Előre, 1969. június (23. évfolyam, 6711-6735. szám)

1969-06-01 / 6711. szám

ELŐRE 2. oldal 1969. JÚNIUS 1., VASÁRNAP TERVEZET (Folytatás az 1. oldalról) 2. Meggyorsítani a mezőgazdaság belterjes fej­lesztésének folyamatát a termőföld jobb kihasz­nálásával, nagyszabású öntözési program valóra váltásával, komplex kemizálás útján, modern trak­torok és mezőgazdasági gépek gazdag választékának alkalmazásával, hogy biztosítsuk a bőséges hoza­mokat, ellássuk a lakosságot élelmiszerrel és az ipari nyersanyaggal , úgyszintén az export forrá­sait is bővítsük. Fejlesztjük és tökéletesítjük az állami mezőgazdasági szektort, folytatjuk a szö­vetkezeti egységek gazdasági-szervezeti erősítését. 3) Fokozott beruházási program valóra váltása a társadalom műszaki-anyagi alapjának kiterjesz­tése és tökéletesítése, a nemzeti vagyon gyarapí­tása érdekében. A beruházási alapokat elsősor­ban az anyagi termelés fejlesztése felé irányítjuk. Kivételes figyelmet fordítunk a munkálatok kivi­telezési idejének csökkentésére, az építkezések részarányának csökkentésére a beruházások összes­ségében, a beruházások gazdasági hatékonyságá­nak növelésére és minden befektetett lejnél mi­nél nagyobb termelési többlet s minél nagyobb nemzeti jövedelem elérésére. Továbbra is figye­lemmel követjük a termelőerők területi elosztásá­nak javítását. 4) A műszaki fejlődés széles körű előmozdítása a nemzetgazdaságban a fejlett technológiai folya­matok kiterjesztése az elektronikus számítógépek bevezetése a termelésbe s a számvitelbe, a ter­mékek minőségének emelése és az új termékfaj­ták bevezetése, lépést tartva a műszaki-tudo­mányos forradalom, valamint a hazai és a külföldi -piac növekvő igényeivel. A gazdaság műszaki ha­ladása által felvetett kérdések megoldásához fo­kozott mértékben kell hozzájárulnia a tudományos kutatásnak, az eredeti tervezési tevékenységnek. 5) A munkatermelékenység fokozott ütemű eme­lése a nemzetgazdaság minden ágában, a ter­m­elő­­folyamatok tökéletesítése és modernizálása, a ter­melés és a munka tudományos megszervezése, a káderképzés és a specializálás .fokozása a teljes munkaidőkihasználás és a munkaráfordítás racio­A nemzetgazdaság távlati fejlődése célkitűzései­nek és feladatainak megfelelően, az itt következő irányelveket határozzuk meg az 1971—75 közötti­­időszakra, amelyeknek alapján kidolgozzák az öt­éves terv tervezetét, s ezt 1970-ben vitatja meg és fogadja el a Nagy Nemzetgyűlés. A nemzetgazdaság fejlesztésének fő irányadó mutatói az 1971-1975 közötti időszakra Ipari össztermelés 150—157 8,5—9,5 Mezőgazdasági össztermelés (az évi átlag öt év viszonyla­tában) : 128—131 5,0—5,5 Az egy alkalmazottra eső munkatermelékenység : — az iparban 137—140 6,5—7,0 — az építkezésberi­ szere­lésben 127—131 5,0—5,5 — a vasúti szállításban 133—135 5,9—­6,2 Az 1000 lej árutermelésre számított költségek csökken­tése az állami iparban 6—7 — A külkereskedelem volumene (öt évi időszakra) 140—145 — A központi beruházások ál­lami alapokból (öt évi időszak­ra) milliárd lejben 420—435 — A nemzeti jövedelem­ 145—150 7,7—8,5 Az egy lakosra eső nemzeti jövedelem 137—142 6,5—7,3 A nemzetgazdaságban fog­lalkoztatott alkalmazottak számának növekedése (ezrek­ben) 400—500* — A béralap 130—135 5,4—6,2 A kiskereskedelmi eladás vo­lumene 130—135 5,4—6,2 A reálbér 116—120 3,0—3,7 A parasztságnak a mezőgaz­dasági termelésből