Előre, 1965. június (19. évfolyam, 5468-5493. szám)

1965-06-01 / 5468. szám

________________ SZABÓ ZOLTÁN / Óvodások a parkban 1. Elemében van a nap, zuhog a fény, s még a felnőtt ember is árnyékos padot keres ha nem halaszthatatlan a dolga. Laza so­rokban közeledik az óvoda, von­tatottan, pilledten. Mikor a park bejárata elé érkezik a gyerek­­csapat, már meg lehet különböz­tetni, melyik fiú, melyik leány. Kék, hátulgombolós mindőjük egyenruhája, frizurájuk rövidre­­vágott, némelyiken kötött bojtos sapka. Abban a pillanatban, amint belépnek a hűvös parkba, meg­élénkülnek a nyármelegtől bá­gyadt arcok, s óvónő legyen a talpán, aki kordában tudja tar­tani a friss levegőtől lábraka­­pott, felélénkült csintalanokat. Az imént még egymást szoron­gató, a város forgatagában egy­mást óvó, tenyerek elszakadnak egymástól, hangos sivalkodással, komikus ugra-bugrával meg­szállják a park zöld bársonyát, s a fürge kezek első áldozata a sárga bóbitás eszterlánc. Az óvónő szemmel láthatóan beletörődik, hogy a természet megfosztotta tekintélyétől. Csu­páncsak a „haszonlesőkre“ fi­gyel, akik hamarosan elunják az állandó guggolással egybekötött virágszüretelést, felmarkolják a szorgalmasabbak virágcsokrát, s elszaladnak könnyen szerzett zsákmányukkal. De máris szól a riadó : figyelmeztető, méltatlan­kodó kislánysikoly, s mindenik a „haszonlesők“ nyomába ered. 2. Trottyos nadrágú, bojtos sapkás, szemüveges kisfiú. A mesebeli hét törpe egyike , a „mester”. Ő választja, selej­tezi ki a virágot. Az az ér­zése az embernek, hogy a „kivá­logatás“ ötletszerű, kicsit fontos­kodó nagyképűség. De jól áll neki. Alig éri fel a pad ülőkéjét — ez esetben „munkapadról­* van szó —, a virággyűjtők szo­rongó arccal járulnak elébe. Két „segéddel“ dolgozik. A „segédek“ lecibálják a felesleges Sárga bó­bitákat, a többiek pedig, akár a szorgos méhek, új területet vesz­nek birtokukba, hersen az esz­terlánc szára. És íme az eredmény! Jól sike­rült, másfélméteres eszterlánc. Óvatosan szállítják a tolongó, kiváncsiskodó gyerekek gyűrűjé­ben. Indul a menet az óvónő fe­lé. Éppen most dorgált meg va­lakit, arca piros, tekintete hara­gos. Hozzáér a küldöttség. Kény­telen leguggolni, mosolyogni akarva-akaratlan. Csorba, tejfo­gat hullató gyerekszájak kacag­nak jókedvűen, s az a kislány, akit az imént megdorgált az óvó­nő, örömében aprókat sikongat. 3. A kislányok egy része fogócs­kát játszik. Szabálytalan fogócs­kát. A legnagyobbik szaladni kezd, utána nagyság és irambeí­rás szerint a kisebbek, legkiseb­bek ... És az alig totyogók. Puha kezek simogatják az évszázados gesztenyék törzsét, amint kör­beszaladják, botladozva, felbuk­va. Egy darabig libasorban ro­han az üldöző csapat, aztán ho­mályos értelem moccanhat agy­­sejteikben, mert ide­ szétszé­lednek, s körbefogják a mene­külőt, körülölelik, kötényébe akaszkodnak, mindannyian le­huppannak a puha gyepszőnyeg­re, pihegnek, szemüket törölge­­tik, s a nagyobbacskák rendbe­ szedik az élhetetlen, szipákoló ki­csinyek nedvező orrát. 4. Amott az egyik gyerekcsoport a kiselejtezett, feleslegesen le­szüretelt virágokat próbálja visszaadni az életnek. Lyukat szúrnak pálcikával az elkerített ágyások földjébe, s ültetik buz­gón, szabályos sorokba, katonás rendbe. Mutatni mutatnak, de mindőjüknek tépett kényes szára, elhajolnak, sárga fejecskéjükkel leborulnak a hűvös anyaföldre, úgy haladnak. Valakinek eszébe jut: víz kellene, öntözzük gyorsan !... Irány a „duzzasztó !