Előre, 1967. december (21. évfolyam, 6243-6269. szám)

1967-12-01 / 6243. szám

ELŐRE . December 1 péntek XH. hónap — IV. évnegyed 31 nap­­ — 333 + LO Napkelte : 7,32 Napnyugta : 16,37 Holdkelte : 7,18 Holdnyugta : 16,06 IDŐJÁRÁS A Központi Meteorológiai Intézet közli: továbbra is viszonylag ned­ves, többnyire borús idő várható, helyi csapadékokkal. Mérsékelt szél. Hőmérsékleti értékek: éjjel mínusz és plusz 5 fok, nappal 1—11 fok kö­zött. Köd: A következő három napra, álta­lában nedves idő, fokozatos lehűlés, többnyire borús idő, eső, havas eső és havazás. Mérsékelt szél. Hőmér­sékleti értékek: éjjel mínusz 6 és plusz 4 fok, helyenként alacso­nyabb, nappal mínusz 4 és plusz 6 fok között. Reggel köd. TELEVÍZIÓ PÉNTEK: 18.00 Turisztikai adás. — 18.30 Gyermek- és iskolásműsor. — 19.30 Esti híradó. — 20.00 ZENEI. STUDIO. A keringő (II.). — 20.40 A mesterségek titkaiból. — 21.00 Ref­lektor. — 21.15 SCOTT A DÉLI-SAR­KON (angol játékfilm). — 23.05 Éj­szakai híradó. SZOMBAT : 18.00 Asszonyoknak. — 18.30 Gyermek- és iskolásműsor. —• 19.30 Esti híradó, időjárásjelentés. — 20,00 TV-enciklopédia. — 21,10 A SZÖ­KEVÉNY, filmsorozat. — 22,00 Zenés szórakoztató műsor. — 22,40 Rövid varieté-számok. — 23,10 Éjszakai hír­adó, TV-sport. KÍSÉRLETI ÉPÍTŐTELEP KOLOZSVÁRON (Munkatársunktól) A kolozsvári épü­letelem-gyárban az ősszel indult meg a termelés. Az itt készülő előregyár­tott elemeket a Grigorescu-negyedben létesült kísérleti építőtelepre szállít­ják, ahol két, 40—40 lakrészes tömbház épül belőlük. A lakások kényelmeseb­bek lesznek, mint a régebben épültek, minden lakásban falbaépített szekrény lesz, az éléskamrákat lényegesen na­gyobbra tervezték, mint az eddigieket és gondoskodtak a megfelelő szellőz­tetés biztosításáról is. Bukarest, Bras­só és Temesvár után tehát most Ko­lozsváron is elkezdték — ha egyelőre csak kísérletképpen is — az előregyár­tott elemekből való építkezést. NAGYVÁRADI SZÍNHÁZI HÍREK (Munkatársunktól). — Kéthetes ven­dégszereplésről tért haza a nagyvá­radi Állami Színház magyar tago­zata. Az együttes 13 helységben mu­tatta be Méhes György Barbár ko­média című darabját, többek között Nagyenyeden, Erzsébetvárosban, Ko­­vásznán, Kézdivásárhelyen, Sepsi­­szentgyörgyön, Régenben, Udvarhe­lyen, Brassóban. A következő kiszál­lást Aradra tervezték, ahol december 12—13-án az említett Méhes-darab és A királyasszony lovagja kerül be­mutatásra. Előkészületben van az idei évad második darabjának, Alek­­szej Arbuzov Szegény jó Marat-já­­nak színpadravitele. Az Arbuzov-da­­rab H. Borbáth Magda rendezésé­ben, Tatiana Manolescu-Useu tervez­te díszletekkel és jelmezekkel, a jövő hét közepén kerül bemutatásra. A főbb szerepekben : Laczó Gusztáv, Földes László, Bányai Irén és Pálóczy Frigyes. • SZERDA ESTE bemutatta a ko­lozsvári Román Opera Johann Strauss Denevér című operettjét. Az előadást A. I. Arbore rendezte, a zenekart Petre Sbircea vezényelte. Koreográ­fiai vezető : Gabriella D. Taub és Larisa Corban. A főbb szerepekben : Liviu Liseanu érdemes művész, Marga­ret­a Rădulescu, Mirella Constanti­­nescu, Alexandru Racolta állami díjas és Páramon Maftei. (Munkatársunktól) HÁZI RECEPTEK SZERINT (Munkatársunktól). — Máramaros tartományban Szatmáron nyílt meg az első olyan nyolc vendéglátóipari egy­ség, melyet megbízottak vezetnek. Az étlapon elsősorban helyi éterek szere­pelnek, a házikoszt receptjei szerint készítve. A felhasznált nyersanyago­kat a megbízottak közvetlenül a piac­ról szerzik be. Hasonló jellegű egységek rövidesen megnyílnak Nagybányán és Márama­­rosszigeten is. Egyesek a közkedvelt panziók illetve cukrászdák sajátossá­gát elevenítik fel. AMIT NYERTEK A VÁMON... (Munkatársunktól) Nemrégen nagyszabású sikkasztás ügyében ho­zott ítéletet a Krisána tartományi törvényszék. Három vaskos dosszié őrzi a