Előre, 1970. február (24. évfolyam, 6918-6941. szám)

1970-02-21 / 6935. szám

Ha szükség van rájuk miért nem kellenek ? MÁSOKAT HELYETTESÍTVE Mészáros Irént a karcfalvi mező­gazdasági termelőszövetkezet a sa­ját költségén kitaníttatta az állat­egészségügyi technikusi szakmára. Ezerkilencszázhatvanhárom és hat­vanhét között négy évet töltött Szé­kelyudvarhelyen a mai mezőgazda­­sági líceum elődjének, a technikum­nak a padjaiban, bentlakásában, laboratóriumaiban. Nem áll rendel­kezésemre pontos adat arról, hogy a karcfalvi téesznek mennyibe is került Mészáros Irén négy udvarhe­lyi éve, de jónéhány ezresbe bizo­nyosan. Hozzátartozik az igazság­hoz, hogy a tanulólány (ma már fe­leség), igyekezett becsülettel rászol­gálni az előlegezett bizalomra és... pénzre , pontosan jelen volt az órákon, figyelt, rendesen megtanul­ta az ott hallottakat, elvégre — gon­dolta — minderre valamikor szüksé­ge lesz, ő is, de főleg a termelőszö­vetkezet hasznát fogja majd venni szakmai tudásának. Nem így lett. Először is kiderült, hogy annak a termelőszövetkezet­nek, amely a sokezer lejt négy éven át fizette, nincs szüksége Mészáros Irén állategészségügyi technikusra. Ugyanis vele egyszerre Nagy Árpád is ugyanezt a szakmát sajátította el (szintén a karcfalvi mtsz költségén) s mivel a vezetőség véleménye sze­rint (amely különben valóban helyt­álló volt) állategészségügyi techni­kusból elég egy is, Nagy Árpád maradt, Mészáros Irént pedig átad­ták a­­községhez tartozó Jenőfalván működő termelőszövetkezetnek. A jenőfalviak az ajándékba ka­pott technikussal jól jártak: állataik rendszeresen megkapták a szükséges oltásokat, a vemhességről, ellésről, betegségekről, elhullásról soha­ nem­volt pontos nyilvántartások készül­tek. Mészáros Irént a nap bármelyik órájában az állatok között lehetett látni, éjszaka kell hogy a távoli ha­vasi legelőkre idejében kijusson az állatokhoz. Lovász Zoltán körzeti állatorvos szerint Mészáros Irén szakmai képzettsége és lelkiismere­tessége a könnyűnek egyáltalán nem nevezhető mindennapi gyakorlatban bizonyította be kifogástalanságát. Ennek ellenére a téesz nem egé­szen két évvel ezelőtt, amikor a ter­melőszövetkezetekben megszűntek a technikusi állások (tehát az állat­egészségügyi technikusi is) meglehe­tősen könnyen megvált Mészáros Irén addig kifogástalan szolgálatai­tól. Nem akart vagy nem tudott élni a termelőszövetkezetek megyei szö­vetségétől kapott azon jogával, hogy a technikust mint raktárnokot, áru­szakértőt, könyvelőt vagy brigádost alkalmazza. Azóta Mészáros Irén hol dolgozik, hol nem. Attól függően, hogy akad-e valaki, akit lehet helyettesíteni, eset­leg ha „beugrik" valami alkalmi munkalehetőség. Helyettesítette már az állategészségügyi körzetnél dol­gozó technikust, pár hónapig a bur­gonya és cukorrépa átvevő központ­ban írnokoskodott, most pedig a karcfalvi termelőszövetkezetben a szülési szabadságon tartózkodó se­gédkönyvelőnőt helyettesíti. — Itt is megállja a helyét, mert éleseszű és szorgalmas — mondja a téesz mér­nöke — ha volna hely, akár köny­velőnek is szívesen alkalmaznák. Csakhát nincs hely. S különbenis Mészáros Irén technikus... „az Állattartásnak HÍME VAN'' Ez köznyelvre lefordítva annyit je­lent, hogy nem akárki való az álla­tok mellé, főleg ha technikus. A mondás Felcsíkon járja, én Ferenc Józseftől, a csíkszenttamási termelő­­szövetkezet