Előre, 1967. július (21. évfolyam, 6114-6139. szám)

1967-07-15 / 6126. szám

2 AMIKOR AZ ORVOS ÉS A BETEG GYERMEKTÁBOR együttműködése elengedhetetlen A város közelében Az emlő megbetegedései és ezek nagy változatossága, a mellrák gya­korisága (a nők rákos megbetegedé­seinek 22 százaléka) időszerű fel­adatként vetik fel az ezzel kapcso­latos kérdések megoldását. A kifejlett nő emlői jórészt zsír- és mirigyszövetből épülnek fel. Fej­lődésük a lányoknál a pubertás ide­jén indul meg, s mindvégig a szer­vezet hormonális működésének ha­tása alatt állnak, így például a pe­tefészek hormonjai, a folikulin és a progesteron (sárgatest-hormon) dön­tő befolyást gyakorolnak az emlő fejlődésére és növekedésére. A terhesség ideje alatt a méhle­pény és az agyalapi mirigy (a hipo­fízis) termelte hormonok fokozato­san előkészítik az emlő tejmirigyeit a tej kiválasztására. Az emlők rendkívüli érzékenység­gel reagálnak a női szervezet hor­monális működésének legkisebb módosulásaira is, s hatásukra mind alkati, mind pedig funkcionális vál­tozásokat szenvedhetnek. ORVOSI TANÁCSADÓ_______ Gyakori eset hogy a nők a havi tisztulási ciklus előtt mellük meg­­duzzadását-keményedését észlelik. Ennek oka az, hogy a menstruáció bekövetkezése előtti időszakban a hormonkiválasztás eléri a maximu­mot. Ez a jelenség funkcionális, te­hát múló jellegű, s a tisztulási cik­lus után az emlők visszanyerik eredeti állapotukat. Különleges figyelmet érdemelnek viszont az emlőn vagy emlőben mu­tatkozó duzzanatok, a melldagana­tok. Ezzel kapcsolatban fel kell hívnunk a figyelmet arra a tapasz­talati megfigyelésre, hogy e dagana­tok 80 százalékát nem az orvos, ha­nem a páciens vette észre. Fontos tényező ez, mert arra szólít fel, hogy a szervezet e részének sérülé­­seinél-megbetegedéseinél döntő je­lentősége van az önellenőrzésnek ; ezen az úton idejében fel lehet fi­gyelni a fellépő rendellenességekre, s — akár jóindulatú, akár veszélyes daganatokról van szó — idejekorán meg lehet akadályozni a betegség kibontakozását. Az emlő megbete­gedései tehát azt a területet képe­zik, amelyen az orvos és a páciens együttműködése különösen elenged­hetetlen, a gyors gyógyulás előfel­tétele. Az egészségügyi nevelésben már hasznosítják az ez irányú tapaszta­latokat, felhívják a nők figyelmét az emlők ellenőrzésének rendszeres gyakorlására tapintás útján. Aján­latos, hogy a legkisebb csomó, duz­zanat, vagy daganat észlelésekor or­vos véleményét kérjük, aki szak­­vizsgálat útján határozhat, hogy szükség van-e biopsziára (kórmegál­lapítás céljából kiemelt szövetmet­szetre), avagy a daganat mibenlété­nek megállapításához a szúró csapo­lás (punkció) módszere, esetleg csak átvilágítás szükséges. Mindez azért nélkülözhetetlen, mert a kezelési mód csupán az elvégzett analízis alapján állapítható meg. E cikk rövid terjedelme nem teszi lehetővé, hogy részletekbe menően vizsgáljuk az emlősérüléseket, ame­lyek közül a legsúlyosabb a rák, de igen fájdalmas és kellemetlen még a legegyszerűbb fertőzéses gyulla­dás (a­mastitis) is. E sorok célja felhívni a figyelmet arra, hogy azok a nők, akik mell­táji fájdalmakat, emlőiken alaki rendellenességeket észlelnek, kése­delem nélkül igényeljék az orvos segítségét. Az emlő sérüléseinek kü­lönböző jelei vannak : a mellbimbó­nál mutatkozó gyanús szivárgás, a mell bőrének látható változásai, kézzel