Előre, 1964. október (18. évfolyam, 5261-5287. szám)

1964-10-01 / 5261. szám

1964. október 1., csütörtök A Szinandziang új hírneve Li faj-po, a Tang dinasztia nagy költője sokszor , megénekel­te a Szinandziang folyó szépsé­gét. A folyó most új hírnevet szerzett magának : vizével Kína legnagyobb erőművének áram­­fejlesztőit üzemelteti. A tajték­zó folyó éjjel-nappal működés­ben tartja a 652 500 kw, össz­­kapacitású turbogenerátorokat, s 300 kilométeres sugarú tér­ségnek, (Sanghaj, Hangcsou és Nancsing iparközpontoknak) ad villamosenergiát. A magas­feszültségű vezetékeken keresz­tül nagymennyiségű energia ha­lad Nyugat-Kína új vegyipari üzemeihez. A Szinandzsang szolgáltatta energiát felhasznál­ják az öntözésnél is. Segítségével a Jangce folyó deltájában 7 millió mu (1 mu–0,06 hektár) földet tesznek megművelhetővé. A 100 méter magas, és 400 méter széles gát mögött 580 négyzet­kilométernyi területű vízgyűjtő medence képződött. A vízierőmű gátrendszere megszüntette­­ az árvízveszélyt, amely mindunta­lan fenyegette a Szinandzsang alsó folyása mentén elterülő mezőket. E nagy fontosságú erőművet kínai szakemberek tervezték, a felszereléseket teljes egészében az országban állították elő. A 72 500 kW-os generátorok, a zsi­lipek, a transzformátorok és a többi felszerelés mindegyike a kínai gyárak védjegyeit viseli. ★ A Jangce deltája térségének gazdasági fejlesztésére a népi kormány 1952-ben elhatározta: vízierőművet építenek a Szi­­nandzsangon. Tanulmányi cso­portok érkeztek a helyszínre; vezetőjük Liu Sia-si volt, aki időközben a sanghaji hidroener­­getikai tervezőintézet főmérnöke lett. Több mint 3000 szakember feltérképezte a tartomány terü­letét, földtani és víztani kutatá­sokat végzett. A sanghaji terve­zőintézet­ a tanulmányok alapján kidolgozta a tartomány gazda­sági fejlesztésének tervét, a­­melyben a legmesszebbmenően figyelembe vették a természeti adottságokat. A mérnökök a vízierőmű ter­vezése során 500 rajzot készítet­tek el, több százezer adatot dol­goztak fel. 1956 júliusában el­készült a terv: „áradásos“ vízi­erőm­ű, a generátorok termét közvetlenül a gát előtt helye­zik el. Az építkezési munkálatok 1957 áprilisában kezdődtek el. Az építőtelepen barakk-műhelyeket állítottak fel, toronydaruk és más különböző gépek jelentek meg. Tízezer munkás dolgozott fáradhatatlanul az erőmű gát­rendszerének felépítésén. Az első lépés a folyó vizének elvezetése volt. Ebből a célból 530 méteres elvezető-csatornát építettek. Az ideiglenes gát elké­szítésénél hősies munkát végez­tek a búvárok, Jao Szin-gin és társai. Az elvezető-csatorna 180 nap alatt, egy hónappal a határ­idő előtt elkészült. Majd a be­tonkeverő gépek álltak munká­ba. . . A gátépítés is a határidő előtt befejeződött. A Szinandzsang vízierőmű épí­tőinek hősies erőfeszítése arra késztette a gépcsoportokat szál­lító gyárakat, hogy a tervezett­nél hamarabb elkészítsék azokat. A harbini elektromos felszere­léseket előállító üzem munkakö­zössége például az első 72 500 kW-os turbo generátort 16 hónap­pal a határidő előtt legyártotta. S így a Szinandzsang erőmű első generátorai jóval a határidő előtt megkezdték az áramszol­gáltatást ! LIU FIN tudósítása nyomán NÉHÁNY SORBAN • A Kínai NK vegyipara jelenleg 39-szer annyit termel, mint 1949- ben, egyetlen hónap alatt pedig annyit, mint a felszabadulás