Előre, 1961. szeptember (15. évfolyam, 4304-4329. szám)

1961-09-01 / 4304. szám

2 Bőség, választék a nagybányai zöldségüzletekben A kora reggeli óra ellenére is né­pesek a nagybányai piac felé vezető utcák. A piac a halomba, kosarak­ba kiállított zöldség és gyümölcs­­félék sokaságával fogad. Az Apro­­zar 1-es számú egységének zöld pa­vilonja nagyságával de mindenek­előtt bőségesen ellátott, ízlé­sesen rendezett zöldséges rekeszei­vel is azonnal felhívja a figyel­met. Kiállításnak is beillene ez a félkör alakú, fedett elárusítóhely, ahol a szezonáruk bőséges válasz­téka kecsegteti a vásárlókat. Szalai Julia háziasszony kosara hamar megtelik. Az előzőleg vásá­rolt két kiló burgonya mellé fél kiló húsos zöldpaprika, egy kiló uborka meg két szép fej nyári káposzta is kerül. Már fizetni készül amikor meggondolja magát és vesz két kiló paradicsomot is, ha már ilyen szép friss áru érkezett. — Nem puha a paradicsom ? — kérdezzük. — Nem, egészen friss, pedig úgy látom, messziről jött. Nagyvárad neve van a ládákra nyomtatva — fe­leli Szalai Julia. Ilyen szép és friss áruja talán soha nem volt még az Aprozárnak mint ebben az évben. Hasonló jó véleményt hallottunk az Aprozár ellátásáról Játszika Ger­­gelyné háziasszonytól és Várna Mar­gittól, a nagybányai Ch. Gheorghiu- Dej üzem munkásnőjétől is. Várna Margit az elmondottakhoz még hoz­záfűzte : " A dolgozó nők számára igen előnyös az is, hogy az Aprozar egy­ségeket nemcsak reggel látják el friss árúval, hanem délután is, így nem kell túl korán felkelnünk, hogy még munka előtt bevásároljunk, mert délután ugyanolyan friss és szép árut kapunk. A vásárlók, a háziasszonyok jó vé­leménye azt bizonyítja, hogy a nagy­bányai Aprozar vezetősége komolyan foglalkozott a jó ellátás kérdéseivel és sikeresen kiküszöbölte munkájá­ból az elmúlt években panaszra okot adó hiányosságokat: a felhozatal, a minőség, a választék elégtelen­ségét. Mi a titka az Aprozar munkájában beállt gyökeres változásnak, amelyet a háziasszonyok kedvező véleménye, a teli kosarak mutatnak ? Predescu Nicolae üzletfelelős a tágas, szellős raktárhelyiséget is megmutatja■ mielőtt elmondja ta­pasztalatát. Alig egy napra szüksé­ges árumennyiséget látunk itt. — Elég rég óta vezetem ezt az egységet ahhoz, hogy alapos tanul­mányozás alapján tisztában legyek a napi kereslettel. Természetesen a ke­reslet egyre nő, de nőnek az igények is. Ennek megfelelően rendelek a központi raktárból minden nap friss árut. Körülbelül egy vagonnyit, így nem marad egyik napról a má­sikra főzelékféle, amit aztán fony­­nyadtan árusíthatnánk. A négy elárusítóval együtt Pre­­descu Nicolae ezenkívül nagy gondot fordít arra is, hogy szépen rendezze el az árut és az árusítás gyorsan, fennakadás nélkül bonyolódjon le. Nem is merült fel eddig panasz. A panaszkönyvbe bíráló megjegyzések még nem kerültek az idén. Az ellen­őrző füzetben viszont csupa dicsérő bejegyzéssel találkozunk. Mikulás Zoltán, a tartományi néptanács ke­reskedelmi osztályának ellenőre, Lo­­han Gheorghe, a városi néptanács piacigazgatóságának ellenőre, Rusu Gheorghe, a Sanepidtől más-más idő­szakban végzett ellenőrzésük alkal­mával megelégedéssel állapították meg, hogy a tisztaság, az ellátás, a választék, az esztétika és az elárusí­tók magatartása szempontjából nem találtak bírálni