Előre, 1970. március (24. évfolyam, 6942-6967. szám)
1970-03-28 / 6965. szám
ELŐRE 2. oldal Az állami egységekben a munkaviszonyok a termelő eszközök össznépi szocialista tulajdonán alapulnak. A fő termelő eszközök 1948 júniusában történt államosítása, a munkásosztálynak társadalmunk vezető osztályává való átalakulása, a szocialista tulajdon további bővítése azután, hogy az állam a nemzeti jövedelem jelentős részét a bővített újratermelésre, a nemzetgazdaság gyors és sokoldalú fejlesztésére fordította, a párt és a kormány intézkedései a társadalmi élet tökéletesítésére és a szocialista demokrácia elmélyülése, mindez lényegesen megváltoztatta a dolgozók társadalmi helyzetét. „ Románia Szocialista Köztársaságban minden állampolgárnak joga és lehetősége van arra, hogy képzettségének és a társadalom szükségleteinek megfelelően, bármilyen területen , gazdasági, társadalmi vagy kulturális területen kifejtse tevékenységét. A dolgozók végzett munkájuk mennyisége és minősége arányában részesülnek a nemzeti jövedelem fogyasztásra szánt alapjából , ugyanakkor részesülnek azokból az anyagi és pénzalapokból, amelyeket az állam az egész nép javára az oktatás és a kultúra fejlesztésére, közegészség-védelemre, társadalombiztosításra és népjólétre fordít. A dolgozók közvetlenül részt vesznek a termelési tervek, a szocialista egységek megszervezésére és igazgatására vonatkozó határozatok kidolgozásában és megvalósításában ; megválasztják képviselőiket az egységek kollektív vezető szerveibe, közgyűléseken vitatják meg egységük feladatait és az egységük tevékenységének javítását célzó problémákat. Tulajdonosi és termelői kettős minőségükben a dolgozók felelősséggel tartoznak a társadalomnak egyéni szolgálati kötelezettségeik valóra váltásáért, mind pedig az ország gazdasági és társadalmi-kulturális fejlesztésének általános terve keretében az egységükre háruló feladatok teljesítéséhez való hozzájárulásért, a rend és a fegyelem biztosításáért a termelésben, a szocialista tulajdon megvédéséért és szilárdításáért. Fontos szerepük van a szakszervezeteknek — a dolgozók tömegszervezeteinek — abban, hogy a dolgozókban fejlesszék a termelőeszközök gazdáinak tudatát, fokozzák felelősségérzetüket a szocialista egységek tevékenységének jó megszervezése és lebonyolítása iránt, ösztönözzék alkotó kezdeményezésüket és képességüket. A munkafegyelem erősítése, a szocialista egységek tevékenysége megszervezésének tökéletesítése hozzájárul az ország emberi és anyagi potenciáljának magasfokú hasznosításához, a dolgozó tömegek mozgósításához, azért, hogy megvalósítsuk a párt által kijelölt programot a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésére és rátérjünk a kommunizmus építésére hazánkban. I. FEJEZET Az egységek vezetőségeinek kötelezettségei 1. szakasz. — Az ipari, mezőgazdasági, építkezési, szállítási, áruforgalmi, tudományos kutatási és a gazdaság más ágaihoz tartozó állami szocialista egységek vezetőségi szervei felelnek az állam és az alkalmazottak munkaközösségei előtt az egész tevékenység ésszerű megszervezéséért, a társadalmi vagyon épségéért és az anyagi és pénzalapokkal való jó gazdálkodásért, a tervfeladatok maradéktalan és idejében történő teljesítéséhez szükséges intézkedések meghozataláért, a szocialista fegyelem elveinek és szabályainak betartásáért. E szervek kötelesek biztosítani : a) a termelési tervek és a munkatervek tervezeteinek kellő megalapozását, a megvalósításukhoz