Előre, 1969. október (23. évfolyam, 6815-6841. szám)

1969-10-10 / 6823. szám

XXIII. évfolyam 6823 sz. 6 oldal éra 30 iáni A KEDVEZŐ VETÉSI IDŐSZAK VÉGÉHEZ KÖZELEDIK GYORSÍTSUK MEG A MEZEI MUNKÁT S­zatmár megyében már egy hó­nap óta gyűjtik fedél alá az idei esztendő kukorica termé­sét. Az eddigi tapasztalatok szerint legtöbb helyen jól fizet a munkáért ez a növény, s túlhaladják a hektá­ronkénti termelési előirányzatot. Más szóval: nem lesz gond sem a • Szatmár megyében 25 000 hektár kukorica még a földeken van • 20 000 tonna ter­­ményből mindössze 508 tonnát adtak át • Az esős idő kárral fenyeget A szerződéses kötelezettségeket példásan kell teljesíteni szerződéses kötelezettség, sem a gé­pi munkáért járó tartozás kielégíté­se, s bőven jut majd a gazdaság szükségleteinek fedezésére és a ta­goknak járó munkanapegységre is. Megszoktuk már, hogy a megye mtsz-ei elsősorban a szerződéses kö­telezettségeiknek tesznek eleget. Az elmúlt napokban a me­gyei terménybegyűjtő központba lá­togattunk el és megnéztük, hogyan halad a leszerződött kukorica átadá­sa. — Sajnos távolról sem kielégítő a beszállítás üteme — tájékoztatott Surducan­b­an a terménybegyűjtő központ egyik vezetője. — Pedig mi részünkről mindent megtettünk a zavartalan átvétel érdekében. Gó­­réjaink, raktáraink hetek óta tisz­tán, kijavítva várják az idei ter­mést. Rakterületünk akkora, hogy még más megyéktől is vállalunk kukorica szárítást és tárolást. Aztán elmondotta, hogy két hét óta számos megbízottjuk járja a vi­déket és ismerteti az mtsz-ek veze­tőivel: a begyűjtő központok raktá­rai a frissen leszedett termés átvé­telét is vállalják. Ne várjanak hát a szállítással addig, míg a raktárak elé szekértáborok gyűlnek össze, s napokat kell elveszteniük az ácsor­­gással. — Felvilágosító, figyelmeztető munkánk bizony eddig kevés siker­rel járt — mondta Surducan elv­társ. Majd szavai igazának alátá­masztására néhány számadatot em­lített. Eddig a 20 000 tonna leszer­ződött terményből mindössze 500 tonnát adtak át a megyében. Kevés, nagyon kevés ez. A legtöbb mtsz még egyáltalán nem kezdte meg a leszerződött kukorica átadását. Pe­dig egyes helyeken máris raktározá­si gondokkal küzdenek, mégis vár­nak. A pálfalvi mtsz-ben például már befejezéshez közeledik a kuko­rica­törés. Számításaik alapján több mint 160 vagon termést gyűjtenek be a földekről. Raktáraik befogadó­­képessége pedig csak 60 vagon, mégsem kezdték meg a leszerződött 115 tonna beszállítását. Hasonló a helyzet a Szamos menti, Nagykároly környéki, szilágysági mtsz-ekben is. Pedig ha a táblákról egyenesen a raktárba szállítanák a leszerződött termést, időt, le-felpakolási fárad­ságot és főleg sok-sok elpazarolt munkanapegységet takaríthatnának meg. Azt pedig talán felesleges is említenünk, hogy a szerződéses kö­telezettség teljesítése — az mtsz-ek első számú feladatai közé tartozik, hiszen csakis ezek kielégítése után kezdhetik majd meg a munkanap­egység után járó mennyiség szétosz­tását. A kukoricáról lévén szó, itt feltét­lenül meg kell említenünk, hogy a megyében még igen sok a tenniva­ló a betakarítás terén is. Bizony nem valami jó fényt vet a megye egyébként szorgalmas földművesei­re, hogy október 6-án még 27 000 (!) hektár kukorica termése várt beta­karításra, s ennek zöme (25 320 hek­tár) az mtsz-ek birtokán van. Szinte hihetetlenül hangzik, hogy egyes mtsz-ekben, mint például Pusztada­­rócon, Szatmáron, Szamosdobon, Csengerbagoson, Lázáriban, Óvári­ban és még néhány helyen alig kezdtek hozzá