Előre, 1962. szeptember (16. évfolyam, 4615-4640. szám)

1962-09-01 / 4615. szám

2 amt«Mü[aici MilS[ Mezőgazdasági tanácson, szakemberek dolga Hunyad tartomány az ország egyik legjelentősebb állattenyésztő vidéke. A hegyvidéki kaszálók, a nagy kiterjedésű legelők, megannyi kiváló takarmánylelő­helyek. Hogyan használják ki ezeket az idén a tartomány szocialista gazdaságai ? E nagy fontosságú kérdéssel kap­csolatban beszélgettünk el BELA NICOLAE mérnök elvtárssal, a tar­tományi mezőgazdasági tanács al­elnökével. — Milyen lehetőségek kínál­koznak az idei takarmányozási tervfeladatok teljesítésére ? A száraz időjárás miatt a takar­mányalap megteremtése nem könnyű tennivaló. Bár tartományunk kollek­tív gazdaságai közel 40.000 hektár kaszálóval és több mint 33.000 hek­tár termesztett takarmányos terület­tel rendelkeznek, a fent említett ok miatt egyes helyeken hiány mutat­kozik. A hiányzó takarmány­meny­­nyiséget 3161 hektár tarlóba vetett csalamádéval, kukoricaszárral, leve­les répafejjel, kerti hulladékokkal stb. fogjuk pótolni. Már most meg­tettük a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy a termés betaka­rítása után a kukoricaszárat azon­nal levágják és répa- vagy káposz­talevéllel keverve silógödrökbe rak­ják. Jelen pillanatig közel 7000 ton­na silótakarmányt vermeltünk el. Valamennyi állami és kollektív gaz­daságban felülvizsgálták a takar­mány­mérlegeket és intézkedéseket hoztunk, hogy a helyi források ma­ximális kihasználásával a hiányokat pótoljuk. Tartományi és rajoni szinten kü­lönleges munkakollektívákat alakí­tottunk, melyek gondoskodnak az összes takarmányok számbavételéről, kellő tárolásáról stb. A fentebb em­lített­ intézkedések alapján, minden lehetőséget megteremtettünk, hogy tartományunkban elegendő mennyi­ségű eleséget biztosítsunk az állatok számára­­, hogy más vidékeknek is adhassunk el szénaféléket. — Mit tesznek a tervek telje­sítése érdekében? Hogyan javít­ják fel a természetes gyepes te­rületeket ? Megfelelő-e a silózás üteme ?_____________________ A kaszálók és legelők feljavítása érdekében több mint 38.000 hektár területet megtisztítottunk a tövisbo­­zótoktól és más haszontalan kárté­kony növényektől, 800 hektárnyi te­rülettel növeltük a legelők zónáját. A bokorirtás jelenleg is folyik. Több mint 300 hektáron végeztünk talaj­eróziót leküzdő munkálatokat, közel 6000 hektáron pedig trágyázással nö­veltük a zöldtömeghozamot. Megtet­tük a szükséges intézkedéseket an­nak érdekében is, hogy a széna ide­jében elkészüljön. Jelen pillanatig több mint 93.000 hektár kaszálóról lekerült a széna. Úgy véljük, szep­tember elején a havasi vidékeken is véget ér a széna betakarítása. Meg­gyorsult az erdőben és gyümölcsösök­ben termett fű kaszálása és elrak­tározása is. Több helyen javában ütemesen silózzák a kukoricát. — Milyen feladatok hárulnak a rajoni mezőgazdasági taná­­csokra, a szakemberekre, a kol­­lektív gazdaságok vezető taná­csaira a takarmányalap biztosí­­tása szempontjából?