bűntényre fényt derítő ira­tokat, többek között több mint 130 tanú vallomását... Caldáraru Ma­­nolache, a Szalonta rajoni helyi­­ipari vállalat turkai malmának gondnoka és hat beosztottja : Mor­­govan Constantin mérlegkezelő, Cotráu T. Gheorghe gépész, Szabó Mihály molnár, Balaj Mircea Vir­gil főmolnár, Filipan Traian mol­nár és Cotráu G. Gheorghe mun­kás, miközben a fehér liszttel dol­goztak, sokszorosan „befeketítették“ önmagukat. Hosszú évekig becsap­ták a tulkaiakat és a környékbelie­ket, akik hozzájuk vitték megörül­ni búzájukat. Becsapták őket két­szer a mérlegnél , amikor a búza súlyát állapították meg s majd amikor a lisztet. Tisztítatlannak jegyezték be sokszor a triőrözött kenyérnekvalót is, hogy a tisztítás ürügyén „vámot" szedhessenek be­lőle, benedvesítették őrlés előtt a búzát vízzel. Ily módon az évek fo­lyamán sok tonna „vámhoz“ jutot­tak. S kiknek adták el a többletet ? A turkaiaknak, a környékbelieknek — tehát éppen azoknak, akiktől lopták. Négy év alatt, 1962-től 1966-ig, amíg rá nem jöttek az elő­zetes megegyezés alapján, szerve­zetten és közösen elkövetett bűn­­cselekményekre, 76 310 (!) kiló bú­zát adtak el összesen több mint 130 személynek. A Krisána tartományi törvényszék a főbűinöst, Cáldararu Manolache gondnokot 9 évi börtön­­büntetésre és 17 évi kényszermun­kára, Morgovan Constantint 8, Cotráu T. Gheorghet 7, Szabó Mi­hályt 6, Balaj Mircea Virgilt és Filipan Traiant 5—5, Cotráu G. Gheorghet pedig 1 évi börtönbün­tetésre ítélte. Idekívánkozik még néhány kér­dés. Több mint 130-an vettek a so­kaktól elcsalt búzából. Saját zse­bükből fizették ki a kenyérnekva­lót. Közülük többen nem is egyszer folyamodtak ehhez a beszerzési le­hetőséghez. Tanúk voltak a perben, a törvényszék előtt. S most a lezárt ügy után is felteszünk néhány kér­dést­­ a tanúknak. Nem jutott senkinek eszébe, miből adhatnak el búzát a malmosok ? Érdemes ezen elgondolkozni. A mai krónikát szerkesztette HORVÁTH JÚLIA Tisztes eredmény Torinóban A torinói Comundi stadionban több mint 30 000 néző előtt lejátszott Torinói Juventus — Bukaresti Rapid BEK-mérkőzés, kemény küzdelem u­­tán, a vendéglátó csapat 1:0 arányú győzelmével végződött. A gól szer­zője a svéd származású Magnusson, aki a mérkőzés 57. percében vette be Răducanu kapuját. Bajnokcsapa­tunk tehát tisztes eredményt ért el az olasz bajnok otthonában, erről a képernyő előtt mi is meggyőződ­tünk, a mérkőzés utáni szakvélemé­nyek pedig mindezt megerősítették. Az első 90 perc után a nemzetközi szaktekintélyek is úgy vélik, hogy a Rapid a december 13-i visszavágón könnyen ledolgozhatja 1 gólos hát­rányát, kiütheti a további küzdelem­ből az olasz labdarúgó sport képvi­selőjét, bekerülhet a következő for­dulóba. A mérkőzés igazolta, hogy mindkét bajnokcsapat hullámvölgy­ben van, valóban nem nyújtotta a tőle telhető legjobbat, alig akadt például veszélyes helyzet Anzolin, il­letve Răducanu kapuja előtt, több­nyire mezőnyjáték folyt, s ebben a Rapid, főleg két középpályás játékosa révén egyenrangú ellenfélnek bizo­nyult. Az eredménnyel elégedettek lehe­tünk, bajnokcsapatunk szakvezetősé­ge szintén, az első számú feladat most már az, hogy Ion Ionescuék na­gyon komolyan készüljenek a vissza­vágóra, amelyet december 13-án a fő­városi 23 August stadion lát vendé­gül. A kolozsvári diákcsapat bravúrja Az A-osztályú labdarúgó bajnok­ság vasárnapi, 13. fordulójából el­halasztott Bukaresti Dinamo - Ko­lozsvári Universitatea találkozó a bajnoki vetélkedő egyik nagy meg­lepetését hozta. Negyvennyolc órá­val ezelőtt a kolozsvári diákcsapat 4:2 (2:0) arányú győzelmet aratott a fővárosi Republicii stadionban. Mint érdekességet kell megemlítenünk, hogy mind a négy gólt Adam rúg- Az év mérkőzése előtt (Folytatás az 1. oldalról) es a csapat csak egyszer kerekedett felül, amikor egy