Előre, 1969. szeptember (23. évfolyam, 6790-6814. szám)

1969-09-11 / 6798. szám

A VETÉS IDEJE SÜRGET Meg kell gyorsítani az őszi betakarítást • Első a szerződéses kötelezettségek teljesítése • Szükség van minden termelőszövetkezeti tag munkájára • Tiszta tarlót mielőbb • Kifogástalan magágyat a búzának Termelőszövetkezeteink csaknem két millió hektár kukoricát ta­karítanak be az idén, cukorgyáraink százezer hektárok termését vár­ják, csak a Hargita vidékén tízezer tonnákra rúg a betakarítandó burgonya, a piacok mindenütt készek elfogadni a kései áruzöldséget, gyümölcsöt. Annak idején minden termelőegység, egyetértésben a fel­vásárló szervekkel szerződést kötött terményei javarészének értékesí­tésére. Ám a kötelezettségek teljesítése nem felel meg mindenütt a követelményeknek. Ismeretes, hogy az állam garantálja az egész le­szerződött termésmennyiség átvételét, megfelelő anyagi támogatásban részesíti a termelőket, most viszont rajtuk a sor, hogy a szerződésben feltüntetett feltételek alapján teljes egészében, határidőre leszállítsák áruikat, vonatkozik ez a zöldségre, gyümölcsre s ugyanígy a kukori­cára, burgonyára, répára s a többi mezőgazdasági termékre. A sok őszi munka megköveteli, hogy a traktorok, gépek állandó igénybevétele mellett mozgósítsunk minden munkaerőt. A szilárd munkafegyelem a gyors betakarítás alapvető feltétele. Tiszta tarlót kell hagyni sürgősen mindenütt ahova búza kerül, hogy ott nyomban el lehessen végezni a vetőszántást. A megyei mezőgazdasági igazgató­ságok, a termelőegységek szakemberei kötelesek a legszigorúbban el­­lenőrizni és számon kérni a munka kifogástalan minőségét. A MULASZTÁS ÁRA Alcsíkban többszáz tona burgonya elszállításra vár 16 000 tonna burgonya az alcsíki zárt vetőmagtermesztő övezet ez évi hozzájárulása az országos vetőmag­alaphoz. Nagyfontosságú s ugyan­akkor nehéz feladat ez, főleg ha számításba vesszük, hogy mindössze nyolc termelőszövetkezet (Csík­szentkirály, Tusnád, Szentimre, Bánkfalva, Szentsimon, Kozmás, Szentmárton, Csatószeg) tagságá­nak kell elvégeznie aránylag rö­vid idő alatt az említett meny­­nyiség több mint kétszeresé­nek betakarítását, átválogatását és a 16 000 tonna zsákolását. A szokásosnál jóval nehezebb kö­rülmények között és a több hónapig kitartó esőzések következtében, ezekre a reggelente ködösen ébredő szeptemberi napokra torlódott ösz­­sze az aratás, a behordás, a cséplés, a burgonyabetakarítás, a válogatás, a sarjúkészítés, a vetés. Minden erőt összpontosítottak az alcsíki fal­vakban, csakhogy minél előbb biz­tonságban legyen a nemzetgazdaság szempontjából értékes termés. Szep­tember 9-én Kozmáson immár a betakarításon és a válogatáson kb. 230-an dolgoztak. A megyei mező­­gazdasági igazgatóság szakemberei állandóan járják a zártövezet ter­melőszövetkezeteit, ellenőrizve, út­baigazításokat adnak, hogy jó minő­ségű, magas biológiai értékű gu­mók kerüljenek forgalomba, s a termelőszövetkezetek is megtalál­ják gazdasági számításaikat. Ter­melőszövetkezeti és megyei becslé­sek igen kis eltérést mutatnak a végleges termést illetően. Az átlag hektáronként több mint 17 000 ki­logrammot jelent Alcsíkban. Igaz, hogy ez kevesebb mint az elmúlt évi rekordtermés, de ebben igen fontos objektív tényezők is közre­játszottak. Feltétlenül szólnunk kell arról is, hogy általánossá vált az augusztus eleji