valót. Ellátogattunk az Aprozar nagybá­nyai fiókegységének központi raktá­rába is. Szorgos munkában találtuk a munkásokat. Paradicsomot válogat­tak. Az úton, szállítás közben meg­sérült, ütődött vagy megpuhult pa­radicsom nem kerül a vásárló elé. Azt már eleve kiválogatják és az Aprozar újonnan­ létesített korszerű, feldolgozó egységébe szállítják, ahol többek között paradicsompasztát is készítenek belőle. Ez, az előre kivá­logatás is egyik titka annak, hogy a piacra csak jó minőségű áru kerül. Hajnal Sándor árubeszerző tájé­koztat arról, milyen intézkedéseket hoztak és hogyan sikerült a jó zöld­ség és gyümölcsellátást biztosítaniuk.­­ Az állami és kollektív gazda­ságokkal még januárban megkötöt­tük a szerződéseket. A múlt évhez viszonyítva 20-25 százalékkal több terményre. Bár Máramaros tarto­mányban a zöldséggel bevetett terü­let nőtt, mégsem fedi a szükségletet. Ezért a nagyváradi Aprozarral is kötöttünk szerződést. Azokat a zöld­ség és gyümölcsféléket, amelyekben akár néhány napos kiesés, hiány mu­tatkozik, más tartományokból sze­rezzük be. A legoperatívebb intézke­déseket hozzuk ilyen esetekben. Az alapos és körültekintő szervező munkának meg is van az eredménye. A nagybányai Aprozar júliusi ela­dási tervét 152 százalékra teljesítette. Külön említésre méltó, hogy a múlt évhez viszonyítva, az átvett áru mi­nősége sokat javult. Az állami és kollektív gazdaságok (mint például a dobai, hosszúfalusi, szinérváraljai, somkuti stb.) nagyon szép, jó minő­ségű és osztályozott, valamint lá­dákba rakott árut adnak át az Apro­zárnak. A piac bősége, a vásárlók dicsérő nyilatkozatai és a tervfeladatok meg­valósítása és túlszárnyalása egyaránt a nagybányai Aprozár jó munkáját bizonyítják. BAKTAI ETELKA Új lakóház a kolozsvári Béke-téren EHOBE Házi laboratóriumok kollektív gazdaságokban (Tudósítónktól) A mezőgazdasági kutatómunka további javításának, az ismeretterjesztés tökéletesítésé­nek lehetőségeit tárgyalta meg a közelmúltban a Maros-Magyar Au­tonóm tartományi néptanács mezző­­gazdasági osztályának szakkollektí­­vája. A megbeszélés alapján a kol­lektív gazdaságokban dolgozó szak­emberek munkájának hatékonyabbá tétele érdekében a Földművelésügyi Minisztérium utasításának megfele­lően házilaboratóriumokat szervez­nek. Ezeknek az új létesítményeknek a feladata az lesz, hogy a szakembe­rek irányításával — a kollektivis­ták széles tömegét bevonva — kísér­leti és tudományos munkát végezze­nek a fejlett termesztési eljárások kipróbálására, a helyi viszonyoknak legjobban megfelelő agrotechnika kidolgozására, s ily módon közvetle­nül elősegítsék a III. pártkongres­­szus által kijelölt mezőgazdasági célkitűzések teljesítését. A kísérleti munka műszaki felté­teleinek biztosítására a miniszté­rium megfelelő felszereléssel látja el az e célra kijelölt kollektív gazda­ságokat. Egyebek közt példától lehe­tőség nyílik majd a különböző nö­vények cukor­tartalmának vizsgála­tára, talajpróbák elemzésére, vegyi­hatásvizsgálatra stb. A házi laboratóriumok tevékeny­ségének összehangolása érdekében, a radnóti kollektív gazdaságban min­­talaboratóriumot rendeznek be, amelynek feladata a helyi kísérleti munka elvégzése mellett a jó mód­szerek népszerűsítése lesz. Radnóton ugyanis a gazdaság mérnökének irá­nyításával már az idei évben be­rendeztek egy