Előre, 1962. szeptember (16. évfolyam, 4615-4640. szám)

1962-09-01 / 4615. szám

1962. szeptember 1.- szombat G­ENF GENF (Agerpres). — TASZSZ : A 18-as leszerelési bizottság augusztus 31-i plenáris ülésén a semleges ál­lamok képviselői ismét hangsúlyoz­ták a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének rendkívüli sür­gősségét. De Araujo Castro brazil küldött és R. Edberg svéd küldött hangsúlyozták, hogy minden kör­nyezetben — a légkörben, a koz­moszban, a víz alatt és a föld alatt — meg kell szüntetni a nukleáris kísérleti robbantásokat, és kérték a tárgyalások folytatását e cél eléré­­sére.Mindkét küldött ismételten fel­hívta a bizottság figyelmét arra, hogy a nyolc semleges állam emlék­irata alapul szolgál egy ilyen egyez­ményhez. Edberg úgy vélekedett, hogy ez az emlékirat a legjobb alap az egyezményre, a legjobb út a kompromisszum megvalósítására. A Dean, az USA küldötte az Egyesült Államok és Anglia nevé­ben megvizsgálás végett a bizottság elé terjesztette azt a javaslatot, hogy a három hatalom (Szovjetunió, az USA és Anglia) albizottsága, amely a nukleáris kísérletek meg­szüntetésének kérdésével foglalko­zik, folytassa munkáját a 18-as bi­zottság munkálatainak felfüggeszté­se idején is. A. Dean azonban nyom­ban hozzátette, hogy az albizottság tárgyalásainak alapjául az augusz­tus 27-én előterjesztett két angol­amerikai szerződéstervezet kell hogy szolgáljon, vagyis azok az okmá­nyok, amelyek közül az egyik, a kö­telező felügyeletre vonatkozó indo­kolatlan záradék következtében el­torlaszolja az utat az összes kísérle­tek megszüntetését illető megegye­zés felé, a másik pedig a földalatti robbantások törvényesítésére törek­szik. V. V. Kuznyecov, a szovjet kül­döttség vezetője kijelentette, hogy delegációja tanulmányozni fogja a brazil és svéd képviselő beszédét, amely érdeklődésre tarthat számot a bizottság előtt megvitatás alatt ál­ló kérdés szempontjából. A továbbiakban kijelentette, hogy a szovjet küldöttség meg fogja vizs­gálni az albizottság munkálatainak megszakítás nélküli folytatására vonatkozó angol-amerikai javaslatot. A szovjet küldött ugyanakkor hang­súlyozta, hogy amint e javaslatból kitűnik, az USA és Anglia most sem szándékszik tárgyalásokat folytatni a nyolc ország emlékirata alapján és nem igyekszik kompromisszumos megoldást találni, ahogyan azt a semleges országok indítványozzák. Az augusztus 31-i ülésen a kül­döttek folytatták a vitát a klasszi­kus fegyverzetek és termelésük első szakaszban való csökkentésének kérdéséről. A bizottság hétfőn, szeptember 3-án tartja következő ülését. A nukleáris fegyverkísérletek beszün­tetésének kérdése továbbra is a leszerelési bizottság napirendjén Az algériai helyzet ALGÍR (Agerpres).­­ A sajtótudó­sítók jelentéseiből kitűnik, hogy Al­gírban a feszült várakozás légköre uralkodik. A 4-es katonai körzet katonái (amelynek parancsnoksága nem hajlandó alávetni magát a Nem­zeti Felszabadító Front Politbürójá­­nak) a Kaszbah negyedben cirkálnak. A 4-es katonai körzet parancsnok­sága közleményt adott ki, s ebben rámutat hogy a Nemzeti Felszaba­dító Front Politbüróját támogató csa­patok körülzáró hadműveletet haj­tottak végre és jelenleg állásokat foglalnak el a 4-es katonai körzet területe körül. Sajtóügynökségek tudósítása sze­rint pénteken Algírban a lakosság tüntetéseken követelte hogy vegyék elejét a polgárháborúnak. Az Algériai Nemzeti Felszabadító Front Politbürója közleményt adott ki, melyben hangsúlyozza, hogy a központi hatalom szerve a Politbüro és