Előre, 1963. szeptember (17. évfolyam, 4924-4948. szám)

1963-09-01 / 4924. szám

2 VÁRHATÓ KÖNYVÚJDONSÁGOK Túl­zo és a kia lyunk ugyan az év derekán­ak által az 1963-ra tervezett könyvek nagy része már megjelent, de még számos könyvújdonság jut el ebben az évben a könyvüzletekbe. Az Irodalmi Kiadónál idősebb és fiatalabb írónemzedékünk számos tagja jelentkezik új művekkel. Zaharia Stancu akadémikus a Pádu­­rea nebune című regénye és Eugen Barbu Groapa című könyvének átdol­gozott kiadása a napokban jelent meg. A napokban Eugen Barbu új re­gényét is, a Familiát is kézhez kapja az olvasó. Ez utóbbi a bukaresti Gri­­vica negyed lakóinak életéből merí­tette témáját. A fiatal román írónemzedék tehet­séges tagja, az idei Akadémiai díj ki­tüntetettje i- Nicola© Velea - új köte­­tében nyolc novelláját gyűjtötte ösz­­sze. Romániai Magyar írók című repre­zentatív sorozatban az Irodalmi Kiadó Kovács György: Lányok a kertek alatt, és Molter Károly: Iparkodj kisfiam című novelláskötetének megjelenteté­­sével frissíti fel a felszabadulás előtti irodalmi alkotásokat. Többek között ugyanezt a célt szolgálja a sorozat másik két kötete, Szentimrei Jenő és Tompa László verseinek gyűjteménye. Fiatalabb - első kötetes - írók je­lentkeznek továbbra is a népszerű For­rás-sorozatban, amely három, temati­kában és műfajilag is változatos kö­tetet bocsát az olvasó elé: Hervay Gi­zella: Virág a végtelenben - versek, Szíves Sándor Műtét - novellák, Kán­tor Lajos írástól emberig - kritikák. Ezzel még koránt sem ért véget az eredeti művek megjelenésre váró sora. Létay Lajos: A Föld hatalma, Szász János: Szerelmes könyv - versesköte­tek, Huszár Sándor: Árva madár, Pa­­nek Zoltán: Tűbe fűzött villám - no­­velláskötetek mellett egy kisregény, Papp Ferenc erkölcsi problémákat boncoló Kerítés fölött című írása és Kemény János egy marosvölgyi erdő­kitermelőtelepen játszódó regénye je­lent majd eseményt. Az irodalomkritika és a publicisztika iránt érdeklődők Kovács János Kor­szerűség és alkotás címmel megjelenő tanulmánykötetét, Dumitru Micu Geor­ge Coșbuc tanulmányát és Bajor An­dor szatirikus publicisztikai gyűjtemé­­nyét - Napiparancs a hegedűhöz - címmel kapják kézhez. Csehi Gyula a felszabadulás előtti román irodalom­­­­kritika egyik kiemelkedő egyéniségé­től, Dobrogeanu Ghereatól fordított egy kötetnyi tanulmányt. A román nyelven megjelenő hasonló tematiká­jú könyvek közül igen érdekesnek ígérkezik Fany Rebreanu visszaemlé­kezés-monográfiája Liviu Rebreanu­ról (Cu soțul meu) és Zo© Dumitrescu Ion Creangă monográfiája. Fordítások tekintetében általában gyümölcsöző munkát végzett az Iro­dalmi Könyvkiadó, ötperces mese címmel Jánosházy György fordításá­ban a jelenkori román irodalom egyik legpregnánsabb egyéniségének Tudor Arghezinek sajátos ízű publiciszti­kájával ismerkedhet meg az olvasó közönség. Lőrinczy László Három köl­tő című versfordítás kötetében három nagyon is különböző egyéniségű eu­rópai rangú költő verseit sorakoztatja egymás mellé: Brecht, Quasimodo és Arghezi szerepelnek a kötetben. Marin Préda Pazarlók c. regényét Fáskerthy György, Remus Luca Szerelmes törté­net c. regényét Papp Ferenc ültette át magyar nyelvre. Petre Lelcudeanu Front főző transee c. regényét Méhes György fordította és Szembesítés cím­mel jelenik meg a közeljövőben. A költők közül Marcel Breslasutól és a fiatalon elhunyt Nicolae Labistól jele­nik meg egy-egy kötetre való