Előre, 1964. december (18. évfolyam, 5313-5339. szám)

1964-12-01 / 5313. szám

2 Néptanácsaink tapasztalatából Hogyan oldjuk meg a lakosság bejelentéseit Évente sokszáz honpolgár fordul a legteljesebb bi­­z­alommal ügyes­bajos dolga elintézéséért a népta­­nácshoz. A különféle reklamációkat panaszokat tartalmazó levelek író abban a meggyőződésben küldik a bejelentésüket, hogy hozzáértő, se­gítőkész kivizsgálásban részesülhet az ügyek és gyorsan, törvényesen megoldódnak. Mindennek tudatában a Szatmár rajoni néptanács végrehajtó bizott­sága igyekszik olyan ügymenetet ki­alakítani, amivel a legteljesebben ele­get tegyen a követelményeknek. En­nek első feltétele, hogy a bejelenté­sek illetékes személyekhez jussanak. Nálunk minden levél vagy a VB tagjaihoz, ügyosztályvezetőkhöz ke­rül, vagy olyan instruktorokhoz, akik a helyszínen vizsgálják ki az ügyet s ennek során, ha szükséges, a községi illetékesekkel is kapcso­latba lépnek, vagy felkeresik a pa­nasztevőt. Tanultunk az előző évek tapasz­talataiból és jól vigyázunk hogy ha a bejelentésben alárendelt néptaná­csi szerveinkről van szó, ne ma­gukkal a megbírált szervekkel tár­gyaljuk meg a panaszt, vagy ép­pen rájuk bízzuk a megoldást, mert sok hiba származott már ebből a hibás és bürokratikus ügyintézésből. Amikor az elintézésről levélben értesítjük a bejelentést tevő hon­polgárt, ismertetjük a határozat okait is és törvényszabta alapjait. Mi történik olyankor, amikor in­dokolatlan a bejelentés ? Természe­tesen ilyen eset is akad bőven, de ilyenkor a kivizsgálás tényanyaga alapján írt válaszlevélben meg­magyarázzuk, hogy miért az, ugyan­akkor arra is felhívjuk a panasz­tevő figyelmét, hogy mennyi hiába­való időveszteséget okozott azzal, hogy felületes, vagy félreértésen alapuló bejelentést tett. Az idén néptanácsunkhoz mint­egy 500 bejelentés érkezett, ennek fele mezőgazdasági, negyede pénz­ügyi vonatkozású, a többi vegyes. Mindebből 45 százalékot a bejelen­tő számára kedvezően oldottunk meg, ami azt mutatja, hogy ügy­menetünk javult, egyre többször fordulnak jogos panasszal, bejelen­téssel hozzánk a dolgozók. A helyt­álló bejelentések mellett azonban — ahogy a százalékarány is mutat­ja — vannak elegen olyan honpol­gárok is, akik személyes érdekből elferdítve, a valóságnak meg nem felelően írnak reklamációkat. Ró­zsa Mária Apa községi lakos telek­­reklamációját például igen alapos kivizsgálás után is jogtalannak kel­lett minősítenünk. Az ügyben a községi nép­tanács végrehajtó bi­zottsága helyesen döntött, Rózsa Mária azonban panaszt tett — tel­jesen alaptalanul — a rajoni, majd a tartományi néptanácsnál is. Ha­sonló eset az aranyolmed­gyesi Dor­­ha Ioané és a halmidabolci Nagy Borbáláé is, akik a körültekintő ki­vizsgálás után kapott kimerítő fel­világosítás ellenére — hogy nyug­­díjkeresetük alaptalan — újra és újra megteszik bejelentéseiket. De­­henes Vasile udvari lakos adókive­tési panasza vagy Pavel Irina szat­­márzsadányi lakos jogtalan közút­­birtoklása is a hasonló esetek közé tartozik. A bejelentő számára kedvezőtlen megoldás esetében rendszerint elbe­szélgetünk a rek­lamálóval és ér­­­vekkel igyekszünk meggyőzni arról, , hogy miért is helyes az ügy meg­­­­oldása.