szárégetés, amely megfelelő nagyságban állítja meg a gumó fejlődését s ugyanakkor meg­védi ezt a növényi betegségektől. Nos, nem minden termelőszövetke­zet tartotta be a szárégetésre vonat­kozó utasításokat, felütötte fejét a burgonyavész s ez most kedvezőt­lenül hatott a burgonya hozamára, minőségére, így a szentimreiek 40 hektáros, a szentkirályiak 32 hek­táros parcellájának termése kilo­grammonként 25 bánival keveseb­bet ér, ami pedig 170 000, illetve 130 000 lej veszteséget jelent. Eb­ben az esztendőben először alkal­mazták a megyében a Prometrin nevű gyomirtó szert. A tavaszon az igazgatóság munkatársainak csak hosszas unszolására késve szállítot­ták el a termelőszövetkezetek a megállapított mennyiségeket. Az ál­lami mezőgazdasági vállalatot ké­születlenül érte a napokban be­érkező nagy gépigénylés, végülis a téeszek és a vállalat „jóvoltából“ 300 hektárnak elegendő vegyszer Kálmán Gyula f­olytatása a 3. oldalon) Hát proletárja?, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIII. évfolyam 6798 sz. 1­6 oldal ára 30 báni­­ 1969. szeptember 11. csütörtök Az idei tervek maradéktalan teljesítésének alapvető feltételeit, az 1970-es tervfeladatokat vitatják meg a vállalatok termelőrészlegeinek, műhelyeinek munkaközösségei Napok óta megkezdődtek már az iparvállalatok­ban a termelőszektorok, részlegek, műhelyek dolgo­zóinak megbeszélései a nyolc havi munkáról, az idei tervek valamennyi mutatójának hiánytalan teljesíté­séről, az új esztendő tervfeladatainak hatékony elő­készítéséről. Bár csupán részegységek tevékenységé­ről van szó, az alapos elemzés, a hozott intézkedé­sek gyári szinten éreztetik hatásukat. De csak akkor, ha a kiértékelés eléggé elmélyült, ha_ ki-ki felmeri és vállalja a maga felelősségét az elkövetett hibák­ból, termelési és munkaszervezési _ elégtelenségek­ből, ha jól megfontolt, helyénvaló _ intézkedéssel igyekszik javítani a helyzeten. A gyűlés előkészítésé­től függ, hogy milyen mértékben érvényesül ez a közhangulat, szellem, a munkaközösségek megbeszé­lései ne váljanak formálissá, hanem a maguk teljes fegyverzetével elősegítsék a vállalati termelés és gazdálkodás jobbá tételét ebben az esztendőben és az elkövetkező tervidőszakban. LÁTSZATEREDMÉNYEK ÉS A VALÓSÁG Nagybányán az elsők között az építkezési tröszthöz tartozó be­­tonelem-telepen vitatták meg a nyolc havi terv teljesítését­­ és az 1970-es feladatok előkészíté­sét. A trösztnek ez a fontos rész­lege az 1-es számú vállalathoz tartozik, munkája döntően befo­lyásolja az építkezések minősé­gét és ütemességét. Az elhangzott tájékoztató va­lamennyi tervmutató­ teljesítésé­­ről számolt be. A házgyár a nyolc hónap globális tervét 128,8 százalékban, árutermelési tervét 136 százalékban teljesítette. A tröszt szakbrigádjának elemzése és a munka tudományos szerve­zését célzó belső intézkedések során kedvezően alakult a ter­melékenységi mutató (108,5) és megoldódott az anyagellátás. Ha pusztán az adatokat néz­zük arra a következtetésre jut­hatunk, hogy a telep hézatáján minden a legnagyobb rendben van és a jelenlévő munkaközös­ségnek nincs más feladata, mint tovább javítani a minőséget, csökkenteni a ráfordítási költsé­get és növelni c­ szakképzettsé­get (amint a tájékoztató hang­súlyozta), s rámutatni az együtt­működő intézmények hibáira ,a­­mint azt a felszólalók többsége tette.) Ez azonban korántsincs