Előre, 1970. február (24. évfolyam, 6918-6941. szám)
1970-02-21 / 6935. szám
Ha szükség van rájuk miért nem kellenek ? MÁSOKAT HELYETTESÍTVE Mészáros Irént a karcfalvi mezőgazdasági termelőszövetkezet a saját költségén kitaníttatta az állategészségügyi technikusi szakmára. Ezerkilencszázhatvanhárom és hatvanhét között négy évet töltött Székelyudvarhelyen a mai mezőgazdasági líceum elődjének, a technikumnak a padjaiban, bentlakásában, laboratóriumaiban. Nem áll rendelkezésemre pontos adat arról, hogy a karcfalvi téesznek mennyibe is került Mészáros Irén négy udvarhelyi éve, de jónéhány ezresbe bizonyosan. Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a tanulólány (ma már feleség), igyekezett becsülettel rászolgálni az előlegezett bizalomra és... pénzre , pontosan jelen volt az órákon, figyelt, rendesen megtanulta az ott hallottakat, elvégre — gondolta — minderre valamikor szüksége lesz, ő is, de főleg a termelőszövetkezet hasznát fogja majd venni szakmai tudásának. Nem így lett. Először is kiderült, hogy annak a termelőszövetkezetnek, amely a sokezer lejt négy éven át fizette, nincs szüksége Mészáros Irén állategészségügyi technikusra. Ugyanis vele egyszerre Nagy Árpád is ugyanezt a szakmát sajátította el (szintén a karcfalvi mtsz költségén) s mivel a vezetőség véleménye szerint (amely különben valóban helytálló volt) állategészségügyi technikusból elég egy is, Nagy Árpád maradt, Mészáros Irént pedig átadták aközséghez tartozó Jenőfalván működő termelőszövetkezetnek. A jenőfalviak az ajándékba kapott technikussal jól jártak: állataik rendszeresen megkapták a szükséges oltásokat, a vemhességről, ellésről, betegségekről, elhullásról soha nemvolt pontos nyilvántartások készültek. Mészáros Irént a nap bármelyik órájában az állatok között lehetett látni, éjszaka kell hogy a távoli havasi legelőkre idejében kijusson az állatokhoz. Lovász Zoltán körzeti állatorvos szerint Mészáros Irén szakmai képzettsége és lelkiismeretessége a könnyűnek egyáltalán nem nevezhető mindennapi gyakorlatban bizonyította be kifogástalanságát. Ennek ellenére a téesz nem egészen két évvel ezelőtt, amikor a termelőszövetkezetekben megszűntek a technikusi állások (tehát az állategészségügyi technikusi is) meglehetősen könnyen megvált Mészáros Irén addig kifogástalan szolgálataitól. Nem akart vagy nem tudott élni a termelőszövetkezetek megyei szövetségétől kapott azon jogával, hogy a technikust mint raktárnokot, áruszakértőt, könyvelőt vagy brigádost alkalmazza. Azóta Mészáros Irén hol dolgozik, hol nem. Attól függően, hogy akad-e valaki, akit lehet helyettesíteni, esetleg ha „beugrik" valami alkalmi munkalehetőség. Helyettesítette már az állategészségügyi körzetnél dolgozó technikust, pár hónapig a burgonya és cukorrépa átvevő központban írnokoskodott, most pedig a karcfalvi termelőszövetkezetben a szülési szabadságon tartózkodó segédkönyvelőnőt helyettesíti. — Itt is megállja a helyét, mert éleseszű és szorgalmas — mondja a téesz mérnöke — ha volna hely, akár könyvelőnek is szívesen alkalmaznák. Csakhát nincs hely. S különbenis Mészáros Irén technikus... „az Állattartásnak HÍME VAN'' Ez köznyelvre lefordítva annyit jelent, hogy nem akárki való az állatok mellé, főleg ha technikus. A mondás Felcsíkon járja, én Ferenc Józseftől, a csíkszenttamási