negyedórán át 12—11-re vezetett. De a fekete me­zesek feltartóztathatatlan támadá­sokat indítottak és az eredmény nemsokára 16—12, majd 21—12 lett javukra. Ekkor már csak 11 perc volt hátra a mérkőzésből és sokan katasztrófától tartottak, de a fran­cia rögbizők harckészsége nem ha­zudtolta meg önmagát. Néhány perccel a játék befejeződése előtt Campaesnek sikerült csökkentenie rá, kettőt 11-es büntetőből, kettőt pedig akcióból, így Adam, aki az előző 12 mérkőzésen még ötször volt eredményes, átvette a vezetést a góllövők ranglistáján: 1. Adam (Kolozsvári Universitatea) — 9 gól­lal ; 2—3. Soó (Steaua), Kalló (Fa­rul) — 6—6 góllal. A Kolozsvári Universitatea e nagy bravúr követ­keztében a negyedik helyre tornázta fel­­magát a bajnoki tabellán, a nagy pontkülönbséget. A közön­ség természetesen meg volt eléged­ve a szép mérkőzéssel. A franciák­nak nem sikerült legyőzniük azt a csapatot, amelyet jelenleg a leg­jobbnak tartanak a világon. De a francia csapat elszántan küzdött, nem követett el súlyos hibákat és ismét bebizonyította kiváló képessé­geit". • A Japán Harada harmatsúlyú profi ökölvívó világbajnok Tokióban barát­ságos mérkőzésen találkozott Kwon Soo Bek dél-koreai ökölvívóval. A japán ökölvívó a nyolcad­­menetben kiütéssel győzött. 2­800 TONNA ZÖLDSÉGFÉLE (Munkatársunktól) Ezen a héten szállították le az idei zöldségtermés utolsó tételét a Temesvár város el­látási övezetébe tartozó mezőgazda­­sági egységek. A 12 városkörnyéki mezőgazdasági termelőszövetkezet ebben az évben becsülettel eleget tett feladatának : 2800 tonna főze­lék- és zöldségfélét juttatott az OLF üzleteibe a piacokra. És te­gyük hozzá : a zöldségfélék javaré­sze elsőosztályú volt MEGÉRKEZETT AZ ELSŐ NARANCS­SZÁLLÍTMÁNY A Karmel nevű izraeli hajó horgonyt vetett a konstancai ki­kötőben az első, 626 tonnás na­rancs­szállítmánnyal. Ugyanak­kor újabb citrom­szállítmányt raknak ki a Buzau román teher­­hajóról. A következő három hó­napban több mint 20 000 tonna narancs, citrom, füge, mazsola, olajbogyó, földimogyoró és más gyümölcs érkezik tengeri kikö­tőnkbe. • A BRASSÓI TRAKTORGYÁR közelében megkezdődött egy műhely­komplexum építése. Az új egységben vasúti állomások elektrodinamikai központosító berendezését javítják és gondozzák. Az új objektum, amely az első ilyen egység az országban, ipari csarnoko­kat, műhelyeket, korszerűen felszerelt osztályokat foglal majd magában. A komplexum építéséhez előregyár­tott elemeket, fémszerkezeteket és a munkát meggyorsító gépi eszközöket használnak. (Agerpres) TÉLI KERTVENDÉGLŐ A téliesre fordult napok be­köszöntésével ismét megnyílt Bu­karestben, a Diadalív közelében a Triumf vendéglő kerthelyisége. Persze, egy kis módosításon esett át, többek között fűthető, tehát télen is barátságos klímával fo­gadja vendégeit. • GYORS ÜTEMBEN ÉPÜL a tul­ceai kikötői hűtőraktár. A hűtőberendezés segítségével, amelynek kapacitása kétszer akkora, mint az utóbbi években az országban épült legnagyobb ilyen egységé, éven­te több mint 3000 vagon óceáni halat, valamint a deltából, a Razelm, a Sinoe és a Golovita tóból származó halat fognak konzerválni. Az új egységben üzembe helyeznek egy napi 40 000 kiló kapacitású jég­gyárat, egy hőtermelő központot és más berendezéseket. • BUKARESTBEN, IASI-BAN ÉS KOLOZSVÁRON újabb épületeket emelnek az Akadémia kutatóegységei számára. A fővárosi Splaiul Indepen­­dentes-en, a Vegyipari Kutatóintézet közelében gyors ütemben épül a szer­veskémiai központ új épülete. Ugyan­csak Bukarestben épül a Matematikai Intézet impozáns épülete. A 11 szintes épület harmonikusan beilleszkedik a Calea Grivitei rendezési tervébe. Az épületet jövőre adják használatba. Iași-ban épülőben van a Petru Poni Vegyészeti Intézet fő épületszárnya. A moldvai stílusban tervezett épület valóságos műépítészeti