laboratóriumot. A radnótihoz hasonló házilabora­tóriumok szervezését határozták el az etédi, gerebenesi, verebesi kollek­tív gazdaságokban is, amelyek rajo­­ni viszonylatban végzik majd ugyan­ezt a munkát. A házilaboratóriumok létrehozása egyelőre csak az 1000 hektáron felüli gazdaságokra korlá­tozódik, de a tapasztalatok alapján a kisebb szocialista egységekben is létesítenek majd hasonló kísérleti feltételeket. A legszebb textiláruért A Könnyűipari Minisztérium gyapot-, len- és kenderipari vezér­igazgatósága versenyt kezdemé­nyezett az iparág szakemberei kö­zött a III. áruminta-kiállításon be­mutatandó legszebb és legjobb mi­nőségű termékek eléréséért. Azok a munkaközösségek, ame­lyek a legszebb, legjobb minőségű és legnagyobb választékú pamut-, len, és kenderkelméket készítik el a kiállításra, jelentős pénzjutalmat kapnak. A verseny kihirdetése óta már meg is érkeztek az első kelmék a minisztérium jóváhagyó vegyes bi­zottságához. Ezek közül jóváhagy­ták a temesvári Bumbacu­ gyár 46 új modelljét, az aradi Decem­ber 30 gyár­at és a fővárosi Ras­­coala din 1907 gyár két legjobban sikerült modelljét. A verseny tovább folyik. Eredményeink forrása: A szocialista nagyüzem A­z RMP Központi Bizottságának 1961 június 30—július 1-i plená­ris ülése új, nagyszerű feladatokat je­lölt ki, amelyeknek életbeültetése nagy léptekkel viszi előre országunk mező­gazdaságát a szocialista építés kitelje­sítésének útján. Hazánk dolgozói öröm­teli büszkeséggel láttak hozzá a plená­ris határozatainak valóra váltásához, tudatában annak, hogy a mezőgazdaság gyors ütemű fejlesztése, hazánk egész gazdasága további, arányos, gyors üte­m­ű, tervszerű fejlődésének fontos té­nyezője. Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtársnak a plenárisan előterjesztett beszámoló­jából kitűnnek a falu szocialista építé­sében eddig elért eredmények: „A szocialista szektor jelentősen fej­lődött, kiterjedtek és megszilárdultak a szocialista termelési viszonyok. Sza­kadatlanul emelkedett a mezőgazdaság műszaki színvonala, növekedett a mező­gazdasági össztermelés és az áruterme­lés, valamint az állam központi alap­jába befolyt mezőgazdasági termék­mennyiség, szüntelenül emelkedett a parasztság anyagi és kulturális élet­színvonala­. S mint a felszabadulásunk tiszteletére rendezett ünnepi gyűlésem ismét rámutatott: a szövetkezetesítés nagy vonalakban befejeződött. A szö­vetkezeti szektorban túlsúlyba kerültek a kollektív gazdaságok s­ 1961 augusz­tus 1-én e szektor területének több mint 68 százalékát ölelték fel a tavaly június 1-i 50 százalékkal szemben. A­z 1939—1960-as mezőgazdasági év­ben az előzőhöz viszonyítva 13 százalékkal több búzát, 12 százalékkal több kukoricát, 94 százalékkal több napraforgót, 80 százalékkal több cukor­répát, 19 százalékkal több tejet, 13 szá­zalékkal több húst termelt hazánk me­zőgazdasága, 1958-tól 1960-ig, tehát csupán két év alatt, a cukorrépaterme­­lés­­ átlagos hektárhozama 12.200 kiló­ról 17.000 kilóra a napraforgótermelés pedig 770 kilóról 1070 kilóra növeke­dett.