___________ A takarmányalap megteremté­se érdekében a rajoni mezőgazdasá­gi tanácsoknak sürgős intézkedése­ket kell foganatosítaniuk, hogy a takarmánynövényeket mindenütt idejében összegyűjtsék. Meg kell gyorsítani a silózás ütemét Gyula­­fehérvár, Bród és Marosillye ra­­jonokban. A tartományi mezőgazda­­sági tanács utasításai alapján vala­mennyi gazdaságban szervezzenek külön csoportokat a juhtakarmány­­nak szánt falomb összegyűjtésére. Az erdészeti hivatalok pedig hala­déktalanul jelöljék ki az erre alkal­mas erdőterületeket. A mezőgazdasági tanácsoknak nyomon kell követniük a takarmá­nyok betakarítását. Az összes búza és zabszalmát haladéktalanul össze kell szedni a mezőkről és az állat­szállásokhoz kell szállítani. A sze­meskukorica betakarítása után egy napot se várjanak a kukoricaszár levágásával és besilózásával. A me­zőn maradt szénaféleségeket (külö­nösen, amit ezután készítünk) a helyszínen rakjuk össze. Ajánlatos a széna közé már a kazalbarakás al­kalmával búza, árpa vagy zabszal-­­mát rétegezni hogy értékesebb ta­karmánykeveréket nyerjünk. Minden gazdaság haladéktalanul szerezze be a szükséges rozsvetőmagot, hogy elegendő mennyiségű őszi takar­mányrozsot tudjanak vetni a tava­szi zöldtömeg biztosítására.A rajepi és városi mezőgazdasági tanácsoknak hozzá kell látniuk egy olyan takarmány mérleg elkészítésé­hez, melyben a kollektivisták egyé­ni tulajdonában lévő állatok szá­mára szükséges takarmányt is fel­tüntetik. Ily módon meg tudják hatá­rozni pontosan milyen mennyiségű szénát adhatnak el a szomszédos vidékeknek. Ajánlatos az eladásra szánt szénát bálákba kötözni. A gazdaságok és traktor állomások szénaprését ezért már most munká­ba kell állítani. iDús­a, cukorrépa levele — abból­ lesz a jó nedvdús takarmány — álla­pítják meg a Cistei-i kollektivisták Széna, siló a gyümölcsösben Az apoldi állami gazdaság tavalyhoz képest most a tej literét 10 bánival olcsóbban állítja elő. Ez pedig döntő mértékben járul ho­z­z­á ahhoz, hogy az idén több százezer lejes, ha ugyan nem milliós jöve­delemmel zárja az évet. Kétségtelen, hogy a termelési kiadások csökkentéséhez döntő mér­tékben járult hozzá az olcsó takarmány. Noha a gazdaság nem rendelkezik legelővel, még­sem voltak a nyáron nagyobb takarmányozási problémáink , igyekszünk mindent elkövetni, hogy a télen se legyenek nagyobb ne­hézségeink. Nálunk nyáron a zöld futószalag képezi a takarmányozás alapját. Takarmányrozs, borsó, napraforgó, lucerna, lóhere, kukorica­­csalamádé követik egymást nyáron, télen pedig a silóra, szénára alapozunk. Gazdaságunknak tejtermelési és gyümölcstermelési jellege van. Igyekeztünk ezt a két üzemágat megfelelőképpen összehangolni, éppen ezért fiatal gyümölcsöseink nagy részében takarmánynövényeket vetet­tünk. Ebben az évben fejőstehenenként több mint 3000 literes hozamot akarunk elérni. Ezt pedig csak úgy tudjuk biztosítani, ha tehenenként legalább 12—13 tonna silótakarmányt vermelünk el. Nos, a gyümölcsös­ben termesztett takarmányok, valamint az önálló kultúrában termesztett silókukorica, kobakos és gyökgumós takarmányok révén meg is valósítjuk ezt a célunkat. Egyébként nagy területen termesztettünk köztesként tököt is. Úgy hogy a nedvdús takarmányokat biztosítani fogjuk teljes egészében. A gyümölcsösben szénának való bükkönyt is termesztettünk. Sajnos a csapadékban szegény időjárás miatt a hektáronkénti termés nem ha­ladta meg a 100 mázsát. Mindenesetre így is sok szénához jutunk. Ha ősszel vetettünk volna bükkönyt, akkor bizony most dupla termést taka­ríthattunk volna be. Különben őszi mélyszántásba vetettünk, tavasszal tárcsáztuk a földet. Igyekeztünk még a hólébe vetni a magot. Jövőre