Előre, 1969. október (23. évfolyam, 6815-6841. szám)
1969-10-10 / 6823. szám
XXIII. évfolyam 6823 sz. 6 oldal éra 30 iáni A KEDVEZŐ VETÉSI IDŐSZAK VÉGÉHEZ KÖZELEDIK GYORSÍTSUK MEG A MEZEI MUNKÁT Szatmár megyében már egy hónap óta gyűjtik fedél alá az idei esztendő kukorica termését. Az eddigi tapasztalatok szerint legtöbb helyen jól fizet a munkáért ez a növény, s túlhaladják a hektáronkénti termelési előirányzatot. Más szóval: nem lesz gond sem a • Szatmár megyében 25 000 hektár kukorica még a földeken van • 20 000 tonna terményből mindössze 508 tonnát adtak át • Az esős idő kárral fenyeget A szerződéses kötelezettségeket példásan kell teljesíteni szerződéses kötelezettség, sem a gépi munkáért járó tartozás kielégítése, s bőven jut majd a gazdaság szükségleteinek fedezésére és a tagoknak járó munkanapegységre is. Megszoktuk már, hogy a megye mtsz-ei elsősorban a szerződéses kötelezettségeiknek tesznek eleget. Az elmúlt napokban a megyei terménybegyűjtő központba látogattunk el és megnéztük, hogyan halad a leszerződött kukorica átadása. — Sajnos távolról sem kielégítő a beszállítás üteme — tájékoztatott Surducanban a terménybegyűjtő központ egyik vezetője. — Pedig mi részünkről mindent megtettünk a zavartalan átvétel érdekében. Góréjaink, raktáraink hetek óta tisztán, kijavítva várják az idei termést. Rakterületünk akkora, hogy még más megyéktől is vállalunk kukorica szárítást és tárolást. Aztán elmondotta, hogy két hét óta számos megbízottjuk járja a vidéket és ismerteti az mtsz-ek vezetőivel: a begyűjtő központok raktárai a frissen leszedett termés átvételét is vállalják. Ne várjanak hát a szállítással addig, míg a raktárak elé szekértáborok gyűlnek össze, s napokat kell elveszteniük az ácsorgással. — Felvilágosító, figyelmeztető munkánk bizony eddig kevés sikerrel járt — mondta Surducan elvtárs. Majd szavai igazának alátámasztására néhány számadatot említett. Eddig a 20 000 tonna leszerződött terményből mindössze 500 tonnát adtak át a megyében. Kevés, nagyon kevés ez. A legtöbb mtsz még egyáltalán nem kezdte meg a leszerződött kukorica átadását. Pedig egyes helyeken máris raktározási gondokkal küzdenek, mégis várnak. A pálfalvi mtsz-ben például már befejezéshez közeledik a kukoricatörés. Számításaik alapján több mint 160 vagon termést gyűjtenek be a földekről. Raktáraik befogadóképessége pedig csak 60 vagon, mégsem kezdték meg a leszerződött 115 tonna beszállítását. Hasonló a helyzet a Szamos menti, Nagykároly környéki, szilágysági mtsz-ekben is. Pedig ha a táblákról egyenesen a raktárba szállítanák a leszerződött termést, időt, le-felpakolási fáradságot és főleg sok-sok elpazarolt munkanapegységet takaríthatnának meg. Azt pedig talán felesleges is említenünk, hogy a szerződéses kötelezettség teljesítése — az mtsz-ek első számú feladatai közé tartozik, hiszen csakis ezek kielégítése után kezdhetik majd meg a munkanapegység után járó mennyiség szétosztását. A kukoricáról lévén szó, itt feltétlenül meg kell említenünk, hogy a megyében még igen sok a tennivaló a betakarítás terén is. Bizony nem valami jó fényt vet a megye egyébként szorgalmas földműveseire, hogy október 6-án még 27 000 (!) hektár kukorica termése várt betakarításra, s ennek zöme (25 320 hektár) az mtsz-ek birtokán van. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy egyes mtsz-ekben, mint például Pusztadarócon, Szatmáron, Szamosdobon, Csengerbagoson, Lázáriban, Óváriban és még néhány helyen alig kezdtek hozzá a kukorica betakarításához. Pedig a néhány nappal ezelőtti őszi ebő már bemutatkozott a megyében. Figyelmeztette a földműveseket, hogy milyen akadályokat tud gördíteni a mezei munkák útjába. Ne várjanak hát, míg végre beköszönt az őszi esőzés Úgy kell dolgozni ezekben a napokban, hogy ne szenvedjen kárt az évi szorgalom, s ne essen csorba a jövő esztendei kenyérgabona termésében sem. Márpedig ha a betakarítással késlekednek, a károsodás veszélye továbbra is kisért a megyében. Kiss József AZ IDEI BERUHÁZÁSOK HELYZETE FIGYELMEZTET. Kapkodás nélküli, sürgős intézkedésekre van szükség Brassó építőtelepein A MEGYE IPARI termelése az ország ipari össztermelésének 6,7 százalékát teszi ki — erről tanúskodnak a legújabb statisztikai évkönyv adatai. E részarányt csak a Bukarest municípium ipari termelése haladja meg. S habár Brassó a két világháború közötti időszakban is az ország egyik jelentős iparvidéke volt, 25 évi fejlődés után minden összehasonlítás a „régi időkkel* már túlhaladott. Ám ahhoz, hogy a vidék ide fejlődjön, óriási anyagi és munkabefektetésre volt szükség, a további fejlődés pedig újabb beruházásokat igényel. Elég ha megemlítjük, hogy csak az utolsó négy év alatt a megye beruházásai meghaladták az 5 és félmilliárd lejt és ebből több mint három milliárd az iparba irányul. Az idén pedig csupán Brassó municípium beruházási terve meghaladta az egymilliárd lejt s ennek 65 százaléka ipari, 35 százaléka pedig társadalmi-kulturális célokat szolgál. Az idei terv szerint 31 új ipari kapacitást kell üzembe helyezni, be kell fejezni több szociális-kulturális jellegű létesítményt, köztük 1622 új lakást AZ IDEI beruházási munkák volumene nehéz problémák elé állította a brassói tervező, építőipari vállalatokat, a municípium összes gazdasági szerveit. A beruházások kivitelezésében mutatkozó nehézségek arra késztették a municípiumi pártbizottságot, hogy szeptember elején plenáris ülésen elemezze az eddigi tevékenységet és jelölje ki a jövőben szükséges teendőket. A gyors és hatékony intézkedésekre Halász László (Folytatása az 5. oldalon) — Ha nem rájuk gondoltam volna, ha nem a gazdaság érdekében jutott volna eszembe, nem bántana az egész. De azt akartam, hogy csináljunk végre mi is valamit, amire mások is felfigyelnek... Egyedül maradtam. Senki nem állt mellém. Tudja, milyen rossz egyedül maradni, ha érzi az ember, hogy igaza van. Na de mindegy. Ebbe beletörött a bicskám. .. Körösi Ferenc, a hegyközszentimrei termelőszövetkezet elnöke néhány hónappal ezelőtt öntötte ki a lelkét előttem. „E műszaki dokumentáció tárgya egy vízgyűjtő medence létesítése a Szalárd községhez tartozó Hegyközszentimrétől jobbra, a Nyilasvölgyben. A munkálat haszonélvezője a szentimrei termelőszövetkezet. A munkálat célja olyan tó létesítése, amelyben 419 000 köbméter, lefolyásokból származó víztömeget lehet tárolni és ez lehetővé teszi 150 hektár mezőgazdasági terület öntözését*. A műszaki dokumentáció, amelyből a bevezető sorokat idézzük, további érdekes adatokat tartalmaz. A tó víztükre (25,97 ha) a következő területeket takarja el : 4,62 ha szántó, 20,44 ha leromlott legelő, 0,70 ha terméketlen föld, 0,21 út. A víztömeget haltenyésztés céljaira is értékesíteni lehet. A völgy elzárására 5 méter magas, 32 méter hosszú gátat kell építeni, amely 132 700 lejbe kerülne. A teljes beruházás nagyobb részét, 600 000 lejt, a 150 hektár öntözésre való előkészítése tenné ki, öszszesen tehát 732 700 lejről