rámutat, hogy „a nemzeti terület egy részén ezt a hatalmat megkapa­rintotta a 4-es katonai körzet tiszt­jeinek egy csoportja“. A közlemény a továbbiakban kifejti: „a most folyó tüntetések arról tanúskodnak, hogy a nép bizalommal van a Politbüro iránt“. A Politbüro azzal a felhívással for­dult a 4-es katonai körzet katonái­hoz, „hogy szigeteljék el a lázadó tiszteket és cinkosaikat". Ugyanakkor — jelenti Algírból a Reuter — a 4-es katonai körzet kato­nái augusztus 31-én elfoglalták a Nemzeti Felszabadító Front Politbü­­rójának székházát. Ben Bella, az ideiglenes kormány alelnöke augusztus 30-án ötnapos észak-algériai látogatása után vissza­érkezett Oránba. lt Annii* Újabb összetűzés a központi kormány HUliyUa csapatai és Csembe bandái között JOHANNESBURG (Agerpres). — A Johannesburgban megjelenő Star című újság beszámol arról, hogy Ka­­tangában újból összetűzésekre került sor a kongói központi kormány csa­patai és a katangai csendőrség kö­zött. Az Associated Press hírügy­nökség távirata alapján közölt tu­­­dósításból kitűnik, hogy a harcok Katanga keleti részében a rhodésiai határtól 120 mérföldre fekvő vidé­ken folynak. A megölt katangai csendőrök kö­zött hat fehérbőrű (két dél-afrikai) zsoldos holttestét találták meg. A Star arról is beszámol, hogy Kolvesi közelében a katangai had­állásokból tüzeltek az ENSZ egyik lökhajtásos repülőgépére. Vajon Csembe egyetért-e „az Egye­sült Nemzetek Szervezete által előter­jesztett kongói békéltetési tervvel“, ame­­lyet magába foglal a Belgium, Anglia és az USA által a katangai szakadár vezetőhöz intézett közös felhívás? Amint az Associated Press hírügy­nökség tudósítója jelenti, e három or­szág elisabethvillei konzuljai emlékira­tot nyújtottak át Csombenek. Mint ismeretes, ez a „békéltetési terv“, amelynek alapjait Washingtonban az USA és az európai gyarmati hatal­mak képviselőinek találkozóján dolgoz­ták ki, megegyezést irányoz elő a kon­gói központi kormány és a katangai sze­­paratisták vezetője között. Ennek lé­nyege az, hogy Csembe átengedje a központi kormánynak azon jövedelmek egy részét, amelyeket adóként szed be a Katanga gazdag ásványi kincseit ki­aknázó Union Miniere konszerntől. En­nek fejében a leopoldvillei kormány beleegyezik abba, hogy Kongót szövet­ségi állammá alakítsák át, amelyben Katanga széleskörű autonómiának ör­vendene, főként a gazdasági kapcsolatok és az altalaj kiaknázása terén. Már ez a tranzakció is hosszas alkudozások nyomán jött létre az USA, Anglia és Belgium között, amelyek kiaknázzák „Kongó kincsestárát“, ahogyan Katan­­gát nevezik. Az Associated Press tudósítójának értesülései szerint abban az emlékirat­ban, amelyet a konzulok nyújtottak át Csombenek, a nyugati hatalmak igye­keznek meggyőzni Katanga makacs „el­­nökét”, hogy fogadja el ezt az ENSZ- tervet. ELŐRE Kikiáltották Trinidad és Tobago függetlenségét PORT OF SPAIN (Agerpres). — A Port of Spain-i Vörösházban au­gusztus 31-én ünnepélyes külsősé­gek között kikiáltották Trinidad és Tobago új államot. Éjfélkor leeresz­tették az angol zászlót és helyébe kitűzték a vörös-fehér-fekete lobo­gót, így véget ért Nagy-Britannia 165 éves gyarmati uralma ezen a két Karibi-tengeri szigeten, amelyek elhatározták, hogy államszövetség­be tömörülnek. Az új állam a Brit Nemzetközösség tagja marad. A Trinidad és Tobago független­ségének kikiáltása alkalmából ren­dezett ünnepségek már augusztus 30-án délután megkezdődtek az if­júság nagygyűlésével és egy folklór­díszbemutatóval. Ezeken az ünnep­ségeken a két sziget lakosán