remekműnek ígérkezik. Bővítik és korszerűsítik a bukaresti Biológiai Intézetet, a kolozsvári Bioló­giai Központot, a iași-i Nyelvészeti Intézetet és Történelemtudományi In­tézetet. (Agerpres) • A KŐHALOM RAJONI APÁCA községben mintegy 1,5 kilométeres barlangra bukkantak, ahol sztalak­­titokat és sztalagmitokat, egy 8 mé­teres vízesést és egy búvópatakot ta­láltak. PRONOEXPRESSZ 1967. november 29. Első sorsolás : 24 1 6 26 49 46 — 25 34 Nyereményalap : 476 466 lej Második sorsolás : 41 6 39 46 47 21 — 38 26 Nyereményalap : 400 570 lej, a­melyből 59 966 lej áthozat az I. ka­tegóriába. A 47. sz. sorsolás alkalmá­val 25 000 lejt nyert Crisan Victor, Nagykároly rajoni, Tasnád községi lakos. A következő sorsolásra 1967 de­cember 6-án, szerdán, Bukarestben kerül sor. ASZÓDY JÁNOS A NAGY KALAND (is) : — Arra felfigyeltünk — mondta Németh — hogy a felhívást csak két lap hozta le teljes egészében. Az El Popular és a La Náción. És mondja csak, Ponta, annak a szépnevű kolle­ganőnek is része volt abban, hogy a La Náción közölte a felhívást ? — Azt hiszem. . . úgy tudom. .. — mondta kissé bizonytalanul Ponta. —, hogy oroszlánrésze volt... igaz, Carlos? — Ez nagyon szép dolog — örven­dezett Muresan. — Gratulálok ! Az újságíró elpirult. — Nekem? — kérdezte meglepet­ten. — Miért nekem? — Hát csak úgy... — Muresan za­varba jött. — Gondoltam megkérem, adja át neki... — Részemről is — mondta ravasz mosollyal Németh. — És meleg üd­vözletünket. .. Ponta a hamutartó szélén oltogatta cigarettáját, és ez a művelet rendkí­vüli módon lekötötte figyelmét. — Igen... majd legközelebb... — mormogta, majd röviden elmondta, hogyan akarta beugratni az éjszakai telefonáló, és így folytatta: A té­nyek szaporodnak, és azt bizonyít­ják, hogy valaki, vagy valakik bármi áron, de meg akarják kaparintani a virod­lint. Hogy miért, azt egyelőre nem tudjuk. — Pontának igaza lehet — szólt közbe Németh. Gondolj csak a kong­resszusra, Vasile. Szinte holtbiztos, hogy azért támadták meg provokáto­rok a virocilint, mert ezzel alkalmat akartak adni más provokátoroknak, hogy az új gyógyszert megvédjék, és ezzel bizalmunkba férkőzzenek. A szó­széken állt az a két alak is, akik teg­nap vendégül láttak bennünket... — Képzeljék csak el — ugrott fel Muresan és sétálni kezdett a szobi­ban. — Bemegyünk, átnyújtjuk a csok­rokat, leülünk — és máris elkezdik.. gondoljuk meg, ránk nagy szükség van az újvilágban... a pampákon felbuk­kanó ragály számunkra óriási labo­ratórium, nálunk otthon már épkéz­láb járvány sincs... Az egyik a jobb fülünkbe szónokolt, a másik a bal fü­lünkbe. .. csomó tömény szeszt dik­táltak belénk, bizonyára azt hitték, majd berúgunk és mindent aláírunk... Közben az asszonyok is csicseregtek, és méghozzá hány nyelven ! Meg va­gyok győződve arról, hogy a sok be­szédet, a sürgést-forgást jó előre megszervezték. Itattak, etettek, du­máltak, szóhoz sem engedtek jutni.. pokoli dolog volt ! — Azután Muresan tanár úr fel­állt — Németh utánozta Muresan mozdulatait — meghajolt, és azt mondta : „Köszönjük a szíves ven­déglátást, de mi már — jóllaktunk...“ — Magának tehát az a véleménye, Ponta, hogy még sok gondunk, ba­junk lesz a virod­lin miatt? — for­dult Muresan Pontához. — Én azt hiszem — kezdte vonta­tottan Ponta —, hogy nagy adag hi­degvérre, éberségre, bátorságra és egyéb férfiúi tulajdonságokra lesz szükségünk. Az út, amelynek nekivá­gunk igen göröngyös. Idegen földön, ellenséges terület felé vezet... — Pont a fiam, nincs ebben valami túlzás? — kérdezte szeliden Muresan. Az újságíró arcán vérhullám csapott át, összeszorította ajkát, úgy szi­szegte : — Persze. .. egyelőre még nem tu­dom beigazolni azt, amit feltételezek... hogy kik valójában igazi ellenfe­leink. .. — Bocsánatot kérek — Gamara első ízben avatkozott bele a beszélgetés­be. — Manuel