Előre, 1969. szeptember (23. évfolyam, 6790-6814. szám)
1969-09-12 / 6799. szám
A SZATMÁR MEGYEI MEZŐGAZDASÁGI IGAZGATÓSÁG SZAKEMBEREI IS TUDHATJÁK, HOGY:. .................. " —...—........... Egyoldalú takarmányozással aligha növelhető a tejhozam • Még sarjad a legelő füve, de az Avasban már etetik a silónak valót • Valóban gondtalan lesz a tél ? • Változtatni kell az állattenyésztés helyzetén Akad-e szakember, akinek bizonyítani szükséges a nedvdús takarmányok szerepét a tejtermelésben? Nem valószínű. Szatmár megyében sem véletlenül azokban a gazdaságokban a legnagyobb a tejhozam, amelyek sok silótakarmányt biztosítanak az állatok számára a téli hónapokra. Most az ideje a különböző zöldtakarmányok elvermelésének. Mezőtényen, Mezőpetriben, Szilágypirben, Pálfalván és számos más község termelőszövetkezetében éppen azáltal érnek el esztendők óta jóval nagyobb tejhozamot a megyei átlagnál, hogy tehenenként 3-4 tonna zöldtakarmányt füllesztenek be télire. A takarmányrozstól a cukorrépa tejig, a kukoricától a lucernáig, a burgonyától a különféle növényi hulladékokig sok mindent elvermelnek. Úgy látszik, hogy a tejtermelésben kialakult sorrend ebben az esztendőben sem fog lényegesen változni. Legalábbis erre utal az a tény, hogy jelenleg is a pálfalvi, mezőfényi, mezőteremi, szilágypiri, mezőpetri és a hozzájuk hasonló termelőszövetkezetek haladnak legjobban a silózással. Egyenként is már 650—900 tonna zöldtakarmányt raktak a vermekbe ezideig. Persze nem lennénk tárgyilagosak, ha nem említenénk meg: akad még néhány egység, amely a múlt évhez képest nagyobb figyelmet fordít a nedvdús takarmány biztosítására. Ilyen például az aranyosmedgyesi, a lázári és a szatmárhegyi mtsz., amelyek több mint 500—500 tonna silót vermeltek el szeptember 10-ig. Mintegy 35-re tehető azonban megyei viszonylatban az olyan termelőegységek száma, amelyek az említett napig hozzá sem láttak a silózáshoz. Tehát a szövetkezeti gazdaságok egyharmada semmit sem tett eddig a télire szükséges nedvdús takarmányok biztosítása érdekében. Ezek közé tartozik mindenekelőtt az avasi, bükkaljai és a szilágysági tájegység termelőszövetkezeteinek többsége. Hogy még pontosabbak legyünk, ime néhány kullogó mísz neve : Rózsapallag, Lányfalu, Bujánháza, Hadad, Szér, Lele, Száldobágy. Szerdán ellátogattunk több avasi faluba s egyetlen gazdaságot sem találtunk, ahol silóztak volna. Pedig volna mivel megtölteni a vermeket, még ott is ahol nem vetettek külön zöldtakarmányt erre a célra. Mert a nyári esőzések, árvizek elég nagy területeken kárt tett Sike Lajos (Folytatása az 5. oldalon) MEDDIG TŰRIK a vadvizek garázdálkodását Gyulafehérvár vidékén ? ENYED KÖZELÉBEN nemrég a töltés két oldalán csillogó víz kísérte a vonatot. A távolban még most is több helyen tócsákat, kis tavacskák felszínét borzolja a szellő. Az összetömörödött talajréteg nem engedi át a nedvességet és a víz meggyűl, befedi a barázdákat. Ott sárgul a kukoricaszár, rothad a burgonya, lekaszálatlan a rét. Az égen esőfelhő esőfelhőt tol maga előtt. Sötét színű vízcseppek paskolják a ragacsos sarat és amikor a napsugarak kiszakítanak maguknak egy darab kék eget nem láthatnak mást, csak a medréből kilépő, zúgó, tajtékzó Marost. Zöld füvű legelőket, bő termést ígérő mezőket, virágbaborult réteket, a falusi ember verejtékcsiszolta gyöngyszemeit, kincseit mázolja be az iszap, fonja be ,polipkarjaival a víz. Csak Miriszlón több mint 100 hektár, Enyeden nem kevesebb mint 92 hektár megművelt terület felett uralkodik. Ez azt jelenti, hogy csak az utóbb említett mtsz-ben 29 hektár kukoricával, 8 hektár dohánnyal, 6 hektár lóherével bevetett földrészen, a három hektáros szőlőiskolában és 46 hektár kaszálón hiábavaló volt a munka, semmivé lett az ide befektetett pénz. Gyors ránézésre is megállapítható, hogy a terméskiesés jelentős lesz. S mivel Fehér