Előre, 1964. október (18. évfolyam, 5261-5287. szám)
1964-10-01 / 5261. szám
1964. október 1., csütörtök A Szinandziang új hírneve Li faj-po, a Tang dinasztia nagy költője sokszor , megénekelte a Szinandziang folyó szépségét. A folyó most új hírnevet szerzett magának : vizével Kína legnagyobb erőművének áramfejlesztőit üzemelteti. A tajtékzó folyó éjjel-nappal működésben tartja a 652 500 kw, összkapacitású turbogenerátorokat, s 300 kilométeres sugarú térségnek, (Sanghaj, Hangcsou és Nancsing iparközpontoknak) ad villamosenergiát. A magasfeszültségű vezetékeken keresztül nagymennyiségű energia halad Nyugat-Kína új vegyipari üzemeihez. A Szinandzsang szolgáltatta energiát felhasználják az öntözésnél is. Segítségével a Jangce folyó deltájában 7 millió mu (1 mu–0,06 hektár) földet tesznek megművelhetővé. A 100 méter magas, és 400 méter széles gát mögött 580 négyzetkilométernyi területű vízgyűjtő medence képződött. A vízierőmű gátrendszere megszüntette az árvízveszélyt, amely minduntalan fenyegette a Szinandzsang alsó folyása mentén elterülő mezőket. E nagy fontosságú erőművet kínai szakemberek tervezték, a felszereléseket teljes egészében az országban állították elő. A 72 500 kW-os generátorok, a zsilipek, a transzformátorok és a többi felszerelés mindegyike a kínai gyárak védjegyeit viseli. ★ A Jangce deltája térségének gazdasági fejlesztésére a népi kormány 1952-ben elhatározta: vízierőművet építenek a Szinandzsangon. Tanulmányi csoportok érkeztek a helyszínre; vezetőjük Liu Sia-si volt, aki időközben a sanghaji hidroenergetikai tervezőintézet főmérnöke lett. Több mint 3000 szakember feltérképezte a tartomány területét, földtani és víztani kutatásokat végzett. A sanghaji tervezőintézet a tanulmányok alapján kidolgozta a tartomány gazdasági fejlesztésének tervét, amelyben a legmesszebbmenően figyelembe vették a természeti adottságokat. A mérnökök a vízierőmű tervezése során 500 rajzot készítettek el, több százezer adatot dolgoztak fel. 1956 júliusában elkészült a terv: „áradásos“ vízierőmű, a generátorok termét közvetlenül a gát előtt helyezik el. Az építkezési munkálatok 1957 áprilisában kezdődtek el. Az építőtelepen barakk-műhelyeket állítottak fel, toronydaruk és más különböző gépek jelentek meg. Tízezer munkás dolgozott fáradhatatlanul az erőmű gátrendszerének felépítésén. Az első lépés a folyó vizének elvezetése volt. Ebből a célból 530 méteres elvezető-csatornát építettek. Az ideiglenes gát elkészítésénél hősies munkát végeztek a búvárok, Jao Szin-gin és társai. Az elvezető-csatorna 180 nap alatt, egy hónappal a határidő előtt elkészült. Majd a betonkeverő gépek álltak munkába. . . A gátépítés is a határidő előtt befejeződött. A Szinandzsang vízierőmű építőinek hősies erőfeszítése arra késztette a gépcsoportokat szállító gyárakat, hogy a tervezettnél hamarabb elkészítsék azokat. A harbini elektromos felszereléseket előállító üzem munkaközössége például az első 72 500 kW-os turbo generátort 16 hónappal a határidő előtt legyártotta. S így a Szinandzsang erőmű első generátorai jóval a határidő előtt megkezdték az áramszolgáltatást ! LIU FIN tudósítása nyomán NÉHÁNY SORBAN • A Kínai NK vegyipara jelenleg 39-szer annyit termel, mint 1949- ben, egyetlen hónap alatt pedig annyit, mint a felszabadulás előtt két esztendő alatt. Az év első nyolc hónapjában a vinilingyártás 32 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év megfelelő időszakában. Növekedett a polietilén, polisztirén és viniltriklorid- termelés is. • A Kínai NK-ban jelenleg kilencszer annyi állami gazdaság működik, mint 1957-ben, szántóterületük pedig több mint négyszeresen növekedett. Az állami gazdaságok jelenleg 3,4-szer annyi traktort, háromszor annyi kombájnt és 2,4-szer annyi tehergépkocsit használnak, mint 1957-ben. • A kínai