­­ Tapasztalatunk szerint a népta­­■ náci kiküldött szakemberei az ese­tek többségében hozzáértően, kom­petensen oldották meg a bejelenté­seket, emellett azonban nem térhet-­­ tünk napirendre afölött sem, hogy egyes esetekben küldötteink nem végezték jól a kivizsgálást. Ez leg­többször a hiányos szakismeret miatt történt, azonban rendszerint idejében észrevettük és újra kiszáll­tunk a helyszínre. Munkamenettünkben úgy alakult ki, hogy a végrehajtó bizottságban évnegyedenként elemezzük a beje­­lentések-panaszok kérdését, amikor­­is a titkársági ügyosztály vezetője tart beszámolót. Időközben a beje­lentésekkel foglalkozó iroda főnöke számol be, tíznaponként s ameny­­nyiben késés mutatkozik az elinté­zésben, gyorsan történhet intézke­dés. Végül még egy, igen fontos kér­dés: hogyan foglalkozunk a községi néptanácsokkal ezen a téren, hogy segítjük a hozzájuk érkező bejelen­tések hozzáértő megoldását ? A községi néptanácsok általában helyesen intézkednek a panaszok ügyében. Persze akadnak azonban itt is kivételek. A lázári és román­­gyorsi néptanácson például a be­jelentéseket a VB nem tárgyalja meg és azt sem ellenőrzi, hogy a megoldás helytálló-e? Bár a rajo­ni néptanács VB tagjai terepkiszál­lások alkalmával igyekeztek segít­séget adni a panaszok kivizsgálásá­ban is, az észlelt hiányosságok arra késztettek, hogy rajoni színtű mun­kakollektívát létesítsünk, amely évente kétszer kiszáll, hogy a községi néptanácsokon ellenőrizze a beje­lentések elintézési módját, az ügy­felek fogadását és segítséget ad a legszakavatottabb, leghelyesebb meg­oldások megtalálásában. Ilyen al­kalmakkor állapítottuk meg, hogy Batizon, Apán Madarászon, Szaka­szon, Bélteken, Szatmárzsadányban, Mikolán jól vizsgálják ki a bejelen­téseket és jól szervezik meg az el­nök, alelnök és titkár fogadási nap­jait, igyekeznek időben válaszolni a panasztevőknek. Vannak azonban olyan községek is, ahol felületesen kezelik ezt a kérdést, ami csökkenti a bizalmat a néptanács iránt. Pél­dának említhetjük Halmihegyen a Wittinger Alexandru esetét, akinek az állami gazdaság tagosítás alkal­mával elzárta a házába vezető utat. Ennek az ügynek helyben kellett volna megoldódnia, de a községi néptanács és az állami gazdaság egyre halogatta, míg végül a rajoni néptanácsnak kellett közbelépnie. Hasonló esetek — bár ritkák — még előfordulnak. A rajoni néptanács végrehajtó bizottsága nem tekinti úgy, hogy a kollektíva kiszállásaival mindent megtett a bejelentések intézésének ellenőrzésében. Továbbra is szem előtt tartjuk ezt a fontos kérdést és azon igyekszünk, hogy a jelentkező hiányosságokat felfedjük és a lehe­tő legmegfelelőbben, gyorsan meg­oldjuk a honpolgárok hozzánk érke­ző bejelentéseit írta: MIHAI SCHWARTZKOPF, A Szatmár rajoni néptanács elnöke Temesvár, hétfő reggel, háromne­gyed nyolc. Sorban állunk. Nem, nem a tejért. Nem a vasúti jegy-p­énztár előtt. Úgyse találják ki, hiá­­n is próbálkoznak. Jól van, tessék, háromszor szabad találgatni... De­hogy mozijegyért a Párducba ! Szó se róla Női műbőrkabát érkezett ? Hagyjuk. Megmondom: az antikvá­rium előtt.