Előre, 1962. augusztus (16. évfolyam, 4589-4614. szám)

1962-08-01 / 4589. szám

1962. Augusztus 1., szerda A Fesztivál második napján (Folytatás az 1. oldalról) itteni parkban barátság­ fákat ültet­tek. A stadionokon és a tereken 30 ország művészeinek részvételével nemzetközi előadásokat tartottak. A fesztivál keddi műsorán szere­pelt még több helsinki vállalat és klub meglátogatása, továbbá néhány környékbeli helység, üzem, klub meg­tekintése. A román művészeket Ri­himaki helység látta vendégül .A híres üveg­ipari központ és jelentős vasúti cso­mópont lakosai meleg fogadtatásban részesítették küldötteinket, barátsá­gok szövődtek, ajándékok cseréltek gazdát. A jelenlevők órákon át éltet­ték a békét és a barátságot, minde­nütt dal és jókedv uralkodott. Ha­zánk tánccsoportja román népi tán­cokkal szórakoztatta a helybelieket A fesztivál második napja nagy ka­­valkáddal zárult, amely végig haladt a városon, mintegy tanúsítva a népek közötti barátságot és megértést. ★ Kedden délelőtt a fesztiválon rész­vevő román küldöttség az amerikai küldöttség több fiataljának látogatá­sát fogadta. Virgil Trofin elvtárs, az IMSZ Központi­ Bizottságának elő titkára üdvözölte a vendégeket, hangsúlyozva, hogy a rorm­án ifjúság békét és barátságot óhajt, majd egy porcelánvázát és egy IMSZ-jelvé­­nyes zászlót ajándékozott a vendé­geknek. Az amerikai ifjak nevében Michael Myerson, a VIII. Fesztivál amerikai országos előkészítő bizott­ságának elnöke válaszolt. Mint mon­dotta, meggyőződése, hogy egyik kö­vetkező­ világifjúsági fesztivált ame­rikai városban lehet megtartani. Myerson beszélt a népek közötti jobb megértés lehetőségéről. Ezután a ro­mán és az amerikai ifjak elbeszél­gettek, ajándékokat cseréltek, véle­ménycserét folytattak, énekeltek és táncoltak. A Vili, Világifjúsági és Diákta­lálkozó városában nagy a sürgés­­forgás. Immár hagyomány lett, hogy az ifjak a fesztiválon ismerkednek, barátkoznak egymással. A város ut­cáin fiatal lányok­­ és fiúk százai gyűjtenek autogramokat­,­ elkérik egymás címét, jelvényeket,­­zász­lócskákat, fesztivál-kendőket cserél­nek. Mindenütt a béke és a barátság mellett tüntetnek. • ...... A kultúrházban, ahol a fesztivál több rendezvényét tartják, éjszaka is nagy az élénkség. Itt az éjszaka nagyon rövid, s sohasem túl sötét. Meg lehet itt ismerni az egész világ folklórját. A négerek tüzes táncait, a hollandok és a norvégek lassú táncai váltják, s az ünnepség gyak­ran a román perink­ával ér véget.­­ Nem csupán a fesztivál részvevői de nagyszámú finn gyermek, fiatal, sőt idősebbek is szinte rohamozza azokat a helyeket, ahol rögtönzött vagy már előzetesen bejelentett elő­adásokra kerül sor. Gyakran maguk is lelkes részvevőkké válnak... Finnország Napja alkalmából, a fesztivál első napján a nemzetközi előkészítő bizottság küldöttsége láto­gatást tett A. Kahialainen miniszter­­elnöknél. A bizottság nevében a kül­döttség megköszönte a miniszterel­nöknek, hogy elküldte képviselőjét a fesztivál megnyitására. Karialainen ezután teljes sikert kívánt a Vili. VIT-nek. Baráti találkozók küldöttségünk szálláshelyén HELSINKI.­­ C. Oprica és M. Ionescu, az Agerpres különtudósí­­tói jelentik : A Román Népköztársaság küldöttségének szállásán minden nap nagy a forgalom. A különböző országok fiataljai látogatnak el hoz­zájuk­ Többen közülük már jártak Bukarestben a IV. Fesztivál vendé­­geiként. „Csodálatos napokat töltöttünk akkor Bukarestben" — mondotta egy japán ifjú, aki hétfőn délután látogatott el a román küldöttség­hez. „Sohasem fogom elfelejteni, milyen vendégszeretettel fogadtak bennünket Románia fővárosában." A román ifjúúsági küldöttséget többek között algériai, amerikai, kubai, ciprusi, finn, francia, görög és mongol fiatalok keresték fel.