szükséges összes feltételek megteremtését a munkatermelékenységnek és az egész tevékenység hatékonyságának növekedése érdekében ; b) a termelés és a munka tudományos megszervezését az egység ésszerű szervezeti felépítésének megállapításával, az összes alkalmazottaknak a munkahelyeken való elosztását, valamint feladatkörük és felelősségük megállapítását, műszaki szempontból megalapozott munkanormák kidolgozását, a feladatok teljesítési módjának állandó és igényes ellenőrzését; c) a fejlett tudomány és technika vívmányainak alkalmazását, a korszerű technológia és munkamódszerek alkalmazását, a munkaeszközök intenzív felhasználását, a műszaki támogatás megszervezését minden egyes váltásban és az összes munkahelyeken ; d) kiválóbb jellegzetességet, a nemzetközi síkon elért teljesítmények színvonalán álló termékek gyártásba vételét, a termékek minőségének szüntelen javítását ; e) az összes osztályok és munkaterületek idejében és jó körülmények közötti ellátását nyersanyagokkal, segédanyagokkal, üzemanyaggal és energiával, a megszabott anyagfogyasztás betartását; f) a munkaerő ésszerű felhasználását, az alkalmazottak számának a tervfeladatok teljesítéséhez szigorúan szükséges szinten való tartását , a káderek szakképzettségének emelését, a káderek nagyobb stabilitását, előléptetésüket felkészültségükkel és a munkában szerzett érdemeikkel arányban. Egyetlen alkalmazott sem vonható ki a termelésből, kivéve a Nagy Nemzetgyűlés képviselőit az ülésszakok idején vagy a törvény által előírt más esetekben. Tilos felhasználni az alkalmazottakat a munkaidőben, a termeléssel vagy a szolgálati kötelezettségekkel nem összefüggő tevékenységekre, kivéve a törvény által előírt eseteket ; g) a megfelelő munkavédelmi feltételeket; h) az egység által megkötött szerződések szigorú teljesítését a termékek határidőben, az előírt választékokban és minőségben való leszállítása tekintetében, a megállapított munkálatok és szolgálatok jó körülmények közötti teljesítését, a más egységekkel szemben vállalt kooperálási és együttműködési kötelezettségek betartását; i) az egység által a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségek betartását és teljesítését ; j) mindazoknak a bíráló megjegyzéseknek, indítványoknak és intézkedési javaslatoknak figyelmes megvizsgálását és figyelembe vételét, amelyeket az egység alkalmazottai a közgyűlés keretében vagy más alkalmakkor tesznek és az illető alkalmazottak tájékoztatását a felvetett problémák megoldási módjáról. Minden egység vezető szerve, az egység profiljától, feladatainak sajátosságaitól és sokrétűségétől függően összeállítja a szervezési és működési szabályzatot, valamint — a szakszervezeti bizottsággal együtt — a belső rendszabályzatot a jelen törvény előírásainak alapján és alkalmazásuk céljából. 2. szakasz. — Az igazgató biztosítja az egység operatív vezetését, teljesíti a kollektív vezető szerv határozatait és a felettes szerv által megjelölt feladatokat. Az egységvezető köteles hatáskörén belül és a törvénynek megfelelően minden intézkedést megtenni a tervelőirányzatok megvalósításáért, a termelés jó megszervezéséért, megfelelő munkakörülmények biztosításáért, az egység munkájának javításáért. 