Előre, 1969. október (23. évfolyam, 6815-6841. szám)

1969-10-18 / 6830. szám

Varahagiri Venkata Girinek, India elnökének beszéde Elnök úr ! öröm és kitüntetés volt számunk­ra, hogy körünkben tudhattuk Önt, elnök úr, Ceaușescu asszonyt, őexcellenciáját, Ion Gheorghe Mau­rer miniszterelnök urat és Maurer asszonyt, valamint őexcellenciáját, Minescu urat. Az önök látogatása hozzájárult baráti kapcsolataink to­vábbi elmélyüléséhez a jobb köl­csönös megértéshez, és meggyőző­désünk, hogy hozzájárul majd az országaink közötti szorosabb együtt­működéshez is. Ez alatt a három nap alatt, amelyet körünkben töl­töttek, bizonyára meggyőződtek ar­ról, hogy az indiai kormány és nép milyen meleg barátsággal övezi önöket és a román népet. Remélem, hogy a hátralevő néhány napban még sokat megismerhetnek régi mű­emlékeinkből és a modern India vívmányaiból. Jó utat kívánok és sikert a békét és a haladást szolgáló küldetéséhez! Világ proletárja!, egyesüljetek ! Országos politikai napik • , Szocialista Köztársaság XXIII. évfolyam 6830 sz. 1­6 oldal ára 30 báni | 1969. október 18., szombat NICOLAE CEAUSESCU ÉS ION GHEORGHE MAURER EL­VTÁRSAK LÁTOGA­TÁSA INDIÁBAN A delhi repülőtéren Bangaloreban és Mysoreban Amint már közölték, Nicol­ae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának el­nöke feleségével, Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács el­nöke feleségével és a kíséretükben levő román hivatalos személyek, miután három napig az indiai fő­város vendégei voltak, csütörtök délelőtt Bangaloreba utaztak. A delhi eredményes hivatalos megbeszélések, amelyeket a román államfő és a Minisztertanács elnöke az indiai kormányfővel folytatott, a két ország között a gazdasági és műszaki-tudományos együttműkö­dés és kooperáció területén kötött egyezmények, az ez alkalommal sor­ra került sokoldalú kontaktusok azt mutatják, hogy a román vendégek indiai látogatásának első szakasza sikerrel járt, a Románia és India közötti mély barátságon és tisztele­ten alapuló kapcsolatoknak megfe­lelően, hozzájárulva e kapcsolatok további fejlődéséhez, a jobb kölcsö­nös megismeréshez és megértéshez. A román vendégeknek ezekben a napokban alkalmuk nyílt megismer­ni a mai India fő törekvéseit a gaz­dasági haladás szilárdítása és gyor­sítása irányában, valamint a törté­nelmi India egyes remekműveit, amelyek az indiai nép alkotó erejé­ről tanúskodnak. Reggel 9 órakor a hivatalos gép­kocsisor elhagyja a Rashtrapati Bhavan palotát, a román államfér­fiak delhi szálláshelyét. A virág­ diadalkapukkal, zász­lókkal, arcképekkel jelmondatos transzparensekkel díszített város­ban ünnepi hangulat uralkodik. A lakosok sokasága vesz búcsút a ven­dégektől, lelkesen tapsol a gépko­csisor elhaladásakor és barátságo­san integet. Az Államtanács elnökét és a Mi­nisztertanács elnökét a repülőtérre vezető úton elkíséri Varahagiri Venkata Giri, India elnöke és Indi­ra Gandhi miniszterelnök. A repülőtéren miniszterek, köz­életi személyiségek, diplomáciai képviseletek vezetői várják a ma­gas rangú vendégeket. Megérkezé­sükkor fiatal lányok szép virágfü­zérekkel kedveskednek Nicolae Ceausescu elvtársnak és feleségé­nek, Ion Gheorghe Maurer elvtárs­nak és feleségének. Románia és India