Előre, 1965. március (19. évfolyam, 5389-5416. szám)
1965-03-02 / 5389. szám
2 Honpolgári gyűlések Bákó,lasi és a Maros-Magyar Autonóm tartományban (Folytatás az 1. oldalról) város igazi ipari övezetét. Az utóbbi öt esztendőben új városnegyedek épültek több mint 7300 korszerű lakással, az idén pedig 1812 lakást, valamint különböző szociális-kulturális létesítményeket adunk át rendeltetésének. Iasi sohasem volt olyan szép, mint napjainkban“. „Mi, a iasi vasúti fűtőház munkásai, mérnökei és technikusai — mutatott rá felszólalásában Gheorghe Harabagiu szerelőmester — nagyszerű ünnepként köszöntjük a választásokat. Büszkék vagyunk forradalmi hagyományainkra. Szorgalmas munkával tiszteljük ezeket a hagyományokat, hogy hazánkat egyre szebbé, mind erősebbé tegyük. A fűtőházhoz tartozó mozdonyok személyzete az elmúlt évben 811 többletterhelésű szerelvényt vontatott és 1 120 000 lejt takarított meg. Most minden erőfeszítésünket a hatéves terv utolsó esztendeje tervmutatóinak példás teljesítésére összpontosítjuk“. Cristofor Simionescu akadémikus, a iasi tudományos dolgozók tevékenységét taglalta, s rámutatott, hogy az Akadémia fiókjának és a város főiskoláinak kutatói és tanerői az idén 1260 kutatási témát dolgoznak ki a legkülönbözőbb területeken. „Nap nap után érezzük pártunk meleg szeretetét — mondotta Elena Dominica diáklány. — Az egyetemi hallgatók nagyszerű tanulási és pihenési körülményekkel — könyvtárakkal, laboratóriumokkal, modern felszereléssel, 18 új diákotthonnal is rendelkeznek. Az irántunk tanúsított gondoskodásra azzal válaszolunk, hogy szenvedélyes munkával teljesítjük fő kötelességünket , tanulunk. Megfogadjuk, hogy jó szakemberek leszünk, tanulmányaink befejezése után odamegyünk, ahol az országnak és népünknek szüksége lesz ránk, s lelkesen, önfeláldozóan és lendületesen fogunk munkálkodni pártunk politikájának valóra váltásán, hazánk felvirágoztatásán“. A marosvásárhelyi honpolgári gyűlés részvevői lelkes légkörben kifejezésre juttatták a román és magyar dolgozók megelégedését a Maros-Magyar Autonóm tartomány felvirágzásáért a népi hatalom éveiben, kifejezésre juttatták azt az elhatározásukat, hogy továbbra is együttesen munkálkodnak a párt politikájának valóra váltásán és hazánk gazdasági építésében újabb sikerekkel tetézik az eddigieket. Eugen Macavei mérnök rámutatott, hogy a fontos állami beruházások eredményeként újabb ipari egységeket létesítettek, fejlesztették az eddigieket, s így a város ipari termelése 1961-hez képest körülbelül 50 százalékkal növekedett. Az utóbbi négy esztendőben kibővítették a 23 August bútorgyárat, a vállalat jelenleg két percenként gyárt egy bútorgarnítúrát. Jelentősen bővítették a cukorgyárat, modern tejtermékgyárat építettek. Gyors ütemben épül az új nitrogéntrágya-kombinát. Udvarhelyi József, a városi néptanács végrehajtó bizottságának elnöke felszólalásában kiemelte, hogy Marosvásárhelyen az ipar gyors ütemű fejlesztésével párhuzamosan számos gazdálkodási-közművesítési munkát végeztek. „Az utóbbi években új városnegyedek épültek, amelyek szebbé, modernebbé tették a várost, s kényelmes lakásviszonyokat biztosítottak a dolgozóknak. Az utóbbi négy évben 2800 lakás épült Marosvásárhelyen, az idén pedig még több mint 1000 épül, hogy a tartomány többi helységeiben épülő több ezer lakást ne is említsük. Korszerűsítettünk számos utcát, bővítettük az ivóvíz- és a csatornahálózatot. A honpolgárok támogatásával növeltük a zöldövezeteket, újabb parkokat és utcakerteket létesítettünk, városunk valóban a virágok városa lett“. „Országunk dolgozói méltán büszkék a párt vezetésével elért eredményeikre — mondotta