származó reáljövedelme 115—120 2,9—3,7 Ipar Az 1971—1975 közötti időszakban az ipar 8,5—9,5 százalékos évi átlagos ütemben fejlődik, s az ipar össztermelése 1975-ben 50—57 százalékkal lesz ma­gasabb mint 1970-ben. A termelőeszközök ipara átlag évi 9—10 százalékkal nő, míg a közfogyasztá­si javak termelése 7—8 százalékkal a­ nalizálása alapján minden termelő egységben és össztársadalmi arányban is. 6) A gazdasági hatékonyság folytonos növelése, amely a gazdasági dinamika döntő tényezője, a gazdasági tevékenység alapja kell hogy legyen. Minden gazdasági ágban, vállalatban szükséges az anyagi és pénzalapok forgási sebességének gyorsí­tása azért, hogy fokozódó figyelmet fordítsanak a termelőeszközök maximális teljesítményű kihasz­nálására, az anyagi alapok megtakarítására, az önköltség csökkentésére és a rentabilitás növe­lésére. 7) Az oktatás fejlesztése, folytonos modernizá­lása minden fokon, az ország gazdasági és társa­dalmi haladása által megkövetelt növekvő szak­munkás, középfokú káder, almérnök és más, felső­fokú képzettségű szakember-szükséglet kielégítése érdekében, meg kell teremteni a körülményeket a lakosság általános műveltségi színvonalának nö­veléséhez. 8) A nemzetközi gazdasági együttműködési kap­csolatok kiterjesztése, a külkereskedelem fejlesz­tése, struktúrájának javítása , és hatékonyságának emelése. Nagy mértékben elő kell mozdítani a termelési, műszaki és tudományos kutatási koope­rációt az államközi gazdasági kapcsolatok e ma­gasabb formáját. A KGST tagállamaival s a többi szocialista országgal való gazdasági és műszaki­tudományos együttműködést fejlesztve, Románia egyúttal kiterjeszti kapcsolatait a többi állammal is, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül és aktívan részt vesz a­­ nemzetközi szocialista és a vi­l­ágméretű m­u­n­kam­egosztásba­n. 9) A nép jólétének folytonos növelése pártunk és államunk tevékenységének alapvető célja. AZ élet­színvonal növelésének fő útja a közvetlen jöve­delmek növelése lesz, ami a munka mennyisége, minősége és társadalmi hatékonysága szerinti szo­cialista javadalmazás következetes alkalmazásá­ból fakad, arra kell törekedni, hogy az anyagi ér­dekeltség elvének megfelelően a­­dolgozók külön­féle kategóriáinak jövedelme ésszerű és méltá­nyos arányban jöjjön létre Fejlődni fog a lakás­építés, kiterjed a közoktatás és a művelődés, az egészségvédelem anyagi alapja. A fő termékeknél törekedni kell az alábbi irány­adó szintek elérésére : 1) A hazai nyersanyagalap bővítése végett, a geológiai kutatásoknak az 1971—75-ös időszakban fokozott mennyiségű kőolaj, földgáz-, színesfém-, vasérc-, és egyéb hasznos ásványtartalékokat kell felfedezniük, hogy lehetővé tegyék a bányászat növekedését és ennek alapján a gazdaság szükség­leteinek minél nagyobb arányú kielégítését. A geológiai kutatásoknak azt kell biztosítaniok, hogy rövid idő leforgása alatt, alaposan megismer­jük az új altalajkincseket s figyelmet érdemlő öve­zeteket. Az idei év végéig elemezni kell a színes­fémek s főként a rézércek szempontjából ígéretes övezeteket, ki kell dolgoz­ni a komplex ásványok és a rézércek feltárásának és kitermelésének kü­lönleges programját, amely az 1971—75-ös ötéves terv folyamán jelentős arányban járul majd hozzá a fokozott színesfém­ szükséglet fedezéséhez. A mo­dern geofizikai módszerek és készülékek használa­tának kiterjesztése, a felérek felkutatási és fel­tárási idejének, valamint a tartalékok hasznosí­tási periódusának csökkentése által, a geológiai te­vékenység hatékonyságának jelentős mértékben kell növekednie. Fontos, hogy minél kis­ebb költség­gel tárják fel az altalaj új tartalékait, hogy meg­gondoltan bánjanak az alapokkal s fokozottan ér­deklődjenek a kiutalt anyagi és pénzeszközök meg­takarítása iránt. 