tapintható csomók jelenléte az emlők belsejében. Minden ilyen jelenség esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A nők többsége retteg az emlő­daganatoktól, azt tételezve fel, hogy rákos eredetűek. Meg kell monda­nunk megnyugtatás végett, hogy a melldaganatoknak csak elenyészően kis hányada rákos jellegű, ami vi­szont nem jelenti azt, hogy ne for­duljunk habozás nélkül orvoshoz még a legkisebb rendellenesség fel­lépésekor is, hiszen gondoljunk csak arra, hogy a megbetegedés kezdeti szakaszaiban eredményesen gyógyít­ható a rák is. Tehát: kísérjük figyelemmel az emlék módosulásait, s az önellenőr­zéssel felfedett rendellenességek esetén forduljunk haladéktalanul orvoshoz. Áll ez elsősorban a terhes nőkre és a szoptatós anyákra, de általában egyenlő mértékben — minden nőre. Dr. Oprescu Hian főorvos, az orvostudományok doktora (Folytatás az 1. oldalról) egymás között. A termelés pedig döcögött, az egész üzemben a han­gulat a bizalmatlanság, a kicsinyes­kedések irányába torzult el. A jó kezdeményezések is elakadtak, mert esetleg a másik vezető beosztású féltékenysége egyéni törtetést látott bennük, s „elvszerűen“ megfojtotta az ötleteket. Ki károsodott mindeb­ből ? Elsősorban az illető vállalat munkaközössége, de feltétlenül ki­hatott a nemzetgazdaság egészére is Mostanában más szellem fogad a vállalatban : a veszekedések he­lyét elvszerű, okos, kiagadt és ered­ményes viták foglalták el, s mintha az elapadt forrás is felfakadt vol­na : az egész munkaközösségben megpezsdült a kezdeményező kedv, jönnek az ötletek. Az eddigi igaz­gató nyugdíjba ment, a főmérnöki szobájában is az arc... Megszűnt a kölcsönös féltékenykedés, mert van ennek egy nagyon egyszerű magya­rázata. Az intelligencia olyan vala­mi, amit nem a kinevezési okmány­nyal együtt adnak valakinek vagy vesznek el. Akinek van belőle, miért féltékenykedne a másik ember intel­ligenciájára ? Cayse veheti el az övét sem senki... Dehát mi az értelem, tehetnők fel a kérdést. Mi az a szabály, amely­hez odamérhetjük : ez az ember ér­telmes, az media nem. Ilyen mérce nincs, s ha volna, akkor is munka­helyenként, esetenként kellene újra meg újra beállítani. Mert aki egyik helyen nem alkalmas bizonyos mun­ka elvégzésére, másik helyen igen hasznosan tevékenykedhetik. A lé­nyeg szerintem : mindenki a maga helyén álljon. Valóban adni tudjon és tudása maximumát adja a közös­ségnek. önmaga érdeke ez, de épp­úgy a közösségé is. Mérce az érte­lem megméretésére nincsen, de az öncélú intelligencia, a meddő érte­lem, a cinizmussá satnyuló „belső szellemi nagyság” nem sokat ér. A színarany is haszontalan, amíg a föld mélyében rejlik s még a geoló­gusok sem ismerik a lelőhelyét. Az emberiséget mindig a cselekvő in­telligencia vitte előbbre. Amely tör­vényszerűen és úgy válik az egyén tulajdonából a közösség kincsévé, hogy ezzel elyén is, közösség is csak nyerhet. Az értelem közösségi rangjának megbecsülése az építőmunka sürgető feltételévé lett országunkban. Utat kell nyitni az értelem előtt minde­nütt, ott is, ahol a kicsinyes egyéni érdek, a rutinos elfásultság, egyesek­nek a régi érdemekre hivatkozó, de gáttá vált konzervatív gondolkodás­módja akadályozza ezt. Utat kell törni számára a szellemi tunyaság vagy a butasáa makacs ellenkezésén át. Függetlenül attól, hogy ez a butasáa és tunyasáa néhol milyen köntöst próbálna magára