“ Az egyik törpe híd mellett, a tisztavizű lefolyó árok medrében „duz­zasztó“ épül. Lázas pancsolás. Alaposan átázott az óvodások kötényszegélye, úgyszintén szan­dálba bújtatott harisnyás lábuk. Na de mire való a napocska, hát nem igaz ? Különben is itt, kérem, komoly munka folyik. A trottyos nadrágú, szemüveges eszterlánc készítő „mester“ itt csupáncsak egyszerű munkás. Maradjon csak mindenki a szak­mája mellett. Egy borzos hajú kisfiú a duzzasztó építő „szak­embere“. Hordják is irányítása mellett a hatalmas köveket. Li­hegnek, szuszognak az apró épí­tők, de pihenésre nincs idő. Duz­zad, duzzadgat a víz, csak még hamarjában néhány fűcsomót! Néhány marék földet! Betömni a hézagokat! Homok is jó ! Ka­vics is, persze. Szaporán, szapo­rán!! Ti mit akartok? Ahá, vi­zet kérnek, kunyerálnak a „ker­tészek“. Kaptok, persze hogy kaptok ha segítő kezet adtok... 6. Fáradtan tömörülnek kettős sorokba, hazafelé indul az óvoda. A „kertészetben“ kókadnak a Virágok, és a víz, a nagy ravasz, a mindenhova beférkőző, kinyal­dossa a kövek közül a földet, homokot, ázott füvet. Mindjárt, mindjárt oda a „duzzasztó", csak a nagyobb kövek dacolnak akárha gondolatuk lenne : csak a tes­tünkön keresztül, te szertelen, erőszakos Víz! A gyerekek vissza-visszanéz­­nek a játékkertészetre, vissza a duzzasztóra, s meglehet nem gondolnak arra, hogy egykoron épp ilyen jóleső fáradtsággal indulnak haza munkavégezté­vel ... De akkor majd a búcsúzó pillantás igazi kertészetnek szól, igazi duzzasztónak. VIZEN A „BAIA-MARE“ A galaci hajógyár építői hétfőn le­szállították a tizenharmadik 4500 tonnás teherhajót a román tengeri flotta részére. A Baia Mare nevű hajó az eddig épített ugyanolyan típusú hajókhoz viszonyítva 20 ton­nás árbócdaruval és más korszerű berendezésekkel van ellátva, ame­lyek önállóan végzik a kikötőkben a nehéz be- és kirakodási művele­teket. A hajóépítésben használt korszerű technika és a technológiai és szer­kesztési eljárások tökéletesítése le­hetővé tették az építőknek, hogy az új teherhajót 30 nappal a grafikon­ban megállapított határidő előtt szállítsák. Ezzel az eredményükkel a hajógyár dolgozói megvalósították a párt IV. kongresszusának tisztele­tére tett vállalásuk egyik legfonto­sabb pontját SÉTA A BÉCSI­SZELET KÖRÜL FORRÓ LÁSZLÓ riportja Hogy nő meg az újévi malac, a­­mely elkerüli a szilveszteri estgem­­iszomot ? Ezt s egyebeket is tudni akartam, ezért jártam körül a bécsi­­szeletet, ami sokak véleménye szerint a szolímakrumplikerítés és zsenge cukrossaláta mellett csak akkor jó, ha széle köröskörül szinte az abroszra lóg. ÍGY eszik a disznóhúst Stefan Haralambie az afumaja ál­lami gazdaság cozieni-i részlegének állategészségügyi dolgozója fogadott ezekkel a szavakkal*­­ így eszik a disznóhúst. Nem a sertésszelet elkészítési mód­jára célzott, arra mondta, hogy bi­zony sok bajlódással jár a sertésne­velés. Bocsánatkérésnek szánta, mert éppen kezet mosott és csak a karját nyújthatta bemutatkozáskor. Kolléga­nőjével, Irina Atanasiuval, a sertés­­állomány szokásos orbáneelleni vé­dőoltását fejezték be, kezükben még ott volt az injekciós fecskendő. Vi­gyázni kell az állományra, mert a sus domesticus — ez a házisertés latin neve - őseitől az európai és indo­­kínai vadsertéstől szívósság dolgá­ban igen-igen elfajzott, körültekintő gondoskodást kíván De meg is ér­demli, hiszen leghasznosabb gazda­sági állatunk, rendszerint már egy­éves kora előtt ivarérett, rövid vem­­hességi ideje és