fordí­tás. Kincses könyvtár sorozatában a kia­­dó két érdekességgel szolgál, Heinrich Böll: Biliárd féltízkor és Vasco Prato­­lini Metello című regénye nemsokára kapható lesz a könyvüzletekben. Az Ifjúsági Kiadó folytatja a híres embereknek szentelt sorozatát. Rövidesen napvilágot lát román nyelven Ovidiu Drimba, Rabe­lais és Zoe Dumitrescu Mihail Emi­­nescu életrajza. Laurentiu Fulga a Tudor Vladimi­­rescu hadosztály megszületésének tör­ténetét írta meg érdekfeszítő regé­nyében, a Steaua bűnei speranteiá­ban. A hazánk tájait leíró sorozat két következő, még az idén megjelenő kötete Bákó tartomány és az Avas-vi­dék mai arculatáról számol be. Nagy­szabású afrikai riportot (Bate tam-ta­­mul pe Niger) és görögországi útle­írásokat kap kézbe az olvasó Pop Eu­gen, illetve Alexandru Siperco tollá­ból. Három hazai író írt az ifjúság által oly nagy előszeretettel olvasott tudo­mányos-fantasztikus regényt (Sergiu Forcosanu, Ion Hobanu és Ovid Biu­­reanu). Egy szovjet (Beljajev) és egy amerikai (Ray Bradbury) tudományos­fantasztikus regény képviseli többek között még ezt a műfajt az idei könyv­termésben. Az ifjúságnak szánt magyarul meg­­jelenő regények között nagy érdeklő­désre tarthat számot Akszjonov - nemrégen filmen is látott - regénye, a Kollégák. Gelu Naum Zebegény a pingvin című könyve, Nagy Olga: Szi­di, Hornyák József : A tutajos pohara, Bodor Pál: Égetett agyag. Majtényi Erik: Kép-kép - csupa kép, Forró Lász­ló: A nadrágtartó király veresége cím­mel írt ifjúsági könyvet. A sort kiegé­szíthetnénk Márki Zoltán: A dobrud­­zsai dervis és Szilágyi Domokos: Új kenyér című verseskötetével. - Mit várhatunk a Tudományos Kiadótól ebben az évben? Számos elméleti és gyakorlati fon­tosságú szakmunkát, ezek között nem egy alapvető jelentőségű művet. U­­gyanakkor, jelentős példányszámban a széles közönséghez szóló, népszerű­sítő, vagy tájékoztató jellegű írások is megjelennek. I. Adam könyvében részletesen elemzi a munkás-paraszt szövetség kérdéseit hazánkban. A méltán nagy érdeklődésre számot tartó sorozat — A dialektikus materializmus és a ter­mészettudományok filozófiai problé­mái - két újdonságot bocsát közre. A gyakorlat az igazság kritériuma a tu­dományban és A kibernetika elméleti kérdései címűeket. Régóta igényelt kézikönyv A marxista-leninista esztéti­ka kategóriáinak rendszere - I. B. Bor­­jev átfogó tanulmánya *■ bizonyára nagy sikert fog aratni az érdeklődők körében, Istorii címmel forgalomba kerül Taeitusnak, a nagy ókori törté­nésznek a műve, amely a Római biro­dalom történetének egyik legvéresebb korszakáról (Augustus császár halálá­tól Néró uralkodásának végéig) fest hű képet. Értékes segítséget kapnak a köz­gazdászok A. J. Bojarszkij számukra írt matematikai kézikönyvével. Két szovjet tudós - E. Kolman és A. P. Juskevics könyveikben az ókori, il­letve a középkori matematika történe­tét írták meg. Vonzó, érdekes formá­ban, számos ábrával ellátva, a köz­­érthetőségre a legmesszebbmenően törekedve magyarázza V. Szmilya szovjet szerző Evident? Nu. Ince nele­­murit c. könyvében az einsteini geo­metria alapvető törvényeit. G. Niese könyve (Mica fizica) a fizika törvény­­szerűségeivel foglalkozik és számos a jelenkori technika által alkalmazott gépet és felszerelést ír le, magyaráz meg részletesen V. Voiculescu és M. Steriads az em­­beri agy megismerésének történetét írták meg az ókortól a jelenkorig. A világhírű francia tudós és béke­harcos, Frederic