állami himnu­szának elhangzása, és a katonai díszszázad tisztelgése után a két államfő rövid beszédet mond. A vendégeket Giri elnök és Indi­ra Gandhi miniszterelnök a repülő­gép lépcsőjéig kíséri. A különrepü­­lőgép Bangaloreba, Mysore állam fővárosába indul. Az indiai fegyveres erők különre­­pülőgépe, amellyel a román vendé­gek utaztak, három órai út után csütörtökön leszállt a bangalorei re­pülőtéren. Bangalore az Indiai Szö­vetséget alkotó 17 állam egyikének, Mysore államnak a fővárosa. Az or­szág délnyugati részében, az Arab­­tenger partján, egy 600 méter ma­gas fennsíkon elterülő, keleten és nyugaton hegyláncoktól körülvett Mysore állam tenk-, ében-, cédrus-, szántás- és bambuszerdőiről ismere­tes. Ipara jelentős részének ezek a fafajták szolgáltatják a nyersanya­got. Az államban nagy kávéültetvé­nyek terülnek el. Indiában először Mysore államban termesztettek ká­vét. Akárcsak az ország többi ré­szében, a 30 milliós állam lakossá­gának nagy része a mezőgazdaság­ban dolgozik. De India iparosítási erőfeszítéseinek a jelei egyre erő­teljesebben mutatkoznak ezen a vi­déken is, ahol gyorsan fejlődik az ipar. Erről tanúskodik többek között az első indiai repülőgépgyár, a kor­szerű Hindustan szerszámgépgyár, az elektronikus berendezéseket gyártó üzem stb. A repülőgépből kiszálló Nicolae Ceausescu elvtársat és feleségét, Ion Gheorghe Maurer elvtársat és fele­ségét Somanatah Lyer, Mysore ál­lam kormányzója és felesége, Pau­l Veerendra, az állam miniszterelnö­ke fogadja. A repülőtéren megjelent Mysore állam kormányának több tagja, indiai tábornokok és törzstisz­tek, Bangalore városi tanácsának tagjai, más hivatalos személyek, számos újságíró, fotóriporter és ope­ratőr, indiai és külföldi lap­ok és hírügynökségek képviselői. Elhangzik Románia és India álla­mi himnusza. Az Államtanács elnö­ke ellép a repülőtéren felsorakozott diszőrség előtt. Nicolae Ceausescu elnök a repü­lőtéren az indiai újságírók kérdései­re válaszolva, melegen üdvözölte Bangalore város lakosait, jólétet, boldogságot és békét kívánt nekik. Ezután a hivatalos gépkocsisor a román vendégek szálláshelye, a Raj Bhavan palota felé veszi útját. A román vezetőket egész úton melegen üdvözli a lakosság. Bangaloret India egyik legszebb városának tekintik, különösen gyö­nyörű parkjai és kertjei miatt. A város ismert története 1537-ben kez­dődött, mikor az egyik katonai ve­zető felépítette­ itt a Kempe Gowda erődöt, amely ma is fennáll és az indiai középkori katonai építészet jellegzetes emléke. Bangaloreban számos főiskola és középiskola mű­ködik, amelyek szakkádereket ké­peznek. Az itteni vállalatok ipari jellegűvé teszik a várost. Ugyancsak Mysore állam főváro­sában székel az Indiai Tudományos Intézet, amely világszerte nevezetes tudományos kutatóiról. Csütörtök délután, bangalorei lá­togatásuk első napján a vendégek megtekintették a Hindustan sparte­ (Folytatása a 3. oldalon) Nicolae Ceausescunak, az Államtanács elnökének beszéde Elnök úr ! Miniszterelnök asszony ! Hölgyeim és uraim ! Három csodálatos napot töltöt­tünk fővárosukban. Ez alatt a rö­vid idő alatt megismertük az indiai nép munkájának több eredményét, s elgyönyörködtünk néhány törté­nelmi műemlékben. Az Ő excellenciája