kívül részt­­vesznek 51 ország képviselői. A France Presse jelentése szerint az új független állam lakossága au­gusztus 31-én egész nap nagyszabá­sú népünnepségeket rendezett és a városok utcáin a Calypso nemzeti táncot táncolta. Trinidad és Tobago a 15. tagja a Commonwealthnek. N. SZ HRUSCSOV, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke távira­tot intézett Eric Williamshoz, Trini­dad és Tobago állam miniszterelnö­kéhez, s ebben közli, hogy a szovjet kormány elismerte Trinidad és To­bago államot, amellyel hajlandó diplomáciai kapcsolatot létesíteni. (TASZSZ) Politikai ellentétek Bonnban BONN (Agerpres). — TASZSZ: Bonnban és Londonban fellángoltak a politikai szenvedélyek Adenauer kancellár botrányos televízió-beszé­dével kapcsolatban. A Die Welt című nyugatnémet lap hangsúlyozza: „a szövetségi kancel­lár úr az utóbbi időben gyakran ko­moly bosszúságot okozott a szövet­ségeseknek , de nem csupán az an­goloknak, hanem az amerikaiaknak is.“ „A kancellár idézte elő a London­nal való incidenst" című cikkében a Neue Rhein Zeitung hangsúlyozza: Adenauer nem titkolja, negatív ál­láspontra helyezkedik Angliának az Európai Gazdasági Közösséghez való csatlakozása kérdésében. A Westfälische Rundschau című lap úgy véli, hogy Bonn soha nem volt még olyan kellemetlen helyzet­ben, mint amilyet Adenauer jelenleg előidézett. Bonni hivatalos körök ugyanakkor kétségbeesett kísérletet tesznek arra, hogy enyhítsék Adenauer beszédé­nek következményeit. A kormány­saj­tó most azt bizonygatja, hogy Bonn London között nincsenek komoly ellenfetek. Ezzel kapcsolatban figyelmet érde­mel Schröder nyugatnémet külügy­miniszter interjúja, melyet a Sonn­tagsblatt című hetilapnak adott. Schröder síkraszállt Anglia csatlako­zásáért az Európai Gazdasági Közös­séghez és azért, hogy Nagy-Britannia egyenlő jogokkal vegyen részt az Európai Politikai Szövetségben. A Schröder és Adenauer nyilatko­zatai közti nyilvánvaló ellentmon­dással kapcsolatban Bonnban felme­rült a kérdés: vajon Schröder egy­szerűen a Német Szövetségi Köztár­saság kormányának az álláspontját akarta-e „tisztázni“ Angliának a Kö­zös Piachoz való csatlakozása kérdé­sében, vagy pedig az NSZK kormá­nyában, azaz Adenauer és Schröder között ellentétek merültek fel ebben a kérdésben? A Neue Rhein Zeitung című ellenzéki lap e második felte­vést tartja valószínűnek. ★ Adenauer beszédét keményen meg­bírálta a bonni kormánykoalícióban levő Szabad­ Demokrata Párt több vezetője. Kochut, a Szabad­ Demok­rata Párt bundestagi képviselője Mencéhez, a párt elnökéhez intézett táviratában követelte, hogy a párt kezdjen azonnal tárgyalásokat a Ke­resztény Demokrata Unióval Ade­nauer lemondatásával kapcsolatban. Lewerenz, a párt alelnöke sajtóérte­kezleten kijelentette, hogy a Szabad­ Demokrata Párt kilép a kormány­ból, amennyiben a Bundestag jelen­legi törvényhozási ciklusa közepéig nem teljesítik az Adenauer lemon­dására vonatkozó egyezményt. Le­werenz követelte, hogy az ősszel kezdjék meg a tárgyalásokat ebben a kérdésben. -----------­ Latin-Amerika népei Kuba oldalán állnak Tiltakozások a bandita-támadás miatt HAVANNA (Agerpres).­­ Az ösz­­szes latin-amerikai országokban to­vábbra is nagy a felháborodás a Ku­bai Köztársaság ellen elkövetett leg­utóbbi támadás miatt, melyet az Egye­sült Államokban megbújt kubai ellen­forradalmárok követtek el. Benito Cerqueira, a brazíliai ipari munkások országos szövetségének el­nöke nyilatkozatában hangsúlyozza : „A latin-amerikai népek a kubai for­radalom mellett állnak, melyet meg fognak védeni bármely imperialista ag­resszióval szemben.