Előre, 1968. február (22. évfolyam, 6295-6319. szám)

1968-02-01 / 6295. szám

ELŐRE 2. oldal EZ IS VÉGZET ? (Folytatás az 1. oldalról) rendszeresített kategóriája. Hogy milyen szomorú s milyen következményekhez vezet az általánosítás, azt lesújtóan igazolják, az olyan osztályok, vagy éppen iskolák, ahol mondjuk , a lányok általában jó tanulók, a fiúk pedig rosszak. Ahol előfordul , hogy amikor a KISZ-be kell felvételre jelölni,kiderül, hogy csak lányokat lehet, mert a fiúk „nem tanultak", a fiúk „engedetlenek", „vásottak" ; ahol ez előfordul, hogy a tanár ilyen általánosításkor nem döbben rá : ő a hibás és nem a „fiúk", vagy „a lányok", vagy a „felszegiek", vagy „az alszegiek" — nos, ott az ember már mindenre fel van készülve, és nem hajlandó semmiben sem igazat adni a nevelőnek ; esetleg még ott sem, ahol kellene. Mert micsoda megalkuvó szellem kell hozzá, micsoda gyáva elfogultság, vagy alattomos kényel,.messég„ hogy.,beleitei,páj.ék ilysto... ^megkülönböztetésekbe, sőt, még igazolást, elméleteket is gyártson az alátámasztásokra I ......„.,, ■Sók nagy ember életrajzát szók- '• ' tam a ’f'iqi'm .orra.' alá'dörzsölni.'“ Nézd meg,. Körösi „Csorna Sándort, beadták az iskolába s többet feléje' sei''méritek “ főért, _ áe'. — '!félét:,T hétnék a gyerekek —, ott volt a Kollégium. A közösség. Amely erősebb, is: lehet,,mint ,ti .$20fő:vagy , a tanár. Többet adhat és szigorúbban büntet. Egy időben rengeteget beszéltünk arról, hogy a tanár, a tanító első feladata : az osztályt, az iskolát otthont jelentő közösséggé formálni, amelyben egyforma erkölcsi biztonságban érezhesse magát minden gyerek, akárhogy van „eleresztve fgatulról". De sokfélé csak hallott, írott, olvasott és ma- 1.Q.frg- ismételt malaszt maradt ez.A közösség — nem elavult jelszó. ..Sokfajta modern idegbetegség, neuraszténia alapja éppen az, hogy az egyén nem kapcsolódik be semmiféle közösségbe. Az egész osztálynak és a tanároknak egy,„közösséget kell alkotniok — még a „rossz" tanulóknak, az „elhanyagolt" gyerekeknek is. Az iskola nem lehet az „igyekvők" és a hálás nevelők, esetleg a skatulyából kivett lányok és tanárnőik klubja, amelyből ki vannak rekesztve a„vásott fiúk", akiket "isak- ,sóhajtozva lehet elviselni. Ha ezt a közösséget megteremti a nevelő, hihetetlenül könnyű dolga van. Ha nem , kiteheti a lelkét, úgysem tud minden egyes gyerekért külön megharcolni. Mert van nevelő, aki ezt is megpróbálja, felőrli az életét és beleroppan. Tisztelem, együttérzek vele — csak egyetérteni nem tudok. Mert az ilyen vállalkozás — amely a közösség erejét kikapcsolva akar ekkora eredményt elérni, éppen olyan, mintha cselekedeteinkből az érzelmek segítségéről akarnánk lemondani. Azt mondhatná valaki, miért nem a tanügyi újságban írnak ilyesmiről ? Azért, mert a tanügy nem „szakterület". Mindenkit érint, akinek van gyereke, s akinek nincs. S azokat a szülőket is érinti az „elhanyagolt" gyerekek sorsa, akik maguk ugyan foglalkoznak az övéikkel. Mert gyerekeik az életben megint összetalálkoznak az „elhanyagoltakkal", ők lesznek a partnereik, munkatársaik, „kortársaik". Nem szabadulnak tőlük úgysem. S azok, ha igazságtalanul is, de valahogy bosszút állnak. A közösségért érzett mai felelősség — egyéni jövőnk biztosítása. Ne vegyünk ezért könnyen semmit. Ne csak akkor sóhajtsunk keserűen, ha a „saját" gyerekkel, vagy a „kedvenc" tanulóval van valami baj. Nemcsak az elvont erkölcsi filozófia terén, de gyakorlatban is találkozni fogunk mi,, mindazzal — vagy a gyerekeink, ami ma állítólag „sajnos, nem ránk tartozik”. 170000 NŐ BLÚZT KERES Rettenetes álmom volt. Úgy volt, hogy kineveztek a kolozsvári Someiul kötöttárugyár igazgatójának. Nem értettem, hogy miért pontosan engem szemeltek ki erre a felelősségteljes állásra, mikor én semmit sem értek a kötöttáruhoz, azon kívül, hogy ilyen holmit én is hordok. De senki nem magyarázta meg nekem a kinevezés okát, célját — amint az az emberrel álmában történni szokott. Egy szép napon aztán elfoglaltam az igazgatói széket és vártam, hogy mi történik. Megszólalt az egyik telefon ! — Igazgató elvtárs kellene nekem egy kötött blúz. — Mi sem egyszerűbb. Vásárolja meg kereskedelmi egységeinkben a Somesul kötöttárugyár kiváló minőségű termékeit — válaszoltam a helyzet magaslatán, mert nem akartam igazgatói karrieremet azzal kezdeni, hogy protekciósan juttatok valakinek egy kötött