Előre, 1963. december (17. évfolyam, 5002-5028. szám)

1963-12-01 / 5002. szám

0 1 A falusi filmfesztivál kezdetén A HETEDIK MŰVÉSZET ÉS A FALU Krisána tartomány területén ma 219 falusi mozi működik, s a rajon­­központokban további 16 normálfil­mes filmszínház. A városi mozik, beleértve a nagyváradiakat, ebben az évben csaknem három és fél millió néző előtt játszottak. És a falvakon ? — Alig marad két és fél­millió mögött a mozilátogatók szá­ma! Van azonban ennek a problémá­nak egy másik vetülete is. Nevezete­sen az, hogy a mozi a falu számára sokoldalú szerepet tölt be. Mert ha a játékfilm betekintést nyújt az em­beri lélek problémáiba, a kiegészítő műsorokként játszott agro-zootech­­nikai filmek, a legjobb kollektív gazdaságok munkamódszereit nép­szerűsítő riportfilmek gyarapítják a néző szakmai ismereteit, megmozgat­ják a kollektivista gazda­ lelkiisme­­retét. A Krisána tartományi Filmter­jesztő Vállalat, egy sorban a többi tartományi testvérvállalattal, min­den rendelkezésére álló eszközzel azon igyekszik, hogy a filmek neve­lő-alakító hatását mindinkább el­mélyítse. Megközelíti a húszezret a rövidebb, hosszabb filmeknek a tartomány falusi mozijaiban sor­ra került bemutatók száma. Eb­ből 2300 ünnepi bemutató volt, 4800 filmet pedig vetítés előtt is­mertettek, elemeztek a helybeli tanerők, szimpozionokat, kérdezz­­felelek versenyeket rendeztek e té­mára. Az utcák élő emlékei, a Szomjúság, a Béke az újszülöttnek című és még sok más film így mé­lyebb barázdát szántott a sokezer néző emlékezetébe. Nincs jelentő­sebb játékfilm a hazai mozik mű­során, amely ne jutott volna el a fa­lusi nézőkhöz, keskenyfilmes válto­zatban. A falusi lakosság film iránti ér­deklődése a tavalyi falusi filmfeszti­válon nyilvánult meg a legszembe­tűnőbben. Mindössze két hónapig írta : SILAGHI ALEXANDRIA a Krisána tartományi filmterjesztő vállalat igazgatója tartott az akció, s nem kevesebb, mint negyedmilliós nézősereget moz­gatott meg, csaknem 40 ezerre tehe­tő azoknak a száma, akik a mozgó filmkaravánok vetítésein részt vet­tek. Ugyancsak szép sikereket köny­velhettünk el a fiatalok számára ren­dezett fesztiválon. Egyes falvakban, például Perecsényen, Csermőn, Sely­­mesilosván, Sikulán 600 és 700 kö­zött mozgott a részvevők száma. A tavaszi, nyári, őszi mező­­gazdasági kampánymunkák ide­jén, de természetesen az egész év folyamán is, a szakmai té­májú dokumentum­filmek rendes kísérői a játékfilmeknek. A Korai zöldségfélék, a Gyomnövények el­len, a Búzatermesztés, a Köztester­mesztés, a Több silókukoricát takar­mánynak című dokumentumfilmek hathatós segítséget nyújtottak a munkákban, hasznos és értékes ta­nulságokkal szolgáltak a föld ter­mékenységének jobb kihasználásá­ért, a gazdaságosabb termelésért folytatott munkában. Negyven­ezer kollektivista részvételével külön ak­ciókat is rendeztünk ezekkel a fil­mekkel. Még ennél is nagyobb számban nézték meg azokat a kisfil­­meket, amelyek a kollektív gazda­ságok szervezeti-gazdasági megszi­lárdításának egyes problémáiról ké­szültek. Gyakorlati segítséget je­lentettek ezek a filmek az olyan fiatal gazdaságoknak, mint a pel­­bárthidai, sikulai, áldófalvai, bihar­­poklosi, belényesújlaki, félegyházai gazdaságok. A falu film iránt érdeklődő közön­sége azonban néha csalódni kényte­len. Nem a filmek művészi színvo­nalát illetően, hanem a másolat tech­nikai