előtt két esztendő alatt. Az év első nyolc hónapjában a vinilingyártás 32 százalékkal volt nagyobb, mint az elmúlt év megfelelő időszakában. Növekedett a polietilén, polisztirén és viniltriklorid- termelés is. • A Kínai NK-ban jelenleg ki­lencszer annyi állami gazdaság mű­ködik, mint 1957-ben, szántóterüle­tük pedig több mint négyszeresen növekedett. Az állami gazdaságok jelenleg 3,4-szer annyi traktort, há­romszor annyi kombájnt és 2,4-szer annyi tehergépkocsit használnak, mint 1957-ben. • A kínai gépkocsitermelés a 2,7-szeresére növekedett 1957-hez képest, amikor megkezdték a gépko­csik sorozatgyártását. Jelenleg ki­lenc féle gépkocsit gyártanak. A felszabadulás előtti szerelőgyárakat és javítóműhelyeket kibővítették, új felszereléssel látták el, ilyenek például a jelenlegi pekingi, nan­­kingi, sanghaji és csnani autó­gyárak. FILMBEMUTATÓ BUKARESTBEN A Kínai NK kikiáltásának 15. év­fordulója alkalmából a Művvelődé­s- és Művészetügyi Állami Bizottság szerda este a Republics moziban díszelőadáson mutatta be a „Külö­nös vendégek a jéghegyen“ című filmet, a Kínai NK stúdióinak alko­tását. Jelen volt Gh. Pele külügyminisz­ter-helyettes, I. Moraru, a Művelő­dés- és Művészetügyi Állami Bi­zottság alelnöke, kulturális intéz­mények képviselői, kulturális és művészeti dolgozók, nagyszámú kö­zönség. Ott volt Liu Fan, a Kínai NK bu­karesti nagykövete, a nagykövetség több tagja, más diplomáciai képvi­seletek vezetői és tagjai. TÁVIRATOK Corneliu Manescu elvtárs, a Ro­mán Népköztársaság külügyminisz­tere október 1, a Kínai Népköztársa­ság kikiáltásának 15. évfordulója alkalmából üdvözlő táviratot inté­zett Csen I elvtárshoz, a Kínai NK külügyminiszteréhez, s újabb sike­reket kívánt a kínai népnek a szo­cializmus építéséhez országában és a világbéke megvédéséhez. ★ A Kínai NK kikiáltásának 15. év­fordulója alkalmából a Román NK Szakszervezeteinek Központi Taná­csa, az Ifjúmunkás Szövetség, az Országos Békevédelmi Bizottság és az Országos Nőtanács üdvözlő távi­ratot küldtek a Kínai NK hasonló szervezeteinek. A KÍNAI nagykövet BESZÉDE A RÁDIÓBAN A Kínai Népköztársaság kikiál­tásának 15. évfordulója alkalmából Liu Fan, a Kínai NK bukaresti nagykövete szerda este rádióbeszé­det mondott. Sanghaji városkép F­I­A P­F Gh. Mihoc akadémikus beszéde Kedves Liu - Fan nagykövet elv­társ ! Kedves elvtársak és barátaink! A kínai nép október elsején ün­nepli a Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 15. évfordulóját. Ez a rendkívüli történelmi jelentőségű esemény betetőzte a kínai népnek a Kínai Kommunista Párt szilárd vezetésével vívott hosszas, hősies forradalmi harcát a belső és a nemzetközi reakció szövetkezett erői­ ellen, a szabadságért és nemzeti függetlenségért. A népi forradalom győzelme új korszakot nyitott a kínai nép év­ezredes történetében, a nagy szo­cialista átalakítások korszakát. Ez a győzelem megsemmisítő csapást mért az imperializmus ázsiai po­zícióira, óriási hatást gyakorolt a nemzeti és társadalmi felszabadító mozgalmakra, nagymértékben elő­mozdította a szocializmus és a béke erőinek növekedését világszerte. A román nép a világ összes né­peivel együtt aktív szolidaritását nyilvánította azzal a kemény, oda­adó és nehéz áldozatokkal teli harc­cal, amelynek eredményeként a vitéz kínai nép 1949. október else­jén kivívta azt a jogát, hogy sza­badon