elnökétől hallottam, a­­mikor Böjte Albert állategészségügyi technikus holléte után tudakozód­tam. őt is, akárcsak Mészáros Irént és Nagy Árpádot, a termelőszövet­kezet a saját költségén taníttatta, azzal a különbséggel, hogy nem a karcfalvi, hanem a szenttamási. — Elcsaptuk — adta meg az el­nök a tömör választ Böjte Albert it­teni sorsát illetően. S azt is meg­mondta, hogy miért. — Kiküldtük, hogy oltsa be a ju­hokat. Osztón mégis megdöglött kö­zülük több mint száz darab. Amikor előszedtük a technikust, beismerte, hogy unta az összes juhot beoltani, így aztán a kimaradottak el is pusz­tultak. Akkor csaptuk el. Mert ké­rem, az állattartásnak híme van. Nem akárki érti. Csak aki szereti is. Az egyik gazda csak megsimítja az állatot, s már attól is gömbölyödik, a másik teletömi, s mégis göthös. Böjte Albert bizony nem szerette az állatokat. Ő maga ismerte el, hogy inkább lakatos szeretett volna lenni, mint zootechnikus. De mert a szakiskolába nem jutott be, s a ter­melőszövetkezet hajlandó volt vál­lalni a taníttatás költségeit, hát Böj­te Albert kötélnek állt. Az ilyen hoz­záállásnak meg is mutatkozott az eredménye. Mindjárt az első évben óriási kárt okozott a hanyagsága, a szív nélkül végzett munka. Az a termelőszövetkezet, amely a falubeli ifjú iskolázási költségeit négy éven keresztül állta, nyolc hónapi „mun­kája" után kénytelen volt lemonda­ni saját nevelésű technikusáról. S méghozzá úgy, hogy elcsapta. Ami bizony igen nagy szégyen Csíkban. Kérdés viszont, nem lehetett volna 1963-ban olyan gyereket találni Szenttamáson, s elküldeni Böjté­rl- Kálmán Gyula (Folytatása a 3. oldalon) Újabb szatmári védjegy Nem túlzás, ha azt mondjuk : a szatmári Mondiala készruhagyár védjegye rangot, elismerést szer­zett országszerte a vásárlók kö­rében, sőt, a külföldi piacokon is. Az itt készült ruházati cikkek fő jellemzői közé tartozik a divat és a jóízlés harmonikus egybehan­golása, a kedvelt színek felsora­koztatása, az anyag tartóssága, a gondos megmunkálás. Az utóbbi esztendőkben egy újabb szatmári védjeggyel, a Tri­­cotex kötöttárugyár védjegyével ismerkedhetnek meg egyre széle­sebb körben a konfekció vásárlói, s tegyük hozzá : már ezek a ké­szítmények is a keresett áruk so­raiba léptek. Az elmúlt napokban a Tricotex kötöttárugyár a helyi kereskedel­mi vállalat közreműködésével nagyszabású divatbemutatót tar­tott Szatmáron. A több mint 100 darab bemutatott kötött holmi ízelítőt adott abból az árukollek­cióból, amelynek gyártására s el­adására ebben az esztendőben kerül sor. A pasztellszínek sok­sok változata, a műszálból készült divatos készítmények osztatlan sikert arattak az igényes közönség előtt. A gyár tervezői sok gyer­mekholmit terveztek erre az esz­tendőre. Ugyanis az utóbbi évek­ben egyre több megrendelő kért tőlük ilyen árut. Szebbnél szebb, tetszetős szoknyácska, szvetter, pulóver, pelerin készül itt az idén a kislányok, kisfiúk számára. Ha­sonló gazdag választék ígérkezik felnőtt holmikból is. Különösen a nők várhatnak sok újszerű kötött árut a Tricotex dolgozóitól. Az eddig gyártott és igen keresett kötöttruhák még szebb, még vál­tozatosabb kivitelezésű formák­ban jelentkeznek majd az üzle­tekben. A ruhák díszítésében tért hódít a hímzés, a különleges csí­kozás, a fémgomb, a lánc és a zsi­nór alkalmazása. A gyár dolgozóinak terve sze­rint néhány hét múlva