Előre, 1967. február (21. évfolyam, 5986-6009. szám)
1967-02-23 / 6005. szám
MINDEN EGYES LEJ SZÁMÍT A beruházási alapok felhasználásának hatékonysága sokféle úton-módon növelhető, s ez elsősorban feltételezi a beruházások kivitelezési idejének következetes csökkentését. A tervezők, építők, megrendelők öszszehangolt erőfeszítéseinek eredményeként évről évre egyre tökéletesebb módszerek érvényesültek az építkezések irányításában, a munka megszervezésében, s ennek folytán jelentős sikereket értek el a beruházások kivitelezési idejének lerövidítése terén. Számos objektumot a tervezett határidő előtt helyeztek működésbe, mint például a marosludasi hőerőművet, valamint a gyulakutai „Vörös Csillag“ hőerőmű új kapacitásait. A vajdahunyadi Kohászati Kombinát 1000 köbméteres kohója rekordidő — 17 hónap — alatt épült fel. Sok ilyen és ehhez hasonló példát idézhetnénk. Mindez a beruházásoképítkezések terén elért figyelemreméltó megvalósításokat tükrözi. Ez nem jelenti azt, hogy az üzembehelyezési határidő további lerövidítésének kimerültek volna az összes lehetőségei. Már csak azért sem, mert a műszaki előrehaladás, a tudomány újabb és újabb vívmányai és azok gyakorlati alkalmazása lehetővé, de ugyanakkor szükségessé is teszi a beruházási munkálatok kivitelezési idejének szüntelen csökkentését. Bizonyos beruházások megvalósítása azonban még mindig — amint ezt a legutóbbi pártdokumentumok is kiemelik — indokolatlanul elhúzódik, ami a pénzalapok befagyasztásához, az üzembehelyezés határidejének kitolódásához, olykor az erkölcsi kopáshoz vezet, s így az illető objektum „kiöregszik“ még mielőtt a"7»’»"behelyezték volna. Az utóbbi években megnyitott építőtelepek egy részének esetében az első termelőkapacitások üzembehelyezése — a munkálatok megkezdésétől számítva — több mint két évet igényelt, s olykor túllépték azt a kivitelezési határidőt, amelyet az adott beruházás jóváhagyásakor megszabtak. Például a marosvásárhelyi nitrogénes műtrágya-kombinát évi 90 000 tonna kapacitású ammóniák részlegének üzembehelyezését eredetileg 1965 utolsó negyedévére tervezték, majd 1966 második negyedévére módosították a határidőt, s ekkor is csak részben kezdte el működését. Ez azt jelenti, hogy a munkatelep megnyitása és üzembehelyezése között több mint három év telt el, s hat hónappal túllépték az üzembehelyezésre eredetileg jóváhagyott határidőt. Az üzembehelyezési határidő elhalasztásának számos oka lehet. Ezek szervesen összefüggnek, kölcsönhatásúak, de lényegében minden azon múlik, hogy az illetékes vezérigazgatóságok, megrendelők, tervezők, építők, üzemberendezés- és anyagszállítók — azaz a beruházást megvalósító döntő tényezők, akikre elsőrendű felelősség hárul az előirányzott alapok minél ésszerűbb felhasználásában — kellő alapossággal és határidőre biztosították-e a munkálatok ütemes kivitelezéséhez szükséges összes előfeltételeket. A műszaki és kivitelezési dokumentációnak a kiszabott határidőre való elkészítése, a teljesen kidolgozott, pontos és korszerű műszaki és technológiai megoldásokon alapuló tervek összeállítása csak megrövidítheti a beruházások megvalósításának idejét. A beruházási alapok minél gazdaságosabb felhasználása érdekében már a terv szerinti elosztásuknál megfontoltan kell eljárni. Mint ismeretes, a nemzetgazdaság korlátozott lehetőségekkel rendelkezik az évi új beruházások volumenét illetően. Eszerint, végső fokon az alapok felosztásának helyessége határozza meg, hogy e beruházások nyomán a nemzetgazdaság mennyi időn belül jut hozzá új termékekhez, a