rendelkezzék sorsával. A szolidaritás és az őszinte test­véri öröm érzésével szemlélte né­pünk azokat a nagy eredményeket, amelyeket a kínai nép a Kínai Nép­­köztársaság kikiáltása óta eltelt 15 év alatt új, szocialista életének megteremtésében ért el. Ebben a viszonylag rövid időszak­ban a szorgalmas és tehetséges kí­nai nép, harcedzett kommunista pártjának vezetésével, élen Mao Ce-tung elvtárssal, mélyreható for­radalmi átalakításokat vitt véghez a társadalmi élet minden területén, gigászi építőmunkát folytatott ha­zája további fejlődéséért és virág­zásáért A népi Kína rendkívül súlyos gazdasági helyzetet örökölt,, amelyet az iparnak, a népgazdaságban el­foglalt elenyészően csekély rész­aránya jellemzett. Ilyen nehéz körülmények között a Kínai Kommunista Párt a dolgo­zók erőfeszítését és alkotó energiá­ját a népgazdaság helyreállítására, a háború előtti színvonal elérésére és túlhaladására, azután pedig — az ötéves népgazdaságfejlesztési tervek teljesítése révén — a szocia­lista iparosítás alapjának megte­remtésére mozgósította. Az ipari kapacitás többszörösen növekedett, a gazdaság fellendítése szempont­jából igen nagy jelentőségű új iparágak létesültek. A népi hata­lom által megteremtett gépgyártó ipar ma szerszámgépeket, gépkocsi­kat, 50.000 kilowatt teljesítőképes­ségű hőerőmű-generátorokat, több mint 70 000 kilowattos vízierőmű­­generátorokat, 25 000 tonna kapa­citású szintetikus ammónia­ gyártó teljes berendezéseket, kőolajkutató­, kitermelő, és finomító felszerelése­ket és sok más berendezést gyárt. Kína ma elő tudja állítani a szá­mára szükséges gépek és berende­zések nagy részét. Szüntelenül javult az ipari létesít­mények területi elosztása, így a felszabadulás előtti Kína egyetlen nagy arányú kohászati bázisán, az ansani fémipari kombináton kívül — amelyet azóta újjáépítettek,­­ ki­bővítettek és korszerűsítettek — új, jelentős­ kohászati központok létesül­tek Uhanban, Baotouban és más helységekben. Az ipari szektor eredményeit szemlélteti, hogy az 1964. évi ter­melési tervet nyolc hónap alatt 70 százalékban teljesítették, s a válla­latok jövedelme mintegy 30 száza­lékkal meghaladja a múlt év azo­nos időszakáét.­­ Az egykor elmaradt és felaprózott kínai mezőgazdaságot a felszaba­dulás után alapvetően megváltoz­tatta a szocialista újjászervezés. A fejlődő ipar évről évre több trak­tort szállít a mezőgazdaságnak. Ta­valy Kína szántóföldjein 4,6-szer annyi traktor dolgozott, mint 1957- ben. A fejlődő ipar egészében fon­tos helyet foglal el a vegyipar, amely arra hivatott, hogy növekvő mennyiségű műtrágyát szállítson a mezőgazdaságnak. Évi 100 000 tonna kapacitású, modern nitrogéntrágya­­gyárak üzembehelyezése révén a mezőgazdaság tavaly 4,7-szer annyi műtrágyát kapott, mint 1957-ben. A szocialista iparnak és mezőgazda­ságnak egyre több villamos ener­gia is jutott az ország gazdag hid­­roenergetikai forrásainak hasznosí­tása, vízierőművek építése révén. Talajjavítási munkálatok révén és öntözőberendezésekkel óvják a me­zőgazdaságot a természeti csapások­kal szemben. Szépen fejlődött az állatállomány is, amely ez év első felében 1 600 000 fővel haladta meg az 1963-as állományt. A népi forradalom győzelme az oktatás, a tudomány, a kultúra és a művészet terén is mélyreható átala­kulások kezdetét jelentette. Elsősorban intézkedések történtek a régi