Előre, 1962. szeptember (16. évfolyam, 4615-4640. szám)
1962-09-01 / 4615. szám
2 amt«Mü[aici MilS[ Mezőgazdasági tanácson, szakemberek dolga Hunyad tartomány az ország egyik legjelentősebb állattenyésztő vidéke. A hegyvidéki kaszálók, a nagy kiterjedésű legelők, megannyi kiváló takarmánylelőhelyek. Hogyan használják ki ezeket az idén a tartomány szocialista gazdaságai ? E nagy fontosságú kérdéssel kapcsolatban beszélgettünk el BELA NICOLAE mérnök elvtárssal, a tartományi mezőgazdasági tanács alelnökével. — Milyen lehetőségek kínálkoznak az idei takarmányozási tervfeladatok teljesítésére ? A száraz időjárás miatt a takarmányalap megteremtése nem könnyű tennivaló. Bár tartományunk kollektív gazdaságai közel 40.000 hektár kaszálóval és több mint 33.000 hektár termesztett takarmányos területtel rendelkeznek, a fent említett ok miatt egyes helyeken hiány mutatkozik. A hiányzó takarmánymenynyiséget 3161 hektár tarlóba vetett csalamádéval, kukoricaszárral, leveles répafejjel, kerti hulladékokkal stb. fogjuk pótolni. Már most megtettük a szükséges intézkedéseket arra nézve, hogy a termés betakarítása után a kukoricaszárat azonnal levágják és répa- vagy káposztalevéllel keverve silógödrökbe rakják. Jelen pillanatig közel 7000 tonna silótakarmányt vermeltünk el. Valamennyi állami és kollektív gazdaságban felülvizsgálták a takarmánymérlegeket és intézkedéseket hoztunk, hogy a helyi források maximális kihasználásával a hiányokat pótoljuk. Tartományi és rajoni szinten különleges munkakollektívákat alakítottunk, melyek gondoskodnak az összes takarmányok számbavételéről, kellő tárolásáról stb. A fentebb említett intézkedések alapján, minden lehetőséget megteremtettünk, hogy tartományunkban elegendő mennyiségű eleséget biztosítsunk az állatok számára, hogy más vidékeknek is adhassunk el szénaféléket. — Mit tesznek a tervek teljesítése érdekében? Hogyan javítják fel a természetes gyepes területeket ? Megfelelő-e a silózás üteme ?_____________________ A kaszálók és legelők feljavítása érdekében több mint 38.000 hektár területet megtisztítottunk a tövisbozótoktól és más haszontalan kártékony növényektől, 800 hektárnyi területtel növeltük a legelők zónáját. A bokorirtás jelenleg is folyik. Több mint 300 hektáron végeztünk talajeróziót leküzdő munkálatokat, közel 6000 hektáron pedig trágyázással növeltük a zöldtömeghozamot. Megtettük a szükséges intézkedéseket annak érdekében is, hogy a széna idejében elkészüljön. Jelen pillanatig több mint 93.000 hektár kaszálóról lekerült a széna. Úgy véljük, szeptember elején a havasi vidékeken is véget ér a széna betakarítása. Meggyorsult az erdőben és gyümölcsösökben termett fű kaszálása és elraktározása is. Több helyen javában ütemesen silózzák a kukoricát. — Milyen feladatok hárulnak a rajoni mezőgazdasági tanácsokra, a szakemberekre, a kollektív gazdaságok vezető tanácsaira a takarmányalap biztosítása szempontjából?