termelőszövetkezet elnökétől hallottam, amikor Böjte Albert állategészségügyi technikus holléte után tudakozódtam. őt is, akárcsak Mészáros Irént és Nagy Árpádot, a termelőszövetkezet a saját költségén taníttatta, azzal a különbséggel, hogy nem a karcfalvi, hanem a szenttamási. — Elcsaptuk — adta meg az elnök a tömör választ Böjte Albert itteni sorsát illetően. S azt is megmondta, hogy miért. — Kiküldtük, hogy oltsa be a juhokat. Osztón mégis megdöglött közülük több mint száz darab. Amikor előszedtük a technikust, beismerte, hogy unta az összes juhot beoltani, így aztán a kimaradottak el is pusztultak. Akkor csaptuk el. Mert kérem, az állattartásnak híme van. Nem akárki érti. Csak aki szereti is. Az egyik gazda csak megsimítja az állatot, s már attól is gömbölyödik, a másik teletömi, s mégis göthös. Böjte Albert bizony nem szerette az állatokat. Ő maga ismerte el, hogy inkább lakatos szeretett volna lenni, mint zootechnikus. De mert a szakiskolába nem jutott be, s a termelőszövetkezet hajlandó volt vállalni a taníttatás költségeit, hát Böjte Albert kötélnek állt. Az ilyen hozzáállásnak meg is mutatkozott az eredménye. Mindjárt az első évben óriási kárt okozott a hanyagsága, a szív nélkül végzett munka. Az a termelőszövetkezet, amely a falubeli ifjú iskolázási költségeit négy éven keresztül állta, nyolc hónapi „munkája" után kénytelen volt lemondani saját nevelésű technikusáról. S méghozzá úgy, hogy elcsapta. Ami bizony igen nagy szégyen Csíkban. Kérdés viszont, nem lehetett volna 1963-ban olyan gyereket találni Szenttamáson, s elküldeni Böjtérl- Kálmán Gyula (Folytatása a 3. oldalon) Újabb szatmári védjegy Nem túlzás, ha azt mondjuk : a szatmári Mondiala készruhagyár védjegye rangot, elismerést szerzett országszerte a vásárlók körében, sőt, a külföldi piacokon is. Az itt készült ruházati cikkek fő jellemzői közé tartozik a divat és a jóízlés harmonikus egybehangolása, a kedvelt színek felsorakoztatása, az anyag tartóssága, a gondos megmunkálás. Az utóbbi esztendőkben egy újabb szatmári védjeggyel, a Tricotex kötöttárugyár védjegyével ismerkedhetnek meg egyre szélesebb körben a konfekció vásárlói, s tegyük hozzá : már ezek a készítmények is a keresett áruk soraiba léptek. Az elmúlt napokban a Tricotex kötöttárugyár a helyi kereskedelmi vállalat közreműködésével nagyszabású divatbemutatót tartott Szatmáron. A több mint 100 darab bemutatott kötött holmi ízelítőt adott abból az árukollekcióból, amelynek gyártására s eladására ebben az esztendőben kerül sor. A pasztellszínek soksok változata, a műszálból készült divatos készítmények osztatlan sikert arattak az igényes közönség előtt. A gyár tervezői sok gyermekholmit terveztek erre az esztendőre. Ugyanis az utóbbi években egyre több megrendelő kért tőlük ilyen árut. Szebbnél szebb, tetszetős szoknyácska, szvetter, pulóver, pelerin készül itt az idén a kislányok, kisfiúk számára. Hasonló gazdag választék ígérkezik felnőtt holmikból is. Különösen a nők várhatnak sok újszerű kötött árut a Tricotex dolgozóitól. Az eddig gyártott és igen keresett kötöttruhák még szebb, még változatosabb kivitelezésű formákban jelentkeznek majd az üzletekben. A ruhák díszítésében tért hódít a hímzés, a különleges csíkozás, a fémgomb, a lánc és a zsinór alkalmazása. A gyár dolgozóinak terve