rendszer súlyos hagyatékának felszámolására. A félfeudális és fél­gyarmati régi Kínában a lakosság több mint 80 százaléka írástudatlan volt. A népi Kínában a párt­ és a kormány jelentős reformjaival fo­kozatosan kiépült az új, szocialista oktatási rendszer. Csupán 1949 és 1957 között a rendes tanfolyamú fő­iskolák diákjainak száma 117 000-ről 440 000-re növekedett a nappali tan­folyamú középiskolák tanulóinak száma 1,27 millióról 7,08 millióra. A népi Kína megalapítása óta eltelt 15 év alatt több mint 100 millió fiatal és felnőtt tanult meg írni-olvasni az esti iskolákban. A Kínai Kommunista Párt és a népi demokratikus állam lankadat­lanul fejleszti a tudományos tevé­kenységet, egyre szorosabb kapcsol Liu Fan nagykövet beszéde A szónok köszönetet mondott a kínai nép nagyszerű ünnepének tisz­teletére rendezett díszgyűlésért, majd rámutatott, hogy 15 év alatt, történelmileg rövid időszakban, a kínai nép a Kínai Kommunista Párt és Mao Ce-tung elvtárs helyes veze­tésével, szilárd akarattal és forra­dalmi szellemben, kitartó erőfeszí­téssel jólétre törekedve munkálko­dott a forradalom megvalósításán és a szocialista építésen, és ragyogó eredményeket ért el az építés min­den területén, lerakva a szocialista iparosítás alapjait. Az Új Kína létének első három évében a népi kormány elsősorban megszüntette az imperializmus kí­nai kiváltságait, felszámolta az im­perializmus agresszív erőit Kíná­ban, elkobozta a bürokrata tőkét és állami szocialista gazdaságot terem­tett. A földreform révén 300 millió föld nélküli vagy kevés földdel ren­delkező paraszt kapott földet és más mezőgazdasági termelőeszközö­ket. Az első ötéves terv eredményei­ről szólva a nagykövet rámutatott: mi a fő erőket a több mint 600 kulcsfontosságú objektumból álló nagy arányú ipari építkezés kibon­takoztatására összpontosítottuk, s így lefektettük az ország szocialista iparosításának kezdeti alapját. Meg­valósítottuk a mezőgazdaság, a kis­ipar és a kapitalista ipar és keres­kedelem állam általi szocialista át­alakítását, elérve ezzel a szocialista forradalom döntő győzelmét a ter­melő eszközök fölötti tulajdon terü­letén, 500 millió paraszt lépett a kollektivizálás útjára. A második ötéves terv időszaká­ban a párt vezetésével és a há­rom vörös zászló — az általános irányvonal, a nagy előretörés és a népi kommuna — megvilágítot­ta után országunk ipara további hatalmas fejlődést ért el. Kína fal­vaiban, a magasrendű típusú mező­­gazdasági termelőszövetkezetek alap­ján tovább létesültek a népi kom­munák, amelyek Kína gazdasági és politikai fejlődésének természetes eredményei. A kínai NK nagykövete a továb­biakban rámutatott, hogy a kínai nép 1959—1961 között a súlyos ter­mészeti csapások miatt nagy nehéz­ségeket küzdött le, majd így foly­tatta: A népi kommunák kollektivista gazdasága jelentős szerepet töltött be a súlyos természeti csapások le­győzéséért vívott harcban, bebizo­nyította óriási erejét a mezőgazda­­sági fő építkezések végrehajtása, valamint a mezőgazdasági termelés fellendítése terén is. A múlt év óta az egész népgazdaság sokoldalúan javulni kezdett. A falvaktól a váro­sokig mindenütt élénk fellendülés mutatkozik. Népgazdaságunk óriási eredmé­nyeket ért el valamennyi területen, mert abból az általános fejleszté­si irányzatból indult ki, hogy a me­zőgazdaság képezi az alapot és az ipar