2) Tekintettel arra, hogy az ismert és a kilátás­ban levő tartalékok korlátozottak, hogy biztosítani kell a tartalékok s a kitermelés ésszerű arányát. 1974 és 1975 között 13,1-—13,5 millió tonna lesz az évi kőolajkitermelés, a kitermelési módszerek tö­kéletesítésére kell törekedni, hogy növeljék a szondák teljesítményét a kőolaj kiszivattyúzási együtthatóját, valamint a szondagáz jobb kihasz­nálását ; rátérünk a nagy mélységben fekvő tar­talékok kitermelésére. A feldolgozó iparban hangsúlyt kell helyezni a kőolaj optimális hasznosítására, a termékek s első­sorban a vegyipari­ nyersanyagként használt vál­fajok minőségi javítására. A földgázkitermelés 1975-ben eléri a 22-24 milliárd köbmétert. Figyelmet kell fordítani a gázrétegek nyomásának ésszerű igénybevételére és a tarta­lékok biztosításának egyenletes, normális ütemére. 1971 és 1975 között új gázvezetékek és modern gáz­­sűrítő állomások épülnek a kutak mellett, vala­mint a fő gázvezetékek mentén s ezzel megnövek­szik a földgáz-szállítás kapacitása. Az ötéves terv kidolgozásánál fokozott figyelem­mel kell elemezni az összes meglévő szondák ki­használását a kőolaj és a metángáz-kiter­melésben­­. Az anyagi - és pénzeszközöket, hogy ezeket nagyobb hatékonysággal lehessen kihasználni. 3) A szénkitermelésnek 1975-ben el kell érnie a . 36—.3.8.. millió tonnát.­ Az új ötéves terv .Során. .a ter­méktöbbletet legnagyobbrészt a már működő nagykapacitású és magasrendűen gépesített ligeti­­kitermeléseknél kell elérni. Tökéletesítjük a szi­n­­előkészítés technológiai folyamatait, hogy növeked­jék a magasrendű válfajok mennyisége, főként a kokszolható szén termelésének növelését kell meg­felelő intézkedésekkel biztosítani. Fejlesz­tjük a brikettgyártást és nagyobb mennyi­ségű nemesített szenet termelünk avégett, hogy javuljon a lakosság ellátása szilárd fűtőanyaggal és fokozatosan helyettesíteni lehessen a tűzifát, amelyet magasabb rendű hasznosításra szánnak az ipari termelésben. 4) A villamosenergia termelése, a gazdaság szük­ségleteivel összhangban, 55—''ö1 milliárd kilowatt­órára emelkedik 1975-ben, az ipari és mezőgazda­sági fogyasztásra, valamint a városi fűtésre szánt hőenergia-termelés pedig eléri az 55—57 millió gigakalóriát 1971 és 1975 között 5400—5800 megawatt beépí­tett villamose­nergiát képviselő erőmű beindításá­ról kell intézkedni ; ezeknek körülbelül egyhar­­mad­a vízierőmű. 5) A kohászati ipar a fémtermelés rohamos nö­vekedésének és struktúrája lényeges javulásának irányában fog fejlődni, olyan értékes válfajok gyártása útján, amelyek mind jobb körülmények között fedezhetik a gazdaság fémszükségleteit, 10—10.5 millió tonna acélt, 7.2—7.5 millió tonna hengereltárut. 1—1.1 millió tonna csövet gyártunk 1975-ben, s az új ötéves terv során fejlődnie kell a vasötvözetek termelésének. A gépgyártóipar fejlődése a magas műszaki szín­vonalú modern termelési ágak irányába sürgetően követeli a minőségi acéltermelés hangsúlyozott nö­vekedését, a nagy szakítószilárdságú, rozsdamentes acél, a szerszámacél-s a golyóscsapágy acél márkák skálájának lényeges bővülését. 