így. A gyűlésen igen sok részletkér­désről esett szó. Arról, hogy gyakran­­rongálódnak a gépek (felvetette Major András) arról, hogy a javításokat egyik váltás a másikra hárítja (szóvátette Ber­­ciu Róbert darukezelő), a beren­dezések tervszerű, grafikonsze­rű javítása még mindig perspek­tivikus kérdés (foglalkozott vele Racovita Gheorghe). Felvetődött a cserealkatrészek hiánya és a szállítás közben adódó anyag­veszteség (Herz Tibor). De senki nem beszélt arról, hogyha ezeket a mutatószámokat nem a terv­hez,hanem a telep kapacitásá­hoz viszonyítanák, kiderülne, hogy ez a részleg a tröszt leg­több problémát okozó egysége. Természetes, hogy meg kell oldani azokat a kérdéseket is, melyeket a munkaközösség fel­vetett. Mind a nyolchavi teljesí­tés, mind a következő tervév előkészítése kapcsán. Megenged­hetetlen, hogy legyenek selejtből eredő veszteségek (értékben ki­fejezve 41000 lejt tesz ki), véget kell vetni annak, hogy a szak­képző tanfolyamokat formálisan megnyitják s egy esztendőn át nem törődnek vele, módosítani kell az öntőformákat, mert a kívánalmaknak már nem felel­nek meg. Mint ahogyan a mun­kaidő jó kihasználásával össze- Bányai Judit (Folytatása a 3. oldalon) MIT JAVASOLNAK a Szeben megyei Bár a NAGYDISZNÓDI TEXTILÜZEM szőnyeg­gyártó részlegének dolgozói nem kevesebb, mint 4700 négyzetméterrel teljesítették túl nyolc havi termelési tervüket, számos termelési és munka­­szervezési gyengeség akadályozza a részleg még jobb munkáját. Ezért kellett ugyancsak az említett időszakban 3900 négyzetméter szőnyeget alacso­nyabb osztályba sorolni, s beletörődni sok értékes darabot ért kifogásba. Hogy ez a továbbiakban ne fordulhasson elő, a részleg megbeszélése alapján összeállított műszaki­ intézkedési terv előírja­­ • a szálak minőségének megjavítását, • a műszálak nagyobb százalékban való fel­használását, • a technológiai előírások szigorú betartását, • a javításból kikerülő gépek és berendezések igényesebb átvételét és szakszerűbb karban­tartásukat, • a munkahelyek műszaki-anyagi ellátásának megjavítását A szebeni LIBERTATEA posztógyárban különös jelentősége van a szövődében megtartott megbe­szélésnek. Több mint száz szövőnő részvételével üzemek dolgozój­ zajlott le s az elhatározott műszaki-szervezési in­tézkedések egytől-egyig közvetlenül szolgálják az idei terv maradéktalan teljesítését, az új tervév feladatainak előkészítését. Idézünk néhányat: • a terveket idejében felbontják hónapokra és véglegesítik az egyes időszakok felada­tait, hogy a programálás előírás szerint tör­ténhessen • a választékterv alapján mielőbb meghatá­rozzák a szükséges készleteket a felvető és beverő szálból egyaránt és lehetőséget te­remtenek az egyes cikkek szövőgépek sze­rinti csoportosítására • szakosítják a munkásokat egyes termékek előállítására és 4 szövőgépről 6-ra növelik a kiszolgálási zónát. A kivarró részleg dolgozói ugyanilyen radikális módszereket javasoltak a munka minőségének meg­javítására. A finiszáló részlegeken pedig mindenki tisztában van a műveletek fontosságával a készáru minősége szempontjából. Ezt tartották szem előtt a javasolt intézkedések amellett, hogy szóvá tették a munkafeltételek megjavítását és különösen a ke­ményítő osztály szellőztetését. Az élelmiszerkereskedelem is tudományos munkaszervezést igényel Az állami kereskedelem tudomá­nyos megszervezése jó