a vezető tényező. A népgazda­ságot a saját erőkből, szorgalommal és gazdaságossággal való építés irányzatának valóra váltásával, a két ötéves terv teljesítésével és az utóbbi években kifejtett szabályo­zási tevékenység útján fejlesztettük. A mezőgazdaságban például nagy mértékben növekedett a gabona és az ipari növények termelése, több vidéken állandóan nagy termést biz­tosítunk szárazság és árvíz esetén egyaránt, ami rendkívül örvendetes tény. Az ipari termelés hatalmasan nö­vekedett. Rohamosan fejlődött a választék és a minőség. Országunk szilárd, független és önálló ipari alapot létesített. Új iparágakat te­remtettünk. Ma már mintegy 90 százalékban saját termelésünkből fedezzük a fontosabb gépek és be­rendezések szükségletét. A saját erőinkre való támaszko­dás kapacitásának növekedése sű­rítve jelentkezik abban is, hogy sa­ját erőnkből számos építkezési munkálatot hajtottunk végre, töb­bek között kohászati üzemeket, szénbányákat és olajfinomítókat építettünk, s mindegyikük kapacitá­sa meghaladja az évi egy millió tonnát, vízierőműveket több mint 600 000 kilowatt beszerelt teljesítő­­képességgel, műtrágyagyárakat, a­­melyek évente 100 000 tonna nitro­géntrágyát termelnek. A második ötéves tervben az iparépítés más figyelemre méltó eredménye, hogy új olajtelepeket tártunk fel, ame­lyeknek kitermelését teljes egészé­ben saját erőnkből oldottuk meg. Rövidesen saját termelésből fogjuk fedezni hazánk kőolajtermékszük­ségletét. A szónok ezután a kultúra és az oktatás, a tudományos kutatás, az egészségvédelem fejlődéséről be­szélt. Rámutatott, hogy a nép élet­színvonala szüntelenül emelkedik. Az árak stabilak, a munkások és tisztviselők fizetése állandóan nö­vekszik. Az elmúlt 15 évben az ál­lam a városokban több mint 200 millió négyzetméternyi lakást épí­tett. Hazánknak ezek a jelentős ered­ményei bebizonyították a szocia­lista rendszer felsőbbrendűségét és azt, hogy az imperializmus igájától megszabadult kínai nép saját erejé­re támaszkodva és kitartó erőfeszí­téssel törekedve a jólétre, erős szo­cialista országgá tud átalakítani egy elmaradott országot. Ezek az ered­mények azt is bebizonyították, he­lyes országunknak az az irányzata, hogy a szocializmust saját erőire támaszkodva építi fel. A saját erők­re való támaszkodás természetesen nem zárja ki a más országokkal való kereskedelmi cserét a jog­­egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján, egymás kölcsönös kiegészí­tésére. Ez az irányvonal hazafias is, proletár internacionalista is. Az ország összes aktív tényezőit a szo­cializmus építésére mozgósítva, ha­zánk igyekezett elérni és el is érte a testvéri szocialista országoknak és a világ összes népeinek támo­gatását. A kínai nép, bizakodással folytatja erőfeszítéseit a korszerű, önálló és teljes népgazdasági rend­szer fokozatos felépítéséért. Mélysé­ges meggyőződésünk, hogy még ra­gyogóbb sikereket érünk el. A nemzetközi kapcsolatok terén hazánk következetesen kitartott a következő általános külpolitikai irányvonal mellett : fejleszteni a baráti, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási kapcsolatokat a szocialista tábor országaival a proletár internacionalizmus alap­ján; harcolni a különböző társadal­mi rendszerű országokkal való bé­kés egymás mellett élésért az öt elv alapján; harcolni az imperializ­mus agressziós és