3. szakasz. — A szocialista egységek jó működése érdekében munkájukat termelési osztályok és műhelyek, ellátási, forgalmazási és szállítási szolgálatok, laboratóriumok, karbantartó műhelyek, kutatóosztályok és szektorok, operatív szolgálatok és más munkaterületek formájában szervezik meg. A főmérnököknek, osztály- és műhelyvezetőknek, szolgálatvezetőknek, az összes munkaterületek vezetőinek kötelességük idejében megszabni a vezetésük, illetve irányításuk alatt álló munkaközösség feladatait, biztosítani a szükséges műszaki támogatást, erősíteni a munkafegyelmet, műszaki-szervezési intézkedéseket kidolgozni és alkalmazni a terv maradéktalan teljesítése és az illető szektorok munkájának javítása céljából. A mesterek kötelessége közvetlenül vezetni a termelési folyamatot, biztosítani — mindazokon a munkahelyeken, amelyekért felelnek — a termelés és a munka jó megszervezését, a nyersanyagokkal, segédanyagokkal, szerszámokkal és készülékekkel való ellátást, a megfelelő műszaki irányítást, a gépek és berendezések használatát és karbantartását, a rend betartását, a munkaidő körültekintő kihasználását minden alkalmazott viszonylatában. II. FEJEZET Az alkalmazottak jogai és kötelességei 4. szakasz. Az alkalmazottak az állami szocialista egységben történt alkalmazásukkal az egység munkaközösségének tagjai lesznek és a törvényes rendelkezéseknek megfelelően az alábbi jogokat élvezik : a) fizetést a végzett munka mennyisége és minősége szerint, fizetéspótlékokat a különleges munkakörülmények között végzett munkáért, más pótlékokat és jutalékokat; b) heti pihenőt és fizetett évi pihenőszabadságot; c) anyagi segélyeket az állami társadalombiztosítás keretében ideiglenes munkaképtelenség, szülés, beteg gyermek gondozása, egészség helyreállítása és erősítése, családban történt haláleset esetében; ingyenes orvosi ellátást és kedvezményeket üdülő-fürdőhelyi kezelés esetén; d) csökkentett munkaprogramot, ha az egészségre káros és veszélyes munkakörülmények között dolgoznak, vagy ha az orvosi szervek egészségi okokból ilyen programot írnak elő számukra ; e) állami gyermekpótlékot, a bölcsődék és az óvodák használatát; f) megfelelő munkavédelmi feltételeket, valamint nők és fiatalok számára különleges óvőintézkedéseket; g) támogatást és könnyítéseket szakmai továbbképzés céljából; h) választhatnak és megválaszthatók az egység kollektív vezető szervébe, véleményt mondhatnak az egység munkájának bármely kérdéséről, részt vesznek az alkalmazottak közgyűlésén, javaslatokat és bejelentéseket tehetnek az egység vezető szervénél, kérhetik a részvételüket a kollektív vezető szerv ülésein, amikor munkaszektoruk tevékenységét elemzik; i) a felettes szervhez vagy a munkajogi szervhez fordulhatnak olyan intézkedések esetén, amelyeket károsaknak tekintenek az egység érdekei vagy egyes személyi jogok szempontjából; j) előnyökben részesülnek az állami tulajdonban levő lakások kiutalásánál, valamint a személyi tulajdonú lakások építéséhez szükséges hitelek igénylésénél; k) a korhatár elérése vagy rokkantság esetén nyugdíjat élveznek. 5. szakasz. — Az alkalmazottak kötelesek betartani a rendet és a fegyelmet a munkahelyen, teljesíteni a szolgálati feladatokat, amelyek a törvény, a kollektív szerződés és az egyéni munkaszerződések, az egység szervezési és működési szabályzata, a belső rendszabályzat, valamint a vezető szerveknek az egység tevékenységére vonatkozó rendelkezései értelmében rájuk hárulnak. Az alkalmazottak általános kötelezettségei a következők: a) a munkaprogram betartása és a munkaidő teljes kihasználása a szolgálati kötelezettségek teljesítésére; b) a meghatározott technológiai és munkafolyamat elsajátítása és betartása, a berendezések felhasználása