* Marcio Nilo, a bra­zíliai diákok országos szövetségének elnöke az USA agresszív akciójának minősítette a havannai kikötő bombá­zását, s kijelentette, hogy a világ ösz­­szes népei támogatni fogják a hős ku­bai nép igazságos harcát. A Mexikói Demokrata Nőszövetség, más három tömegszervezettel együtt közös nyilatkozatot adott ki, amely­ben megbélyegzi az USA Kuba elleni provokációit. „A havannai kikötő bombázása — hangzik a nyilatkozat — bűntett, mely ellentétben áll a nem­zetközi joggal." A hétfői nap folyamán többszáz mexikói diák röpgyűlést tartott. A diákok elhatározták, hogy tiltakozó levelet küldenek Kennedy elnöknek a Kuba ellen elkövetett agresszív csele­kedetek miatt. Uruguayban a Nemzeti Felszabadító Arcvonal balszárnya a napokban köz­zétett nyilatkozatában követeli, hogy az USA azonnal vessen véget a Kuba elleni agresszív akcióknak. Az E! Popu­lar című újság felhívja Latin-Amerika népeit, hogy fokozzák éberségüket az amerikai imperializmus bármely kalan­dorakciójának meghiúsítására. Kolumbiában a liberális forradalmi mozgalom párt ifjúsági szervezetének kongresszusa határozatot fogadott el, s ebben követeli, hogy azonnal szün­tessék meg a Kuba elleni agresszív ak­ciókat. A­ HÍRÜGYNÖKSÉGEK TÁVIRATAIBÓL A BURMAI Chemoh­au tartományban a Szovjetunió segítségével ütözőberendezést építenek. A berendezés mintegy 30.000 acre földterü­­lt öntözését teszi majd lehetővé Burma központi részében■ Ugyanakkor szovjet kormány mintegy három és fél millió rubel hitelt nyújt Bur­ának a munkálatok céljaira. Eddig a Szovjetunió segítségével már építettek Burmában egy tech­­ológiai intézetet, továbbá két kórházat. (TASZSZ) AROSEMENA, Ecuador elnöke a legutóbbi hírek szerint nem fogadta el a kormány kollektív lemondását. Csupán Manuel Naranjo pénzügymi­niszter lemondását hagyta jóvá s en­nek helyébe Juan Sevilla volt mun­kaügyi minisztert nevezte ki. Mun­kaügyi miniszter Luis Pallarez lett. (Agerpres) LUHACOVICÉBEN a román kul­túra és művészet hete keretében augusztus 30-án barátsági hangver­­senyt tartottak. A hangversenyen közreműködött a gotttwaldovi dol­gozók állami filharmóniájának szim­fonikus zenekara, N. Flóres román szólóénekes és T. Zmudzinski len­gyel zongoraművész. (CTK) AZ AUBE MEGYEI Troyes fran­cia városban szerdán megkezdődött azoknak az ultrakolonialistáknak a pere, akik 1961 szeptember 8-án si­kertelen merényletet követtek el de Gaulle ellen. A vádlottak padján öt aktív OAS-tag ül. (Agerpres) A CHILE déli részén fekvő Osor­­no, Valdivia, Aneud és Puerto- Monte városok környékén augusz­tus 30-án földrengés volt. A kb. 6 fokos földrengéstől megrémült váro­si és falusi lakosság a mezőkre me­nekült. Az áldozatok száma és az anyagi kár nagysága még nem is­meretes. (Agerpres) A DE GAULLE ellen elkövetett merénylet előestéjén Jacques Sous­­telle, az ultrák vezére Párizsban tartózkodott. A merénylet után visszatért a Német SZK-ba, ahol — a sajtóügynökségek jelentése sze­rint — berendezte „főhadiszállását“. (Agerpres) LYNDON JOHNSON, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke Istanbul­­ból jövet augusztus 30-án egynapos hivatalos látogatásra Ciprus főváro­sába érkezett. (Agerpres) A MASSACHUSETTS állambeli Cambridgeben a Technológiai Inté­zet és a Harvard Egyetem védnök­ségével folytatja munkálatait a IX. nemzetközi nyelvészeti kongresszus, amelyen tudósaink is több közlést terjesztettek elő. A fonetikai kérdé­sek kutatásával foglalkozó augusz­tus 30-i