szerint néhány hét múlva már megérkeznek az üzletekbe a Tricotex védjeggyel ellátott kötött holmik. Aki a szép, divatos holmit kedveli, érdemes megjegyezze ezt a védjegyet ! Tricotex: Kiss József Az ITI vezetősége a központi sajtó részvételével sajtóértekezletet tartott az ifjúsági turisztika tavalyi eredményeiről, idei terveiről. A sajtóértekezlet végén felkértük Fejes Gyula elvtársat, az Ifjúsági Turisztikai Iroda elnökét, mondjon véleményt az ifjúsági turisztikáról általában, a hazairól pedig részletesebben. — Bevezetőnek engedjen meg egy elkésett kérdést: mi az ITI ? — A tudósok világszerte felméréseket készítettek, és megállapították, hogy a századunkra oly jellemző turisztikában az elmúlt esztendőkben külön jelenség az ifjúsági turisztika. Miért külön ? — kérdezheti bárki. Hisz ez sem más, mint kirándulás gyalogszerrel, vagy járművel, kül- vagy belföldi városokba, hegyekbe, vagy tengerpartra és így tovább. Igen ám, de a turisztika iparosítása, a turisztikának a a különböző hivatalok, intézmények által való monopolizálása világszerte kirekesztette a fiatalokat, főleg az iskolásokat és egyetemi hallgatókat, akiknek nincs anyagi alapjuk —, valójában nem is kívánják — luxus kirándulásokra. A fiatal szeret olcsón és jól szórakozni, ezért kész bizonyos áldozatokat is hozni, sőt ezeket az áldozatokat még kalandnak is tekinti. Így születtek meg világszerte a különböző ifjúsági szervezetek mellett a turisztikai irodák, amelyek megszervezik az ifjúsági turisztikát. Olcsón, de sok látnivalóval, sok zenével és tánccal kirándulásokat rendeznek. Pontosan ebből a meggondolásból született majd két esztendeje az ITI is. Célunk az volt, hogy a nagyszámú fiatalnak anyagi lehetőségeihez mérhető turisztikai tevékenységet szervezzünk, ennek segítségével földrajzi, történelmi, gazdasági ismereteket terjesszünk. Ugyanakkor a turisztikát úgy fogjuk fel, mint az ifjúság hazafias nevelésének egyik leghathatósabb formáját. — Turisztikai tevékenység azért anyagi alapok nélkül nincs. Milyen anyagi bázissal rendelkezik az ITI ? — Ahhoz képest, hogy csak áprilisban leszünk két évesek, tehát nagyon fiatalok vagyunk, nyugodtan mondhatom, hogy gazdagok is vagyunk. Számos üdülőtábor, mint a costinetti-i, a marosfői tábor a mi tulajdonunk. Több autóbuszunk is van. Külön alapjaink vannak más táborok, villák időszakos bérlésére, sőt már a tavaly befektetéseket is eszközöltünk, így a legnépszerűbb táborunkat, a costine? ti-it 870 hellyel bővítettük. Marosfőn a villákba bevezetjük a központi fűtést, hogy az őszi, téli és tavasz eleji idényben is kihasználhassuk. Ebben az esztendőben csupán Costine?ti-en 6 millió lej értékű munkálatot végzünk, ami konkrétan azt jelenti, hogy újabb 500 helyet, sportpályát, nyári színházat, klubhelyiséget adunk át Bővítjük a táncteret is. A Prahova völgyében új telepet építünk, a vaskapui gyűjtőtónál tábort szervezünk. És sorolhatnám még tovább. — Milyen népszerűségnek örvend az ITI munkája az ifjak körében . — Annak ellenére, hogy nem propagáltuk eléggé akcióinkat, 1969-ben a KISZ és az ITI helyi, megyei és központi szervei körülbelül kétmillió fiatalnak biztosítottak kirándulást le-INTERJÚ FEJES GYULÁVAL, az Ifjúsági Turisztikai Iroda elnöké velhetőséget. Hogyan ? Annak a körülbelül 6000 turisztikai körnek a