szaporasága folytán modern, hizlalási eljárásokkal egy koca évenként ivadékaiban 20-25 mázsa élősúlyt termel, így saját sú­lyát megsokszorozza. Ezt a szakmai, de a laikus számára sem érdektelen felvilágosítást Szaba­dos András mérnöktől kaptam, aki­­ hajnaltól késő estig járja az istálló­kat, ellenőriz, irányít, este pedig vil­lanyfénynél, a törzskönyvi adatokat jegyzi, rendszerezi. A sertésistállók, fiaztató katricák előtt meg-megállunk és egy-egy apró­ságra figyelmeztet. Tulajdonképpen nem is apróságok, hiszen a korszerű tenyésztés tartozékai. - Az újszülött malacok szermára 22 Celsius fok az ideális hőmé­rséklet - mutat az egy csomóba húzódott ma­lacokra. Minden kutricában infravö­rös lámpa csüng, tíz-tizenöt te­nyérnyi helyre sugározza a meleget - amikor szükséges -, úgy gyűlnek tatára a né­hány napos szőke malacok, mintha apró napocskák alá húzódnának. Az istállók kifutónyílásainak aj­taja a­­déli oldalon tárva-nyitva, az és­zakin csak félig, ha vág a hűvös szél,, ne­fázzanak meg a fiatal süldők. E­z is egy apróság, talán a jó megfig­yelő sem venné észre, csak az állatism­erő, állatszerető ember tudja, milyen f­on­tos. Általánosabb *• és a napi munk­á*­val szorosan összefüggő - témákra terelődik a beszéd." Gyorsan, sok és jó minőségű húst kell szolgáltatniuk a hizlaldáknak. E­z talán egyszerűen hangzik, de eze­r, meg ezer olyan részletproblémát ve­t fel, amelyről külön-külön könyvet ír­­hatnának - s írnak is . Nem helyi s nem is csak országos kérdés, világ­szerte foglalkoztatja a kutatókat. Alapvetően, jellegében változik ráz állattenyésztés) talán az ipar hősko­rával hozhatnák párhuzamba, amikor a kézműipar gépesített nagy iparrá alakult. Itt is ipari méretű tervezésről s ipari jellegű átszervezésről van sz­ó. Nem akarok a részletekbe bele­bo­nyolódni, hiszen néhány órás be­szélgetés alatt nem tájékozódhat az ember alaposan, annyit minden­esetre megjegyeztem, hogy a legmodernesbb hizlaldákat takarmánykeverék gyá­rak látják el Itt is van egy Gyár­nak ugyan nem igen lehetne nevezni, de ahogy épült, az ígéret a holnapi mo­dern takarmányüzem születésére is. A FŐNÖK Mielőtt „a takarmányüzem“ épí­té­séről szólnék, hadd mutassam be a főnököt, Rosioru Petre részlegvezetőt ,, úgy ahogyan nekem is bemutatták. A kantinba mentünk megismerkedni vele. Három munkás ült egy asztal mellett. Reggelijüket fogyasztották. Körülnéztem. Hol van ? - Rosioru elvtárs - mutatott az egyik reggelizőre vezetőm. Kezet szárítottunk. Vastag, füles­sapkában és eléggé megviselt mun­karuhában ült ott a főnök. - Ne csodálkozzék - mondotta Szabados András - a munka, munka. Főnök, nem főnök mindenki odateszi a vállát, ha nehéz valahol. Azt csak később mondta, a „háta mögött“, hogy takarmányt lapátolni is odaáll a részlegvezető, ha kell. De maradjunk az éttermi beszélgetés­nél. - Nézzen meg mindent - biztatott Rosioru Petre -, sok jó munkásunk van, egyik másik tizenöt éve dolgo­zik a szakmában, a legfrissebb jöve­vény is három éve érkezett. Dolgozni is dolgozgatunk. Jobban megnéztem Álszerénység­ből mondja, vagy hivalkodni akar? Hiszen hat éve országos élenjárók. Az arca sem álszerénységről, sem hencegésről nem árulkodott. Egyszerű szavakkal beszél, hiszen százhára a siker nem pillanatnyi mámor, csak számvetés az újabb munka előtt. Régi ismerősök, munkatársak Sza­bados mérnökkel Ha nem lennének azok, talán azt sem tudom meg, hogy Rosioru Petre 1949-1952 között az első hazai, modern ipari hizlalda