kivitelezése miatt. Sajnos nem egyszer előfordul, hogy Bukarestből meglehetősen rossz szinkron válto­zatot küldenek. Megemlíthetem pél­dául Az égen nincs börtönrács, a Két sorsjegy, a Melletted című fil­meket, melyek egyes jeleneteiben nehezen érthető a beszéd. Különböző okok miatt az elmúlt tíz hónapban több, mint ezer elő­adás maradt el, s ha csak 80 nézőt számítunk előadásonként, akkor is csaknem százezres nézőtábor elvesz­téséről van szó. Ezt már természe­tesen nem indokolhatják műszaki hibák. Nem egy esetben a mozielő­adás a bál miatt maradt el. Máskor azonban — és ez a gyakoribb — az operatőr hanyagsága az ok. Monda­nom sem kell, hogy ha biztosítanák a vetítés megfelelő műszaki színvo­nalát, bizonyára másképpen alakul­na a hévízkarándi, a bánlakai, az értarcsai és a valkói dolgozók ér­deklődése is. A filmterjesztő vállalat az idén is, akár a megelőző években köte­lezte a filmgépészeket szakmai tan­folyam elvégzésére. Ennek ellenére még mindig vannak nemtörődöm gépkezelők, mint például a dobson­­újfalui, a kéci, a bánlakai alkal­mazottaink. Hozzá kell tennünk az elmondot­takhoz, hogy azokban a falvakban, ahol a falusi mozi sorozatosan nem teljesíti feladatait, rendszerint a mű­velődési otthon igazgató sem érti meg, hogy a mozi szerves része a fa­lu művelődési életének, és számára sem lehet mindegy, milyen munkát végez. Ugyanezt elmondhatjuk az egyes községi néptanácsokra vonat­koztatva is, mint például a repszegi, mokrai, mezsádi, remetei, hévízka­rándi néptanács. Természetesen elismeréssel kell szólnunk azoknak a gépészeknek és művelődési otthon igazgatóknak a munkájáról, akik, mint a kárászte­lekiek, a selymesilosvaiak, a sza­­lárdiak, a biharpüspökiek, az ér­­körtvélyesiek, a feketebarátokiak, a gyulavarsándiak együttműködve, ügyszeretettel és odaadással végzik munkájukat. Tekintettel arra, hogy máris át­léptük az őszi-téli idény küszöbét, nem csak elkészítettük, hanem rész­ben már alkalmazzuk is az erre az időszakra készült intézkedési tervet. Az előző évek tapasztalata szerint a legtöbb gondot az akciók szervezé­sére fordítjuk. A film falusi feszti­válját, amely ma kezdődik, a megszokott és bevált rendezvények­kel tarkítjuk (ünnepi bemutatók, kérdezz-felelek verseny, szimpozio­­r­ok, filmismertetések). Ami több­letnek ígérkezik az a szorosabb és reméljük eredményesebb együttmű­ködés a nőbizottságokkal, az ifjúsági szervezetekkel, a tanügyi káderek­kel. Megfelelő tárgyú filmekkel 25 akciót szervezünk az asszonyok és leányok részvételével ezek­nek az alkotásoknak a meg­beszélésére. Vitával egybekötött vetítéseket vettünk tervbe a Kö­szöntelek élet, az Ivan gyer­mekkora és más filmekkel, ame­lyek az ifjúság számára különösen tanulságosak. Megbeszéléseket szer­vezünk a rajoni néptanácsok okta­tásügyi osztályának közreműködésé­vel, a falusi tanerők segítségével az oktatáshoz szorosabban kapcsolódó filmek margójára. Egyes rajonokban (Belényes, Hend­­­ő, Borosjenő és Szalonta) a Mi az igazság Ádámról és más filmekkel és az utána tartandó vitákkal a misz­ticizmus elleni küzdelmet szeret­nénk támogatni. 