még nagyobb területen termesztünk gyümölcsöseinkben siló­nak és szénának valót. Messzemenően fogjuk kihasználni ezt a takarmá­nyozási forrást, annál is inkább, mivel egy tonna bükköny termése még 80 tejbe sem kerül, így hát lehetőségünk lesz tovább csökkenteni a tej és a többi állati eredetű termék előállítási árát. MIHAILESCU GHEORGHE, az apoldi állami gazdaság mérnöke Minden forrást! A száraz időjárás nem kímélte a legelőket sem. Sok helyen bizony­­ kisült a fűtakaró. Némely kollektív­­ gazdaságban azonban kifogtak az aszályon. Kezdetnek mintegy 160 hektáron öntözték a legelőket. Ter­mészetesen nőtt a fűhozam. Az ál­­j­­í­latok bőséges takarmányhoz jutot-­­ tak. Több gazdaságban felülvetéssel­­ javítottuk a legelőket. Félkenyéren, is Romoson fűmagparcellákat létesí­tettünk. Jövőre ily módon több ezer hektáron alkalmazhatunk felülve­­tést. Számos helyen szakaszos legel­tetéssel, trágyázással igyekeztünk megfelelőképpen kihasználni és karbantartani a legelőket. Ott pe­dig, ahol a legelő füve mégsem bizonyult elégségesnek, termesztett takarmányokkal pótoltuk a nyári eleséget. Most figyelmünk központjában a téli takarmányalap megteremtése áll. Ennek érdekében kihasználunk minden forrást. Besilózunk min­dent, amit csak fel lehet etetni. Többezer hektáron vetettünk má­sodvetésként kukoricát, takarmány­cirkot. Szénát készítünk a zsenge akác, fűz, tölgy stb. levelekből is. Számos helyen az erdőkből össze­gyűjtik a bükk és tölgymakkot. Az összes lehetőségek kihasználása ré­vén módunk lesz mintegy 300 tonna szálastakarmányt más rajonoknak is átadni. Itt kell szólanom arról is, hogy az elmúlt évben a Gioagiu-i kollek­tív gazdaság igen jó takarmánypót­lékról gondoskodott. A kukorica­szál ugyanis, ha kellőképpen ke­zelik sok értékes takarmányt he­lyettesíthet. Persze nem mindegy, hogy a kóré milyen állapotban ke­rül az állatok elé. Későn levágva, szárazon a jászolba téve, csakugyan nem ér sokat. Megfelelőképpen — levelesrépafejjel stb. filózva viszont jó eleségnek bizonyul. Az említett gazdaságban kipróbálták — jó eredménnyel — a kukoricaszár más értékesítési módját is. Sóoldatos kezeléssel tettük emészthetőbbé a kerét. Éspedig úgy, hogy esetenként min­dig felszecskázták a másnap szükséges ku­koricaszár mennyiséget, ezt belocsolták 5 szá­zalékos sós vízzel. (300 kiló szecskához 100 li­ter oldatot használtak). Reggel pedig előkészí­tették az esti takar­mányfejadagot. 1j Mondhatom, hogy a Si­lózott kukoricakáré e­­tetése kedvezően ha­tott a tejtermelés ala­kulására is. Sikerült biztosítani az egyenle­tes s viszonylag n­ágy tejhozamot. Ezt a mód­szert nyilvánvalóan az idén általánosítjuk, al­kalmazni fogjuk rajo­­nunk minden kollektív­­ gazdaságában. A fontos­­ az, hogy az állatokat is zökkenőmentesen telel­tessük át. BACILA ANA a Szászváros rajoni­­ mezőgazdasági tanács állattenyésztési osztá­­lyának vezetője Boglyázzák a kiváló minőségű lucernaszénát a felkenyeri kollektivisták ELŐRE SOK ÉS JÓ ELESÉGET Kollektív gazdaságunkban a szi­­lázs alaptakarmány. Ebben az év­ben nem kevesebb mint 360 tonna silókukoricát vermelünk el. De nem­csak silókukoricát tartósítunk télire más takarmánynak valót is besi­­lóztunk, gödörbe kerülnek a kerté­szeti maradványok, zöldség­levelek stb. Úgyhogy mennyiségileg bizto­sítottuk a téli takarmányok zömét. Természetesen