már meg­érkeznek az üzletekbe a Tricotex védjeggyel ellátott kötött holmik. Aki a szép, divatos holmit kedve­li, érdemes megjegyezze ezt a védjegyet ! Tricotex: Kiss József Az ITI vezetősége a központi sajtó részvéte­lével sajtóértekezletet tartott az ifjúsági turisz­tika tavalyi eredményeiről, idei terveiről. A sajtóértekezlet végén felkértük Fejes Gyula elvtársat, az Ifjúsági Turisztikai Iroda elnökét, mondjon véleményt az ifjúsági turisztikáról ál­talában, a hazairól pedig részletesebben. — Bevezetőnek engedjen meg egy elké­sett kérdést: mi az ITI ? — A tudósok világszerte felméréseket készítet­tek, és megállapították, hogy a századunkra oly jellemző turisztikában az elmúlt esztendőkben külön jelenség az ifjúsági turisztika. Miért kü­lön ? — kérdezheti bárki. Hisz ez sem más, mint kirándulás gyalogszerrel, vagy járművel, kül- vagy belföldi városokba, hegyekbe, vagy tengerpartra és így tovább. Igen ám, de a tu­risztika iparosítása, a turisztikának a a különböző hivatalok, intézmények által való monopolizálása világszer­te kirekesztette a fiatalokat, főleg az iskolásokat és egyetemi hallgató­kat, akiknek nincs anyagi alapjuk —, valójában nem is kívánják — luxus kirándulásokra. A fiatal sze­ret olcsón és jól szórakozni, ezért kész bizonyos áldozatokat is hozni, sőt ezeket az áldozatokat még ka­landnak is tekinti. Így születtek meg világszerte a különböző ifjú­sági szervezetek mellett a turiszti­kai irodák, amelyek megszervezik az ifjúsági turisztikát. Olcsón, de sok látnivalóval, sok zenével és tánccal kirándulásokat rendeznek. Pontosan eb­ből a meggondolásból született majd két eszten­deje az ITI is. Célunk az volt, hogy a nagyszá­mú fiatalnak anyagi lehetőségeihez mérhető turisztikai tevékenységet szervezzünk, ennek se­gítségével földrajzi, történelmi, gazdasági isme­reteket terjesszünk. Ugyanakkor a turisztikát úgy fogjuk fel, mint az ifjúság hazafias nevelé­sének egyik leghathatósabb formáját. — Turisztikai tevékenység azért anyagi alapok nélkül nincs. Milyen anyagi bázis­sal rendelkezik az ITI ? — Ahhoz képest, hogy csak áprilisban le­szünk két évesek, tehát nagyon fiatalok va­gyunk, nyugodtan mondhatom, hogy gazdagok is vagyunk. Számos üdülőtábor, mint a cos­ti­net­ti-i, a marosfői tábor a mi tulajdonunk. Több autóbuszunk is van. Külön alapjaink van­nak más táborok, villák időszakos bérlésére, sőt már a tavaly befektetéseket is eszközöltünk, így a legnépszerűbb táborunkat, a cos­tine? ti-it 870 hellyel bővítettük. Marosfőn a villákba be­vezetjük a központi fűtést, hogy az őszi, téli és tavasz eleji idényben is kihasználhassuk. Ebben az esztendőben csupán Costine?ti-en 6 millió lej értékű munkálatot végzünk, ami konkrétan azt jelenti, hogy újabb 500 helyet, sportpályát, nyári színházat, klubhelyiséget adunk át Bővít­jük a táncteret is. A Prahova völgyében új telepet építünk, a vaskapui gyűjtőtónál tábort szervezünk. És sorolhatnám még tovább.