keretében, amely országszerte működik. A közvéleménykutatások, valamint az akcióink idején rendezett tesztek arról vallanak, hogy az ifjúság nagy többsége elégedett tevékenységünkkel. Ugyanakkor valamenynyien elvárják, hogy újabb ötletekkel, újabb formákkal jelentkezzünk. És ez természetes is, az ifjúság szereti a változatosságot. Sajnos, vannak azonban olyan ifjak is, akik túlzott igényekkel lépnek fel. Az ITI-t összetévesztik az ONT-vel. Nem tetszik nekik, hogy a táborban többen laknak egy házikóban, egy szobában vagy sátorban. Sok vitánk volt a kirándulást vezető tanárokkal is, akik nem azt nézték, hogy a diákok olcsón vehessenek részt kiránduláson, hanem a saját kényelmüket tartották szem előtt. Erre csupán egy példát. Az egyik nagybányai iskolában a tanár szorgalmazására ONT-buszt béreltek, nem vették igénybe szolgáltatásainkat. Mi lett ennek az eredménye ? A kirándulás kétszer annyiba került.« — Tevékenységünknek két nagy ága van. Az egyik a kül-, a másik a belföldi turisztika. Beszéljünk előbb az elsőről. Több külföldi ifjúsági turisztikai irodával állunk kapcsolatban, így előnyös cseréket tudunk lebonyolítani. Az elmúlt esztendőben több mint 4000 ifjú volt külföldön összesen 22 országban. Az idén hasonló a helyzet. Engedjék meg, hogy ábécé sorrendben csupán az első tíz ország nevét említsem, ahova turistáink el fognak látogatni : Anglia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, az NDK és az NSZK. Ami a belföldi országjáró formákat illeti, egyelőre hétben állapodtunk meg. Éspedig hegyi túra, kirándulás a Deltába, témás kirándulások, szilveszteri kiruccanás a hegyekbe, hétvégi kirándulás, szakkörönként kirándulás és táborozás. — Lehetne mindegyikre egy példát is adni . — Hogyne. Itt van például a fogarasi gerinctúra, amely nyolc napig tart, 439 lejbe kerül a dolgozó ifjaknak és 426 lejbe az iskolásoknak és egyetemistáknak. Vagy itt van egy 4 napos deltas kirándulás terve : Tulcea—Maliuc—Dunarea Veche—Lacul Fortuna—Mila 23— az Eracle csatorna—Sulina—a Roșutó—a Litcov csatorna—Tulcea. 279 lej a dolgozó ifjaknak, 271 az egyetemistáknak és 228 lej az iskolásoknak. A témás kirándulások közül megemlíthetném a dobrudzsai ókori építményekhez rendezett kirándulást, amely 210 lejbe kerül. Izgalmasnak ígérkezik a Déli-Kárpátok barlangjainak meglátogatása is, amely 5 napig tart és csupán 230 lejbe kerül. — Más újdonság . — Ebben az évben megkezdjük kirendeltségeink megnyitását. Bukarestben és Brassóban rövidesen sor is kerül erre. — Ezek után nem maradt más hátra, mint további jó utat kívánni az ITI-nek és kirándulóinak. Gyarmath János Az ITI 70-ben az ITI-vel rendezték volna, 10 nappal meghosszabbíthatták volna az országjárást . Milyen kirándulási formáknak volt a legnagyobb sikerük, és milyeneket terveznek a 70-es turisztikai idényre ? proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 6935 sz. 6 oldal éra 30 báni 1970. február 21., szombat m kibontakozott falurenfdezési akció eredménytmmképpen ma minden harmadik Botosani megyei falusi lakos új házban lakik. Az elmúlt év folyamán 10 község rendezésének terv-vázlatát dolgozták ki. Időközben a terv-vázlat a kivitelezés stádiumába jutott és egyes helységekben már folyamatban vannak a községrendezési munkálatok. Emellett további 13 községrendezési vázlatot hagytak