háborús politiká­ja ellen; támogatni az összes el­nyomott népek és nemzetek forra­dalmi harcát. E politika helyes alkalmazása révén a nemzetközi tevékenységben hatékony támogatást kaptunk az összes szocialista országok népeitől és a világ összes békeszerető népei­től. Szerte a világon, mindenütt vannak jóbarátaink. Elvtársak és barátaink ! Az amerikai imperializmus jelen­leg az egész világon agressziós ak­ciókat, uralmi lépéseket kezdemé­nyez és beavatkozik mások belü­­gyeibe. Továbbra is megszállva tart­ja területünket, Tajvant és fokozza a „két Kína“ megteremtésére irá­nyuló összeesküvő akcióit. Az amerikai imperializmus Latin- Amerikában egy pillanatra sem szüntette meg fegyveres provokáció­it és felforgató tevékenységét Ku­ba ellen. Afrikában még fokozot­tabban szervezi a fegyveres elnyo­mást és katonai beavatkozást Kon­gó (Leopoldville) ellen. Délkelet- Ázsiában és a Távol-Keleten állan­dóan fokozza katonai készülődéseit, elvakultan készíti elő a háborút. Katonai provokációkat kezdeménye­zett Indonézia ellen és háborúval fenyegette, aláásta a laoszi nemzeti egységkormányt, közvetlen katonai agressziót robbantott ki Laosz ellen és elsősorban fokozta a dél-vietnami „különleges háborút“, összeesküvést sző a háború tüzének terjesztésére Indokínában. Az amerikai imperia­lizmus az utóbbi időben több ízben koholt úgynevezett incidenseket az északi-öbölben, bármely pillanat­ban újabb kalandorakciókat indít­hat. Mindez ismételten bebizonyí­totta, hogy az amerikai imperializ­mus a népek és az egész világbéke legmegrögzöttebb ellensége és hogy az összes békeszerető népekkel együtt határozottan harcolnunk kell ellene. A kínai kormány és nép ün­nepélyesen kijelentette, hogy az amerikai imperializmus esetleges agressziója a Vietnami Demokrati­kus Köztársaság, tehát azon testvér­ország ellen, amely úgy összetartozik Kínával, mint ahogy összetartoznak az ajkak és a fogak, egyértelmű egy Kína elleni agresszióval, s hogy a kínai nép semmi esetre sem ülhetne, ölhetett kezekkel, anélkül, hogy se­gítséget ne adna. Az amerikai im­perializmus agresszív akciói kellő visszavágásban részesülnének. Elvtársak és barátaink! Nemrégiben együtt ünnepeltük nagy örömmel dicsőséges ünnepü­ket , Románia felszabadulásának 20. évfordulóját. Megállapíthatjuk, hogy e rövid húsz év alatt Románia arculata alapvetően megváltozott. A román nép a Román Munkáspárt vezetésével, élen Gheorghe Gheor­ghiu-Dej elvtárssal, ragyogó eredmé­nyeket ért el a szocializmus építé­sének művében. Népünk örül és lel­kesedik eredményeikért, amelyek­kel véleménye szerint önök hozzá­járultak a szocialista tábor erejének megszilárdításához. Kína és Románia a szocialista tá­bor két testvérországa. Népeinket mindig mélységes barátság fűzte össze. Örömmel látjuk, hogy né­peink testvéri barátsága állandóan erősödik, országaink baráti együtt­működése pedig szakadatlanul fejlő­dik gazdasági, kulturális és műsza­ki-tudományos téren egyaránt, a függetlenség és a szuverenitás el­veinek kölcsönös tiszteletben tartá­sa, az egyenlőség és a kölcsö­nös előnyök a kölcsönös segít­ségnyújtás alapján. Biztosak le­hetnek abban, hogy a kínai nép minden körülmények között követ­kezetes erőfeszítéseket fog tenni né­peink kölcsönös segítségnyújtásának erősítéséért és a román néppel együtt harcolni fog a szocialista tá­­­bor egységének