­­ — Milyen népszerűségnek örvend az ITI munkája az ifjak körében . — Annak ellenére, hogy nem propagáltuk eléggé akcióinkat, 1969-ben a KISZ és az ITI helyi, megyei és központi szervei körülbelül kétmillió fiatalnak biztosítottak kirándulást le-INTERJÚ FEJES GYULÁVAL­, az Ifjúsági Turisztikai Iroda elnöké vel­hetőséget. Hogyan ? Annak a körülbelül 6000 turisztikai körnek a keretében, amely ország­szerte működik. A közvéleménykutatások, vala­mint az akcióink idején rendezett tesztek arról vallanak, hogy az ifjúság nagy többsége elége­dett tevékenységünkkel. Ugyanakkor valameny­­nyien elvárják, hogy újabb ötletekkel, újabb formákkal jelentkezzünk. És ez természetes is, az ifjúság szereti a változatosságot. Sajnos, vannak azonban olyan ifjak is, akik túlzott igényekkel lépnek fel. Az ITI-t összetévesztik az ONT-vel. Nem tetszik nekik, hogy a tábor­ban többen laknak egy házikóban, egy szobá­ban vagy sátorban. Sok vitánk volt a kirán­dulást vezető tanárokkal is, akik nem azt néz­ték, hogy a diákok olcsón vehessenek részt ki­ránduláson, hanem a saját kényelmüket tartot­ták szem előtt. Erre csupán egy példát. Az egyik nagybányai iskolában a tanár szorgalma­zására ONT-buszt béreltek, nem vették igény­be szolgáltatásainkat. Mi lett ennek az eredmé­nye ? A kirándulás kétszer annyiba került.­­« — Tevékenységünknek két nagy ága van. Az egyik a kül-, a másik a belföldi turisztika. Be­széljünk előbb az elsőről. Több külföldi ifjú­sági turisztikai irodával állunk kapcsolatban, így előnyös cseréket tudunk lebonyolítani. Az elmúlt esztendőben több mint 4000 ifjú volt külföldön összesen 22 országban. Az idén ha­sonló a helyzet. Engedjék meg, hogy ábécé sor­rendben csupán az első tíz ország nevét említ­sem, ahova turistáink el fognak látogatni : Ang­lia, Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehszlovákia, Dánia, Finnország, Franciaország, az NDK és az NSZK. Ami a belföldi országjáró formákat illeti, egyelőre hétben állapodtunk meg. Éspedig­­ hegyi túra, kirándu­lás a Deltába, témás kirándulások, szilveszteri kiruccanás a hegyekbe, hétvégi kirándulás, szakkörönként­ kirándulás és táborozás. — Lehetne mindegyikre egy pél­dát is adni . — Hogyne. Itt van például a fo­­garasi gerinctúra, amely nyolc na­pig tart, 439 lejbe kerül a dolgozó ifjaknak és 426 lejbe az iskolások­nak és egyetemistáknak. Vagy itt van egy 4 napos deltas kirándulás terve : Tulcea—Maliuc—Dunarea Veche—Lacul Fortuna—Mila 23— az Erac­­le csatorna—Sulina—a Roșu­tó—a Litcov csatorna—Tulcea. 279 lej a dolgozó ifjaknak, 271 az egyetemistáknak és 228 lej az iskolások­nak. A témás kirándulások közül megemlíthet­ném a dobrudzsai ókori építményekhez rende­zett kirándulást, amely 210 lejbe kerül. Izgal­masnak ígérkezik a Déli-Kárpátok barlangjai­nak meglátogatása is, amely 5 napig tart és csupán 230 lejbe kerül. — Más újdonság . — Ebben az évben megkezdjük kirendeltsé­geink megnyitását. Bukarestben és Brassóban rövidesen sor is kerül erre. — Ezek után nem maradt más hátra, mint további jó utat kívánni az ITI-nek és kirándulóinak. Gyarmath János Az ITI 70-ben az ITI-vel rendezték volna, 10 nappal meghos­­­szabbíthatták volna az országjárást . Milyen kirándulási formáknak volt a legnagyobb sikerük, és milyeneket ter­veznek a 70-es turisztikai idényre ? proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 6935 sz. 6 oldal éra 30 báni­­ 1970. február 21., szombat m kibontakozott faluren­­f­dezési akció eredményt­­mm­képpen ma minden har­madik Botosani megyei falusi lakos új házban lakik. Az el­múlt év folyamán 10 község rendezésének terv-vázlatát dolgozták ki. Időközben a terv-vázlat a kivitelezés stá­diumába jutott és egyes hely­ségekben már folyamatban vannak a községrendezési munkálatok. Emellett további 13 községrendezési