­­ Negyedszer próbálkozom, de mindig elhalásszák az orrom elől. — Maga is a Moby Dickra vadá­szik ? — Hajaj, de mióta ! — Nekem a Világtörténelem első kötetét a kezemből kapta ki valaki a múltkor. — és a Műszaki Lexikon ? Kérem szépen, azért valóságos közelharc folyik. Szégyen... Hé, tartsunk ren­det kérem. Nem tud sort állani ? A végére, a végére kérem szépen, még­is csak hallatlan, mennyire fegyel­mezetlenek az emberek. Minden szombat este az antikvá­rium kirakatába kerül a heti „zsák­mány“ legjava. Ezt mustrálják va­sárnap az arra sétálók, korzózók, közülük regrutálódik ez az ötven fő­nyi könyv­vadász, aki most itt to­porog türelmetlenül az üzlet előtt, várja a nyitást. — Késnek ... — Ugyan kérem, mindig pontosan nyitnak — Azt maga csak hiszi... Ponto­san nyitnak, de bennünket nem enged­nek be, előbb félreteszik az árut a protekciósoknak. — Ne rágalmazzunk, kérem szé­pen. Ami a kirakatban van az a köz­préda Kinyílik a bűvös üvegajtó, oda a fegyelem,­­reklamálja is mindegyre az a kissé viseltes, de gondosan tiszta teveszőr­taglánt viselő idősebb férfi, ki eddig is oly akkurátuson hi­vatkozott rá) egymás hegyén-hátán tódulnak be az üzletbe az ifjjént még szépen sorban álló emberek. Nevek, címek röpködnek, én voltam itt előbb, tiltakozás, fölháborodás, há­lálkodó köszönöm-szépen-kezicsóko­­lom cseng föl örömmel, vagy tizen szomorúan, lógó orral, ki csendesen, ki hangosan méltatlankodva oldalog ki az antikváriumból. — Negyed óra alatt harminc­­nyolc könyv fogyott el — hallom — és mennyi a napi forgalom ? — Mintegy kétszázötven-három­száz kedves anekdotákat mesél nekem Anikó . Mindenki így hívja (Egyéb­ként Ana Dorobantiunak hívják). Ő itt a legfiatalabb, míg mesél, Löbl elvtársnő — hallom, szólítják — és Keppich bácsi szolgál ki. Mindketten egy életet töltöttek a szakmában. Emlékszem rájuk még, gyermekko­romból, jártam abba a kölcsönkönyv­tárban, ahol dolgoztak, arcuk most Old Shatterhandet és a Vadölőt idézi, pedig szelíd öreg arcok ezek, kissé sápadtak, a vonások finomak, mint általában azoké, akik nem a szabad levegőn, de könyvek között töltik le életüket. Keppich bácsi már nyugdíjas, de ő mindennap bejár. In­gyért, önkéntesen, unalom-űzőben és szokásból, bizonyára nem tud már a könyvszag nélkül meglenni. Hiány­zanak neki az örömre nyíló arcok, amikor átadhat valakinek egy vár­va várt könyvet Hetven egynéhány évének minden kecsességével moso­lyog az üres kézzel távozó csalódot­tak láttán. Talán holnap — mondja udvariasan, dehát nála az időnek más a mértéke. Halljuk az anekdo­tákat .. Egy közismert temesvári orvos, hogy megszerezzen egy szépirodalmi munkát, (már nem emlékeznek a könyv címére) leküldte fiát hajnali hat órakor az antikvárium elé, s az zsámolyon ülve várt fél nyolcig, amíg a családból valaki fölváltotta, a fiú­nak ugyanis nyolcra iskolába kellett mennie. Más , az üzlethez közeli női fodrászatban dolgozó lányok szépítő tudományuk minden fogásával és — a várakozó kuncsaftok bosszúságára — elsőbbségi joggal hálálják meg az antikváriumban dolgozó nőknek a számukra félretett könyveket Ebből ugyan botrány is szokott kerekedni, de a lányok vállalják, sőt, az egyik azt is odavetette valamelyik felhábo­rodott topir-jelöltnek, hogy „ha unat­kozik, menjen át az antikváriumba, vásároljon egy könyvet és olvasson, úgy könnyebben telik az idő“ A polcokkal körülbástyázott üzlet­­helyiség végében egy hevenyészett lemezfal mögött működik a felvásár­ló osztály. Diákforma fiú ad el éppen könyveket. Megakad a szemem An­tonio Machado pár nappal ezelőtt megjelent verseskötetén. Miután