megyében nincs olyan, a folyók, a patakok mellett dolgozó szövetkezet, amelyben ne tett volna kárt az időleges vizenyősség, a veszteségek értéke milliókra rúg. A MEGYEI szövetkezeti szövetség munkatársai elmondották, hogy megyeszerte nagy területeket rendeztek be öntözésre. Miriszló — 135, Enyed I. — 235, Székelykocsárd — 135, Alvinc — 100, Bethlenszentmiklós — 120 hektárt öntözhetne... és sorolhatnám oldalakon keresztül, hiszen minden Maros melléki téesz legalább 50 hektáron szórhatna műesőt. „A tavalyi hozamokon meg sem látszott, hogy csapadékínséges év volt. Ha az idén is szárazság jött volna másképp állna a szénánk, arra fel voltunk készülve“ — hallottuk a termelő egységek vezetőitől is. Mennyire csak az aszály leküzdésére összpontosítottak minden erőt bizonyítja az is, hogy egyes gazdaságok (mint például az Enyed I mtsz) habár csapadékban az idén nem volt hiány, már június közepén a másodszori öntözésnél tartottak. Tudjuk, egyes termelő egy Román Győző (Folytatása az 5. oldalon) társai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIII. évfolyam 6799 12. 6 oldalára 30 bráni 1969. szeptember 12., péntek NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS FOGADTA IAN E. KALNBERZIN ELVTÁRSAT Nicolae Ceauusescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke szerda reggel fogadta Ian E. Kalnberzin elvtársat, a Lett SZSZK Legfelsőbb Szovjetje Elnökségének elnökét, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke szerda délben fogadta Vieno Johannes Lukselainent, a finn parlament elnökét, aki a Nagy Nemzetgyűlés Bürójának meghívására országunkban tölti szabadságának egy részét. Elnökségének alelnökét, aki Nicolae Ceausescu elvtárs meghívására pihenőszabadságát tölti országunkban. A fogadásnál jelen volt A. V. Basov, a Szovjetunió bukaresti nagykövete. A találkozó szívélyes, elvtársi légkörben folyt le. A fogadásnál jelen volt Stefan Voitec, a Nagy Nemzetgyűlés elnöke és Mia Groza, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke. . Ebből pár alkalomból szívélyes légkörben megbeszélés folyt le. A FINN PARLAMENT ELNÖKÉT BULGÁRIA NÉPKÖZTÁRSASÁG BUKARESTI NAGYKÖVETÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke szeptember 10-én, szerdán fogadta országunkból való végleges távozása alkalmából Georgi Bogdanovot, Bulgária Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. Ez alkalommal szívélyes, elvtársi megbeszélést folytattak. A SVÁJCI TELEVÍZIÓ SZERKESZTŐINEK CSOPORTJÁT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke szerda délben fogadta a Svájci Televízió szerkesztőinek egy csoportját, amely Francois Enderlin vezetésével hazánkban tartózkodik, hogy filmet készítsen Romániáról. A beszélgetésen a svájci újságíróknak filmre vett interjút adtak. „PONTY tulceai módra* Mintha az ember ébren, véget nem érő álmot látna: csonkoló bárd csattog, fejek hullanak szaporán a tönkről a kosárba... Kikerekedett, csodálkozó, kocsonyás szemű halfejek. Másik tönk, másik bárd, másik kosár, szétnyilazott halfarok záporozik... Korong pörög, egy mozdulat és szempillantás alatt tűnnek el a bordázott uszonyok. Egy mély metszés : a fehér hastájék fölnyitva máris. Pár lépés az asztalok között: a deltás halak szétdarabolva utaznak a gyári szalagon. Újabb terem, újabb kép : a jókora kondérokban víz lobog, kosárszámra öntik bele a barnás, élő dunai rákot. A túlsó kazánból hosszúnyelű szűrőlappanccsal merik ki a rikító pirosra főtt rákokat és arrább már ollóval takarítják is. A nem-tudom-hányadik tágas teremben állok, a vésztjósló padok előtt termetes asszonyok, kendőjük, köpenyük, gumicsizmájuk mind fehér. Valahová lenyúlnak, egy markolás balkézzel a vederbe, a rúgkapáló áldozatot leszorítják a nyálkás tönkre, egy iszonyatos nyisszentés, s a folyami béka feje pottyan a tálba, apró reccsenés, a vergődő, ugrólábak alsó ízületét már löki