Persiraz feljegyzései között találtam valamit, ami kiegé­szítheti feltételezéseidet — fordult Pontához. Ma még nem igen volt al­kalmunk beszélgetni. Néhány odave­tett sorról van szó, ezeket. Manuel bi­zonyára Martinez, Lamps-szal, a gauc­hoval folytatott beszélgetése folya­mán jegyezte fel. Gamara több, apró papírost vett elő. — Itt ezt írja : „Egy ízben, kint a pusztán, a tábor egyik autója robogott el mellettem, utasai németül beszéltek. Máskor előfordult, hogy erős szél fújt a tábor felől és meglehetősen tisztán kivehettem a né­met beszédet. A környékbeliek mond­ták, hogy vérebeiknek is német nevet adtak. .. Nem tetszett nekem a do­log. Mit keresnek a fekete ruhások a mi földünkön? Cabezasban felvetet­tem a dolgot a rendőrségen. Azt mondták hozzak két tanút, és adjam be írásban.. — Végre egy jó nyom ! — kiáltotta Ponta. — Van egy másik le — mondta csendesen Gamara. Perfiraztól nem­csak azt a bizonyos borítékot vették el... zsebeit kiforgatták, nem hagy­tak bennük darabocska papírt sem. Aprópénztárcáját, amelyet a nadrág­­zsebében hordott, ottfelejtették... Én találtam meg... Annak egyik reke­szében autóbuszjegy lapult... Ebből arra következtettem, hogy Manuel va­lószínűleg vasúton ment Cabezasig, onnan autóbusszal — Monegasig. Ez egy falu, hatvan kilométerre Cabe­­zastól, nyolcvan kilométerre Barba­­cenától... Inkább tanya, mint falu... néhány ház ... elhagyatott, gazdasági épületek.. . — Tehát Monegas — mormogta Ponta. A kör legfelső részén. Oda kell mennünk... Előbb azonban ki­pakolok — mondta felélénkülve. El­mondok mindent, amit tudok. De nem itt. — Ponta gyanakodva nézett kö­rül, majd az ágyból egyenesen a szék­hez ugrott, belenyúlt ott heverő nad­rágja zsebébe, és a professzorok felé nyújtotta a kezét. Tenyerén apró, la­pos fémtárgy csillogott. — Ezt az apróságot Muresan pro­fesszor úr szállodai szobájában talál­tam, az egyik szék támlája mögé sze­relve. Finom művű, nagykapacitása magnetofon.. . Belefér mindaz, amit két tudós úriember huszonnégy óra alatt elmond egymásnak. Vagy má­soknak .. . Indiszkrét jószág ! — neve­tett az újságíró a megrökönyödött professzorokon. Bár hallottam már olyan magnetofonokról is, amelyek kétszáz méterről még a suttogást is felveszik... „Attention please ! United Airlines, 620-as számú gép. New York-Caracas, hármas felszállóhely. Kérjük az uta­sokat, fáradjanak a géphez.“ A hármas számú ajtón át harminc­kilenc ember indult a felszállóhely irányába. A harminckilenc utasból ál­ló oszlop közepén a „sárga sziget", így nevezte el az egyik repülőtiszt a tizenkét japán úriemberből álló cso­portot. A tizenkét japán nyomában zsebre vágott kézzel, öt igen marcona kinézésű férfi lépeget, ez az öt férfiú pedig a hatodik mozdulatait, szeme villanását figyeli. Ez a főnökük. És úgy hívják, hogy „a szófogadó Bill". Napsütéses, ragyogó szép idő van. A magas, karcsú, örökké mosolygó stewardess vajas zsemléket, gyümölcs­salátát és konyakot szolgál fel. A ja­pánok főleg a salátának örülnek, az öt marcona férfi pedig a konyaknak. A hallgatag hatodik csak coca-colát iszik, és nem szól egy szót sem, ami­kor emberei megduplázzák a konyak­adagot. Itt fent, a felhők között, sem­mi veszély sem fenyeget. Vajon? — Hatezer láb magasságban repü­lünk — hallatszik a hangszóróból a segédpilóta vidám hangja. — 880 ki­lométerrel óránként. Az idő kitűnő. Továbbra is kellemes repülést kívá­nunk. A gép vezetője és segédje — régi pilóták, a háborút is megjárták, sér­tetlenül. A rádiós kávét tölt három apró csészébe, a magáét felemeli. Good lock ! — sok szerencsét — mondja tréfásan. A többiek nevetnek. Szerencsét ? Ugyan mihez ? — Háború nincs, mi történhet ezzel a szekér­rel ? — hahotázik az első tiszt. Biz­tosabban érzem magam benne, mint odahaza a televízió mellett. Vajon ? Az egyik utas az órájára