezek csak kira­­gadott példák. Nem új jelenségek ezek, ilyen tö­megméretekben azonban mégiscsak újak. Jellemző, hogy például olyan választókerületekben, ahol a víz beve­zetését, csatornázást stb. igényelték, szintén csak anyagért s esetleg a szak­­munkáért folyamodnak rendszerint a néptanácshoz. A javításra szoruló há­zak lakói egyre nagyobb segítséget nyújtanak a nép­tanácsnak a szakmun­kát nem igénylő tennivalók elvégzésé­ben (például a Julius Fucik u. 37 sz. alatti lakótömb javítása esetén stb.). Az ilyen megnyilvánulások kedvezően hatnak a munkálatok önköltségének alakulására s általában gyorsabb vég­rehajtására, végeredményben tehát e választók javaslatainak mielőbbi meg­­valósulására. A választók közérdekű javasla­tainak áradata nyilvánvaló, hogy nem kampányjellegű, nem zárult le a vá­lasztásokkal. A választók és képviselők találkozóin újabb javaslatok merülnek még fel. Olyan tény ez, ami egy sereg új szervezési feladat elé állította máris a néptaná­csot. Az eddigi képviselő szoba mellett például szervezési osz­tályt alakítottak, ahol több aktivista foglalkozik a választók javaslataival. A másik új jelenség, hogy a városgaz­dálkodási állandó bizottság keretében négy szakkollektívát is szerveztek, és­pedig : a közúti szállítás problémáinak tanulmányozására és megjavítására (a választók javaslataiból ugyanis több­ száz a járműforgalom megjavításával kapcsolatos); a lakóterület karbantar­tásával foglalkozó kollektíva , köztisz­tasággal foglalkozó kollektíva és vé­gül a lakásépítkezések minőségének javításával foglalkozó kollektíva. E kollektívák vezetését az állandó bizott­­ságba beosztott képviselők látják el, de tagjaikat kibővítik nem képviselő szakemberekkel is. Az említett kollektívák ottlértünkkor még nem tarthatták meg első munka­ülésüket, hiszen azokban a napokban alakult meg az állandó bizottság, de összejövetelük napirendi tárgya már ki volt jelölve : a választók javaslata­inak megvizsgálása és mielőbbi gya­korlatba ültetése a problémák helyszí­­ni tanulmányozása alapján. Egy másik új módszere a városgaz­dálkodási állandó bizottságnak, hogy mind a 253 városi választókerület szá­mára kartotékszerű nyilvántartást ké­szítenek, amelyre ráírják: ekkor és ekkor ezt és ezt javasolták a válasz­­tók, feladatul kapta ez és ezt a javas­latot amennyiben helytálló, milyen mó­don valósították meg, mikor, illetve megvalósítják ilyen vagy olyan formá­ban . Ez azt jelenti, hogy a város minden utcáját úgy fogják ismerni akár a tenyerüket, a feladatokat meg­­felelőbben, el tudják osztani és sokkal gyorsabban, operatívabban tudnak el­intézni közérdekű ügyeket. Ajánlatos lenne, ha a kolozsvári néptanács végrehajtó bizottsága szor­galmazná, hogy az egészségügyi, a közellátási, a városfejlesztési, a tanügyi és kulturális, a helyi ipari és más ál­­landó bizottságok keretében is alakít­sanak ilyen szakosított kollektívákat — az illetékes nem képviselő szakem­berek bevonásával. Ezek komoly szak­mai segítséget nyújthatnának például az utcabizottságoknak, közvetlenebbé válna ezek vezetése egy-egy közérde­kű akció lebonyolításánál. A fejlődés, az élet menete követeli ezt. Úgyszin­tén ajánljuk a végrehajtó bizottság­nak, hogy a honpolgárok javaslatainak választókerületenkénti