ülésen Emanuel Vasiliu egyetemi tanár közlést terjesztett elő a román nyelv fonetikájának bi­zonyos vonatkozásairól. Augusztus 31-én Al. Graur professzor, akadé­mikus és Alexandra Rosetti akadé­mikus terjesztenek elő közlést a nyelvészet fejlődésének kérdéseiről, illetve a semleges nemről a román nyelvtanban. (UPI) ANGLIÁBAN csupán az év máso­dik negyedében 46.000 baleset tör­tént. Az áldozatok közül 170 ször­nyethalt. Az angol munkaügyi mi­nisztérium sajtószerve közli, hogy júliusban 88 munkás vesztette életét az angol üzemekben. (Agerpres) A MÚLT HÉTEN újabb 34 millió dollárral csökkent az USA aranytar­taléka. Az év elejétől 776 millió dol­lárnyi aranyat vesztett az USA. (Agerpres) A KÖZVÉLEMÉNY tiltakozására az angol Coventry városi tanácsa el­határozta, hogy elbocsátja tanári állásából Colin Jordant, az angol fa­siszták „führerét“. (Agerpres) A KANADAI HATÓSÁGOK szer­dán kiutasították Montrealból Rock­­wellt, az amerikai fasiszták vezető­jét. Rockwell Kanadában meg akar­ta alakítani a nemzeti­szocialista pártot. Sajtóértekezletet is tartott itt, amelyen kijelentette, hogy hajlandó segítséget nyújtani az OAS-nak de Gaulle elnök meggyilkolásához. (France Presse) SZERDÁN Glasgow utcáin több mint 5000 vasutas tüntetett az ellen, hogy a kormány meg akar szüntetni több vasútvonalat, ami sokezer vas­úti dolgozót fosztana meg a munka­­lehetőségtől. Szolidaritásuk jeléül a skóciai vasúti műhely munkásai is sztrájkoltak. (Agerpres) A NEMZETKÖZI KAPCSO­LATOK INTÉZETÉNEK kiadá­sában a Szovjetunióban román nyelv­könyv jelent meg diákok és tanárok számára. A könyv szer­zője Ajda Szadeckaja, a peda­gógiai tudományok kandidátusa, a Nemzetközi Kapcsolatok Inté­zetének docense. (Agerpres) A BOUCAUI (Landes megye) Adour üzem több mint 1500 fém­ipari munkása, augusztus 30-án 24 órás tiltakozó sztrájkot tartott, mert a gyárvezetőség nagyszámú alkal­mazott elbocsátását vette tervbe Ugyancsak augusztus 30-án sztrájk­ba léptek a gennevilliersi General Motors üzem munkásai, tiltakozá­sul 584 társuk elbocsátása ellen. OLASZORSZÁGBAN több mint 30 000 Ferrara tartományi mező­­gazdasági munkás sztrájkol, tiltako­zásul a földbirtokosok ellen, akik önkényesen sok napszámost bocsá­tottak el. (Agerpres) KEDDEN borzalmas árvíz pusztí­tott Szuncsibon és Szuncsizsu dél­koreai városokban. Az árvíz követ­keztében 236 ember életét vesztette. (Agerpres) folytatják harcukat a spanyol bányászok MADRID (Agerpres).­­ A France Presse jelentése szerint az Oviedo tartományi Caudal völgyében foly­tatódik a spanyol bányászok sztrájk­ja. Noha a hatóságok hivatalos köz­leményeikben azt állítják, hogy egyes bányákban újra megkezdő­dött a munka, a France Presse hír­­ügynökség adataiból kitűnik, hogy számos bánya továbbra is zárva maradt és a sztrájkok folytatódnak. Az ugyanazon tartományban levő Nalon völgyében a sztrájkok nyo­mán 19 bányát bezártak. E bányák javarésze a legnagyobb spanyol­­országi bányavállalat, a Felguera társaság tulajdonában van. Az olasz építőmunkások győzelme RÓMA — Az Agerpres tudósítójj­ jelenti. A két hete sztrájko­l Bari tartományi 20 090 építőmunkás je­lentős győzelmet harcolt ki A mun­káltatók kénytelenek voltak fel­emelni a munkások napibérét. Ugyanakkor a munkáltatók kollek­tív szerződést írtak alá, s köteleznék magukat, hogy tiszteletben is fogják tartani. A Bari tartományi építőmunká­­sok győzelme — írja az Unita — szoros akcióegységben folytatott el­­szánt harc eredménye, mely küzde­lem a rendőrséggel való drámai összecsapásban érte el tetőfokát. Ez a győzelem újabb bizonyítéka an­nak, hogy az olaszországi dolgozók eltökélten és kombattívan küzdenek a jobb életért. Baumholderi csendélet Dzsipekkel, teherautókkal, pán­célosokkal vonultak be az amerikai csapatok 1951-ben Baumholderbe, az alig 6000 főt számláló nyugat-né­met kisvárosba. 