Indira Gandhi miniszterelnök asszonnyal folytatott megbeszéléseinken számbavettük az India és Románia közötti együttmű­ködés­ pozitív eredményeit, s újabb lehetőségeket tártunk fel a minden területen történő együttműködés és kooperáció előtt. Minthogy In­dia őszinte barátai vagyunk, örven­dünk az országuk által elért gazda-M. (Folytatása a 3. oldalon) az áll­óalap gazdaságosabb FELHASZNÁLÁSA ÉRDEKÉBEN Felújításra várnak a gépkarbantartási - és javítási módszerek A VÁLLALATI KÖZGYŰLÉSEKEn szinte mindenütt felmerült a gépek és berendezések teljes kihasználá­sának jelentősége. Ennek megvaló­sítása számos műszaki-szervezési és más tényezőtől függ. Mindenekelőtt elengedhetetlen a gépek kifogástalan javítása és kar­bantartása. Ahol a legnagyobb igé­nyességgel szervezik meg ezt a munkát jelentősen meghosszabbít­ják a gépek élettartamát. A brassói traktorgyárban például megállapí­tották, hogy számos géphiba oko­zója a rossz kenés ; megfelelő kené­si sémákat és ütemtervet készítet­tek minden­ osztály részére és kije­lölték az ezzel a munkával foglal­kozó szervek felelősségét. Látszatra jelentéktelen dolog, de addig ha­vonta mintegy 15 000 munkaóra ment veszendőbe a kenés elhanya­golása okozta géphibák és áram­szünetek miatt, alkalmazása után a havi kiesések 4500 órával csökken­tek. Minthogy a javítási munka óránként 30 lejbe kerül (7 lej mun­kadíj, 13 lej közvetett kiadások, 10 lej anyagráfordítás), a megtakarí­tás havonta 135 000 lej volt. Ha eh­hez hozzáadjuk a 4500 óra alatt el­érhető többlettermelést, amelynek értéke mintegy 90 000 lej havon­ként, a havi hatékonyság 225 000 lej, vagyis évi 2 700 000 lej. Ugyancsak a szakszerű karban­tartásból következik, hogy az meg­könnyíti a gépek javítását. Az ide­jében és kifogástalanul elvégzett javítás megteremti a feltételeket a berendezések élettartamának meg­hosszabbításához, teljes kihaszná­lásához, kezdeti műszaki funkcioná­lis jellegzetességeik helyreállításá­hoz, a terv ütemes teljesítéséhez és túlszárnyalásához, a munkatermelé­kenység növeléséhez és a termelési költségek csökkentéséhez. Hangsú­lyoznunk kell, hogy a gazdasági ha­tékonyság növekszik, ha fejlett el­járások alkalmazásával csökkentjük a javítás időtartamát, s ha a javí­tással egyidejűleg korszerűsítjük is a berendezést. A KÉRDÉS GAZDASÁGI szemléltetéséhez elegendő rámutat­ni, hogy évente csupán a gépgyár­tásban a gépállomány mintegy 10 százaléka főjavításon, mintegy 30 százaléka pedig folyójavításon megy át, a javítási költségek pedig Dr. Vasile Popescu közgazdász (Folytatása a 2. oldalon) KÜLFÖLDRŐL JELENTIK ú­jabb összetűzések a Közel-Keleten Amint egy izraeli katonai szóvivő közölte, az izraeli légi haderő bom­bázta Jordánia területén a Paleszti­nai erőknek a Holt-tengertől délre lévő katonai célpontjait és csapat­összevonásait,­­ jelenti a France Presse. A palesztinai erők mon­dotta a szóvivő­k az előző éjszaka aknavetőkkel lőttek egy, a Holt-ten­­­gertől délre fekvő izraeli üzemet. Hat izraeli katonai repülőgép bombázta Jordánia területének há­rom vidékét — közli, a Reuter egy jordániai katonai szóvivő bejelenté­se alapján. Az egyórás bombázás csak csekély veszteségeket okozott. Választások Indonéziában ? Az indonéziai