termékek minőségi javulásához, a munka termelékenységének növekedéséhez. Tapasztalataink azt mutatják viszont, hogy a beruházási alapokat olykor túlságosan sok munkálatra aprózzák fel, s ennek következme- Alexandru Olteanu a Központi Beruházási Bank főinspektora (Folytatása a 3. oldalon) MAI SZÁMUNKBAN GAZDASÁGI SZEMLE CRISTEA PASCU: Építkezzünk csökkentett fémfogyasztással FLÓRA GÁBOR: Melegágyba hullott a mag? MŰVELŐDÉSI OLDAL NINA CASSIAN: Költészet és könnyűzene KOVÁCS JÁNOS: Két regény közös nevezője HALÁSZ ANNA: Merre tart a rövidfilm? Világ proletárjai, egyesüljetek! ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG NÉPTANÁCSAINAK LAPJA A KÖZSÉGI NÉPTANÁCSI KÉPVISELŐVÁLASZTÁSOK ELŐTT TALÁLKOZÓK LOLLINI GYÜMÖLCSE A diószegi néptanács székházában szembetűnő helyen függ a falon egy bekeretezett oklevél. Néhány soros szövege arról tanúskodik, hogy Krisána tartományban sehol nem tudták megelőzni a község lakosait a falvak szépítéséért folyó múlt évi hazafias versenyben. Nehéz volna elmondani, mennyi minden rejlik e siker mögött. Ott kellene kezdeni, hogy a lakosság és a képviselő kapcsolataiból miként csíráztak ki hasznos elképzelések, hogyan vált tettekké sok elfogadott ötlet. Látni kellett volna nyáron a parkokban s a házak előtt virító negyedmillió virág alkotta színpompát, végig kellene sétálni a falu nagy részét behálózó több mint 6 kilométernyi betongyalogjárón, megtekinteni a 750 négyzetméteres partvédő falat s a vízlevezető csatornákat, amelyekhez több mint 8 000 köbméter földet mozgattak meg. S még akkor is csak kisebb részét ismernénk a másfél millió lej értékű hazafias munkának, amiből 192 lej jutott minden lakosra. És hallani kellene azt is, hogyan indokolták meg a 4-es kerület választói Kárándi Gyula téesz-tag negyedszer történt jelölését, vagy Lovas Piroskát, mikor kijelentette : olyan emberekkel, mint Fiók Sándor, Kovács Irén, Bodnár Lajos és még annyian, öröm együtt dolgozni. De ugyanígy nyilatkoznak a választók Costa Dumitruról és Corbut Augustinról, meg a többi képviselőjelöltről, ugyanilyen elismerés illeti meg valamennyi választókerület, az egész község szorgalmas lakóit. Most pedig, amikor a szervezett 51 találkozónak felén már túl vannak, egyre jobban kiviláglik, hogy a választásra való készülődést milyen jól hasznosítják a további közérdekű akciók érdekében. A községi néptanács végrehajtó bizottsága, a honpolgári bizottságok vezetőivel közösen immár kétszer vitatta meg a találkozókon felvetett kérdéseket s bizonyára maga Glita Ioan is csodálkozott, amikor javaslata elhangzása után néhány nappal már utcája többi lakóival együtt lerakhatta a járdaépítéshez kért 130 köbméter — Váradról hozatott — folyami kavicsot. Ugyanez történt több más olyan kerületben, ahol az eredeti terv szerint az idén még ugyancsak nem került volna sor a gyalogjáró építésére. De a lakosság munkafelajánlással párosult kérése nyomán sikerült megoldást találni rá. Ugyanígy bővültek a tervek sok egyébbel. Nemcsak papíron. A Horea utcai választók által igényelt ártézi kúthoz megrendelték a csöveket, s fúrásához szakembert szerződtettek. A Mihai Viteazul utca villanyvilágításának megjavításához anyagi alapot teremtettek transzformátor beszerzésére, a 35-ös kerületben pedig a helyszínen van már a hídépítéshez szükséges faanyag. A legtöbb újonnan felmerült probléma megoldását annyira előkészítették, hogy mihelyt az időjárás megengedi, teljes erővel foghatnak a munkához. Nem beszélve az eredeti célkitűzésekről, amelyek megvalósításához már előbb