Előre, 1963. szeptember (17. évfolyam, 4924-4948. szám)

1963-09-01 / 4924. szám

963. szeptember 1., vasárnap Terjed a szolidaritási mozgalom az asturiai sztrájkoló bányászokkal A Spanyol KP KB Végrehajtó Bizottságának nyilatkozata PÁRIZS (Agerpres) A Spanyol KP KB Végrehajtó Bizottságának Mad­ridban és Barcelonában terjesztett újabb nyilatkozata felhívja a lakos­ságot, hogy vállaljon közösséget az asturiai sztrájkoló bányászokkal. „Az asturiai bányászok — hang­zik a nyilatkozat — újabb fontos követelésekkel tetőzték gazdasági követeléseiket, mint például a szám­­űzöttek visszatérése, a letartóztatot­tak szabadonbocsátása, szakszerve­zeti szabadság és sztrájkjog. Harci elszántságuk és egységük méltó a tavalyi hőstettekhez, amelyek az or­szágban és külföldön is hatalmas visszhangot keltettek." A sztrájkolók hősies harca a fa­siszta kormány ellen — mond­ja töb­bek között a nyilatkozat — nemcsak Spanyolország valamennyi dolgozó­jának csodálatát váltja ki, hanem megteremti az újabb erőteljes közös akciók feltételeit is. Nagy érdeme ez az asturiai hős bányászoknak, akik ismét bebizonyították, hogy a spa­nyol proletariátus élcsapatát képe­zik. A Spanyol Kommunista Párt szo­lidaritást vállal az asturiai bányá­szokkal, s felhívja az antifrancoista ellenzék erőit, az ország jövőjét szí­vükön viselő összes spanyolokat, nyilvánítsák ki rokonszenvüket s támogassák az asturiai bányászokat. •­ MADRID (Agerpres). — Spanyol­­országban terjed a szolidaritási mozgalom az asturiai és a leoni bá­nyászok harcával. Bilbaoban, a nagy észak-spanyolországi iparvá­rosban tömegtüntetést rendeztek a fémipari munkások. Az Union Francaise d'Information közli az Egyesült Katalán Szocialista Párt végrehajtó bizottságának nyi­latkozatát, amely szolidaritást vál­lal az asturiai és a leoni sztrájkoló bányászokkal. A nyilatkozat hang­súlyozza, hogy a bányászok az ösz­­szes spanyol dolgozók általános kö­veteléseiért harcolnak, így a mun­kaszerződések felülvizsgálásáért és méltányos bérrendszerért, a letar­tóztatott aszoriai sztrájkolók szaba­don bocsátásáért, a deportáltak ha­zaengedéséért és a múlt évi sztráj­kokban való részvételük miatt elbo­csátott munkások újraalkalmazásá­ért, a sztrájkjog elismeréséért és a szakszervezeti jogok helyreállításá­ért. A kommunisták, katolikusok, szo­cialisták által megszervezett bá­nyász­sztrájk jelentős mozzanata az általános politikai sztrájk előkészí­tésének, amely utat fog nyitni a demokrácia diadala felé — hangzik a nyilatkozat. A szovjet kormányfő látogatása a Jugoszláv SZSZK-ban BLED (Agerpres). — N. Sz. Hrus­csov és kísérete augusztus 31-én a szlovéniai Bled üdülőhelyet és környékét tekintette meg. A szovjet vendégeket elkísérte J. Broz Tito és más jugoszláv hivatalos szemé­lyek. Az amerikai színes bőrűek újabb tiltakozó akciói WASHINGTON (Agerpres).­­ Amint a United Press International jelentései­ből kitűnik, a philadelphiai Folcroft elővárosban, ahol a napokban egy rasz­­szista huligán csoport megtámadta a megtelepedni szándékozó Horace Baker néger lakos családját, augusztus 30-án este 40 rendőrt vezényeltek ki, hogy megelőzzék az újabb incidenseket. A rendőri erőket az éj folyamán mint­egy 50 főnyi katonai alakulattal erők­­sítették meg. Baker kijelentette, hogy a terror ellenére is be fog költözni új lakásába. Ugyanaznap az észak-carolinai Wil­­liamstonban szintén rendőröket vezé­nyeltek ki a tüntető néger lakosság elen. A tüntetők követelték, bocsássák szabadon azt a 11 személyt, akiket elő­ző éjjel tartóztattak le, mivel állítólag megszegték a tüntetések megszervezésé­re vonatkozó rendszabályokat. Az észak-carolinai Greensboro város­ban a rendőrség őrizetbe­ vett két né­ger egyetemi tanárt, akik a polgárjo­gokért szervezett menetelésről tértek haza. Azért­ tartóztatták le őket, mert egy fehéreknek fenntartott szállodában próbáltak szobát bérelni. A Mississippi állambeli Meridian helységben ugyancsak rendőrök támad­tak meg egy néger csoportot, amely a washingtoni menetelésről hazatérőben kizárólag fehéreknek fenntartott köz­lekedési eszközöket próbált igénybe venni. A UPI jelentése szerint Missis­sippi és Alabama államok elemi iskolái­ban tovább folyik a faji elkülönítés. Kennedy az US­A gazdasági nehézség­eiről WASHINGTON (Agerpres) Ken­nedy elnök — a hagyománynak megfelelően — nyilatkozott az ame­rikai népnek a Munka Napja al­kalmából, amelyet az Egyesült Álla­­­mokban minden évben szeptember elején ünnepelnek meg. Az elnök vázolta az USA gazda­sági eredményeit és nehézségeit. Miután beszélt „a gazdasági te­vékenység magas fokáról", az elnök elismerte, hogy az USA-ban van­nak hanyatlóban levő, „elavult" gazdasági szektorok, sőt egész vidé­kek is, amelyek „nem vesznek részt az ország általános hejyreállítá­­s®ban". A munkanélküliség problé­májával foglalkozva Kennedy el­mondotta, hogy az országban jelen­leg 4 250 000 munkanélkülit ta­­nak nyílván. A termelés fokozatos automatizálása miatt számos­­­­un­­kahely és mesterség feleslegessé vá­lik, s a feleslegessé vált munkáso­kat elbocsátják. Kennedy részletesen foglalkozott az amerikai ifjúság nyugtalanító helyzetével. Elismerte, hogy jelen­leg minden negyedik 16—21 év kö­zötti amerikai fiatal foglalkozás nélkül van­ iskolába, nem jár, mun­kát nem talál. Változatlanul magas az arányszám a fiatalok soraiban, a munkanélküliség és a bűnözés tekintetében. Ez azt bizonyítja — mondotta az elnök —, hogy ,az amerikai társadalomnak nem sike­rült a fiatalok minden energiáját és képességét hasznos feladatok, pozi­tív célkitűzések megvalósításába bevonnia." Kennedy erélyesen kikelt az USA oktatási rendszere ellen. „Az elhe­lyezkedés, az alkotó munka útjában álló legfőbb akadályok — az okta­tás alacsony színvonala, az elégtelen képzettség a technikai hozzá nem értés“ — hangsúlyozta. Kennedy leszögezte, hogy az USA-nak még sokat kell küzdenie, hogy „a munkaerő felhasználása, az oktatásügy, a választási rendszer és általában az egész nemzeti tevé­kenység területén minden állampol­gárának egyenlő jogokat biztosít­son“. OTTAWA (Agerpres) A Kanadai Munkás Kongresszus nyilatkozatot tett közzé a Munka Napja alkalmá­ból. A nyilatkozat felhívja a figyel­met a kanadai munkanélküliség pro­blémájára, és az ország dolgozóit egységes harcra szólítja az élet és munkakörülmények javításáért. A dokumentum megállapítja: Aho­gyan közeledik a tél, annak arányá­ban növekszik a munkanélküliek serege. S ez azt mutatja, hogy a munkaerők téli foglalkoztatásá­nak biztosítását célzó hatósági prog­ram távolról sem kielégítő. A nyi­latkozat végül leszögezi, hogy a Kanadai Munkás Kongresszus fo­kozni fogja revendikatív akcióit és erélyesen fog harcolni a munkaerők minél nagyobb tömegének foglal­koztatásáért. Ismét növekedett az angol munkanélküliek száma LONDON (Agerpres). —■ Az angol munkaügyi minisztérium szerint az or­szágban augusztusban ismét növekedett a munkanélküliek száma. E hónapban foglalkozást keresett az összmunkaerők 2,2 százaléka, vagyis 501213 ember, kéttized százalékkal több, mint július­ban. A Times című befolyásos lap sze­rint, a második világháború befejezésé­től eddig még nem öltött ekkora mére­teket a munkanélküliség. A Financial Times utal arra, hogy a hatóságok miután bejelentették a mun­kanélküliség állandó csökkenését, az augusztusi növekedést azzal indokolják, hogy a munkapiacon megjelentek az is­kolák végzettjei. A lap e kijelentés tarthatatlanságát hangsúlyozva megálla­pítja, hogy csupán augusztusban 6800- zal növekedett a felnőtt munkanélkü­liek száma. Az idézett lapok szerint nem azért fokozódik a