gépkocsitermelés a 2,7-szeresére növekedett 1957-hez képest, amikor megkezdték a gépkocsik sorozatgyártását. Jelenleg kilenc féle gépkocsit gyártanak. A felszabadulás előtti szerelőgyárakat és javítóműhelyeket kibővítették, új felszereléssel látták el, ilyenek például a jelenlegi pekingi, nankingi, sanghaji és csnani autógyárak. FILMBEMUTATÓ BUKARESTBEN A Kínai NK kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából a Művvelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság szerda este a Republics moziban díszelőadáson mutatta be a „Különös vendégek a jéghegyen“ című filmet, a Kínai NK stúdióinak alkotását. Jelen volt Gh. Pele külügyminiszter-helyettes, I. Moraru, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság alelnöke, kulturális intézmények képviselői, kulturális és művészeti dolgozók, nagyszámú közönség. Ott volt Liu Fan, a Kínai NK bukaresti nagykövete, a nagykövetség több tagja, más diplomáciai képviseletek vezetői és tagjai. TÁVIRATOK Corneliu Manescu elvtárs, a Román Népköztársaság külügyminisztere október 1, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot intézett Csen I elvtárshoz, a Kínai NK külügyminiszteréhez, s újabb sikereket kívánt a kínai népnek a szocializmus építéséhez országában és a világbéke megvédéséhez. ★ A Kínai NK kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából a Román NK Szakszervezeteinek Központi Tanácsa, az Ifjúmunkás Szövetség, az Országos Békevédelmi Bizottság és az Országos Nőtanács üdvözlő táviratot küldtek a Kínai NK hasonló szervezeteinek. A KÍNAI nagykövet BESZÉDE A RÁDIÓBAN A Kínai Népköztársaság kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából Liu Fan, a Kínai NK bukaresti nagykövete szerda este rádióbeszédet mondott. Sanghaji városkép FIA PF Gh. Mihoc akadémikus beszéde Kedves Liu - Fan nagykövet elvtárs ! Kedves elvtársak és barátaink! A kínai nép október elsején ünnepli a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 15. évfordulóját. Ez a rendkívüli történelmi jelentőségű esemény betetőzte a kínai népnek a Kínai Kommunista Párt szilárd vezetésével vívott hosszas, hősies forradalmi harcát a belső és a nemzetközi reakció szövetkezett erői ellen, a szabadságért és nemzeti függetlenségért. A népi forradalom győzelme új korszakot nyitott a kínai nép évezredes történetében, a nagy szocialista átalakítások korszakát. Ez a győzelem megsemmisítő csapást mért az imperializmus ázsiai pozícióira, óriási hatást gyakorolt a nemzeti és társadalmi felszabadító mozgalmakra, nagymértékben előmozdította a szocializmus és a béke erőinek növekedését világszerte. A román nép a világ összes népeivel együtt aktív szolidaritását nyilvánította azzal a kemény, odaadó és nehéz áldozatokkal teli harccal, amelynek eredményeként a vitéz kínai nép 1949. október elsején kivívta azt a jogát, hogy szabadon rendelkezzék sorsával. A szolidaritás és az őszinte testvéri öröm érzésével szemlélte népünk azokat a nagy eredményeket, amelyeket a kínai nép a Kínai Népköztársaság kikiáltása óta eltelt 15 év alatt új, szocialista életének megteremtésében ért el. Ebben a viszonylag rövid időszakban a szorgalmas és tehetséges kínai nép, harcedzett kommunista pártjának vezetésével, élen Mao Ce-tung elvtárssal, mélyreható forradalmi átalakításokat vitt véghez a társadalmi élet minden területén, gigászi építőmunkát folytatott hazája további fejlődéséért és virágzásáért A népi Kína rendkívül súlyos gazdasági helyzetet örökölt,, amelyet az iparnak, a népgazdaságban elfoglalt elenyészően csekély részaránya jellemzett. Ilyen nehéz körülmények között a Kínai Kommunista Párt a dolgozók erőfeszítését és alkotó energiáját a népgazdaság helyreállítására, a háború előtti színvonal elérésére és túlhaladására, azután pedig — az ötéves népgazdaságfejlesztési