a műszaki dokumentációban előírt működési paramétereknek megfelelően, az összes munkaeszközök intenzív felhasználása, a nyersanyagok és segédanyagok céltudatos felhasználása; c) a szakmai színvonal állandó emelése a tervfeladatok teljesítése, a termékek és a munkálatok minőségének szüntelen javítása, a munkatermelékenység emelése céljából; d) a munkavédelmi szabályok, valamint a védő- és munkafelszerelés felhasználására vonatkozó szabályok betartása, a tűzesetek vagy minden olyan helyzet megelőzése, amely veszélyeztetheti az egység épületeit, berendezéseit, illetve egyes személyek életét, testi épségét vagy egészségét; e) az államtitok megőrzésére vonatkozó szabályok betartása; f) a szocialista tulajdonban levő javak megóvása és megfelelő kezelése, aktív részvétel az egység tevékenységével kapcsolatos általános problémák elemzésében és megvitatásában, a tevékenység szüntelen javítása céljából ; g) megfelelő magaviseletet kell tanúsítaniuk, elő kell segíteniük a munkaközösség tagjai között a kölcsönös támogatáson alapuló kapcsolatokat, fel kell lépniük minden megengedhetetlen megnyilvánulás ellen, a munka és a társadalom iránti kommunista magatartás szellemében kell cselekedniük. III. FEJEZET A munkaszerződés megkötése, az egyazon egységben töltött megszakítatlan szolgálati idő és a munkában töltött megszakítatlan idő megállapítása 6. szakasz. — A munkaszerződés megkötése írásban történik ; ez testesíti meg a szükségleteknek megfelelően a feleknek a törvényben és a kollektív munkaszerződésben előírt jogait és kötelezettségeit. 7. szakasz. — A munkaszerződés megkötése meghatározatlan időre szól; a szükségleteknek megfelelően a munkaszerződés megköthető meghatározott időszakra is. 8. szakasz. — Egyazon egységben töltött megszakítatlan szolgálati idővel az az alkalmazott rendelkezik, aki ugyanazon meghatározatlan időre megkötött munkaszerződés alapján dolgozott az egységben. Egyazon egységben töltött megszakítatlan szolgálati idővel rendelkezik még: a) a meghatározatlan időre szóló munkaszerződéssel rendelkező alkalmazott, aki szolgálati érdekből történt áthelyezés folytán két vagy több egységnél dolgozott; b) a meghatározott időre szóló munkaszerződéssel rendelkező alkalmazott, aki minden évben a szolgálati szükségletektől függően legalább hat hónapig dolgozott egyazon egységnél vagy különböző egységeknél, ahova szervezett módon, illetékes szerv irányítása alapján ment át. 9. szakasz. — A meghatározatlan időre szóló munkaszerződéssel rendelkező alkalmazott, aki a munkaviszony felbontása okának megszűnésétől számított 90 napon belül ismét munkaviszonyba lépett, egyazon egységnél letöltött megszakítatlan szolgálati idővel rendelkezik, ha: a) iskolába, szakképesítő, szakmai továbbképző vagy specializáló kurzusra küldték; b) állandó jellegű feladatokat látott el társadalmi szervezetek keretében, az illetékes szerv vezetőjének jóváhagyásával; c) választott fizetéses tisztséget töltött be folytatólagos jelleggel; d) nemzetközi szervezetbe küldték dolgozni; e) katonai kötelezettségeket látott el, illetve beszüntette tevékenységét, mint katona az állandó állományban vagy katonai személyzetként az 1958. évi 407-es törvényerejű rendelet feltételei között; f) az egység felbontotta munkaszerződését, mert több mint három hónapot hiányzott a munkából orvosi bizonyítvánnyal bizonyított ideiglenes munkaképtelenség miatt; g) felmentették tisztségéből, mert az illetékes felettes szerv