dr. Gh. Pu$ca$, egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet prorektora. Szocialista rendszerünk szélesre tárta a kultúra kapuit az összes dolgozók számára . Marosvásárhely a népi hatalom éveiben egyetemi központtá fejlődött, három főiskolája van. Csupán az Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet megalakulása óta több mint 2000 orvost és gyógyszerészt képezett ki. A párt és a kormány gondoskodása folytán Marosvásárhelyen létrejött a Román NK Akadémiájának tudományos kutatóállomása. A tartomány, az egész ország minden nagy vívmányáért bizalommal szavazunk az NDF jelöltjeire.Megelégedéssel és hazafias büszkeséggel beszéltek a bakui honpolgári gyűlés felszólalói a tartományt megújító, a tartomány gazdasági életét gyökeresen megváltoztató mélyreható átalakulásokról. „A burzsoá földesúri uralom mostohán bánt egykor ezzel az országrésszel is — hangsúlyozta Constanta Popovici, a Steaua Rosie gyár vegyészmérnöke. — Napjainkban a tartományban felépült az onesti, borzesti, Piatra Neamt-i, savinesti modern vegyipari kombinát, a romani csőgyár, az onesti és darmanesti kőolajfinomító, a Beszterce vízierőművei. Mindez ékesszólóan tükrözi, hogy a párt gondoskodik a termelőerők helyes területi elosztásáról, minden egyes tartomány gazdasági potenciáljának növeléséről, az ország kincseinek magas fokú hasznosításáról a népgazdaság fejlesztése és a nép jólétének növelése érdekében. Ez mélységesen hazafias politika, amelyet az ország összes honpolgárai lelkesen támogatnak“. Maria Ciubotaru, a Proletárul vállalat munkásnője rámutatott, hogy az elmúlt évben számos, korszerűen felszerelt új vállalat és üzemrészleg épült, ami megteremtette a lehetőségeket arra, hogy a tartomány ipari termelésének értéke 1964-ben 8-szorosan haladja meg az 1938. évit Több felszólaló, közöttük Stelian Popa érdemes orvos és Dumitru Zaharia professzor taglalta a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelésében elért jelentős sikereket. Elmondották, hogy a tartomány városaiban 11 800 lakás, falvain pedig 15 000 lakóház, továbbá 1200 tanterem, számos kultúrház, művelődési otthon, üzlet épült. „Az ország felszabadulása után születtem — mondotta Maria Stanciu, a Confectia vállalat munkásnője. — Március 7-én első ízben fogok szavazni. A Népi Demokrácia Frontjának jelöltjeire szavazva nemzedékünk legmerészebb törekvéseinek valóra váltására, ragyogó javőnkra adom szavazatomat. Minden energiámat és munkaképességemet szeretett pártunk ragyogó politikája valóra váltásának fogom szentelni“. A honpolgári gyűlések részvevői jogos büszkeséggel beszéltek az 1961. évi választások óta elért eredményekről, s egyben számos javaslatot tettek a tartományok gazdasági és kulturális fejlesztésére, a néptanácsok tevékenységének javítására, a jobb város- és községgazdálkodásra. Egyben kifejezésre juttatták a honpolgároknak azt az elhatározását, hogy a Népi Demokrácia Frontja jelöltjeire adott szavazatukat azzal erősítik meg, hogy szorgalmasan munkálkodnak a hatéves terv utolsó esztendeje célkitűzéseinek valóra váltásán, hogy támogatják a képviselőket. A gyűlések végén felszólaltak Emil Bodnáros, Alexandru Moghioros és Leonte Rautu elvtársak, akiket a jelenlevők melegen ünnepeltek. Hangsúlyozva, hogy a szocialista építés kiteljesítésében elért nagy eredmények örömmel töltik el a népet, újabb sikerekre ösztönzik és megerősítik hitét, hogy valóra tudja váltani a párt kijelölte feladatokat a szocialista haza felvirágoztatására, a szónokok rámutattak, hogy népünk politikai és munkalendülete, amellyel a választásokat köszönti, tanúságot tesz magasfokú honpolgári öntudatáról, forró hazafiságáról, amely