1975-ig 1—1,1 millió tonnányi ötvözött acéltermelést kell elérni. A fém­­term­elés struktúrájának lényeges javítását a ko­hászat fő feladatának kell tekinteni a­ következő ötéves tervben A minőségi acélok termelésére és hengerlésére szánt kapacitásokat oly módon méretezik majd, hogy ezek biztosítsák a termékek nagy választékát, amit a létező egységek fejlesztésével és új kapaci­tások létrehozásával érnek majd el a kohóiparban és a nagy gépgyárak mellett, amelyek e termé­kek fogyasztói. Annak érdekében, hogy nagyobb mértékben kielégíthessék a kokszigényeket, intézkedéseket hoz­nak, majd, hogy rövid idő alatt új kokszgyártó kapacitásokat hozzanak létre, melyek gyenge minőségű szenet­­ is felhasználnak, újrakezdik és intenzívebbé teszik a kutatásokat annak ér­dekében, hogy több kokszot gyártsanak hazai szénből. A tudományos kutatás erőteljesebben fog­lalkozik majd a kokszfogyasztás csökkentésének problémáival, a metángáz felhasználásának kiter­­jesztésével a kohókban, magasabbrendű acélfajták kidolgozásával, a kohászati termékek minőségének javításával és Új kohászati termékek kidolgozásá­val. A kohászatnak modern, magas teljesítőképes­ségű felszereléssel való ellátása nyomán, továbbá az automatizálás kiterjesztése, az élenjáró mű­szaki eljárások bevezetése, és a munkaszervezés tökéletesítése nyomán biztosítani kell majd, hogy a fajlagos anyagfogyasztás, a minőségi és a gép­­kihasználási mutatószámok megfeleljenek a ha­sonló berendezéseknél világszínvonalon elért mu­­tatószámoknak. Az elkövetkező ötéves tervben biztosítani fogják ezen az alapon a kohászatban a beruházások hatékonyságának növekedését, a munkatermelékenység hangsúlyozottabb emelkedé­sét és a termelési költségek csökkentését. 6. — A színesfém-kohászatban erőteljes ütem­ben fejlesztik majd az alumíniumtermelést, amely 1975-ben eléri a 180—200 ezer tonnát, oly módon, hogy nagyobb mértékben felhasználják a belső nyersanyagforrásokat. Siettetni kell majd a fel­dolgozóüzem átadását, ki kell terjeszteni az alumí­­niumötvözetek választékát, biztosítani kell ily mó­don e fém magasrendű értékesítését és az alumí­niumexportnak főként feldolgozott termékek for­májában való realizálását. A réz, ólom és óri termelés növelése érdekében meg kell gyorsítani új bányák megnyitását, növelni kell a meglévő bányák kapacitását, az élőhajtás sebességét, meg kell javítani a fejtés, az előkészí­tés, és a feldolgozás technológiáját, meg kell szervezni szélesebb körben a hulladékokból és a piríthamuból származó színesfémek értékesítését. Tehát ércek komplex feldolgozásával fejleszteni fogják a szelénium és kadmium termelést és rá fognak tért­i a vanádium visszanyerésére a bauxit­­ból. Ugyanakkor megkezdik az elektronikai és elektrotechnikai ipar számára oly szükséges fél­­vezető-és különlegesen tiszta fémek gyártását, amihez értékesíteni fogják a hazai kutatásokat. 7.­­ A nemfémes ásványokat kitermelő, a csiszolóanyagokat és a szénből nyert termékeket előállító iparban a kaolin, a földpát, a diatömit, a bentonit, a talkum és a homokterepek értékesí­tésének kiterjesztésére helyezik majd a hangsúlyt, és elkezdik a kén kitermelését. Annak érdekében, hogy kielégítsék az egyre nagyobb és egyre válto­zatosabb igényeket nemfémes termékekből, ki kell majd terjeszteni az ércdúsítással kapcsolatos kor­szerű műszaki eljárásokat, amelyek révén ki kell bővíteni a termékek választékát és növelni kell ezek minőségi színvonalát.