­­ Az átlagos mezőgazdasági termelés emelkedése az állami­ és kollektív gaz­daságokban elért eredményeknek tud­ható be. Az 1216 kg-os országos átlag a búzatermésben úgy alakulhatott ki, hogy az állami gazdaságok 1777 k­g-os és a kollektív gazdaságok 1350 kg-os országos átlagát az egyéni gazdaságok 500 k­g-os átlaga szorította le. E néhány adat szemléletesen és meggyőzően mu­tatja a szocialista termelési viszonyok alapján megújhodó mezőgazdaság ter­melő erőinek felsőbbrendűségét. Erre alapozódnak a III. pártkongresszusnak a mezőgazdaság fejlesztésére vonat­kozó Irányelvei, melyek 1965-ig, nor­mális éghajlati adottságok mellett,­­a mezőgazdasági termelés 70-80 százalé­kos emelését írják elő." A mezőgazdaságunk fejlődésére vo­natkozó eredmények és feladatok jelen­tősége még jobban kidomborodik," ha azokat összevetjük a kapitalista világ mezőgazdaságára jellemző néhány adattal, ténnyel. Nem bocsátkozhatunk e cikk keretében egy átfogó kép meg­rajzolásába, csupán hazánk mezőgazda­ságának néhány vetületét hasonlítjuk össze a kapitalista országokban tapasz­­­talható változásokkal, azok fejlődési irányával. Szocialista mezőgazdaságunkra jel­­­lemző tényező a vetésterület ál­landó növekedése. A III. pártkongresz­­szus Irányelvei, valamint az említett­­plenáris ülés határozata szerint orszá­gunk szántóterületének a mai 9.821.000 hektárról 1965-ig 10.200.000 hektárra kell növekednie. Ezt a célt szolgálja az árterületek lecsapolása, a gyenge terme­lékenységű podzoltalajok feljavítása, valamint a szántóterületek pazarlásá­nak határozott megakadályozása. Mi a jellemző e szempontból a kapi­talista országok mezőgazdaságában ? Az esetek többségében állandó tenden­ciaként jelentkezik a vetésterületek csökkenése, s ez a tendencia párhuza­mosan haladva érvényesül a mezőgaz­daságot is sorvasztó, mondhatni állan­dó válságokkal. A tömegek vásárlóere­jének alacsony színvonala miatt a me­zőgazdasági cikkekben a fizetőképes kereslet alatta marad a termelésben el­ért nívónak. A vetésterület szűkülése pedig, kevés kivétellel, érvényesül min­den mezőgazdasági terméknél, így például, az Egyesült Államokban, a fő termékeknél, mint a kukorica, búza és gyapot, az 1934—1938-as esztendők átlagosan bevetett 71,7 millió hektár helyett 1960-ban csak 60,7 millió hek­tárt vetettek be. Az Egyesült Államok kormánya állandóan szűkíti a vetéste­rületet „a földek hosszú távlatú feljaví­tásának“ ürügyén. Miután 1960 elején 9 millió hektár földet helyeztek ilyen „konzerválás“ alá az év folyamán még ,2,5 millió hektár már megdolgo­zott föld került be e kategóriába, s ez­zel az USA megművelt területe az 1916- os év színvonalára esett vissza. A vetésterület csökkenése szempont­jából az USA nem egyedülálló a kapi­talista világban. Franciaországban, a fent említett éveikben, 1934—1938 átlaga és 1960 között a búzavetések 863 000 hektárral, a rozs 362.000 hektárral, a zab 1.844.000 hektárral csökkent. Nyu­­gat-Németországban ugyanazon évek között 538.000 hektárral csökkent a bú­za, rozs, burgonya, árpa, kukorica, cu­korrépa és más néhány termék vetéste­rülete. Még a földekben szűkölködő Hollandiában is 18.000 hektárral esett a fenti terményekkel bevetett terület 1960-ban az 1934—1938 közötti átlag­hoz viszonyítva. Országunkban a szocialista építés terén és a mezőgazdasági termelés nö­velésében elért sikerek a parasztság életszínvonalának javulásához vezet­tek. Meggyőzően szemlélteti ezt az ipari termékek és élelmiszerek fo­gyasztásának növekedése falán, az utóbbi tíz év folyamán épült több mint 700.000 lakóház, a villamos áram mind szélesebb