ölteni. Ta­lán a legnehezebb a küzdelem ép­pen ott, ahol ez a visszahúzó szelle­mi képtelenség szavakban az újat szajkózza, de lényegében éppen ennek az akadályozója. Az értelem és a szellemi képtelenség, a széles horizont és a beüyepesedett kicsi­nyesség között a harc lényegében a régi és az új küzdelme. Az új zász­laját pedig semmiképpen sem tart­hatja a kezében az, aki a kényel­mesebb, egyszerűbb, megszokottabb, de értéktelenebb régit képviseli. Azt kérdezte tőlem valaki : jó, jó, de mivel lehet utat törni az érte­lemnek a butasággal szemben —­ ahol ilyen szembenállás létezik —, amikor esetleg ébpen az értelem szorul védekezésbe. Mit felelhettem volna ? Nem könnyű, nem egyszerű és nem rövid távú küzdelem ez, mi­ként az élet nagy harcai mindig szívós kitartást követelnek. Nem hiábavaló-e hát ez a cikk is és annyi más ? Ha csak valamelyest is segítenek közhangulatot kialakítani az értelem tanala mellett, akkor már jó munkát végeztek. Ha tudatosítják, hogy a nép ügye, a haladás feltéte­le, tehát senkinek sem lehet kö­zömbös, és tudatosítják azt is, hogy min­denkinek társadalmi kötelessége ki­munkálni a benne rejtőző tehetséget. Érdemes is kimunkálnia, hiszen egyéni érvényesülése mindinkább be­­lekapcsolódik a nép nagy ügyének jövőjébe. Mindenki számára megta­lálni a legmegfelelőbb helyet az életben, vagyis minden munkahelyre megtalálni az igazán oda alkalmas, rátermett embert, ezt igazán jól csak a közösség egésze végezheti el. Éppen azzal, ha még nagyobb megbecsülést, rangot ad mindenütt, valamennyi munkahelyen és beosz­tásban az egyén közösségi értékű kincsének , az emberi intelligenciá­nak. AZ ÉRTELEM RANGJA (Folytatás az 1. oldalról) runk, Czédly Károly vállalta —­ mondotta el beszélgetésünkkor Margineanu Lívia, az aradi pionír­tanács elnöke. — Neki köszönhetjük, hogy lábraállt a tábor s július 16-án elindulhat az első 60 gyermek. Való­sággal szerelmese s persze jó isme­rője is a zarándi hegyeknek, szemé­lyesen járt kinn, hogy idejében kiválassza a helyet, ő lesz a tábor­igazgató ... Hogy megérte-e ? A gyermekek túllicitáltak minden számítást ! Kissé bizonytalankodva, túl szerényen in­dultak, három szériában összesen 200 gyermekre gondoltak, de az ér­deklődés igen nagy, naponta jönnek — szülőkkel, társakkal — a tudako­zódók, feliratkozók. Szinte szó szerint ugyanezt hal­lottam Déván Pop Oliviától, az ot­tani pionírtanács elnökétől. Mikor említette, próbálta valamilyen „ak­cióhoz“ sorolni, de ez sehogyan sem sikerült és csak erősködött : „Feltétlenül említést érdemel, biztos nagy népszerűsége lesz“. A dévai „Petőfi Sándor“ általános iskola test­nevelő tanára, Benulescu Mihai már tavaly kivitte a gyerekeket egyhetes sátorozásra a Srei mellé,­­ füröd­­tek, napoztak, horgászversenyt ren­deztek, növényeket, bogarakat gyűj­töttek , s háromszor kellett hogy „ismételjen". Az idén ugyancsak ő volt a fő mozgatója az ügynek, s Pop Olivia az első számú támoga­tója : készüljenek föl jobban s hív­ják meg az egész város iskolásait, így július 25-től tíz-tíz napos sátoro­zásra mennek a dévai gyerekek is. Nem akarok túlozni, nem oldották meg ezzel az egész vakációt. Ám, helyi színű­ ízű az elgondolás és a kivitelezés ; munkát és törődést vál­lalt érte egy-egy nevelő, pedagógus. Úgy éreztem, az azonnali hasznos­ságon kívül valamilyen mélyebb, hi­vatásérzetből születő z önös érdek­ is van