jóvá, köztük olyanokat, amelyek még az idén megvalósulnak. A többi közt 42 Követendő példa tantermet, három új kulturotthont építenek, 40 falut villamosítanak, s az alacsonyfeszültségű villanyhálózatot mintegy 120 kilométerrel bővítik. A konstancai műépítészet és városrendezési igazgatóság 23 dobrudzsai község rendezésének tervvázlatát készítette el és a földmérési munkálatokat is elvégezték. Emellett Cobadin és Cogealac községközpontjának fejlesztésére részletes tanulmányt készítettek és rövidesen megkezdik a politikai-közigazgatási székházak, városi komforthoz hasonló lakóházak, a kereskedelmi komplexum, népfürdő, posta, szabadtéri mozi, egy kisebb hőfejlesztőközpont, a vízvezeték- és csatornahálózat építését, zöldövezetet létesítenek, továbbá számos városjellegű községfejlesztési munka kivitelezését irányozták elő. (Munkatársunktól) A Craiován folyó nagyszabású lakásépítkezés szemléltetésére talán elegendő egyetlen pregnáns adat: a negyedévben az építők 188 lakással többet szándékoznak átadni rendeltetésének mint amennyit a terv eredetileg előirányzott... Képünkön a Baba Novae új lakónegyedben épülő háztömbök egy része A Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának alakuló közgyűlése A fővárosban összeült a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának alakuló közgyűlése. Az összejövetelen részt vesznek fővárosi és vidéki akadémikusok, kutatók, tanerők, tudományos kutató egységek és főiskolai tanszékek küldöttei a gazdaságtudományok, a filozófia, a történelemtudomány, a jogtudományok, a politikai tudományok, a pszichológia, pedagógia, szociológia, művészet- és irodalomelmélet, illetve történet területéről. Meghívottként jelen vannak Központi intézmények vezetői, tudományos dolgozók, professzorok, pártaktivisták, újságírók. A küldöttek megválasztották a közgyűlés elnökségét, a következő elvtársakat: Paul Niculescu-Mizilt, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagját, a KB titkárát, Manea Manescut, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagját, a KB titkárát, a Gazdasági Tanács elnökét, Dumitru Popescut, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagját, a KB titkárát, Leonts Rautát, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagját, a Minisztertanács alelnökét, Ion Iliescut, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagját, a KISZ KB első titkárát, ifjúságügyi minisztert, Miron Constantinescu egyetemi tanárt, oktatásügyi minisztert, Mironi Nicolescu akadémikust, Románia Szocialista Köztársaság Akadémiájának elnökét, és tudományos életünk más személyiségeit (Folytatása az 5. oldalon) A TERMELÉS ÉS A MUNKA TUDOMÁNYOS MEGSZERVEZÉSÉNEK FONTOS LÁNCSZEME: A MUNKAHELY Döntő fontosságú, hogy az ötéves terv utolsó esztendejében az üzemekben és a gyárakban tovább tökéletesítsék a termelés és a munka tudományos megszervezését. A brassói vállalatok szinte kivétel nélkül bekapcsolódtak annak idején ebbe — az országos viszonylatban nagy jelentőségű — akcióba. Mindenütt megszervezték a mérnökök és technikusok irányításával működő kollektívákat, amelyek a vállalatok sajátosságainak megfelelően tanulmányozták a termelés és a munka megszervezésének különböző vetületeit. Nem mondhatjuk el viszont azt, hogy a kínálkozó lehetőségeket mindenütt teljes egészében