tervek teljesítése révén — a szocialista iparosítás alapjának megteremtésére mozgósította. Az ipari kapacitás többszörösen növekedett, a gazdaság fellendítése szempontjából igen nagy jelentőségű új iparágak létesültek. A népi hatalom által megteremtett gépgyártó ipar ma szerszámgépeket, gépkocsikat, 50.000 kilowatt teljesítőképességű hőerőmű-generátorokat, több mint 70 000 kilowattos vízierőműgenerátorokat, 25 000 tonna kapacitású szintetikus ammónia gyártó teljes berendezéseket, kőolajkutató, kitermelő, és finomító felszereléseket és sok más berendezést gyárt. Kína ma elő tudja állítani a számára szükséges gépek és berendezések nagy részét. Szüntelenül javult az ipari létesítmények területi elosztása, így a felszabadulás előtti Kína egyetlen nagy arányú kohászati bázisán, az ansani fémipari kombináton kívül — amelyet azóta újjáépítettek, kibővítettek és korszerűsítettek — új, jelentős kohászati központok létesültek Uhanban, Baotouban és más helységekben. Az ipari szektor eredményeit szemlélteti, hogy az 1964. évi termelési tervet nyolc hónap alatt 70 százalékban teljesítették, s a vállalatok jövedelme mintegy 30 százalékkal meghaladja a múlt év azonos időszakáét. Az egykor elmaradt és felaprózott kínai mezőgazdaságot a felszabadulás után alapvetően megváltoztatta a szocialista újjászervezés. A fejlődő ipar évről évre több traktort szállít a mezőgazdaságnak. Tavaly Kína szántóföldjein 4,6-szer annyi traktor dolgozott, mint 1957- ben. A fejlődő ipar egészében fontos helyet foglal el a vegyipar, amely arra hivatott, hogy növekvő mennyiségű műtrágyát szállítson a mezőgazdaságnak. Évi 100 000 tonna kapacitású, modern nitrogéntrágyagyárak üzembehelyezése révén a mezőgazdaság tavaly 4,7-szer annyi műtrágyát kapott, mint 1957-ben. A szocialista iparnak és mezőgazdaságnak egyre több villamos energia is jutott az ország gazdag hidroenergetikai forrásainak hasznosítása, vízierőművek építése révén. Talajjavítási munkálatok révén és öntözőberendezésekkel óvják a mezőgazdaságot a természeti csapásokkal szemben. Szépen fejlődött az állatállomány is, amely ez év első felében 1 600 000 fővel haladta meg az 1963-as állományt. A népi forradalom győzelme az oktatás, a tudomány, a kultúra és a művészet terén is mélyreható átalakulások kezdetét jelentette. Elsősorban intézkedések történtek a régi rendszer súlyos hagyatékának felszámolására. A félfeudális és félgyarmati régi Kínában a lakosság több mint 80 százaléka írástudatlan volt. A népi Kínában a párt és a kormány jelentős reformjaival fokozatosan kiépült az új, szocialista oktatási rendszer. Csupán 1949 és 1957 között a rendes tanfolyamú főiskolák diákjainak száma 117 000-ről 440 000-re növekedett a nappali tanfolyamú középiskolák tanulóinak száma 1,27 millióról 7,08 millióra. A népi Kína megalapítása óta eltelt 15 év alatt több mint 100 millió fiatal és felnőtt tanult meg írni-olvasni az esti iskolákban. A Kínai Kommunista Párt és a népi demokratikus állam lankadatlanul fejleszti a tudományos tevékenységet, egyre szorosabb kapcsol Liu Fan nagykövet beszéde A szónok köszönetet mondott a kínai nép nagyszerű ünnepének tiszteletére rendezett díszgyűlésért, majd rámutatott, hogy 15 év alatt, történelmileg rövid időszakban, a kínai nép a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce-tung elvtárs helyes vezetésével, szilárd akarattal és forradalmi szellemben, kitartó erőfeszítéssel jólétre törekedve munkálkodott a forradalom megvalósításán és a szocialista építésen, és ragyogó eredményeket ért el az építés minden területén, lerakva a szocialista iparosítás alapjait. Az Új Kína létének első három évében a népi kormány elsősorban megszüntette az imperializmus kínai kiváltságait, felszámolta az imperializmus agresszív erőit Kínában, elkobozta a bürokrata tőkét és