111 dokumentum­film áll rendel­kezésünkre, hogy szemléletesebbé tehessük az agro-zootechnikai körök előadásait, és általában hathatós se­gítséget nyújtsunk a kollektív gazda­ságok szervezeti gazdasági megerő­sítéséhez. Számítunk az agronómu­­sok, állatorvosok és állategészség­ügyi technikusok segítségére a fil­mek népszerűsítésében és ismerte­tésében. December harmincadikét hazai filmek műsorratűzésével köszöntjük és két dokumentum­filmet mutatunk be — a Széttört koronát és a 15 éves a köztársaság című alkotásokat. Verdi: Álarcosbál Bemutató az RNK Opera- és Balettszínházában Az idei Verdi-évfordulónak az „Álarcosbál" bemutatásával adózott a bukaresti operaház. Negyven éve már, hogy a vau először felhangzott a bukaresti opera színpadán, éppen ezért joggal beszélhetünk „bemu­tatóról“ és nem pedig „felújításról", hiszen nem a régi előadás felfrissí­téséről, hanem teljesen új színpadi kivitelezésről, új szereplő gárdáról van szó. A régi és a mostani „Álar­cosbál" közötti összekötő kapocs a karmester, Egizio Massini személye, aki akkor is és most is ugyanazzal a fáradhatatlan energiával s a Verdii hagyományok tiszteletben tartásával vezényelte a művet. Az Álarcosbálban nincs meg a „Rigoletto“ vagy a „Trubadúr" dal­lamossága, és Verdi utolsó nagy műveinek jellemábrázoló ereje sem. Két alkotói korszak határán áll, de az átmenet stílusjegyei mellett egy más, Verditől mindaddig idegen szellem — a francia nagyopera — hatásának nyomait is felfedezhetjük benne. A libretto meglehetősen si­vár és komor a maga sötét, nyo­masztó képsorozatával s megszokott szerelmi háromszögével. Ki hinné ma már, hogy ez a szövegkönyv an­nak idején mennyi vihart kavart fel! Betiltották, bujtogató szán­dékot véltek felfedezni benne csak azért, mert a Nápolyban tar­tandó bemutatóra való előkészüle­tek idején merényletet követtek el III. Napóleon ellen s az „Álarcos­­bál"-ban is az eredeti szöveg sze­rint szerepelt királygyilkosság. Ver­di nem egyezett bele a tartalmi vál­toztatásokba, operáját visszavonta s az csak később, a római opera szín­padán került bemutatásra azzal a csekély módosítással, hogy a cselek­mény színhelye átkerült a XVII. századbeli Amerikába. S a főhős, Gusztáv svéd király helyett, a bosto­ni kormányzó lett. A cselekmény magva , a kor­mányzó szerelmes titkárának és leg­jobb barátjának feleségébe és az viszont szereti. A férj iránti megbe­csülésből mindketten harcolnak azonban érzelmeik ellen. Egy külö­nös éjféli találkozás során a férj mégis azt hiszi, hogy elárulták. Bosszút esküszik s egy álarcosbá­lon leszúrja vetélytársát, akinek ár­tatlanságáról csak véres tette után győződik meg. A librettó mondani­valója szegényes, a szituációk való­szerűtlenek s a nagyopera borza­lom-kedvelő ízlését tükrözik (szerel­mi jelenet az akasztófa árnyékában, álruhás nagyúr a jósnő barlangjá­ban, összeesküvők az álarcosbálon, stb.). A jellemek kidolgozatlanok, statikusak. Sok mindenért kell hát a muzsikának kárpótolnia bennün­ket és valóban, a partitúra szépsé­gei nagyrészt feledtetik is velünk a mű dramaturgiai gyengéit. A három főalaknak — Amália, Riccardo és Renato — szánt, hagyo­mányos szoprán-, tenor- és bariton­áriákon kívül, Verdi bőkezűen bánt a mellékfigurákkal is . Ulrika jósnő szólama jókora hangterjedelmet és kifogástalan mély regisztert felté­telező, igényes mezzo-szerep, Oszkár apród pedig (szintén nő énekli) ta­lán a legkedvesebb és zeneileg a legjobban jellemzett alakja az egész operának. Jónéhány remekbe sike­rült együttese, kórusa is van az „Ál­arcosbál“-nak (pl. az u. n. „kacagó­kvintett’’, az összeesküvők kórusa, stb.), de vannak kevésbé meggyőző