nyilvántartását ne csak a városgazdálkodási állandó bizottságnál, hanem a többieknél is vezessék be. Az illető bizottságot érin­tő sajátos, problémák nyilvántartását értjük ezalatt természetesen. A most alakult szervezési osztály feladata le­hetne e részletekbe menő nyilvántar­tás kezelése, megvalósításának ellen­őrzése. Persze, most, nem sokkal az első ülésszak megtartása után korai lenne mérlegszerűen kiértékelni, hogyan vi­szonyul a kolozsvári néptanács a vá­lasztók javaslataihoz. Annyi máris bi­zonyos: nagyfokú és örvendetes fellen­dülés tapasztalható ezen a téren is, hasznos kezdeményezések egész sorá­nak lehetünk szemtanúi a képviselők és választóik kapcsolatainak még szo­rosabbá tételére. Most az a feladat, hogy a 2616 javaslatból a városi nép­tanács körültekintően, gondosan válo­gassa ki azokat, amelyeket szükséges és sürgős is megvalósítani s lássanak ütemesen dologhoz a város szépítése, fejlesztése érdekében. A néptanács alakuló ülésszakán elhangzott egy felhívás: Ovedenie Ana háziasszony, az 51-es számú választó­­kerület képviselője olvasta fel, válasz­tói megbízásából. Lényege a párt 40. évfordulója tiszteletére versenyre hív­ja mind a 253 kolozsvári választókerü­let néptanácsi képviselőjét a városszé­pítést illetően (melyik a legjobban rendben tartott választókerület), me­lyik választókerületben végeznek a la­kók legtöbb önkéntes munkát stb. A felhívást egyöntetű lelkesedéssel elfo­gadták. Most a városi néptanács fel­adata, hogy miután körültekintően ki­dolgozta a verseny pontozási, nyilván­tartási feltételeit, következetesen el­lenőrizze annak menetét. E verseny újabb lehetőséget teremt a már emlí­tett javaslatok jó részének rövid időn belüli megvalósítására, újabb alkalom lesz további javaslatok, kezdeménye­zések felszínre hozására. S végeredményben a néptanács tö­megkapcsolatainak további elmélyíté­sére, amely garanciája a jó munkának. HAJAS ISTVÁN EEDRE * * * A dolgozók nagy számban keresik fel a borsi (Krisana tarto­mány) községi könyv­tárat, amely több mint 3100 kötet könyvet­­számlál.­­ Képünkön: Hadházi Anna könyv­­tárosnő könyvet köl­csönöz ki az olvasók­nak. (D. Constantinescu felvétele) Hazafias IMSZ-brigádok Marosvásárhelyen az utóbbi időben újjászervezték a hazafias IMSZ brigádokat. Az üzemekben, intézményekben, iskolákban 319 brigád ala­kult, melyeknek 9760 ifjú a tagja. A párt megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére még 86 hazafias brigádot szerveznek körülbelül 1770 taggal. A napokban 1690 ifjú vett részt az építőtelepeken végzett hazafias munkában. Ezek az ifjak összesen 3960 óra munkát végeztek a Mikszáth Kálmán, Horea, November 7 stb. utcai építkezéseknél. Egyes brigádok az üzem vagy iskola területén végzett hazafias mun­kából veszik ki részüket. Ezek között megemlíthetjük a Petőfi Sándor kesz­tyű és bőrgyár 182 fiatalját, akik 364 órai hazafias munkát végeztek, az Encsel Mór gyár 110 if­ja 444 órát, és az Augusztus 23 bútorgyár haza­fias brigádjai 200 órát dolgoztak. (Ez utóbbiak az új részleg építésénél.) TÖRÖK FERENC asztalos Levél Tisztelt szerkesztőség ! Tudatom, hogy tavaly még vidám és daloskedves voltam és a száraz­pataki ifjúság kedvencévé fogadott. Hány estén át tanítottam, szórakoztat­tam