ebben ; minden kis növény, állat megismeréséhez, a gyermekkor élesen bevésődő első élményeihez kötni, játékosan, új látnivalók vará­zsával, pihenés közben továbbvinni azt, amit évközbeni munkájukkal elültetnek : a szülőföld szépségének meglátni­ tudását. Ha sok hasonló elgondolás, — megvalósított ! — öt­let születik — és miért ne szület­hetne ? — ezekben a szünidei na­pokban, akkor az már jelentőségében is rangos helyet kap. Beszélgetés ORSON WELLES-szel A filmművészet emberségéről Alig két napig volt fővárosunk vendége Orson Wel­les, a modern film történetének kiemelkedő képvise­lője, a film művészeti rangjáért vívott harcok egyik vezéralakja, rendező, színész, volt újságíró, amatőr rajzoló és szobrász... és még mindig nagyon keveset mondtunk róla. Nagyon keveset, mert ez a „sok“ gyanút ébreszthet az olvasóban, hogy valami „min­denhez értő“ úri dilettánst akarunk neki beajánlani. Pedig épp ennek az ellenkezőjéről van szó. Elég gyakori dolog, hogy fogékony fiatalokban a művészi hajlam nem lokalizálódik azonnal, hogy válogatnak a művészeti ágak között, amíg megtalálják az igazit s azért aztán lemondanak a többiről. Aki nem mond le, aki az összességet akarja, abból vagy kritikus lesz, vagy a filmrendező. Nem félresikerült polihisztor, hanem polivalens alkotó. A tollforgató Orson Wellest nem csak önálló forgatókönyvein érezzük, hanem a nagy irodalom iránti vonzalmán , hogy Charlotte Brontë-tól Shakespeare-en át Kafkáig terjed a szí­nészi-rendezői érdeklődése. A rajzoló ott van filmjei összetéveszthetetlen képkompozíciójában, az anyag ellenállásával viaskodó szobrász, a plasztikus, tapint­ható és tartós alkotásra törekvő szobrász pe­dig ott az emberábrázolásban , színész­válogató és színésznevelő rendezői munkájában , a játékában. Az ember­­ ott van mindenütt. Még a színész a legkevesebb, a szinte mellékes ebben a nagyhatású, termékeny művészegyéniségben. Pedig jó színész. De a színész, az csak egyetlen húr — Welles pedig maga egy zenekar. Kár, hogy a hazai nézőben oly kevés emlék­kép támad fel nevének hallatára. Az ő személyisége, mun­kássága az, amivel évtizedek óta elsősorban adósunk a filmbehozatal, mert Orson Welles nagyigényű­ mű­alkotásai nem a kiválasztott kevesekhez, hanem a kö­zönség legszélesebb rétegeihez szólnak. A pár hó­napja látott Falstaff egy negyedszázados pálya csú­csa, amelyet évtizedes színpadi gyakorlat előzött meg , s mindebből volna még bőven látnivalónk a Jane Eyre első filmváltozatától s a klasszikus jelen­tőségű Aranypolgártól kezdve, a Shakespeare-filmek egész sorozatán át (amit a filmmúzeum-bérletesek is­merhetnek csak) a Perig.­­ Pár hete Magyarországon járt, most koprodukciós céllal tett „villámlátogatást" Romá­niában ? — Helyszínt keresek két filmhez. Még helyszín is kevés kell nekem a Cézár! című filmemhez, amely a zsar­nokság, mint emberi magatartás ellen hadakozik, csupán két sim­a háttér­fal, minden díszlet nélkül, a másikhoz pedig két yacht és egy nyugalmas, tiszta tenger. — Legutóbbi filmjét a Fals­­taffot Spanyolországban for­gatta. .. — Nem a legutóbbi : rövid ideje fejeztem be egy filmet Makaóban, ugyancsak Jeanne Moreau-val a fő­szerepben. — Annál inkább. Ön az ame­rikai filmművészet büszkesége — legalább is a világ bármely népe büszke lehet egy ilyen igényű, beállítottságú és jelen­tőségű művészre. Miért filmezik külföldön ? — Több, mint tíz éve nem tettem a lábam amerikai műterembe. Ez pénz­kérdés és elvi kérdés. Sőt, az elvi kérdés is pénzkérdés. A szellemi, mű­vészi függetlenség előfeltétele az a­­nyagi függetlenség, s aki a nagy üz­letemberekkel szemben művészetet akar csinálni, annak bizony azzal is számolnia kell, hogy hol kisebb a re­zsiköltség, mint Hollywoodban. De művészileg is szabadabban lélegzem a hollywoodi nagyüzemektől távol. — Összefügg ezzel a maga­tartással az is, hogy viszonylag későn kezdett filmezni ? — össze. A hollywoodi sablon már eleve riasztott, ezért ragaszkodtam a színházhoz és vonakodtam a mam­­mut-műtermektől. Filmes pályám egyik motorja a küzdelem ez ellen a sab­lon ellen, Hollywood mítoszának szer­tefoszlatásáért. — Az Aranypolgár mégis Hollywoodban készült... — Hollywoodban sok a kitűnő ember, főként technikusok. Képessé­geik felhasználásának módja az, ami ellen küzdöttem mindig. Például az Aranypolgár operatőrje, Towlen, na­gyon tehetséges és tapasztalt mű­vész létére, hagyta, hogy mint a film­világban járatlan, színházi rendező, magam törődjem mindennel, magam állítsam be a felvevőgépet s a világí­tást s a filmezés vége felé bevallotta: tanulni akart a tapasztalatlanságom­ból, a még el nem gépiesedett friss fogékonyságomtól. Ezt a frisseséget a hollywoodi üzemszervezési szellem­ben nem lehet megőrizni. Szegény Towlen röviddel a háború után meg­halt. — Most ki az operatőrje ? — „Az­ operatőröm nincs, filmről filmre váltogatom őket. Szeretem a gyors felfogású és nagyon gyorsan dolgozó operatőröket, de továbbra is fenntartom magamnak még a fény beállításának a jogát is. — A színészekkel is így dol­gozik ? — A színész nem reflektor, hogy beállítsam. A film titka az egyénisé­gek eleven jelenléte. A színészt csak hagyni kell, hogy a maga törvénye szerint cselekedjék, segíteni kell, hogy ne legyen az útjában semmi. A jó szí­nészben az a jó, hogy mindig előre nem látható dolgokat hoz, ő formálja véglegessé a rendező ötletét. A film nagy értékei azok a színészi meglepe­tések, amelyek a rendezőt érik. — Nem is merem készülő filmjeiről kérdezni, mert híres róla, hogy nem nyilatkozik előre. — Sem előre, sem utólag. Képtelen vagyok szavakkal elmondani a mon­danivalót és végeredményben nem is érdemes, mert vagy kifejezi a film a maga eszközeivel azt, amit akartam, vagy kár a szóért. A rendező rendez­zen s ne magyarázzon. A hatásos be­szédkészség nem elengedhetetlen ren­dezői kvalitás, az az intelligenciának egy egészen más válfaja.­­ Orson Welles ugyan a filmművészet „nagy öregjeinek“ egyike, de mégsem abban az értelemben élő klasszikus, hogy ugyanazt csinálná következete­sen, évtizedeken át, minden filmje más, új csapáson jár, újat keres. Mégis a klasszikus formákat hirdeti. Miért nem bízik például az „új hullámos" franciák kísérleteiben ? — Nem hiszek az átmeneti divatok­ban. Az újat keresve a maradandó még fel nem tárt vonatkozásait ke­resse a művész. Az új hullám olyan, mint a miniszoknya : meghökkentő és mindenáron t­úi. A szépség, a be­vált, kipróbált, örök szépség feladá­sának árán is. — Sokan az érzékiség kul­tusza miatt idegenkednek az „új hullám" merész ötleteitől. — Disztingváljunk érzékiség és pornográfia között. A pornográfia, az öncélú malackodás visszataszító, de az egészséges érzékiség hozzátar­tozik az élethez, a termékenységgel azonos. S egy olyan beteg