a kukorica betakarí­tásához. Pedig a néhány nappal ezelőtti őszi ebő már bemutatkozott a megyében. Figyelmeztette a föld­műveseket, hogy milyen akadályo­kat tud gördíteni a mezei munkák útjába. Ne várjanak hát, míg végre beköszönt az őszi esőzés Úgy kell dolgozni ezekben a napokban, hogy ne szenvedjen kárt az évi szorga­lom, s ne essen csorba a jövő esz­tendei kenyérgabona termésében sem. Márpedig ha a betakarítással késlekednek, a károsodás veszélye továbbra is kisért a megyében. Kiss József AZ IDEI BERUHÁZÁSOK HELYZETE FIGYELMEZTET. Kapkodás nélküli, sürgős intézkedésekre van szükség Brassó építőtelepein A MEGYE IPARI termelése az ország ipari össztermelésének 6,7 százalékát teszi ki — erről tanús­kodnak a legújabb statisztikai év­könyv adatai. E részarányt csak a Bukarest municípium ipari terme­lése haladja meg. S habár Brassó a két világháború közötti időszak­ban is az ország egyik jelentős ipar­vidéke volt, 25 évi fejlődés után minden összehasonlítás a „régi időkkel­* már túlhaladott. Ám ahhoz, hogy a vidék ide fejlődjön, óriási anyagi és munkabefektetésre volt szükség, a további fejlődés pedig újabb beruházásokat igényel. Elég ha megemlítjük, hogy csak az utolsó négy év alatt a megye beruházásai meghaladták az 5 és félmilliárd lejt és ebből több mint három milliárd az iparba irányul. Az idén pedig csu­pán Brassó municípium beruházási terve meghaladta az egymilliárd lejt s ennek 65 százaléka ipari, 35 szá­zaléka pedig társadalmi-kulturális célokat szolgál. Az idei terv szerint 31 új ipari kapacitást kell üzembe helyezni, be kell fejezni több szo­ciális-kulturális jellegű létesítményt, köztük 1622 új lakást AZ IDEI beruházási munkák vo­lumene nehéz problémák elé állítot­ta a brassói tervező, építő­ipari vállalatokat, a municípium összes gazdasági szerveit. A beruházások kivitelezésében mutatkozó nehéz­ségek arra késztették a municípiumi pártbizottságot, hogy szeptember elején plenáris ülésen elemezze az eddigi tevékenységet és jelölje ki a jövőben szükséges teendőket. A gyors és hatékony intézkedésekre Halász László (Folytatása az 5. oldalon) — Ha­ nem rájuk gondoltam vol­na, ha nem a gazdaság érdekében jutott volna eszembe, nem bántana az egész. De azt akartam, hogy csi­náljunk végre mi is valamit, amire mások is felfigyelnek... Egyedül ma­radtam. Senki nem állt mellém. Tud­ja, milyen rossz egyedül maradni, ha érzi az ember, hogy igaza van. Na de mindegy. Ebbe beletörött a bics­kám. .. Körösi Ferenc, a hegyközszentim­­rei termelőszövetkezet elnöke néhány hónappal ezelőtt öntötte ki a lelkét előttem. „E műszaki dokumentáció tárgya egy vízgyűjtő medence létesítése a Szalárd községhez tartozó Hegyköz­­szentimrétől jobbra, a Nyilasvölgy­ben. A munkálat haszonélvezője a szentimrei termelőszövetkezet. A munkálat célja olyan tó létesíté­se, amelyben 419 000 köbméter, lefo­lyásokból származó víztömeget lehet tárolni és ez lehetővé teszi 150 hek­tár mezőgazdasági terület öntözé­sét*. A műszaki dokumentáció, amely­ből a bevezető sorokat idézzük, to­vábbi érdekes adatokat tartalmaz. A tó víztükre (25,97 ha) a következő területeket takarja el : 4,62 ha szán­tó, 20,44 ha leromlott legelő, 0,70 ha­­ terméketlen föld, 0,21 út. A víztöme­get haltenyésztés céljaira is értéke­síteni lehet. A völgy elzárására 5 méter magas, 32 méter hosszú gátat kell építeni, amely 132 700 lejbe ke­rülne. A teljes beruházás nagyobb részét, 600 000 lejt, a 150 hektár öntö­zésre való előkészítése tenné ki, ösz­­szesen tehát 732 700 lejről van