­­ Táncolással, hol vidám, hol komoly beszélgetéssel teltek el a látoga-­­ tás órái. „Három nagyszerű órát töltöttünk itt el" — mondotta buka-­­­resti barátaitól búcsúzva a francia Renée Trocibat, egy párizsi var­­g­­ógépgyár munkásnője.­­ A román fiatalok a Fesztivál számos rendezvényén vesznek részt­­ és már eddig is sok siker részesei. A különböző országok küldöttsé­­g­­ei sok szeretettel veszik körül őket. Osztatlan sikert arattak a román­­ népi táncok és népviselet. Amikor Helsinki valamelyik rendezvényén­­ bejelentik, hogy a következő nemzetközi műsorban a románok is fel- 8 lépnek, a közönség viharos tapssal fogadja a bejelentést. És az elő- 3 adás után már igen sokan dúdolják a román békedalokat, népdalokat.­­ 8­ OOOOOOOOOOOOOOOOŰOOOOOOÖCÖOOOOOOOŰOOOOOOOOCOOOOOCOÖOCOO cooooóöcaoooooccooooooooococooocooocooocoo Tárgyaláson a fehér házban NEW YORK (Agerpres). — TASZSZ : Kennedy elnök július 30- án hadügyminisztériumi és külügy­­minisztériumi főtisztviselőkkel, kon­gresszusi személyiségekkel tárgyalt a Fehér Házban. Amint Finney, a New York Times tudósítója közli, ,.széleskörűen elemezték a “genfi le­szerelési tárgyalásokkal, valamint a jelenlegi amerikai nukleáris kísérle­tek programjával összefüggő diplo­máciai, katonai és pszichológiai té­nyezőket“. Az egy órás és­ negyvenöt perces értekezlet után a Fehér Ház sajtó­­titkára bejelentette, hogy nem fo­gadtak el végleges határozatokat , hogy a megbeszélések folytatódnak. Mint ismeretes, Genfben nemcsak a szocialista országok, de számos semleges állam képviselői is hatá­rozottan bírálták az USA álláspont­ját a nukleáris fegyverkísérletek betiltásának kérdésében. Az ameri­kai sajtó jelenleg igyekszik azt a látszatot kelteni, hogy az USA ki akarja mozdítani a holtpontról a nukleáris fegyverkísérletek betiltá­sával kapcsolatos tárgyalásokat. Egyelőre még nem tudni, hogy Ar­thur Dean milyen utasításokkal megy Genf­be, de az első sajtóhírek nem mondanak semmi biztatót. A New York Times mellesleg megjegyzi, hogy az USA valószínű­­leg csökkenteni fogja a nyugati or­­szágok által szorgalmazott helyszíni felügyelő csoportok számát. Ezek szerint azonban nem szándékszik le­mondani a felügyelettel kapcsolatos elfogadhatatlan követeléséről, s kö­vetkezésképpen nem­­ szándékszik megszüntetni a nukleáris fegyverkí­sérletek betiltására vonatkozó egyez­mény megkötésének legfőbb akadá­lyát. ..­­ ■ Finney a továbbiakban azt írja, hogy valószínűleg azt is megtár­gyalták, kell-e folytatni az Egyesült Államoknak a jelenlegi csendes-óce­áni atomfegyver kísérleti­ sorozatot. A lapok emlékeztetnek arra, hogy Kennedy elnök kezdeti nyilatkoza­tai szerint a jelenlegi amerikai nuk­leáris kísérletsorozatnak az elmúlt héten véget kellett volna, érnie. Azonban a négy magaslégköri rob­bantási kísérlet közül három ku­darccal végződött. Legutóbb, július 26-án az atomtöltettel ellátott Thor­­rakéta még a kilövőpályán felrob­bant és elégett. Éppen ezért — írja a­­New York Herald Tribune — az elnök előtt felvetődik a kérdés : kell-e folytatni a kísérleteket vagy sem ? A Pentagon szerint igen. Fin­­­ney úgy véli, hogy az áprilisban megkezdett jelenlegi kísérletsorozat augusztusban, és valószínűleg szep­temberben is folytatódik. Az amerikai sajtóhírek tehát arról tanúskodnak, hogy miközben az USA békés szándékait hangoztatja, terveket sző a nukleáris fegyverke­zési hajsza folytatására, sőt