blúzt. — De igazgató elvtárs — érvelt tovább az egyszerre érdessé vált női hang — hol él ön ? Az üzletekben mindent lehet kapni, csak Somesul gyártotta kötött blúzt nem ! — Azonnal intézkedem — mondottam gyorsan és letettem a hallgatót. De nem volt időm felemelkedni az Íróasztal mellől, amikor újból berregni kezdett a telefon csengője. A beszélgetés végeztével nekiindultam volna utánanézni, hogy mi is történt tulajdonképpen, de nem voltam képes elmozdulni a telefon mellől. Egyszerre kettő, három is csengett, berregett, üvöltött, én csak dadogtam, a hátamon folyt az izzadság, a végén már csak igazolni próbáltam magam, hogy, kérem én nem vagyok a hibás, engem csak most neveztek ki, még nem volt időm intézkedni, de megpróbálom, de utánanézek, de kérem, legyenek egy kis türelemmel, segítség!... S erre felébredtem. Az éjjeli szekrényen ott feküdt nyitva a jegyzetfüzetem, amit elalvás előtt olvasgattam. Szemem a következő feljegyzésre esett: „a kolozsvári Somesul kötöttárugyár 170 000 darab kötöttárucikkel maradt adós 1967-ben a kereskedelemnek. A vásárlók hiába keresik az üzletekben a gyár közismert és előszeretettel vásárolt termékeit...“ Megnyugodva sóhajtottam fel: milyen jó, hogy nem én vagyok a kolozsvári Somesul kötöttárugyár igazgatója ! Ha nekem ilyen lidércnyomásom volt, milyen álma lehet nekim ... Baktai Etelka A CEC SZEMÉLYGÉPKOCSI NYEREMÉNYEINEK TÁBLÁZATA —AZ 1967 IV. NEGYEDÉVI HÚZÁS — Mindazok a betétkönyvtulajdonosok, ,solás napjától számított 30 napon benkik kisorsolt számú takarékkönyvüklül nem jelentkeznek, a nyereményt, két személygépkocsit nyertek s a sor- pénzben kapják meg (a személygépkocsi értékét, amelyből levonják az 5000 lejes részvételi összeget). S A betét- I « B A betét- «8 A betét- «8 A betét■5« könyv I -j g könyv -g « könyv ~ könyv “ száma» I fc. “» száma i. w száma u. ~n száma EGY-EGY 46 719—217—446 114 716—1—5056 175 747—1—2833 FIAT 1800 47 717—171—535 115 708—209—446 176 760—206—4155 ______________________________ 48 704—516—30 116 719—205—261 177 766—1—5737 49 750—1—5972 117 704—1—448 178 762—210—4223 1 734—259—54 50 717—1—17413 118 741—201—4539 179 735—1—5926 2 709—1—10641 51 710—1—4027 119 718—409—28 180 734—1—44*1 3 3 709—208—657 52 736—1—13486 120 714—1—1727 181 702—1—10842 4 743—1—17583 53 748—1—1680 121 756—1—1622 182 727—137—1259 5 715—1—27128 54 764—1—5569 122 736—1—6846 183 709—1—4763 6 * 706—149—10 55 760—202—5281 123 736—212—6348 184 709—201—285 7 732—1—3998 56 759—1—27653 124 712—205—1027 185 721—4156 8 753—1—781 57 759—1—45800 . 125 "...760—201—4431 186 743—1—5059 9 750—1—5808 58 734—103—13642 126 759—1-20533 187 743—208—2003 10 764—206—1199 59 760—1—325 127 7®—1—42176 188 701—203—1401 11 766—1—11837 60 760—206—6710 128 734—103—7813 igg 715—1—13053 ___________________________766-1—8862 129 4 738-103-^4924 190 718—1—352 62 762—201—5032 130 760—113—229 igg 706—102—768 EGY-EGY ba 731—106—4021 131 782—207—6353 ,62 716—1—3695 ' vnTrA 64 761-205-10123 132 762-1-10380 193 708-1-3193 VOLGA -65 761-208—3932 133 731-103-10151 701-271-75 —----------------------------------— ___________________________ 134 761—205—3326 195 701—201—959 12 r n&n 1 fi 1 ca 135" 750—66—288 10e 741—201—3979 17 *40—18—164 » EGY-EGY iy15 701 i unc 13 716—209—469 ~~ * „ *------------------------------------------ 197 731—1—1188 FIAT 850 _ 198 712-621-18 ---------------------------------------------------------------------- EGY-EGY 199 756—1—990 EGY-EGY DAUPHINE GORDINI 200 736—1—5466 RENAULT 1666 735—1—2382 _________________ 201 736—212—5805 67 703—522—213 202 712—205—299 -----------*------------------------------ 68 702—1—7699 136 746—1—1140 203 760—201—3817 14 743—1—16876 69 733—201—3957 137 703—201—185 204 759—1—19292 15 719—201—30 70 752—202—1651 138 728—201—778 205 759—1—41482 16 736—212—6268 71 709—1—21751 139 752—1—8203 206 734—103—6531 17 762—201—7252 72 724—104—7253 140 709—1—13298 207 738—103—3572 73 723—135—241 141 709—217—96 208 760—1—19184 ■---------------------------------------- 74 743—1—18963 142 745—205—616 209 762—207—5835 ' EGY-EGY 15 760—204—80 143 743—1—12012 210 762—1—9719 76 715—1—6566 144 755—202—293 211 731—103—9399 (WARSAW A 77 715—1—28421 145 754—201—80 212 761—205—1186 ___________________ 78 732—204—501 146 715—1—20665 213 761—208—13665 79 A 711—102—2539 147 754—1—1405 214 735—1—1981 18 702—1—5722 88 753—1—347 148 