­­ A szénből nyert termékek terén növelni fogják a termelőkapacitásokat különösen a vegyipar és a fémipar fokozott elektróda szükségletének kielé­gítése céljából ; fejlesz­teni fogják és korszerűsí­tik a feldolgozó iparágaknak szánt csiszolóanyag­termelést. 8.­­ A gépgyártóipart következetesen magas műszaki jellegzetességű termékek előállítása felé irányítják annak érdekében, hogy a gazdaságot modern műszaki felszereléssel lássa el, magas fokon értékesítse a fémet, gyümölcsöztesse a hazai műszaki kutatások eredményeit és növekedjék ezeknek az ágaknak hozzájárulása a külfölddel va­ló gazdasági cserék kiterjesztéséhez. A gépgyártóipar termelésének a következő öté­ves tervben 72—76 százalékkal kell növekednie, évi átlagos 11,5—12 százalékos ütemben. Elsőrendű célkitűzés kell hogy legyen modern ágazatok fokozott ütemű fejlesztése, mint amilyen az elektrotechnikai és elektronikai ipar, a finom­­mechanika és a szerszámgépgyártás. Az.. elektrotechnikai ipar évi 15—17 százalékos ütemben­­növekszik majd, az elektromos gépekre, az ..erőátviteli­­berendezésekre, a magas és ala­­csonyfeszültségű berendezésekre, továbbá a villamo­sításhoz szükséges választékok gyártására helyezve a hangsúlyt, többek között rendkívül nagyerejű transzformátorok és 400 kV feszültségig terjedő berendezések gyártására. Az elektronikai ipar 2.2—2,4-szeresére növek­szik majd, mindenekelőtt az ipari elektronikus be­rendezések, az elektronikus mérő- és ellenőrző műszerek, a berendezések modern vezérlőművel, ellenőrző- és szabályozó készülékekkel való fel­szereléséhez­­ szükséges automatizálási eszközök gyártásának fejlesztésével; hasonlóképpen elsődle­gesen növekszik majd az elektronika termelését szolgáló elektronikai termékek termelése, rátérnek a szilíciumos és integrált áramkörös félvezető beren­dezések termelésére ,­­megszervezik és kiterjesztik az ipari célokat szolgáló rádiótávközlő készülékek termelését. Ugyanakkor lényegesen kiterjesztik az elektronikus számítógépek termelését, az elektroni­kus-mechanikus gépek és elektronikus gépek gyár­tásának bevezetésével, továbbá a közepes nagy­ságrendű elektronikus számítógépek gyártásával. A szerszámgépek termelésének 1,8 — 2-szeresére kell növekednie, figyelembe véve, hogy meg kell javítani e termelés struktúráját magas műszaki jellegzetességekkel rendelkező gépek és gépsorok gyártásával, amelyek felsőbbrendű műszaki-gazda­sági paraméterekkel, ugyanakkor pedig csökkent térfogattal és magas szintű automatizálással ren­delkeznek, beleértve a programvezérlésű gépeket is. E célból növelni fogják azoknak az üzemeknek a kapacitását, amelyek tapasztalatokkal és képzett szakemberekkel rendelkeznek­ ezen a téren, intéz­kedéseket hoznak a szocialista országokkal és más országok cégeivel való kooperálás kiterjesztésére, oly módon, hogy rövid időn belül bevezessék új szerszámgép-típusok gyártását belső szükségletekre és exportcélokra A­­műszaki felszerelések gyártásának biztosítania kell majd a nagyerejű energetikai berendezések, sz építőanyagipar, a könnyűipar és az élelmiszer­­ipar, a bányaipar és a kőolajipar számára szüksé­ges berendezések és felszerelések belföldi szükség­letének legnagyobb