foko­zására. Szuvain­a Fumma befejezte washingtoni látogatását WASHINGTON (Agerpres). — Szu­­vanna Fumma herceg, a laoszi nemzeti koalíciós kormány elnöke július 30-án befejezte washingtoni látogatását. Az ötnapos látogatás során Szuvan­­na Fumma herceg találkozott Kennedy elnökkel, Bush külügyminiszterrel és több más amerikai hivatalos személyi­séggel, akikkel véleménycserét folyta­tott a két országot érintő kérdésekről. Szavanna Fumma herceg Washington­ból New Yorkba utazott, ahol találko­zott U Thai­t ideiglenes ENSZ-főtit­­kárral. BUENOS AIRES-ben, Argentina fővárosában az utóbbi 24 órában immár másodízben egyetlen lap sem jelent meg a Demokracia-n kívül. A laptulajdonosok ugyanis tömeges elbocsátásokhoz folyamodtak, meg­torló intézkedésként a Clarin című lap nyomdászainak sztrájkja ellen. (Reuter) AZ ÉSZAK-NYUGAT angliai Merseyside körzetben 28.133 ember van munka nélkül, 2,5-szer több az országos átlagnál. A munkanélküli­ség rendkívül súlyos a középiskolát végzett ifjak soraiban. (Agerpres) A TOULOUSEI katonai törvény­szék négyhavi börtönre ítélte Jean Pierre Lebrun katonát, mert a fa­siszta puccs napjaiban határozottan állást foglalt az OAS ellen, a köz­társaság mellett. Az antifasiszta Leb­run az OAS vezetők kíméletlen meg­büntetését követelte. A helyi lap­ban Lebrun a szerzője egy röpirat­­nak is, amely leleplezte az ultrako­­lonialista tisztek embertelen maga­tartását alárendeltjeikkel szemben. A francia közvélemény felháboro­dással fogadta az ítéletet, annál is inkább, mert a katonai törvényszé­kek a megrögzött fasiszta gyilkoso­kat rendszerint felmentik. 2400 MELBOURNEI kikötőmun­kás rövid sztrájkot tartott július 31-én, tiltakozva nehéz munkakörül­ményei ellen. (Agerpres) AZ IZMIRI (Törökország) köz­tisztasági vállalat 300 dolgozója sztrájkba lépett. A sztrájkolók nyolcórás munkanapot és béreme­lést követelnek. (Associated Press) Fokozódó parasztmozgalom Franciaországban PÁRIZS (Agerpres). — Franciaor­szágban fokozódik a parasztmozga­lom a nemrégiben jóváhagyott újabb kiegészítő törvény ellen. A France Presse közli, hogy jú­lius 30-án sokszáz Hennebont vidé­ki (Bretagne) paraszt a város utcáin tüntetett s követelte az új mező­­gazdasági törvény több előirányzatá­nak hatálytalanítását. Nemrégiben Franciaország más vidékein is ha­sonló megmozdulások történtek. Az ország délnyugati részén­­elő­­készületek folynak a tavalyihoz ha­sonló tüntetésekre. A France Presse közli, hogy július 29-én a Haute-Sa­­voie, Haute-Pyrénées és még 12 más délnyugati megye mezőgazdasági, szakszervezetei megyei szövetségé­nek vezető tanácsa közöl felhívást." szavazott meg amely kéri az összes parasztoktól, hogy még fokozottab­ban készüljenek közvetlen akcióra az új kiegészítő törvény ellen „A föld a parasztokéi“' jelszó alatt, . ELŐRE Az algériai események PÁRIZS (Agerpres). a Sajtóügy­nökségek jelentése szerint, Moham­­med Kinder, az Algériai Nemzeti Felszabadító Front Politbürom­­ának tagja, Ben Bella közeli munkatársa folytatja,­­közvetítő feladatát az al­gériai vezetők két csoportjának kö­zeledéséért. Khider hétfőn este is­isét, Algírba érkezett, hogy találkoz­­­zott Ben Kheddával és a kormány tagjaival. Mint ismeretes, Khider a napokban már többször találkozott Kheddával és csoportjával. Az algíri politikai megfigyelők szerint e találkozások megteremtet­ték az előfeltételeket az algériai ve­zetők nézeteltérésének elsimításá­hoz. Ezzel kapcsolatban utalnak a nemrégiben elhangzott nyilatkoza­tokra és főként Khider nyilatkoza­tára, amelyet kedden közölt a France Presse is, s