732—1—7903 215 703—423—37 199 743—1—17246 81 720— 625—21 149 716—1—10635 216 702—1—7401 200 715—1—26121 8, 719—203—2362 150 723—209—198 217 733—201—3657 21 754—203—826 83 757—1—177 151 719—207—266 218 752—202—1470 22 702—206—166 84 730—201—519 152 717—171—729 219 709—1—21577 23 711—102—2275 85 706—201—935 153 704—523—330 220 724—104—7087 24 741—1—1163 86 749—1—737 154 750—1—6361 221 723—134—217 25 736—1—14115 87 710—204—476 155 717—1—7727 222 743—1—18824 26 764—1—1668 88 736—212—1847 156 710—201—55 223 726—902—32 27 759—1—13181 89 747—1—1507 157 736—1—13788 224 715—1—6026 28 734—103—23770 737—110—66 158 748—1—1926 225 715—1—28257 29 760—207—4018 91 759—1—13007 159 764—1—5833 226 732—204—287 30 766—1—3322 92 759—1—38725 160 765—1—712 227 711—102—2266 _______________ 93 764—202—1674 161 759—1—27999 228 713—714—1364 763—201—1841 162 759—1—45974 229 723—211—162 EGY-EGY gg 760—1—16758 163 734—103—13840 230 719—203—1970 SKODA 1900 M.B. ge 762—207—1866 164 760—1—1384 231 722—201—260 _____________________________ 97 762—1—5761 ,63 760—205—6915 232 730—201—70 98 731—103—4176 166 766—1—9154 233 706—201—747 31 746—1—1585 99 731—111—2410 1R7 762—201—5314 234 749—1—349 32 734—207—354 100 761—208—10997 1RÓ 731—106—4542 235 710—204—190 33 728—201—441 101 735—1—6435 ,»q 761—205—10341 236 736—212—1202 34 752-1-7836 102 734—1—4945 ,70 727-235-1135 237 747-1-1189 35 709—1—13017 103 702—1—11352 238 764—208—2785 36 709—216—737 104 727—137—2146 —t------------------;-------------------- 239 759—1—12440 37 745—205—420 105 709—1—6224 vr-Y FGY 240 759—1—38505 38 743—1—11756 106 709—202—464 241 764—202—1394 39 742—208—27 107 706—1—424 TRABANT 601 242 763—201—1545 40 721—210—37 108 743—1—6208 _________________________— 243 760—1—16511 41 715—1—20335 109 743—209—432 £ , i ' . - - - 244 769—207^1323 42 754—1—959 110 701—203—1952 171 -4 745—2—1629 245 762—1—5328 43 732—1—7620 111 715—1—14146 172-77 . . „72i^|g2—20 24» - HM—.103-^3544. 44 716—1—10446 112 718—1—1365 173 ' - 268—357" ,. —M7..2.: t;7Sl—111—2061 45 723—1—1778 113 706—102—1656 174 » 1- ■/■■■ ■ 741—W420U1 —'JL'.. 248 ;. . ,761—208—10772 KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Rokonaim, barátaim, sajnos (gey) kezdetlegesen vannak énesszervezve. Az ország különböző helyein laknak, a munka mezejének más-más szögleteiben ásnak, vetnek, gyorklalnak és kaszálnak. Nem ritka az az eset sem, hogy egyik barátom elültet húsz tő salátát a munka mezején, azután jön a másik barátom — és a nemes kezdeményezésről mit sem tudva — a zöld palántákat kigyomlálja... Ez a lelkes de kissé anarchikus közösség ott tart, hogy tagjai sem ismerik egymást. Mazsola Ernő barátom például nem is sejti, ki lehet a keresztapám nagyobbik fia. Dudás Daninak fogalma sincs Flótás Flórián létezéséről, holott Flórián nem más, mint: Kucug Balázs sógora! Ez a kicsi, de annál megfoghatatlanabb közösség viszont év elején — egymástól függetlenül — körlevelekkel keres föl, beszámolókat kér és eredményeim, megvalósításaim, céljaim, autóim, kpportdjaim ,és e szőnyégeim felől érdeklődik. Az ellentmondó átiratok a legkülönbözőbb kérdéseket tartalmazzák; az egyik rubrika kérdése például az, hogy miért gyűjtök tücsköt és bogdarat, míg, a másik rubrikába be kell írnom: miért nem gyűjtök, joköbb tücsököt és bogarat. ,,,, A körlevelek áttanulmányozása“ után reájöttem, hogy sürgősen egységesítenem kell g.kéj'^csekéh’és d válasszal együtt a világ’ 'fidomásgrjh. kell hoznom őket. ’ Ezért a kapumra kiakasztottam ,egytáblácskát, hogy a ház „leltár, flruptt, zárva" van, majd 'hozzákezdtem az immár egységes kérdőív kitöltéséhez. Az első kérdés — melyet egyik nagynéném tett föl — az iránt érdeklődött : miért nem írok? Ezt a rubrikát így töltöttem ki: az írásban — írásaim i s akadályoznak, és ha nem írnék, bizonyára" azonnal tudnék írni, legalábbis ez a benyomásom. A továbbiakban csak a kérdést, és a feleletet közlöm----ugyanis nincs időm hosszadalmaskodásra, mert el vállaltam, egy absztrakt vers sürgős elolvasását és megffejtését. 2) Mit írok? Ezt-,azt , ami van. Néha szatírát is, olyan emberekről, akik a kritikusok véleménye szerint nincsenek, ebben a kigúnyolt egyének is tökéletesen egyetértenek a bírálókkal. 