30.000 katona he­lyezkedett el egy régebbi gyakorlótér épületeibe, valamint az újonnan emelt kaszárnyákba. Már 1952-ben, néhány hónappal az amerikaiak bevonulása után, meg­nyílt a „Manhattan-Bar“, majd a „Der goldene Engel“, a „Bob-City- Bar“, a „Hawai-Bar“, a „Rum­ba-Bar“, a „Lido-Bar“, a „Pi­­ano-Bar“. Mint eső után a mér­ges gomba, úgy nőtt ki hirtelenében a 32 bár és mulatóhely, valamint a 60 szálloda-vendéglő. A hónap vé­gén aztán, amikor az amerikaiak „pay-day“, vagyis a fizetés napja van, tetőfokát éri el a dőzsölés — ez a „vállalkozó“ tulajdonosok „nagy üzlete“: folyik a whisky, a bor, a pezsgő, és éjszakánként né­ha kétszázszor is kénytelen kiszáll­ni a „military police“... •­ Renate Ladewig Maria Frankfurt­ban dolgozott mint varrólány, majd egy kávéházban lett kiszolgálónő. Egy este a tizenkilenc éves, szép sző­ke lányt egy idősebb, igen elegáns úr szólította meg munkahelyén. Megmondta, hogy egy baumholderi bár tulajdonosa és megkérdezte, nem jönne-e az ő lokáljába kiszol­gálónőnek. Renate vonakodott, de amikor a férfi elárulta, hogy havi ezer márkát biztosítana neki, bele­egyezett. Renate csak későn ébredt a kese­rű valóságra. Bruttó fizetése csak havi 230 márkát tett ki, és annak is csaknem a felét megtartotta a fő­nöke a fekhelyért és ellátásért... Az ezer márkáról szó esett ugyan, és Renatét felvilágosította a főnöke, hogy tulajdonképpen nem csapta be, mert „privát alapon“ megszerezheti a különbözetet.. Így lett aztán Re­­natéből néhány­ héten belül „bár­hölgy“, vagyis az amerikaiak pros­tituáltja. De Renate Ladewig esete — csak egy a sok száz közül... (A Neues Leben című berlini lap­ból) hal vonultak végig Bolívia főváro­sának utcáin, s tiltakoztak az ellen, hogy a kormány a tönk szélére jut­tatja az ország gazdaságát. Ezután nagygyűlést tartottak a miniszter­­elnökség épülete előtt■ Armando Rocabado a tanítók szakszervezeté­nek vezetője a nagygyűlésen mon­dott beszédében hangsúlyozta, hogy a bolíviai tanítók fizetése 1956 óta a felére csökkent. tak a Tokatibuto helység felé vezető útra, hogy megakadályozzák azok-k­nak a tehergépkocsiknak a keresz­­­tül vonulását, amelyek műszaki­anyagot szállítottak egy újabb ame­rikai katonai támaszpont építéséhez. A teherautók nem tudták áttörni a dolgozók sorfalát és kénytelenek voltak visszatérni a Hokkaido szi­get déli részén fekvő Urahoroba. Sztrájkoló munkások tüntetnek a torinói FIAT-üzemek bejárata előtt Terror Portugáliában A portugál fasiszta hatóságok újabb megtorló intézkedéseket tesznek az ország demokratikus erőivel szemben. Amint a hírügynökségek jelentik, az utóbbi napokban Lisszabonban, Coim­­brában, Barreiroban és Setubalban számos letartóztatás történt. A letar­tóztatottak között van a kommunista párt több tagja, különféle hazafias csoportosulások képviselői, diákok, or­­vosok, tisztviselők. Ilse Hess „baráti köre“ A Neues Österreich című újság köz­li, hogy Ilse Hess, Rudolf Hess há­borús bűnös felesége élénk politikai tevékenységet fejt ki Nyugat-Né­­metországban. Ilse Hess a nyugat­német hitleristák találkozóhelyévé változtatta a bajorországi Bergher­­berg-szállót, amelynek ő a tulajdo­nosa. Körf volt SS-ista, Ilse Hess egyik munkatársa nemrég felhívást terj­esztett