munkanélküliség, mert a fiatalok megjelentek a munkapiacon, hanem azért, mert kedvezőtlenül ala­kul a­­gazdasági helyzet. ­ A Moszkvában megkötött részleges atomcsend-egyez­­ménnyel kapcsolatban kormá­nyunk erre vonatkozó nyilatkozata is hangsúlyozta: „A megkötött egyez­mény előre lépést jelent a nemzet­közi enyhülés felé, de nyilvánva­lóan nem oldja meg annak a harc­nak az alapvető kérdéseit, amelynek célja megakadályozni a fegyverke­zési hajsza és az atom- és hidrogén­fegyverek felhalmozása által a vi­lágbékét fenyegető veszélyt." Ez volt tehát az első fontos lépés, a­­melynek sokoldalú visszhangja is azt bizonyítja, hogy a világközvéle­mény várakozásteljesen tekint a to­vábbi lépések felé. Ebben a légkörben ért véget a ti­­zennyolc hatalmi leszerelési bizottság genfi értekezletének újabb szaka­sza. Egyöntetűen úgy határoztak ugyanis, hogy szeptember elsejével megszakítják a bizottság munkála­tait, minthogy szeptember 17-én megnyílik az ENSZ-közgyűlés ülés­szaka, amelynek napirendjére tűz­ték mind a leszerelésnek, mind pe­dig a nukleáris kísérletek beszün­tetésének a kérdését. Az említett kedvező légkörről ta­núskodik, hogy a két társelnök vi­szonylag rövid idő alatt megegyezett a bizottság munkájáról szóló jelen­tés szövegében, amit az értekezlet egyhangúlag el is fogadott, s amit majd az ENSZ-közgyűlés és ennek leszerelési bizottsága elé terjeszte­nek. S a békeszerető világközvéle­mény várakozásával állott össz­hangban hazánk képviselőjének a felszólalása, amidőn kormányunk, egész dolgozó népünk álláspontját kifejtve a jövő feladatokra helyezte a hangsúlyt. A tizennyolc hatalmi bizottság — mondotta hazánk kép­viselője — a jövőben állandóan és tántoríthatatlanul fő feladatának megvalósítására, az általános és tel­jes leszerelési szerződés megkötésé­re kell hogy összpontosítsa erőfe­szítéseit. De figyelmet kell fordíta­nia azokra a részleges intézkedések­re, amelyek egyengethetik az utat e végső cél felé. Az erre irányuló részleges intéz­kedések között hazánk képviselője első helyen azt a javaslatot említet­te amely megnemtámadási egyez­ményt irányoz elő a NATO-orszá­­gok és a Varsói Szerződés tagálla­mai között, majd hangsúlyozta, hogy nagy figyelmet érdemel a katonai költségvetések csökkentésének, vagy legalábbis rögzítésének a kérdése. Küldöttségünk vezetője külön ki­emelte, hogy az RNK kormánya rendkívüli jelentőséget tulajdonít az atommentes övezetek létesítésére vonatkozó javaslatoknak, s ezúttal pontosabban körvonalazta azt is, mit jelentene e javaslatok megvaló­sítása. Ezekből az övezetekből nem lehetne atomtámadást végrehajtani, s nem is eshetnének ilyen támadás áldozatául; ezeken a területeken ti­los lenne atomfegyvereket felhal­mozni, egyáltalán tárolni, s még ke­vésbé előállítani vagy kikísérletezni, s így ezek az atommentes övezetek „a nukleáris lidércnyomástól meg­szabadult világ előőrseit képeznék, egy olyan világét, amely jelentős mértékben közeledett az általános és teljes leszereléshez." Kormányunk, következetes béke­politikájához híven, már hat évvel ezelőtt javaslatot tett arra, hogy a Balkán-félszigetet változtassák a béke és az együttműködés övezeté­vé, beleértve azt is, hogy ebben az övezetben ne legyenek se atomfegy­verek, se rakétatámaszpontok. Ha­zánk képviselője ezúttal is kidom­borította, hogy az RNK kormányá­nak ez a javaslata ma is teljes egé­szében időszerű. Ma még nem tudni milyen mun­kát végez majd az ENSZ-közgyűlés őszi ülésszaka a leszerelés kérdésé­ben, kétségtelen azonban, hogy a tizennyolc hatalmi bizottságra még fontos feladatok várnak. Erre utal az a körülmény is, hogy már most meghatározták, mikor kezdi újra üléseit, legkésőbb egy héttel azután, hogy a közgyűlés befejezi a bizott­ság napirendjén is szereplő kérdések vitáját.