vázlatot hagytak jóvá, köztük olyano­kat, amelyek még az idén meg­valósulnak. A többi közt 42 Követendő példa tantermet, három új kulturott­­hont építenek, 40 falut villa­mosítanak, s az alacsony­­feszültségű villanyhálózatot mintegy 120 kilométerrel bőví­tik. A konstancai műépítészet és városrendezési igazgatóság 23 dobrudzsai község rendezé­sének terv­vázlatát készítette el és a földmérési munkálato­kat is elvégezték. Emellett Co­­badin és Cogealac községköz­pontjának fejlesztésére részle­tes tanulmányt készítettek és rövidesen megkezdik a politi­kai-közigazgatási székházak, városi komforthoz hasonló la­kóházak, a kereskedelmi kom­plexum, népfürdő, posta, sza­badtéri mozi, egy kisebb hőfej­­lesztőközpont, a vízvezeték- és csatornahálózat építését, zöld­övezetet létesítenek, továbbá számos városjellegű községfej­lesztési munka kivitelezését irányozták elő. (Munkatár­sunktól) A Craiován folyó nagyszabású lakásépítkezés szemléltetésére talán elegendő egyetlen pregnáns adat: a­ negyedévben az építők 188 lakással többet szándékoznak átadni rendeltetésének mint amennyit a terv erede­­tileg előirányzott... Képünkön a Baba Novae új lakónegyedben épülő háztömbök egy része A Társadalom- és Politikai Tudományok Akadémiájának alakuló közgyűlése A fővárosban összeült a Társada­lom- és Politikai Tudományok Aka­démiájának alakuló közgyűlése. Az összejövetelen részt vesznek fővárosi és vidéki akadémikusok, kutatók, tanerők, tudományos kutató egysé­gek és főiskolai tanszékek küldöttei a gazdaságtudományok, a filozófia, a történelemtudomány, a jogtudomá­nyok, a politikai tudományok, a pszi­chológia, pedagógia, szociológia, mű­vészet- és irodalomelmélet­, illet­ve történet területéről. Meghívott­ként jelen vannak Központi intézmé­nyek vezetői, tudományos dolgozók, professzorok, pártaktivisták, újság­írók. A küldöttek megválasztották a közgyűlés elnökségét, a következő elvtársakat: Paul Niculescu-Mizilt, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak és Állandó Elnökségének tagját, a KB titkárát, Manea Manescut, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagját, a KB titkárát, a Gazdasági Tanács elnökét, Dumitru Popescut, az RKP KB Végrehajtó Bizottságá­nak tagját, a KB titkárát, Leonts Rautát, az RKP KB Végrehajtó Bi­zottságának tagját, a Minisztertanács alelnökét, Ion Iliescut, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagját, a KISZ KB első titkárát, ifjúságügyi minisztert, Miron Constantinescu egyetemi tanárt, oktatásügyi minisz­tert, Mironi Nicolescu akadémi­kust, Románia Szocialista Köztár­saság Akadémiájának elnökét, és tu­dományos életünk más személyisé­­geit (Folytatása az 5. oldalon) A TERMELÉS ÉS A MUNKA TUDOMÁNYOS MEGSZERVEZÉSÉNEK FONTOS LÁNCSZEME: A MUNKAHELY Döntő fontosságú, hogy az ötéves terv utolsó esztendejében az üze­mekben és a gyárakban tovább tö­kéletesítsék a termelés és a munka tudományos megszervezését. A brassói vállalatok szinte kivétel nélkül bekapcsolódtak annak ide­jén ebbe — az országos viszonylat­ban nagy jelentőségű — akcióba. Mindenütt megszervezték a mérnö­kök és technikusok irányításával működő kollektívákat, amelyek a vállalatok sajátosságainak megfe­lelően tanulmányozták a termelés és a munka megszervezésének kü­lönböző vetületeit. Nem mondhatjuk el viszont azt, hogy a kínálkozó lehetőségeket mindenütt teljes egészében