építésénél, Turnu-Severinben műszaki vezető volt s már akkor együtt dol­goztak Szabados András mérnökkel. Itt Cozieni­ben is a szakma hozta őket össze. - Ez a maiam - mutat vezetőm egy épületre, ez is a mi munkánk. Nem is olyan modern mint a turnu-seve­­rini, de egyelőre ez is megteszi. Elől egy fészerféle, annak tetőzete ugrik néhány méter magasra. Ezt em­lítettem takarmánykeverék gyárként az előbb, ők híven az igazsághoz csak malomnak mondják, de az törté­nik benne szerényebb műszaki körül­mények között, mint a modern takar­mánykeverék-gyártó üzemekben. Ma­gas fehérje tartalmú vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag eledelt őrölnek, kevernek, gépekkel a ser­tésállománynak. Előbb csak az első „földszinti“ ré­sze volt meg, azután húzták mellé a magasra szökő épületrészt. Talán 70 000 lej befektetést fordítottak rá, holott kétszeresére, háromszorosára is szükség lett volna. Egy évet, kettőt várni ? Inkább helyi erőkkel is se­gítünk, és a helyi erők működni kezdtek.­­ A főnök úgy dolgozott,, mintha nem részlegvezetőként lenne alkal­mazva, hanem a malomépítés élő­munkásaként. Végig ott volt, csinálta, egy sorban dolgozott a munkásokkal. „MÉRNÖK ELVTÁRS. HÁT NEM TUDJA KI VAGYOK ?“ Letter Hie hófehér hajú, fiatal mun­kás az előhasi kocák kanásza önér­zetes ember Hajnalban kel Jóval a munkaidő kezdete előtt ott van már a tenyészdében, sétálni hajtja kocáit. Fontos dolog ez, a vemhesállatok jobban kihordják malacaikat és egészségesebb ivadékokat hoznak világra Reggel hét óra körül érkezik el­lenőrző útján Szabados mérnök az előhasi kocákhoz. - Ilie, kivitte-te sétálni a kocákat * - Mérnök elvtárs, hát nem tudja ki vagyok ? - ezzel a kérdéssel vála­szol a kanász Benne van a felelet. A kérdező mosolyog Tudja, hogy ne tudná Szabados mérnök, ki Letter Ilié és kik a többiek. A törzskönyvi adatok, bogatási naplók, kimutatások adatai is elmondják, milyen gondo­zók, kanászok dolgoznak itt. Nem lenne értelme, hogy különbö­ző mutatószámokkal érveljek amel­lett, milyen kiváló szakemberek dol­goznak Cozieni­ben, hiszen az ilyen számok csak értőknek beszélnek, any­­nyit mégis ide jegyzek, hogy ezek a mutatók jóval az országos átlag fö­lött járnak. Az egy kocára jutó fialási normá­ban 14 darabot írnak elő - Cozieni­­ben ez a szám 18. A süldők előírt napi­­ súlyszaporu­­lata 270 gramm, Cozieni-ben 310 grammos átlagot érnek el s így a száznapos süldők 30 kilogramm súly­­lyal már hizlaldába kerülhetnek. Olyan emberek munkája révén va­lósul meg ez, mint Szabados András, Rosioru Petre, Stefan Haralambie, Hie Leiter vagy Ciubotaru Ion főka­­nász. Az utóbbiról vezetőm - nyu­godtan írhatom - nagy szavakkal be­szél. Azt mondta, az a moldvai pa­rasztfiúból kommunista munkássá ne­velkedett flöte­­ember kész tudós. Miért ? Nem tudományos ismere­tekről van ez ő esetében szó. Ember­ségről, ügyességről, állatszeretetről. A tudósságot itt nem laboratóriumi mértékekkel mérik, alkalmilag prak­tikus és tiszteletkifejező jelentés vál­tozáson esett át a tudós szó. Ciubo­taru a fiaztatóban 11-es átlagválasz­­tást ért el kocánként, minden Pa­lásnál A Tudorache dinasztiáról is sok szépet mondott vezetőm Heten dol­goznak a családból itt Az ellető kanász Nicolae M. Ghe­­orghe bajuszos, szép szál ember az első kocák körül foglalatoskodott. Szép, fiatal lány szaladgált egyik kutricától a másikhoz. A kanász rámnézett, amikor meg­kérdeztem, hogy sikerül ilyen szép eredményeket elérni. - Szeretni kell