­­ Donovan, az egyik legnagyobb példányszámú amerikai lap, a­­New York Herald Tribune hír­magyarázója a többi között ezt írta a szerdai nagy antirasszista tüntetésről szóló cikkében : „Tegnap, a négerek washingtoni menetelése idején a fővá­ros egészen megváltozott képet muta­tott, s lehetséges, hogy Washington soha többé nem lesz az, ami eddig volt". Nem tudjuk, mennyire változtatja meg egyszer s mindenkorra a nagy tüntetés az USA fővárosának képét, jellegét. A realitáshoz talán közelebb áll Donovan másik két megállapítása: „Nem volt az Egyesült Államokban olyan tünte­tés, amely mélyebb gondolatokat és érzelmeket váltott volna ki mint ez az augusztus 28-i felvonulás“ — írja az amerikai publicista, majd hozzáteszi azt is , hogy „Washington, s kétségtele­nül a TV-nézők milliói ettől a naptól kezdve más szemmel tekintenek a né­gerekre mint eddig“. Lehet, írja a to­vábbiakban, hogy a menetelés nem fog­ja befolyásolni a rasszista szenátorokat és képviselőket az állampolgári jogok­ról szóló törvényjavaslat vitájában, ám kétségtelen, hogy „Washingtonban a négerek kérdését ezután egészen más légkörben fogják tárgyalni, mint a me­netelés előtt“. Valóban maga a tüntetés — amelyen igen nagy számban vettek részt fehérek is — az eddigiektől eltérő módon, min­den komolyabb incidens nélkül zajlott le. S ez nemcsak magára Washingtonra, hanem az ország egész területére vonat­kozik,­­ főként a déli államokra, ahon­nan szintén minden incidens nélkül in­dultak el és jutottak Washingtonig a menetelés részvevői. A menetelés or­szágos méretei, a tömegek hangulata óvatosságra késztette még a déli rasz­­szistákat is. Az sem mindennapi do­log, hogy a tüntető menetben mintegy 50, sőt egyes jelentések szerint több mint 100 képviselő és szenátor vett részt. Kennedy elnök kihallgatáson fogadta a menetet megszervező szerve­zetek képviselőit, s nyomban a fogadás után a Fehér Ház közzétette az elnök nyilatkozatát, amelyben hangsúlyozza : megtesz minden erőfeszítést, hogy a Kongresszus elfogadja a faji egyenjo­gúságra vonatkozó törvényeket és arra is törekedni fog, hogy megoldja a mun­ka területén való faji megkülönbözte­tés kérdéseit. Ezzel kapcsolatosan azon­ban hangsúlyozni kell, hogy a washing­toni nagy tömeggyűlés szónokai egy­öntetűen hangsúlyozták : a polgári jogokról szóló törvény­tervezet elfo­gadása csak az első lépés az állampol­gári szabadságjogok kivívásáért folyta­tott harcban. Lehet vitázni afölött, amit Donovan írt arra nézve, hogy a nagy­ tüntetés­től kezdve Washington soha többé nem lesz az, ami volt. Azt viszont a sajtó­tudósítók legtöbbje ismeri, hogy ez a tüntetés határkövet jelent az ameri­kai négerek történetében. A Lincoln szobra előtt összegyűlt kétszázezres tömeg felesküdött arra, hogy jogai tel­jes kivívásáig folytatni fogja a harcot, így a tüntetés valóban határkövet je­lenthet a szó igazi értelmében : nem­csak lezárt egy szakaszt, hanem meg­­nyitott egy új harci szakaszt az ame­rikai rasszizmus, a faji megkülönbözte­tés ellen, a színesbőrűek teljes polgári jogegyenlőségéért vívott küzdelemben.­­ A dél-vietnami helyzet belpo­litikai szempontból változatla­nul feszült, külpolitikai szem­pontból pedig az elmúlt héten to­vább bonyolódott. Cabot Lodge, az újonnan kineve­zett amerikai nagykövet (s az is jellemző, hogy az amerikai külügy­minisztérium ezt a diplomáciai „nagyágyút“ küldte ebbe az or­szágba) napok óta zárt ajtók mögött folytatja tárgyalásait Ngo Dinh Diemmel. A többnyire jól érte­sült sajtótudósítók szerint (akiknek működését egyébként rendkívül megnehezíti a Diem diktatúra ál­tal bevezetett szigorított cenzúra) Washington szeretne „simán“ sze­mélycserét, vagy legalábbis bizo­nyos személyek cseréjét végrehaj­tani, hogy így megmentse a maga számára a már-már tarthatatlanná vált