hasz­nosították. Ez főként abban mutat­kozik meg, hogy inkább a nagyobb hogy a munkahely megszervezésé­ben a döntő láncszemet a részleg vezetője jelenti, hiszen ő a leghi­­vatottabb arra, hogy a maga „bi­rodalmában“ hozzáértően irányítsa a termelést. Magas szakmai tudás­sal és jó szervezőkészséggel kell tehát rendelkeznie. Mindkét rész­leg élén éppen ilyen emberek álla­nak Serb Onorica és Barkó László mérnökök személyében. Nem sok eredményt tudnának azonban fel­mutatni, ha az igazgatóság megelé­gedett volna azzal, hogy a részleg jó kezekben van. Az üzem igazga­tónője, Datcu Maria személyesen is állandóan figyelemmel kíséri a részlegvezetők munkáját és támo­gatja őket. Idejében tájékoztatja a részlegek vezetőit a tervfeladatokról s arról, ha a kereskedelemmel kö­tött szerződések alapján a kötött­áru színén vagy modelljén módosí­tani kell. A részlegvezetők így ide­jében ismerik megoldandó felada­taikat. FOLYAMATOS ANYAGELLÁTÁS A körkötőgépek részlegén a mun­kahely jó megszervezésének kulcs­kérdése az anyagellátás. Hogy ezen a téren fennakadás ne lehessen, már a csévézőktől tervszerűsítik a munkát. A raktárból olyan színű és minőségű szálat vételeznek és ad­nak ki a csévézőgépeknél dolgozó munkásnőknek, amely az előirány­zott termelési feladatoknak meg­felel. Mind itt mind a körkötőgé- Albert Hona (Folytatása az 5. oldalon) A BRASSÓI KÖTÖTTÁRUGYÁR TAPASZTALATAIBÓL szabású szervezési feladatokra for­dítottak figyelmet, (lehet azért, mert látványosabbak) s elhanyagoltak apróbbnak tűnő, de lényeges szer­vezési kérdéseket, amelyek nélkül pedig nem beszélhetünk a szó igazi értelmében vett tudományos mun­kaszervezésről. Szem elől tévesztet­ték az egyik fontos kérdést , a munkahely tudományos megszerve­zését, vagyis azt, hogy a munkás állandó tevékenységéhez megte­remtsék a megfelelő körülménye­ket Pedig e­nélkül nem érhetnek célt, hiszen a munkahelyen dől el végső soron minden­­ a termelés mennyisége, minősége, a nyers­anyag gazdálkodás és egyebek . Mindezeknek figyelembe vételé­vel, nem érdektelen, hogy a bras­sói Kötöttárugyárban, éppen a mun­kahely tudományos megszervezése terén értek el szép eredményeket Az üzem vezetősége felismerte. Jégkorong VB C-csoport Francia korongozók a szökőksútban KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK TELEFONJELENTÉSE A sok fától nem látni az erdőt — tartja a közmondás. Valahogy így vagyunk a jégkorong világ­­bajnokság Calacon zajló C-cso­­portjának küzdelmeivel is. Az utolsó két forduló előtt még job­ban összekuszálódtak a szálak, miután szerdán három csapat pá­lyázott az első két helyre, csü­törtökön már négyre emelkedett a trónkövetelők száma. Igaz, a bajnoki címre csak két, az osz­trák és az olasz csapat esélyes, azt viszont már senki sem tudja, ki lesz a boldog második. Csa-Móra László (Folytatása a 1. oldalon) EREDMÉNYEK Franciaország—Magyarország 4:2 (2:0, 0:1, 2:1), Olaszország— Hollandia 6:1 (3:0, 2:1, 1:0), Dá­nia—Belgium 11:4 (4:1, 2:1, 5:2). A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA az utolsó 6 mérkőzés előtt Ausztria 4 4 0 0 25: 7 8 Olaszország 5 4 0 1 24:11 8 Franciaország 4 2 0 2 16:15 4 Magyarország 4 2 0 2 17:11 4 Dánia 4 112 18:14 3 Hollandia 5 113 14:26 3 Belgium 4 0 0 4 7:37 0 A MAI MŰSOR 11 órakor : Ausztria—Hollan­dia, 17 órakor : Belgium—Ma­gyarország, 20 órakor : Francia­­ország—Dánia.

Next