nem elég csak sok takarmányról gondoskodni. Jó takarmányozás révén érhetünk el csakis nagy állati termelést, ezért nagy figyelmet szentelünk a silózás körülményeire, a takarmány tárolá­­sára. A vermelések megkezdése előtt kitakarítottuk, megjavítottuk és fertőtlenítettük az összes siló­gödröket. Ilyenformán el fogjuk ke­rülni a takarmányok rothadását, megpenészesedését. Úgy szerveztük meg a takarmányok betakarítását és szállítását, hogy a silózással néhány nap alatt végezzünk. Szükség van erre annál is inkább, mert a nap hevének, a szélnek kitett kukorica sokat veszít nedvességtartalmából. Szecskázógéppel aprítottuk fel a silónak valót, egy-két centis dara­bokra, így aztán biztosítani tudjuk azt, hogy a takarmány jól megüle­pedjék. Nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a silótakarmányt lég­mentesen tároljuk, ezért gondosko­dunk arról, hogy a bevermelt ele­­ségit alaposan ledöngöljük, tapos­suk. Hiszen minél jobban kiszorít­­juk belőle a levegőt, annál kevesebb tápérték megy veszendőbe. Úgy szerveztük meg a szecskázóit, hogy naponta legalább egy silógödröt megtöltsünk. Nagy gondot fordítunk a silók befedésére. Tapasztalataink szerint a silók takarására sok­féle mód­szer alkalmazható. Megfelelnek a szalmabálák, alkalmas ilyen célra a cukorgyári répaszelet is. A föld­réteges takarás ugyancsak megfe­lelő, ez esetben azonban vigyázni kell arra, hogy a takarmány be ne fülledjen. Számításaink szerint fejőstehenen­ként 10 tonna silótakarmányt kell tárolnunk, a növendékállatoknak pe­dig egyedenként 5 tonnát. Ilyen fej­adaggal biztosíthatjuk a tejtermelés növekedését, a fiatal állatok gyors fejlődését. Természetesen a kuko­ricán, a rozson kívül például káposz­ta és répalevelet is besilózunk, amelyeket pelyvával keverünk. Jó Silótakarmány készül majd a kerti­­hulladékokból és a kukoricaszárból is. Ezeket majd cukorgyári melasz­­szal keverjük úgy, hogy ízletes eleséget tehetünk majd a jászolba. Gazdaságunkban nagy fontossá­got tulajdonítunk a takarmányrozs termesztésének. Hiszen ez az eszten­dő első zöldtakarmánya. A tél elta­karodása után hamarosan vágni, etetni lehet, tehát olyankor, amikor rendszerint takarmányszűkében va­gyunk. A takarmányrozzsal indítjuk rendszerint a zöldfutószalagot. Miu­­tán etetni kezdjük a tejtermelés nyomban emelkedik. És igen jó a rozs szilázsként is. Ezért is silóztunk belőle olyan nagy mennyiséget. A takarmányrozs silózásának leg­alkalmasabb idejére is érvényes az, ami a kukoricára. Akkor vágtuk, amikor a szemek tejes-viaszérésben voltak. A szilázs minősége kitűnő, november-decemberben kezdjük e­­tetni. Ezen az őszön még nagyobb területen vetünk takarmányrozsot, így aztán elejét vesszük a kora tavaszi takarmányozási gondoknak is. Miután pedig betakarítjuk, nyomá­ba kukoricát vetünk. Egyazon terü­letről tehát két termést takarítunk be. Most 150 fejőstehenünk van, jövőre több, mint 200 lesz. Az évi tejhozam 2500 liter körül mozog. Mindezt annak köszönhetjük, hogy elegendő és kiváló minőségű takar­mányt biztosítunk az állatoknak, gondoskodva ugyanakkor­­ a folya­matos, zökkenőmentes takarmányo­­zásról is. ANGHEL IOAPI a szentandrási kollektív gazdaság alelnöke Szép a kukorica a mihálci kollektív gazdaságban, jut a silónak, s marad szemnek is bőven SZAKSZERŰEN Nálunk is meg­növekedett az