állami szocialista gazdaságot teremtett. A földreform révén 300 millió föld nélküli vagy kevés földdel rendelkező paraszt kapott földet és más mezőgazdasági termelőeszközöket. Az első ötéves terv eredményeiről szólva a nagykövet rámutatott: mi a fő erőket a több mint 600 kulcsfontosságú objektumból álló nagy arányú ipari építkezés kibontakoztatására összpontosítottuk, s így lefektettük az ország szocialista iparosításának kezdeti alapját. Megvalósítottuk a mezőgazdaság, a kisipar és a kapitalista ipar és kereskedelem állam általi szocialista átalakítását, elérve ezzel a szocialista forradalom döntő győzelmét a termelő eszközök fölötti tulajdon területén, 500 millió paraszt lépett a kollektivizálás útjára. A második ötéves terv időszakában a párt vezetésével és a három vörös zászló — az általános irányvonal, a nagy előretörés és a népi kommuna — megvilágította után országunk ipara további hatalmas fejlődést ért el. Kína falvaiban, a magasrendű típusú mezőgazdasági termelőszövetkezetek alapján tovább létesültek a népi kommunák, amelyek Kína gazdasági és politikai fejlődésének természetes eredményei. A kínai NK nagykövete a továbbiakban rámutatott, hogy a kínai nép 1959—1961 között a súlyos természeti csapások miatt nagy nehézségeket küzdött le, majd így folytatta: A népi kommunák kollektivista gazdasága jelentős szerepet töltött be a súlyos természeti csapások legyőzéséért vívott harcban, bebizonyította óriási erejét a mezőgazdasági fő építkezések végrehajtása, valamint a mezőgazdasági termelés fellendítése terén is. A múlt év óta az egész népgazdaság sokoldalúan javulni kezdett. A falvaktól a városokig mindenütt élénk fellendülés mutatkozik. Népgazdaságunk óriási eredményeket ért el valamennyi területen, mert abból az általános fejlesztési irányzatból indult ki, hogy a mezőgazdaság képezi az alapot és az ipar a vezető tényező. A népgazdaságot a saját erőkből, szorgalommal és gazdaságossággal való építés irányzatának valóra váltásával, a két ötéves terv teljesítésével és az utóbbi években kifejtett szabályozási tevékenység útján fejlesztettük. A mezőgazdaságban például nagy mértékben növekedett a gabona és az ipari növények termelése, több vidéken állandóan nagy termést biztosítunk szárazság és árvíz esetén egyaránt, ami rendkívül örvendetes tény. Az ipari termelés hatalmasan növekedett. Rohamosan fejlődött a választék és a minőség. Országunk szilárd, független és önálló ipari alapot létesített. Új iparágakat teremtettünk. Ma már mintegy 90 százalékban saját termelésünkből fedezzük a fontosabb gépek és berendezések szükségletét. A saját erőinkre való támaszkodás kapacitásának növekedése sűrítve jelentkezik abban is, hogy saját erőnkből számos építkezési munkálatot hajtottunk végre, többek között kohászati üzemeket, szénbányákat és olajfinomítókat építettünk, s mindegyikük kapacitása meghaladja az évi egy millió tonnát, vízierőműveket több mint 600 000 kilowatt beszerelt teljesítőképességgel, műtrágyagyárakat, amelyek évente 100 000 tonna nitrogéntrágyát termelnek. A második ötéves tervben az iparépítés más figyelemre méltó eredménye, hogy új olajtelepeket tártunk fel, amelyeknek kitermelését teljes egészében saját erőnkből oldottuk meg. Rövidesen saját termelésből fogjuk fedezni hazánk kőolajtermékszükségletét. A szónok ezután a kultúra és az oktatás, a tudományos kutatás, az egészségvédelem fejlődéséről beszélt. Rámutatott, hogy a nép életszínvonala szüntelenül emelkedik. Az árak stabilak, a munkások és tisztviselők fizetése állandóan növekszik. Az elmúlt 15 évben az állam a városokban több mint 200 millió négyzetméternyi lakást épített. Hazánknak ezek a jelentős eredményei bebizonyították a szocialista rendszer felsőbbrendűségét és azt, hogy az imperializmus igájától megszabadult kínai nép saját