máshova nevezte ki; h) felbontották munkaszerződését, de később az illetékes szervek megállapították, hogy indokolatlanul; i) egészségi állapota miatt, amelyet orvosi bizonyítvány igazol, nem dolgozott tovább, munkahelyet kellett változtatnia, mert az egység nem biztosíthatott számára más, megfelelő munkát; j) rokkantság miatt nyugdíjazták ; k) mint házastárs követi férjét, illetve feleségét, akit szolgálati érdekből áthelyeztek, vagy az egységgel együtt más helységbe költöztettek,“állandó küldetéssel külföldre vagy nemzetközi szervezetbe küldtek dolgozni. Ugyanezen feltételek között az egyazon egységnél letöltött megszakítatlan szolgálati időnek számítják, ha a női alkalmazott terhesség miatt, illetve hét évnél kisebb gyermekének nevelése miatt megszüntette tevékenységét. Az egyazon egységnél letöltött megszakítatlan szolgálati időnek számítják, ha az alkalmazott munkaszerződését azért bontották fel, mert az egység beszüntette tevékenységét , csökkentette személyi állományát; az egységnek már nincs szüksége az alkalmazottra, anélkül, hogy ezért az alkalmazott lenne okolható ; a h) pontban megjelölt újrabesorolás alá esett, ha a munkaszerződés felbontásának időpontjától számítva 90 napon belül ismét alkalmazást nyert. A jelen szakasz a—1 pontjainak és 2. bekezdésének előírásait alkalmazzák abban az esetben is, ha az alkalmazott ugyanannál az egységnél vagy más egységnél nyert ismét alkalmazást, amennyiben az elbocsátó egység írásban igazolja, hogy nincs szüksége rá. 10. szakasz. — Megszakítatlan szolgálati idővel rendelkeznek az alábbi alkalmazotti kategóriák: a) az az alkalmazott, akire vonatkozik a 8. és 9. szakasz egyik előírása; b) a saját kérésére áthelyezett alkalmazott; c) az az alkalmazott, aki megszüntette tevékenységét és 90 napon belül más helységben ismét alkalmazást nyert, mert követte házastársát, aki az illető helységben dolgozik ; d) az, aki kisipari szövetkezetből a szövetkezet vezetőségének jóváhagyásával történt kilépése, tehát szövetkezeti tagságának felmondása után, illetve más, szocialista egységen kívüli munkahelyen fennálló munkaviszonyának megszűnésétől számított 90 napon belül állami egységnél nyert alkalmazást. " 11. szakasz. — Az alkalmazottak áthelyezése az egyik egységből a másikba a következő esetekben történik : a) szolgálati érdekből történő áthelyezés, amelyet az elbocsátó egység vezetősége ad meg felettes szervének jóváhagyásával annak az egységnek a kérésére, ahova az illető alkalmazottat áthelyezik. Amennyiben az áthelyezés egy központi intézménytől vagy egy központi státusú egységtől történik, elegendő ezek beleegyezése is ; b) az alkalmazott kérésére történő áthelyezés, amely csak az elbocsátó egységnek és az alkalmazó egységnek a jóváhagyásával lehetséges jól megindokolt esetben, mint például a családhoz való közelebbkerülés, a felkészültségnek megfelelő munkakörbe helyezés, egy állás verseny útján történő elfoglalása. Az illetékes felettes szerv általi kinevezés alapján történő áthelyezés az egyik egységből a másikba szolgálati érdekből történő áthelyezésnek számít. Úgyszintén szolgálati érdekből történő áthelyezésnek számít, ha az alkalmazottat fúzió vagy beolvadás, az egység vagyonállagának megosztása vagy egy részének leválasztása alapján helyezik át egy másik egységbe. IV. FEJEZET Jutalmak és büntetések 12. szakasz. — Azok az alkalmazottak, akik idejében és megfelelően teljesítik feladataikat és kifogástalan magaviseletet