rendszerünk megszilárdításának és fejlődésének erős tényezője. A felszólalók ezután felmérték azokat a történelmi jelentőségű sikereket, amelyeket népünk a párt vezetésével a szocialista építés kiteljesítésében elért, a továbbiakban számba vették az előző választások óta a gazdasági és a szociális-kulturális tevékenység valamennyi területén elért eredményeinket. A beszédek kidomborították, hogy pártunk, amely híven követte és alkotó módon alkalmazta országunk viszonyaira a marxista-leninista tanítást, már a népi hatalom első éveiben megállapította, hogy a szocialista iparosítás az egész gazdaság gyors és sokoldalú fejlődésének, a tömegek életszínvonala emelésének alapja. E politika gyümölcsei teljes mértékben megmutatkoznak a mai szocialista Romániának, annak az országnak a képében, amelynek virágzó gazdasága és kultúrája a nép jólétének gyarapítását szolgálja. A szónokok felsorolták, hogy milyen megújító átalakulások mennek végbe Iasi, a Maros-Magyar Autonóm és Bákó tartományokban, amelyeknek gazdasága az ország egész szocialista gazdaságával együtt élénk ütemben fejlődik. Részletesen felsorolták a szocialista mezőgazdaság sokoldalú fejlesztésében elért sikereket, hangsúlyozva, hogy pártunk és államunk állandóan gondoskodik a mezőgazdaság gépesítéséről és kemizálásáról a mezőgazdasági termelés műszaki-anyagi alapjának erősítéséről. A felszólalók behatóan taglalták azokat a folyamatos intézkedéseket, amelyeket a párt és a kormány hoz a tömegek életszínvonalának emelésére s amelyek közvetlenül kihatnak minden egyes család életére, híven tükrözve a párt politikájának alapvető célkitűzését , a nép bőséges, boldog életének megteremtését. Az elért sikerek, amelyek az egész nép szorgalmas munkájának, a pártpolitika lendületes megvalósításának eredményei, feljogosítanak s hazafias büszkeségre, elégtétellel és a szocialista hazánk jövője iránti bizalommal töltenek el. A Román Munkáspárt III. kongresszusán kijelölt feladatok valóra váltásában elért eredményeket kidomborítva a szónokok hangsúlyozták, hogy a kidolgozás alatt levő új ötéves terv újabb lépésekhez teremti meg a feltételeket, hogy a civilizáció és a haladás még magasabb csúcsaira emeljük hazánkat. Pártunk és államunk külpolitikájára vonatkozólag a felszólalók rámutattak : az egész nép kinyilvánítja, hogy csatlakozik és mélységesen ragaszkodik ehhez a politikához, amely megfelel hazánk alapvető érdekeinek, a szocializmus és a béke ügye érdekeinek. A Román Munkáspárt lankadatlan kitartással munkálkodik a szocialista országok közötti együttműködés erősítéséért, a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján, a függetlenség és a szuverenitás, a jogegyenlőség és a kölcsönös előnyök tiszteletben tartása alapján. Ennek következetes alkalmazása nagy fontosságú kötelezettség nemcsak nemzeti, hanem nemzetközi viszonylatban is, tekintettel arra, hogy ez fontos tényező a szocializmus befolyásának és vonzerejének világméretű fokozására. A Román Munkáspárt 1964. áprilisi Nyilatkozatában kifejtett álláspontjának megfelelően tovább küzd a szocialista országok, a kommunista és munkásmozgalom egységének erősítéséért, mert ebben az egységben látja a szabadságért- a demokráciáért, a békéért és a haladásért folyó harc újabb sikereinek zálogát. Népünk, amely az új társadalmi rendszer felépítéséért folyó békés, alkotó munkának szenteli összes erőit, mélységesen érdekelt a béke megvédésében. Az egész nép akaratát kifejezve a Román NK a szocialista országokkal és más békeszerető államokkal együtt síkraszáll a nemzetközi feszültség enyhítéséért, az agresszív imperialista körök akcióinak