részletei is, mint például az első kép, hiábavaló ismételgetéseivel szinte komikus hatást kiváltó, finá­léja. A bukaresti előadás legnagyobb erőssége a női szereposztás. Elena Dima-Toroiman kiváló hanganyaga, árnyalt, hajlékony énekstílusa által válik alkalmassá Amália gyöngéd alakjának­­ megformálására. Elena Cernei hangja, játéka jelentékeny személyiséggé teszi Ulrikát. Megle­petés volt ugyan impozáns külsejű indián nőt látni a szokásos sötétbőrű vénasszony helyett, de ez a rendezői elképzelés nem válik az előadás ká-­­rára. Matilda Onofrei friss hangszí­nével, könnyed énektechnikájával, élénk játékával ideális Oszkár. A férfiak közül Octavian Naghia Riccardo-ja hangban, zenei formá­lásban kissé nehézkes. Való igaz, hogy ebben a szerepben van némi hasonlatosság a „Rigoletto“ mantuai hercegével, mégis itt a nép által szeretett és becsült, jellemes vezér­­egyéniségről van szó. Naghiu nem érezteti velünk ezt a különbséget. Octav Enigorescu színészileg és ze­neileg is eltúlozza, túljátssza a meg­csalt férj drámáját, bár jó hangbeli diszpozíciója enélkül is biztosítaná számára a közönség figyelmét és tetszését. Ez a szerepfelfogás kiüt­közik az általános rendezői koncep­cióból (Jean Rouzescu), amely ha nem is próbálta meg felvenni a harcot a konvencionális szituációk­kal, szigorú kézzel lenyeste róluk a felesleges sallangokat. Kitűnő a kó­rus, különösen a precíz, tömör egy­nemű férfikarok. Paula Brincovea­­nu színpadképei közül a belső ter­meket ábrázoló I. és IV. tetszett. Az Ulrika barlangjában és az akasztófa­réten játszódó jelenetek abszurdi­tása valószínűleg gátlóan hatott a díszlettervező fantáziájára is. Az előadás minden tényezője — színpa­di mozgás, világítás, kosztümök stb. — a fent említett, mértéktartó ren­dezői felfogáshoz igazodott. LÁZÁR JUDIT ELŐRE Hegesztés a fővárosi Vulcan üzem kazánkovács műhelyében (Agerpres felvétel) A VASÚTNÁL SOK ÓCSKÁVAL ÖSSZEGYŰJTHETŐ Üzemekben, vállalatoknál meg­szoktuk már, hogy a termelési terv megvalósítása mellett nagy gondot fordítunk a fémhulladékok össze­gyűjtésére is. Nálunk, a Kolozs Tartományi Vasútigazgatóságnál minden pályafenntartó részlegen nemrégiben számbavettük a fémhul­ladékgyűjtésben elért eredménye­ket. A kimutatások szerint, a leg­több részlegen komolyan foglalkoz­tak ezzel a fontos feladattal, s a lehetőségekhez mérten hozzájárul­tak az ország acélipara nyersanyag­­tartalékának gyarapításához. Az enyedi pályafenntartók például teljes egészében eleget tettek a III. évnegyed ócskavasgyűjtési tervük­nek. A kolozsvári vasútépítési rész­leg dolgozói 433 tonna helyett 627 tonna fémhulladékot adtak át a Fémbegyűjtő Vállalatoknak. Túltel­jesítette előirányzatát a dési 7-es és a szatmári 5-ös szám­ú pályafenntar­tási részleg munkaközössége is. Az élenjárók közé sorolhatjuk a kolozs­vári 2-es és a nagyváradi 3-as szá­mú pályafenntartási részlegeket, amelyek 633 ezer kilóval szemben 914 ezer kiló ócskavasat gyűjtöttek. Az elmúlt években az ócskavas­gyűjtés­­ elválasztása miatt többször érte bírálat a Kolozs Tartományi Vasútigazgatóságot. Az idén az ala­posabb szervezés, utánajárás ered­ményekre vezetett. A pályafenntar­tók túlteljesítették fémátadási tervü­ket. A 3830 tonna helyett 3901 tonna ócskavasat küldtek feldolgozásra a kohászati üzemeknek. KISS ISTVÁN mérnök Színházi újdonságok Temesváron A temesvári Állami Színházban