eredmények­re vezetett Brassóban is. Számos kereskedelmi egység hozzáértő szak­emberek segítségével tanulmányo­kat készített, amelyek nyomán meg­javult a kiszolgálás. Jó példa ebből a szempontból a közélelmezési tröszt, a helyi közélelmezési válla­lat, a fém- és vegyipari, bútor- és építőipari termékeket árusító válla­lat, amelyek a fogyasztók igényei­nek tanulmányozása alapján szer­vezték meg munkájukat s így sok­kal jobban, operatívabban tesznek eleget a követelményeknek. Nem mutatkozott meg azonban ez a törekvés a helyi élelmiszerke­reskedelmi vállalat, Alimentara, ré­széről. Az igazgatótanács egyetlen emberre bízta a szervezést, más fel­adatok mellett, aki éppen ezért nem tud érdemben foglalkozni a kérdés­sel. Nem alakítottak sem csopor­tot, sem hivatalt a munka tudomá­nyos megszervezésére, s a normatőr, akire ezt a feladatot bízták, még a különböző kollektívák segítségével sem tudja véglegesíteni az eddig készített részleges tanulmányokat, pedig ezek között számos értékes, hasznos javaslat van, amelyek al­kalmazása megjavítaná a közellá­tást. A szocialista javadalmazási rend­szer gyakorlati alkalmazásának egyik legfontosabb feltétele a helyes munkanormák megállapítása. A munka megkönnyítésére műszaki­­szervezési intézkedéseket kellett volna bevezetni, azonban erre már kezdettől fogva nem fordított fi­gyelmet az igazgatóság. Ahol a fel­méréseket végezték, nem gondos­kodtak állandó személyzetről (26-os számú egység), nem látták el rend­szeresen áruval ez idő alatt az egy­ségeket (154-es számú hentesüzlet) ahova a normatörnek több ízben is el kellett mennie, amíg megfelelő körülményeket talált a munkaüzem lemérésére. Ha a munkahely megszervezését, az ergonómiai feltételek megterem­tését elemezzük megállapíthatjuk, hogy erre sem fordított gondot az igazgatótanács. A következmény­t a dolgozók teljesítménye jelentősen csökkent, így például a November 7 utcában lévő 3-as számú egység­ben, bár külön rajont alakítottak a felvágottak árusítására, az áru ke­zelése nagy nehézségeket okoz az eladóknak. Az áru felfüggesztésére szolgáló kampókat ugyanis 2,20 mé­ternél magasabbra tették. Legjobb helyen egyetlen jégszekrényben he­lyezik el az árut, így a belső szállí­tás jövést-menést követel az eladó­tól és a vevőnek sokat kell vára­koznia. Hasonlóan rossz a szervezés a kenyérüzletekben is. A kenyér szál­lítását és átvételét nem végzik a megfelelő módon. Kézi kosarakban hordják be az üzletbe a kenyeret, ahelyett, hogy kiskocsikkal végez­nék ezt a munkát. Azokban a városnegyedekben, ahol kevés a tej- és kenyérelosztó­hely (például Vörös Zászló negyed), tanulmányozni kellene több elosztó­­központ létesítésének lehetőségét. Joggal panaszkodnak különösen szombaton és vasárnap a lakosok, hogy a végeláthatatlan sorok elront­ják a pihenőnapjukat,­s nem is tudják beszerezni a szükséges élel­miszereket. A felvetett problémákat meg le­het oldani helyi erőforrások felhasz­nálásával. Arra van mindössze szükség, hogy az igazgatótanács fi­gyelme kiterjedjen a munka tudo­mányos megszervezésével kapcsola­tos eddigi és már tanulmányokba foglalt javaslatokra. Ugyancsak a fenti tanulmányok szerint az üzem keretében három személyből álló csoportot alakíthatnának, amely a munka tudományos megszervezésé­vel s azokkal az új módszerekkel foglalkozzék, amelyek azonnali ja­vulást hoznak a kereskedelmi