szó.. Szabó Albert agrármérnök meg­­mutogatja a gát különböző kereszt­metszetű rajzait, a völgy térképét majd a lapokat gondosan összehaj­­sogatva visszateszi íróasztala fiókjá­ba a dossziét. Hadd pihenjen to­vább. Hadd érjenek a feltételek az elgondolás gyakorlati megvalósításá­hoz. .. — Szövetkezetünk földjei nagy­részben dombokon fekszenek, a 859 hektárból csak háromszáz van síkon, de ezt sem lehet a Berettyóból ön­tözni. Így vetődött fel, hogy a völ­gyekből a folyó felé tartó csermelyek vizét összegyűjtsük és öntözésre használjuk. Van egy ismerősöm a DI-­FOT-nál. Andrássy Zoltánnak hívják. Őt kértem meg, hogy készítse el a tanulmánytervet. Ki is szálltak a hely­színre, szétnéztek, méréseket végez­tek. Aztán elkészítették a tervrajzo­kat, a költségelőirányzatot. Ingyen ! Rajtunk lett volna a sor. De a tagság leszavazta... — Tudták az emberek pontosan, hogy miről lett volna szó ? — Érbogyoszlón már előbb elké­szült egy ilyen tároló, ami bevált és jelentős jövedelmet hozott. Mi elvit­tünk oda néhány embert, hadd lás­sák, hogy mit akarunk mi is, hadd győződjenek meg a saját szemük­kel. Aztán a vezetőtanács megtárgyalta a javaslatot. Úgy döntött, úgy a közgyűlés elé kell vinni az ügyet. — Részt vett azon a gyűlésen ? — Nem. Diószegen voltam éppen. — Miért vetették vissza az elnök javaslatát ? — Azt mondták, nem bírná a gaz­daság. Valóban az a helyzet, hogy tavalyelőtt, tavaly és az idén is köl­csönöket vettünk fel. Nálunk régi ha­gyományai vannak a szőlő- és gyü­mölcstermesztésnek. Ebben az irány­ban folyik most is a szakosítás, és úgy látták jónak az emberek, hogy előbb a telepítéssel kell végezni... ★ Csizmadia György brigádvezető­vel sétálunk a székház felé. — Mondja, miért esett el a víztá­roló ügye ? — Kockázatos nekünk ilyen nagy költségekbe belemenni. Míg Vajdán kétszer annyi pénzt osztanak a mun­kanapra, mint nálunk, addig nem foglalkozhatunk ilyen dolgokkal. Nem értem célzásait, nem tudom hová akart kilyukadni ezzel az össze­hasonlítással... Sulyok Mihály, az alelnök fejtegeti véleményét : — Háromszáznyolcvan hektár te­rületünk maradna a vízen túl. A Kö­(Folytatása a 3. oldalon) ★ Miért maradt magára egy elnök? GY. SZABÓ GYULA riportja Világ proletárjai, egyesüljetek! 1969. október 10., péntek---------------------------------,-------------­------------------------------------­,v • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság Az idei országos búzatermesztési értekezleten minden szakember hangsúlyozta az optimális vetési időszak betartásának fontosságát. Mint mondották, gazdagon úgy fizetett a búza, ha magját legkésőbb ok­tóber huszadikáig takaró alá eresztették. A kedvező vetési időszak rohamosan végéhez közeledik. Több százezer hektár búzaföld még magot vár. A betakarítással párhuzamosan tehát fokozni kell a vetés ütemét is. Mázsákkal növelhető a kenyérgabona hektárhozama, ha magját gondosan előfeszített talajba vetik. Ezért az őszi munka meg­gyorsítása során állandóan szem előtt kell tartani a minőségi követel­ményeket is. Képünkön , a prázsmári állami mezőgazdasági vállalat hermányi farmján kifogástalan magágyba vetik a búzát. Alaposabb terepismerettel Úgy tűnik, Brassó megyében a burgonyaszedés lekerült napirend­ről. Talán azért, mert huszonnégy gazdaság végzett a szedéssel, s mert közel a 100 százalék. S talán azért is, mert a vetési teljesítmény foko­zása erőket vont el. Ha így van, nincs jól. A hátralevő 15 százalék is fontos, különösen most, amikor a hozam, legalábbis a megyében, alacsony. 