a kö­zelmúltban került sor Sergiu Farcasan Baba-szonett (Sonet pentru o papuse) című darabjának bemutató előadására. A darab, melyet Dan Nasta rendezett, s amelynek főszerepeit Gheorghe Lea­­hu érdemes művész, Gabriela Mari­­nescu, Al. Dragán, C. Adamovici és E. Reus alakítják — nagy közönségsikert aratott. (Baloldali alsó kép) A színház magyar tagozata Földes Má­ria Baleset az új utcában című, Kolozs­váron is sikerrel bemutatott darabját tűzte műsorára Krausz Imre rendezé­sével. Képünkön: Tóth János, Loy Sára és Vértes József a darab próbáján. A bemutató előadásra még a közeljövő­ben sor kerül (Jobboldali alsó kép) A német tagozat is bemutató előadásra készül: J. B. Priestley Váratlan vendég című darabjának bemutatójára. A da­rab, melyet Dan Radu-Ionescu rende­zett, nagy érdeklődésre és közönség­­sikerre tarthat számot. (Jobboldali felső kép) Jogi tanácsok M. K. Marosvásárhely : Meny­nyi fizetett szabadságra jogosult a dolgozó ahhoz, hogy új lakhe­lyére, ahová áthelyezése folytán került, családját átköltöztesse ? A Munkatörvénykönyv vonatkozó rendelkezései szerint, a hivatalból, vagy saját kérésére más helyiségbe áthelyezett dolgozót 5 napos fizetett szabadság illeti meg ahhoz, hogy családját és háztartását új lakóhe­lyére költöztesse. Indokolt esetekben, amennyiben az átköltözéshez 5 napnál több időre van szükség, az egység vezetősége a szakszervezeti bizottsággal egyetér­tésben még egy rövididejű eltávo­zást engedélyezhet a dolgozónak. B. I. Sepsiszentgyörgy : Milyen feltételek mellett jogosult ren­des, pihenőszabadságra a mun­kába újra besorolt nyugdíjas ? Az érvényben lévő törvényes ren­delkezések értelmében a munkába újra besorolt nyugdíjasoknak (öreg­ségi nyugdíj esetében) joguk van a rendes, évi, fizetett pihenőszabad­ságra. Ehhez azonban szükséges, hogy 11 hónapon át megszakítás nélkül szolgálatot teljesítsenek a vállalatnál, tekintettel arra, hogy nyugdíj­bavonulásuk alkalmával megszűnt a munkaszerződésük és a munkába való újrabesorolásuk új alkalmazásnak felel meg. E. P. Resica: Milyen feltéte­lek mellett kérheti a II. rokkant­sági fokozatba besorolt nyugdíjas rokkantsági nyugdíjának öreg­ségi nyugdíjra való átszámítását? A vonatkozó törvényes rendelke­zések szerint az I. és II. rokkantsági fokozatba besorolt nyugdíjasok kér­hetik rokkantsági nyugdíjuk öreg­ségi nyugdíjra való átszámítását még abban az esetben is, ha nem érték el azt a korhatárt, amelyet a törvény megszab az öregségi nyug­díj megállapításához (60 év férfiak­nál és 55 nőknél). Ez azonban csakis akkor esedékes, ha megvan az öreg­ségi nyugdíj folyósításához szüksé­ges szolgálati idő, azaz 20 év férfiak részére és 15 év nők részére, vagy a nyugdíjtörvény vonatkozó szaka­sza szerint megkövetelt minimális szolgálati idejük, s amelyből lega­lább 5 évet 1944 augusztus 23 után teljesítettek. Abban az esetben, ha az I- vagy II. fokú rokkantságot valamely szo­kásos betegség vagy olyan baleset okozta, amely nincsen összefüggés­ben a szolgálattal, az öregségi nyug­díjat csak úgy lehet igényelni, ha a dolgozó a munkában eltöltött idő szempontjából megfelel a maximális követelményeknek, azaz férfi eseté­ben 25 évi, nő esetében pedig 20 évi szolgálati idővel rendelkezik. Előregyártott szobákból (Tudósítónktól) Ma befejezik az onesti munkásvárosban az első, előregyártott szobákból fel­épített, kétemeletes lakóház