meghiúsításáért, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elveire épülő nemzetközi együttműködés fejlesztéséért, a béke ügyének diadaláért A gyűléseken erőteljesen megnyilvánult a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség egysége a Román Munkáspárt és annak Központi Bizottsága körül, élen Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárssal, megnyilvánult az az elhatározásuk, hogy az NDF jelöltjeire adott szavazatukkal kifejezik megbízható vezetőjük, a Román Munkáspárt iránti szeretetüket és ragaszkodásukat s hogy a párt vezetésével újabb győzelmeket vívnak ki a szocialista építés kiteljesítésében. Az aradi zöldségtermesztő kombinát impozáns üvegházainak egyik részlege ELŐRE A zilahi Simion Barnusiu középiskola tanulói rendszeres látogatói a rojoni könyvtárnak (Theodorescu Mihai felvétele) ÚJÍTÁS AZ UTAZÓKÖZÖNSÉG ÉRDEKÉBEN (Munkatársunktól) Az utazóközönség — különösen csúcsforgalom idején — nemcsak jegyekért ostromolja a jegyárusítókat, hanem különböző felvilágosításokért is. Ez természetesen zavarja őket a munkában, könnyen tévedhetnek a jegyek kiadásában, a pénz számolásában és a tájékoztatások pontosságában is. A jegyárusítók munkájának megkönnyítését és az utazók kényelmét célozza a Szállítási és Távközlési Minisztérium CFR vezérigazgatósága két szakemberének, Gheorghe Matéi és Carol Sachs mérnököknek most elkészült újítása az úgynevezett villanófényjelzéses tájékoztató tábla. Mit Tizenöt esztendő múltán újra kopogtattam az Alma Mater kapuján ... Három szerencsés véletlen vezetett el ide. Elővettem Bukarest statisztikai évkönyvét. Melyik fakultáson tanul a legtöbb diák ? Pontos választ kaptam : a pénzügyi, Hitel és könyvelési fakultáson, így jutottam el a Mihail Eminescu térre, a Közgazdasági Intézet oszlopos épületébe. A véletlen valóban szerencsés volt ezúttal. Mert a jövő szakemberei közül azokhoz kerültem el, akiknek oly nagy a fontosságuk az ország életében. Közgazdászok. Mi, az újságok krónikásai milyen gyakran elhanyagoljuk őket. Munkájukban ugyanis nincsen semmi látványos. De a szocialista vállalatok jó ügymenete mégis igen nagy mértékben függ tőlük fontos, megbízható számításaiktól ez a magyarázata annak is, hogy ilyen sok hallgatója van a fakultásnak, és gazdasági fontosságán kívül e látszatra rideg életpályának, a közgazdászi munkának igen sok romantikus vonása van, és ami vonzza a fiatalokat. Bizonyságul idézhetem beszélgetésemet az egyik kiváló diákkal, aki néhány hónap múlva végzi el az egyetemet. Vele való találkozásom a második szerencsés véletlen volt aznap. Mivel váratlanul rájöttünk, hogy valahonnan ismerjük egymást. Valójában ő ismert meg engem. Hét esztendővel ezelőtt, éppen februárban, néhány napon át egyazon szobában laktunk az egyik petrozsényi diákotthonban. Én riporter voltam már, a kolozsvári pénzügyi műszaki középiskola végzett növendéke, gyakorlati munkára oda osztották be, a Beruházási Bank fiókjához. Van még egy közös emlékünk : Vajdahunyad. Ott mint pénzügyi ellenőrrel találkoztam vele. Huszonegy esztendős korában szakmájában, a „bankosok“ között millió lejekért felelt, így tehát kész emberként, nagy élettapasztalattal került fel az egyetemre. De megőrizte azt a lelkesedését is, amit még Vajdahunyadon ismertem meg benne. Sőt, a diákélet még jobban kiteljesítette ezt a romantikus vonását. Diplomadolgozata egy kevésbé ismert témáról szól : a közegészségügy pénzügyi kérdéseiről. Konkréten, az egyik bukaresti városrajonban tanulmányozta a kérdést. Terepmunka, kalkulációk, számok, normák, szabályok, tervezés, és mégis csupa romantika. Különben ezek a jövendő könyvelők egyáltalán nem besavanyodott, szárazpipás