körű bevezetése, a sokezer kulturális létesítmény, iskola, orvosi rendelő, szülőotthon. A parasztság szorgos munkájáért az idei mezőgazdasági évben is bőséges terméssel fizet a föld. A parasztság be­csülettel teljesíti azt a szerződéses kö­telezettségét, hogy termésfeleslegét el­adja az államnak. A kapitalista országokban a tőke­koncentráció törvénye érvényesül a mezőgazdaságban is, hatalmas mére­tekben és gyors ütemben mennek csőd­be a kis és közép­birtokosok, földjeik a n­ezőgazdasági bankok és nagybirtoko­sok tulajdonába kerülnek. E tekintetben is az Egyesült Államok halad az „élen“ 1950—1959 között a farmok száma 5.382.000-ről 3.704.000-re csök­kent, a kis és közép­birtokok számá­nak esése folytán a 10 akre nagysá­gig menő gazdaságok 485.000-ről 241 ezerre zsugorodtak , a 10 és 49 akre közöttiek 1.478.000-ről 811.000-re, az 50- 99 akre közöttiek 1.048.000-ről 658.000- re esett.Ám az 500 akren felüli gazdasá­gok száma 303.000-ről 336.000-re sza­porodott. Az amerikai viszonyokra jel­lemző, hogy még ebben a vonatkozás­ban is kiütközik a faji megkülönböz­tetés politikájának hatása, ugyanis a négerek tulajdonában lévő kisbir­­tokok sokkal nagyobb számban és ha­marabb mennek csődbe, mint a fe­héreké. A fent említett 10 év alatt 581.000-ről 286.000-re csökkent a né­gerek tulajdonában levő farmok szá­­ma. M­íg hazánk parasztsága a szocia-­­­lista mezőgazdaság útján halad a jólét lépcsőfokain, mind virágzóbb közös gazdaságokat vallhat tulajdo­nának, a kapitalista országok paraszt­sága előtt a birtok elvesztésének és a munkanélküliek sorsának kilátástalan jövő­je áll. Országunk mezőgazdaságának fej­lődése nyomán a parasztság élete is gyökeres változáson megy keresztül, melynek egyik legfontosabb vetül­ete anyagi és kulturális életszínvonalá­nak állandó emelkedése a szocialista építés éveiben. A plenárison elhang­zott jelentés számadatai összesítik az utóbbi öt év folyamán elért eredmé­nyeket a parasztság életszínvonalá­nak emelésében. A parasztság jöve­delme csupán az államnak eladott mezőgazdasági termékekből az 1955. évi 5,9 milliárd lejről 1960-ban 8,8 milliárdra és előzetes adatok szerint 1961-ben 9,6 milliárd lejre emelkedik. Mind több lesz a milliomos kollektív gazdaságok száma, nő a közös tulaj­donukban levő állatállomány, gépek és egyéb anyagi javak. Mi a sorsa ezzel szemben a kapi­talista országok parasztságának ? Már nyújtottunk néhány adatot a kis és középbirtokok csődjéről, melynek nyo­mán ugrásszerűen csökken a paraszt­ság életszínvonala is. De a legterhe­­sebb jármot a monopóliumok akaszt­ják a parasztság nyakába, s ez a já­rom a monopóliumok árpolitikájának egyenes következménye Ugyanis an­nak ellenére, hogy a mezőgazdasági termékek fogyasztási ára évről-évre növekszik, a nagybani, felvásárlási ár pontosan ellentétes irányban halad , évről-évre csökken, így például, ha az 1953-as év nagybani mezőgazda­,­sági árainak indexét 100-nak szá­mítjuk, az USA-ban 1959-ben 88, 1960-ban 86, Hollandiában 1959-ben 80, 1960-ban 73, Kanadában 1959-ben 87-re esett ez az arány. A két ár kö­zötti különbség természetesen a mo­nopóliumok profitját gyarapítja. A mezőgazdasági termékek felvá­sárlási árának csökkenése olyan kö­rülmények között ment végbe, amikor az ipari termékek árai­ emelkedtek vagy régi színvonalukon maradtak, amikor