helyzetet. Valami olyant sze­retne, ami hasonlítana a pár évvel ezelőtt — hasonló helyzetben — Dél-Koreában végrehajtott manő­verhez. Ezért röpítették például vi­lággá, hogy a katonai vezetőknek semmi közük sem volt a buddhis­ták ellen foganatosított megtorlá­sokhoz. Menteni akarták a törzstisz­tek tekintélyét, hogy ezek közül ál­lítsanak valakit, vagy valakiket a teljesen lejáratott Diem helyébe. A bábdiktátor azonban a jelek szerint nem hajlandó lelépni a színről, vagy legalábbis nem akarja olcsón megadni magát. Először fura módon, mintegy a fentebbi híresz­telés cáfolatául, közleményt adott ki, amely rávilágít arra is, hogy a katonaság igenis részt vett s fontos szerepet vitt és visz a megtorlások­ban. Másrészt — ami biztos, az biz­tos — intézkedett, hogy vonják ki az amerikai bankokból az ott elhe­lyezett, arany- és valuta tartalékait, s helyezzék el azokat más külföldi bankokban. Lehet, hogy Diem má­ris de Gaulle elnöknek arra a nyi­latkozatára spekulál, mely szerint Franciaország „érdeklődik Indokína iránt" és „Dél-Vietnam kérésére kész segítséget nyújtani neki“. A dél-vietnami „vallásháború“ tehát az atlanti hatalmi villongások újabb megnyilvánulását is maga után vonta. BODOR TAMÁS A washingtoni tüntetés alkalmával a The Worker című amerikai lapban megjelent rajz a fehér és a színesbőrű lakosság közötti egy­séget jelképezi az egyenlőségért, a munkáért és a békéért vívott harcban ELŐRE A Szovjetunió Legfelső Szovjetjének külügyi bizottságai jóváhagyták a moszkvai szerződést MOSZKVA (Agerpres).­­ Au­gusztus 31-én a Szovjetunió Legfelső Szovjetje Szövetségi Szovjetjének és Nemzetiségi Szovjetjének külügyi bizottságai a Kremlben együttes ülésen vitatták meg a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásáról szóló moszkvai szerződés ratifikálására vonatkozó javaslatot. Az indítványt a Szovjetunió Minisztertanácsa ter­jesztette megvizsgálás végett a Szov­jetunió Legfelső Szovjetje elé. Az O. Kuusinen elnökletével meg­tartott ülésen részt vett Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere és Ivan Morohov, a Szov­­jetunió állami atomenergia bizottsá­gának első alelnöke is. Andrej Gromiko, szovjet külügy­miniszter a bizottságok tagjai előtt kijelentette, hogy az egész világon rendkívül kedvezően fogadták a moszkvai szerződést, megfelelőkép­pen értékelték a szerződés humanitá­rius oldalát, s politikai jelentőségét. A szerződést mindenki reális lépés­nek tekinti a nemzetközi feszültség enyhülése felé. A szovjet külügymi­niszter közölte, hogy eddig már kö­rülbelül 80 állam, a világ összes or­szágainak több mint kétharmada aláírta a szerződést. A vita után a bizottságok egyön­tetűen jóváhagyták a szerződést és elhatározták, hogy ratifikálásra a­­jánlják a Szovjetunió Legfelső Szov­jetjének. Egy San Francisco-i közvéleménykutatás eredménye SAN FRANCISCO (Agerpres). A San Francisco-i Chronicle című lap az egy­szerű amerikaiak békeóhaját szem előtt tartva körkérdést intézett olvasóihoz, majd közölte a véleménykutatás ered­ményét. A kérdések a következők voltak: Támogatja-e a nukleáris kísérletek be­tiltására vonatkozó szerződést, és N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnöknek azt a javaslatát, hogy a NATO-orszá­­gok és a Varsói Szerződés tagállamai kössenek megnemtámadási szerződést ? Támogatja-e a katonai költségvetések befagyasztását vagy csökkentését, a két német állam területén állomásozó kül­földi csapatok létszámának csökkentését és atommentes övezetek létrehozását ? A megkérdezettek 87 százaléka azt válaszolta, szeretné, ha az USA Szená­tusa ratifikálná a szerződést. Hatvan­­kilenc százaléka helyeselte a NATO- országok és a Varsói Szerződés tag­államai közti megnemtámadási szerző­dés megkötését (17 százaléka ellenezte, 14 százaléka nem válaszolt). A