31 Mennyit keresek az írásaimmal évi átlagban? Kilencmillió hatszázhetvenötezer kétszáznegyvennégy és fél polturát. (A számot természetesért ",kopásból írtam, de egy főkönyvelő ta. ’dácsa alapján. Az összeget, írt.fl. főkönyvelő szerint TM., 11 végén lévő félpoltura teszi valószínűvé. Felél ugyanis senkise szokott lódítani) 4) Véra-te villájd? Erídízig''-villám van,‘tizenegysélgész Véra’háromnegyed dá-i rab. Lakóvillám nincs : ,egy kastélyttartok, fönn, egy^fél,. kísértettel, aki happol Irjovellaír^, éjfélkor pedig. Jiálam’‘kisért, félnwnávd.......... 5) , Háiny öltönye van? A kísértetnek!!^ j^vén félnormás — egy fél lepedője van. Nekem húsz'egész négytized öltönyöm várt", áztátóm lévő királyapalástokat néha'szármítva::, '■ 1 ■ • 6) Milyen villamos' berendeléseket használ!?' Trolibuszt. 7) Mit olvasott legutoljára ? Tojásokat. Húszat adtak, de olvasás után r.sjk tizenkilencnek bizonyult. 8) Meg volt-e vele elégedve?' Egyáltalán nem. Emberi mivoltomból kivetkőzve veszekedtem az elárusítóval. 9) Érezte-e, hogy az olvasás révén Ön gazdagodik? Sajnos, gazdagabb nem lettem, de közelebb jutottam az igazsághoz. •10) Fogyaszt-e alkoholt? Nem fogyasztom, hanem iszom. De aközben az alkohol nem fogy, mert pillanatok alatt újabb és több üveget raknak a polcokra. 11) Helyesli-e az alkoholfogyasztást? Nem helyeslem. De az előbbiek után teljességgel lehetetlennek tartom, hogy elfogyjon. 12) Szereti-e a természetet? Igen. Állandóan hangsúlyozom, hogy imádon fölötteseim természetét. 13) Ismeri-e, és elmegy-e oda pihenni ? Egyáltalán nem ismerem : vámomra ezek a kiszámíthatatlan rejtelmek. Pihenni egy ízben próbáltam a közelben , mégpedig úgy, hogy végigfeküdtem az íróasztalon és elaludtam. Mire bejött az aligazgató, goltálfát Csapott és azt kiabálta: én még nem tudom, milyen az ő természe is. 14) Védi-e ön a ritka növényeket, ■állatokat, madarakat? Állandóan védem, de hiába. Mert vagy nincs kivel szemben védetti, vagy úgyis kipusztítják a ritka növényeket, állatokat, madarakat. S ha eközben is védem ,,,pW, "ráadásul eltángálnak. '‘151‘"Tett-e ön barlangban? Jártam: - Sanepidnél, a Lakás-karbantartási-llalatnál, a magnetofon javító kisipari szövetkezetnél és absztrakt képkiállításon. Az Utóbbi barlangban annyira eltévedtem, hogy egy lilára mozgált bádogon át akartam kibújni. 16) Van-e turista fölszerelése? Turista fölszereléseim a következők: turista notesz, turista naptár, turista kávéfőző, turista kávépótló, turista kolbász, turista ágy, turista kálóma, turista tanácsadó elalvás előttre, valamint egy képes levelezőlap (Koppenhágából) 17) Használ-e alpinista kötelet? Használok, ruhaszárításra. Úgy döntöttem, hogy a tízezredik kérdőív kitöltése előtt oldom le a kötelet és használom tragikusabb célokra... 18) Mi volt ön 1961 január másodikán ? Elsején — valószínűleg — a korhely leves után is forgott velem a világ. De másodikán már ember voltam. 19) Mi volt ön 1961 január harmadikán? Szintén ember, de feltehetően egy nappal idősebb. 20) Mi az ön vagyoni állapota ? Tudomásom szerint egy országgal rendelkezem, de ezen a réven, mint ember állampolgár igényt tartok az egész világmindenségre. 21) Ön mivel szórakozik? Kérdőívek pontos és lelkiismeretes kitöltésével szoktam szórakozni, de ez a nemes szenvedély éveim múlásával mindinkább veszít érdekességéből, sőt lassan aláaknázza egészségemet. A végső esetre — a tízezredikre — tartogatom a fönt kifeszített és említett kötetet. Egyébként jelen kérdőív előtt már kétezerötszáznegyvennégy és fél kérdőívet töltöttem ki Úgy vélem, ennek abbahagyása , a hosszú élet titka. Azt is tudom, hogy ismerőseim, barátaim nálam sokkal hanyagabbá, pontatlanabbá, tévesebben vagy hamisabban szokták elvégezni ezt a műveletet. A fentiekért az erkölcsi felelősség teljes súlyát vállalja TÜCSÖK ÉS BOGÁR 1968. FEBR. 1. CSÜTÖRTÖK m^m mn m um.... i'H'i'irr ~l AZ EGÉSZSÉGVÉDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEIRŐL (Folytatás az 1. oldalról) Karestben 1500 ágyas klinikai komplexum épül egészségvédelmi, egyben azonban oktatási és kutatási célokra. Az ország új közigazgatási-területi beosztásának megfelelően a távlati tervek gondoskodnak arról, hogy új egészségügyi létesítmények épüljenek ki az összes megyékben, a kórházi ágyak száma mindenütt arányban álljon az orvosi ellátás reális szükségleteivel. Az új kórházak telepítésénél szem előtt tartjuk,,hogy azok minél elérhetőbbek legyenek a lakosság számára, megfelelő káderejkkel és felszereléssel rendelkezzenek, s így technikailag alegmagasabb fokon