amelyben Khi­der bejelenti, hogy a Nemzeti Fel­szabadító Front Politbürója augusz­tus 2-án Algírba teszi át székhelyét. Algírban hangsúlyozzák, hogy egyes elemek igyekeznek továbbra is fenntartanái feszültséget és meg­akadályozni a nézeteltérések felszá­molását, így a napokban elrabolták szülővárosából Mohammed Boudiaf­­ot, az Algériai Köztársaság ideigle­­nes kormányának alelnökét, akit 24 órás fogság után kedden szabadon engedtek. „Tények Nyugat-Berlinről“ Sajtóértekezlet a Német DK fővárosában BERLIN (Az Agerpres tudósítójá­tól) . A demokratikus Berlinben kedden sajtóértekezleten találkozott az NDK, a szocialista országok és a nyugati országok számos újságírója. A sajtóértekezleten ismertették a „Tények Nyugat- Berlinről“ című könyvet, amely gazdag tény és do­kumentumanyagot tartalmaz a „frontváros“-ban uralkodó rendelle­nes és veszélyes helyzetről. A könyvet az ADN (NDK), az Agerpres (RNK), az APN (Szovjet­unió), az AR (Lengyel NK), a BTA (Bolgár NK), a CTK (Csehszlovák SZK) és az MTI (Magyar NK) saj­tóügynökségek adták ki. A csaknem 200 oldalas könyv cá­folhatatlan tényekkel tárja a világ­­közvélemény elé, hogyan változtat­ták Nyugat-Berlint kém- és diver­­ziós központtá, a revansista és mili­tarista szervezetek központjává. A dokumentumok leleplezik e szerve­zetek aknamunkáját és célkitűzéseit, s a szervezetek irányítóit — köztük megrögzött nácikat, háborús bűnö­söket. A kém- és felforgató tevékeny­séggel, a háborús hisztéria szításá­val egyidejűleg, Nyugat-Berlin terü­letéről széleskörű aknamunkát fej­tettek ki az NDK gazdasági élete el­len, lépten-nyomon becsmérelték a szocialista országok békés építőmun­káját. A nyugati kémszolgálatok és a hidegháború méregkeverői — a RIAS, a Szabad Európa — nagy elő­szeretettel innen toborozták mun­katársaikat. Ezekre a célokra 1951- 1961 között 17 milliárd nyugatnémet márkát költöttek. A sajtóértekezleten megemlítették több olyan züllött elem nevét, akik mint a nyugati kémszolgálatok ügy­nökei, pénzért mindenre kaphatók. Ezek között említették meg a bűnö­ző Ovidiu Beldeanut is, aki Nyu­­­gat-Berlinből próbált az NDK-ba be­hatolni, hogy ott újabb terrorakció­kat hajtson végre. A revansvágyó, militarista és kémszervezetek egész tömegének létezése és ezek nagyarányú akna­munkája szervesen összefügg Nyu­gat-Berlin megszállási statútumával, azzal, hogy a várost a NATO kato­nai támaszpontjává, a feszültség tűzfészkévé változtassák Közép- Európában. A „Tények Nyugat-Berlinről“ cí­mű könyv ismételten felhívja a vi­lág közvéleményének figyelmét a má­sodik világháború maradványainak fenntartásából fakadó veszélyre. Az európai béke és biztonság, a két Né­metország és Nyugat-Berlin lakos­ságának érdekei megkövetelik e helyzet felszámolását oly módon, hogy aláírják a német békeszerző­dést és ezen az alapon Nyugat-Ber­lint demilitarizált szabadvárossá változtatják. A Stern követeli: El kell távolítani a hitlerista bírókat és ügyészeket BONN (Agerpres). — H. Nannen, a Stern című nyugatnémet folyóirat főszerkesztője a legutóbbi számban közölt cikkében követeli az összes volt nácik és hitlerista bűnösök el­távolítását a Német SZK politikai- és közéletéből. Nem értek egyet az­zal, hogy a múltat el kell felejteni — hangsúlyozza Nannen, s határo­zottan követeli, hogy a nyugatnémet igazságszolgáltatásból távolítsák el mindazokat a hitlerista bírókat és ügyészeket, akiknek lelkiismeretét számos antifasiszta harcos halála terheli. Nannen hivatkozik Tide, Schlodht­­mann, Tirolf, Prinz, Meller, Ebers, Dannan bírókra és Lelke ügyészre, akik az NSZK igazságszolgáltatásá­ban ma vezető funkciókban vannak. A Stern dokumentumokat is kö­zölt, amelyek kétségtelenül bizonyít­ják, hogy ezek a személyek anti­fasiszta harcosokat ítéltek halálra. A nemzetközi kereskedelem fejlesztéséért A­karják, hogy a nagy nemzet­közi utakon ágyúk és tankok i­ó helyett békés kereskedők ta­lálkozzanak ?