pillant. Hat óra ötvenkilenc perc — állapít­ja meg, és nagyot ásít. Nem tudja, hogy még egy perc és... — íme — mondta Gamara —, ez az a vár, amelyben biztonságban va­gyunk. Itt nincsenek szivaros urak, és, reméljük, mikrofonok sem. De hol a várkastély úrnője ? — nézett körül, és a kezében lévő csomagokat lerak­ta az asztalra. Ponta örömmel szem­lélte az ízlésesen berendezett lakást. Néhány régi asztalka, komód és ka­rosszék vegyült a modern bútorok közé, a lakás hangulata ettől még bensőségesebbé vált. A falakon fest­mények és rajzok, az asztalokon, áll­ványokon pedig rengeteg könyv. Né­meth szeme egy vastag köteten akadt meg, levette a rekamié párkányáról, és miközben a könyvet Muresan felé nyújtotta, rákacsintott Pontára. A könyvön francia nyelvű cím pompá­zott : „Muresan-Németh : A vírusok élettana“. Ebben a pillanatban jelent meg a konyha ajtajában Annabella. Egyszerű szabású, testhezálló fekete ruhát viselt, erre sok virágos kötény­két kötött. A négy férfi gyönyörköd­ve nézte a kipirult arcú, mosolygó teremtést, aki nagy tálcán hozta a vacsorát. — Ez aztán gyors kiszolgálás­­ — mondta elismerően Gamara. — Hát persze — villogtatta ragyogó fogsorát Annabella. Már hét óra, és azt hiszem sok beszélgetni valónk van. Csak azt szeretném tudni, hova tegyem a vacsorát. Mi van ebben a sok csomagban? — csodálkozott. Ponta és Gamara sietve letakarítot­ták az asztalt. Annabella letette a tálcát, és a professzorok felé fordult. A szobára rátelepedő csöndet Ponta úgy törte meg, hogy előbb megköszö­rülte torkát, azután megszólalt: — Ez itt Annabella Romero, a La Nación munkatársa, az urak pedig... — Valóban ! — lépett előre Mure­san. Valóban olyan, mint egy jótevő tündérke ! — Ó, Muresan professzor úr, ne mondja tovább, mert mindjárt elpi­rulok — kacagott Annabella, és a nyakáig elvörösödött. — Nicsak, ni — mondta tettetett csodálkozással Muresan. Kegyed ugyan honnan tudja, hogy én vagyok az a professzor ? — Ponta... illetve Ponta kollega, sokat mesélt a tanár úr frappáns hu­moráról — nevetett a lány, így az­­­után könnyű volt kitalálni. — Magam és Németh professzor nevében — mondta ünnepélyesen Mu­resan — kijelentem, valóban nagyon örülünk, hogy megismertük. Odahaza sem szoktunk idegen hajlékokba csak úgy berontani, külföldön meg éppen nem. De barátaink barátai a mi ba­rátaink is. Ez a szabály törvényt bont. — Erre a törvénysértésre inni kell ! — mondta Gamara, és az egyik cso­magból üveget vett elő. Francia pezs­gő, jó, régi Cordon Rouge. Az ital gyöngyözve folyt a poharakba. — Igyunk a műveltség, az emberi szel­lem győzelmére ! — szólt Gamara. A poharak összecsendültek, a vacsora víg hangulatban folyt. Ponta csillogó szemekkel nézte a lányt, aki már a desszertet szolgálta fel. — Esküszöm, Annabella asztalán jónai ízesebb minden, mint a vendég­lőkben, ahol a ti hazai ételeitekkel ismerkedtem. — Mi a taktika, Annabella? —kér­dezte Muresan. — Hát egy kicsit ebből, késhegynyit abból — nevetett a lány. — Komolyan mondom — erősködött Ponta — valami boszorkányság van a dologban. A vendéglőben is ettem ebből a piros rákhúsból. Rizzsel ké­szítették el, és azoknak a kis cse­resznyepaprikáknak a levével öntöt­ték­ le. Olyan erős volt, hogy úgy éreztem, apró ördögök tüzes villákkal szurkolják a torkomat. Ugyanaz a rákhús, rizzsel, ecettel és valószínű­leg ugyanazzal a rettentő paprikalé­vel, itt, Annabella asztalán, egyene­sen fenomenális ! — Lássuk csak a receptkönyvet! —­ követelőzött Németh. — Az egész ihlet kérdése — kaca­gott Annabella. Éppen annyira sugal­lat dolga, mint ahogy Ponta is elta­lálta ezt a sajt mellé való fehér bort. Vagy Gamara ezt a vörös bort — mondta elkomolyodva a lány. San Rafaelnek hívják, és az északi terület felső sarkában terem .. . Rövid csend következett, majd Ponta szólalt meg : — Azt