részét. A gépgyártó­ ipar egyik rendkívül fontos feladata bevezetni azoknak a be­rendezéseknek és felszereléseknek a gyártását, amelyek az országos nukleáris program megvaló­sításához és a vegyipar új egységeinek felszerelésé­hez szükségesek. A minisztériumok intézkedéseket hoznak majd annak érdekében, hogy intenzíven felhasználják a saját vállalataikban lévő mechanikai megmunká­lást lehetővé tevő kapacitásokat, hogy­ ily módon fedezzék a pótalkatrész-szükséglet legnagyobb ré­szét és létrehozzanak egész sor, az iparág specifi­kumához tartozó gépet és­ felszerelést. A gazdaság szállítási szükségleteinek biztosítása érdekében a gépgyártó­ iparnak ezután is növelnie és tökéletesítenie kell a gördülőanyag-gyártást, ennek érdekében nagysebességű és nagyobb vonó­­erejű Diesel-mozdonyokat és a vagonok nagyobb választékát kell gyártani. A gépkocsi-iparban be­vezetik a nagykapacitású Diesel-motoros autóbuszok gyártását, valamint különböző típusú speciális cé­lokat szolgáló gépjárművek gyártását, be fogják fejezni a hazai gépkocsigyártás integrálási folya­matát. A gépgyártó­ ipar távlati profilírozását oly mó­don kell megvalósítani, hogy az biztosítsa ennek az ágnak az intenzív részvételét a nemzetgazdaság műszaki felszerelésében, a termelés szakosodását és a kooperálás fejlesztését, a KGST tagállamaival, a többi szocialista országgal és más államokkal. A gépgyártó­ iparnak mind nagyobb mértékben ki kell vennie részét az ország exportjából ha­tékony, magas műszaki jellegzetességekkel ren­delkező termékekkel Annak érdekében, hogy megvalósítsák a terme­lés fejlesztésének előirányzott ütemét az elkövet­kező ötéves tervben, intézkedéseket hoznak majd a termelési kapacitások teljes mérvű kihasználá­sára ; minden egységben el kell érni a termelő­felület, a gépek és berendezések, a munkaidő in­tenzív felhasználását el kell érni a hasonló kül­földi kapacitások által elért műszaki és gazdasági paraméterek szintjét. Ugyanakkor az is szükséges, hogy fejlesszék és felszereljék a gépgyártó üzemek tervező részlegeit, annak érdekében, h­ogy szüntelenül korszerűsítsék és tökéletesítsék a gyártott gépeket és felszerelése­ket és versenyképes műszaki színvonalon tartsák ezeket a világpiacon. A tudományos kutatómunkát szorosan összehangolják a gépgyártó-,­ az elektro­technikai-, elektronikai-, finommechanikai- és op­tikai ipar fejlődési irányaival; különösen olyan magas műszaki jellegzetességű felszerelések kidol­gozására fordítanak majd figyelmet, amelyek bizto­síthatják a fém magas szintű értékesítését, a ter­melési kapacitások­­ hatékony kihasználását és mo­dernizálását az iparban és a nemzetgazdaság más ágaiban Annak érdekében, hogy a gépgyártó­ ipar szekto­rait a belföldi­ és külföldi piac szükségleteinek sokoldalú tanulmányozása alapján, széles távlatú koncepciónak megfelelően fejlesszék, a következő ötéves tervvel egyidejűleg speciális programokat fognak kidolgozni az elektrotechnika, elektronika, szerszámgépgyártás, a finommechanika és az op­tikai ipar, a műszaki felszerelések és az építkezési felszerelések fejlesztéséről. 