őket és úgy látszott soha meg nem szünt barátságot kötöttünk. De hat hónapja múlt, hogy meg kellett váljak állandó és szeretett lakhelyemtől, a szárazpataki kultúrotthontól, hogy — mint reméltem — rövid időre gyógy­intézetbe vonuljak. S egyik nap múlt a másik után. A fák lehullatták lomb­­ruhájukat és hófehérbe öltöztek. A kultúrotthonban a fiatalok majd minden este összegyűltek, a műkedvelő művészcsoportok új műsort próbáltak... Most, hogy eljött a tavasz az a gyanúm, Gábor András a kultúrotthon igazgatója teljesen megfeledkezett rólam. Kérem mondják meg Gábor Andrásnak : ennyi idő elteltével sem mondtam le arról, hogy a kultúr­otthonban elfoglalhassam az engem illető Helyet s várom, egyre csak várom, hogy értem jöjjön. Talán ezt jobban megszívleli majd, mint a száraz­­patakiak ismételt, sürgető kéréseit. Jelenlegi lakhelyemet sajnos nem tudom önökkel közölni. De Gábor András jól tudja, hogy hol vagyok 1 * TÍZ KILOMÉTER hosszúságú erdei út építését kezdték meg Rucás közelé­ben, Cimpulung-Muscel rajonban. Az új út megkönnyíti a kitermelt faanyag elszállítását a vágatokról. BERGANDER RUDOLF és Geyer Gerhardt német képzőművészek (NDK) alkotásaiból kiállítás nyílt a fővárosi Simu múzeumban. A német művészek 54 festményt, 24 szobrot és 35 rajzot ál­lítanak ki. AUTOMATIZÁLÁSI TANFOLYAM indult Nagyváradon mintegy száz mér­nök és technikus részvételével. Az elő­adásokat bukaresti, kolozsvári és temes­vári egyetemi tanárok tartják. FILMSZÍNHÁZ NYÍLT a Régen ra­­joni Görgényoroszfalun és a régen­ fa­ipari munkások lakótelepén. Az idén még harmincöt falusi filmszínház nyitja meg kapuit a Maros-Magyar Autonóm tartományban. A TELEKI VASÉRCBÁNYÁSZOK elhatározták, hogy havi tervüket min­den hónapban egy nappal korábban fejezik be. Ezzel évi tervükön felül 18.000 tonnával több vasércet juttatnak a vajdahunyadi kohóknak és félmillió lejt is megtakarítanak. A SZINÉRVÁRALJAI állami gazda­ságban a szép időt kihasználva meg­­kezdték a tavaszi munkát a gyümölcsös­­kertekben és a szőlőgazdaságban. Meg­tisztítják és permetezik a fákat, 400 hektáron felszántották a földet a sorok között. A gazdaság szántóföldjein a traktorosok elvetették a korai növénye­ket. A SZOCIALISTA ORSZÁGOK épí­tészeti eredményeiről és módszereiről rendezett kiállítást az Építésügyi, Mű­­építészeti és Városrendezési Bizottság Bukarestben, az Építészek Háza Epis­­copiei utca 9 szám alatti épületében. A kiállítás április 11-ig lesz nyitva. JÓL JÖVEDELMEZ a baromfite­nyésztés a csíkkarcfalvi kollektivisták­nak, akik az idén ezer főre emelik törzsállományukat. MÁRAMAROSSZIGETEN befejező­dött az erdőipari mesterképző iskola első évfolyama. A végzett növendékek többsége Máramaros tartományból ke­rült az iskolába s most visszatér eredeti munkahelyére. TARTOMÁNYKÖZI kertgazdasági értekezletet rendezett a Geoaziu kísér­leti állomás. Az értekezleten Brassó, Bánát és Hunyad tartomány gyümölcs­termelésével foglalkoztak. A Központi Lottó húzása A Központi Lottó március 31-i hú­zásán a következő számokat húzták ki: 37 66 61 47 50 72 44 49 65 51 A különleges nyeremény : 37 65 51 B különleges nyeremény: 61 66 72 C különleges nyeremény: 49 44 50 Nyereményalap: 1.293.116 lej. A CEC nyereményes betétkönyvek torvhúzása A