___________ A takarmányalap megteremtése érdekében a rajoni mezőgazdasági tanácsoknak sürgős intézkedéseket kell foganatosítaniuk, hogy a takarmánynövényeket mindenütt idejében összegyűjtsék. Meg kell gyorsítani a silózás ütemét Gyulafehérvár, Bród és Marosillye rajonokban. A tartományi mezőgazdasági tanács utasításai alapján valamennyi gazdaságban szervezzenek külön csoportokat a juhtakarmánynak szánt falomb összegyűjtésére. Az erdészeti hivatalok pedig haladéktalanul jelöljék ki az erre alkalmas erdőterületeket. A mezőgazdasági tanácsoknak nyomon kell követniük a takarmányok betakarítását. Az összes búza és zabszalmát haladéktalanul össze kell szedni a mezőkről és az állatszállásokhoz kell szállítani. A szemeskukorica betakarítása után egy napot se várjanak a kukoricaszár levágásával és besilózásával. A mezőn maradt szénaféleségeket (különösen, amit ezután készítünk) a helyszínen rakjuk össze. Ajánlatos a széna közé már a kazalbarakás alkalmával búza, árpa vagy zabszal-mát rétegezni hogy értékesebb takarmánykeveréket nyerjünk. Minden gazdaság haladéktalanul szerezze be a szükséges rozsvetőmagot, hogy elegendő mennyiségű őszi takarmányrozsot tudjanak vetni a tavaszi zöldtömeg biztosítására.A rajepi és városi mezőgazdasági tanácsoknak hozzá kell látniuk egy olyan takarmány mérleg elkészítéséhez, melyben a kollektivisták egyéni tulajdonában lévő állatok számára szükséges takarmányt is feltüntetik. Ily módon meg tudják határozni pontosan milyen mennyiségű szénát adhatnak el a szomszédos vidékeknek. Ajánlatos az eladásra szánt szénát bálákba kötözni. A gazdaságok és traktor állomások szénaprését ezért már most munkába kell állítani. iDúsa, cukorrépa levele — abból lesz a jó nedvdús takarmány — állapítják meg a Cistei-i kollektivisták Széna, siló a gyümölcsösben Az apoldi állami gazdaság tavalyhoz képest most a tej literét 10 bánival olcsóbban állítja elő. Ez pedig döntő mértékben járul hozzá ahhoz, hogy az idén több százezer lejes, ha ugyan nem milliós jövedelemmel zárja az évet. Kétségtelen, hogy a termelési kiadások csökkentéséhez döntő mértékben járult hozzá az olcsó takarmány. Noha a gazdaság nem rendelkezik legelővel, mégsem voltak a nyáron nagyobb takarmányozási problémáink , igyekszünk mindent elkövetni, hogy a télen se legyenek nagyobb nehézségeink. Nálunk nyáron a zöld futószalag képezi a takarmányozás alapját. Takarmányrozs, borsó, napraforgó, lucerna, lóhere, kukoricacsalamádé követik egymást nyáron, télen pedig a silóra, szénára alapozunk. Gazdaságunknak tejtermelési és gyümölcstermelési jellege van. Igyekeztünk ezt a két üzemágat megfelelőképpen összehangolni, éppen ezért fiatal gyümölcsöseink nagy részében takarmánynövényeket vetettünk. Ebben az évben fejőstehenenként több mint 3000 literes hozamot akarunk elérni. Ezt pedig csak úgy tudjuk biztosítani, ha tehenenként legalább 12—13 tonna silótakarmányt vermelünk el. Nos, a gyümölcsösben termesztett takarmányok, valamint az önálló kultúrában termesztett silókukorica, kobakos és gyökgumós takarmányok révén meg is valósítjuk ezt a célunkat. Egyébként nagy területen termesztettünk köztesként tököt is. Úgy hogy a nedvdús takarmányokat biztosítani fogjuk teljes egészében. A gyümölcsösben szénának való bükkönyt is termesztettünk. Sajnos a csapadékban szegény időjárás miatt a hektáronkénti termés nem haladta meg a 100 mázsát. Mindenesetre így is sok szénához jutunk. Ha ősszel vetettünk volna bükkönyt, akkor bizony most dupla termést takaríthattunk volna be. Különben őszi mélyszántásba vetettünk, tavasszal tárcsáztuk a földet. Igyekeztünk még a hólébe