Joliot-Curie műveiből válogatott gyűjtemény A tudomány és az emberiség jövője címmel román nyelven először nyújt bepillantásra le­hetőséget a nagy tudós életművének ebbe a vonatkozásába. Neves akadémikusunk, Al. Grgur: Privire istorica asupra limbii romíne címmel jelentet meg egy kötetet. Rövidesen kapható lesz a könyves­boltokban az orosz-román, s a spa­nyol-román és a román-német nagy­szótár. A Francia humor című kiad­vány nagy sikere után nemsokára kapható lesz az Orosz- és a Spanyol humor című összeállítás is. Harcun Tazieff, francia geológus nevét már a Találkozás az ördöggel és a vulkánok életét bemutató film­jéről ismerjük. Nos, ugyanerről a té­máról a szerző könyvet is írt, melynek román fordítását még ebben az évben olvashatják az érdeklődők. A Tudományos Kiadónál magyar nyelven megjelenő könyvek közül Zsakó-Várhelyi: Az anyag szerkezete című kötetet kell kiemelnünk, amely­ben a szerzők a legmodernebb kuta­tások eredményeinek felhasználásával adnak képet erről a bonyolult prob­lémáról, s egyben megfelelő figyel­met szentelnek az e téren indított idealista filozófiai offenzíva visszave­résére a dialektikus materializmus ál­láspontjának igazolásával. Tudomány és kultúra terjesztő soro­zataiban - Hasznos tudnivalók. Titok nélküli természet, Tudomány és vallás, Nagy felfedezések - a kiadó számos füzetet nyomtat ki a dolgozók széles tömegeit foglalkoztató problémák megválaszolására. EGY EMBER SORBÓL Napokkal ezelőtt szólt, hogy ke­ressem fel. „Volna valami megírni­­való az újságnak“. — Gyakran hív magához bennünket, sajtólevelező­ket. Bár mint üzemi szakszervezeti kultúr felelősnek, nem tartozik a fel­­adatai közé, — szívesen megbeszéli velünk a már elkészült anyagot is. Tapasztalatból mondom, valahány­szor módosítást, javítást javasolt, attól az írás lett jobb. Aki pedig nem hallgatott rá, annak a szerkesz­tő húzta ki a kéziratából azt amit Lászlóffi Bálint elvtárs fölösleges­­nek vélt. Éppen harmadik napja, hogy ke­resem. Már-már azt hittem, ma sem járok több szerencsével. Mondták, hogy éjfél tájt jött haza a kultúrcso­­porttal kiszállásról és ma délután már­is indulnak Szi­­nérváraljára. Véget nem érő telefonálást foly­tat, elkéri a mű­kedvelőket, igyek­szik rávenni a mestereket, hogy úgy osszák be embereit, ahogy a leg­­előnyösebb. Hallgatom beszédét, figyelem, hogyan, találja meg a legmegfelelőbb hangnemet, hogyan győzi meg iga­záról a vonal másik oldalán talán éppen heveskedő mestert, vagy rész­­legvezetőt. Ugyanazt érzem, mint annyiszor, amikor hangszerem és kottám mögül figyeltem ütemező kezét, amikor dorgált, vagy dicsért. Ritka jó ember ismerd, valahogy mindig megtalálja a megfelelő sza­vakat. Nem láttam még kétségbees­ni, vagy legyinteni, hogy „ezt a problémát én úgysem oldhatom meg“. Elfoglaltsága mellett, csodá­latosképpen mindenki számára ez mindig van ideje, ha fontos dolog,­ról van szó. Nem egyszer ötlött az eszembe, hogy írni kellene róla. Említettem is neki. Olyan határozottan tiltako­­zott, hogy le kellett mondanom szándékomról. Most mégis veszem magamnak a bátorságot, mert sajtólevelezői köte­­lességemnek tartom, hogy elmond­­jak róla egyet, mást. Sokgyerekes cipész családban szü­­letett- Zene iránti hajlandósága ko­rán megnyilvánult, s apja nagy anyagi áldozatok árán beíratta a zeneiskolába. Két év alatt, amit itt tölthetett, rendes tanulmányai mel­lett magánúton levizsgázott a négy polgári