megkapja a pénzt, meg­szólítom. Bemutatkozik, műegyetemi hallgató. — Máris eladja azt a versesköny­vet ? Hiszen csak pár nappal eze­lőtt vehette meg. Nem tetszett ? — Nagyon is tetszett ! Elolvastam, kijegyzeteltem, eladom és veszek ér­te új könyveket. Ez a szisztémám. Nem gyűjtök könyvet, arra még nincs pénzem De szeretek új köny­veket vásárolni. Az alaptőkém száz lej, persze ez folyton csökken, hiszen itt nem kapom meg a könyvkereske­ SZÁSZ JÁNOS riportja dési árát. De a veszteséget csak pó­tolni tudom az ösztöndíjból... Bo­csánat, kilenckor órám van. Megkérdem Aczél Ilonát, milyen könyvritkaságok futottak be az utób­bi időben Lili néni a temesvári bib­liofilek, könyvvadászok védangyala Messze városokból is hozzá fordul­nak egy-egy ritkaságért Sok dioptriás szemüvege mögül tekint a kuncsaftra, akit talán már fel sem ismer, de ké­résére mindig cselekszik Arcok és emberek könyvekké változnak emlé­kezetében. A, mondja, maga kérte a Korunk-kollekciót, maga kereste Bla­­gát, magának kellett a Brehm ? — Ritkaságok ? Két Serban-biblia, csoda­szép példányok ,ez volt talán a legértékesebb fogás Nem is értem, évekig vadásztunk rá, képtelenek voltunk felhajtani, kellett az új egye­temi könyvtárnak. S most egyszerre kettő is. Talán az autó­láz csalogatta ki őket a féltve őrzött sarkokból. — Nem visszás, hogy autóért em­berek eladják értékes könyveiket ? Vagy akár egyszerűen csak kedvenc könyveiket ? — Hát... Végül is sokkal többen vásárolnak, mint eladnak. Lelke rajta annak, ki megválik könyveitől. Ne­künk nem az a gondunk, hogy túl sok könyvet veszünk, hanem az, hogy nagyon nehezen tudjuk csillapítani a vásárlók, hogy is mondtam csak... — .... könyvéhségét. — Valóban. Annyi a rendelés, az igény, hogy szinte kínos mindegyre újabb és újabb föltételezett termi­nusokra behívni a vásárlókat. Sokan protekcionizmussal vádolnak bennün­ket, ránk sütik, hogy ezzel vagy azzal kivételesen járunk el. Pedig csak rendeléseiknek igyekszünk eleget tenni, csak érdeklődésüket tartjuk számon vagy szakmai továbbképzé­sük igényét tartjuk tiszteletben. Visszamegyek az üzletbe. Kínos je­lenet hívatlan tanújaként látom, amint az egyik eladó megállít egy fiatalembert, aki táskájával a hóna alatt igyekszik kifelé. — Szabad a táskát ? — De kérem ... — Kérem a táskát!... Tessék! Ez mi ? — Ezt a múltkor vettem itt önök­nél. — Mikor ? — Körülbelül, igen, egy héttel ezelőtt. — Mennyi volt az ára ? — Nyolc lej. — Ez stimmel Milyen kiadás ? — Nem vagyok köteles ... Egyéb­ként is tiltakozom ! Közben kiderül, hogy se egy hét­tel ezelőtt és tíz napra visszamenő­leg se vette meg senki a szóban forgó vagyis a polcról a táskába csempészett és onnan most előkerü­lő, az eladó kezében forgatott köny­vet. Utána mncs­ek A fiatalember izzadtan, sápadtan áll a sarkon Szabadkozva mutatko­zom be Nem, nem vagyok kiváncsi a nevére Foglalkozására se. — Úgy tartják, könyvet lopni nem szégyen — mondom. — Csak rajta ne kapják az em­bert — válaszolja és igyekszik mo­solyogni. HABENTSUA FATA... ELŐRE Új ércelőkészítő kezdte meg működését a teleki ércbányában. A berendezések korszerűsége mellett szól többek között az, hogy a szűrő, és leválasztó részleg önműködő vonalainak kezeléséhez, irányításához alig néhány szakmunkás szükséges. Tiltakozó nagygyűlés Bukarestben