8000 kilós átlaggal, szer­ződéses kötelezettséggel, osztási igénnyel bizony nagyobb becsületet érdemelne a burgonya. Höltövény­­ben mondották, a tárcsa többszáz kiló burgonyát forgatott felszínre. Volt rá eset, hogy háromszor szed­tek burgonyát, a gép után, a koro­na és végül a tárcsa után. Sajnos azonban nem egy gazdaságban még többszöri szedéssel sem végeznek tökéletes munkát. Az idő előrehaladása hasonló fon­tossággal igényli a búzavetést. A megyei teljesítmény mostanáig nem rossz, 60 százalékban végeztek a kalászosok magjának elhintésével. Az ütemet fokozni lehet, erre első­sorban a felszabadult, de még be nem vetett burgonyaföldek kínálnak jó alkalmat. A lehetőségeket viszont eltérő módon hasznosítják. Botfalu­ban, ahol elsőként végeztek a bur­gonyaszedéssel, elsők az őszi vetés tekintetében is. 390 hektáros búza vetési tervükből 320 hektárt teljesí­tettek. S ami nem kevésbé fontos, szinte az egész területet bőségesen műtrágyázták. A költövényi példát pedig külön ki szeretnénk emelni. A tsz eredménye ugyanis azt tanú­sítja, hogy 700 hektárt gyorsan be lehet vetni. Nem ártana, ha a sze­­cselevárosi mtsz vezetők Höltövény­­be látogatnának. Meggyőződnének arról, hogy a vetéshez nemcsak traktor és gép, hanem jó szervezés is szükséges. Lám csak addig, amíg Höltövényben 700 hektár földet már bevetettek, a szecselevárosiak 800 hektáros tervükből mindössze 170- et valósítottak meg. Szervezetlenség akadályozza a munkát Zernyesten és több Kőhalom környéki termelő­­szövetkezetben is. Brassói viszonylatban legkésőbb a jövő hét elején végezni kell a ve­téssel. Lehetséges ez ? Igen, ha a mezőgazdasági igazgatóság több te­repismerettel követi és befolyásolja a napi munkák menetét, ha sikerül a még kiszedetlen burgonyát mi­előbb tárolni, ha egész nap dolgoz­nak a vetőgépek. Flóra Gábor Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta Henri Coanda tudóst Nicolae Ceausescu elvtárs, az Ál­lamtanács elnöke szerda délben fo­gadta Henri Coanda román tudóst, aki országunkban tartózkodik. A fogadáson ott volt Manea Ma­­nescu elvtárs, az Államtanács alel­­nöke. A jelenlevők a meleg szívélyesség légkörében elbeszélgettek. ★ Nicolae Ceaușescu elvtárs és fele­sége ezután ebédet adott Henri Coanda és felesége tiszteletére. Jelen volt Manea Manescu elvtárs feleségével. Minisztertanácsi határozatok az új javadalmazási rendszer kikísérletezésének általánosításáról és a fizetések emeléséről a mezőgazdaságban A Minisztertanács a napokban két határozatban hagyta jóvá — november 1-i kezdettel — az új javadalmazási rendszer kikísérlete­zésének általánosítását és a fizetések emelését az állami mezőgazdasági vállalatok, a mezőgazdasággépesíté­­si vállalatok és más állami mezőgaz­dasági egységek dolgozói, valamint a mezőgazdasági termelőszövetke­zetekben működő szakemberek szá­mára. • A határozatoknak megfelelően az állami mezőgazdasági egységekben dolgozók fizetését átlag 9 százalék­kal emelik ; a kisfizetések 1967-ben történt emelésével együtt ez össze­sen 12,6 százalékos átlagemelkedést jelent. A mezőgazdasági termelőszövet­kezetekben működő szakemberek fi­zetése átlag 20,6 százalékkal emel­kedik, s így jobb lesz az arány a szövetkezeti és az állami mezőgaz­dasági vállalati szakemberek fizeté­se között. Több mint 425 000 mezőgazdasági alkalmazott részesül fizetésemelés­ben , évi jövedelmük mintegy 725 millió­­lejjel lesz nagyobb, mint 1967. augusztus­­ előtt. Az új javadalmazási rendszer szem előtt tartja a sajátos mezőgazdasági munkaviszonyokat, s