az állatokat és... «* fejével a lány felé Int. - Elkerget­tem én Innen minden udvarlót, ne Ica* carásszanak, ne kiabáljanak. Csend­nek kell itt lenni, mint a szülőotthon­ban..» HÍREK AZ ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága keretében működő lakás­ügyi, építésügyi és urbanisztikai bi­zottság szakembercsoportja vasár­nap meglátogatta Istria várát és a Duna-deltát. Hétfőn a vendégek Galacra ér­keztek, ahol Stefan Bubenec, a Ga­­lac tartományi néptanács végreh­ajtó bizottságának alelnöke fogadta ők ő­et. Ezután megtekintették a Tieline,­ I és II városnegyedek lakásépítke­zéseit, valamint más társadalmi­­kulturális építkezéseket. HÉTFŐN DÉLUTÁN elutazott a fővárosból dr. Szpiridon ökonor­nosz athéni professzor, a Balkáni Or­vosi Szövetség elnöke. Az iftthéni professzor látogatást tett ha­­zánk­­ban. M. Popescu-Buzau, a Balkán­­i Or­vosi Szövetség főtitkára ebéde­t adott a vendég tiszteletére. Az­­ ebéden részt vett A. C. Argiropulo, Görög­ország bukaresti nagykövete is. ADAS Az ADAS vegyes szem­­­élybizto­­sítási kötvényeinek 1965 . május 31-i törlesztési húzásán az alábbi nyolc betűkombínációt hú­­sták ki az urnából: LUI KIV WDP ZXM­ALE BCG NPN SY­Z LAKBÉR IS... (Folytatás az 1. ol­dalról) mennyire elfogadhatatlan­­ ez a ma­gyarázat, nem kell bizo­nygatni. A házkezelőségi válla­latoknak — legalább is a nagyváradi­­nak — sok gondot és fejtörést okoz egyes hon­polgárok másmilyen „fe­­ledékenysé­­ge”. Azokról a lakókró­l van szó, akik elmulasztják bej­­elenteni az esetleges változásokat, a­­ családta­gok számának növeked­­ését, vagy csökkenését, a fizetésv­­áltozásokat, ami maga után vonja a lakbér ösz­­szegének módosulását. Brassóban viszont azt tudtuk meg­­ az ISL te­repjáró munkatársaitól, hogy a nyári hónapokban szaporodik meg a nem fizető lakók száma. Az ok egyszerű : sokan mennek szabad­ságra, s meg­feledkeznek róla, hog­­y lakbért a nyári hónapokban is fi­zetni kell. Pe­dig egyszerű lenne felére leróni a tartozást, vagy megbí­­zni valakit az összeg befizetésével. ■ Az egy száza­­lék a kilenc­venkilenchez s viszonyítva cse­kélységnek lét­szik. Ám ez az egy százalék ponta­­­lan, kötelesség­­mulasztó ember töb­­b gondot és ve­­sződséget okoz a lak­­ás- és ingatlan­­kezelő vállalatnak, mint a köteles­ségtudók nagy tömege­ A rossz fize­tők temérdék admin­isztrációs több­letmunkát rónak a v vállalatra, hogy a bosszúságról és hiá­bavaló utána­járásról ne is beszélj­ünk. A hátra­lékosokat többször fel kell keressék a tisztviselők, esete­­nként felszó­lító levelet kell írni ne­kik, ami pos­taköltséggel jár. Ha er­re sem vála­szolnak, szükséges törvényes eljá­rást indítani ellenük, — ami megint időt rabol el a bíróságtó­l, az ILL- től, a honpolgártól egyaránt —, majd a törvényszéki hatá­rozat alap­ján átiratot kell meneszteni a lak­­b­érhátralék letiltása végett. A hátralékosok megfeledkeznek egy igen fontos kérdésétől. Arról, hogy magatartásukkal n­agy mér­tékben akadályozzák az ILL terv­szerű pézngazdálkodását. Hiszen a lakbérből befolyt összege­k jórészét a lakások karbantartására, tataro­zására és új házak épités­ére fordít­ják. A késedelmeskedők máásokat rö­­vidítenek meg. A lakbérhátralékosok jóré­szétől feledékeny­sé­gről, még inkább hanyagságról és ren­detlenségről van szó. Vannak azon­ ÖNTUDAT­ ban esetek, melyeket semmiképpen sem sorolhatunk ide. Incze László a brassói tej­gyár dolgozója nagyon boldog volt, amikor a Steagul Rosu ( munkásváros 2/B