a kongói idegen katonai beavatkozás ellen A fővárosi Diákkultúrházban hét­fő délután tiltakozó nagygyűlést tartottak a kongói idegen katonai beavatkozás ellen. A nagygyűlésen bukaresti főiskolák számos román és külföldi hallgatója vett részt. Ez alkalommal több román és külföldi diák hangsúlyozta, aggaszt­ja és felháborítja a kongói helyzet, amely annak következtében alakult ki, hogy amerikai repülőgépek bel­ga ejtőernyősöket dobtak le Stan­­leyville-ben. A szónokok hangsú­lyozták, hogy a kongói idegen in­tervenció durván sérti az ENSZ- alapokmányt és a gyarmati országok és népek függetlenségének meg­adására vonatkozó nyilatkozatot, a­­melyet az ENSZ-közgyűlés 15. ülés­szaka fogadott el. Rámutattak, hogy a kongói imperialista intervenció semmibe veszi az afrikai államokat, amelyek az Afrikai Egység Szerve­zete útján követelték a Kongói Köztársaság belügyeibe való idegen beavatkozás megszüntetését. Az egész világ közvéleményével együtt felemelték szavukat Antoine Gizen­­ga életének védelmében. Befejezésül határozatot fogadtak el, amelyet megküldenek U Thant ENSZ-főtitkárnak. A határozatban elítélik a kongói néppel, a béke ügyével és a népek szabadságával szemben komoly provokációt jelen­tő agresszív akciókat. Kérik egyben, hogy vonják ki Kongóból az összes külföldi zsoldosokat, akiket a belső reakció a kongói nép szabadságért és jobb életért vívott harcának elfoj­tására használ fel. A GÉPEK HirSíti ÍSI TERViiES (Folytatás az 1. oldalról) szülnek például a különféle nyomás és tömítési rendszer szerint terve­zett eltérő átmérőjű lapos és ko­vácsolt karimák, egyes kúpos- vagy hengeresmenetű karmantyúk és du­gók, továbbá a felhelikoid formájú edényalapzatok. Újabban Achim Stelian mérnök vezetésével a főtechnológus osztály egyik mérnök és technikus csoport­ja a vegyipari edények karimájának tipizálásán dolgozik. A gyakorlatba­­ültetés révén leegyszerűsödik a technológiai előkészítés, kevesebb fajta készülékre lesz szükség a kari­mák megmunkálásához, a szabásnál pedig megtakarítunk számottevő mennyiségű fémet. Az állami szab­vány szerint tipizáltuk a csavarok és csavaranyák hőkezelési technoló­giáját s ezáltal a technológiai elő­készítés 10 százalékkal kevesebb időt vesz igénybe . Elkészültek a normatívek 28-féle eszterga- és gya­lukés és véső tipizálására, ezek ösz­­szesen 444- féle pozíciót ölelnek fel. A normatívek kidolgozásánál figyelembe vettük egyrészt a kül­földről behozott keményfém lapká­kat, másrészt a brassói Traktorgyár és a fővárosi Mecanica Fina üzem által használt normatíveket. Ily mó­­don csökkentettük és egységesítet­tük a forgácsoló kések válfajait, tí­­pustechnológiát állapítottunk meg és csakis ennek alapján készülnek a kérdéses szerszámok. A gép- és szerszámelemek tipizá­lása, korszerűsítése újabb és újabb feladatokat ró a koncepciós osztá­lyokra. Igyekszünk élni minden olyan eszközzel, ami megkönnyíti s még eredményesebbé teszi ezt a munkát, hogy megfelelő időrendi el­térés legyen a tervezés, a gyártás előkészítése és a termelés megkez­désére kitűzött időpontok között; a tervezésben csakúgy, mint a techno­lógiai előkészítésben és kivitelezés­ben mindinkább javíthassunk a munka termelékenységén. TÁVIRAT Kambodzsa nemzeti ünnepének 11. évfordulója alkalmából táviratváltás volt