CEC nyereményes betétkönyvek 1961. március­ 31-i negyedévi húzásán, amelyet a fővárosi Semonátoarea üzemben tartottak meg, azok a betét­könyvek nyertek, amelyek a következő számjegyekkel végződnek: 832 — 250 százalék; 173 — 200 százalék; 960 és 018 — 100 százalék; 356, 387, 411, 579, 614, 762, 810 és 949 — 50 szá­zalék; 077, 171, 200, 217, 459, 505, 622 és 710 — 25 százalék. A nyeremény összegét a sorsoláson kihúzott betét­könyvek negyedévi átlagos egyenlege alapján számítják ki. Tisztelettel a szá­razpataki kultúrotthon rádiója (Daczó Gergely téteje nyomán) ★ * ELENA CERNEI, mezzo-szoprán énekesnő, a bukaresti Opera- és Ba­lettszínház szólistája pénteken három­hetes vendégszereplésre a Szovjet­unióba utazott. Moszkvában, Lenin­­grá­dban és Kijevben lép fel az Aida és a Carmen címel operákban. BIENNÁLIS népművészeti kiállítást rendez az Oktatási és Művelődésügyi Minisztérium április 1 és október 1 kö­zött községi, rajoni, tartományi és or­szágos viszonylatban. A legkiválóbb alkotásokat oklevéllel és jutalommal tüntetik ki. VIDÉKI TURNÉRA indult a Zsil­­völgyi Állami Színház Hímvad tarto­mányban. A művészegyüttes bemutatja Szava Golovanovszkij „Távoli vissz­hang“ című művét. Szombaton Déván, vasárnap Vajdahunyadon tartottak elő­ AUTOMATA TELEFONKÖZPON­TOT helyeznek üzembe Mamaián. A hálózatba bekapcsolják a most épülő tömbházakat is. Eforián folyamatban van egy nagy telefonközpont építése. Az új központba Tekirghiolt és Vasile Roaitót is bekapcsolják. A berendezés szerelésére még az őszön sor kerül. Ima Sumák megérkezett a fővárosba Ima Sumák, az ismert perui éne­kesnő és férje, Moise Vivanco zene­szerző pénteken délután a fővárosba érkezett. Im­a Sumák több hangversenyt adott a Lengyel Népköztársaságban, hosz­­szabb ideig nagy sikerrel vendégsze­repelt a Szovjetunióban. Ima Sumák, akinek a hangját eddig csak hang­lemezekről hallhattuk, csaknem két hétig marad országunkban. Április 5-től kezdve nyolc hangversenyt ad a Román Népköztársaság Palotájának termében. A perui művésznő, akinek hangskálája csaknem öt oktávra ter­jed, Bukarestben régi indiaii dalokat és latin-amerikai népdalokat ad elő. 1961. április 1., szombat A CEC nyereménykötvények sorshúzásának eredménye Az 1961 március 31-i főhúzás nyerőszámai : •* ________Készpénzny­eremények______________Tárgynyeremények______ ,£ A nyertes kötvény A "értéke^ A nyertes kötvény || sorozat- rend- ^f,g°SyZe" TMre- sorozat- Rend­es " száma szima remény ~­mény száma száma 1 37770 04 75.000 75.000 I 38485 29 1 22922 03 50.000 50.000 II 29078 38 1 19261 41 25.000 III 34545 09 1 36368 41 25.000 50.000 IV 27781 17 1 15116 33 10.000 V 39947 29 1 20756 28 10.000 VI 12495 47 1 41101 46 10.000 VII 17800 04 1 44696 33 10.000 40.000 Vili 18578 36 1 01188 12 5.000 IX 40957 21 1 03609 47 5.000 X 36463 05 1 11701 10 5.000 1 13984 47 5.000 1 14167 08 5.000 1 18094 44 5.(100 1 23078 29 5.000 1 30215 23 5.000 1 34314 01 5.000 1 42786 50 5.000 1 43351 31 5.000 55.000 Sorozat. szám végző­dés 45 524 05 2-000 45 770 18 2.000 45 802 05 2.000 45 839 43 2.000 45 998 03 2.000 450.000 450 16 23 800 450 16 11 800 450____________20__________44___________800 1,080,000 _____________ 1594____________Összesen :___________________i .800.000

Next