“ Pár évvel ezelőtt tet­te fel e kérdést az egyik francia új­ságíró és rögtön válaszolt is rá: „A Mercur, a kereskedelem istene és Mars, a háború istene közül a né­pek vitathatatlanul az elsőt választ­ják.“ A népek vitathatatlanul a keres­kedelmet választják ! Napjainkban a nemzetközi keres­kedelem és a béke szoros összefüg­gésben állanak egymással. A külön­böző társadalmi rendszerű államok közötti gazdasági együttműködés a békés egymás mellett élésnek, a bé­ke megszilárdításának egyik legfőbb tényezője. A nemzetközi kereskede­lem feltételezi, és elő is segíti a köl­csönös bizalmat. A nyugati imperialista agresszív körök által szított hidegháborúnak egyik fő megnyilvánulása éppen a nemzetközi kereskedelmi kapcsola­tok korlátozása. Nyugat-Európában a monopolisták gazdasági tömörülé­seket hoztak létre, amelyek lényegé­ben a fináncoligarchia szervei a na­gyobb profitért folyó harcában. Ezek a monopolista csúcsszervezetek egyrészt a szocializmus országai el­len folytatott gazdasági, háború (és hidegháború) eszközei, s ugyanak­kor a kapitalista világpiac újrafel­osztásának a szervei, segítségükkel az erősebb kapitalista államok a gyengébbek, vagy egymás rovására igyekeznek megoldani gazdasági ba­jaikat. Mellesleg megjegyzendő, hogy egyik ilyen tömörülés sem volt ké­pes megoldani a tagállamok előtt felmerült gazdasági nehézségeket. Az angol Economist című folyóirat nemrég „Merre tart Európa“ címmel cikket közölt a Közös Piachoz tar­tozó országok gazdasági fejlődésé­nek üteméről. „Ez az ütem — írja az Economist — hovatovább egye­netlenebbé válik a különböző orszá­gokban és a különböző gazdasági ágakban. Olaszországban, Franciaor­szágban, és a Benelux államokban, a fő beruházások ütemének csökkené­se tapasztalható. A jelek szerint az idén az NSZK-ban is 50 százalékkal csökken a főberuházások üteme. Ezekben az országokban nő a költ­ségvetési deficit... Számos iparágban csökken a termelés. A nyersvas és az acéltermelés az 1961 évi színvo­nalhoz képest jóval kevesebb, de csökkent a termelés a textiliparban, és várható a széntermelés további stagnálása is...“ A hidegháborús irányzat képvise­lőinek aknamunkája ellenére a nem­zetközi közvéleményben mind na­gyobb népszerűséget nyer a megkü­lönböztetés nélküli kereskedelem bővítésének gondolata. A jelenlegi nemzetközi helyzetben, amikor a békeszerető emberiség fokozott erő­feszítéseket tesz az általános és tel­jes leszerelés megvalósítására, ami­kor a világ népei a hidegháború megszüntetését és a nemzetközi fe­szültség enyhítését követelik, nagy jelentősége van az országok közötti kereskedelmi kapcsolatok széleskö­rű kibővítésének. Annak a követe­lésnek, hogy a nemzetközi kereske­delemből ki kell küszöbölni minden diszkriminációt, s ezt a teljes egyen­jogúság, a kölcsönös érdekek tisz­teletben tartása alapjára kell he­lyezni. A­z imperializmusnak „Fegyver­kezzünk !“ jelszavával szem­ben már az SZKP XX. kong­resszusa kiadta az ellenjelszót: „Ke­reskedjünk !“ A nemzetközi kapcso­latok terén pedig a Szovjetunió Kommunista Pártjának Programja is meghatározza : „Törekedni kell a nemzetközi együttműködés fejlesz­tésére, a kereskedelem, a kulturális kapcsolatok, a tudomány és a tech­nika terén.