van szó.. Szabó Albert agrármérnök megmutogatja a gát különböző keresztmetszetű rajzait, a völgy térképét majd a lapokat gondosan összehajsogatva visszateszi íróasztala fiókjába a dossziét. Hadd pihenjen tovább. Hadd érjenek a feltételek az elgondolás gyakorlati megvalósításához. .. — Szövetkezetünk földjei nagyrészben dombokon fekszenek, a 859 hektárból csak háromszáz van síkon, de ezt sem lehet a Berettyóból öntözni. Így vetődött fel, hogy a völgyekből a folyó felé tartó csermelyek vizét összegyűjtsük és öntözésre használjuk. Van egy ismerősöm a DI-FOT-nál. Andrássy Zoltánnak hívják. Őt kértem meg, hogy készítse el a tanulmánytervet. Ki is szálltak a helyszínre, szétnéztek, méréseket végeztek. Aztán elkészítették a tervrajzokat, a költségelőirányzatot. Ingyen ! Rajtunk lett volna a sor. De a tagság leszavazta... — Tudták az emberek pontosan, hogy miről lett volna szó ? — Érbogyoszlón már előbb elkészült egy ilyen tároló, ami bevált és jelentős jövedelmet hozott. Mi elvittünk oda néhány embert, hadd lássák, hogy mit akarunk mi is, hadd győződjenek meg a saját szemükkel. Aztán a vezetőtanács megtárgyalta a javaslatot. Úgy döntött, úgy a közgyűlés elé kell vinni az ügyet. — Részt vett azon a gyűlésen ? — Nem. Diószegen voltam éppen. — Miért vetették vissza az elnök javaslatát ? — Azt mondták, nem bírná a gazdaság. Valóban az a helyzet, hogy tavalyelőtt, tavaly és az idén is kölcsönöket vettünk fel. Nálunk régi hagyományai vannak a szőlő- és gyümölcstermesztésnek. Ebben az irányban folyik most is a szakosítás, és úgy látták jónak az emberek, hogy előbb a telepítéssel kell végezni... ★ Csizmadia György brigádvezetővel sétálunk a székház felé. — Mondja, miért esett el a víztároló ügye ? — Kockázatos nekünk ilyen nagy költségekbe belemenni. Míg Vajdán kétszer annyi pénzt osztanak a munkanapra, mint nálunk, addig nem foglalkozhatunk ilyen dolgokkal. Nem értem célzásait, nem tudom hová akart kilyukadni ezzel az összehasonlítással... Sulyok Mihály, az alelnök fejtegeti véleményét : — Háromszáznyolcvan hektár területünk maradna a vízen túl. A Kö(Folytatása a 3. oldalon) ★ Miért maradt magára egy elnök? GY. SZABÓ GYULA riportja Világ proletárjai, egyesüljetek! 1969. október 10., péntek---------------------------------,-------------------------------------------------,v • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság Az idei országos búzatermesztési értekezleten minden szakember hangsúlyozta az optimális vetési időszak betartásának fontosságát. Mint mondották, gazdagon úgy fizetett a búza, ha magját legkésőbb október huszadikáig takaró alá eresztették. A kedvező vetési időszak rohamosan végéhez közeledik. Több százezer hektár búzaföld még magot vár. A betakarítással párhuzamosan tehát fokozni kell a vetés ütemét is. Mázsákkal növelhető a kenyérgabona hektárhozama, ha magját gondosan előfeszített talajba vetik. Ezért az őszi munka meggyorsítása során állandóan szem előtt kell tartani a minőségi követelményeket is. Képünkön , a prázsmári állami mezőgazdasági vállalat hermányi farmján kifogástalan magágyba vetik a búzát. Alaposabb terepismerettel Úgy tűnik, Brassó megyében a burgonyaszedés lekerült napirendről. Talán azért, mert huszonnégy gazdaság végzett a szedéssel, s mert közel a 100 százalék. S talán azért is, mert a vetési teljesítmény fokozása erőket vont el. Ha így van, nincs jól. A hátralevő 15 százalék is fontos, különösen most, amikor a hozam, legalábbis a megyében, alacsony. 