sze­relését. A szerelési eljárást a lakásépí­tés e legfejlettebb módszerének alkalmazására Erdélyi Sándor, Gheorghe Neculau, Gheorghe Asandei és Dan Zaiceanu mér­nökök dolgozták ki. E módszer szerint a betonelem műhelyben kiöntik a dobozalakú szoba négy falát és födémjét, amely egyúttal az alatta levő szoba mennyezete. A könnyű betonból öntött külső falak hőszigeteltek. Az építőte­lepre már teljesen befejezve ér- összeszerelt tömbhöz kötnek a ház elemei: a nappali szoba, hálószoba, vagy konyha­­fürdőszoba-előszoba. Még a mű­helyekben beszerelik az ajtókat s ablakokat (az üveggel együtt), úgyszintén a beépített szekrénye­ket, az egészségügyi berendezése­ket, nemkülönben a fűtőtesteket a vezetékekkel együtt. Az építőtelepen hatalmas daru emeli helyére a kész szobát, majd ezt a mellette levő szobákhoz sze­relik, összekapcsolják a vezetéke­ket és elvégzik az utolsó befejező műveleteket. Miután az egész ház szerelésével elkészültek, már csak két hetet vesznek igénybe az u­­tolsó befejező munkák. 1963. december 1., vasárnap Ma kezdődik az Ajándékhónap 3 kérdés — 3 felelet Jó érzés ajándékot kapni, de még kellemesebb az ajándékozás öröme Az illetékesek jóelőre gondoskodtak arról, hogy a közös örömök beteljesülését szolgáló bevásárlásoknál semmiben sem legyen hiány. Hónapokkal ezelőtt eljutottak a kereskedelem áru­raktáraiba a szebbnél-szebb téli holmik, az új játékok, az édes­ségkülönlegességek ... Tegnap , huszonnégy órával az A­jándékhónap kezdete előtt már lépten-nyomon mutatkoztak az előkészület jelei: átrendezett kirakatok, fénycsöves reklámok, áruval teli polcok hirdették a csúcsforgalmas december kezde­tét. Ilyen szorgos készülődés kö­zepette intéztük első kérdésünket Munteanu Petre elvtárshoz a fő­városi Romarta-gyermekáruház igazgatójához. — Mi újjal fogadják a vá­sárlókat az Ajándékhónap­­ első napján ? — Nehéz a válasz. Az újdonsá­gok lajstroma nagyon-nagyon hosszú. Arra törekedtünk, hogy áruba bocsássuk mindazt, ami szép és praktikus a bel- és kül­földi felhozatalból. Hetekkel eze­lőtt megérkeztek a bundabéléses kis kezeslábasok, a habfehér bun­­dácskák, az új kötöttholmik, s a gyermekekben örömet kiváltó játékok. Meg is szemlélheti vala­mennyit vitrineinkben és a pol­cokon. — Milyen érdekesebb já­tékszert hoznak forgalom­­­­ba? — A többi között áramra kap­csolható villamosvonatot, önmű­ködő emelődarut, „kis varrónő“­­felszerelést, melyek a fővárosi Bucuria Copiilor üzemben készül­tek. Szép kivitelezésű szánkókat, síléceket, korcsolyákat is kíná­lunk a vevőknek, továbbá vonzó külsejű játékbabákat, doboló medvebocsokat, játék-elefántokat és zsiráfokat. — Mit tettek, hogy jó kö­rülmények között biztosít­­­­hassák a nagy forgalmat ? — A játékokat és télifadíszeket kezdetben két asztalnál árusítjuk, s ahogy nő a forgalom növeljük az árusítás terét és a kiszolgálók létszámát. Az Ajándékhónap idejére kü­lönben bevezettük a különleges csomagolást. A vevő kérésére do­bozba­ és selyem-, vagy celofán papírba csomagoljuk az árut és a vásárló óhaja szerint színes sza­laggal is átkötjük a csomagot. ­ megrendelők segítségével Az aradi Fierarul üzem munkaközössége állandó fel­adatának tekinti a termékmi­nőség megjavítását. Az üzem dolgozói tervszerűen töreked­nek a gyártmány szerkezeti tökéletesítésére, a gyártási technológia minél helyesebb kidolgozására, a termékek ki­vitelezésének