tananyagából. A háború azonban keresztül húzta minden számítását, ott kellett hagynia az iskolát. A felszabadulás után faipari iskolát végzett, a legjobb tanulók közt tartották számon. Megszerette mesterségét, talán nem is gondolt már arra, hogy hivatásos zenész le­gyen. Mint műkedvelő hódolt szén­­ikedélyének. A vegyi kombinát fúvószenekarét akarta újjászervezni. Ez a feladat bizony nem csak tudást és erélyt, de nagy emberismeretet is követelt. A zenekar minden egyes tagja szakmunkás volt. Lászlóffi Bálint gondolt egyet és arra kérte a kom­binát vezetőségét, hogy az asztalos műhelyben dolgozhasson. Maga nyújtott példát és megszerezte az emberek bizalmát. Vezénylés közben egy-egy jól si­került szólóért vagy egy tiszta ak­kord eljátszásáért finom, alig észre­vehető mozdulattal mondott köszö­netét,a falsért, vagy érzés nélkül játszott dallamért szigorú megrovó pillantásával találkozott a vétkes. Határozottsága, i­­gényessége, szak­mai tudása nem­remélt eredményhez vezetett. Egy évre rá már a műked­velők versenyének országos döntőjén, Bukarestben, vezényelhette a fúvós­zenekart. Nem szívesen vált meg az aszta­los műhelytől, de aztán mégis elfo­­gadta az üzemi kultúrfelelős tiszt­jét, s immár három éve végzi ezt a munkát. Mindenütt ott van, ahol segítségre van szükség. És az emberek hamar észreveszik ezt. Szaladtak hozzá ügyes-bajos dolgaikkal. Lászlóffi elvtárs pedig lát-fut, amíg csak el nem intézi. Pedig nagyon elfoglalt ember. Vezényli a zenekart, szólis­ta az énekkarban, előadást tart a népi egyetemen, irányítja a klub életét, irodalmi esteket rendez, re­cenziókat tart. — Hogy telik ennyi munkára ide­jéből ? — tették fel már sokan a kérdést. Ilyenkor mosolyog, nem tudni megmondani. — Szemem elé ne kerülj, ha egy sort is megírsz rólam ! —­ cseng a fülemben, miközben ezeket a sorokat rovom. Dehát akadna sajtólevelező, aki szótlanul elmenne egy ilyen em­ber mellett ? És ha jól meggondo­­lom, bár Lászlóffi Bálint elvtársról írtam, de mégsem csak róla. A port­ré sorai mögül kicsendülni érzem a mi életünk valóságát, a pártnak az erejét, amelynek Lászlóffi elvtárs is tagja, a pártnak a céltudatossá­gát, amely fel tudta szabadítani az élet minden területén dolgozó em­berekben az alkotó erőt, a közösségi életben való feloldódást. MATIS BÉLA a nagybányai Vegyipari Kombinát gépésze ELŐRE ÉRTÉKES ARCHEOLÓGIAI LELETEKET TALÁLTAK MOLDVÁBAN Piatra Neamt (Bákó tartomány) központjában tömbház építés köz­ben mintegy fél méter mélységben 800 lengyel ezü­stpénzzel teli agyag­edényt találtak. A tartományi mú­zeum kutatói megállapították, hogy a kincs II. Zsigmond idején, a XVI. század második felében került a földbe, ami azt bizonyítja, hogy annak idején Moldva és Lengyelor­szág kereskedelmi kapcsolatokat tartott fenn és Piatra Neamt ke­reskedelmileg fejlett település volt. A város környékén zománcozott, színes kerámiaedényeket találtak. Románban felfedezték Roman Voda Murat erődítményének marad­ványait. Erről a patkó alakú, két fatoronnyal megerősített építmény­ről egyetlen, 1392-ből származó dokumentum emlékezik meg. A be­járatnál védőárok van, körülötte a Moldva folyik. A leletek azt bizo­nyítják, hogy erős helyőrség és sok mesterember élt itt. Az erődítmény a Szeret völgyét és a kereskedelmi Utakat védte (Agerpres) A KISGÉPESÍTÉS SEGÍTSÉGÉVEL Az utóbbi években üzemünk ve­zetősége a pártbizottság javaslata és konkrét útmutatásai nyomán egyre jobban