“ A Szovjetunió és a többi szocia­lista ország az utóbbi években szá­mos olyan dokumentumot terjesz­tett elő, amelynek célja a kölcsönö­sen előnyös gazdasági kapcsolatok, fejlesztése. A szocialista országoknak a kereskedelem kiszélesítésére irá­nyuló javaslatai megegyeznek a­­vi­lág valamennyi népének érdekeivel, mert a haladást, a felvirágzást szol­gálják. A szovjet kormány 1956-ban az ENSZ Gazdasági Bizottságában előterjesztette az összeurópai gazda­sági együttműködési egyezmény ter­vezetét, majd 1957-ben ismételten javaslatot tett az európai kereskede­lem bővítésére. Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának XIV. ülés­szakán a Szovjetunió indítványozta az össz-európai regionális kereske­delmi szervezet létrehozását. Ezt kö­vetően, 1960-ban és 1961-ben a szov­jet kormány nyilatkozatot tett közzé arról, hogy hajlandó részt venni a Gazdasági Együttműködési és Fej­lesztési Szervezet elveinek kidolgo­zásában és e szervezet tevékenysé­gében. Hazánk, következetes békepolitiká­jához híven, síkraszáll az egyenjogú­ságon alapuló, megkülönböztetés nél­küli nemzetközi kereskedelem bőví­tése mellett. Mint Gheorghe Gheor­­ghiu-Dej elvtárs a Nagy Nemzetgyű­lés áprilisi rendkívüli ülésszakán mondotta, népgazdaságunk sokoldalú fejlődése évről évre külkereskedelmi kapcsolataink bővüléséhez, a kivitel növekedéséhez és struktúrájának ja­vulásához, a behozatal volumenének növekedéséhez és nomenklatúráj­ának bővüléséhez vezetett. „Hazánk jelen­leg több mint 80 országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatot; a külke­reskedelem volumene 1949 és 1961 között több mint négyszeresére nö­vekedett“ — mondotta Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió­ Minisztertanácsának elnöke ez év május 30-án a szovjet-mali barátsá­gi nagygyűlésen felvetette azt a gon­dolatot, hogy a kereskedelem kérdé­­sében hívjanak össze világértekez­letet, s ezen vitassák meg olyan nemzetközi kereskedelmi szerv lét­rehozását, amely felöleli a földke­rekség összes tájait és országait, minden megkülönböztetés nélkül.. „Egy ilyen értekezlet összehívását — mondotta Nyikita Hruscsov — két­ségtelenül számos ország támogatja majd, mert ez egyike lenne azoknak az eszközöknek, amellyel a gazdasá­gilag gyengén fejlett országok meg­védhetik érdekeiket, és szembeszáll­hatnak a kapitalista monopóliumok nemzetközi szövetségével.“ Ezt a gondolatot magáévá tette a Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsában résztvevő országok kom­munista és munkáspártjai képvise­lőinek júniusi tanácskozása is. „A világot elszigetelt gazdasági szerve­zetekre bomlasztó tőkés hatalmak tetteire — írta ezzel kapcsolatban a Pravda — a szocialista országok az­zal válaszoltak, hogy nemzetközi ke­reskedelmi értekezlet összehívását javasolták, amely megvitatná egy átfogó, minden káros megkülönböz­tetéstől mentes nemzetközi kereske­delmi szervezet megteremtését. Ezt az értekezletet megértéssel fo­gadják majd mindazok, akik őszin­tén óhajtják a kereskedelem aka­dálytalan és minden részvevő szá­mára előnyös fejlődését“. A világméretű kereskedelmi érte­kezlet összehívásának gondolata szá­mos országban visszhangra talált „A szocialista tábor állást foglal egy kereskedelmi kérdésekkel foglalkozó értekezlet összehívása mellett" — írta a The Statesman­ nevű­­indiai lap. „A béke kulcsa — a világkereskede­lem bővítése“ — jelszó jegyében, az „Anglia, előre!