Cornelia Milnescu, a Román Népköztársaság külügyminisztere és Huot Szambath, Kambodzsa külügy­minisztere között. Az amerikai energetikai szakemberek látogatása Gheorghe Gaston Marin, a Román NK Minisztertanácsának alelnöke hétfő délután a Minisztertanácson fogadta az amerikai energetikai szakemberek küldöttségét, amely élén Walker Cislerrel, a detroiti Edison villamostársaság igazgatóta­nácsának elnökével, az Edison Vil­lamossági Intézet elnökével látoga­tást tesz országunkban. Jelen volt Nicolae Gheorghiu he­lyettes bánya- és villamosenergia­ipari miniszter. Pompiliu Macovei külügyminisz­ter-helyettes 1964. november 30-án fogadta az amerikai villamosener­giai szakemberek csoportját. (Agerpres) Ünnepség Jugoszlávia nemzeti ünnepe alkalmából Hétfőn a Jugoszláv SZSZK nem­zeti ünnepe alkalmából ünnepséget tartottak a sávi­enti műszál- és mű­­réstgyárban. Felszólalt Mihail Béri, a gyár főmérnöke és Ante Csudina, a Jugoszláv SZSZK bukaresti nagy­­követségének tanácsosa. A jelenlevők megtekintették az Acélba öntött igazság és a Hangver­seny négy kontinensen című jugosz­láv dokumentumfilmet. — Nézze, ez mégis csak közva­gyon. — Tudom, ne leckéztessen. Nem volt nálam pénz. — Nyolc lej ? Ahogy látom, öltö­zete után ... — Mindegy. Vállalom érte a fe­lelősséget. — Milyen könyv volt ? — Az az én dolgom, írja meg, hogy könyvet loptam. Nem konyakot az önkiszolgálóból. Egy kis különbség, mi ? ! Faképnél hagy. Mi történik itt ? Vé­letlen, pillanatnyi erkölcsi megingás volt az egész ? Huligán virtuskodás ? Kleptománia (ha van egyáltalán ilyesmi)? Mentsem-e fel a pusmogó kispolgári falmellékiség nevében s mondjam-e: kicsire nem nézünk ? S nem puritán prédikáció-e, ha dörög­ve elítélem ? Lehet, valóban nem volt nála pénz. Kért volna kölcsön, ha annyira vágyott a könyvre. Vala­mi törésnek, ha csak milliméteresnek is, lennie kell itt az erkölcsi tartás­ban. Mi okozta a hasadást ? Lehet, múló-futó zavar az egész. Ki vagy mi ütötte a sebet, amin a kevéske mé­reg behatolt ? Valami erkölcsi anti­biotikumnak hatnia kell rá is, még most vagy már most, amikor csak ennyi történt meg vele. De, lehet, gyógyszer-allergiája van, és akkor ? Mégis , hiszek a lelki fagocitákban, bár ezt az embert nem ismerem. Visszamegyek. A könyv-melegbe Susogó lapu könyvek közé. A színes könyvbordáknál nincs szebb tapéta. A legmodernebb lakásban is jól mu­tat, melegen ajánlom. Valaki méltatlankodik éppen. — A múltkor Barbu regényét kér­tem, mire verseskönyveket ajánlot­tak, most Goethe levelezését kérem és Schiller összes műveit ajánlják. Utóvégre hogyan is képzelik ezt önök ? ! Kilencvenezer könyvet vásárolnak itt évente Füst és időillatú és a nyomdafestéktől friss szagú könyvek cserélnek itt gazdát. Habent sua fata libelli, a könyveknek sorsa van. Egy óra alatt az antikváriumban megles­heted kalandos útjuk fordulóit. Fá­radtan vagy pihentebben érkeznének is ide, alighogy szusszannak egyet, máris indulnak tovább. Itt van ez a régi nyomtatvány, há­romszáz éves, úgy nézem, mint a nemrég fejünk fölött elhúzott üstö­köst Ki tudja, viszontlátom-e még valaha életemben ? 