korban, mint amiben a mai nyugati világ él, szükség van az egészséges, természe­tes ösztönök egészséges irányú fejlő­désére, bővérű erotikára, amelyből gyerekek születnek. Ezért nem szere­tem Ingmar Bergman filmjeit, bármi­lyen nagy művészettel alkotja is meg őket , mert a terméktelen, torz, elkor­­csosult ösztön- és idegéletnek szerez művészileg polgárjogot. — Fájlaljuk, hogy csak ilyen rövid ideig volt közöttünk. Azt még nem kérdezhetjük, hogy mikor kezdi meg a munkát... — De annyit mondhatok, hogy au­gusztusban MINDENKÉPPEN vissza­térek. Halász Anna ORSON WELLES INTER U­­RBAN 1 -■* -ír'.'- Tájékoztató szolgálatunk JÖNNEK A VILLANYSZERELŐK PAPP LAJOS szatmárhegyi ol­vasónk azzal a Danasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy a tarto­mányi villamossági vállalat (IRE) még ez év márciusában megkezdte a Lippa utca villamosítását, mind­máig azonban csak a gödröket ás­ták ki és lehelyezték melléjük a vil­lanyoszlopokat. A gödrök azóta megteltek vízzel és esténként ve­szélyeztetik a járókelők testi ép­ségét. A helyi néptanács átiratában el­ismerte a Danasz jogosságát és szerkesztőségünket kérte, hogy jár­jon közben a tartományi villamos­­sági vállalatnál a munka mielőbbi befejezése érdekében, minthogy a néptanács már hatszor vette fel a kapcsolatot az illetékesekkel, de mindannyiszor hiába. Megígérték, hogy jönni fognak, ám nem jöttek. A nagybányai IRE főmérnökhe­lyettese, Filimon Stefan elvtárs telefonon közölte szerkesztőségünk­kel, hogy a vállalat július 25-től folytatni fogja a félbehagyott mun­kát s szeptemberig be is fejezi. Reméljük, hogy az ígéretet ez al­­kalommal tettek követik NEM MIND ARANY, AMI FÉNYLIK MÁR MIHÁLY Kézdi­vásárhely­ről küldött levelet szerkesztősé­günknek, tartalma: bejelentés a dálnoki néptanács ellen. A népta­nács — mint írja — nem hajlandó kiadni az iratokat, amelyekre szük­sége van, hogy eladhassa dálnoki házát, amíg nem fizeti ki a hozzá­járulást (1000 lej) a község vil­lamosításához. „1960-b­­n elköltöz­tem Dálnok községből, 1961-ben vezették be a villanyt, a néptanács mégis követeli az összeget, noha a bekötéskor már nem laktam a községben“ — írja olvasónk. Felvettük a kapcsolatot a népta­nács vezetőségével és a következő választ kaptuk : A község villamo­sításához szükséges összeget még 1959 február 19-én megszavazták, az 1000 lej kifizetése tehát még 1959-ben esedékes volt. Továbbme­­nően Már Mihály törvénytelenül adta el a házat (nem csinálta meg a kötelező iratokat a közjegyzősé­­gen) Teleki Mihálynak, aki hason­ló módon adta el Bereczki Mihály­ válaszol az olvasóknak­ nak. A ház így mind a mai napig Már Mihály nevén szerepel a te­lekkönyvben. Az 1000 lej kifizeté­se ügyében Már Mihály és Teleki Mihály annak idején úgy egyezett meg, hogy közösen állják az ösz­­szeget. A levélíró azonban időköz­ben úgy látszik meggondolta magát, s ahelyett, hogy eleget tegyen hon­polgári kötelezettségének, a köny­­nyebbik utat választotta: a be­jelentést. KOLOZSI ÁRPÁD martonosi ol­vasónkkal közöljük, hogy a brassói „Cooperativa Tehnica“-ban átve­heti az új kilométerórát. SELEJTBORÍTÉKOK LÁNYI IMRE an­nószai olvasónk írta szerkesztőségünknek, hogy vá­sárolt 50 darab levélborítékot („In­­treprinderea Poligrafica 13 Decemb­­rie 1918“ védjeggyel) s egyiket sem lehetett leragasztani, hiányzott róluk a ragasztó. A vállalat igazgatósága elismerte