a közszolgáltatási díjak min­denütt emelkedtek. Ennek következmé­nyeként a város és falu között még jobban elmélyült a nem ekvivalens árucsere a parasztság rovására. Az áraknak ez az alakulása a kapitalista világban úgy éreztette hatását, hogy még jobban elmélyítette a gazdasá­gilag fejlett és elmaradott országok közötti ellentéteket, így például a kö­zel és középkeleti kapitalista országok mezőgazdasági áruinak export­volu­mene 1959 évben 20 százalékkal növe­kedett, az értük befolyt összegek vi­szont csak 6 százalékkal, Latin-Ame­­rika országainak exportvolumene 8 százalékkal nőtt az említett évben, értéke pedig csak 3 százalékkal. Ez az árkülönbség szintén a monopóliu­mok bevételét gyarapította. A kapitalista országok parasztságá­nak egyre rosszabbuló helyzetét pél­dázzák a nyár folyamán lezajlott nagy franciaországi paraszttüntetések. A parasztságnak az elmúlt években ál­landóan szűkülő bevételei s a francia kormány nagybirtok-támogató rendel­kezései vezettek e példátlan méretű paraszttüntetésekhez. 1959-ben a kor­mány deflációs intézkedései folytán a parasztság vásárlóereje 15 százalék­kal csökkent az előző évhez viszonyít­va. A ,,közös piac" nyomán létrejött helyzet még jobban súlyosbította a francia parasztság létét, így került sor az utóbbi időben példátlan pa­rasztmegmozdulásokra. Íme hát a kétféle mezőgazdasági mód jelene. A szocialista országok­ban: jólét, felvirágzás. A kapitalista országokban: nyomor kilátástalanság. NEMES ZOLTÁN (Agerpres felvétel) Folyik a vetőmag-csere, nagy for­galmat bonyolít le a Comana-köz­­ségi (Giurgiu rajon) terményát­vevő központ. Képünkön , mérle­gen a községbeli „16 Februárié" kollektív gazdaság búzája, amelyet most szállítottak be a központba, hogy becseréljék kiváló minőségű vetőmagra. Több gyapjút nyírnak (Tudósítónktól). Hazánkban a juh­tenyésztés terén a fő célkitűzés a fi­nom- és félfinomgyapjas juhok szá­mának növelése. A zilahi állami gaz­daság vezetősége éppen ezért évről évre mind nagyobb gondot fordít a finomgyapjas juhok számának gyara­pítására. Az állami gazdaság szakemberei, juhászai az elmúlt évek tapasztala­tai alapján új módszereket dolgoztak ki a gyapjúhozam növelésére ; ily­­módon az idén a tervezett 4,5 kiló he­lyett 5,497 kilót értek el. A kiváló eredmények eléréséhez nagymérték­ben hozzájárult a helyes tartásmód továbbá az, hogy a gazdaságban a szakemberek bevezették a csoportos takarmányozást. Ma már a nyájakat érdemük szerint takarmányozzák , a magasabb termelékenységű egyedek tehát bőségesebb táplálkozásban részesülnek. Nagyrészt ennek tulaj­donítható, hogy ebben az évben 200—300 kilóval több gyapjút nyír­tak. Szívesen Hallgatják (Tudósítónktól). Hond­ő község helyi vezetékes rádiója jó hírnevet szerzett ma­gának az utóbbi idő­ben. Népes előfizető táborát azzal nyerte meg, hogy frissen és elevenen tájékoztat a helyi eseményekről, te­vékenyen támogatja a tömegművelési moz­galmat. A hálózat 14 falura terjed ki és évente 150 adással je­lentkezik. Műsorának tematikája változatos. A helyi rádiósítási központ adásainak legkedveltebb rovatait családok százai hall­gatják meg. Ezek kö­zé a rovatok közé tar­­tozik a „Szülők és gyermekek“, „Az ag­­ronómus tanácsa", „Szatíra és humor" stb. Népszerűek azok az adások is, amelyek nevelési kérdéseket is­mertetnek