lakónegyedének 5-ös számú blokkjában szép, ké­­t­nyelmes lakást kapott. Arra azon-­­­ban már nem gondol, hogy a lakbé­rét kifizesse. Tavaly szeptember el-­­­sejétől december 31-ig nem fizetett,­­ bár két felszólítást kapott időköz­ben. A mai napig is 318 lejjel tartóz­­­zik az ILL-nek. Pironcos Rodica a­­ brassói Sadoveanu­ utca 10 szám ■ alatti lakos január óta adós a lak- ■ bérrel. Idáig négyszer volt nála az­­ ILL tisztviselője. Minden esetben­­ azt a választ kapja, hogy most I rosszkor jött, éppen nincs pénze, | jöjjön ekkor meg ekkor. A megbe­­szélt időpontban a tisztviselőt zárt­­ ajtó fogadja.­­ Miért nem fizetnek egyes lakók? _ Olyan helyzetben vannak talán,­­ hogy nem futja a néhány lejnyi­­ házbér? Szó sincs róla ! A terepjáró ■ tisztviselők, akik megbízatásuk ér­­­­telmében érdeklődnek a lakbér- s hátralékos lakó anyagi körülmé­­m­nyei iránt, egyetlen esetben sem I tapasztalták, hogy ez lenne a mu- I lasztás oka. Arra viszont sok példa ■ van, hogy éppen a jókeresetűek ha- I nyagoljék el a lakbérfizetést. Kiri- I jó példa erre Jipa Lazárnak, a­­ brassói Steagul Rosu teherautó-­­ gyár mérnökének esete. A Nicolae ■ Balcescu utca 23 szám alatt lakik, ■ január óta nem fizette ki alig 21,85 fi­zeres havi lakbérét. Az ISL megbí- ■ zotta többször felkereste, kétszer ■ írásbeli felszólítással, amit Jipa La- I­zár aláírt azzal, hogy fizetni fog. ■ Máig sem teljesítette ígéretét. A a ház többi lakójának megmondta,­­ hogy egyelőre nem is fog fizetni,­­ mert... autóra gyűjti a pénzt. " Örvendetes jelenség, az állampol-­­ gári öntudat szüntelen növekedését fejezi ki az a tény, hogy a lakók 99­­ százaléka rendszeresen és pontosan­­ tesz eleget lakbérfizetési kötelezett­ségének. Valóban, ez a legkevesebb, s amivel leróhatják hálájukat a ké- | nyelmet és megelégedést nyújtó la- _ későkért. Az a bizonyos egy száza- | lék és az azon belüli említett vagy | nem említett ál-feledékenységi és a egyéb esetek viszont azt jelzik: mi van még mit tenni egyesek elemi­­ honpolgári öntudatának fejlesztése terén. Szép szóval vagy szükség­­ esetén egyéb eszközökkel. * I ELŐRE Több mint 20­ ezer kiránduló kereste fel vasárnap Carpati­­társasgépkocsival, saját autón vagy motorkerékpáron a Brassó és Szeben között, Sárkány község közelében levő Nárciszok völgyét. A környékbeli falvak lakói ezen a napon rendezték meg a nárci­szok hagyományos ünnepét. A virágos réten emelt színpadokon a környék művelődési otthonainak műkedvelői szórakoztatták a kö­zönséget. Vasárnap késő estig tartott a mulatság, csendült a dal a Nárciszok völgyében. Hatóerő: a munkáshozzáállás (Folytatás az 1. oldalról) legeli — a görgős, a golyós, az esztergarészleg kom­munistáit, legjobb dolgozóit. — A minőség nem egy termelési értekezlet napi­rendjén szerepelt, míg eljutottunk addig, hogy 15 százalékkal csökkentettük az utólagos javítások szá­­mát, így 0,24 százalékról 0,20-ra szorítjuk a selejt megengedett arányát — mondotta BISCHER GHEORGHE, mérnök, a görgőrészleg vezetője és VASS ÁRPÁD, beállító munkás, a rész­leg szakszervezeti bizott­ságának elnöke Egy hónappal ezelőtt még minden görgőt külön átvizsgáltunk, ami végtelenül nagy munkát jelen­tett és a hibaveszélyt mégsem küszöböltük ki, mivel pár száz görgő átvizsgálása után jelentősen csök­kent az ellenőrzést végzők munkájának hatékonysá­ga. Könnyítettünk tehát az ellenőrzésen. Szondázás­sal végezzük, viszont megteremtettük a műszaki fel­tételeket ahhoz, hogy a hibásodást