erejére támaszkodva és kitartó erőfeszítéssel törekedve a jólétre, erős szocialista országgá tud átalakítani egy elmaradott országot. Ezek az eredmények azt is bebizonyították, helyes országunknak az az irányzata, hogy a szocializmust saját erőire támaszkodva építi fel. A saját erőkre való támaszkodás természetesen nem zárja ki a más országokkal való kereskedelmi cserét a jogegyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, egymás kölcsönös kiegészítésére. Ez az irányvonal hazafias is, proletár internacionalista is. Az ország összes aktív tényezőit a szocializmus építésére mozgósítva, hazánk igyekezett elérni és el is érte a testvéri szocialista országoknak és a világ összes népeinek támogatását. A kínai nép, bizakodással folytatja erőfeszítéseit a korszerű, önálló és teljes népgazdasági rendszer fokozatos felépítéséért. Mélységes meggyőződésünk, hogy még ragyogóbb sikereket érünk el. A nemzetközi kapcsolatok terén hazánk következetesen kitartott a következő általános külpolitikai irányvonal mellett : fejleszteni a baráti, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási kapcsolatokat a szocialista tábor országaival a proletár internacionalizmus alapján; harcolni a különböző társadalmi rendszerű országokkal való békés egymás mellett élésért az öt elv alapján; harcolni az imperializmus agressziós és háborús politikája ellen; támogatni az összes elnyomott népek és nemzetek forradalmi harcát. E politika helyes alkalmazása révén a nemzetközi tevékenységben hatékony támogatást kaptunk az összes szocialista országok népeitől és a világ összes békeszerető népeitől. Szerte a világon, mindenütt vannak jóbarátaink. Elvtársak és barátaink ! Az amerikai imperializmus jelenleg az egész világon agressziós akciókat, uralmi lépéseket kezdeményez és beavatkozik mások belügyeibe. Továbbra is megszállva tartja területünket, Tajvant és fokozza a „két Kína“ megteremtésére irányuló összeesküvő akcióit. Az amerikai imperializmus Latin- Amerikában egy pillanatra sem szüntette meg fegyveres provokációit és felforgató tevékenységét Kuba ellen. Afrikában még fokozottabban szervezi a fegyveres elnyomást és katonai beavatkozást Kongó (Leopoldville) ellen. Délkelet- Ázsiában és a Távol-Keleten állandóan fokozza katonai készülődéseit, elvakultan készíti elő a háborút. Katonai provokációkat kezdeményezett Indonézia ellen és háborúval fenyegette, aláásta a laoszi nemzeti egységkormányt, közvetlen katonai agressziót robbantott ki Laosz ellen és elsősorban fokozta a dél-vietnami „különleges háborút“, összeesküvést sző a háború tüzének terjesztésére Indokínában. Az amerikai imperializmus az utóbbi időben több ízben koholt úgynevezett incidenseket az északi-öbölben, bármely pillanatban újabb kalandorakciókat indíthat. Mindez ismételten bebizonyította, hogy az amerikai imperializmus a népek és az egész világbéke legmegrögzöttebb ellensége és hogy az összes békeszerető népekkel együtt határozottan harcolnunk kell ellene. A kínai kormány és nép ünnepélyesen kijelentette, hogy az amerikai imperializmus esetleges agressziója a Vietnami Demokratikus Köztársaság, tehát azon testvérország ellen, amely úgy összetartozik Kínával, mint ahogy összetartoznak az ajkak és a fogak, egyértelmű egy Kína elleni agresszióval, s hogy a kínai nép semmi esetre sem ülhetne, ölhetett kezekkel, anélkül, hogy segítséget ne adna. Az amerikai imperializmus agresszív akciói kellő visszavágásban részesülnének. Elvtársak és barátaink! Nemrégiben együtt ünnepeltük nagy örömmel dicsőséges ünnepüket , Románia felszabadulásának 20. évfordulóját. Megállapíthatjuk, hogy e rövid húsz év alatt Románia arculata alapvetően megváltozott. A román nép a Román Munkáspárt vezetésével, élen Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárssal, ragyogó eredményeket