vagy orvo­sok, mérnökök, agro­­nómusok előadásait, tanácsait közvetítik. A jól megválasztott ele­ven és sokoldalú mű­sor a titka annak, hogy a hond­ői helyi rádiósítási központ adásait 1800 család hallgatja. AZ ELMÚLT HÉTEN Máramaros tartományban több mint 100 családnak adták át összkomfortos új lakásuk kul­csát. A tartományban az idén 605 la­kásba költöztek be a lakók. MINDEN NAP 50—60 kollektivista gyermeke részesül gondos felügyelet­ben és bőséges ellátásban a radnóti­­Maros-Magyar Autonóm tartomány) napközi otthonban. A gyermekek szü­lei így nyugodtan végezhetik munká­jukat a gazdaságban. A szükséges élelmiszert a kollektíva adja ingyen a napközi otthonnak. TELJES ÜZEMMEL dolgozik a se­gesvári automata üveggyár. Huszon­négy óra alatt 300 ezer darab üveget gyártanak az automata gépek. SZÖVETKEZETI üzletházat építenek a Szilágycseh rajon­ Szamcsclkón. A község dolgozói vállalták, hogy jórészt hazafias munkával november 7-re már meg is lehet nyitni az üzletet. A RÖVIDESEN MEGNYÍLÓ új tan­évben négy százalékkal több fiatalt he­lyeznek el a diákotthonokban, mint az elmúlt esztendőben. Csupán a főváros­ban 11.000 hellyel bővül a diákotthonok befogadóképessége az új építkezések eredményeként. Bukarestben októ­ber 1-ig befejeznek két nagy diákott­hont, amelyekben 4.000 fiatal nyer el­helyezést. MANGALIÁN országos balneológiai értekezlet nyílt meg több mint 200 bel­földi szakember és külföldről meghívott vendég részvételével. Ugyanebből az alkalomból kiállítást nyitottak meg a balneológia és fizioterápia terén elért eredményeink szemléltetésére. AZ UTAZÓKÖZÖNSÉG kérésére, évről-évre mind több társasgépkocsi bo­­nyolítja le az országúti forgalmat. 1955 .óta háromszorosára növelték a társasgépkocsik állományát. Csupán az idén újabb 90 autóbusz vonalat létesí­tettek kIFOGÁSTALAN állapotban, tökéle­tesen rendbehozva várja a kisiskoláso­kat a Dorohoi rajoni Cracalia község négy iskolá­ja. A tanítók ezekben a na­pokban sorra felkeresik az iskolaköte­les korba jutott gyermekek szüleit, hogy mál­ibb befejezhessék a beiratkozáso­kat. AZ ADA-KALEH-1 elemi iskola tan­­személyzete és vezetősége idejekorán gondoskodott róla, hogy a tanévnyítás előtt elkészüljenek az iskolaépület ta­tarozásával, a tantermek kifestésével sőt, már a téli tüzelőanyagot is besze­rezték. GUMIKEVERŐ-HENGERT helyeztek üzembe a fővárosi Technica gyárban, s ezzel 15 százalékkal növelik a részleg termelési kapacitását. Az új berende­zés lehetővé teszi, hogy a gyárban az eddigieknél könnyebb és több színű mikroporóz­us talpat állítsanak elő. A NAGYBÁNYAI „Gh. Gheorghiu- Dej“ vegyipari üzem munkásai és tech­nikusai minden hónapban nagy mennyi­ségű ócskavasat gyűjtenek össze haza­fias munkával. Csupán az utóbbi két hó­nap folyamán 207.000 kiló ócskavasat küldtek a vajdahunyadi olvasztároknak. AZ ARAGAZ-TŰZHELYEK iránti fo­kozott keresletet igyekszenek kielégí­teni az ország különböző gyáraiban, amikor egyre több, tökéletesebb kidol­gozású és szebb kivitelezésű tűzhelyet hoznak forgalomba. Nemrég elkészült az új, szekrénytípusú modell, amely amellett, hogy nagyon mutatós, gáz­ át­­datlansága is tökéletesebb BRASSÓBAN naponta sokan tekintik meg a képzőművészeti tárlatot, amely nemrég nyílt meg a helybeli művészek festményeiből, rajzaiból. A kiállított­ munkák többsége a