vetni a magot. Jövőre még nagyobb területen termesztünk gyümölcsöseinkben silónak és szénának valót. Messzemenően fogjuk kihasználni ezt a takarmányozási forrást, annál is inkább, mivel egy tonna bükköny termése még 80 tejbe sem kerül, így hát lehetőségünk lesz tovább csökkenteni a tej és a többi állati eredetű termék előállítási árát. MIHAILESCU GHEORGHE, az apoldi állami gazdaság mérnöke Minden forrást! A száraz időjárás nem kímélte a legelőket sem. Sok helyen bizony kisült a fűtakaró. Némely kollektív gazdaságban azonban kifogtak az aszályon. Kezdetnek mintegy 160 hektáron öntözték a legelőket. Természetesen nőtt a fűhozam. Az áljílatok bőséges takarmányhoz jutot- tak. Több gazdaságban felülvetéssel javítottuk a legelőket. Félkenyéren, is Romoson fűmagparcellákat létesítettünk. Jövőre ily módon több ezer hektáron alkalmazhatunk felülvetést. Számos helyen szakaszos legeltetéssel, trágyázással igyekeztünk megfelelőképpen kihasználni és karbantartani a legelőket. Ott pedig, ahol a legelő füve mégsem bizonyult elégségesnek, termesztett takarmányokkal pótoltuk a nyári eleséget. Most figyelmünk központjában a téli takarmányalap megteremtése áll. Ennek érdekében kihasználunk minden forrást. Besilózunk mindent, amit csak fel lehet etetni. Többezer hektáron vetettünk másodvetésként kukoricát, takarmánycirkot. Szénát készítünk a zsenge akác, fűz, tölgy stb. levelekből is. Számos helyen az erdőkből összegyűjtik a bükk és tölgymakkot. Az összes lehetőségek kihasználása révén módunk lesz mintegy 300 tonna szálastakarmányt más rajonoknak is átadni. Itt kell szólanom arról is, hogy az elmúlt évben a Gioagiu-i kollektív gazdaság igen jó takarmánypótlékról gondoskodott. A kukoricaszál ugyanis, ha kellőképpen kezelik sok értékes takarmányt helyettesíthet. Persze nem mindegy, hogy a kóré milyen állapotban kerül az állatok elé. Későn levágva, szárazon a jászolba téve, csakugyan nem ér sokat. Megfelelőképpen — levelesrépafejjel stb. filózva viszont jó eleségnek bizonyul. Az említett gazdaságban kipróbálták — jó eredménnyel — a kukoricaszár más értékesítési módját is. Sóoldatos kezeléssel tettük emészthetőbbé a kerét. Éspedig úgy, hogy esetenként mindig felszecskázták a másnap szükséges kukoricaszár mennyiséget, ezt belocsolták 5 százalékos sós vízzel. (300 kiló szecskához 100 liter oldatot használtak). Reggel pedig előkészítették az esti takarmányfejadagot. 1j Mondhatom, hogy a Silózott kukoricakáré etetése kedvezően hatott a tejtermelés alakulására is. Sikerült biztosítani az egyenletes s viszonylag nágy tejhozamot. Ezt a módszert nyilvánvalóan az idén általánosítjuk, alkalmazni fogjuk rajonunk minden kollektív gazdaságában. A fontos az, hogy az állatokat is zökkenőmentesen teleltessük át. BACILA ANA a Szászváros rajoni mezőgazdasági tanács állattenyésztési osztályának vezetője Boglyázzák a kiváló minőségű lucernaszénát a felkenyeri kollektivisták ELŐRE SOK ÉS JÓ ELESÉGET Kollektív gazdaságunkban a szilázs alaptakarmány. Ebben az évben nem kevesebb mint 360 tonna silókukoricát vermelünk el. De nemcsak silókukoricát tartósítunk télire más takarmánynak valót is besilóztunk, gödörbe kerülnek a kertészeti maradványok, zöldséglevelek stb. Úgyhogy mennyiségileg biztosítottuk a téli takarmányok