arrább a villogó penge. Szakadatlanul csattog a bárd, hasít a kés, alig lehet szemmel követni a gyors mozdulatokat... A tulceai halkonzerv-gyárban vagyunk. A Delta-nevelte megannyi, néhai harcsa, süllő, sügér, kárász, keszege, csuka, ponty, rák, béka kálváriáját követjük nyomon. De a tenger, a messzi óceánok kincse is itt van. Tegnap fejezte be a kirakodást a „Marea Neagra“. A hatalmas fagyasztóból a konckemény, kékes halak vándorolnak a visszamelegítőbe. Naponta negyven-ötven tonna halat nyel el a gyár : a szétválogatás, darabolás, mosás, gőzölés, olajban főzés, ízesítés, pácolás, füstölés, dobozolás, lezárás, sterilizálás, pihentetés (10—15 napig), címkézés, expediálás (csak a fontosabb fázisokat említem), — beláthatatlan emeletek, forró olajfürdők, sistergő autoklávok, csöndes termek sora. Játékból kirakom a színes papírszalagokat : ma 72 féle-fajta halkészítményt, rákot, és fagyasztott békacombot csomagolnak. A választék: olajban, paradicsomosan, zöldségesen, kocsonyában, ínyenc receptek szerint, fűszeresen vagy egyszerűen sósan. Sok címke szövegét németül, angolul, franciául nyomtatták, azok a dobozok távoli külföldre utaznak, még afrikai országokat is látni a csomagoló címtárában. A megvitatott tervszámokat másolom : 10 000 tonna halkonzerv gyártására készül Tulcea 1970-ben. De a fokozódó igényeket alig lehet kielégíteni. Máris kezdődik az újabb építkezés, 15 ezer tonna évi kapacitásra bővítik a gyárat. Az óceáni halászflottánk egyre nagyobb tárolási és feldolgozási feladatokat és fokozott minőségi igényeket diktál. Bővítik az exportképes konzervfajtákat. Az új osztályokra, az új feldolgozó szalagok mellé betanított, megfelelő személyzet szükséges természetesen. A kis hajók a tulceai Dunapartra hozzák naponta az úszó sás-szigetek, az álmos tavak, a szűk csatornák, a haltenyésztő telepek küldte sok tonna halat. Ez a „zsákmány“ a bőséget láttatja, és sejteti, hogy a Delta vadonjának mélye, ha természetének törvényét jobban és jobban megismeri gazdája, és okosan megműveli, mesés gazdagságot rejteget. Marosi Barna BUKARESTBE ÉRKEZETT FRANZ JONAS, AUSZTRIA SZÖVETSÉGI ELNÖKE Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívására csütörtök délelőtt hivatalos látogatásra a fővárosba érkezett Franz Jonas, Ausztria Köztársaság szövetségi elnöke. A szövetségi elnök fogadására a Baneasa repülőtéren megjelent Nicolae Ceaușescu, az Államtanács elnöke, Ilie Verdea, a Minisztertanács első alelnöke, Manea Manescu, az Államtanács alelnöke, Dumitru Popa, a főváros főpolgármestere, Mihai Marinescu, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intézmények vezetői, tudományos és kulturális személyiségek, tábornokok és törzstisztek, valamint számos román és osztrák újságíró, külföldi tudósítók és különtudósítók. Ott volt dr. Eduard Tschöp, Ausztria bukaresti nagykövete, az osztrák nagykövetség több tagja, diplomáciai képviseletek vezetői, katonai attasék és a diplomáciai testület más tagjai. A Baneasa repülőtér épületén Románia Szocialista Köztársaság és Ausztria Köztársaság zászlói lengtek. A repülőtér központi épületének homlokzatán Nicolae Ceaușescunak, az Államtanács elnökének és Franz Jonas szövetségi elnöknek az arcképe látható, valamint a következő üdvözlő szavak: „Köszöntjük Franz Jonas Őexcellenciáját, Ausztria Köztársaság szövetségi elnökét!“, „Éljen a román és az osztrák nép barátsága!“. 11 órakor a hivatalos repülőgép, amelyet az országhatártól fegyveres erőink sugárhajtású repülőgépei kísértek, leszáll a Baneasa repülőtéren. Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke szívélyesen köszönti a repülőgépből kilépő Franz Jonas szövetségi elnököt. A magasrangú vendég kíséretében van dr. Kurt Waldheim szövetségi külügyminiszter, dr. Karl Trescher, a szövetségi elnök kabinet A Baneasa repülőtéren NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK BESZÉDE Tisztelt Elnök úr! Rendkívüli örömömre szolgál, hogy Romániába érkezésekor az Államtanács, a kormány és az egész román nép részéről szívélyesen köszöntsem önt. Fővárosunk lakosai vendégszeretettel és barátsággal fogadják ma önt, Ausztria Köztársaság első elnökét, aki hivatalos látogatást tesz Romániában, egy olyan béke- és haladásszerető európai ország legmagasabb rangú követeként fogadják, amely iránt a román nép a tisztelet és a barátság érzelmeit táplálja. (Taps.) Románia és Ausztria között — mely országokat mind a földrajzi közelség, mind pedig maga a kontinens sorsa is egymáshoz kapcsolja — a háború utáni időszakban egyre szorosabb baráti kapcsolatok honosodtak meg, amelyeket szüntelenül ösztönzött a két országot és népet eltöltő közös béke- és kooperálási törekvés. Nyilvánvaló tény, hogy a román-osztrák baráti és együttműködési kapcsolatok felfelé ívelnek, mindkét nép javára, Európa és a világ békéje és biztonsága ügyének javára. A következő napokban alkalma lesz megtekinteni az országot, s közvetlenül megismerni a román nép életét és törekvéseit, erőfeszítéseit a haladás és a civilizáció útján, azt az óhaját, hogy együttműködjék és megértésben éljen a világ összes népeivel. Meggyőződésünk, hogy az Ön látogatása hozzá fog járulni a két ország közötti barátság mélyüléséhez, a román—osztrák kapcsolatok egyre gyümölcsözőbb fejlődéséhez. A mai körülmények között, amikor bolygónk különböző övezeteiben még feszültségek és katonai konfliktusok forrásai léteznek, amikor a béke és a biztonság szavatolása mélységesen foglalkoztatja a világ népeit, úgy véljük, az összes államok alapvető kötelessége hozzájárulni a nemzetközi légkör javításához, az országok és népek közötti normális kapcsolatok érvényre juttatásához , a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a teljes jogegyenlőség és a kölcsönös előny alapján, minden nép ama jogának tiszteletben tartása alapján, hogy maga döntsön sorsáról. Meggyőződésünk, hogy sorra kerülő megbeszéléseinken gyümölcsöző véleménycserét folytathatunk azokról a kérdésekről, amelyek jelenleg mélyrehatóan és méltán foglalkoztatják kontinensünk népeit, az egész mai emberiséget. Azzal a óhajjal, hogy érezzék magukat minél jobban országunkban, kérem, tisztelt Elnök úr és tisztelt vendégeink, engedjék meg, hogy köszöntsem Önöket Románia földjén. (Hosszan tartó taps.) AZ 53. HAJÓ Újabb hajóval, a 12 500 tonnás Anina ércszállítóval gazdagodott flottánk. Ez már a második ilyen hajó, amelyet kereskedelmi flottánk számára Galacon építettek. Az Anina ércszállító hajó üzembe helyezésével a román tengeri kereskedelmi flotta hajóinak száma 53-ra, szállítási összkapacitása pedig mintegy 500 000 tonnára emelkedett. (Folytatása a 6. oldalon) FRANZ JONAS ELNÖK BESZÉDE Elnök úr! Köszönetet mondok önnek a hozzám és kíséretemhez intézett meleg szavakért. örömmel fogadtam a meghívást, hogy látogassak el Románia Szocialista Köztársaságba, mert ez lehetővé teszi számunkra, hogy újból kifejezzük közös óhajunkat az országaink közötti baráti kapcsolatok további fejlesztését illetően. Ausztria, az Európa szívében levő semleges ország igyekszik a legjobb kapcsolatokat fenntartani minden állammal, tekintet nélkül társadalmi és gazdasági rendszerük különbözőségére. Különösképpen szorgalmazzuk azonban a kapcsolatok elmélyítését ennek a térségnek az országaival, amelyekhez kulturális és történelmi hagyományok fűznek bennünket. Ezért tulajdonítunk ugyanakkor oly nagy jelentőséget az Önök országával való kapcsolataink fejlesztésének. Kölcsönös törekvéseink eredményeként az Ausztria Köztársaság és a Románia Szocialista Köztársaság közötti kapcsolatok az utóbbi években örvendetesen fejlődhettek. Az országaink államférfiéi közötti személyes találkozások lényegesen előmozdították e kapcsolatok fejlődését. Ilyen értelemben nagy