oldhassák meg a rájuk háruló feladatokat. Az egészségvédelmi egységeket úgy kívánjuk fejleszteni, hogy az ország egész területén biztosítsuk a szakszerű orvosi ellátást. Azon munkálkodunk, hogy minden megyeszékhelyen körülbelül 500 ágyas, jól felszerelt, — szakorvosi személyzettel, poliklinikával, illetve más járóbeteg-szolgálatokkal ellátott — kórház működjék. A megyeszékhelyeken kívül természetesen nem feledkezünk meg a többi municipiumról, a megye más városairól sem, gondoskodni fogunk arról, hogy mindenütt 300 ágyas, sőt szükség esetén 600 ágyas kórház működjék majd. Mint látjuk, különleges súlyt helyezünk a modern típusú egészségügyi egységek fejlesztésére. A kórháznak — elképzelésünk szerint — olyan erős egészségvédelmi központnak kell lennie, amely magas színvonalú és sokrétű orvosi ellátást biztosít és megoldja az adott területegységen belül felvetődő összes egészségvédelmi problémákat. A hozzátartozó poliklinikával és kiskórházakkal együtt el kell látnia az egészségvédelmet az összes közösségek (vállalat, intézmény, iskola), sőt a család szintjén is. Egyidejűleg továbbképző központ kell hogy legyen a felső- vagy középfokú képesítésű káderek számára. A kórháznak egészében véve az a feladata, hogy megelőzze a betegségek jelentkezését a közösségekben, beleértve a családot is, ránevelje az embereket arra, hogy a betegség első jeleinek a mutatkozásakor azonnal forduljanak orvoshoz. A kórház már rég nem olyan intézmény, ahova a beteg csak a kór előrehaladott állapotában kerül be. A szervezet finom működési rendellenességeinek észleléséhez az orvosi személyzetnek sokkal nagyobb fokú éleslátása szükséges, ami megfelelő ellátmány, felszerelés nélkül elképzelhetetlen. Az orvostudomány még nemrégiben főleg csak az orvos érzékszerveire bízta magát : szemére, hallására, tapintására. Az utóbbi ötven esztendőben azonban ez már elégtelennek bizonyult, a készülékek — laboratóriumi felszerelés, radiológiai berendezés, az elektrokardiográf, az elektroencefalográf stb. — ma már nélkülözhetetlenek a kórmegállapításhoz, különösképpen abetegség kezdeti szakaszában, amikor tudvalevőleg megvannak a teljes gyógyulás kilátásai. Következésképpen, a jövő kórházának — hazánkban pedig ilyen kórházakat létesítünk — olyan nagyüzemi, sokoldalú létesítményeknek kell lenniük, amelyeket ma még nem is tudunk eléggé körvonalazni. A belgyógyász vagy a sebész sok esetben egyedül nem is tudja megállapítani a diagnózist, előírni a kezelést. Néha a legkülönbözőbb képzettségű szakemberek egész seregét — laboratóriumi orvosokat, kémikusokat, biokémikusokat, fiziológusokat, elektronikus mérnököket, fizikusokat, farmakológusokat, pszichológusokat stb. — kell igénybe vennie. Érthető tehát, hogy a napjainkban létesülő kórházakban különleges helyet kapnak a laboratóriumi és a funkcionális kutatási szolgálatok. Az új kórházakban egyébként ezek egyaránt ellátják a beutalt és a poliklinikai betegeket. Ezzel nemcsak a rendelkezésükre álló készülékeket tudják kihasználni a lehető legésszerűbben és a leggazdaságosabban, de növelik az emberek bizalmát a poliklinikai orvosi ellátásban, így aztán a betegek csak akkor kérnek kórházi beutalást, amikor erre orvosi szakvélemény szerint feltétlenül szükség van kórmegállapítás, illetve kezelés céljából. Nem is szólva arról, hogy ha az egyszerű esetek nem kerülnek kórházi beutalásra, a kórház több rászoruló beteget szolgálhat ki, ami a gazdaságosság szemporttjából kétségtelenül nem mellékes, a járóbeteg-szolgálatok szélesebb körű felhasználása nyomán kevesebb ember kerül ki ideiglenesen a termelésből, kevesebbnek kell elhagynia otthonát, ami nem elhanyagolandó lélektani tényező a könnyebb bántalmak gyógyításában. A kórházi és poliklinikai laboratóriumok összevonása már hosszabb ideje megkezdődött a meglevő egészségügyi létesítményekben is. Ott, ahol ez nem lehetséges, a poliklinikai laboratóriumoknak biztosítottuk a feltételeket a pontos kórmegállapításhoz. Külön hangsúlyozni kívánjuk ezt a körülményt, mert minden felvilágosító munkánk ellenére az emberek sokszor azt hiszik, hogy a járóbetegszolgálati vizsgálat gyengébb a kórházi vizsgálatnál és beutalást kérnek olyan bántalmak esetén is, amelyek, mint már említettük, a járóbetegszolgálatokon is tökéletesen gyógyíthatók. Az egészségügyi ellátás további javításához természetesen az állampolgárok megértésére és