zömét. Természetesen nem elég csak sok takarmányról gondoskodni. Jó takarmányozás révén érhetünk el csakis nagy állati termelést, ezért nagy figyelmet szentelünk a silózás körülményeire, a takarmány tárolására. A vermelések megkezdése előtt kitakarítottuk, megjavítottuk és fertőtlenítettük az összes silógödröket. Ilyenformán el fogjuk kerülni a takarmányok rothadását, megpenészesedését. Úgy szerveztük meg a takarmányok betakarítását és szállítását, hogy a silózással néhány nap alatt végezzünk. Szükség van erre annál is inkább, mert a nap hevének, a szélnek kitett kukorica sokat veszít nedvességtartalmából. Szecskázógéppel aprítottuk fel a silónak valót, egy-két centis darabokra, így aztán biztosítani tudjuk azt, hogy a takarmány jól megülepedjék. Nagy fontosságot tulajdonítunk annak, hogy a silótakarmányt légmentesen tároljuk, ezért gondoskodunk arról, hogy a bevermelt eleségit alaposan ledöngöljük, tapossuk. Hiszen minél jobban kiszorítjuk belőle a levegőt, annál kevesebb tápérték megy veszendőbe. Úgy szerveztük meg a szecskázóit, hogy naponta legalább egy silógödröt megtöltsünk. Nagy gondot fordítunk a silók befedésére. Tapasztalataink szerint a silók takarására sokféle módszer alkalmazható. Megfelelnek a szalmabálák, alkalmas ilyen célra a cukorgyári répaszelet is. A földréteges takarás ugyancsak megfelelő, ez esetben azonban vigyázni kell arra, hogy a takarmány be ne fülledjen. Számításaink szerint fejőstehenenként 10 tonna silótakarmányt kell tárolnunk, a növendékállatoknak pedig egyedenként 5 tonnát. Ilyen fejadaggal biztosíthatjuk a tejtermelés növekedését, a fiatal állatok gyors fejlődését. Természetesen a kukoricán, a rozson kívül például káposzta és répalevelet is besilózunk, amelyeket pelyvával keverünk. Jó Silótakarmány készül majd a kertihulladékokból és a kukoricaszárból is. Ezeket majd cukorgyári melaszszal keverjük úgy, hogy ízletes eleséget tehetünk majd a jászolba. Gazdaságunkban nagy fontosságot tulajdonítunk a takarmányrozs termesztésének. Hiszen ez az esztendő első zöldtakarmánya. A tél eltakarodása után hamarosan vágni, etetni lehet, tehát olyankor, amikor rendszerint takarmányszűkében vagyunk. A takarmányrozzsal indítjuk rendszerint a zöldfutószalagot. Miután etetni kezdjük a tejtermelés nyomban emelkedik. És igen jó a rozs szilázsként is. Ezért is silóztunk belőle olyan nagy mennyiséget. A takarmányrozs silózásának legalkalmasabb idejére is érvényes az, ami a kukoricára. Akkor vágtuk, amikor a szemek tejes-viaszérésben voltak. A szilázs minősége kitűnő, november-decemberben kezdjük etetni. Ezen az őszön még nagyobb területen vetünk takarmányrozsot, így aztán elejét vesszük a kora tavaszi takarmányozási gondoknak is. Miután pedig betakarítjuk, nyomába kukoricát vetünk. Egyazon területről tehát két termést takarítunk be. Most 150 fejőstehenünk van, jövőre több, mint 200 lesz. Az évi tejhozam 2500 liter körül mozog. Mindezt annak köszönhetjük, hogy elegendő és kiváló minőségű takarmányt biztosítunk az állatoknak, gondoskodva ugyanakkor a folyamatos, zökkenőmentes takarmányozásról is. ANGHEL IOAPI a szentandrási kollektív gazdaság alelnöke Szép a kukorica a mihálci kollektív gazdaságban, jut a silónak, s marad szemnek is bőven SZAKSZERŰEN Nálunk is