9. — A vegyiparnak elsődleges helyet kell elfog­lalnia a gazdaság fejlesztésében, figyelembe véve az országban található nyersanyagokat, a vegyipari termékek iránt megmutatkozó növekvő belső szük­ségleteket és a vegyipar által megteremtett export­­lehetőségeket. Ennek az ágnak termelése 1975-ig 85—92­­százalékkal növekszik majd, 13—14 százalé­kos évi átlagos ütemben, főként a metángáz kemi­­zálása, a kőolajipari termékek és a sótartalékok ér­tékesítése útján. A műtrágya-termelés 1975-ben eléri majd a 2200—2400 ezer tonnát, biztosítva mezőgazdaságunk szükségletei számára a noianális arányt a nitrogé­­nes és a foszfor tartalmú műtrágyák között; növel­ni kell majd a növényvédelmi vegyszerek gyártását és növekedni fog a biostimulátorok és az állatgyó­gyászati célokat szolgáló gyógyszerek termelése. Növekedni fog a­­műszálak és műrostok, különö­sen a szintetikus műszálak és műrostok termelése. A műanyagok termelését különösen új választékok gyártására összpontosítják majd — alacsony nyo­máson előállított polietilénre, poliészterekre és más műgyantákra; továbbfejlesztik a polivinilklorid, a magas nyomáson előállított polietilén, polisztirén és a fémet, fát és bőrt helyettesítő más anyagok gyártását, továbbá a gazdaság megnövekedett cso­magolóanyag szükségletének fedezésére szolgáló termékek gyártását. A műgumi-gyártásban a ter­melésnek különösen azon az alapon kell megnöve­kednie, hogy magasabb rendű jellegzetességekkel rendelkező új választékok gyártását vezetik be, a­­melyek jelentős mértékben helyettesíthetik a ter­mészetes gumifogyasztást. Fejleszteni fogják a szobatermékek gyártását a belföldi szükséglet fedezésére és az exportcélokra szolgáló mennyiségek növelése érdekében, különö­sen marcszódából. A kémiai alapipar fejlesztésével párhuzamosan fejleszteni és sokrétűvé kell tenni a finomvegyé­­szetet és laboratóriumi mennyiségben előállított vegyi anyagokat. Elemezni kell majd, milyen lehetősé­gek vannak a festékek gyártásának növelésére kül­földi cégekkel való kooperálás útján, hogy ily­módon biztosítsuk a gazdaság szükségleteinek leg­nagyobb részét. A gyógyszergyártást a belföldi fogyasztás szükségleteinek kielégítésére irányítják majd ; meg fogják vizsgálni, milyen kooperálási lehetőségek vannak külföldi cégekkel olyan gyógy­szerek gyártására, amelyek biztosan eladhatók a külföldi piacokon. Intézkedéseket hoznak majd, hogy minden úton­­módon takarékoskodjanak a fenyőfa anyagokkal és biztosítsák ily módon, hogy a cellulóz és félcel­­lulóz termelése 1975-re elérje a 650—680 ezer ton­nát. A papír és kartontermelés 40—43 százalékkal növekszik majd, amelyen belül elsősorban a cso­­magoló­karton termelése növekszik. Figyelembe véve a vegyiparnak szánt beruházá­sok nagy volumenét, alaposan meg kell vizsgálni a mostan is megvalósított munkák költségét, hogy csökkentsék ezeket, nagyobb mértékben helyezve el berendezéseket a szabad ég alatt, kiküszöbölve a túlzásokat a termelőfelületek, az üzemi laborató­riumok és az improduktív melléképületek mérete­zésénél. A vegyipar fejlesztésével kapcsolatos feladatok teljesítése érdekében meg kell majd javítani a ku­tató- és tervezőmunkát. Különös figyelmet kell majd fordítani a kutatások elmélyítésére olyan új termékek kidolgozása céljából, amelyekhez rendel­kezünk nyersanyagokkal, fém- és fapótló anyagok megvalósítása céljából, továbbá szintetikus textil­­műszálak és műrostok, új katalizátorok, festékek, korróziógátló védőanyagok, elektromos szigetelő­­anyagok stb. gyártása céljából , fokozni fogják a kutatásokat a szénhidrogének komplex feldolgozá­sa érdekében. A Vegyipari Minisztériumnak biztosítania kell a specifikus technológia és felszerelés tervezését, va­lamint a kutatómunka és a tervezőmunka szoro­sabb összefogását. 