“ egyesület kezde­ményezéséből a napokban konferen­ciát tartottak Londonban. Az érte­kezlet állást foglalt a kereskedelem kérdéseivel foglalkozó nemzetközi tanácskozás mellett. „A kereskede­lem kell hogy legyen az összes or­szágok békés egymás mellett élésé­nek alapja — mondotta R. Briggins­­haw a tanácskozás egyik szónoka. „ Mi a világkereskedelemben látjuk a jövőnket, nem pedig a Közös Piac­ban, amely a hidegháború eszköze“. Támogatta a kereskedelmi világér­tekezlet gondolatát a 34 ázsiai, afri­kai és latin-amerikai ország, vala­mint,­­Jugoszlávia és Ciprus képvi­selőinek kairói tanácskozása is, s javasolta, hogy legkésőbb 1963 vé­géig, az ENSZ keretében szervezzék meg és hívják össze a gazdasági vi­lágértekezletet. A nemzetközi kereskedelem bőví­tésére irányuló szovjet kezdeménye­zés visszhangja is bizonyítja : Mercur és Mars közül a népek vi­tathatatlanul az előbbit, a kereske­delmet választják­­ .VÁRDAI FERENC (Nie, Nicolaescu rajza) t legfrissebb kongói hírekből egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a nyugati hatalmak szeretnék minél hamarabb véglegesen „megoldani“ a kongói kérdést, mégpedig oly módon, hogy teljesen uralomra juttassák monopoltőkés érdekeiket ebben az országban. Világos például, hogy az USA az értelmi szerzője Adoula és Csembe „kibékítési“ tervének. Az Egyesült Államok ugyanis saját pozíciói­nak megszilárdításán munkálkod­va, igyekszik jobban beférkőzni az Union Miniére társaságba és más katangai társaságokba, amelyek lé­nyegében angol-francia belga ellen­őrzés alatt állanak. A legutóbbi tárgyalások folyamán egyetlen dologban tudtak megálla­podásra jutni a régi, és új­ kolonia­­listák : nem használnak erőszakot Csembe ellen, noha a katangai dik­tátor több ízben megsértette az ENSZ parancsnoksággal kötött „tűz­szünetet“. Mint nemrégiben bejelen­tették , U Thant, az ENSZ ideiglenes főtitkára össze akarja hívni a Biz­tonsági Tanácsot a katangai kérdés megvizsgálására. A jelek szerint az Egyesült Államok így akar nyomást gyakorolni Csombera. Ez elégedet­lenséget keltett Londonban. Amint a Daily Express genfi tudósítója közli, Home külügyminiszter közös 3 NAPIRENDEN AZ ANTARKTISZ IS BIZONYÍT... Ha megvan a kölcsönös bizalom, a jóakarat és az együttműködési készség akkor az államok tárgyalások útján megoldhatják a vitás nemzetközi kér­déseket, megtalálhatják a közösen jár­ható utakat, a béke és a haladás ér­dekében.­­ Ezt bizonyította a múlt hét elején sikerrel befejeződött genfi Laosz-értekezlet. Erről győzte meg is­mételten a nemzetközi tudományos vi­lágot az elmúlt napokban Moszkvában tartott rákkutatási világkongresszus... És erről tanúskodik az Antarktisz­­szerződés tagállamainak Buenos Aires­ben szombaton befejeződött konferen­ciája is. Ez az értekezlet hű maradt az Antarktiszra vonatkozó szerződés szelleméhez. Mint ismeretes ezt a szer­ződést 1959 októberében 12 ország —­­a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, Japán, Chile, Argentina, Újzéland, Ausztrália, Norvégia, a Dél-Afrikai Köztársaság és Belgium — írta alá és kimondja, hogy a déli-sarkvidéket csak békés célokra lehet felhasználni, tilos ott mindenféle katonai tevékenység... így tehát ez a fontos nemzetközi okmány demilitari­zált békeövezetté alakította a hatodik kontinenst! S az Antarktisz jégmezőin nem haditámaszpontok hanem kutató állomások sorakoznak, amelyeken a A napokban fejeződött be Moszkvá­ban a nemzetközi rákkutatási­ kong­­resszus. Képünk a Kreml Kongresz­­szusi Palotájában készült az egyik ülésről (TASZSZ felvétel) tudósok és szakemberek együttműködve­­ vizsgálják e földrész titkait. A mosta­ni Buenos Aires-i értekezlet­ is ezt a további együttműködést szolgálta. A konferenciáról kiadott közlemény rá­mutat, hogy a résztvevők jóváhagytak tíz