megnövekedett az állatállomány. Takarmánymérlegünk szerint ebben az évben szükségünk volna mintegy 600 tonna szénára, 438 tonna silós takarmányra, több mint 200 tonna takarmánycukorrépára és 100 tonna abrakra. Első pillantásra úgy tűnne, hogy bizony nem futja erőnkből. Nos mégsem szorulunk vásárlásra. Azt is megmondom miért nem. A természetes kaszálón kívül jócskán termett pillangósszéna is s ehhez hozzájön még a különféle szalmakeverék, a silókukorica olyan, hogy ha kellőképpen gazdálkodunk vele tavaszig is elég lesz, szépen fejlődött 3 takarmánykukorica, a tervezett hektáronkénti 210 mázsa helyett 300-at is betakarítunk s felülmúltuk az előirányzott terméshozamot árpából is meg zabból is. Gazdaságunkban iratlan törvény, hogy abból, ami megtermett cseppnyi se vesszen el. A mérleget éppen olyan gyakran használjuk, mint a vasvillát. Mindennap lemérjük a fejadagot, a sílót éppen úgy, mint a szénát, hogy az ablakról ne is beszéljünk- Bárki megfordulhat istállóinkban, itt aztán aligha bukkan a pocsékolás nyomára. Lám csak most is van jókora kazlunk a tavaly termesztett pillangósok szalmájából. Annyit etetünk, amennyi takarmánynyal az állatok a legnagyobb hozamot adják. Meg aztán gonddal tároljuk a koszet. Még a szalmát is száraz helyen tartjuk. A kazlakból egyszer annyi szénát mérünk ki, amennyi egy nap alatt elfogy hogy ne menjen semmi se tönkre belőle. Egyszóval beosztással élünk, a hiányokat más takarmányokkal pótoljuk. Ezért merem olyan biztosan állítani, hogy nálunk az idén sem lesz üres a jászol. Az állatok jóerőben érik meg a tavaszt. VARGA FERENC a dévai kollektív gazdaság fejő-gondozója 1962. szeptember 1., szombat (Éjszakai legeltetéssel ! Gazdaságunk mindössze két esz-eztendős. Sok nagyüzemi tapaszta-«llattal még nem rendelkezünk. Áma fejlett termeléstechnikai, állat-tenyésztési módszerek nagy hasznáról immár volt alkalmunk meggyőződni. Minthogy sok jó lehet]tőség kínálkozik az állattenyész-tés fejlesztésére nyilvánvalóan el-] Esősorban állatok tartására rendezkedtünk be. Arra törekedtünk,]hogy kedvező feltételeket biztosít-]sunk a jövedelmező jószágtenyésztésnek. A munkát azzal kezdetük, hogy hozzáfogtunk a legelők] >fejjavításához. } A tél folyamán 150 hektárnyi] (legelőnkre műtrágyát szórtunk,] (nagy területen felülvetést is végez ‹ (tünk. Ennek nyomán szépen sár-] riadt a fű. Most is legeltethetünk. (Persze a karbantartás még nem› (elegendő a hozam növeléséhez.] (Gondoskodni kell a legelők ész-‹ (szerű kihasználásáról is. Éppen] (ezért megszerveztük a szakaszos.] (éjszakai legeltetést. Nyári szállás- ‹ /helyet építettünk a legelőkön. Az* (állatokat csak késő ősszel hajtjuk] \be. Az éjszakai legeltetés nyomán › ] jelentősen nőtt a tejhozam. Év vé- igéig minden bizonnyal megvaló-] á sítjuk a 2500 literes fejési átlagot. (Természetesen jövőre, az alapos] (tenyésztői munka s az ésszerű ta-t (karmányozás révén ez a hozam] |növekedni fog. Ami pedig a téli takarmányé] (kát illeti, ügyeltünk arra, hogy a] (termés, szálas takarmányok mellett legyen elegendő fehérjében] (gazdag elején is. Éppen ezért] (mintegy 80 hektárnyi lóhere és a flucerna termését besilóztuk. Ilyen] (formán bőven lesz az abrak mellett mástermelőtakarmányunk is. 1Pontos szabvány szerint fogunk] (etetni, hogy elkerüljük az esetleeges pazarlásokat. FLOCA PETRE a rehói kollektív gazdaság elnöke A lapusnyaki kollektív gazdaság ebben az évben 100 férőhelyes tehénistállót, 100 férőhelyes fiaztatót, juhhodályt, nagy baromfiólat épít. Az állatállomány értéke közel 700 000 lej. A belterjes gazdálkodásnak köszönhetően a munkaegység értéke meghaladja a 30 lej._______• : • » Hunyad tartományban a fejős tehén állomány év végéig 86 250 re emelkedik. 