állat­állomány. Takar­­m­ánym­ér­legünk sze­rint ebben az évben szükségünk volna mintegy 600 tonna szénára, 438 tonna siló­s takarmányra, több mint 200 tonna takarmánycukorrépá­ra és 100 tonna ab­rakra. Első pillan­tásra úgy tűnne, hogy bizony nem futja erőnkből. Nos még­sem szorulunk vásárlásra. Azt is megmondom miért nem. A természetes kaszálón kívül jócs­kán termett pillan­gósszéna is s ehhez hozzájön még a kü­lönféle szalmakeve­rék, a silókukorica olyan, hogy ha kellő­képpen gazdálkodunk vele tavaszig is elég lesz, szépen fejlődött 3 takarmánykukori­ca, a tervezett hektá­ronkénti 210 mázsa helyett 300-at is be­takarítunk s felül­múltuk az előirány­zott terméshozamot árpából is meg zab­ból is. Gazdaságunkban i­­ratlan törvény, hogy abból, ami megter­mett cseppnyi se vesszen el. A mérle­get éppen olyan gyakran használjuk, mint a vasvillát. Mindennap lemérjük a fejadagot, a sílót éppen úgy, mint a szénát, hogy az ab­lakról ne is beszél­jünk- Bárki megfor­dulhat istállóinkban, itt aztán aligha buk­kan a pocsékolás nyomára. Lám csak most is van jókora kazlunk a tavaly termesztett pillangó­sok szalmájából. Annyit etetünk, a­­mennyi takarmány­nyal az állatok a leg­nagyobb hozamot ad­ják. Meg aztán gond­dal tároljuk a kos­zet. Még a szalmát is száraz helyen tart­juk. A kazlakból egyszer annyi szénát mérünk ki, amennyi egy nap alatt elfogy hogy ne menjen sem­mi se tönkre belőle. Egyszóval beosztás­sal élünk, a hiányo­kat más takarmá­nyokkal pótoljuk. Ezért merem olyan biztosan állítani, hogy nálunk az idén sem lesz üres a já­szol. Az állatok jó­erőben érik meg a tavaszt. VARGA FERENC a dévai kollektív gazdaság fejő-gondozója 1962. szeptember 1., szombat (Éjszakai legeltetéssel ! Gazdaságunk mindössze két esz-e­ztendős. Sok nagyüzemi tapaszta-«­llattal még nem rendelkezünk. Ám­­­a fejlett termeléstechnikai, állat-­­­tenyésztési módszerek nagy hasz­­­náról immár volt alkalmunk meg­győződni. Minthogy sok jó lehet]­­tőség kínálkozik az állattenyész-­­­tés fejlesztésére nyilvánvalóan el-] Esősorban állatok tartására rendez­kedtünk be. Arra törekedtünk,]­­hogy kedvező feltételeket biztosít-]­­sunk a jövedelmező jószágte­­­nyésztésnek. A munkát azzal kezd­etük, hogy hozzáfogtunk a legelők] >fej­javításához. } A tél folyamán 150 hektárnyi] (legelőnkre műtrágyát szórtunk,] (nagy területen felülvetést is végez­ ‹ (tünk. Ennek nyomán szépen sár-] riadt a fű. Most is legeltethetünk. (Persze a karbantartás még nem› (elegendő a hozam növeléséhez.] (Gondoskodni kell a legelők ész-‹ (szerű kihasználásáról is. Éppen] (ezért megszerveztük a szakaszos.] (éjszakai legeltetést. Nyári szállás- ‹ /helyet építettünk a legelőkön. Az* (állatokat csak késő ősszel hajtjuk] \be. Az éjszakai legeltetés nyomán › ] jelentősen nőtt a tejhozam. Év vé-­ igéig minden bizonnyal megvaló-] á sítjuk a 2500 literes fejési átlagot.­­ (Természetesen jövőre, az alapos] (tenyésztői munka s az ésszerű ta-t (karmányozás révén ez a hozam] |növekedni fog. Ami pedig a téli takarmányé­] (kát illeti, ügyeltünk arra, hogy a] (ter­més, szálas takarmányok mel­­­­lett legyen elegendő fehérjében] (gazdag elején is. Éppen ezért] (mintegy 80 hektárnyi lóhere és a flucerna termését besilóztuk. Ilyen­] (formán bőven lesz az abrak mel­lett más­­termelőtakarmányunk is. 1Pontos szabvány szerint fogunk] (etetni, hogy elkerüljük az esetle­e­­ges pazarlásokat. FLOCA PETRE a rehói kollektív gazdaság elnöke A lapusnyaki kollektív gazda­ság ebben az évben 100 férőhe­lyes tehénistállót, 100 férőhelyes fiaztatót, juhhodályt, nagy ba­romfiólat épít. Az állatállomány értéke közel 700 000 lej. A belter­jes gazdálkodásnak köszönhetően a munkaegység értéke meghalad­­ja a 30 lej._______•­­ : • » Hunyad tartományban a fejős tehén állomány év végéig 86 250 re emelkedik. 