érdeklődéssel tekintek romániai látogatásom elé, mert meggyőződésem, hogy megbeszéléseink az országaink közötti baráti kapcsolatok további bővüléséhez vezetnek. Meggyőződésünk, hogy ezzel nemcsak nemzeteink érdekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk térségünk népeinek egyetértéséhez is, s így a béke biztosításához. Elnök úr! Engedje meg, hogy tolmácsoljam önnek és a román népnek a magam és az osztrák nép üdvözletét. (Hosszas taps.) A IX. ATLÉTIKAI EB ELŐTT Kijelölték a román versenyzőket Helsinki óta már megszokott, hogy minden olimpia, de Európa bajnokság is az atlétika fejlődésének egy-egy újabb szakaszát zárja le. Nem véletlen az sem, hogy mindig az utolsó eredményezi a legnagyobb fejlődést. Mexikó — ismét egy név, amely az atlétikától elválaszthatatlan. Itt az aztékok földjén olyan sorozatos, fantasztikus világcsúcsok születtek, amelyek halomra döntötték az emberi teljesítőképesség felső határára vonatkozó jóslatokat. Hogy milyen szerepe volt ebben a fejlődésben az atléták kétségtelen javulásán kívül a tartánpályának és a rendkívüli magaslati viszonyoknak, egyelőre még nehezen mérhető le. Csak a közeljövő nagy versenyei dönthetik el, hogy a mexikói szupereredmények elérhetők és állandósíthatók lesznek-e a megszokott körülmények között is. München még messze van, de az athéni EB kedden kezdődik. Az immár kilencedszer megrendezendő EB is egyre rangosabb vetélkedővé kezdi kinőni magát. Az alig egy hónapja megtartott stuttgarti Európa—Amerika atlétikai viadal — mint olvasóink előtt ismeretes — kontinensünk atlétáinak győzelmével ért véget. De ha nem is értékeljük túl e győzelem jelentőségét (Amerika válogatottjából több világhíresség hiányzott) az kétségtelen, hogy Európa atlétikában utolérte Amerikát. És ne felejtsük el : a szovjetek nem vettek részt a földrészek közötti viadalon ! Pedig köztük is sok világrekorder, olimpiai bajnok található. Athénben egyetlen versenyzőnek sem lesz könnyű dolga. Pontos adataink még nincsenek, de a görög fővárosban minden addigi létszámot bizonyára felülmúl majd a résztvevők száma. A nagy viadalra néhány nappal ezelőtt kijelölték a román atlétikai keretet is. Mint Zimbresteanu Gheorghe szövetségi edző elmondotta a keret összeállításánál a szövetség által felállított normákat teljesítőket vették figyelembe, de helyet kaptak olyan fiatal tehetséges atléták is, akik számára kétségtelenül hasznos lehet egy ilyen nagyszabású vetélkedő. A keretben nem kapott helyet két atléta, Valeria Bufanu és Ioan Ratos, akiket doppingszerek használata miatt három hónapra felfüggesztettek minden nyilvános versenyzéstől. Athénbe tehát a következő 18 atléta utazik: Nicolae Perja (110 mg — 13,9), Gh. Celan (3000 m akadály — 8:40,0), Ilie Vasile (20 km gyaloglás — 1:30:09), Leonida Caraiosifoglu (20 km gyaloglás — 1:30:19), Such Victor (20 km gyaloglás — 1:30:39), Ioan Șerban (magasugrás — 214), Dósa Csaba (magasugrás — 213), Zaharia Mihai (távol — 801), Szarukán László (távolugrás 785), Carol Corbu (hármasugrás — 16,39). Nők : Goth Mariana (100 és 200 m — 11,6 és 23,6), Mariana Filip (400 m — 54,3), Silai Ilona (800 m — 2:03,0), Linca Maria (1500 m — 4:25,8), Viorica Viscopoleanu (távol — 643), Lia Manoliu (diszkosz — 58,25), Olimpia Catarama (diszkosz — 56,06) Virginia Bonci (magasugrás — 176). Zárójelben az indulási számot és az atléta idei legjobb eredményét tüntettük fel. Dominálnak tehát az ügyességi számok képviselői, de hiányoznak a nehézatléták. A dobószámokban mindmáig nem sikerült előbbre jutnunk, de visszaestünk a futószámokban is. Főleg a férfiak „gyengélkednek“. Athénben is ők indulnak a legkevesebb eséllyel. Döntőbe jutásuk már kielégítő teljesítmény volna. Lányaink között olimpiai aranyérmesek is vannak, tőlük többet várunk, bár figyelembe kell vennünk néhány tényezőt. Móra László (Folytatása a 2. oldalon)