1962 ben a kollektív gazdaságok készpénzjövedelme a tavalyi 62 543 586 lejről 133 761 000 lejre növekedik. Szalma, akáchajtás, tűzlevél-takarmány Mi tagadás, a mi gazdaságunkban tavaly sem volt idén sem lesz takarmányozási gond. Sőt, állatainkat sokoldalú, bőséges takarmányozásban részesíthetjük. Egyszerű a titok magyarázata : körültekintéssel gazdálkodunk. Nálunk például még most is van 20 vagon tavaly besilózott kukorica, amihez még hozzá sem nyúltunk. Tavaly ősszel ugyanis jókora területen rozsot vetettünk, amit koratavasszal juttattunk az állatok elé, így aztán megtakarítottuk a silókukoricát. Jó lesz az majd az őszre. Gazdagon fizet idei silókukoricánk is, mintegy 500 mázsát hektáronként. Lesz elegendő nedvdús takarmány, de nem lesz hiány szálasokban sem. Igaz, réti széna nálunk sem termett erősen sok, kaszálókban sem bővelkedünk. Termesztettünk viszont nagy területen lucernát s elegendő zab mea árpaszénával rendelkezünk. Nos, a szalma lucernával keverve, ha szilázst is adagolunk mellé még alaptakarmánynak is megfelel. Most rétegezzük éppen lucernával a szalmát, ötven vagonnal teszünk el belőle télire , ezzel temérdek szénát takarítunk meg. Ha nem használunk mi széna avagánt más takarmánynak valót is Erdőszélén, befásodott területek mellett tartjuk rendszerint a juhokat. Nyáron itt legelésznek. Itt is teleltetjük őket hiszen itt a téli takarmánylelőhelyük is. Szárított, helyesebben fonnyasztott falombot etetünk velük. A korán szedett tölgy, akác vagy fűzfalevelek tápértéke ugyanis a réti széna tápértékének mintegy felével egyenlő. Vagyis két mázsa ,,lombszénával“ egy mázsa réti szénát tudunk helyettesíteni. Nyilvánvaló a gyengébb minőségű eleséget abraktakarmánnyal pótoljuk. Ha vajoni viszonylatban alkalmazzák ezt a szénacsinálási módszert, legkevesebb 125 vanonnyi értékesebb kaszáló vagy réti szénét takaríthatunk meg. S van erre lehetőség Pádon, Giagián, Bábolnán, Folton, Serényen, Alkenyéren, Felkenyéren s a tartomány többi kollektív gazdaságában is, honvé.dy- hasznosítsák a fák zsenge lombozatát. Hogyan készül hát a falevél széna? Ilyenkor levágjuk a fiatal leveles ágakat. Természetesen dús lombú, fejles fákról. A levélzetet ezután egy-két napon át szikkasztjuk, fennyasszuk. Majd kazlakba rakjuk akár a szénát. A kazlak szélére karókat ásunk, ezek közé rakjuk a leveles ágakat. A kazal hossza 6-8 méter, szélessége 2-3 méter. A „takarmány" tav marad aztán egészen téna. A juhok egyenesen a kazalból eszik a számukra készített télirevalót. Arra kell üevelni, hogy a szárított levélzet megőrizze zöld színét. Ilyenkor ugyanis legmagasabb a tápértéke s az állatok jóízűen fogyasszák. Nemegyszer alkalmaztuk régebben a teleltetésnek ezt a módszerét, elhullás nem volt, a termelés sem csökkent. DRAGAN ION, a prékászi kollektív gazdaság brigádvezetője