1964. december 1., kedd A KGST kőolaj- és gázipari állandó bizottságának ülése November 26 és 28 között ülést tartott Bukarestben a KGST kőolaj - és gázipari állandó bizottsága. Az ülés munkálatain részt vettek a Bolgár NK, a Csehszlovák SZK a Lengyel NK, a Magyar NK, a Német DK, a Román NK és a Szovjetunió küldöttei. Megfigyelőkként részt vettek a Kí­nai NK, a Koreai NDK, a Kubai Köztársaság és a Vietnami DK kép­viselői. Az ülés meghallgatta az elnök közlését a kőolaj- és gázipari állan­dó bizottság feladatairól, amelyeket a Tanács Végrehajtó Bizottsága ál­lapított meg. A bizottság ülésén megtárgyaltak számos gazdasági és műszaki-tudo­mányos kérdést , az 1966—1970 kö­zötti időszakra, valamint a munka­­csoportok egyes anyagait. Az ülés jóváhagyta a bizottság 1965. évi miffikatervét. Az ülés munkálatai az együttmű­ködés és a kölcsönös megértés szel­lemében folytak le. Megnyílt a harmadik spektroszkópiai konferencia A Román NK Akadémiájának au­lájában hétfő délelőtt megnyílt a harmadik spektroszkópiai konferen­cia, amelyet a Román NK Akadé­miája a Bukaresti Fizikai Intézettel és egyes érdekelt minisztériumokkal karöltve rendezett. A konferencián részt vesznek akadémia, elnökségi tagok, egyete­mi tanárok, intézetek kutatói, egyes minisztériumok, valamint fővárosi és vidéki vállalatok képviselői. Részt vesznek az­­ értekezleten több kül­földi spektroszkópiai bizottság és akadémia képviselői, valamint szín­­képelemző készülékeket gyártó kül­földi cégek képviselői. Ilie Murgulescu akadémikus, az Akadémia elnöke megnyitó beszé­dében üdvözölte a részvevőket, majd előadást tartott a kutatások irányairól világviszonylatban, ki­emelve az e téren folyó kutatások elméleti és gyakorlati jelentőségét. Ion Agârbiceanu professzornak, az Akadémia levelező tagjának össze­foglaló referátuma után az értekez­let részvevői megtekintették a kor­szerű színképelemző készülékek­­ kiállítását, amelyet a konferencia alkalmából az Akadémia helyiségé­ben rendeztek. Itt angol, olasz, ja­pán­ és magyar cégek által készített és a hazai Atomfizikai Intézetben ké­szült tudományos berendezéseket, terveket és pannókat állítottak ki. A négynapos értekezleten beszá­molókat terjesztenek elő a színkép­­elemző készülékekről és különféle tudományos szakközléseket tartanak. H­ÍREK a fővárosba érkezett a CSEHSZLOVÁK IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG KÜLDÖTTSÉGE Vasárnap a fővárosba érkezett a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kül­döttsége, amely Vlastimil Bruha elvtársnak, a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség KB titkárának vezetésé­vel baráti látogatást tesz országunk­ban az IMSZ KB meghívására. A Baneasa repülőtéren Gheorghe Stoica elvtárs, az IMSZ KB titkára, az IMSZ KB bárójának több tagja és aktivistái fogadták a vendégeket. Jelen volt a Csehszlovák SZK buka­resti nagykövetségének több tagja. VASÁRNAP este elutazott a fővá­­rosból Vasile Malinschi elvtárs, a Román NK Állami Bankjának elnö­ke, aki a Német SZK Szövetségi Bankja elnökének meghívására látogatást tesz Nyugat-Németor­­szágban. MIRCEA BASARAB karmester Bécsbe utazott, ahol december 6-án és 8-án a Tonkünstlerorchester hangversenyét vezényli. A hangver­senyek szólistája Ion Voicu hegedű­művész. Műsoron szerepel Mircea Basarab Román rapszódiája, a Csajkovszkij hegedűverseny és Cesar Frank D-moll szimfóniája. A PÁRIZSI NEMZETI Orvostu­dományi Akadémia érmet adomá­nyozott M. Popescu-Buzau doktornak, a Balkáni