tevé­kenységben. Áron Gheorghe mérnök, az RKP Brassó megyei bizottsága mellett működő TMTSZ kabinet igazgatója TÁVIRAT II. PODCORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnöksége elnökének MOSZKVA Fogadja köszönetemet a Románia Szocialista Köztársaság területe feletti átrepülése alkalmából küldött jókívánságokért. A magam részéről a legjobb kívánságokat tolmácsolom önnek és a testvéri szovjet népnek a kommunizmus sikeres építésében. NICOLAE CEAUȘESCU, a Román Kommunista Párt­­ főtitkára Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Dánia nagykövete bemutatta megbízólevelét az Államtanács elnökének 1969. szeptember 9-én Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnö­ke fogadta Torben Busch-Nielsent, az első dán nagykövetet, akinek ál­landó székhelye Bukarestben van, s aki bemutatta megbízólevelét. Torben Busch-Nielsen beszédében kifejezésre juttatta, megtisztelésnek tekinti, hogy átnyújthatja a megbízó­­levelét, amellyel Őfelsége Dánia királya rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetté akkreditálja Ro­mánia Szocialista Köztársaságba, majd ezeket mondotta : „Őfelsége felhatalmazott, hogy (Folytatása a 6. oldalon) SPORT • A VII. ökölvívó Balkán-bajnok­ság. Ma az első gongütés • Az Előre tipp-versenye • Országos csúcs távolugrásban • Sakk­­ a világbajnoki címért • Dumitrache felzárkózott • Telex (4. oldal) MAI SZÁMUNKBAN: • Művelődés • Új tanév küszöbén (2. oldal) • Arány, jövedelmezőség és határidő • „Egy szakma rangjáról" (3. oldal) • Krónika (4. oldal) Ma érkezik a fővárosba Ausztria szövetségi elnöke Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csa elnökének a meghívására ma hivatalos látogatásra országunkba ér­kezik Franz Jonas, Ausztria Köztársaság szövetségi elnöke. Franz Jonas 1899. október 4-én szüle­tett Bécsben egy nyolcgyermekes mun­káscsaládban. Nyom­dásznak készülve, tanulmányait egy nyomdaipari szak­iskolában végezte. 1917-ben az osztrák­magyar hadseregbe mozgósították, és az orosz és olasz fron­­ton harcolt. A hábo­rú végén tagja volt a népi milíciának, s részt vett a karintiai Lavant-vöölgyében a védelmi harcokban. 1919 és 1932 között nyomdász és korrek­tor volt, s ug­yanak­­kor aktiválni kez­dett a szakszerve­zeti mozgalomban és a Szociáldemokrata Pártban. A bécsi munkás-főiskolán po­litikai tudományt, gazdaságtant, törté­nelmet és gazdasági földrajzot tanult. 1932 és 1934 kö­zött Floridsdorfban, Bécs egyik ipari negyedében titkára volt a Szociáldemokrata Párt szer­vezetének. 1935-ben letartóztatták, mert részt vett a forradalmár szo­cialisták brünni illegális konferen­ciáján, s hazaárulással vádolták. Egy évig volt őrizetben, s a szocialisták ellen indított ismeretes per után bocsátották szabadon, bizonyítékok hiányában. Egy ideig nem talált munkát, majd 1938-ban újból mint szedő dolgozik nepi nyomdában,, ké­sőbb pedig tisztviselőként egy moz­donygyárban. 1945-ben, nyomban Bécs felsza­badulása után, Franz Jonas az osztrák főváros egyik kerületének városházán dolgozik, egy évvel ké­sőbb kinevezik a floridsdorfi kerü­let polgármesterévé a bécsi városi tanács keretében. 1948 óta töltött be városi tanácsosi tisztségeket. 