politikai vezetők megtanácskozzák, hogy tartsanak-e parlamenti választásokat vagy sem 1971-ben. A sajtóügynökségek sze­rint Szuharto elnök sorban fogadja a politikai pártok vezetőit ebben az ügyben. Amint a politikai hírmagyarázók rámutatnak, az elnök igyekezni fog meggyőzni a pártvezéreket, a vá­lasztások nincsenek eléggé előkészít­ve, hogy az alkotmányos előírások szerint 1971. július 5-én lebonyolí­tásra kerülhessenek. Ha a válasz­tásokat elnapolják, később kerül sor az új elnök megválasztására is. Ez utóbbinak előírás szerint 1973-ban kellene megtörténnie. Végezzünk mielőbb az őszi tennivalókkal A SZAKEMBER JELENLÉTÉT BIZONYÍTSA JÓ MINŐSÉGŰ MUNKA! Mezőgazdasági szervek látóhatárán túl • TALÁLKOZÁS AZ IRODÁBAN • TITKON NYÚJTOTT SEGÍTSÉG • AZ IGAZGATÓ KÖZBESZÓL Délelőtt 10 óra. A Temes megyei medvesi termelőszövetkezet határá­ban kukoricaföldet szántanak a traktorosok. Pontosabban, két trak­toros. De hogyan ? Nyomukban itt-ott vakbarázda, kiálló kukorica­tövek árulkodnak a minőségről. Az első ekefej alig ha­sítja fel a kiszáradt földet, az utol­só negyedméterről emeli ki a ke­mény hantokat. A szomszéd par­cellán elszórt szárkúpok között mintha láthatatlan ellenféllel futna versenyt a fiatal traktoros vezette gép. A mögéje kapcsolt tárcsa in­kább csak lecsiszolja, mint kivágja a gazt. Az első korongok alig érik a földet, a hátsók pedig éppen csak hogy felhorzsolják. Az egész határrészen senki — csak a traktorosok. A székház irodájában annál töb­ben adtak találkozót ezen a dél­­előttön. Minta Ion elnök újságol­vasásba mélyedt addig, amíg a mér­nöknő és a gépesítési részleg szám­­vivője végzett a múlt dekád telje­­sítmény-összesítésével. — Ezt is meg kell hogy csinálja valaki, hisz elvégre a mérnök is csak egy ember, ha nem kap senki­től segítséget, elvész az ide-oda kap­kodásban. Természetes, hogy a mérnöknő indoklásával nem érthetünk fenn­tartás nélkül egyet — elvégre az ag­ronómus elsősorban az agrotechni­káért felel —, de viszont abban is van igazság, hogy segítség, irányí­tás nélkül a jóakarat is könnyen zátonyra futhat. A szomorú azonban az, hogy a megyei mezőgazdasági igazga­tóság és a szövetkezeti szövetség irodájáig nem hallatszik el a segítségkérés és így a mérnöknő egymaga küszkö­dik az érdektelen és tehetetlen el­nök és a semmittevésükkel tündök­lő brigádosok mellett. Az eredménnyel­­ az előbbiek­ben már megismerkedtünk. Kivána- Gödör Károly (Folytatása a 3. oldalon) SZILÁGYSÁG! Valahogy így képzeltem el mindig a szép tájképet, ahogy azon az őszi napon a csaholyi határt láttam. Szelídhajlatú dombok, amelyek lá­bánál bozontos fűzfákkal szegélye­zett patakok kanyarognak. Az olda­lakon a tetőnek fut s onnan ereszke­dik a völgynek a gyümölcsfa sorok katonás rendje. Ágak roskadoznak a sok gyümölcs terhe alatt. Alma, szil­va, körte, dió. Sárgán, zölden, piros­lón, kéken, de ki tudná ezt számba­­venni, hányféle színárnyalatban für­dik itt a tonnákat, vagonokat kitevő gyümölcs a bágyadt délutáni nap­sütésben. Érik, zamatosodik a tasnádi álla­mi mezőgazdasági vállalat csaholyi farmján az aranyat érő gyümölcs közel ötszáz hektáron. Az egész te­ DOMBOKON rületet bejárni ? Ki vállalkozik erre ! Pedig megérné az időt, fáradtságot, mert