felkarolja a kisgépesítést. Tavaly például 283 000 lejes befek­tetéssel hét fontos kisgépesítést esz­közöltünk. Idén még nagyobb arány­ban korszerűsítjük kisgépesítéssel a termelési folyamatokat az egyes részlegeken. Mert a csaknem egy­millió lejes pénzügyi alapból sok mindenre futja. Elsőnek említem az új mosó- és szárítóberendezést, me­lyet a kikészítő részlegen helyezünk üzembe a napokban. E fontos mun­katermelékenységet növelő és mi­nőségi javító gépberendezés ne­gyedmilliós befektetést igényel, ám segítségével 763 000 lejt takarítunk meg évente. Nagy szükség volt rá az egyre több tömörnyomású és sok színű áruk készítése miatt. A régi gépen ugyanis a nyomóhengerek alatti alátét sűrűn piszkolódott s fes­téklerakodásoktól megkeményedett. Ezért nehezen tudtuk elkerülni a nyomási hibákat s a szőttesek szé­leinek piszkolódását. Kisgépesítés­sel helyeztünk üzembe egy lúgelőké­szítő berendezést is. Ebben sokkal jobb minőségű lúgokat készíthetünk s így a fehérárukat is szebben, egyenletesebben fehéríthetjük. Sok fejtörést okozott üzemünkben a fonalak festése. Ennek egy részét kézi erővel — kádakba helyezett te­kercsekben — festettük elég rudi­­mentáris eljárással, hogy az egész­ségtelen munkakörülményről ne is beszéljünk. A foltmentes, egyenle­tes fonalfestés biztosítása érdekében két fonalfestőgépet szerelünk össze különböző vállalatoktól rendelt al­katrészekből. Ezzel évente 264 827 lejt takaríthatunk, mivel növeli a munka termelékenységét — öt mun­kás szabadul így fel — csökkenti a fajlagos festék- és vegyianyagfo­­gyasztást. A szövődé előkészítő részlegén há­rom orsózógép teljesítőképességét növeljük azáltal, hogy szállítószala­gokat szerelünk az üres csévék szál­lítására és összegyűjtésére. E kor­szerűsítési munka csupán 9000 lej befektetést igényel, és segítségével évente 13 500 kilóval több fonalat orsózhatunk a három gépen. Ráadá­sul a szövőnők fizikai munkáját is érezhetően megkönnyítjük ezzel. Nem hagyhatom szó nélkül azt sem, hogy a kikészítő osztályon újab­ban földgázzal üzemeltetjük a vasalógé­pet. Ezáltal sok villanyáramot taka­rítunk meg. Másrészt pedig a vasa­lógép nagyobb hőfokú üzemeltetésé­vel szebb fényű és jobb tapintású va­salást végezhetünk. Sorolhatnám még az ilyen és ehhez hasonló kis­gépesítési munkákat, melyek egytől­­egyig a termelékenység növelését és a minőség javítását célozzák. Vala­mennyi termelés-tökéletesítő mun­kánál egy-két éven belül többszörö­sen megtérül a kisgépesítéssel járó kiadás. gépkiszolgálási zóna ÉS HATÁSFOK A kisgépesítésen kívül több más lehetőség kínálkozik az egyes mun­kafázisok korszerűsítésére, a terme­lékenység növelésére. Az idei 95 pontból álló műszaki-szervezési in­tézkedési terv lépten-nyomon ezt, a jobb gépkihasználást szolgálja. Tá­volról sem akarom ezeket felsorolni, csupán néhány olyan gépesítési el­járásra utalok, mely a főgépészeti osztály munkájával szorosabban összefügg. Figyelemreméltó e vonat­kozásban, hogy a tavasszal kétszere­sére növeltük az egyik k­ezőgép tel­jesítőképességét. Úgy alakítottuk át azt — a gőzvezeték szélesítésével és más módosításokkal —, hogy egy­szerre két hengersoron k­ezhetjük a fonalat. Három Müller típusú orsó­zógépet pedig — különböző kons­trukciós átalakításokkal — automa­tizáltunk. Nagy előnye ennek az, hogy szálszakadáskor automatikusan felemelkedik az orsó, s így a mun­kásnők azonnal összeköthetik a fo­nalat. A nagyobb termelékenységű munka