megteremtették a feltételeket. Erre célzott Malija Florian, a néptanács végrehajtó bizottságának titkára, amikor kijelentette: Diószegen mindenki bízik abban, hogy az idén megőrizzük első helyünket a falvak közötti hazafias versenyben. Adrián Miklós Tovább javul a konstancai kikötő műszaki ellátottsága A konstancai kikötőben rövidesen egy nagy úszódokkot helyeznek üzembe kereskedelmi flottánk hajóinak műszaki ellenőrzése és javítása céljából. A legfőbb műveleteket, köztük a hajók felemelését, vagy vízrebocsátását, a hajótest tisztítását, a bádoglemezek kopásának meghatározását, illetve kicserélését, a külső festést, a hajócsavar szerelését és központosítását jórészt automatikus úton végzik. Az új úszódokk lehetővé teszi 40 000 tonnáig terjedő tengeri hajók javítását. (Agerpres) KOLOZSVÁRI TÉL A TÖRVÉNYSZÉKI ORVOS HIVATÁSA Interjú elején szokás megjelölni az interjút adó személyiség funkcióját. Ander Zoltán esetében azonban ezt szándékosan mulasztom el, egyszerűen azért, mert képtelenség egyszóban kifejezni azt a munkaterületet, melyet tevékenységével átfog. Ha azt mondom, törvényszéki orvos, ezzel legfőbb tevékenységi körét jelöltem meg, de távol attól, hogy munkája sokrétűségét érzékeltessem, hiszen ilyen minőségében is több funkciót tölt be. A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet törvényszéki orvostani katedrájának s ezen belül a toxikológiai és kórbonctani tanszék vezetője. Ugyancsak mint törvényszéki orvos vezeti az Országos Orvosi Szövetség törvényszéki orvostani bizottságának marosvásárhelyi fiókját, tagja a Legfelső Törvényszéki Orvosi Bizottságnak és vezeti a tartományi szolgálat munkáját. Ezen kívül a Vöröskereszt Országos Tanácsának tagja és tartományi tanácsának elnöke, a marosvásárhelyi népi egyetem igazgatója, tagja az Orvostudományi Társaság Országos Bizottságának és a Marosvásárhelyen megjelenő Orvosi Szemle deontológiai rovatának felelőse. Mivel kívülállók nagy többségének szemében a törvényszéki orvos munkája, tevékenysége még ma is amolyan rejtélyes kuriózum, mai interjúnkban ilyen minőségben fordultunk dr. Ander Zoltánhoz, e tudományág hazai és nemzetközi tekintélyű professzorához, számos szakkönyv és tanulmány szerzőjéhez. A beszélgetést rövid kitérővel kezdjük, hiszen törvényszéki orvosi minőségében betöltött számos funkciójából az következik, hogy az orvostudomány e jelentős ágának többféle intézménye is van. Kérdésünk nem fenyeget-e a párhuzamosság veszélye, mikor jól tudjuk, hogy a törvényszéki orvostan minden intézménytől függetlenül végsősoron ugyanazt a célt szolgálja : az igazságszolgáltatás munkájának kiegészítését és az egészségügyi profilaxiát, vagyis a morbiditások (mérgezés, baleset, alkoholizmus stb.) megelőzését ? — A kérdés, sajnos, nem alaptalan. A törvényszéki orvos munkájának célja a bűnügyi nyomozás elősegítése és általában az egész igazságszolgáltatás támogatása. Bizonyítékot tudunk szolgáltatni a tett színhelyén talált hajszál alapján, az áldozat körme alatt talált grammnyi bőrből, mely védekezés közben került oda a tettesről, vagy a bűnjeleken talált más nyomokból. Éppen ez a tény, hogy már ilyen fokára jutottunk a törvényszéki orvostannak, megköveteli a legkorszerűbb feltételek között folyó kutatómunkát. Természetes tehát, hogy effektív munkánk mellett kutatásokat is végzünk, ahogy az is együtt jár munkánkkal, hogy a lakosságnak különböző igazolványokat, szakvéleményeket bocsássunk ki. Munkánknak ez a hármas jellege tehát nem paralelizmus, hanem szükségszerűség. A probléma inkább az