tartomány nagy­szerű ipari létesítményeit, az üzemek, gyárak dolgozóinak munkáját, életét örökíti meg. „A LEGJOBB MINŐSÉGŰ KENYÉR­ÉRT" verseny leginkább bevált recept­jei szerint készítik néhány nap óta a kenyeret lasi összes pékségeiben. A vá­rosban jelenleg negyven féle sütőipari terméket készítenek, köztük számos újdonságot. REAKTÍV festőanyagot használnak legújabban az aradi TEBA gyárban, a fővárosi pamutipari vállalatokban és más gyárakban. Az újfajta festőanya­gok alkalmazása révén, a pamutanya­gokat élénkebb, szebb színekben lehet előállítani, a napon kevésbé fakulnak, mosásnál nem hagy a színük. Az utób­bi időben forgalomba hozott pamutkel­mék jórészét már reaktív festőanyagok­kal gyártották. BEFEJEZTÉK Cuza Voda község villamosítását. Bráila rajonban így már a huszonnegyedik községben gyűlt ki a villanyfény. A villamosítás a ra­jon más községeiben is folyik. BORÁSZATI­ TANÁCSKOZÁST tarta­nak a Dicsőszentmárton rajoni Zsid­­vely állami gazdaságában több tarto­mány szakértőinek bekapcsolásával A tanácskozás részvevői a feldolgozási folyamat teljes gépesítésének kérdéseit beszélik meg. MODERN orvosi felszereléssel és bútorzattal berendezett orvosi rende­lőt adtak át rendeltetésének az Arad rajoni Fakert községben. A rendelőt jó­részt a helybeli lakosság pénzbeli hoz­­zájártásával és önkéntes munkájával építették. 1961. szeptember 1., péntek. Levelekből — röviden : Férfi- és női szöveteket, selyem­kelméket, valamint műanyagból ké­szült ruhaféléket vásárolhatnak a dolgozók, abban az új, korszerűen berendezett üzletben, melyet a nagyváradi Köztársasági téren nyi­tottak meg nemrég. (Király Tibor)­­ Másfél hónappal a kitűzött határidő előtt vezették be a váltó­áramot Székelyudvarhelyre a sze­­beni Electromontaj vállalat dolgo­zói. Ennek köszönhetően a város villanyenergia szolgáltatása ma már mindenben kielégíti az igénye­ket. (Bartha János)­­ Korszerűsítik Na­gyenyed utcai világítását. A régi villanyégők he­lyét fénycsövek veszik át. Egyelőre a Köztársasági téren, a Sztálin, Cosbuc és Cuza Voda útvonalakon kezdték meg a szerelést. Később sor kerül majd más utcákra is. (Borsay Zoltán)­­ A lakosság kérésére a kolozs­vári városi néptanács vezetékes közkutat szereltetett fel a Carpati és Aventuroasa utca sarkán. Így a ■két utca vízellátása lényegesen ja­vult. (Iszlai Albert)­­ Új középiskolát adnak át a használatnak néhány nap múlva Élesd községben (Krisána tarto­mány). Az iskola mellett internátus is működik majd a környékről­ ér­kező tanulók számára. (Léley László) A CFC nyereménykötvények 1961 augusztus 31-i húzásénak eredménye 1834 Késjcpénznyeremén­yek A nyer* | % c A nyertes kötvény­­­nténv C­ZZ ________________1 ■Wk~‘ . Z sorozat | rend I V\e«ns* *rtī ma sízma ' l­ ve' ________________ temen n I 25431 08­051OOO 1 39701 28 50 000 1 09068 3? 25 000 1 15912 39 25 000 1­­11563 02­­OflOO 1 52613 49 10 000 1 26825 50 10.000 1 29740 2­ 10.000 1 04690 13, 5.000 1­­2739 IS 5.000 I 12879 40 5.000 I 30817 32 5.000 I 31862 24 5.000 I 32939 15 5.000 35335 42 5.000 38527 19 5.000 I 40952 23 5.000 46850 24 5 000 I . 49820 01 5.000 Sorozat­­szám végző­dése 55 351 « J.OOO 55 502 2.000 55 142 07 2.000 550 25 03 800 550 37 27 800 550 83 45 800 Nagy népszerűségnek örvend Brassó­ban a tanügyi szakszervezet félszimfonikus zenekara

Next