két német állam területén állomá­sozó nyugati és szovjet fegyveres erők létszámának csökkentését a megkérde­zettek 75 százaléka helyeselte, végül 73 százaléka támogatta a katonai költ­ségvetések befagyasztására vagy csök­kentésére irányuló javaslatot. VÉGET ÉRT AZ EURÓPAI REUMATOLÓGIAI KONGRESSZUS STOCKHOLM (Agerpres). — Au­gusztus 25. és 28. között megtartot­ták Stockholmban az európai reu­matológiai kongresszust. A kongresz­­szuson román küldöttség is részt vett, amelynek tagjai dr. I. Stoia orvosprofesszor, az Országos Reuma­tológiai Központ igazgatója, dr. V. Ciobanu és dr. Stefan Berceanu, a Román NK Akadémiája Belgyógyá­szati Intézetének munkatársai vol­tak. A román küldöttek tudományos közlései nagy érdeklődést és elisme­rést keltettek. A munkálatok befe­jezése után dr I. Stoiát a svéd Reu­matológiai Társaság dísztagjává vá­lasztották. Egyben kinevezték az Európai Reumatológiai Liga bizott­ságának tanácsosává. -----~--­ Tiltakozó akciók Japánban az amerikai atomtengeralattjárók ellen TOKI­Ó (Agerpres) Japánban szeptember elsején újabb nagyará­nyú tüntetésekkel tiltakoznak az ellen, hogy amerikai atomtenger­alattjárók horgonyt vessenek az or­szág kikötőiben. Yokohamában, az ország egyik legnagyobb hadiki­­kötőjében több mint 3000 yokoha­­mai, niigatai, yamanashi és más vá­rosbeli lakos tüntet majd. A japán­amerikai biztonsági szerződés ellen küzdő országos tanács, valamint a békéért és demokráciáért küzdő többi szervezet Szaszeboban, Sza­gában, Kumomotoban, Oitában és Nagaszakiban is nagyban készül a szeptember 1-i tüntetésekre. Választási kampány Iránban TEHERÁN (Agerpres). — Iránban megkezdődött a választási kampány. A France Presse közli, hogy a jelen­legi kormányt támogató Nemzeti Egység Kongresszus befejezte mun­kálatait és állandó bizottságot vá­lasztott, amely kijelöli a képviselő­­jelölteket. Az ellenzéki pártok veze­tői ugyanakkor titkos közleményben jelentették be, hogy bojkottálni fog­ják a választásokat. íronbon a közvetlen távközlési vonal a Kreml és a Feh­ér Ház között MOSZKVA (Agerpres).­­ Augusz­tus 31-én moszkvai idő szerint 11 órakor üzembe helyezték a közve­t­len távközlési vonalat Moszkva és Washington (Kreml—Fehér Ház) között. A Szovjetunió és az USA képviselői erre vonatkozólag 1933 június 20-án kötöttek egyezményt. Részvételünk a lipcsei mintavásáron ötven ország részvételével Is­mét megnyitotta kapuit a Német Demokratikus Köztársaságban a hagyományos lipcsei nemzetközi mintavásár. A Román Népköztársaság ez­úttal is képviselve van a kiállí­táson. 1950 óta 22-szer veszünk részt a lipcsei mintavásár kereté­ben megtartott rendezvényeken. Ily módon a Német Demokratikus Köztársaság népe, valamint a vi­lág üzleti köreinek képviselői tu­domást szerezhetnek népgazdasá­gunk fejlődéséről. Az előző min­tavásárokon, a vendéglátó ország és más kiállítók termékei mellett gazdag választékuk és kiváló tu­lajdonságaik révén főleg gépgyár­tóiparunk számos terméke vonta magára a figyelmet. A tavaszi vásárral ellentétben, amely in­kább műszaki-ipari jellegű volt, a lipcsei őszi vásár főleg a fo­gyasztási cikkekkel foglalkozik. A mintavásár román részlege ezért elsősorban közszükségleti iparunk fejlődését tükrözi. A Messehof nevű pavilonban például, ahol a román külkeres­kedelmi vállalatok — Prodexport, Fructexport és Agroexport — standjai kaptak helyet, a román élelmiszeripar és mezőgazdaság termékeinek gazdag választékát mutatjuk be a mintavásár láto­gatóinak. A Romanoexport válto­zatos mintájú és színű textilanya­gokat, eredeti cipő- és ruhamo­­delleket állít ki. A kiállításon ha­zai gyártmányú korszerű bútor­darabok, háromszorosan rétege­zett és egyöntetű forgácslapok, farostlemezek és más faipari ter­mékek, építőanyagok stb. is lát­hatók. A Cartimex a jelenkori és a klasszikus román irodalom szá­mos terítékét állítja ki román nyelven valamint német, orosz, francia és angol fordításban, a vi­lágirodalom klasszikusainak ro­mán nyelvű fordításait, tudomá­nyos könyveket, művészi albu­mokat. A bemutatott termékek minősé­ge és változatossága, a kiállítási felület méretei révén a Román Népköztársaság a lipcsei minta­vásár legfigyelemreméltóbb ki­állítói közé tartozik. K. R. Indonézia és a Fü­löp-szigetek megfigyelőit nem engedik be Észak-Borneóba DZSAKARTA (Agerpres).