intézményességben van. Ettől az évtől kezdve egyetemi központunkban három vonalon dolgozunk. Ez a három forma : egyetemi oktatás és kutatás, tartományi szolgálat és a fővárosi Mina Minovici kutatóintézet vásárhelyi fiókja. Ugyanaz a kis munkaközösség tehát háromféle minőségben dolgozik, három felettes szerv irányítja munkáját, három munkaterv, jelentés, háromféle leltár ugyanazokról a műszerekről és egyazon tevékenység, hiszen nem lehet mereven szétválasztani egyiket sem , a terepen szerzett tapasztalataimat felhasználom oktató munkámban, épp úgy, mint minden kutatásom eredményét. És hasonló helyzetben vannak kollégáim is. Mégis függünk a néptanácstól is, az egyetemtől is, a központi intézettől is. Ez nyilván háromszoros adminisztráció, vagyis papírmunka, nem beszélve egyéb hátrányairól, elsősorban arról, hogy nehézkessé teszi a munkaszervezést. Tekintetbe véve, hogy a legutóbbi pártdokumentumok amúgy is előírják a főiskolai tudományos kutatás és gyakorlati tevékenység szoros összekapcsolását, véleményem szerint megfelelőbb szervezési forma lenne a marosvásárhelyi törvényszéki orvosok munkáját az egyetem hatáskörébe vonni. — Ez csak hasznára lenne munkánknak és sok mindent leegyszerűsítene. — A második kérdés ugyancsak a professzor elvtárs sokféle funkciója kapcsán merül fel: hogyan tudja idejét úgy beosztani, hogy minden feladatának eleget tegyen ? — Nagyon nehezen. Fő munkaköröm az oktatás és ezzel szoros összefüggésben a tudományos kutatás, minden más elfoglaltságomat ezeknek rendelem alá. Legfőbb törekvésem az, hogy hallgatóimat napirenden tartsam mindennel, ami új a törvényszéki orvostanban. Több mint 2000 diapozitív áll a tanszék rendelkezésére az előadások szemléltetésére és többezer kartonlap, melyekre a hazánkban és külföldön megjelenő, vonatkozó tanulmányok rövid ismertetését vezetjük rá 50 kérdéscsoport szerint. Ezen kívül kiszállásokra viszem hallgatóimat, mikor érdekes esethez hívnak ki, és részt veszek velük olyan törvényszéki tárgyalásokon, ahol a mi segítségünkre is szükség volt a vádirat öszszeállításához. Mivel az Önök munkája szoros kapcsolatban áll az igazságszolgáltatással, arra kérném a professzor elvtársat, erről a kapcsolatról mondjon néhány szót. — Igen, kiegészítjük, segítjük az ügyészség és a Mikcia munkáját. Te- Barabás István műt !’ (Folytatása a 2. oldalon) Beszélgetés dr. ANDER ZOLTÁN professzorral XXI. évfolyam 6005 sz. 6 oldal éra 25 iráni 1967 február 23., csütörtök BEFEJEZTE MUNKÁLATAIT AZ RDESZ KONFERENCIÁJA Románia Szocialista Köztársaság Diákegyesületei Szövetségének VI. konferenciája kedden befejezte munkálatait a Nagy Nemzetgyűlés Palotájában. A délelőtti ülésen, az RDESZ Tanácsának és az Ellenőrző Bizottságnak jelentésével kapcsolatos vitában felszólalt 25 küldött és meghívott. A bizottságokban lefolyt viták összefoglalóit a következő elvtársak terjesztették elő: Aurel Stoica a kolozsvári DESZ-tanács tagja (szakmai-tudományos kérdések), Theodora Viorica Tiganoiu, a Iasi-i Konzervatórium diákja (kulturális-művészeti kérdések); Constantin Bucur, a Bukaresti V. I. Lenin Gazdaságtudományi Intézet diákja (turisztika és sport kérdések); Florin Popa, a Bukaresti Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet diákja(szociális-gazdálkodási és orvosi egészségügyi kérdések). A napirend 3. pontjaként a konferencia küldöttei jóváhagyták a Románia Szocialista Köztársaság Diákegyesüeteinek szervezeti szabályzatához javasolt módosításokat. Egyhangúlag jóváhagyták a Diákegyesületek Szövetsége VI. konferenciájának