10) Az építőanyagipart a rohamos fejlődés útjá­ra kell irányítani a következő ötéves tervben, hogy eleget tehessen a produktív beruházások, a lakás­építés, valamint a társadalmi és kulturális rendel­tetésű építkezések nagyszabású programjában meg­­­­­határozott növekvő követelményeknek, hogy ki­elégítse a lakosság igényeit. Kialakítjuk a külön­leges termelőkapacitásokat az exporttermékek gyártására. Az építőanyagtermelésnek évi átlagos —13 százalékos ütemben kell növekednie. Nagy figyelmet fordítunk a választék változatossá téte­lére, új anyagok és épületelemek létrehozásával — beleértve a műanyag alkalmazását is. — és ú.­ cementtípusoknak, könnyű tégláknak és szigetelő anyagoknak a termelésbe állításával egyaránt)" bővítjük az előregyártott elemek választékát. E célkitűzések valóra váltásához döntő fontos­sággal kell hozzájárulnia a hazai tudományos ku­tatásnak.­­ 13—14 millió tonnára emelkedik a cementterme­­lés és 65—70 millió négyzetméterre az ablaküveg­termelés. Gyarapodik a betonból és más anyagok­ból való magas kivitelezési fokú előregyártott ele­mek termelése az új ipari, mezőgazdasági és állat­­tenyésztési, társadalmi, kulturális és közigazgatás! (Folytatása a 3. oldalon) II.­­ , A nemzetgazdaság fejlődése az 1971-1975 közötti időszakban A Román Kommunista Párt X. kongresszusának IRÁNYELVEI az 1971-1975-ös ötéves tervről és az 1976 és 1980 közötti nemzetgazdaságfejlesztés irányvonalairól új i ‹U ~ i—i ¡ ” C ‘O 05 O­­ mi N. H Mérték- lq-r­­o n · •? r h­fld I (A i egység « TM dS n , 1 ____________________________________· s­ S g Villamosener­gia mid. kWh 55—57 156—162 Kitermelt szén mill. tonna 36—38 154—163 Nyersolaj mill. tonna 13,1—13,5 98,5—­101,5 Földgáz mid. pi3 22—24 118—129 Acél mill. tonna 10—10,5 154—161 Alumínium ezer tonna 180—200 168—187 Diesel-moz­dony és villa­mos mozdony darab 280—300 108—115 Villanymotor MV 4600—5200 159—179 Erőátviteli transzformá­tor MVA 15 000—17 000 167—180 Automatizá­lási és számí­tástechnikai eszköz, mérő és ellenőrző villamoské­szü­lék mid lej 3,5—4,0 307—347 Bányaipari gépek és fel­szerelések ezer tonna 35—38 125—136 Traktor ezer darab 30—35 105—123 Teherautó, , vontató ezer darab 35—40 100—114 Személy­gépkocsi ezer darab 45—50 375—417 Műtrágya (100 százalék / kos aktív ha­tóanyag) 1000 tonna 2 200—2 400 200—219 Műgumi 1000 tonna 110—130 200—236 Műanyag és műgyanta ezer tonna 420—450 185—198 Műrostok és műszálak ezer tonna 130—150 170—197 Cellulóz és s félceilulóz ezer tonna 650—680 142—148 Papír és karton ezer tonna­­ 720—740 140—143 Cement mill. tonna 13—14 160—172 Panel-, forgács- és farostlemez ezer tonna 950—1100 180—210 Bútor mfd. lej 6,7—7,0 125—130 Rádiókészülék ezer darab 650—700 143—154 Televízió­készülék ezer darab 450—500 150—167 Villamos ház­tartási ké­szülék millió lej 1200—1500 200—25­1 Kelmék mill. m’ 840—880 136—142 Kötöttáru mill, darab 180—190 137—145 Cipő mill, pár 75—80 110—117 Hús ezer tonna 770—830 154—166 Étolaj ezer tonna 380—420 121—133 Cukor ezer tonna 580—610 105—111 Pasztörizált konzerv, fa­gyasztott fő­zelék és gyü­mölcs, paradi­csom pép ezer tonna — 450—500 158—176­1 * m i 2 'v­S Is 5f «­ n o * IP « «SSaS wi ‘i) • N í3 n “m K 2 -3 ’S «.to 2 * 4s* OS 2 ‘OS 5* ,2f ^ N '4J - gg* 2 Ni:s g < 3i

Next