emberek. Kezemben járt egy Topliceanu stílusában írt vers a tavaszról, a szerelemről. Szerzője közazdosz, és jókedvű fiúkkal, lányokal találkoztam az áruismereti laboratóriumban vagy az algebra szemináriumon is. Végül, a harmadik véletlen. Szintén váratlan találkozás. Barna fiú, vastag szemöldök, hullámos haj. Ezúttal én ismertem meg. Honnan is ismerjük egymást ? Innen, az egykori Kereskedelmi Akadémiáról? Nem. A hadseregből ? Nem. Vajdahunyadról ? Nem. Bókából ? Kolozsvárról ? Egyik helyről sem. „Várjon csak, nem volt pártinstruktor az egyik móc faluban, Avram láncú községben ?“ Hát persze. Tél volt, nagy hó, hét esztendővel ezelőtt, „és most mit csinál itt?“ Elmondta, hogy ötödéves, most készíti a diplomadolgozatát. Gondolatban visszaszóltok az időben A diákotthon, az intézet udvarán, olyan mint az én időmben volt. Itt töltöttem két esztendőt, közvetlenül a háború után. Látni akartam a régi diákszobámat. A riporternek is joga van az emlékezéshez, néha még a nosztalgiához is. Felmegyek az első emeletre. Az a fiú kísér el, akit valamikor Petrozsényben ismertem meg. Egyszerre élek a jelenben és a múltban. A mai élet képei egybemosódnak a régi emlékekkel Ebben az otthonban most diáklányok laknak. Az épület külső tudhat meg róla az utazó ? Mindenekelőtt a főváros Északi pályaudvaráról kiinduló összes helyjegyes vonatok számait s utána mindjárt azt is, hogy hány és milyen számozású jegyek kaphatók. Az utasoknak tehát sem a tudakozó irodához, sem pedig a jegyárusítókhoz nem kell fordulniuk felvilágosításért. A villanófényjelzéses tájékoztató tábla már napokkal a vonat indulása előtt pontosan jelzi a fenti tudnivalókat. Az első ilyen tájékoztatót a bukaresti főposta előcsarnokában — ahol az 1-es számú menetjegyiroda működik — függesztik ki, képe is finomabb, szebb lett. Délidő van éppen A szobák lakói még nem jöttek haza. A szobák mégis mindenütt otthonosak, mintha itt lenne a gazdájuk. A gondnoknő hív, hogy nézzem meg a legjobban rendben tartott szobát. Egy ploiesti-i és egy brassói diáklány lakik benne. Valóban, minden a legnagyobb rendben. A falakon kicsi polcocskák, csipkés terítővel. Ébresztő óra, az is ízléses térítőn. Nőies kecsesség nyomai mindenütt. De én nem időzök sokáig, az egykori diákszobámat akarom látni. Benyitok. Ágyak, éjjeli szekrények, az ablakból is ugyanaz a kilátás. De az egykori arcok, az egykori hangok hiányoznak... 1944 ősze. Két hónappal a felszabadulás után. Húsz esztendős voltam, katonaruhát viseltem. A Fehér Körös vidékén estem át a tűzkeresztségen, mint az egyik tartalékos tiszti iskola növendéke. Rövid eltávozásra érkeztem az akkor még elsötétített Buka- BUKAREST, részbe, hogy letegyem elmaradt vizsgáimat. A következő őszön, 1945-ben már megint rendes hallgató voltam, és ebben a szobában laktam Kollégáim szinte mind frissen leszerelt katonák. Az ellentétek Bukarestjébe érkeztünk. A vendéglőkben zajos mulatozások. A részeg csoportok reggelenként kongót jártak az utcán, míg mi szűkös reggelinkre vártunk a diákotthon alagsorában. Télen nagykabátban, sálban, kucsmában ültünk az olvasóteremben. De nem is a hideg, az éhség volt a kellemetlenebb, így sétával töltöttük a szabad délelőttöket, amíg elkészült a minden nap ismétlődő lencseleves, így szereztük meg — mi akkor nem tudtuk ezt — elemi, legelső ismereteinket a marxizmusról és az osztályharcról. Nem volt könnyű, mert ha többségünk nem is tartozott a hőbörgők közé, a régi gondolkozás maradványai még zavarták a tisztánlátásunkat. Végül azonban a munkások pártjának tettei, határozottsága, világos politikája megmutatta, hogy hol a helyünk. De talán soha eddig nem éreztem