határozatát. Ezután megválasztották az RDESZ Tanácsát és az Ellenőrző Bizottságot. A konferencia küldöttei titkos szavazással megválasztották az RDESZ Tanácsának 97 tagját és 28 póttagját, valamint az Ellenőrző Bizottság 9 tagját. A fiatalos lelkesedés légkörében a konferencia részvevői jóváhagyták egy levél szövegét, amelyet a Román Kommunista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz intéztek. Mircea Angelescu, az RDESZ Tanácsának elnöke a konferencián mondott záróbeszédében kifejezte a román diákoknak azt az elhatározását, hogy viszonzásul a nép és a párt atyai gondoskodására és figyelmére, arra a bizalomra, amellyel a termelésben várják, olthatatlan tudásszomjjal fognak tanulni, arra törekedve, hogy képzettségüket napjaink nagy igényeinek és követelményeinek színvonalára emeljék. Az RDESZ Tanácsa első plenáris ülésén megválasztotta a végrehajtó bizottságot, amelyben a következő elvtársak vesznek részt: Mircea Angelescu — elnök ; Ion Amariuta, Fejes Gyula, Lia Maria Pacuraru, Emilian Stancu, Mihai Stoica — alelnök IkuA » A UflftU lb V Z. I tigl i,Corvi*/ ■ Az Ellenőrző Bizottság első ülésén Ilie Gavrila elvtársat megválasztották a bizottság elnökévé. Este, Románia Szocialista Köztársaság Diákegyesületei Szövetségének Tanácsa vacsorát adott, amelyen az RDESZ VI. konferenciájának küldöttei és meghívottjai vettek részt. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak Az RDESZ VI. Konferenciája, hangot adva a hazánk diákságát lelkesítő gondolatoknak és érzelmeknek, kifejezi az egyetemi fiatalok mélységes ragaszkodását szorgos és nagyszerű népünkhöz, a Román Kommunista Párthoz, kifejezi azt a rendíthetetlen elhatározásukat, hogy ifjúi éveiknek minden energiájával és erejével azon munkálkodnak, hogy alaposan felkészült, szakavatott társadalmi felelősségüknek teljes tudatában levő szakemberekké váljanak. Mi, a mai nemzedék, mely az előadótermek padjaiban, a tudomány és a kultúra széles láthatárait kutatva tanulunk, tiszta szívből köszönjük a népnek, a Román Kommunista Pártnak azt az állandó és figyelmes, készséges gondoskodást, amelyet az értelmiség holnapi váltásának nevelése, szüntelenül javuló élet- és tanulmányi körülményeink iránt tanúsít, azért, hogy legmerészebb törekvéseink valóra váltása számára kedvező légkör vegyen körül bennünket Az ország összes diákjai határtalan örömmel és lelkesedéssel fogadták Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága főtitkárának beszédét a konferencián, ezt a mozgósító üzenetet, mely újabb erőteljes lendületet ad a román felsőoktatás haladásának. Az ez alkalommal kapott értékes útmutatások valóra váltása becsületbeli kötelessége az egyesületeknek, az egész egyetemi ifjúságnak. A diákság fóruma — az RDESZ VI. Konferenciája — alkalmat nyújtott az egyesületek és az egyetemi ifjúság utóbbi két évben kifejtett munkájának elmélyült és igényes elemzésére, az elért sikerek, a szerzett pozitív tapasztalat számba vételére, határozottan feltárva ugyanakkor a tevékenységükben mutatkozó hiányosságokat A Konferencia vitája, a fiatal értelmiségiek képzése időszerű követelményeinek realitásaiból fakadó javaslatok és elfogadott intézkedések konstruktív és mozgósító jellegüknél, a *cv£bbi munka *széres távlatait feltáró jellegüknél fogva az egyesületek tevékenységének lényeges javulásához, az egész egyetemi életben betöltött szerepük növekedéséhez fognak vezetni. Hazánk diákjai, román, magyar, német és más nemzetiségű fiatalok, testvéri egységben és abban a közös igyekezetükben, hogy a szocialista