tanúsítanak, a törvényes rendelkezések értelmében a következő jutalmakban részesíthetők : a) a vezető, szervek szóbeli vagy írásos köszöneté ; bl élenjáróvá nyilvánítás ; c) kiírás a tisztelettáblára ; d) bejegyzés a tiszteletkönyvbe ; e) érdemrendek, érmek, tiszteletbeli címek, elismerő oklevelek, megkülönböztető jelvények és címek ; f) , a díjszabás szerinti fizetés kiegészítése magasabb fokkal vagy fokozattal a törvényes előírásoknak megfelelően ; g) jutalmak és prémiumok ; h) a belső rendszabályzatban, a fegyelmi szabályzatban vagy a kollektív szerződésben előírt más pénzbeli vagy tárgyjutalmak, ingyenes kirándulások és egyebek. A d és e pontban előírt jutalmazást beírják az alkalmazott munkakönyvébe. Az ugyanazon egységben eltöltött megszakítatlan szolgálati időért az alkalmazottak a törvény szerinti bérpótlékot kapják. A munkában eltöltött szolgálati idő és a megszakítatlan szolgálati idő arányában az alkalmazottak, az esetnek megfelelően, a pihenőszabadság tartama, a betegsegély és szülési segély, a nyugdíj növelésében részesülnek a törvénynek megfelelően 13. szakasz. — A munkakötelezettségek vétkes megszegését az alkalmazottak részéről — függetlenül tisztségüktől —, beleértve a magatartásra vonatkozó szabályokat is, az esetnek megfelelően a következőkkel büntetik : a) dorgálás ; b) figyelmeztetés ; c) egy vagy több bérezési fokozat vagy fok visszavonása 1—3 hónapig terjedő időszakra, vagy az alapszinten besoroltak esetében, ennek a bérnek a csökkentése 5—10 százalékkal ugyanannyi időre ; d) tisztségben vagy kategóriában való visszaminősítés — ugyanannak a szakmának a keretében — 1, 2 vagy 3 hónapra ; e) a munkaszerződés fegyelmi úton való felbontása. A büntetés megállapításánál tekintetbe kell venni a cselekmény okait és súlyosságát, az elkövetés körülményeit, az alkalmazott vétkességi fokát, azt, hogy a múltban követett-e el más szabálysértést is, valamint a szabálysértés következményeit. A fegyelmi büntetést csak azután alkalmazzák, miután előzőleg megvizsgálták a szabálysértést képező cselekményt, meghallgatták az alkalmazottat és ellenőrizték a védelmében tett kijelentéseit. A fegyelmi büntetés legfeljebb 30 napon belül alkalmazható és írásban közlendő az alkalmazottal attól az időponttól számítva, amikor a kiszabására jogosult személy tudomást szerzett a szabálysértés elkövetéséről ; a büntetés azonban nem szabható ki a szabálysértés elkövetésének időpontjától számított 6 hónapnál későbben. 14. szakasz. — A fegyelmi büntetést az egység kollektív vezető szerve vagy igazgatója szabja meg. A 13. szakasz a. és b. pontjában megjelölt szankciókat alkalmazhatják a mesterek, valamint az egység egyes szolgálatainak vezetői is, a belső rendszabályzatnak megfelelően. A közvetlenül felettes szerv által kinevezett alkalmazottak esetében a fegyelmi büntetést az illető szerv alkalmazza. A közvetlenül felettes szerv vagy az egység kollektív vezető szerve jóváhagyásával kinevezett alkalmazottak munkaszerződésének felbontásához a 13. szakasz e. pontjában megjelölteknek megfelelően e szervek jóváhagyása szükséges. 15. szakasz. — A bűnvádi vagy anyagi felelősségrevonás, illetve közösségi befolyásoló intézkedés alkalmazása nem zárja ki a fegyelmi felelősséget, ha az alkalmazott cselekménye munkakötelezettségeket is megsértett. A 13. szakasz c. pontjában előirányzott fegyelmi büntetés megállapításánál szem előtt kell tartani azt is, hogy a szolgálati kötelezettségmulasztásért kiróttak-e pénzbüntetést. 