megvédéséért a marxizmus-leninizm­us alapján. Újabb, még nagyobb győzelmeket kívánunk a román népnek a szocia­lista építésben ! Éljen a kínai és a román nép meg­bonthatatlan testvéri barátsága ! Éljen a szocialista tábor és a nemzetközi kommunista mozgalom egysége ! Éljen a marxizmus-leninizmus ! Éljen a világbéke ! *2.1 ) A kínai nép ma ünnepli a Kínai Népköztársaság ki­­kiáltásának 15. évfordulóját. A kínai városok és falvak ünnepi díszbe öltöztek. A dolgozók kiemelkedő mun­kasikerekkel köszöntötték a köztársaság kikiáltásának 15. évfordulóját. 1949 október elsején a pekingi Tien An Men téren több tízezer dolgozó előtt felröppent a legmagasabb árbocra az aranycsillagos vörös lobogó, hírül adva a világnak az új Kína megszületését. A tizenöt esztendő­vel ezelőtt lezajlott esemény a kínai nép évtizedes szabadságharcának győzelmes betetőzése volt. A népköztársaság kikiáltásával új fejezet kezdődött az ország történetében : a kínai nép elindult a szocia­lizmus építésének útján. A népi hatalom évei alatt, a Kínai Kommunista Párt vezette kínai nép, legyőzve az évszázados félgyarmati elmaradottság és az impe­rialista uralom súlyos örökségét, jelentős eredménye­ket ért el a szocializmus építésében. Az országban nagykapacitású ipari objektumok épül­tek. Az első ötéves terv esztendői, majd az 1960-ig ter­jedő időszak, lázas építő évek voltak, korszerű nagy­teljesítményű berendezésekkel látták el az ipart. A kö­vetkező időszakban fokozott erőfeszítéseket tettek a termékek minőségének javítására, a választék bőví­tésére. Az utóbbi hat év alatt a gépgyártóipar 5000 új terméket állított elő, köztük különböző típusú ötvö­zött acél — hengerelt árukat a műtrágya gyárak be­rendezéseihez, kőolajipari felszereléseket, gépkocsikat, traktorokat, nagynyomású kazánokat, tengeri hajókat. Az országban új iparágak jelentek meg. Az ország­ban közel 100 műtrágyagyár működik, amelyeknek termelése eléri az évi két millió tonnát. A kínai kor­mány nagy súlyt helyezett az oktatás fejlesztésére. Az ország elemi iskoláiban jelenleg 2 600 000 tanító tevékenykedik, háromszor annyi, mint a felszabadulás előtt. Hazánk dolgozói szívből örvendenek a kínai nép megvalósításainak. A román és kínai nép között baráti és együttműködési kapcsolatok honosodtak meg. Poli­tikai-gazdasági, kulturális, műszaki-tudományos és más területeken fennálló együttműködési és baráti kapcsolataink megfelelnek a szocialista országok kö­zötti kölcsönös kapcsolatok közös normáinak. E kap­csolatok fejlődése mindkét nép érdeke, a szocialista országok egysége megerősítésének és a világbéke meg­szilárdításának érdeke. A Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából népünk testvéri üdvözletét küldi a kínai népnek és újabb sikereket kíván új élete építésében, hazája fel­virágoztatásában. Ünnepi gyűlés a fővárosban A Kínai NK kikiáltásának 15. év­fordulója alkalmából a fővárosi nép­tanács végrehajtó bizottsága és a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézete szerda délután az RNK Opera- és Balettszínházában ünne­pi gyűlést rendezett. Részt vett Gheorghe Apostol, az RMP KB Politbürójának tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Av­­ram Bunaciu, az Államtanács al­elnöke, Corneliu Manescu külügy­miniszter, Anton Breitenhofer az RMP KB tagja, az Államtanács tagja, Bujor Almásán, az RMP KB