a panasz jogosságát. A hiba a nyomdászok és a minőségellenőrök figyelmetlenségéből eredt. Az ese­tet egy munkaülés keretében fel­dolgozták és a részleg munkásai ígéretet tettek, hogy a jövőben ha­sonló figyelmetlenség nem fordul majd elő. ★ ÉRDEKES CSILLAGÁSZATI KIÁLLÍTÁS nyílt meg a fővárosi Népi Csillagvizs­gáló Ana Ipotescu út 21. sz. alatti helyiségében. A hét teremben kiállí­tott pannók a világegyetem és az anyag felépítéséről, a csillagokról és a csillagrendszerekről, a világegye­temben végbemenő jelenségekről stb. tájékoztatják a látogatót. A kiállítást (hétfő kivételével) naponta 10 és 20 óra közt lehet megtekinteni. KI NEM FIZET LAKBÉRT? (Folytatás az 1. oldalról) napos, néha esztendős hátralék. Még szerencse, hogy orcájuk pi­rulását nem lehetett látni a kékes sugárzásban !... De úgy kell nekik: az ismert karmesternek, a tisztviselőnek, a neves labdarúgónak, a tanárnak, az orvosnak (még szerencse, hogy író nem akadt köztük !...) — miért nem is fizetik ezek a... ezek az értelmiségiek rendes időben a lakbért, miért várják meg a fel­szólítást, a késedelmi kamatot, a pereket, az ilyen estét, amikor E. V. barátom leplezi le őket a TV nyilvánossága előtt ?... Csupán egyetlen dolog nyugta­lanít azóta is. Az E. V. barátom által felho­zott példák azt látszanak ugyanis bizonyítani, hogy a rossz lakbér­fizetők kizárólag az értelmiségi foglalkozású személyek köréből kerülnek ki. Ha nem így lenne, talán becsúszott volna közéjük egy-két más példa is — gondo­lom. Minthogy azonban más pél­,­da nem volt, azt kell hinnem, hogy az értelmiségi foglalkozás és a rossz lakbérfizetés között oksági kapcsolat van. Esetleg va­lamely kör ez, amelyre az értel­miségiek inkább hajlamosak... A­­melyet azok is elkaphatnak, akik eddig minden kötelezettségüknek kellő időben és felszólítás, intés, késedelmi kamat stb. nélkül ele­get tettek... Nyugtalanul várom, vajon a fer­tőzés nem terjed-e ki majd rám is ?... ELŐRE NYÁR A FARMON (Folytatás az 1. oldalról) erről már a farm­központ árulkod­jék ? Miért van az, hogy a farm belsősége Szalárdon vagy Csuháján, Ürögdön s olykor még Tarcsán sem beszél mindig arról, ami a határ­ban található ? Az elhanyagolt üzemközpont nem méltó a modern gazdálkodáshoz, nem méltó a far­mokhoz, az állam mezőgazdasági termelőegységeihez. A mező esztéti­kájának rá kell nyomnia bélyegét a farmok, telepek esztétikájára is. A szép, az ízléses, a gondozott belső­ségek kialakítása öncélú vagy költ­séges ? Szó se róla. Mi haszna van abból a farmnak, ha az állatok a szálláshelyek környékét pocsolyává dagasztják, ha éppen a tanya­köz­pont körül a traktorok, autók ten­gelyig süllyednek a sárba, mert sajnáltunk pénzt költeni utak javí­tására ? Kell azt még mondani, hogy a rossz út többet árt a gépnek, mint a munka közbeni működtetés ? Ez a dolgok elsődleges gazdasági oldala. De nem a törődés, a lelkiismere­tesség, az önbecsülés, a példamuta­tás jele az is, ha a farm belsősége, a telepek környéke éppen olyan ápolt, mint mondjuk a kukorica­föld . A karbantartott épületek, a kövezett utak, a fehértörzsű fasorok, az élősövények, a virágágyások, a lakások tiszta, rendezett udvarai ez­­esetben nemcsak a szépet, hanem a jót, a gazdaságosságot is szolgálják. Sok, sok nagyipari üzemünk udva­rát, tájékát igazi parkokká, ligetek­ké varázsolták. A mezőgazdasághoz meglehetősen közelálló kertészkedés