1962 ben a kollektív gazdasá­gok készpénzjövedelme a tavalyi 62 543 586 lejről 133 761 000 lejre növekedik. Szalma, akáchajtás, tűzlevél-ta­karmán­y Mi tagadás, a mi gazdaságunkban tavaly sem volt idén sem lesz takar­mányozási gond. Sőt, állatainkat sok­oldalú, bőséges takarmányozásban részesíthetjük. Egyszerű a titok ma­gyarázata : körültekintéssel gazdál­kodunk. Nálunk például még most is van 20 vagon tavaly besilózott kuko­rica, amihez még hozzá sem nyúl­tunk. Tavaly ősszel ugyanis jókora területen rozsot vetettünk, amit kora­tavasszal juttattunk az állatok elé, így aztán megtakarítottuk a silókuko­ricát. Jó lesz az majd az őszre. Gazdagon fizet idei silókukoricánk is, mintegy 500 mázsát hektáronként. Lesz elegendő nedvdús takarmány, de nem lesz hiány szálasokban sem. Igaz, réti széna nálunk sem termett erősen sok, kaszálókban sem bővel­kedünk. Termesztettünk viszont nagy területen lucernát s elegendő zab mea árpaszénával rendelkezünk. Nos, a szalma lucernával keverve, ha szilázst is adagolunk mellé még alaptakar­mánynak is megfelel. Most rétegez­zük éppen lucernával a szalmát, öt­ven vagonnal teszünk el belőle télire , ezzel temérdek szénát takarítunk meg. Ha nem használunk mi széna ava­gánt más takarmánynak valót is Er­dőszélén, befásodott területek mellett tartjuk rendszerint a juhokat. Nyáron itt legelésznek. Itt is teleltetjük őket hiszen itt a téli takarmánylelőhelyük is. Szárított, helyesebben fonnyasz­­tott falombot etetünk velük. A korán szedett tölgy, akác vagy fűzfalevelek tápértéke ugyanis a réti széna tápérté­kének mintegy felével egyenlő. Vagy­is két mázsa ,,lombszénával“ egy mázsa réti szénát tudunk helyettesí­teni. Nyilvánvaló a gyengébb minő­ségű eleséget abraktakarmánnyal pó­toljuk. Ha vajoni viszonylatban alkal­mazzák ezt a szénacsinálási mód­szert, legkevesebb 125 vanonnyi érté­kesebb kaszáló vagy réti szénét ta­karíthatunk meg. S van erre lehető­ség Pádon, Giagián, Bábolnán, Fol­ton, Serényen, Alkenyéren, Felke­nyéren s a­ tartomány többi kollektív gazdaságában is, honv­é.dy- haszno­sítsák a fák zsenge lombozatát. Hogyan készül hát a falevél széna? Ilyenkor levágjuk a fiatal leveles ága­kat. Természetesen dús lombú, fejles fákról. A levélzetet ezután egy-két napon át szikkasztjuk, fennyasszuk. Majd kazlakba rakjuk akár a szénát. A kazlak szélére karókat ásunk, ezek közé rakjuk a leveles ágakat. A ka­­­­zal hossza 6-8 méter, szélessége 2-3 méter. A „takarmány" tav marad az­tán egészen téna. A juhok egyenesen a kazalból eszik a számukra készített télirevalót. Arra kell üevelni, hogy a szárított levélzet megőrizze zöld szí­nét. Ilyenkor ugyanis legmagasabb a­­ tápértéke s az állatok jóízűen fo­gyasszák. Nemegyszer alkalmaztuk régebben a teleltetésnek ezt a mód­szerét, elhullás nem volt, a termelés sem csökkent. DRAGAN ION, a prékászi kollektív gazdaság brigádvezetője

Next