sarkallt arra is, hogy a festő­­dében újabb négy hengert helyez­zünk a szárítóberendezésre. Ezáltal 25 százalékkal fokoztuk ennek kapa­citását. A szövődében legfőbb célkitűzé­sünk, hogy a gépkiszolgálási zónát és a szövőszékek hatásfokát egy­aránt növeljük. Év elején 156 új au­tomata gyapotszövőgépet kaptunk. Eleinte bizony csak hat, most viszont 12 automata­ gépet szolgál ki átlago­san egy-egy munkásnő. S a júniusi óránkénti 10 300-zal szemben ma már 10 500 bevetéssel dolgoznak. Az új automata-szövőgépek hatásfokát fo­kozatosan tovább növeljük, jövőre el akarjuk érni az óránkénti 11 000 veré­­si számot. Egyébként jobb munka­­szervezéssel a Roscher-típusú auto­­matagépeknél is a jelenlegi 9 200-zal szemben 9 500-9600-ra fokozhatjuk a hatásfokot pár hónapon belül. Jobb gépkihasználás ! Legfőbb se­gítőtársunk a termelés növelésében, abban, hogy szép felajánlásainkat is maradéktalanul teljesíthessük az idén. ERDÉLYI JÓZSEF mérnök, az aradi Teba gyár főgépésze Jobb gépkihasználással növeljük a termelést Az aradi Teba munkaközössége legfőbb feladatának tekinti, hogy minél több és jobb minőségű pamutszőttesárut termeljen. E fon­tos célkitűzésnek hónapról hónapra becsülettel eleget teszünk. Ez év első hét hónapjában is minden mutatószámnál teljesítettük, illetve túlszárnyaltuk a tervelőirányzatot: 32 000 kiló fonalat fontunk és 160 000 négyzetméter textilárut szőttünk terven felül. S a munkater­melékenység növelése — két százalékkal — szerencsésen párosul a minőség javításával. Hisz a tervezett 26 helyett 28,2 százalékot tesz ki az extra-szőttesek részaránya. E szép eredményeket a fonó-, szövő- és kikészítőmunkások dere­­kas helytállása mellett a gépek jó kihasználásának köszönhetjük. An­nak, hogy a kisgépesítés kiterjesztésével, s a meglévő gépberendezé­sek szüntelen korszerűsítésével figyelemreméltóan növeljük a fonó- és szövőgépek fordulatszámát, magasabb hatásfokkal üzemeltetjük ezeket a gépeket. Az idei terv valamennyi mutatószámának teljesítésével készítsük elő a jövő évi jó munkát Nemrég épült fel a szá­szsebesi rajon! kultúrház. A kultúrház a városka művelődési életének központjává vált és változatos műsorával vonzza a látogatókat (Takács László felvétele) Gengszterek­­és emberbarátok Jerzy Hoffman és Edward Skor­­zewski két egymást követő történe­tet foglalt össze ezen a címen. Mindkettőben sajátosan keverik a paródiát a szatírával. Módszerüket még érdekesebbé teszi, hogy bizo­nyos mértékben a kívülálló szemlélő hűvösségével ábrázolnak; a szerzői állásfoglalás nem az egyes részle­tekben hanem a két filmnovella összhatásából válik világossá. Ez az alkotói hozzáállás különö­sen a gengszter történet esetében bizonyul nagyon hatásosnak. Nem tudnánk megmondani hol kezdett nevetségessé válni a bandavezér, az agytröszt Professzor. Miközben mi­nuciózus alapossággal előkészíti a bank-autó kirablását, úgy dolgozik, mint egy rendkívül precíz és ala­pos mester — a perpetuum mobilén, az örökmozgó gépen. Hiába komoly, és úgy néz ki sikeres is a rablás, nem tudunk szabadulni a gondolat­tól, hogy az egész akció képtelen­ség, furcsa és nem túl izgalmas álom, amelyből vidáman fogunk éb­redni. Amikor pedig valóban el­buknak egy nevetséges apróságon, bukásukat mégis törvényszerűnek érezzük. A mai Lengyelországban nincs társadalmi táptalaja a gengsz­terizmusnak — olvassuk ki ma­gunknak a tanulságot. Az emberbarátok című történet komikuma abból