Orvosszövetség­­ főtitkárá­nak, az egészségügyi nevelés terén szerzett kiemelkedő érdemeiért. A KÍNAI NK országos művész­­együttesének tagjai romániai vendég­­szereplésük során hétfőn a brailai Állami Színházban tartottak előadást több mint 500 néző előtt. PLOIESTI-EN ÜNNEPI GYŰLÉST tartottak az I. L. Caragiale közép­iskola megalapításának 100. évfor­dulója alkalmából. Aspasia Vasiliu tanárnő, az isko­la igazgatója rövid történeti áttekin­tést nyújtott az iskola tevékenységé­ről. Az ünnepi gyűlésen Constantin Nica Nicolescu, az Oktatásügyi Mi­nisztérium főtitkára átnyújtotta az iskola több tanítójának és tanárá­nak az Oktatásügyi Minisztérium rendeletével odaítélt élenjáró taní­tó, illetve élenjáró tanár címet. Az évforduló alkalmából emlék­táblát lepleztek le és emlékkiállí­tást nyitottak meg. (Munkatársunktól).­­ Vasárnap délelőtt korszámos fiatalokkal teltek meg a nagyváradi Tineretului mozi széksorai. A város legtöbb iskolájá­nak tanulói kíváncsiak voltak az 1-es számú és a 3-as számú közép­iskolák diákjainak az Idegen című hazai filmalkotás témájára rendezett vetélkedőjén. A vetélkedőn Molnár Annamária a 3-as számú középisko­la diákja lett első. Az iskolák közötti versenyt szintén a 3-as számú kö­zépiskola nyerte. ADAS Az ADAS vegyes személybiztosí­tási kötvényeinek november 30-i törlesztési húzásán az alábbi nyolc betűkombinációt húzták ki az ur­nából: LAB, IZS, JBJ, XOR, BRU, YGO FCO, CFL Az Albán NK nagykövetének beszéde a rádióban és televízióban Albánia felszabadulásának XX. évfordulója alkalmából Rapi Gjer­­meni, az Albán NK bukaresti nagy­követe vasárnap este beszédet mon­dott a román rádióban és televízió­ban. A fővárosi Ciprian Porumbescu Zenekonzervatórium termében va­sárnap délelőtt megnyílt „A szocia­lista Albánia XX évfordulója“ című fényképkiállítás. Megnyitó beszédet Octav Livezeanu, a Külföldi Kultúr­­kapcsolatok Román Intézetének al­elnöke mondott. Részt vettek kül­­ügyminisztériumi főtisztviselők,­­a­ Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság képviselői, művészeti és kulturális személyiségek, nagyszámú közönség. Jelen volt Rapi Gjermeni, az Albán NK bukaresti nagykövete és a nagykövetség több tagja. * KOKTÉL Emil Condurachi akadémikus, a Nemzetközi Délkelet-Európai Tanul­mányi Társaság főtitkára hétfő este koktélt adott a fővárosi Tudósok Házában annak a több mint­ 30 tu­dósnak a tiszteletére, aki 18 ország képviseletében részt vesz . .S.társáéig kedd délelőtt kezdődő munkaülésén. A koktélon részt vettek a Román NK Akadémiája vezetőségének, a Külföldi Kultúrkapcsolatok Román Intézetének a képviselői, külügymi­­nisztériumi főtisztviselők, tudomá­nyos és kulturális dolgozók. A CEC nyereménykötvények 1964 november 30-i húzásának nyereménylistája A kihúzott •$ -o nyeremény- fc 5 c 1 kötvény pl *-----------------“ giga %D u . t­ . : " sorozata száma a «_________________»r ■ 1 46.714 17 100.000 1 27.945 28 75.000 1 53.497 31 50.000 1 14.139 28 25.000 1 05.195 16 10.000 1 08.147 09 5.000 1 10.264 04 5.000 1 13.047 11 5.000 1 15.576 03 5.000 28.931 02 5.000 1 44.037 14 5.000 1 47.328 14 5.000 Sorozat­szám vég­ződése 69 316 03 2.000 60 492 16 2.000 60 673 31 2.000 60 456 03 1 000 60 865 32 1 005 600 10 39 800 600 11 10 800 600 62 05 800 MEGJELENT az ELŐRE ALMANACH 1965

Next