Nyugat-N­émetországban s ebben arra buzdít, hogy alakítsa­nak fasiszta szervezetet „Bergher­­berg barátainak köre“ elnevezéssel. Bolíviai tanítók tüntetése A napokban a tanítók nagysza­bású tüntetést rendeztek La Paz­­ban, a fizetések felemelését köve­telve. A tüntetők jelszavas táblák­ Hatalmas vasutas sztrájk az USA-ban Augusztus 30-á­n az Amerikai Egyesült Államokban az utóbbi 16 év legnagyobb vasutas sztrájkja ki­lenc államban 10 565 mérföldnyi hálózaton megbénította a forgalmat. A Chicago and North Western Sys­tem társaság dolgozói közül erede­tileg 1000 tavírász kezdett sztrájkba az elbocsátások elleni tiltakozás je­léül. (Ezt megelőzően a társaság igazgatósága 500 távirászt eresztett szélnek). A távirászokkal szolidari­­zálva a társaság 16 500 munkása csatlakozott a sztrájkhoz. Hokkaidoi tiltakozás A hokkaidoi szakszervezetek kép­viselői augusztus 30-án kivonul­ 3 Öngyilkosság a munkanélküliség miatt Az Aksam című török újság au­gusztus 30-i számában közölte egy asszony és három gyermeke fény­képét. A lap megírta, hogy a család­fő képtelen volt elviselni a nyo­mort és öngyilkos lett. Az újság a továbbiakban beszámol arról, hogy Mehmet Mizrak hosszú hónapok óta hasztalan próbált munkához jutni. A család a szó szoros értelmében éhezett — az anya éhbéréből 4,en­­gette életét. Végső elkeseredésében Mehmet eldobta magától életét. A török sajtó nem titkolja, hogy a munkanélküliség és hetési lehetőségek következtében igen sokan vetnek véget önkezük­kel életüknek. Mr. Williams az „. .. Mr. Mennen Williamsot neves „Afrika-kutatónak” szeretik fel­tüntetni egyes amerikai lapok. Vajon mivel érdemelte ki hírne­vét? Talán új folyókat vagy he­gyeket fedezett fel, az állat és növényvilág sajátosságait tanul­mányozta, vagy pedig néprajzi kutatások értékes eredményeivel segítette elő e földrész lakossá­gának jobb megismerését. Ám hiába kutatnánk át a könyvtára­kat, Mennen Williams tudomá­­sj­nyos munkásságának eredmé­­­­nyeivel sehol sem­ találkoznánk. Bár Williams az utóbbi évben négyszer volt hosszabb körúton Afrikában és közel negyven ál­lamot látogatott meg. Mr. Wil­liams ugyanis az Egyesült Álla­mok helyettes külügyminisztere és ilyen minőségben azt kutatja rendületlenül, hogy milyen új nyerészkedési lehetőségek létez­nek még Afrikában és hogyan lehet ezeket legjobban az ame­rikai monopoltőkések számára biztosítani. Kalandos utazásai során és azokról visszatérve Mennen Wil­liams gyakran és szívesen nyi­latkozik. Nyilatkozatainak hang­ja és tartalma aszerint változik, hogy kihez intézi őket, az afrikai népekhez, vagy pedig az ameri­kai tőkésekhez. Amikor Afrika népeihez intézi szavait, biztosítja őket jóindula­táról és teljes támogatásáról. Nagy hangon hirdeti, hogy az USA „pozitívan és konstruktí­van viszonyul Afrika kérdései­hez" és hogy „Afrika az afrikai­aké” kell hogy legyen. Afrika fiatal államainak né­pei azonban jól tudják, hogy az amerikai államférfi nem az afrikai népek és a fiatal nemzeti államok érdekeit, hanem az ame­rikai monopoltőkéét képviseli. Ezek számára pedig a „pozitív és konstruktív“ viszonyulás Afriká­hoz egyszerűen annyit jelent, mint minél nagyobb hasznot húzni az afrikai államokkal folytatott kereskedelemből, olcsó áron jutni nyersanyagokhoz, egyre nagyobb profitra szert ten­ni a tőkebefektetések nyomán. Mr. Williams tevékenységének valódi céljai tehát jól ismertek Afrikában. A Kairóban megjelenő „ZIM­­BABWE NEWS” című újság jog­gal ítéli el a szóbanforgó ameri­kai politikust, mert „egyet mond ma, holnap