ugyan miért ne találna otthonra ép­pen a farmok tőszomszédságában ? Az állam mezőgazdasága mintasze­rűt nyújthat a szép művelésében Még aratáskor is. Bályokon láttuk, hogy a gazdaság udvarának rende­zése, csinosítása, az élősövények köntösének kiszabása korántsem ál­lotta útját a kombájnok ki- és be­vonulásának, egyáltalán a betakarí­tásnak. Ott lenni mindenütt. Nem könnyű szerepre vállalkoztak a farmerek. A hivatás gyakorlását hadd érezze meg a mező s a farm központja egyaránt. Nyáron is. ÖSSZECSUKHATÓ SZÉK. Kertben, teraszon, erkélyen, a hegyekben és a tengerparton egyaránt hasznos a LITORAL típusú összecsukható szék. Az Erdőgazdálkodási Mi­nisztérium vállalatai két változatban gyártják. A C típus ára: natúr 90 lej, pácolt fából 93 lej, a D típusé natúr 95 lej , pácolt fából 97 lej. (5762) , tifui. Az Élelmiszeripari Minisztérium sütőipari vállalatai új termékeit — kalács- és kifli különleges­ségek — gyártását kezdték meg. Az új sü­tőipari különlegességeket mákkal, dióval, ruháttal, mazsolával töltik. A higiénikus polietilén és karton csomagolásban a ka­lácsok frissen maradnak Háziasszonyok! Az új kalács-különlegességek minden ke­nyérüzletben kaphatók. Szülők! Gyermekeik étrendjéből ne hiányozzék a tápanyagokban dús keksz ! APRÓHIRDETÉSEK ÁLLÁS CENTRUL DE CERCETARI DE CHIMIE ORGANICA AL ACADE­­MIEI R. 8. ROMANIA — Calet Vic­­toriel 194 alkalmaz , raktárfönököt vezető gépírónőt nappali portást vezető áruszakértői Tájékoztatást a 16 4176 telefonszá­mon nyújtanak. (8290) | KÜLÖNFÉLÉK­­ A SZÉKELYUDVARHELYI NAP­PALI BAR várja önt ! Nyitva na­ponta 11—19 óra között Kávé, különleges italok, hideg ételek, boritalok. (8069) LÁTOGASSA BIZALOMMAL a „Carpati“ Közélelmezés: Tröszt bras­sói és brassó-pojánai egységeit, ahol kedvére válogathat konyhaművészeti különlegességekben és a leghíresebb borokban. (1984) TURISTÁK ! A Brassó-Fogaras kö­zötti országúton, 20 km.-re Brassótól várja önöket a Strand Codlea ven­déglő- és villakomplexum. Állandóan el van látva szakácsművészeti kü­lönlegességekkel, rostonsült készít­ményekkel és válogatott borokkal. Egyenletes hőmérsékletű folyóvizes úszómedence, evezésre berendezett tó. Kedvező elszállásolási körülmények. (550) HA JÓL AKAR SZÓRAKOZNI és étkezni, látogassa a sepsiszentgyörgyi „Súgás” vendéglő kerthelyiségét Jó zene, kitűnő Italt Minőségi kiszolgálás! ____________________________(3682) TURISTÁK­­ Kézdivásárhelyen jár­va látogassák a­­ Cafenea“ kávézót. Ál­landóan felszolgálnak presszó- és tö­rök kávét, valamint üdítő italokat (2388) APRÓHIRDETÉSEKET felvesz az ESIP reklám­ügynökség­­ Agentia de publicitate ESIP, Bucuresti, str. Eforiei Nr. 6, Ral. Lenin Vidékről — a fenti címre — postautalvány mellékelésével is fel lehet adni hirdetéseket. A pontosan megcímzett postautalványon kérjük feltűntetni még a követke­zőket : „Pentru contul 136.4.01 40 Filiala 16 Februárie” Apróhirdetéseket több vidéki kirendeltség is felvesz. Lapunkban az apróhirdetések ára 1967 február 1-től: Egy szó ára 1,50 lej az apróhirdetések jellegétől függetlenül. Az apróhirdetések árát mi­nimálisan 10 szóban állapítják meg. Különleges szolgáltatásokért a minimális díj mellett az alábbi pótdij fizetendő­­ sürgősség — 50 százalék­­ keret — 50 százalék; kiemelt betű­típus — 25 százalék ; a válaszok átvétele és megőrzése az ügynökség székházában — 20 százalék.

Next