annyira, mint itt, egykori diákszobámban, hogy azok az idők, amiket mi akkor megéltünk, a mai fiatalok számára történelemmé váltak. Ők könyvekből tanulnak azokról az eseményekről. Ők a legnagyobb természetességgel, magától értetődő módon kapcsolódtak be a bukaresti egyetemi ifjúság mai életébe, számukra magától értetődő a diákotthon, az ösztöndíjból fizetett ebédjegy, magától értetődő az a gondoskodás, amellyel a párt a tanuló ifjúságot körülveszi Egykori diákszobámban hiába is keresném a régi arcokat, régi hangokat Bukarestben, a diákvárosban a filozófia szakosokhoz visz a következő utam. „Miért iratkozott éppen filozófiára?“ Ezt a kérdést akarom feltenni néhányuknak. Egyetemi éveimben én is megjártam ezt a fakultást. Akkoriban a felhőkben élés és a hamis eredetieskedés volt divatban a filozopterek között, ezt táplálta a tanulmányi rendszer is, amely jól tükrözte az eszmék elidegenedését a való élettől az igazsággal hadilábon álló társadalomban. Régi egyetemi kollégám segítségével — jelenleg tanársegéd — „kerek asztalra“ ülök össze öt kiváló hallgatóval a bölcsesség karáról. Élénk, nyílt tekintetű, napbarnított arcú fiúk, nincs rajtuk semmi rendkívüli. De ez nem jelenti azt, hogy nem kutatják lázasan az eszmék birodalmát. Tudásszomj, a világ kérdéseire való válaszadás vágya hatja át ennek az eleven észjárású fiatal nemzedéknek mind az öt képviselőjét. De lássuk a kérdést : miért iratkoztak éppen filozófiára ? Öt fiú, ötféle felelet. Egyikük, egy szűkszavú fiatalember, tanító volt és a hadseregben politikai tiszt. „Nagy érdeklődéssel tanulmányozom a társadalomtudomány kérdéseit“. A második pionírinstruktor volt Rosiori de Veden. Azt mondja : „Szeretem az aktivista munkát Nagy lelkesedéssel végeztem. Mindig nagy megbecsüléssel gondoltam a propagandistákra, akik annyi mindent tudnak a társadalom, a világ dolgairól, és hozzájuk hasonlatos akarok lenni. A mi filozófiánk harcos bölcselet, nekem pedig életelemem a harc“. A harmadik a középiskola padjaiból került ide. „A szélesebb horizontok felé vonzódtam, a bölcselet világába, amely egybeöt riportja DIÁKVÁROS vözi a tudományt és az irodalmat". A negyedik Câmpulung Muscelben végezte a középiskolát. „Az egyik ________ tanárom keltette fel az érdeklődésemet, kedveltette meg velem a logikát. Nagy szenvedéllyel adta elő“. Az ötödik egy vranceai fiú : „Nehéz a kérdésre egy mondattal felelni. Szeretem a humán tudományokat és az irodalmat, a zenét. Magam is töprengő ember vagyok. Az foglalkoztatott mindig, hogy választ találtak a világmindenség kérdéseire, a lét értelmére“ Az tűnik a legfilozófikusabb fele** letnek. Nagy érzéket árul el a bölcselet iránt. Egyébként tudományos dolgozatát, amely eredeti gondolatokban bővelkedett, és igen gazdag ismeretanyagról tanúskodott a mechanikától kezdve egészen a szociológiáig, a diákkörök legutóbbi konferenciáján első díjjal tüntették ki. Ezek hát a bukaresti diákváros mai filozófusai. Életedzett fiatalok, akik mindkét lábbal a valóság talaján állnak, szenvedélyes harcosai a haladás eszméjének. Ahogy elnézem a bukaresti főiskolásokat, az jut eszembe : ezek a fiatalok megérik a 2000. esztendőt. Akik ma húsz esztendősek, az évezred fordulóján 55 esztendősek lesznek. Még a harmadik évezredben is fognak dolgozni. Sok mindenre kötelezi ez felsőoktatásunkat. Mert a fakultásokon, különösen a mérnöki karokon szerzett ismereteknek egy olyan fél évszázadra kell felvértezniük a hallgatókat, amely igen viharos műszaki fejlődés időszakénak ígérkezik, éppen a békés célú atomfelhasználás és a kibernetika jegyében Ez magyarázza Bukarest diákságának soha eddig nem ismert lendületű