fakad, hogy egy olyan csalóról van benne szó, aki­nek a tevékenységéből nem hogy kár, hanem egyenesen haszon szár­mazik. Egy állásából elcsapott ve­gyész úgy tesz, mintha kereskedel­mi ellenőr volna (még csak nem is adja ki magát hivatalos közegnek). Az esetenként felajánlott megvesz­tegetés remek jövedelemnek bizo­nyul, amíg le nem leplezik. A sza­tíra éle nem is az ex-vegyész ellen irányul, hanem megvesztegetőit sújtja. Ennek megfelelően a fősze­replő nem is bűnhődik, hiszen nincs miért elitélni! Megvesztegetni csak hivatalos egyént lehet — a pénz egy emberbaráti juttatás csupán. A filmet a kitűnő rendezés mel­lett a remek színészi alakítások teszik emlékezetessé: Gustaw Holu­­bek — a Professzor, Wieszlaw Mich­­nikowski — az ex-vegyész. 1963. szeptember 1. vasárnap Új, korszerű csarnokba költözött a buhusi posztógyár fonodája. A kiváló munkakörülmények is hoz­zájárulnak az ütemes tervteljesí­téshez, a minőségi mutatók ál­landó javításához (P. Cozia felvétele) Üzletemberek O'Henry, neves amerikai humo­rista sajátos hangulatú novelláiból készített filmet L. Gajdaj szovjet rendező a Moszfilm stúdióban. A három kiválasztott történet — Út­jaink, Rokonlelkek és a Vörösbőrűek törzsfőnöke címet viseli a fordítás­ban — ki nem mondott szándékkal, illusztrálni kívánja az író temati­kai változatosságát, érdeklődésének szétágazó voltát. Az első történetben a rendező nem tud maradéktalanul bekapcso­lódni az o’henry-i hangulat áram­körébe. Mondanivalójából csupán annyit közvetít, hogy a gazember gazember marad. Annál jobban megtalálta azonban a hangot a két utóbbi novella filmrevitelekor.­­ Nyikulint már az Amikor a fák még nagyok voltak című filmből is mint kiváló színészt ismertük meg, a Rokonlelkek betörő szerepét pedig, mintha egyenesen reá szabták vol­na. A figura minden szánalomra­­méltóságát, sőt a maga módján be­csületes voltát is kitűnően ábrá­zn­g az első történet gúnyos fintor, a második a „választékos“ akasztófa­humor szellemétől áthatott, a harma­dik a harsány nevetésé. Váltságdíj reményében rabol el egy gyereket két balkezes rabló, hogy az ebad­ta kölyök rémtetteitől meggyötörten maga fizessen az apának, csakhogy szabaduljon valamiképp tőle. Gajdaj, a harmadik novellában si­kerrel alkalmaz olyan régi filmbur­­leszk fogásokat, mint a film fel­­gyorsítása, és szereplőit is ebben a felfogásban játszatja. MEZEI JÓZSEF VARGYASI TALÁNYOK Szép tágas iskolával büszkél­kedhetnek a Sepsi rajom vargya­­siak. Törődnek is vele, mi sem bi­zonyítja ezt ékesebben, minthogy még közvetlenül az elmúlt tanév végén kimeszeltették a helyisé­geket, beolajozták a­ padlót, egy­szóval alaposan rendbe tették az új tanévre. Ez mindenképpen a vargyasiak helyes előrelátását dicsérné, ha­­ a helybeli kollek­tív gazdaság a nyár folyamán nem az iskola tantermeiben tá­rolta volna a szállításra váró ga­bonát, s nem mocskolta volttá be a fehérre meszelt falakat, mit sem törődve azzal, hogy az isko­la rendbetétele bizony pénzbe, munkába került. Az iskola vezetősége persze mit sem tud a dologról. De ho­gyan is tudna ? Török Lajos igazgató kivette szabadságát, el­utazott a faluból. Tóth Pál tanító helyettesíti, de időközben ő is ki­vette szabadságát és otthagyta az iskolát. Ottjártunkkor Tök Zsu­ Zsanna tanítónő fogadott, vi­szont a gabona „beiskoláztatásá­ról“ ő sem tudott felvilágosítást adni, mondván, hogy ő csak most tért vissza szabadságáról. Mindezek után felmerül