eleve elhárítsuk. Új csiszológépet állítottunk be. A tüsgörgőket eddig esztergályozással állítottuk elő, most pedig áttértünk a hengerlésre, így tízszeresére növeltük az osztályo­zó gép kapacitását. Mindezek a legyártott görgő­­mennyiség minőségének egyöntetű megjavítását tet­ték lehetővé. Ugyanakkor tökéletesebb készülékek­kel láttuk el az ellenőröket, bevezettük a minőség­ellenőrzés statisztikai módszerét. Ennek segítségével az előírt minőségtől való eltérés azonnal kiugrik. A részleg felajánlása szervesen beleilleszkedik az üzem egészének vállalásába, így külön is kell beszél­nünk bizonyos értelemben a mi munkánkról. Év ele­jén felajánlottuk, hogy 400 000 görgőt készítünk el terven felül. Május végéig meg is lett több mint 300 000 darab, a hiányzó 100 000-et júniusban elké­szítjük. A kongresszusi versenyszakaszra a részleg tervének határidő előtti teljesítését ajánlottuk fel. Három napot szeretnénk nyerni, másfelet májusban és ugyanennyit júniusban. A májusi másfél nap már szinte a kezünkben van. 27-ig csaknem 5 millió gör­gőt állítottunk elő, s az azután következő napokon is teljes mértékben eleget tettünk tervünknek. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy júniusban se ma­radjunk adósak. 1965. június 1., kedd RÁDIÓ BUKAREST I. MŰSORÁBÓL CSÜTÖRTÖK — június — 3,00 Hírek, időjárás. — 5,06 Reggeli hangverseny. — 5,20 Faluhiradó az aratáshoz szükséges gépek előkészíté­séről. — 5,30 Reggeli torna. — 5,40 Szó­rakoztató zene. — 6,00 Hírek, időjá­rás. — 6,10 Könnyűzene. — 6,30 Mű­sorismertetés.­­— 6,35 Tánczene.­­— 7,30 Orvosi tanácsadó a csecsemők nyári táplálásáról. — 7,35 Reklám, mu­zsika. — 8,00 Sajtószemle. — 8,06 Könnyűzene. — 8,30 Mezőgazdasági előadás. — 8,55 Részletek Rodgers Ok­lahoma című operettjéből. —10,03 Du­­mitru Bughici poémája. — 10,15 Liviu Rebreanu elbeszéléseinek ismertetése. — 10,30 Népzene. — 11,00 Részletek Verdi Don Carlos című operájából. — 12,00 Hírek. — 12,03 Szórakoztató ze­ne. — 12,15 Könnyűzene. — 12,30 Ale­xandra Vlahuta költői antológiája. — 12,45 Alfred Alessandrescu Didona cí­mű szimfonikus poémája. ■— 13,40 A Iasi Állami Opera szólistái énekel­nek. — 14,00 Hírek. — 14,05 Műsoris­mertetés. - 14,10 A Belgiumi Nordzee­ 1964 könnyűzenei fesztivál műsorá­ból. — 14,40 Vízállás jelentés. — 15,00 Max Brach 1. g-moll hegedűversenye. — 15,30 Szerelmi dalok és népi táncok. — 16,00 Hírek, időjárás. — 16,15 Arta Florescu énekel. — 16,30 Könyvbará­toknak. — 17,00 Könnyűzene. — 17,15 Mikrofonnal Hunyad tartományban. — 18,00 Ifjúsági csütörtök. — 19,00 Tánc-­­ zene. — 20,00 Esti rádiókrónika. — 20,30 Zenei egyveleg. — 21,15 Szülők és gyermekek. — 21,30 Olasz könnyű­zene. — 22,00 Hírek, időjárás, sport. ■— 22,20 Tánczene. — 23,15 Valentin Ghe­­orghiu négy dala Tudor Arghezi ver­seire. — 23,52—23,55 Hírek. TELEVÍZIÓ CSÜTÖRTÖK — június 3 19,00 Híradó. — 19,20 Kérdések és feleletek iskolásoknak. — 19,45 Tudo­mányos előadás a román orvostudo­mány vívmányairól. — 20,05 A CiO- cirk­a ének- és táncegyüttese. — 21,00 A fiatalkorúak bírája című német film. — Befejezésül hírek, időjárás. Az adott szó aranyfedezetei: a tények (Folytatás az 1. oldalról) Jok, csak annyit, hogy eddig nagyszerűen továb­b­i megengedett selejtszázalék ugrásszerűen lecsökkent. Gyárunk kommunistái most a kongresszust meg­előző hetekben fokozottan harcolnak a munkafegye­lem szüntelen erősítéséért. A pártbizottság kielemez­te az anyagbeszerzés problémáit és jelentősen