mint mondják, az idén szinte minden fa rekordtermést ígér. A több napot igénybe vevő baran­golás helyett megelégszünk hát egy kiadós délutáni sétával, s miután itt is, ott is megcsodáltuk már a terhük­től roskadozó kajla ágú fákat, ízlel­tük a híres Császárkörtét, a Jonathan almát, meg a többi zsendülő gyü­mölcsöt, kísérőmmel, Pop Tódorral letelepszünk az egyik árnyas domb­oldalra. Napbarnított arcú fiatalember Pop Todor. Szinte alig hiszem, hogy ennek a sok dombnak, völgynek ölén fekvő hatalmas gyümölcsösnek gondját­­baját viseli a vállán. Pedig immár nyolcadik esztendeje, hogy megbíz­ták a csaholyi farm vezetésével. Szinte a szeme előtt nőtt, terebélye­sedett az egész gyümölcsös, hiszen mindössze tizennégy esztendős a farm legidősebb fája. Tizennégy esz­tendővel ezelőtt ültettek először egy jókora táblát. Kísérletképpen és a legsoványabb talajba. — El sem hiszi, milyen szűkmar­­kúan fizetett addig ez a vidék a be­fektetett munkáért — mutat körül Pop Todor a domboldalakon. — Volt olyan esztendő, hogy a munkabér sem térült meg a terményből... A tegnapból a mába siklik a be­szélgetés. Számok, adatok tucatjait jegyzem, amelyek mind, mind azt bizonyítják : a csaholyi farm agya­gos domboldalán a nagyüzemi gyü­mölcstermesztés véget vetett az ed­digi szűkmarkúságnak. Néhány esz­tendő óta ugyanis mázsákban, ton­nákban, vagonokban mérik a be­érett zamatos gyümölcsöt. Tavaly például, több mint másfél millió lej ♦ervenFelüli jövedelmet hozott a tas­­nádi állami mezőgazdasági válla­latnak a csaholyi gyümölcsös. Említettük már, hogy az idén a legtöbb fa rekordtermést ígér. Csu­pán almából, több mint 1000 tonnára számítanak a tervezett 750 tonna he­lyett. S ha tíz esztendővel ezelőtt még a Szilágyságban sem ismerték a dombok ölén fekvő Csaholy köz. Kiss József (Folytatása a 3. oldalon) TÁVIRATOK 1 ■■ . .......... ■­­- 1 NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének BUKAREST őszinte köszönetet mondok önnek, valamint Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és a testvéri román népnek a Vietnam Demokratikus Köztársaság elnökévé való megválasztásom alkalmából küldött meleg üdvözletéért. A rám bízott új tisztségekben igyekezni fogok, népünkkel együtt minél inkább hozzájárulni az országaink közötti szolidaritás és barátság erősítéséhez és fejlesztéséhez, ahogyan azt Ho Si Min elnökünk mindig kívánta. Jó egészséget kívánok Önnek, és újabb sikereket magas felelősségű tisztségének betöltéséhez. TON DUC THANG, Vietnam Demokratikus Köztársaság elnöke Nicolae Ceausescu, Ion Gheorghe Maurer és Stefan Voitec elvtár­sak táviratot kaptak Walter Ulbricht, Willi Stoph, Gerald Götting és Erich Correns elvtársaktól, akik szívélyes köszönetet mondanak a Né­met Demokratikus Köztársaság megalapításának 20. évfordulója alkal­mából küldött üdvözletért és jókívánságokért, s kifejezik azt a meggyő­ződésüket, hogy a Német Demokratikus Köztársaság és Románia Szo­cialista Köztársaság, a Németországi Szocialista Egységpárt és a Román Kommunista Párt közötti baráti és sokoldalú együttműködési kapcsola­tok tovább fejlődnek és erősödnek a marxizmus-leninizmus és a szo­cialista internacionalizmus alapján a két nép és a szocializmus ügye érdekében.

Next