16. szakasz. — Ha az egység bűnvádi eljárást indított egy alkalmazottja ellen vagy ha az illetőt az állásával összeegyeztethetetlen büntetendő cselekményekért törvény elé állították, az egység vezetősége felfüggeszti őt állásából. A felfüggesztés idejére az alkalmazott nem kap fizetést. 17. szakasz. — Amennyiben megállapítást nyer, hogy a 13. szakasznak megfelelően szankcionált vagy a 16. szakasz értelmében állásából felfüggesztett alkalmazott nem hibás, az illetőnek joga van az elveszített fizetés összegével egyenlő kártérítéshez. Ha a szankcionált személy állásából történt felfüggesztése idején más állásban alkalmazottként működött, az ilyen minőségben kapott fizetését levonják a kártérítés összegéből. 18. szakasz. — A fegyelmi büntetés ellen a megbüntetett írásban panaszt emelhet a büntetés közlésétől számított 15 napon belül. A fegyelmi büntetés elleni panasz ügyében 30 napon belül a következők döntenek : a) a büntetést kirovó személy közvetlen felettese ; b) a kollektív vezető szerv az egység vezetője által kirótt büntetés esetén ; c) a közvetlenül felettes szerv az egység kollektív vezető szerve által alkalmazott büntetés esetén ; d) a bíróság, ha a büntetés a munkaszerződés fegyelmi úton való felbontása. A 2. bekezdésben megjelöltek által hozott döntések végérvényesek. 19. szakasz. — Az alkalmazottra kirótt fegyelmi büntetés — a munkaszerződés felbontása kivételével — meg nem történtnek tekintendő, ha az alkalmazott a kitöltésétől számított egy éven belül nem követett el újabb vétséget. Az egyéves határidő lejárta előtt, de 6 hónapnál nem korábban a büntetés kitöltésének megkezdése után az egység vezetője elrendelheti — ha az alkalmazott ebben az időszakban nem követett el semmiféle vétséget és jó magatartást tanúsított —, hogy a kirótt büntetést meg nem történtnek tekintsék 20. szakasz. — Ha megállapítják, hogy a megbüntetett alkalmazott ártatlan volt, azok a személyek, akik rosszindulatból a fegyelmi büntetést kiszabták vagy ezt előidézték, fegyelmi, anyagi és adott esetben büntetőjogi felelősséggel tartoznak. 21. szakasz. — Az az egység, amely egy alkalmazottat a termelésből való kiemeléssel iskolába, továbbképző vagy szakosító tanfolyamra küld, illetve a törvénynek megfelelően a munkahelyen való szakképesítő vagy szakmai továbbképző tanfolyamokat szervez, az illető alkalmazottal megköti a munkaszerződés függelékét, amelyben elő kell írni a következőket: a) az egységnek azt a kötelezettségét, hogy a törvény feltételei szerint részben vagy egészben fedezi az alkalmazott képzésének költségeit; b) az alkalmazottnak azt a kötelezettségét, hogy a képzés befejezése után legalább 5 évig az illető egységben dolgozik ; c) az alkalmazottnak azt a kötelezettségét, hogy a b) pontban előírt kötelezettség megszegése esetén az egység vagy más szervek által szakmai képzésére fordított kiadásokkal egyenlő kártérítést fizet. A jelen szakasz rendelkezései alkalmazandók a szakképesítésre vagy dokumentálódásra külföldre küldött alkalmazottakra is. 22. szakasz. — A munkában eltöltött szolgálati idő vagy az ugyanabban az egységben eltöltött szolgálatiidő megszakítása, a törvénynek megfelelően, maga után vonja a fokozatok és fokok, a jutalmak, a pihenőszabadság, az ideiglenes munkaképtelenségért járó anyagi segélyek nyújtásához való jog csökkentését, vagy az esetnek megfelelően, ezek elvesztését. V. FEJEZET A belső rendszabályzat és a fegyelmi szabályzat 23. szakasz. — A vállalat, gazdasági szervezet, intézmény belső rendszabályzatát az egység vezetősége a szakszervezeti bizottsággal együtt dolgozza ki és hagyja jóvá a Munkaügyi Minisztérium és a Szakszervezetek Általános Szövetségének Központi Tanácsa által a jelen törvény előírásai alapján szerkesztett útmutatónak megfelelően; az útmutató a jelen törvény előírásai alapján rámutatott arra is, hogy az írott munkaszerződésnek mit kell tartalmaznia. 