1951 júniusában Franz Jónást megvá­lasztják az osztrák főváros polgár­­mesterévé és kormányzójává. A bécsi városi tanács élén Franz Jonas jó szervezőnek, dinamikus, vezetőnek bizonyult. Franz Jo­nas kezdeményezte, majd vezet­te a nagyszabású lakás-, isko­la-, kórház-, utca- és hídépítési programot, a város korszerűsítését. Ugyanakkor hangsúlyt fektetett Bécs kapcsolatainak fejlődésére a világ nagy városaival. Franz Jonas 14 évig volt Bécs pol­gármestere. 1282 óta a városnak 170 polgármestere volt, de közülük csak négy töltötte be ezt a tisztséget hosszabb ideig, mint Franz Jonas. Franz Jonas 1951 és 1953 között Ausztria Szövetségi Ta­nácsának tagja volt, majd pe­dig, Ausztria Köztársaság szövet­ségi elnökének magas tisztségébe való megválasztásáig, az Osztrák Nemzeti Tanács képviselője volt. Elnöke volt az Osztrák Városok Szö­vetségének, tagja a Nemzetközi Vá­ro­sközigazgatási Szövetség Végre­hajtó Bizottságának és elnöke e szervezet európai bizottságának. Franz Jonas Rés tiszteletben pol­gára. Franz Jónást 1965. május 23-án Ausztria Köztársaság szövetségi el­nökévé választották. Az állam élén következetes béke- és semlegességi politikát folytat, szorgalmazza az aktív együttműködést és kooperá­ciót a világ összes államaival, te­kintet nélkül politikai vagy gazda­sági rendszerükre, állást foglal az egyenlőségen és a kölcsönös tiszte­leten alapuló kapcsolatok mellett. Ausztria Köztársaság szövetségi elnökének ma kezdődő romániai lá­togatása a két ország közötti jó kapcsolatokat fejezi ki. A román­osztrák kapcsolatok ma eredménye­sen fejlődnek a baráti, a mindkét nép érdekeinek kedvező együttműködés jegyében. Az utóbbi években a Románia és Ausztria közötti gazda­sági és kulturális kapcsolatok siker­rel fejlődnek, s mindkét állam köl­csönösen szorgalmazza e kapcsola­tok sokoldalú fejlesztését. Az osztrák nép iránti tisztelet és barátság érzésétől áthatva, a román nép melegen üdvözli Franz Jonas szövetségi elnököt Románia földjén. Külföldről jelentik Befejeződött az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezlete Szerda reggel befejeződött az Afrikai Egységszervezet csúcsérte­kezlete. Az éjszaka folyamán az értekez­let részvevői többek között hatá­rozatot fogadtak el a nigériai hely­zetet illetően. Ebben felszólítják a feleket, hogy azonnal szüntessék meg a háborút és kezdjenek tárgya­lásokat Nigéria egységének érdeké­ben. GYÁSZGYŰLÉS A FŐVÁROSBAN HO SI MIN ELNÖK EMLÉKÉNEK TISZTELETÉRE 1969. szeptember 9-én Románia egész­­ lakossága gyásznappal adó­zott a vietnami nép nagy és sze­retett vezetője, Ho Si Min elnök emlékének. Az ország területén az intézmények, vállalatok, nagy épü­letek félárbócra eresztették Romá­nia Szocialista Köztársaság állami zászlaját és a Román Kommunista Párt zászlaját. Ezen a napon az RKP Bukarest municípiumi bizottsága és a muni­­cípiumi néptanács gyászgyűlést ren­dezett a fővárosban a Szakszerveze­tek Általános Szövetsége Színházá­nak termében. A gyűlésen részt vettek a követ­kező elvtársak : Gheorghe Radules­­cu, az RKP KB Végrehajtó Bizott­ságának és Állandó Elnökségének tagja, a Minisztertanács alelnöke, Virgil Trofin, az RKP KB Végre­hajtó Bizottságának és Állandó El­nökségének tagja, a KB titkára, Florian Dan Blache, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Romániai Szakszervezetek Általá­nos Szövetsége Központi Tanácsá­nak elnöke, Manea Manescu, az (Folytatása az 5. oldalon) AZ 5. OLDALON • Gheorghe Radulescu elvtárs beszéde • Hoang Tu nagykövet beszéde • Ünnepélyes gyászszertartás Hanoiban

Next