hozzá­járult azoknak a hiányosságoknak a felszámolásá­hoz, melyek eddig munkánkat nehezítették. Intézke­dési tervet dolgoztunk ki úgyszintén a munkaidő jobb kihasználása, ezen belül a gépkihasználás és az igazolatlan hiányzások felszámolása érdekében. Lé­nyegében ezekre az intézkedésekre, meg az előző évek tapasztalataira alapoztuk azt a vállalásunkat is, hogy terven felül 11 000 jó minőségű csapágyat készí­tünk július 1-ig. NÁSTASI VASILE, a forgácsoló részleg fő­mestere . Mi már napokkal ezelőtt befejeztük havi tervün­ket. Az első évharmadban élenjáró részleg volt a miénk, az jelenleg is. Áprilisi tervünket például 4 százalékkal teljesítettük túl, a megengedett 0,42 se­lejtszázalék helyett átlag 0,35 százalékot értünk el. Ez persze elősegíti, hogy a munkafolyamatban utánunk következő részleg is jobban dolgozzék. A vállalások teljesítése mindannyiunk munkájától függ. Ez alól senki sem kivétel. ott vannak például a karbantar­tók. Vajon őrajtuk nem múlik, hogy 11 éve csapágy jóval határidő előtt elkészüljön? De még mennyire! Hirnu Traiannak a példája is bizonyítja ezt. Íme mire utalok : az edzőberendezés egyik transzformá­tora ezelőtt két héttel kiégett. Az ilyesmit eddig Bu­karestben javították, ami általában három hónapot vett igénybe. Hogy a kiesést elkerüljük, Hirnu Tra­­ian vállalta : elkészíti ő a tekercselést, tanulta, ért hozzá. És 12 nap alatt meg is csinálta. Vagy itt van egy másik jellemző eset. Ki kellett cserélni egy fél­automata esztergapad főtengelyének csapágyait. A normák szerint ez a művelet 16 órát vesz igénybe, Dascalu Constantin csoportja azonban 7 óra alatt végezte el ezt a munkát. Íme, az ilyen tettek mutat­ják nálunk a kongresszus közeledtét, ezekből szüle­tik az a 11 000 terven felüli csapágy, valamint vál­lalásunk többi kitételének maradéktalan teljesítése. A LECKE FEL VAN ADVA Visszafelé Indulunk. Szabados An­drás szállása felé. Próbálok a látottakból valami vég­következtetést levonni. Az állatgon­dozás tehát szakma, meg kell tanul­ni és érteni kell. Soha nem tapasztalt változáson megy át az utóbbi évek­ben az állattenyésztés. Modern ipar­rá válik. Ezt a folyamatot segítik, kí­sérletezik ki itt is. - Igen - válaszol Szabados An­drás a lecke fel van adva. Arról már nem akar beszélni, hogy ő 40 éve csak ennek a leckének a megoldásán dolgozik és addig tart ez, amíg az élet. Arról sem szól, hogy kényelmes fővárosi lakásától távol, a jól megérdemelt pihenés helyett itt rója napi nyolc kilométerét s este a sok-sok számot a törzskönyvbe, nap­lókba. Inkább megint tudós kanászai­ról beszél. Hadd írjam hát ide végezetül ezt a történetet, amit az egészségügyi kérdésekről tárgyalva mondott el. Azt hiszem jól jellemzi ez a hetedik évtizedében járó szakembert. Néhány éve szilveszter estéjén, min­denki haza ment már, ő is készülő­dött. De előbb még végigjárta az is­tállókat. Egyikben pestisgyanús süldőt talált. - Az első intézkedésem - így mondja - az volt, hogy hívtam Buka­restet: Kató, nem megyek haza... Reggelig az állatorvossal és a kéznél lévő emberekkel beoltották az állomány vészről fenyegetett részét. Az ötezren felüli állományból csak egy pár sertés hullt el. Az újévi mala­cok visítása nem hallatszott odáig. Boldog újévet is Csak a munka végén kívántak egymásnak. Búcsúzunk. Szabados András kör­útra indul. Megy csuklyás viharkabát­­jában az istállók között - meg kell oldani a feladott leckét Negyven éve ezt teszi... Mert szereti hivatásét.

Next