segítőkészségére is szükség van. Noha a legtöbb poliklinika előjegyzéssel — sok helyen ez Telefonon történik — dolgozik, a betegek sokszor nem jelentkeznek a kijelölt időben, így aztán a poliklinikák bizonyos órákban zsúfoltak, máskor pedig konganak az ürességtől, ami pedig csak munkájuk rovására mehet. Gyakran előfordul, hogy ugyanaz a beteg több orvossal vizsgáltatja meg magát, mert az elsőhöz nem volt bizalma, vagy indokolatlanul különböző analíziseket kér. Előfordul, hogy olyan betegek hívják házhoz az orvost, akik maguk is elmehettek volna a kórházba vagy a poliklinikára. Mindez természetesen megterheli az egészségvédelmi egységek munkáját, mindenekelőtt a betegek rovására megy, hiszen éppen akkor kell nélkülözniük a szakorvosi segítséget, amikor a legnagyobb szükségük van rá. Az embereknek tehát jobban együtt kell működniük az egészségügyi intézményekkel saját egészségük érdekében. Meggyőződésünk, hogy az egészségvédelem is lépést tart egész nemzetgazdaságunk fejlődésével és korszerűsödésével. Milyen intézkedések történtek vagy történnek a továbbiakban az ügyvitel leegyszerűsítésére, a felesleges bürokrácia megszüntetésére, milyen kilátások vannak a különböző orvosi-egészségügyi egységek viszonylatában mutatkozó párhuzamosságok és átfedések felszámolására. — A különböző típusú egészségvédelmi egységek széles körű kiépítése, ezek ésszerű és harmonikus területi megoszlása, korszerű műszaki ellátása, a káderek állandó és magas színvonalú továbbképzése megteremtette a feltételeket ahhoz, hogy a közegészségügy terén is megvalósítsuk a Román Kommunista Párt Országos Konferenciájának dokumentumaiban hangsúlyozott feladatot , a munka minőségének szüntelen javítását. Kétségtelen, hogy a lakosság egészségvédelmének is lépést kell tartania egész gazdaságunk felfelé ívelő fejlődésével és korszerűsödésével. Következésképpen az orvostudomány összes területein fel kell használni a korszerű tudomány és a műszaki haladás vívmányait, állandóan tökéletesíteni kell a munka tudományos szervezését. Az egészségügyi egységek fejlesztésével és felszerelésével párhuzamosan gyors ütemben folytatjuk a káderek magas szintű specializálását, hogy a legnagyobb hatékonysággal használhassák a rendelkezésükre álló készülékeket, sikerrel gyógyíthassanak a szemsebészet, a szív- és véredénysebészet, az idegsebészet, a fülsebészet, a vérbetegségek stb. területéhez tartozó bántalmakat is. Elismerjük a tudományos kutatás jelentőségét az egészségügyi viszonyok javítása terén s ebből kiindulva tudományos kutatóintézeteket és központokat létesítettünk azzal a feladattal, hogy technikai és módszertani szempontból az Egészségügyi Minisztérium segítségére legyenek. A román orvostudományi kutatómunka csaknem egy évszázaddal ezelőtt született és nemzetközileg elismert eredményekkel gyarapította az egyetemes orvostudomány tárházát. Folytatnunk kell ezeket az értékes hagyományokat, egyidejűleg pedig művelnünk kell az elméleti kutatómunka újabb területeit is. Erőfeszítéseinket azonban az orvosi tevékenység hatékonyabbá tétele szempontjából döntő területekre összpontosítjuk. Minthogy az orvostudományok területén is jelentkezett a kutatási erők és az anyagi alap szétforgácsolódása, azonnali követelményként meg kell valósítanunk e munkaterület egységes vezetését és irányítását, a kutatási erők összpontosítását. Véleményünk szerint ezzel az intézeti tudományos kutatómunka hozzákapcsolódik aközegészségügy égető problémáinak megoldásához, anyagi lehetőségeink gyarapításához, az ország gazdasági és társadalmi fejlődési követelményeinek kielégítéséhez. Úgy véljük, meg kell szüntetni az orvosi ellátási hálózat káderállományának jelenlegi szétforgácsoltságát. Ma ugyanis még számos szűk profilú, részben gyenge hatékonyságú kisebb egység működik, ami rovására megy a létfontosságú specialitásoknak, akadályozza azt, hogy kialakuljon a szakorvosok ésszerű, az orvosi ellátás reális szükségleteinek megfelelő elosztása. A kutatási egységekben viszont — függetlenül attól, hogy az Akadémia kutatóintézeteiről, az orvosi felsőoktatás katedráiról, avagy az egyetem utáni képzés hálózatáról van szó — a szűkebb körű specializálódás célszerűbb. Itt kell megemlítenünk, hogy igyekszünk mentesíteni az orvosokat bizonyos adminisztratív és a hivatásukkal csak félig-meddig összefüggő teendőktől, olyan munkáktól, amelyek nem követelnek feltétlenül felsőfokú képzettséget. Ezt nagyobb számú, jól felkészült középkáderek és segédszemélyzet nevelésével kívánjuk megvalósítani. Sietek leszögezni, hogy az orvosi etika és a szakmai felelősség erősítése jelentős szerepet tölt be az orvosiegészségügyi káderek munkájában és magatartásában. Az orvosi személyzet munkája már természeténél és hivatásánál fogva is operatív és hathatós kell hogy legyen. A bürokráciának tehát nincs helye az orvoskáderek tevékenységében. Következésképpen az ügyvitel leegyszerűsítése és a bürokrácia felszámolása egyik fő törekvésünk marad. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy a pontos kórmegállapításhoz és a beteg egészségi állapotának alakulásához feltétlenül szükséges adatok feljegyzését, a demográfiai fejlődés és a megbetegedések általános jelenségeinek regisztrálását nem tartom bürokráciának. Ha azonban bármely egészségügyi egységben az orvosi-egészségügyi személyzet körében túlteng a nyilvántartási munka, sok a formalitás, ez kétségtelenül a beteg gondozásának rovására megy, súlyos hiányosság, eltérés az illető kádergár tulajdonképpeni feladataitól, sőt létjogosultságukat is kérdésessé teszi. Az orvosnak, amikor a beteggel, a betegséggel van a dolga, mindenekelőtt az esetet kell nyomon követnie. Igyekeznie kell minél gyorsabban megállapítani a diagnózist és beindítani a kezelést. A beteg nem vesztegethet időt amiatt, hogy indokolatlanul egyik egységből a másikba küldözgetik. A párt- és államvezetőség útmutatásainak megfelelően e téren is tettünk lépéseket, gondoskodtunk az alkalmazási formaságok leegyszerűsítéséről, arról, hogy az emberek az eddigieknél egyszerűbben és könnyebben megkapják a gyermekek bölcsődébe, napközi otthonba adásához, házasságkötéshez stb. szükséges egészségügyi bizonyítványokat. A területi egységek megfelelő útmutatásokat kaptak, ezenkívül pedig intézkedéseken dolgozunk az orvosi ellátásban mutatkozó párhuzamosságok megszüntetésére. A könnyebb megértés kedvéért egyetlen példát szeretnénk említeni : a poliklinikákon a beteg a legtöbb esetben figyelmes orvosi vizsgálaton esik át, ha szükségesnek mutatkozik, a kórmegállapításhoz röntgen vizsgálatot, funkcionális vizsgálatokat, laboratóriumi elemzést stb. írnak elő. Az eredmények felkerülnek a beteg űrlapjára, de kórházba utalás esetén rendszerint nem kerülnek felhasználásra. A beteg ismét átmegy ugyanazokon a vizsgálatokon. Bár az elv az volt, hogy a vizsgálatok pontosságát leellenőrizzék, itt már bizonyos bürokráciával állunk szemben, a beteg vesztegeti az időt, a kezelést csak később kaphatja meg, adott munkamennyiség egyszerűen veszendőbe megy, a kórházba utalás hosszabb ideig tart, végső fokon pedig nem gazdaságos kiadások jelentkeznek. Gazdasági kifejezéssel élve : növekszik az orvosi ellátás önköltsége. — Köztudomású, hogy napjainkban megkülönböztetett fontosságot tulajdonítanak__a szakmai__továbbképzésnek és a specializálódásnak. Véleményünk szerint a probléma főként a falusi orvosi ellátás terén jelentkezik teendőként.__Mi történt e kérdés tanulmányozása terén, melyek a látázisok, melyek az első eredmények ? Az Egészségügyi Minisztérium meszszemenő gonddal foglalkozik az orvosi-egészségügyi káderek képzésével, specializálásával és továbbképzésével s minden fokon. Az Oktatásügyi Minisztériummal igyekszünk megtalálni a szakorvos- képzés legmegfelelőbb formáit, úgyszintén a vidéki egészségügyi egységekben dolgozó orvoskáderek ismeretei felfrissítésének legcélszerűbb módozatait. Az orvosi és gyógyszerészeti intézetek mellett csaknem húsz esztendeje szervezett formában működik az egyetem utáni oktatás, ami nagy mértékben előmozdította a szakorvos képzést, s következésképpen lehetővé tette a magas színvonalú, napjaink tudományos követelményeivel összhangban álló orvosi ellátás bővítését hazánk minden vidékén. Példaképpen csupán annyit említünk meg, hogy az 1987/1968. tanévben az ország 5 orvosi és gyógyszerészeti intézetében működő 159 ilyen kurzusnak 1630 orvoshallgatója van. Ezenkívül sok orvost ölelnek fel a továbbképzés más formái : segédorvosi gyakorlat, tapasztalatcsere-próbaszolgálat, külföldi ösztöndíj stb. Az Egészségügyi Minisztérium vezetősége jelenleg igyekszik javítani a specializálódás és a továbbképzés módozatait, hatékonyabbá, s főként hozzáférhetőbbé tenni azokat. Célunk az, hogy legkevesebb öt évenként