ért el a szocializmus építésének művében. Népünk örül és lelkesedik eredményeikért, amelyekkel véleménye szerint önök hozzájárultak a szocialista tábor erejének megszilárdításához. Kína és Románia a szocialista tábor két testvérországa. Népeinket mindig mélységes barátság fűzte össze. Örömmel látjuk, hogy népeink testvéri barátsága állandóan erősödik, országaink baráti együttműködése pedig szakadatlanul fejlődik gazdasági, kulturális és műszaki-tudományos téren egyaránt, a függetlenség és a szuverenitás elveinek kölcsönös tiszteletben tartása, az egyenlőség és a kölcsönös előnyök a kölcsönös segítségnyújtás alapján. Biztosak lehetnek abban, hogy a kínai nép minden körülmények között következetes erőfeszítéseket fog tenni népeink kölcsönös segítségnyújtásának erősítéséért és a román néppel együtt harcolni fog a szocialista tábor egységének megvédéséért a marxizmus-leninizmus alapján. Újabb, még nagyobb győzelmeket kívánunk a román népnek a szocialista építésben ! Éljen a kínai és a román nép megbonthatatlan testvéri barátsága ! Éljen a szocialista tábor és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége ! Éljen a marxizmus-leninizmus ! Éljen a világbéke ! *2.1 ) A kínai nép ma ünnepli a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 15. évfordulóját. A kínai városok és falvak ünnepi díszbe öltöztek. A dolgozók kiemelkedő munkasikerekkel köszöntötték a köztársaság kikiáltásának 15. évfordulóját. 1949 október elsején a pekingi Tien An Men téren több tízezer dolgozó előtt felröppent a legmagasabb árbocra az aranycsillagos vörös lobogó, hírül adva a világnak az új Kína megszületését. A tizenöt esztendővel ezelőtt lezajlott esemény a kínai nép évtizedes szabadságharcának győzelmes betetőzése volt. A népköztársaság kikiáltásával új fejezet kezdődött az ország történetében : a kínai nép elindult a szocializmus építésének útján. A népi hatalom évei alatt, a Kínai Kommunista Párt vezette kínai nép, legyőzve az évszázados félgyarmati elmaradottság és az imperialista uralom súlyos örökségét, jelentős eredményeket ért el a szocializmus építésében. Az országban nagykapacitású ipari objektumok épültek. Az első ötéves terv esztendői, majd az 1960-ig terjedő időszak, lázas építő évek voltak, korszerű nagyteljesítményű berendezésekkel látták el az ipart. A következő időszakban fokozott erőfeszítéseket tettek a termékek minőségének javítására, a választék bővítésére. Az utóbbi hat év alatt a gépgyártóipar 5000 új terméket állított elő, köztük különböző típusú ötvözött acél — hengerelt árukat a műtrágya gyárak berendezéseihez, kőolajipari felszereléseket, gépkocsikat, traktorokat, nagynyomású kazánokat, tengeri hajókat. Az országban új iparágak jelentek meg. Az országban közel 100 műtrágyagyár működik, amelyeknek termelése eléri az évi két millió tonnát. A kínai kormány nagy súlyt helyezett az oktatás fejlesztésére. Az ország elemi iskoláiban jelenleg 2 600 000 tanító tevékenykedik, háromszor annyi, mint a felszabadulás előtt. Hazánk dolgozói szívből örvendenek a kínai nép megvalósításainak. A román és kínai nép között baráti és együttműködési kapcsolatok honosodtak meg. Politikai-gazdasági, kulturális, műszaki-tudományos és más területeken fennálló együttműködési és baráti kapcsolataink megfelelnek a szocialista országok közötti kölcsönös kapcsolatok közös normáinak. E kapcsolatok fejlődése mindkét nép érdeke, a szocialista országok egysége megerősítésének és a világbéke megszilárdításának érdeke. A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából népünk testvéri üdvözletét küldi a kínai népnek és újabb sikereket kíván új élete építésében, hazája felvirágoztatásában. Ünnepi gyűlés a fővárosban A Kínai NK kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából a fővárosi néptanács végrehajtó