­­ Szu­­bandino indonéz külügyminiszter augusztus 30-án jelentést tett Szu­­karno elnöknek tárgyalásairól, a­­melyeket a malájföldi külügyminisz­ter képviselőjével folytatott a Maláj Szövetség kérdéséről, s főként az ENSZ közvéleménykutatási küldött­ségének kíséretében Észak-Borneó­­ban és Sarawakban utazást tevő megfigyelőkről. Szubandrio hangsú­lyozta, hogy a megfigyelők kérdésé­ben nem jutottak megegyezésre. A Maláj Szövetség létrehozása kapcsán a malájföldi külügyminiszter kül­dötte közölte a szövetség megalakí­tásának új dátumát, s azt, hogy or­szágának kormánya nem veszi figye­lembe az ENSZ-küldöttség követ­keztetéseit. A dzsakartai rádió közli, hogy az indonéz külügyminiszter találkozott Anglia és Amerika dzsakartai nagy­követével, s tudomásukra hozta a megfigyelők kérdésében folytatott tárgyalások eredménytelenségét. Az említett rádióállomás közvetítette Szubandina nyilatkozatát, amely bí­rálja az angol kormányt, mert nem hajlandó belépési vízumot adni az indonéz megfigyelőknek. Szuban­dria szerint ez a manilai egyezmény megszegését jelenti. (Mint ismeretes, az említett egyezményt Indonézia, a Fülöp-szigetek és Malájföld írta alá.) A Fülöp-szigetek nagykövete ugyanaznap levélben tiltakozott U Thant ENSZ-főtitkárnál, mert Ang­lia nem hajlandó vízumot adni Észak-Borneóba tartó megfigyelői­nek. Salvador Lopez, a Fülöp-szige­tek külügyminisztere a fenti akciót „Anglia önkényes döntésének“ és „a manilai egyezmény megszegésé­nek“ nevezte Rio l­iuni ás Fernando Po autonómiát követel YAOUNDE (Agerpres).­­ A France Presse jelentése szerint a Kamerun déli részén fekvő Ambamban megrendezték a Rio Muni és Fernando Po spanyol gyarmatok nemzeti felszabadításáért küzdő szervezetek IT. kongresszusát. i Ez augusztus 31-én nyilvánosságra hozott közlemény szerint a nemzeti felszaba­dító harcban részvevő összes jelentősebb szervezetek egységfrontba tömörülnek. A kongresszus egyik határozata általá­nos amnesztiát, a politikai foglyok sza­badon bocsátását, az afrikai lakosság szabadságjogainak megadását és a nem­zeti szabadságmozgalmi szervezetek el­ismerését követeli. Az egységfront fel­hívta a spanyol hatóságokat, ismerjék el a bennszülött lakosság képviselőjeként és kezdjenek tárgyalásokat küldöttsé­gével e gyarmatok autonómiájának megadásáról. Cí­ ­jguyen Dang Chi, a mezőgaz­­­­­dasági gépgyár igazgatója iro­dájában, egy falusi házhoz hasonló, náddal fedett épületben fogadott. Szürkülő haja, csontos arca, határozott pillantása gazdag élettapasztalatokkal rendelkező em­berre vallott. Rövid üdvözlés után egyenesen rátért a tárgyra. — Üzemünk — mondotta — 1960 januárjában létesült egy kis mező­­gazdasági szerszámgyár, egy autója­vító műhely, egy kis fémárugyár és több kézműves műhely egyesítésé­­­vel. Munkaközösségünk néhány rég­s­gi munkásból és főleg újoncokból — leszerelt katonákból, szakiskolai tanulókból, fiatal falusiakból — ál­lott. Számuk két év alatt százról hatszázra növekedett és szüntele­nül tovább gyarapodik. Hasonlóan tarka a gyár berendezése is. A szo­cialista országoktól kapott szer­számgépek mellett az ellenállási harcok első napjaiból fennmaradt gépek állnak. A gyárigazgató ezután az or­­szágban bekövetkezett válto­zásokról, főleg pedig az embe­rekről beszélt: — Meg kell