rugalmas java­dalmazási formákkal biztosítja e fon­tos nemzetgazdasági szektor dolgozói­nak nagyobb anyagi érdekeltségét abban, hogy mind az állami mező­­gazdasági szektor, mind pedig a szövetkezeti szektor jobb hozamo­kat érjen el gabonából, zöldségfélé­ből, ipari növényekből, tejből, hús­ból, tojásból és más termékekből. Ily módon az állami mezőgazdasági egységek dolgozóinak és a mező­­gazdasági termelőszövetkezetek szakembereinek fizetése szorosab­ban kapcsolódik saját munkájuk és munkahelyük eredményeihez. Az új javadalmazási rendszer sze­rint a fizetést a megjelölt termelési feladatok megvalósításának arányá­ban folyósítják. Tekintettel a mezőgazdaság sajá­tos viszonyaira — a termelőmunka eredményei csak a mezőgazdasági év végén ismeretesek teljes egészé­ben — a mezőgazdasági dolgozók tarifális fizetése két részből áll : az egyik részt, amely 80—90 százalékot tesz ki, havonta folyósítják, a má­sik részt az év végén, a termelési terv megvalósítása arányában. A farmok dolgozóinak jövedelme közvetlenül kapcsolódik a farm termelési eredményeihez, s függet­len a mezőgazdasági vállalat összes­ségében elért eredményektől, így a farmok dolgozói inkább érdekeltek abban, hogy minél jobb eredmé­nyeket mutassanak fel. A mezőgazdasággépesítési válla­latok (MGV) dolgozóinak jövedel­mei egyrészt a munkálatok érték­tervének teljesítéséből, másrészt attól függnek, hogy a vállalatok ál­tal kiszolgált mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek milyen mértékben valósítják meg a tervezett hozamo­kat a főbb­­növényekből, így érde­keltek abban, hogy minél jobb mi­nőségben és­ idejében végezzék el a munkákat a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben. Az állami mezőgazdasági egysé­gek dolgozói a tarifális fizetésen kívül jutalomban részesülnek az év folyamán kiváló munkaeredmények­ért és juttatásban az év végén, a farm nettó jövedelmének, illetve a vállalat tervezett nyereségének túl­teljesítése arányában. A mezőgaz­dasággépesítési vállalatok dolgozói jutalmat kaphatnak a vállalat jöve­delmi tervének túlteljesítéséért. Ju­talmazhatók akkor is, ha a kiszol­gált mezőgazdasági termelőszövet­kezetek túlszárnyalják az előirány­zott termelést a főbb növényekből. A mezőgazdasági termelőszövetke­(Folytatása a 3. oldalon) TÁVIRAT Ő excellenciája NICOLAI­ CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének BUKAREST Meleg köszönetet mondok Excellenciádnak a Nigéria függetlenségi napja 9. évfordulója alkalmából hozzám és a nigériai néphez intézett szeretetreméltó és szívélyes jókívánságokért. A magam részéről én is önnek boldogságot, az ön népének pedig jólétet kívánok. Mély megbecsüléssel és tisztelettel YAKUBU GOWON vezérőrnagy, a szövetségi katonai kormány vezetője és a hadsereg főparancsnoka VÍVÓ VB Drimbáné ezüstérmes A TELEFONNAL CSIPLER SÁNDOR ÉRDEMES EDZŐ Négy román lány a legjobb 18 kö­zött. Ezek voltak a lapzártakor be­érkezett utolsó hírek. A további ered­mények a kora hajnali órákban­ ér­keztek és a délelőtt folyamán a te­lexgép a következő szöveget vette papírra .­ A női tőr egyéni döntője a szovjet olimpiai bajnok Elena Novi­­kova győzelmével ért véget, miután holtversenyben 4-7-re győzött Drim­báné Gyulai Ilona ellen. Az ezüstér­met a román vívónő szerezte meg. Ardeleanu-Tasi Zsuzsa, Maria Vicol és A­na Ene az elődöntőkben kiesett. A döntő hallatlanul izgalmas volt, vala­mennyi csörte elkeseredett harcot e­­redményezett. Drimbáné már az elől Móra László (Folytatása a 2. oldalon)

Next