jobbátételére. Mégis előfordult, hogy a megrendelők bizonyos műkö­désbeli és kivitelezési fogyaté­kosságokra hívták fel figyel­münket, így egyes típusú (fel­csavarható és beeresztett) ab­lakzárak nehezen működtek, vagy rövid használat után felmondták a szolgálatot. Más­kor az ablakzárak tengely­csapjai csúsztak ki. Talál­tak kifogásolni valót a meg­rendelők egyes bútorveret­­garnitúrák között is. Nem mű­ködési hiba ugyan de lerontja a minőséget az is, hogy né­melykor a sarokvasakat és a félig süllyesztett zárakat rozs­dafoltok tarkítják. A minőségi fogyatékosságok leküzdését, az olyan nézetek elhárításával kellett kezde­nünk, miszerint a nagytételű sorozatgyártás esetén, mint amilyen a mienk is, nincs lehe­tőség a reklamáció teljes ki­küszöbölésére. Ez sikerült, mint ahogyan a műszaki-szer­vezési intézkedések életbe lép­tetésével megteremtettük a feltételeket a jobb minőségű munkához. A szerszámmű­helyt és a termelő részlegeket nagy termelőképességű új gé­pekkel szereltük fel a régi matricák helyett számos új összetett matricát szerkesztet­tünk, újraterveztük a felcsa­varható és beeresztett ablak­zárakat, megváltoztattuk az ablakzárak belső szerkezetét, s ezáltal nagyobb szilárdságot és biztosabb működést ér­tünk el. Az ablakzárak ten­gelycsapjait pontos méretű hú­zott rudakból esztergáljuk és a zárakhoz szegecseljük. Az ablakkilincsek kidolgozásánál külön választottuk a befejező munkálatokat és a polírozást, megjavítottuk a pajzs rögzí­tését. A tolózáraknál is meg­felelően rögzítettük a reteszt, úgy hogy most már nem sza­kad le az alátétlemezről. A zonkolás egyöntetűségének biz­tosítására különleges fúróéle­­sítő készüléket szerkesztet­tünk, és több öntöttvas mun­kadarabra kiterjesztettük e centrifugális öntést. A minő­ségi munka érdekében átszer­veztük a szakképzést. Jelen­leg a szakképesítő és szakmai továbbképző tanfolyamon több mint 120 munkás vesz részt. Megjavult a minőségellenőr­zés. Felszámoltuk a régi eset­leges ellenőrzési módszereket. A fontosabb és a bonyolultabb szerkezetű gyártmányok min­degyik darabját külön átvizs­gáljuk. A szállítás közbeni hi­­básodás elkerülésére is gon­doltunk. Régebben csak papír­ba csomagoltuk az egyes da­rabokat. Most olajba áztatott vásznat használunk a csoma­goláshoz, ami védi az alkatré­szeket a rozsdásodástól. Ezek a szorosan vett mű­szaki-szervezési intézkedések. A termékminőség megjavítását előmozdítja ugyanakkor az a tény is, hogy szorosabb kap­csolatot tartunk fenn a meg­rendelőkkel. Ez hozzásegít ah­hoz, hogy tüzetesebben megis­merjük véleményüket termé­keink minőségéről, működési sajátosságaikról. Gondolunk itt olyasmire, amit gyártás közben nem lehet észrevenni. Szakembereink rendszeresen felkeresik a megrendelőket, megvitatják velük az esetle­ges kifogásokat és megbeszé­lik, hogyan lehetne azokat kiküszöbölni. Az észrevételek nyomán megszületett javasla­tok bekerülnek üzemünk mű­szaki-szervezési intézkedési tervébe és gondoskodunk ha­­táridőbeni végrehajtásukról. Ezek lettek volna a lénye­gesebb intézkedések, amitől a minőség további javulását várjuk. Továbbra is mindent elkövetünk, hogy ne enged­jünk ki a gyár kapuján kifo­gásolható termékeket. Meg­rendelőinktől elvárjuk, hogy ezután is hathatósan segítse­nek észrevételükkel, vélemé­­nyükkel ebben a munkában. BERGESZ JÓZSEF, a minőségellenőrző osztály vezetője

Next