az ország minden orvosa szervezett formában frissíthesse fel szakmai ismereteit. A problémát behatóan tanulmányozzuk, s amint az eddigiekből kitűnik, hangsúlyozottabban bővítenünk kell az egyetem utáni orvosi oktatás formáit, azokat közelebb kell hoznunk a terepen működő káderekhez, amit kiszállások formájában, úgy kívánunk megvalósítani, hogy tanerők, kiváló szakorvosok keresnek fel vidéki központokat. Úgyszintén korszerűsítenünk kell az oktatás módszereit is, az eddiginél nagyobb mértékben kell felhasználnunk a távközlési eszközöket, a televíziós különadások és a tudományos film lehetőségeit. Különösen az utóbbi tekintetében értünk el biztató eredményeket : több orvostudományi filmünk nyert nemzetközi díjat. Igyekszünk fejleszteni az orvostudományi filmek cseréjét más országokkal. A szakirodalom tanulmányozása szintén a továbbképzés jelentős tényezője. Az Egészségügyi Minisztérium Orvostudományi Dokumentációs Központja révén a tartományi székhelyek és városok szintjéig biztosítja a hazai és külföldi orvostudományi szakirodalmat. A bukaresti dokumentációs központ saját kiadványait megküldjük az ország összes egészségügyi egységeinek. Végül az Orvostudományi Társaságok Szövetségének szakfolyóiratai és az Orvostudományi Kiadó kiadványai működnek közre a dokumentációs szükségletek kielégítésében. Pillanatnyilag úgy gondoskodunk a falusi egészségügyi körzetek orvosainak továbbképzéséről, hogy rendszeres időközönként a tartományi vagy a rajonikórházba rendeljük be őket. Az egyetemi városokban, illetve a közeli falvakon működő egészségügyi körzetek orvosai hetenként egy nap az egyetem utáni oktatás kurzusait látogatják. Véleményünk szerint azonban a jelenlegi formák nem elégítik ki teljes mértékben a falusi körzetekben működő orvoskáderek növekvő szükségleteit. Az Egészségügyi Minisztérium további intézkedésekkel gondoskodik arról, hogy a fentebb említett elveknek megfelelően őket is bevonja a rendszeres továbbképzés különböző formáiba. Az egyetem utáni orvosi oktatás formáinak bővítésében az eddiginél nagyobb súlyt helyezünk a közorvosok továbbképző tanfolyamaira, valamint a próbaszolgálat és a tapasztalatcsere formáira a különböző szakosított egységekben. Számtalan nehézség mutatkozik egyes szakorvosi ágak, főként a fogászati hálózat munkájában. Mit várhatunk e tekintetben ? Noha az utóbbi esztendőkben reális haladást értünk el a szakorvosi ellátás bővítésében, a szakorvosok kép- zésében, az egységek korszerű felsze- r relésében, a lakosság szükségleteinek maradéktalan kielégítése egyes szek-torokban mégis nehézségekbe ütközik. Úgy hiszem, nem érdektelen megemlíteni, hogy jelenleg például 2950 fogászati egységben több mint 2700 fogorvos működik. A többi szakorvosi területhez viszonyítva a fogászat rendelkezik a legtöbb káderrel. Ennek ellenére jól tudjuk, hogy a fogászati ellátás nem áll meg a követelmények színvonalán. Ezért a minisztérium vezetősége behatóan elemezte a fogorvosi ellátás minden vonatkozását, konkrét intézkedési tervet állított össze, s annak valóra váltásával fokozatosan felszámolja az e téren mutatkozó hiányosságokat. Egyebek között tovább növeljük a fogorvosi egységek számát az újonnan épülő, korszerűen felszerelt poliklinikákon és egészségügyi központokban, s gondoskodunk azok kiegyensúlyozott területi megoszlásáról is. Nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy évente 450 fogorvos végez, akit igyekszünk a lehető legésszerűbben beosztani. Néhány éven belül a fogorvosi ellátottság szempontjából élenjáró országok közé kerülünk. Gondoskodunk több középfokú káder, főként fogtechnikus képzéséről, hogy nagyobbak legyenek az egységek lehetőségei a fogprotézisek készítése terén. Biztosítjuk az anyagi alap optimális kihasználását, amit úgy kívánunk elérni, hogy minden fogászati rendelőbe két váltást állítsanak be. Az eddiginél nagyobb mértékben igyekszünk megelőzni az elterjedt száj- és fogbántalmakat, főként a szuvasodást. Ezért nagy figyelmet fordítunk a gyermekfogászatra. Igyekszünk jobb feltételeket biztosítani a fogprotézisekhez szükséges műszerek és anyagok ellátásához, hogy a protézisek gyorsabban és jobb minőségben készülhessenek el. Meggyőződésünk, hogy a párt- és az államvezetőség irányításával az említett intézkedések és azok gyakorlati alkalmazása folytán tovább javulnak az ország lakosságának egészségügyi viszonyai.