tagja, bánya- és villamosener­­giaipari miniszter, Ghizela Vass, az RMP KB tagja, Petre Constanti­­nnescu-Iasi, az Államtanács tagja, Voinea Marinescu egészségügyi és k­épjóléti miniszter, központi intéz­mények és társadalmi szervezetek vezetőségeinek képviselői, akadémi­kusok és más kulturális dolgozók, tábornokok és törzstisztek. Jelen voltak bukaresti diplomá­ciai képviseletek vezetői és a diplo­máciai testület más tagjai. Elhangzott a Román NK és a Kínai NK állami himnusza. A gyűlést Octav Livezeanu, a KKRI alelnöke nyitotta meg. Ez­után Gheorghe Mihoc akadémikus, a Bukaresti Egyetem rektora mon­dott beszédet. A továbbiakban fel­­szólalt Liu Fan, a Kínai NK buka­resti nagykövete. A gyűlés művészi műsorral zárult. (Agerpres) 15 ÉVES A KÍNAI NÉPKÖZTÁRSASÁG A pekingi politechnikai intézet diákjai gyakorlati órán. latban a szocialista építés szükség­leteivel. A régi hagyományokkal rendelke­ző kínai kultúra és művészet szün­telenül fejlődik a népi hatalom évei­ben. A népi Kína, az összes szocialista országok sikerei szakadatlanul gya­rapítják a szocialista világrendszer óriási anyagi és erkölcsi-politikai erejét, amely egyre nagyobb hatás­­sal van korunk társadalmának fej­lődésére. A Kínai Népköztársaság nagy jelentőségű szerepet tölt be a nemzetközi élet problémáinak meg­oldásában, abban a harcban, ame­lyet a szocialista országok, a többi békeszerető erő folytat az imperia­lizmus agresszív cselekményeinek meghiúsításáért, a béke fenntartá­sáért és szilárdításáért A román és a kínai nép, a szocia­lizmus aktív építői, a Román Nép­­köztársaság és a Kínai Népköztár­saság között baráti és testv­é­­­­ri együttműködési kapcsolatok jöt­tek létre, amelyek a függetlenség és nemzeti szuverenitás, a jogegyenlő­ség, a kölcsönös tisztelet, az elvtársi segítségnyújtás és a szocialista in­ternacionalizmus elveire épülnek. Nagy örömmel állapítjuk meg, hogy az utóbbi 15 évben szüntele­nül fejlődtek a Román Népköztár­saság és a Kínai­ Népköztársaság po­litikai, gazdasági, kulturális és tu­dományos kapcsolatai. Számottevő­en előmozdították ezt a párt- és kor­mányküldöttségek kölcsönös láto­gatásai. Szilárd meggyőződésünk, hogy a román nép és a kínai nép, a Román Népköztársaság és a Kínai Nép­­köztársaság testvéri, barátsági, együttműködési és kölcsönös segít­ségnyújtási kapcsolatai tovább fej­lődnek a marxizmus-leninizmus Szi­lárd alapján, mindkét nép javára, a szocializmus és a béke érdekében. Népünket, amely szorosan felzár­kózik a Román Munkáspárt, a párt Központi Bizottsága köré, élén Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárssal, s amely lelkesen és odaadással mun­kálkodik a szocialista építés kitel­jesítésén, az az őszinte óhaj fűti, hogy tovább fejlessze és erősítse testvéri barátságát a nagy kínai néppel, az összes szocialista országok népeivel, hogy ezentúl is előmozdít­­­sa a szocialista országok, a kom­munista világmozgalom egységének erősödését. A testvéri kínai nép iránti mély barátság és tisztelet érzésével, ezen a nagy ünnepnapon tiszta szívből to­vábbi jólétet és virágzást kívánunk neki, új és jelentős sikereket a szo­cializmus építésében. Éljen és virágozzék a román nép és a kínai nép testvéri barátsága és együttműködése ! Éljen a szocialista világrendszer és a nemzetközi kommunista moz­galom egysége! Éljen a béke és a népek barát­sága !

Next