8000 kilós átlaggal, szerződéses kötelezettséggel, osztási igénnyel bizony nagyobb becsületet érdemelne a burgonya. Höltövényben mondották, a tárcsa többszáz kiló burgonyát forgatott felszínre. Volt rá eset, hogy háromszor szedtek burgonyát, a gép után, a korona és végül a tárcsa után. Sajnos azonban nem egy gazdaságban még többszöri szedéssel sem végeznek tökéletes munkát. Az idő előrehaladása hasonló fontossággal igényli a búzavetést. A megyei teljesítmény mostanáig nem rossz, 60 százalékban végeztek a kalászosok magjának elhintésével. Az ütemet fokozni lehet, erre elsősorban a felszabadult, de még be nem vetett burgonyaföldek kínálnak jó alkalmat. A lehetőségeket viszont eltérő módon hasznosítják. Botfaluban, ahol elsőként végeztek a burgonyaszedéssel, elsők az őszi vetés tekintetében is. 390 hektáros búza vetési tervükből 320 hektárt teljesítettek. S ami nem kevésbé fontos, szinte az egész területet bőségesen műtrágyázták. A költövényi példát pedig külön ki szeretnénk emelni. A tsz eredménye ugyanis azt tanúsítja, hogy 700 hektárt gyorsan be lehet vetni. Nem ártana, ha a szecselevárosi mtsz vezetők Höltövénybe látogatnának. Meggyőződnének arról, hogy a vetéshez nemcsak traktor és gép, hanem jó szervezés is szükséges. Lám csak addig, amíg Höltövényben 700 hektár földet már bevetettek, a szecselevárosiak 800 hektáros tervükből mindössze 170- et valósítottak meg. Szervezetlenség akadályozza a munkát Zernyesten és több Kőhalom környéki termelőszövetkezetben is. Brassói viszonylatban legkésőbb a jövő hét elején végezni kell a vetéssel. Lehetséges ez ? Igen, ha a mezőgazdasági igazgatóság több terepismerettel követi és befolyásolja a napi munkák menetét, ha sikerül a még kiszedetlen burgonyát mielőbb tárolni, ha egész nap dolgoznak a vetőgépek. Flóra Gábor Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta Henri Coanda tudóst Nicolae Ceausescu elvtárs, az Államtanács elnöke szerda délben fogadta Henri Coanda román tudóst, aki országunkban tartózkodik. A fogadáson ott volt Manea Manescu elvtárs, az Államtanács alelnöke. A jelenlevők a meleg szívélyesség légkörében elbeszélgettek. ★ Nicolae Ceaușescu elvtárs és felesége ezután ebédet adott Henri Coanda és felesége tiszteletére. Jelen volt Manea Manescu elvtárs feleségével. Minisztertanácsi határozatok az új javadalmazási rendszer kikísérletezésének általánosításáról és a fizetések emeléséről a mezőgazdaságban A Minisztertanács a napokban két határozatban hagyta jóvá — november 1-i kezdettel — az új javadalmazási rendszer kikísérletezésének általánosítását és a fizetések emelését az állami mezőgazdasági vállalatok, a mezőgazdasággépesítési vállalatok és más állami mezőgazdasági egységek dolgozói, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben működő szakemberek számára. • A határozatoknak megfelelően az állami mezőgazdasági egységekben dolgozók fizetését átlag 9 százalékkal emelik ; a kisfizetések 1967-ben történt emelésével együtt ez összesen 12,6 százalékos átlagemelkedést jelent. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben működő szakemberek fizetése átlag 20,6 százalékkal emelkedik, s így jobb lesz az arány a szövetkezeti és az állami mezőgazdasági vállalati szakemberek fizetése között. Több mint 425 000 mezőgazdasági alkalmazott részesül fizetésemelésben , évi jövedelmük mintegy 725 milliólejjel lesz nagyobb, mint 1967. augusztus előtt. Az új javadalmazási rendszer szem előtt tartja a sajátos mezőgazdasági munkaviszonyokat, s rugalmas javadalmazási formákkal biztosítja e fontos nemzetgazdasági szektor dolgozóinak nagyobb anyagi érdekeltségét abban, hogy mind az állami mezőgazdasági szektor, mind pedig a szövetkezeti szektor jobb hozamokat érjen el gabonából, zöldségféléből, ipari növényekből, tejből, húsból, tojásból és más termékekből. Ily módon az állami mezőgazdasági egységek dolgozóinak és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakembereinek fizetése szorosabban kapcsolódik saját munkájuk és munkahelyük eredményeihez. Az új javadalmazási rendszer szerint a fizetést a megjelölt termelési feladatok megvalósításának arányában folyósítják. Tekintettel a mezőgazdaság sajátos viszonyaira — a termelőmunka eredményei csak a mezőgazdasági év végén ismeretesek teljes egészében — a mezőgazdasági dolgozók tarifális fizetése két részből áll : az egyik részt, amely 80—90 százalékot tesz ki, havonta folyósítják, a másik részt az év végén, a termelési terv megvalósítása arányában. A farmok dolgozóinak jövedelme közvetlenül kapcsolódik a farm termelési eredményeihez, s független a mezőgazdasági vállalat összességében elért eredményektől, így a farmok dolgozói inkább érdekeltek abban, hogy minél jobb eredményeket mutassanak fel. A mezőgazdasággépesítési vállalatok (MGV) dolgozóinak jövedelmei egyrészt a munkálatok értéktervének teljesítéséből, másrészt attól függnek, hogy a vállalatok által kiszolgált mezőgazdasági termelőszövetkezetek milyen mértékben valósítják meg a tervezett hozamokat a főbbnövényekből, így érdekeltek abban, hogy minél jobb minőségben és idejében végezzék el a munkákat a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Az állami mezőgazdasági egységek dolgozói a tarifális fizetésen kívül jutalomban részesülnek az év folyamán kiváló munkaeredményekért és juttatásban az év végén, a farm nettó jövedelmének, illetve a vállalat tervezett nyereségének túlteljesítése arányában. A mezőgazdasággépesítési vállalatok dolgozói jutalmat kaphatnak a vállalat jövedelmi tervének túlteljesítéséért. Jutalmazhatók akkor is, ha a kiszolgált mezőgazdasági termelőszövetkezetek túlszárnyalják az előirányzott termelést a főbb növényekből. A mezőgazdasági termelőszövetke(Folytatása a 3. oldalon) TÁVIRAT Ő excellenciája NICOLAI CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének BUKAREST Meleg köszönetet mondok Excellenciádnak a Nigéria függetlenségi napja 9. évfordulója alkalmából hozzám és a nigériai néphez intézett szeretetreméltó és szívélyes jókívánságokért. A magam részéről én is önnek boldogságot, az ön népének pedig jólétet kívánok. Mély megbecsüléssel és tisztelettel YAKUBU GOWON vezérőrnagy, a szövetségi katonai kormány vezetője és a hadsereg főparancsnoka VÍVÓ VB Drimbáné ezüstérmes A TELEFONNAL CSIPLER SÁNDOR ÉRDEMES EDZŐ Négy román lány a legjobb 18 között. Ezek voltak a lapzártakor beérkezett utolsó hírek. A további eredmények a kora hajnali órákban érkeztek és a délelőtt folyamán a telexgép a következő szöveget vette papírra . A női tőr egyéni döntője a szovjet olimpiai bajnok Elena Novikova győzelmével ért véget, miután holtversenyben 4-7-re győzött Drimbáné Gyulai Ilona ellen. Az ezüstérmet a román vívónő szerezte meg. Ardeleanu-Tasi Zsuzsa, Maria Vicol és Ana Ene az elődöntőkben kiesett. A döntő hallatlanul izgalmas volt, valamennyi csörte elkeseredett harcot eredményezett. Drimbáné már az elől Móra László (Folytatása a 2. oldalon)