felkészülését : méltó akar lenni a századhoz A műegyetemen az utóbbi időben egy új tanszéket létesítettek, az automatizálásét A jövendő olajmérnökök laboratóriumaikban a kőzetek geofizikai vizsgálatának legmodernebb eszközeivel ismerkednek meg A holnapi áruszakértők már elektronikus műszerekkel dolgoznak A matematikusok számára pedig modern kalkulációs központot rendeztek be, a legtökéletesebb számológépekkel Csak néhány példa arra, hogyan készül az új műszaki értelmiség a harmadik évezredre. Bukarest: a diákváros élete minden esztendőben október 1-én újra kezdődik A vén főváros ilyenkor mindig megfiatalodik. Ezt a megifjodási hullámzást érezzük valamennyien a mozik előcsarnokaiban, az egyetemek felé tartó autóbuszokon, különösen dél tájban. A diákvilágnak is nagy eseménye az ősz, ilyenkor ülik meg a festői, jókedvű ünnepet, a „gólyabált". Az újdonsült első évesek, a gyönyörű diákotthonok friss lakói a „veteránok" sorfala között vonulnak be a tudás csarnokaiba. Aztán komoly intelmek következnekszámukra : beavatják őket a diákotthonok szabályaiba, baráti tanácsok hangzanak el, hogy okosabb dolog tanulni, mint a kávéházakat látogatni... Klyáron, vizsgák után a veteránok * ’ felé fordul a figyelem. Búcsút mondanak az Alma Maternek, mégpedig a hagyományos „lakomával", amit a Közgazdasági Intézet hallgatói rendszerint a Hereszrán tó mellett, a „Pare“ vendéglőben tartanak meg. ünnepi alkalom ez, csupa jókedv, és mégis van valami szomorúság a hangulatában : búcsú a tanároktól, a kollégáktól... E két nagy esemény között folynak a diákélet mindennapjai. Óralátogatások, ebéd az étkezdében, a szombat esti elmaradhatatlan bál, a szintén elmaradhatatlan idillek, meg a komoly társadalmi munka a diákegyesületben. Persze, azért itt sem megy minden úgy, mint a karikacsapás. A bukaresti diákváros nem csupán a nagytudású jövendő szakemberek nevelésének laboratóriuma, hanem az embernevelésé, jellemezésé is Naponta megújuló kemény küzdelem folyik a gyenge jegyek, különösen a középszerűség ellen. Mert azért előfordulnak még szószátyár fiatalok is, akik különös bőbeszédűséggel minden másról igen, éppen csak az anyagról nem beszélnek, vagy szerény „szűkszavúak“, akik a vizsgák idején gyakorolják ezt az erényüket. De eltűnt az „örök diák“ tegnapi típusa, s maga a diáktársadalom pellengérezi ki azokat, akik legszívesebben az aszfalton diákoskodnak. Persze, a diákváros lakói nemcsak hazai fiatalok. Megszokott kép: színesbőrű fiatalok a bukaresti utcán. S nem ritkán olvashatunk ilyen közleményt az újságban, mint amilyen tavaly nyáron jelent meg, vizsgák idején az Informatics Bucurestiului-ben : „Disszertáció. A „Ion Mincu“ Műépítészeti Intézet Biserica Enes utca 15 szám alatti épületében Martini Omar Wassi disszertációs dolgozatát vitatják meg, aki az építészeti tudományok kandidátusa cím elnyerésére pályázik. A disszertáció témája : A városrendezés, a mikrorajonok elvei szerint, Szíria körülményeire vonatkoztatva“. Az új valóság egyik színfoltja ez,n méltó a figyelemre. Bukarest nemzetközi diákközpont lett, öt földrész fiataljai sok ezer kilométeres utat tesznek meg azért, hogy a bukaresti egyetemeken tanulhassanak Ez pedig mindenekelőtt hazánk gazdasági világtekintélyéről tanúskodik. Igen érzékletesen fejezte ki ezt egyik külföldi diák, az indiai Bikasa Guha . "Azér jöttem ide tanulni, mert Románia a kőolajkitermelés technológiáját illetően a világ egyik legfejlettebb országa Régi vágyam teljesült most Az olajbányászat szakértője akarok lenni, hogy hasznára váljak hazámnak Nagyon meg vagyunk elégedve mindennel : az előadótermekkel, az ultra-modern laboratóriumokkal, könyvtárakkal, a