hiszem, hozzákezdhetünk — mondta előrehajolva. Először is a bar­­bacenai eset. Annabella három cikket írt róla. Ezeket ismerjük. Mit tartal­mazott a negyedik cikk, ami már nem­­jelenhetett meg ? — A többi között azt, hogy az öt elpusztult gyermek közül éppen a Santana-család ikreinek tetemét ra­bolták el. . — Tehát ikrek voltak — mondta Németh, és elgondolkozva simogatta bajuszát. — Nyilvánvaló, hogy itt nem a szo­kásos járványok egyikéről volt szó — folytatta Annabella. Amikor a főnök kidobta a negyedik barbacenai cik­ket, nekem is, Gamarának is az volt a véleményünk, valami nagystílű ak­ció bonyolódik a kulisszák mögött... — Ez volt a véleménye Manuel Per­­firaznak is — vette át a szót Gamara. Szilárd meggyőződésem, hogy a bár­ba conai ügyet szaglászva fasisztákba botlott. Miért mondom ezt ? Azért, mert amikor Manuel fasiszták nyo­mára bukkant, hirtelen megváltozott. Az egyébként közlékeny, türelmes jó­barát szófukar, ingerlékeny, ideges emberré alakult. Napokra eltűnt, sen­ki sem tudta, merre jár, így viselke­dett az utóbbi hetekben is. Emlék­szem, évekkel ezelőtt ezernyi veszély­­lyel dacolva leleplezte annak a „férfi estnek“ a történetét, amelyet az ideme­nekült nácik rendeztek Otto von Skorzeny, SS-Obergruppenfü­hrer tisz­teletére. Elmondta nekem, hogy Skor­­zeny nyomát követve utazott Cordo­­bán és Mendozán át Tarragoniába, ahol többezer náci tanyázik. Itt ugyan elvesztette Skorzeny nyomát, de meg­állapíthatta, hogy a hitleristák nyíl­tan szervezkednek, saját napilapjuk van, folyóirataik és könyvkereskedé­seik, ahol a Mein Kampfot németül 4*.­­.spanyolul is lehet kapni. (FOLYTATJUK) KRÓNIKA MEGNYÍLT A NAGYBÁNYAI PANORÁMIKUS FILMSZÍNHÁZ Az új főtér közelé­ben lévő Dacia film­színházat joggal ne­vezhetjük Nagybánya egyik legmodernebb épületének, olyan sok­oldalúan alkalmazták itt a korszerűség je­gyeit. Különböző geomet­riai idomok össze­­komponálása érvénye­sült a tervben, a mo­notóniát törő merész képzelet, mely a tö­mörség megőrzésével sugallja a kellemes oldottságot. Ez a de­­korativitás nem öncé­lú, minden formai elemnek, s ezek egy­máshoz való viszonyá­nak­ funkcionális sze­repe van. — Az épület nem­csak méreteivel kelt monumentális hatást,­­ felfogásában monu­mentális. Tervezője Viorel Neaga, egy fia­tal műépítész. Első önálló munkájával bebizonyította, hogy ismeri az egyszerűség titkát. Ugyanaz a har­mónia érvényesült a színekben, mint ami a formák összhangba hozásában. Fekete, fehér, narancs, citromsárga, barna és terakotta, a legtisztább szí­nek, s uralkodóan a tompák. De ezek a színek ragyognak mert élő anyagok — mázas cserép, márvány, fa, plüss — színei, melyek anyagszerűségüknél fogva elűznek minden ridegséget. E­ korszerűség legtöbb jegye rejtett, az épületbe lépők és tartózkodók, még­is épp úgy kellemes benyomásként ér­zékelik, mint az esztétikai élménye­ket. Melyek ezek a kellemes benyomá­sok ? Nincs zsúfoltság. A homlokzat egész hosszát elfoglaló földszinti hall-■ ban külön pénztárakban adják a kö­vetkező előadásra szóló s az elővételi jegyeket. Ötletes és eredeti a ruha­tárnak a be- illetve kijárati előcsar­nok közötti elhelyezése. A ki- és be­jövők forgalma néhány perc alatt bo­nyolódik le. Az emeleti hallba fara­gott fakorlátokkal szegélyezett kettős lépcsősor vezet, itt helyezték el a ká­vét, hűsítőket, édességeket forgalom­­bahozó bárt, a kényelmes fotelekkel övezett alacsony asztalkákat. Maga a terem 800 nézőt fogad be, a széksorokat lépcsőzetesen, amfiteát­­rumszerűen helyezték el. A nézőtér bármelyik pontjáról egyformán jól lehet látni és hallani. A kifogástalan akusztikát szolgálja a vetítővászon mögött elhelyezett különleges fal, az oldalfalak kiugró részei, melyek a hanghullámokat a közönség felé tere­lik, a hangszórók. A terem hőmérséklete minden év­szakban azonos s a levegő