hasznosították. Ez főként abban mutatkozik meg, hogy inkább a nagyobb hogy a munkahely megszervezésében a döntő láncszemet a részleg vezetője jelenti, hiszen ő a leghivatottabb arra, hogy a maga „birodalmában“ hozzáértően irányítsa a termelést. Magas szakmai tudással és jó szervezőkészséggel kell tehát rendelkeznie. Mindkét részleg élén éppen ilyen emberek állanak Serb Onorica és Barkó László mérnökök személyében. Nem sok eredményt tudnának azonban felmutatni, ha az igazgatóság megelégedett volna azzal, hogy a részleg jó kezekben van. Az üzem igazgatónője, Datcu Maria személyesen is állandóan figyelemmel kíséri a részlegvezetők munkáját és támogatja őket. Idejében tájékoztatja a részlegek vezetőit a tervfeladatokról s arról, ha a kereskedelemmel kötött szerződések alapján a kötöttáru színén vagy modelljén módosítani kell. A részlegvezetők így idejében ismerik megoldandó feladataikat. FOLYAMATOS ANYAGELLÁTÁS A körkötőgépek részlegén a munkahely jó megszervezésének kulcskérdése az anyagellátás. Hogy ezen a téren fennakadás ne lehessen, már a csévézőktől tervszerűsítik a munkát. A raktárból olyan színű és minőségű szálat vételeznek és adnak ki a csévézőgépeknél dolgozó munkásnőknek, amely az előirányzott termelési feladatoknak megfelel. Mind itt mind a körkötőgé- Albert Hona (Folytatása az 5. oldalon) A BRASSÓI KÖTÖTTÁRUGYÁR TAPASZTALATAIBÓL szabású szervezési feladatokra fordítottak figyelmet, (lehet azért, mert látványosabbak) s elhanyagoltak apróbbnak tűnő, de lényeges szervezési kérdéseket, amelyek nélkül pedig nem beszélhetünk a szó igazi értelmében vett tudományos munkaszervezésről. Szem elől tévesztették az egyik fontos kérdést , a munkahely tudományos megszervezését, vagyis azt, hogy a munkás állandó tevékenységéhez megteremtsék a megfelelő körülményeket Pedig enélkül nem érhetnek célt, hiszen a munkahelyen dől el végső soron minden a termelés mennyisége, minősége, a nyersanyag gazdálkodás és egyebek . Mindezeknek figyelembe vételével, nem érdektelen, hogy a brassói Kötöttárugyárban, éppen a munkahely tudományos megszervezése terén értek el szép eredményeket Az üzem vezetősége felismerte. Jégkorong VB C-csoport Francia korongozók a szökőksútban KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK TELEFONJELENTÉSE A sok fától nem látni az erdőt — tartja a közmondás. Valahogy így vagyunk a jégkorong világbajnokság Calacon zajló C-csoportjának küzdelmeivel is. Az utolsó két forduló előtt még jobban összekuszálódtak a szálak, miután szerdán három csapat pályázott az első két helyre, csütörtökön már négyre emelkedett a trónkövetelők száma. Igaz, a bajnoki címre csak két, az osztrák és az olasz csapat esélyes, azt viszont már senki sem tudja, ki lesz a boldog második. Csa-Móra László (Folytatása a 1. oldalon) EREDMÉNYEK Franciaország—Magyarország 4:2 (2:0, 0:1, 2:1), Olaszország— Hollandia 6:1 (3:0, 2:1, 1:0), Dánia—Belgium 11:4 (4:1, 2:1, 5:2). A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA az utolsó 6 mérkőzés előtt Ausztria 4 4 0 0 25: 7 8 Olaszország 5 4 0 1 24:11 8 Franciaország 4 2 0 2 16:15 4 Magyarország 4 2 0 2 17:11 4 Dánia 4 112 18:14 3 Hollandia 5 113 14:26 3 Belgium 4 0 0 4 7:37 0 A MAI MŰSOR 11 órakor : Ausztria—Hollandia, 17 órakor : Belgium—Magyarország, 20 órakor : Franciaország—Dánia.