említenem, hogy a gyár valamennyi munkása verseny­ben áll a hármas számú munkacso­porttal a szocialista munkabrigád címért. A faliújság egyik cikke fölött ezt a címet olvastam : „Újabb kezde­ményezések a munka ésszerűsítésé­re ! Száz százalékkal túlteljesítettük tervünket". Odaléptem az egyik munkás mel­lé, aki éppen egy öntőforma készí­tésén dolgozott. Ma Van Tuyen a neve, az északi hegyvidéken élő nung néptörzs tagja. A törzs tag­jai a felszabadulás előtt nem ismer­ték a betűket, gazdaságuk teljesen kezdetleges volt. A forradalom után megváltozott az életük. A mellettem álló ifjú egyike volt azoknak, akik a törzs területén a mezőgazdaság szövetkezetesítését kezdeményezték.­­ Később a nung törzs első tagja volt aki részt vett a Thai Nguyen kohá­szati kombinát építésében. Az épít­kezés befejezése után szakiskolába küldték, majd tanulmányainak befe­jezése után ide jött dolgozni. A gyár egyik legjobb munkása. ■k A gyár tavaly határidő előtt tel­jesítette termelési tervét és elnyer­te a Munkaérdemrend 111. fokoza­tát. Legnagyobb érdeme, hogy ez év elején hozzájárult az ország több tartományában jelentkező aszály leküzdéséhez. A gyár rekordidő alatt 300 szivattyút készített és azo­kat szétosztották az aszályos terü­leteken. Az üzem ma­rkéket, boronákat, hengereket gyárt. Lecsapolásra szol­gáló szivattyúkat, öntözőcsatornaásó gépeket, vetőgépeket, takarmány­szecskázó gépeket és más iparcikke­ket is termelnek itt... + Jelzik a déli szünet kezdetét. — Több mezőgazdasági szerszá­mot kell gyártanunk — mondja beszélgetésünk végén Nguyen Dang Chi —, mert a traktorok számának meg kell kétszereződnie az idén. Termelésünk összértéke tavaly 366 százalékkal volt nagyobb mint 1961-ben. Az idén gyártott gépeink összsúlya 31,5 százalékkal felülmúl­ja tavalyi termékeink súlyát. 1961- ben a New Delhi-i nemzetközi vá­sáron is kiállítottuk gépeinket. A Vietnami DK gyors ütemű és har­monikus gazdasági fejlődése nagy­szerű távlatokat nyit üzemünk előtt. PHAM KUONG vietnami újságíró kitüntetett mezéphasági gépgyárban Haiphong — a Vietnami Demokratikus Köztársaság egyik legjelentő­sebb kikötője A Vietnami ünnepe Szeptember 2. a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság dolgozóinak legnagyobb nemzeti ünnepe. A kommunista párt vezette néptöme­gek 18 évvel ezelőtt lerázták a gyar­mati láncokat és Indokína történeté­ben első ízben hoztak létre olyan államot, amelyben a hatalom a dol­gozók kezében van. A gyarmatosí­tók nem törődtek bele vereségükbe és fegyveres támadást indítottak a fiatal köztársaság ellen. A vietnami dolgozók egyemberként keltek ha­zájuk védelmére, nyolc évi hősies küzdelem után harcukat siker koro­názta. Dien Bien Fu-nál végső csa­pást mértek a francia kolonialista csapatokra. Délkelet-Ázsia e térsé­gének békéjét helyreállító 1954-es genfi értekezlet a 17. szélességi foknál demarkációs vonalat állapí­tott meg Észak-Vietnam és Dél- Vietnam között. A Vietnami Dolgozók Pártja ve­zetésével az ország északi részében hozzáláttak a háború okozta sebek és a gyarmati örökség felszámolásá­hoz, az új élet felépítéséhez. A dol­gozók lelkes munkája eredménye­ként jelentős fejlődést értek el az élet minden területén. Teljesen más helyzet alakult ki azonban Dél- Vietnamban, ahol Ngo Dinh Diem klikkje jutott uralomra, amely amerikai gyarmattá változtatta az országot s kegyetlen terrort vezet­tek be a hazafiak ellen. A dél-viet­­nami hazafiak azonban — mint ezt a jelenlegi események is bizonyít­ják — fokozták harcukat a népáru­ló imperialistabarát diktatúra el­len. E harc alapjaiban rengeti meg a szaigoni rendszert. A Vietnami Demokratikus Köz­társaság népének ünnepén hazánk dolgozói üdvözletüket küldik s ú­­jabb sikereket kívánnak országuk felvirágoztatásáért folytatott har­cukban.

Next