friss. Az állandó levegőcserét a mennyezetben és a székek alatt elhelyezett szellőz­­tetőnyílások végzik. Érdekes adat az egy nézőre jutó levegőmennyiség. A­ hazai korszerű mozikban 5—6 köbmé­ter az átlag, a Dacia-ban 9 és fél. A vászon három filmkép-nagyság vetítésére alkalmas, ez magába foglal­­ja a panorámikus vetítési lehetőséget is. Az épület még egy élményt tartogat látogatóinak. A központi hall falait művészi dekoráció fogja díszíteni, a kiállító csarnok pedig állandó képző­művészeti tárlatok színhelye lesz. Íme, hogyan ölt testet ma az, amit szépnek nevezünk és korszerűnek. BANYAI JUDIT ÉLŐ NYULAK ÉS FÁCÁNOK EXPORTRA A Baneasa és az aradi repülőtérről nem mindennapi rakományt szállító repülőgépek indultak útnak Róma, Párizs és több más francia város felé : a gépek nyulakat és fácánokat szál­lítottak. Az új vadászati idény meg­nyitása óta 5000 élő fácánt és 3000 élő nyulat exportáltunk. Visszaérkezett Havannából a román gazdasági kormányküldöttség Szerda délben visszaérkezett a fő­városba az a román gazdasági kor­mányküldöttség, amely Gheorghe Radulescuval, a Minisztertanács al­­elnökével az élen tárgyalásokat folytatott Havannában Románia és Kuba gazdasági, műszaki-tudomá­nyos együttműködésének és koope­­rálásának továbbfejlesztéséről. Érkezéskor a Baneasa repülőtéren jelen voltak : Petre Blajovici, a Mi­nisztertanács alelnöke, Petre Bur­­lacu külügyminiszter-helyettes, Ni­­colae Anghel külkereskedelmi mi­niszter-helyettes, több minisztérium és központi gazdasági intézmény képviselői, külügyminisztériumi fő­­tisztviselők. Jelen volt Omar Morales, Kuba bukaresti ideiglenes ügyvivője. (Agerpres) FOGADÁS ALBÁNIA FELSZABADULÁSÁNAK ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Albánia felszabadulásának 23­ év­fordulója alkalmából Josif Pogace, Albánia NK bukaresti nagykövete szerda este fogadást adott. Részt vettek a következő elvtár­sak : Emil Bodnarac, Grigore Gea­­manu, az Államtanács titkára, Ale­xandru Boaba kőolajipari minisz­ter, Adrian Dimitriu igazságügymi­niszter, Aurel Moga egészségügyi és népjóléti miniszter, Vasile Vlad, az RKP KB osztályvezetője, George Macovescu első külügyminiszter­helyettes, az RKP KB több tagja, központi intézmények és társadalmi szervezetek vezetői, tábornokok és törzstisztek, tudományos és kulturá­lis személyiségek, újságírók. Jelen voltak Bukarestben akkredi­tált diplomáciai képviseletek veze­tői és a diplomáciai testület más tag­jai. (Agerpres) Jugoszlávia SZSZK nemzeti ünnepe alkalmából A jugoszláv nagykövet rádió- és televízióbeszéde Jugoszlávia Szocialista Szövetségi Köztársaság nemzeti ünnepe alkal­mából Jaksa Petrics, Jugoszlávia bukaresti nagykövete szerda este beszédet mondott a román rádióban és televízióban. (Agerpres) 3. oldal TÁVIRAT Corneliu Mánescu, Románia Szo­cialista Köztársaság külügyminisz­tere üdvözlő táviratot küldött Nur Ahmad Etemadi úrnak abból az al­kalomból, hogy kinevezték Afga­nisztán miniszterelnökévé és kül­ügyminiszterévé. Corneliu Mánescu táviratában sikert kíván Nur Ah­mad Etemadinak a rábízott felelős­ségteljes hivatás betöltéséhez. C­I­L Rimnicu Vilcea faipari kombinát az 1954. évi 134 sz. törvényerejű rendelet értel­mében a Brassó tartományi állami mezőgazdasági vállalatoktól, me­zőgazdasági termelőszövetkezetektől és magánszemélyektől DIÓFA RÖNKÖT VÁSÁROL AZ ALÁBBI ÁRON: — A minőség 1500 lej köbméterenként — B minőség 1300 lej „ — C minőség 1100 lej „ — gatter-minőség 420 lej „ Szeben Fogaras és Sepsi rajonban alkalmazunk felvásárló-átvevő alkalmazottakat, 25—30 köbméter diófarönk norma mellett 1500 lej havi kereset biztosításával és a kiutazási költségek fedezésével. Az érdekelt személyek forduljanak a vállalathoz, amelynek szék­helye : CIL Rm. Vilcea, str. Spiru Haret nr. 10, raion Rm. Vilcea, regiunea Arges

Next