24. szakasz. — A belső rendszabályzat leszögezi az egység és az alkalmazottak kötelezettségeit, felöleli a munkaszervezésre, munkafegyelemre, jutalmazásokra, a fegyelmi szankciók alkalmazásának módjára és a szankciók alkalmazására jogosított személyekre vonatkozó rendelkezéseket, 25. szakasz. — A belső rendszabályzat vonatkozik az egység összes alkalmazottaira, valamint a kirendeltként az egységben dolgozókra is. A munkahelyen kiképzést nyerő tanoncok, az egységben gyakorlati munkán levő tanulók és diákok, valamint a kiküldött alkalmazottak kötelesek betartani az illető munkahely fegyelmi rendszabályait. 26. szakasz. — Azokban a szektorokban, ahol a munka természete sajátos fegyelmet követel, az illetékes központi szerv a szakmai szakszervezeti szövetség bizottságával együtt fegyelmi szabályzatot állít össze, amelyet minisztertanácsi határozat hagy jóvá. VI. FEJEZET Zárórendelkezések 27. szakasz. — A 23. szakaszban előirányzott útmutatót a jelen törvény hatályba lépésének időpontjától számított 60 napon belül állítják össze. Az egységek kötelesek ettől az időponttól számított 6 hónapon belül új belső rendszabályzatokat kidolgozni. E feladat végrehajtásának koordinálásáról és ellenőrzéséről a minisztériumok és a többi központi szervek gondoskodnak. 28. szakasz. Az állami szocialista egységek alkalmazottainak joghelyzetére vonatkozó rendelkezések megfelelő módon alkalmazandók a szövetkezeti szervezetek és a többi társadalmi szervezetek alkalmazottaira is. Ajánlatos, hogy a szövetkezeti szervezetek és a többi társadalmi szervezetek a jelen törvény célkitűzéseiből és előírásaiból kiindulva, maguk is hasonló szabályokat léptessenek életbe ezekben a szervezetekben a munka megszervezésére és a munkafegyelemre vonatkozóan. 29. szakasz. — Az írásos munkaszerződést az új alkalmazottakkal a jelen törvény 23. szakaszában feltüntetett útmutatónak megfelelően kell megkötni. A többi alkalmazott minden törvényes eszközzel bizonyíthatja munkaszerződését. 30. szakasz. — A jelen törvény rendelkezései 1970. március 26-án lépnek érvénybe. A 1970. március 26 előtti időszakra az egyazon egységben megszakítás nélkül töltött szolgálati időt és a megszakítás nélkül munkában töltött időt a jelen törvény útján eszközölt módosításokat megelőző szabályozások alapján határozzák meg. A jelen törvény érvénybe lépésének időpontjában elintézés alatt álló fegyelmi büntetések elleni panaszokról azok az illetékes szervek döntenek, amelyek az üggyel foglalkoznak. 31. szakasz. — A jelen törvény érvénybe lépésének időpontjától megfelelően módosul a Munkatörvénykönyv 12., 13., 16., 16 (3). és 117. szakasza és hatályát veszti a Munkatörvénykönyv 17. (5). szakasza, 20. szakaszának e. pontja, 24—26. szakasza bezárólag, 125., 133. és 133 (1) szakasza. Úgyszintén megfelelően módosul vagy hatályát veszti — esetről esetre — bármilyen más ellentétes rendelkezés. TŰRVÉM¥ w»~'gw»gaw a munka megszervezéséről és a munkafegyelemről az állami szocialista egységekben 1970. MÁRCIUS 28., SZOMBAT