a kér­dés: hogyan is történhetett meg az eset ? Az iskola épülete — ezt elméletileg bizonyára a var­­gyasi kollektív gazdaság vezető­sége is vallja — nem alkalmas gabonatárolásra. Bizonyos az is, hogy alaposabb körültekintéssel talált volna helyet a gazdaság vezetősége saját portáján is az elszállításra váró gabonának. Hiszen most is arra hivatkoznak­, hogy a tanításban nem lesz fenn­akadás, még az új tanév kezde­téig saját helyiségeikbe szállítják a gabonát, s újra festik a szóban forgó tantermeket. De akkor mi­ért nem választották azonnal ezt a megoldást ? E kérdés minden bizonnyal épp úgy talány marad, mint akárcsak a másik, hogy ugyanis mi értel­me helyettest kinevezni a sza­badságon lévő iskolaigazgató he­lyébe, ha még visszatérte előtt helyettes is kiveszi szabadságát és gazda nélkül hagyja az isko­lát. BÖLÖNI SÁNDOR Levelezőink írják A vasúti szállításokról-a szakoktatásról Az év első hét hónapjában a Ko­­lozs tartományi Vasútigazgató­­ság dolgozói jelentős eredményeket értek el a tonnatöbblettel indított szerelvények vontatásában. A va­­sútigazgatósághoz tartozó fűtőházak mozdonyvezetői és fűtői ebben az időszakban több mint 5200 szerel­vényt vontattak összesen 1,132 000 tonna plusz megterheléssel. Ezzel olyan megtakarítást értek el, ami egyenlő egy mozdony 598 napi mun­kájával. Az elért eredményekhez nagy­mértékben hozzájárultak a kolozs­vári és a dési fűtőházak dolgozói, akik több mint ötven százalékát szállították a fenti tonnatöbbletnek. Kiss István mérnök A vonatok menetrend szerinti pontos indulása, érkezése, az állo­­másokon való áthaladása, a késések pontos követése, figyelmes munkát követel a forgalmi irányító csopor­toktól. Nálunk, a marosvásárhelyi forgalmi központból négy irányban történik a közlekedési grafikonok betartásának ellenőrzése, az utasí­tások továbbítása. Négy irányban, négy külön helyiségből hangosbe­­mondó és telefonösszeköttetés se­gítségével. Noha minden forgalmi ellenőrző és irányító csoportnak kü­lön helyiség állt rendelkezésére, a hangerősítők, a telefon utasítások, hangosbemondók nagymértékben zavarták a szomszédos helyiség ha­sonló jellegű munkáját. A kölcsö­nös zavarás kiküszöbölésére,a na­pokban hangszigetelővel vontuk be a helyiségek falait és a mennyeze­tet. Ily módon jelentősen megköny­­nyítettük a forgalmat irányító dol­gozók munkáját. Tekeres József vasúti technikus A petrillai szénmosóban jól felsze­relt korszerű gépi berendezésekkel dolgozunk. Az ütemes termelés, a gépi felszerelések maximális ki­használása nálunk is megköveteli, hogy hozzáértő, jól felkészült szak­emberekkel rendelkezzünk. A szén­mosó termelésének és a minőség emelésének érdekében üzemünkben minden évben szakmai továbbkép­ző tanfolyamon vesznek részt a dol­gozók. Míg az év első felében a szén­mosóban hét szaktanfolyam mű­ködött 242 hallgatóval, most a má­sodik félévben 11 szakmai tovább­képző tanfolyamot szerveztünk, me­lyet 407 hallgató látogat. Külön elő­adássorozatot tartunk a mosó, az osztályozó, a brikett- és a lakatos részleg dolgozói részére, valamint a karbantartó villanyszerelők szakmai felkészültségének további emelése érdekében. A petrillai szénmosóban ezen kí­vül négy, egyenként haz hónapos­­szakmai iskola is működik. Ennek keretében szakképzetlen munkások nyernek szakképesítést a darus, szénmosó, hegesztő szakmában és a szállítóberendezések kezelésének el-­ sajátításában. Constantin Budufa munkái

Next