Románia hűséges állampolgárai legyenek, megfogadják, szenvedélyesen és kitartóan munkálkodnak, hogy társadalmi fejlődésünk, a modern tudományos és technikai vívmányok követelményeinek magaslatán álljanak. Az egyesületek figyelmük középpontjába helyezik azt, hogy az oktatást szorosan kapcsolják a gyakorlathoz, a termeléshez, tudatában lévén, hogy a diákok csakis akkor nyerhetnek alapos felkészülést, ha ténylegesen részt vesznek a termelési folyamatban a gyakorlati idő alatt Az egyesületek jól tudják, hogy a szocialista építés bonyolult feladatai sokoldalúan felkészült, széles szellemi látókörű, fejlett erkölcsi arcélű értelmiségiek képzését követelik meg, s éppen ezért gazdag tevékenységet fognak kifejteni, hogy megkönnyítsék a diákok számára a párt tudományos politikájának mély megértését, ápolják bennük a büszkeséget népünk vívmányai iránt, a forró szeretetet szocialista hazánk iránt, segítsék abban, hogy a fejlett világnézet szemszögéből értelmezzék a mai világ realitásait, ösztönözzék bennük a nemzeti és egyetemes tudomány és kultúra nagyszerű értékei megismerésének óhaját. Következetesen érvényesíteni fogjuk a kommunista etika elveit, a szocialista társadalom emberének jellemző vonásait. A konferencia biztosítja a Román Kommunista Pártot, a párt Központi Bizottságát, hogy a diákság lankadatlanul, szenvedélyesen és odaadóan fog munkálkodni az ország gazdasági és társadalmi-kulturális fejlődésének jelenlegi és távlati követelményeivel összhangban álló alapos elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításán. Legnemesebb célunknak, szívügyünknek tekintjük azt, hogy ismereteink, ifjúi energiánk és merészségünk tízszeresen gyümölcsözzék népünk további vívmányaiban, azokban az együttes erőfeszítésekben, amelyek célja szocialista hazánkat a haladás és a civilizáció legmagasabb csúcsaira emelni. Mai vállalásunk, holnapi tettünk legyen annak a szeretetteljes hálának kifejezője, amellyel a nép és a párt iránt viseltetünk, annak az odaadásnak, amellyel dolgozunk és harcolunk azért, hogy hazánk — Románia Szocialista Köztársaság — mind virágzóbb és egyre erősebb legyen, erősödjék és viruljon szocialista nemzetünk. ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG DIÁKEGYESÜLETEI SZÖVETSÉGÉNEK VI. KONFERENCIÁJA Kulisszás fémdúcolás az előfejtésnél • 15-20 százalékkal nagyobb termelékenység Bányaiparunkban a dévai kitermelésnél alkalmaznak először kulisszás fémdúcolást az előfejtéseknél a klaszszikus dúcolási rendszer helyett, amelyhez nagy mennyiségű faanyag szükséges. Az új módszer egyben lehetővé teszi nagyobb (csaknem kétszeres) előfejtések kialakítását, s így teljesen gépesíthető a rakodás és a szállítás. A kísérleti időszakban megállapították, hogy az új dúcolási módszer 15—20 százalékkal növeli a munkatermelékenységet. Ugyanakkor a dúcolásra fordított kiadások több mint 20 százalékkal kisebbek. SZENYEI SÁNDOR Hógolyó és pedagógia Kolozsvár Mamaia kávézó. Reggel hét óra. Pepita műanyag-borítós asztal. Kint olvadt, aztán fagyott, groteszk mozdulatokkal egyensúlyozzák magukat az emberek a járdán: jégpantomim. Ezt nézzük asztaltársammal , fiatal, szőke, markáns arcú férfi. Ezt nézik-figyelik még jónéhányan a kávézóban , furcsa, senki sem kacag. Nem is mosolyog. Kislány markol a levegőbe kétségbeesetten, aztán huppan, jó húsban van, nem üti meg magát - táskája csattan a bebőrödzött havon. Senki nem kacag. Nem is mosolyog. A fejüket csóválják néhányan, rosszallóan , el kéne takarítani a havat, jeget a járdákról, erre gondolhatnak, ezt gondolom