ajánlást, amelyet kormányaik elé terjesztenek az 1959-es szerződésbeli­ foglalt békéséédy elvek mielőbbi valóra váltása érdekében. Jóváhagyták pél­dául a tudományos értesülések kicseré­lésére, a tudományos együttműködésre, az Antarktisz növény- és állatvilágá­nak védelmére, a rádió összeköttetés megjavításáva­, az expedíciók közleke­désével, ellátásával és tevékenységével kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozó ajánlásokat. A nemzetközi geofizikai együttműkö­dés, a műtőasztaloknál és a kutató laboratóriumokban megtalált közös nyelv, amelyen a rák és a gyermek­­bénulás ellen harcoló szovjet és ameri­kai orvosok immár megértik egymást — jó példák arra, hogy milyen nagy ha­szonnal jár az emberiségre a nemzet­közi együttműködés. Az Antarktisz­­egyezm­ény éppúgy, mint a laoszi — azonban még ennél is tovább mutat : arra, hogy nagy horderejű, vitás nem­zetközi kérdéseket is meg lehet oldani tárgyalások útján, a különböző szem­pontok tiszteletben tartása és az együttműködés elve alapján. A Szovjet­unió és a szocialista tábor többi or­szága kitartóan küzd azért, hogy ezek a példák általános gyakorlattá váljanak a nemzetközi politikai, gazdasági, tu­dományos és kulturális kapcsolatok minden területén. Hiszen ebből csak a népek nyerhetnek. MIHÁLKA ZOLTÁN angol-francia-amerikai intézkedése, két kört a kongói kérdésben. A Daily Herald folyóirat szerint az USA, Anglia Franciaország és Bel­gium képviselői kulisszatárgyaláso­­kat folytattak, s megegyeztek abban, javasolják Csonthenak, hogy az Union Miniere profitjainak egy ré­szét juttassa a kongói szövetségi kormánynak, a szövetségi kormány pedig (vagyis az Adoula-kormány) cserébe lényeges engedményeket tesz Katanga „autonómiájának“ fenntartása, vagyis lényegében Kon­gó megosztottsága terén. Csembe álláspontja még nem is­meretes. A neki tett engedmények azonban egymást követik. Július 29-én Leopoldvilleben bejelentették, hogy megjelent a Kongói Köztársa­­ság új alkotmányának tervezete. Az Associated Press hírügynökség tudó­sítója nyíltan azt írja, hogy ez a dokumentum, „jelentős engedmény Csombenek“. A France Presse hír­ügynökség tudósítója megjegyzi, hogy az új alkotmánytervezet elvei azokon a tételeken alapszanak, ame­lyeket a múlt év során... Csembe fogalmazott meg. Az alkotmányter­vezet kimondja például, hogy a Kongói Köztársaság nem tartomá­nyokra, hanem „tagállamokra“ osz­lik. Világos tehát, hogy a kongói kér­dés „rendezésének“ új nyugati terve lényegében Kongó megosztottságá­nak törvényesítésére irányul, s így szöges ellentétben áll a kongói nép érdekeivel, függetlenségi törekvései­vel. SERGIU VERONA Jamaica is függetlenné válik Jamaica angol gyarmat augusz­­­­tus 5-én független állammá vá­­­lik. Amint az Associated Press­­ amerikai hírügynökség jelenti, a­­ függetlenség ünnepélyes kikiáltá-­­­sára a Kingston melletti nagy­­ stadionban kerül sor. Kingston­­ lesz az új állam fővárosa. 5 Jamaica szigete a Karib ten­­­geri Nagy Antillák szigetcsoport­hoz tartozik, szomszédja Kuba és­­ Haiti. Területe 11.424 négyzetki­lométer, lakossága 1.556.600 fő, többségben néger és félvér. Ja­maica nemrégiben még a Nyugat­­indiai Államszövetséghez tarto­zott. A függetlenségi harc erősö­dése következtében a február­ban megtartott londoni értekezlet úgy döntött, hogy augusztus 5-én — 306 éves ,gyarmati iga után — megadja a szigetnek a teljes füg­getlenséget. Augusztus 5-én — írja az AP hírügynökség — „az angol zász­lót, amely 306 éven át lobogott e terület fölött bevonják s helyet­te kitűzik az új független állam lobogóját.“

Next