kényelmes diákotthonokkal a jó étkezdékkel. A román kollégák mindenben segítenek minket, külföldi diákokat Életünk kellemes, szép, otthon érezzük magánakat, örömmel irtom ide ezt a vallomást. Száz esztendős történetének utolsó évtizedében a bukaresti diák* város még egy dimenzióval gazdagoldalt, Bucur városa, a modern tudós Hiányok vára az egyetemi oktatás vi lágtérképén méltó képviselője a ro* mán kultúrának és tudományossá* nak. VASILE NICOMVNCI Új román film bemutatója A fővárosi Republica filmszínházban hétfő este bemutatták a „Mofturi 1900“ című új román filmet. A szövegkönyvet Jean Georgescu rendező írta Caragiale „O conferinta“, „Diplomatie“, „Amici“, „O lacuna“, „Bubico“, „CFR“ és „Situatiune“ című karcolatai alapján. Emanoil Petrut színész bemutatta a közönségnek a film szereplőit. A filmben fellépnek : Cella Dima, Ileana Iordache, Grigore Vasiliu- Birlic, Alexandru Giugaru, Marcel Anghelescu, Geo Barton, H. Nicolaide, Ion Lucian, Vasile Tomazian, Iurie Darie, Ion Dichiseanu, Mircea Crigan, Horia Serbanescu, Radu Zaharescu, Sanda Juranu. KOKTÉL Niccolo Moscato, Olaszország bukaresti nagykövete hétfő délután a nagykövetségen koktélt adott a Bukarestben nemrég megnyílt olasz könyv- és metszetkiállítás kapcsán. Jelen volt Pompiliu Macovei külügyminiszter-helyettes és Virgil Florea, a Művelődés- és Művészetügyi Állami Bizottság alelnöke, kulturális és művészeti dolgozók. Walter Zander alezredes, a Német DK bukaresti katonai attaséja hétfőn koktélt adott a Német DK nemzeti néphadseregének 9. évfordulója alkalmából. Jelen voltak: Floca Arhip hadseregtábornok és Ionel Vasile vezérőrnagy, a fegyveres erők miniszterének helyettesei, a Külügyminisztérium képviselői, tábornokok és törzstisztek. Ott voltak bukaresti diplomáciai képviseletek vezetői, katonai attasék és a diplomáciai testület más tagjai. A ROMÁN NK Palotájának termében hétfő este rendkívüli hangversenyt adott Emil Dimitrov bolgár könnyűzene-énekes, az Aranyhanglemez-díj nyertese. A bolgár művészt a Színtévelő zenekar kísérte. (Agerpres) ( (Munkatársunktól) A Marosillye rajoni csertesbányai középiskolát nyolctantermes épülettel bővítik ki. A munkálatokat ezekben a napokban kezdték meg . (Munkatársunktól) A kisipari termelőszövetkezetek Maros-Magyar Autonóm tartományi szövetsége Csíkszeredán háztartási-gépkölcsönző üzletet nyitott, amely mosógépet, porszívót stb kölcsönöz ki igen jutányos áron Az új üzlet, működésé- nek első három hetében, 23 000 lej bevételt ért el. (Munkatársunktól) 75 000 kéve nádat arattak ezen a télen Bánát tartomány mocsaras vidékein, Kenézfalva, Sandra, Varjas környékén. A gabonatermesztésre alkalmatlan területek termését nádstukatumok használják fel a tartomány építőtelepein. HÍREK ★ Előkészületek a Nők Napjára (Munkatársunktól) A marosvásárhelyi városi kertészet üvegházaiból elindultak az első virágszállítmányok az üzletekbe. A kertészet több mint 10 000 cserép cikláment, hortenziát, primulát, cineráriát stb. és 10 000 szál szegfűt nevelt a Nők Napjára. Ugyanakkor a helyi kereskedelmi vállalat 5000 textil-, illatszer- és dísztárgy-ajándékcsomagot készített elő 8—70 lejes árban. ★ (Munkatársunktól). — A temesvári városi kertészek 5000 négyzetméteres melegházaiban százezernyi vírágtő készül sziromnyitásra. A petúniák, szalinák, begóniák még ráérnek , a parkokat hó borítja, meszsze még a tavaszi kiültetés. A kertészek melegházaiban nevelt 120 világfajta közül most elsősorban a legkoraibbakat gondozzák, siettetik virágbontásra. A Nők Napjára ugyanis 120 000 tő jácintot, 50 000 szál tulipánt, 12 000 nárciszt küldenek a város virágüzleteibe. 1965. március 2, kedd