én is-Asztaltársam kortyos kávéjából, órájára néz, aztán rágyújt, most látom először. Úgy futólag ő is végigmért már engem, amolyan tapogatózó-kereső kíváncsiság ez, ösztönös, minden mellékgondolat nélkül. Prémkucsmás, fekete nagykabátos, idősebb férfi jön asztalunkhoz, kezében kávéja, tömött bajusza remeg - Szervusz - mondja szőke asztallábamnak, engem megmér , átnéz rajtam. - Kerestelek - mondja aztán, gondolom hallottad mi történt. Az este- Vacsora után. A szőke erősen gondolkozik, látni rajta, cigarettája parazsát figyeli egy ideig, de úgy látszik, nem hallotta mi történt. Mondja is : - Te... nem tudom. Arca sajnálkozást fejez ki, mozdulata is ilyesmit, bal kezét félmagasra emeli, kifeszíti tenyerét, kérő mozdulat is ez : szabad a vásár. A másik, a bajuszos beszívja ajkát, rosszallóan ingatja busa fejét, azt mondja : - Nahát f öl betűből áll a szó , szemrehányás az ötödik hatványon. Aztán : - A tied a harmadik cé osztály. Feddő a hang, a szőke észreveszi, kissé csodálkozva mondja : - Az enyém, persze. És ? A bajuszos hatásszünetet tart. Mély lélegzetet vesz körülnéz, az asztal fölé hajol . - A bentlakók, vacsora után meghógolyózták a szomszéd leányiskola növendékeit. Szolgálatban voltam, láttam. Villog a bajuszos tekintete ! - Osztályfőnökük vagy. Laza köztük a fegyelem. A szőke arcán vibrálnak az izmok, kávéscsészéjébe búvik, onnan is szól, a csészére hajolva : - Nahát ! Aztán kérdezi - A lányokat ? Én látom miért a kérdés, a bajuszos nem látja , kérdez a szőke, hogy időt nyerjen, hogy ne kelljen elsietett véleményt nyilvánítania, hogy ne kelljen elárulja érzelmeit. Bólint a bajuszos ! - A szomszédos leányiskola növendékeit. Az estiseket. Megremeg a bajuszos : - Botrányos ! Keményen, példásan kell megbüntetni őket. És képzeld, köztük volt Kéki is ! A szőke kinéz a kávézó ablakán, cigarettájából szí, hosszan, húz minden in az arcán, a bajuszos minden szava vonó , játszik aztán a szőke, mert kell húznia az időt, különben kifakad, kirobban. Azt mondja, másodszor : - Nahát. És hozzáteszi : - A Kéki is. Lányokat dobál hógolyóval. A bajuszos sejt valamit, gyanús neki a visszhang, ő állásfoglalást vár, konkrét véleményt, ledorongozó véleményt, javaslatokat a szankcióra vonatkozólag, kérdéseket, hiszen ő az idősebb, jóval idősebb kollega, gyakorlata nagy a pedagógia terén ! Hallgat a bajuszos. Kicsit sápadt is, a csalódástól, valószínű. A szőkéből kicsúszik, kioson, kilopakodik a szó, látom, hogy utána kap ajkával, de szívesen leharapta volna felét, derékból lefelé, a „hát"-ot, maradt volna a „na", mégis más mint a „nahát", mert „na"-val kezdődhet olyan mondat, hogy „na... bízd csak rám", vagy a „na... a mindenit a sok csavargójának" s még sok ilyen. De most már késő ! És ekkor megvilágosodik a bajuszos arca, szeme kikerekedik, a felfedezés világosította meg, hangja szemrehányó-szomorú : - Gúnyolódsz velem. ■Es megy. Köszönés nélkül távozik, sértődötten, de emelt fővel » elutasított hadvezér. S mikor becsukódik mögötte az ajtó, asztaltársamból a szőke, markáns arcú fiatal férfiből ellenállhatatlan erővel tör ki a kacaj. Tenyerével képtelen magába szorítani az artikulátlan hangokat és olyan jóízűen, olyan őszintén nevet, hogy a jelenlévőknek, akarvaakaratlan, vele kell tartaniuk. A MAROSVÁSÁRHELYI CUKORGYÁR BEFEJEZTE A KAMPÁNYT (Munkatársunktól) A gyári kürt hosszas búgása adta hírül Marosvásárhely lakosságának a minap, hogy a cukorgyár befejezte az 1966—1967-es idényt; a csaknem féléves gyártási idényben 513 500 tonna cukorrépát dolgozott fel.