pedig mást”. Ezért— írja a lap — ön népszerűtlen az afrikaiak közt, akik önben terhet látnak, nem pedig segítő­társat és barátot.” Williams most újból Afrikába készül. Új vadászterületéül Dél- Rhodéziát választotta. Az USA monopoltőkései szeretnének még jobban behatolni ebbe az állam­ba. De Rhodézia lakosságának nincs szüksége a Williams féle „tanácsosokra". A­­ Zimbabwe News erélyesen figyelmezteti Williamsot, hogy semmi keresni­valója sincs ebben az országban: „Ha Ön a rockefellerek, morga­­nok és oppenheimerek érdekeit védi, akkor tartózkodjék attól, hogy Rhodéziába utazzék. Ne bízzék abban, hogy valaki­ is kérni fogja az USA közreműkö­dését a gyarmati népek sorsá­nak meghatározásában. Williams úr, Önnek semmi keresnivalója Afrikában” — szögezi le a lap. Williams a függetlenné vált afrikai államok legnagyobb el­lenségének, a dollárimperializ­musnak ügynöke­ Ezért nemcsak Dél-Rhodézia népei, hanem az összes afrikai népek számára nem kívánatos személlyé vált. LÁNYI GÁBOR A bonni könyvbarátok A nyár elején jött a hír, hogy az OAS fasisztái felgyúj­tották az algíri egyetemet. A­z intézmény könyvtárában több százezer kötet ritka arab könyv, kézirat égett el, évszá­­zados unikumok, amelyeket az egyetemes kultúra számon tartott, filológusok által még nem tanulmányozott, perga­­mentre rótt írások. Megdöbbenve értesült erről az egész haladó világ. A náci barbárokat idézte, akik a Führer pa­rancsára máglyát raktak Thomas Mann, Heine, Goethe műveiből. Hitler ebben az időben mondta: ,,Ha a kultúra szót hal­lom, jön, hogy előrántsam a revolverem.“ Ezekben az évek­ben a Mein Kampf és ezer más fajüldözésre, villámhábo­rúra, tömeggyilkosságokra ösztönző „mű“ százezres pél­dányszámban hagyta el a nyomdát. Ezek a „művek“ ok­tatták a náci tiszteket a népirtás ..tudományára...“ A napokban olyan hír érkezett Bonnból, hogy a nyugat­német kormány teljes kártérítést fizet könyvekért, amelyek odavesztek a háború idején. De ugyan kinek ? A nagy könyvtáraknak talán, amelyek híresek voltak a világon, amíg polcaikról le nem seperték a haladó alkotók írásait? Az iskoláknak, amelyek kárt szenvedtek? Vagy­­ a tudós könyvbarátoknak, a bibliofil kiadványok szenve­­délyes gyűjtőinek ? Korántsem. Ilyen kártérítésre nincs pénz a bonni állami kasszában. De lám, arra már bőségesen akad, hogy a volt náci tisz­teknek tetemes összegeket ajánljanak fel odaégett köny­veikért, a Mein Kampf-tól, azokig, amelyek aprólékosan leírják miként kell agyonlőni a hadifoglyokat, gázkamrába terelni a nőket, megfertőzni a kutak vizét. Különös „gondoskodás“ ez ! Annál is inkább, amennyiben ezek a tiszturak ma a Bundeswehr ténylegesei. És ugyan hogyan is képezhetnék továbbb magukat, kellő hadiművek nélkül ? Pénzt kap­nak tehát, nyugatnémet márkát, hogy visszavásárolhassák elveszett könyveiket, vagy azokat, amelyeket igen elhantar-* kodottan elégettek amikor negyvenöt tavaszán hírét vették* hogy szeretett Führerü­k elpatkolt. De tudhatták akkor az elkeseredett hadfiak, hogy 1962 augusztusában a Német Szövetségi Köztársaság közigazgatási törvényszéke törvényerejű rendelettel utal ki pénzt nekik „professzionális továbbképzésükhöz“ nélkülözhetetlen köny­­veik pótlására ? Nem tudhatták. De ma már aligha csodálkozik valaki ezen a legújabb intézkedésen. Hiszen, ha megrögzött háborús bűnösök nyugdíjat kapnak a bonni kormánytól,­­ miért ne díjaz­­nák a könyveket, amelyek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a nyugdíjas urak megrögzött háborús bűnösök legyenek ? BUZA SIMON.

Next