bizottsága és a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézete szerda délután az RNK Opera- és Balettszínházában ünnepi gyűlést rendezett. Részt vett Gheorghe Apostol, az RMP KB Politbürójának tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Avram Bunaciu, az Államtanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Anton Breitenhofer az RMP KB tagja, az Államtanács tagja, Bujor Almásán, az RMP KB tagja, bánya- és villamosenergiaipari miniszter, Ghizela Vass, az RMP KB tagja, Petre Constantinnescu-Iasi, az Államtanács tagja, Voinea Marinescu egészségügyi és képjóléti miniszter, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetőségeinek képviselői, akadémikusok és más kulturális dolgozók, tábornokok és törzstisztek. Jelen voltak bukaresti diplomáciai képviseletek vezetői és a diplomáciai testület más tagjai. Elhangzott a Román NK és a Kínai NK állami himnusza. A gyűlést Octav Livezeanu, a KKRI alelnöke nyitotta meg. Ezután Gheorghe Mihoc akadémikus, a Bukaresti Egyetem rektora mondott beszédet. A továbbiakban felszólalt Liu Fan, a Kínai NK bukaresti nagykövete. A gyűlés művészi műsorral zárult. (Agerpres) 15 ÉVES A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG A pekingi politechnikai intézet diákjai gyakorlati órán. latban a szocialista építés szükségleteivel. A régi hagyományokkal rendelkező kínai kultúra és művészet szüntelenül fejlődik a népi hatalom éveiben. A népi Kína, az összes szocialista országok sikerei szakadatlanul gyarapítják a szocialista világrendszer óriási anyagi és erkölcsi-politikai erejét, amely egyre nagyobb hatással van korunk társadalmának fejlődésére. A Kínai Népköztársaság nagy jelentőségű szerepet tölt be a nemzetközi élet problémáinak megoldásában, abban a harcban, amelyet a szocialista országok, a többi békeszerető erő folytat az imperializmus agresszív cselekményeinek meghiúsításáért, a béke fenntartásáért és szilárdításáért A román és a kínai nép, a szocializmus aktív építői, a Román Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság között baráti és testvéri együttműködési kapcsolatok jöttek létre, amelyek a függetlenség és nemzeti szuverenitás, a jogegyenlőség, a kölcsönös tisztelet, az elvtársi segítségnyújtás és a szocialista internacionalizmus elveire épülnek. Nagy örömmel állapítjuk meg, hogy az utóbbi 15 évben szüntelenül fejlődtek a Román Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság politikai, gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatai. Számottevően előmozdították ezt a párt- és kormányküldöttségek kölcsönös látogatásai. Szilárd meggyőződésünk, hogy a román nép és a kínai nép, a Román Népköztársaság és a Kínai Népköztársaság testvéri, barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási kapcsolatai tovább fejlődnek a marxizmus-leninizmus Szilárd alapján, mindkét nép javára, a szocializmus és a béke érdekében. Népünket, amely szorosan felzárkózik a Román Munkáspárt, a párt Központi Bizottsága köré, élén Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárssal, s amely lelkesen és odaadással munkálkodik a szocialista építés kiteljesítésén, az az őszinte óhaj fűti, hogy tovább fejlessze és erősítse testvéri barátságát a nagy kínai néppel, az összes szocialista országok népeivel, hogy ezentúl is előmozdítsa a szocialista országok, a kommunista világmozgalom egységének erősödését. A testvéri kínai nép iránti mély barátság és tisztelet érzésével, ezen a nagy ünnepnapon tiszta szívből további jólétet és virágzást kívánunk neki, új és jelentős sikereket a szocializmus építésében. Éljen és virágozzék a román nép és a kínai nép testvéri barátsága és együttműködése ! Éljen a szocialista világrendszer és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége! Éljen a béke és a népek barátsága !