Előre, 1970. május (24. évfolyam, 6994-7018. szám)
1970-05-30 / 7017. szám
Országos politikai napilap ■ * Világ proletárjai, egyesüljetek! szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7017 sz. 6 oldalára 30 báni 1970. május 30. szombat A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának HATÁROZATA az 1970. májusi természeti csapás által sújtott lakosság és mezőgazdasági termelőszövetkezetek megsegítésére szolgáló egyes intézkedésekről A természeti csapás súlyosan érintette az ország nagy kiterjedésű övezeteit, hatalmas veszteségeket okozott. Emberéletek estek az áradások áldozatául, ipari és mezőgazdasági vállalatok és más gazdasági egységek, valamint szociális-kulturális intézmények, közlekedési útvonalaik, nagyszámú állami és személyi tulajdonban lévő lakóház, igen sok épület és melléképület, háztartási és személyi használati cikk semmisült vagy rongálódott meg, jelentős számú állat pusztult el. A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, a párt főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a felhívására, a munkásosztály, a parasztság, az értelmiségiek, a hadsereg és a hazafias gárdák, egész népünk — románok, magyarok, németek és más nemzetiségűek — éjjel-nappal fáradhatatlanul harcolt a természet fékevesztett erői ellen, számos hőstettet vitt végbe, s olykor életét is feláldozta, hogy gátat vessen a vizeknek, hogy megmentse az anyagi javakat és emberéleteket. A pártszervek és -szervezetek közvetlen vezetésével a néptanácsi végrehajtó bizottságok, a többi állami szerv és társadalmi szervezet elszántan cselekedett a helyzet helyre-állítása és normalizálása, az ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi és társadalmi-kulturális egységek újbóli működésbe helyezése érdekében, az elmaradt mezőgazdasági munkák pótlása, a közlekedési utak és más gazdasági létesítmények helyreállítása érdekében, hogy biztosítsák az árvíz sújtotta lakosság elszállásolását, élelmezését és egészségvédelmét. Az egész ország elszántan hozzáfogott, hogy minél rövidebb időn belül elhárítsa a nagy természeti csapások súlyos következményeit. A magasfokú szocialista felelősségérzet és szolidaritás szellemében a vállalatok és intézmények, munkatelepek, állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységek dolgozóinak munkaközösségei megtízszerezték erőfeszítéseiket és elhatározták, hogy tevékenységükkel, a termelés növelésében elért eredményeikkel hozzájárulnak az árvíz okozta károk pótlásához, azoknak a feltételeknek a biztosításához, amelyek között nemzetgazdaságunk fejlődését semmi se akadályozza, hogy sikeresen megvalósíthassuk az évi állami terv feladatait. Hazánk dolgozói szocialista szolidaritásának, népünk egységének és kölcsönös segítőszellemének megható megnyilvánulása volt az, ahogyan a haza összes lakosai válaszoltak a Szocialista Egységfront felhívására. Az ipari dolgozók, az állami és társadalmi intézmények személyzete elhatározta, hogy fizetésének egy részét az áradások okozta károk fedezésére adományozza ; a parasztság jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket gyűjtött össze és küldött az árvíz sújtotta megyékbe ; a lakosok széles tömegei befizették a CEC- hez az árvízkárosultak segélyezésének külön számlájára, élelmiszert, ruházati cikkeket, lábbelit és háztartási cikkeket adományoztak a természeti csapás sújtotta övezetek lakosságának ; ezekben az akciókban millió meg millió ember, gyakorlatilag egész népünk vesz részt. A román nép súlyos megpróbáltatásának e napjaiban erőteljesen megnyilvánult az a nagy rokonszenv és támogatás, amelyet Románia a világ nagyszámú népének részéről élvez a pártunk által következetesen folytatott marxista-leninista politika — az összes államokkal való barátságra és együttműködésre, a békére és a nemzetközi egyetértésre irányuló politika révén. Számos szocialista ország, valamint sok más ország, államfők és államférfiak, nemzetközi szervezetek, külföldi gazdasági szervezetek és cégek, különböző államok honpolgárai, a román nép barátai levelekben és táviratokban juttatták kifejezésre együttérzésüket, pénzzel, élelmiszerrel, gyógyszerrel, ruházati cikkekkel, építőanyaggal, különböző berendezésekkel járultak hozzá az árvíz okozta károk és szenvedések enyhítéséhez. Szocialista államunk állandó támogatást nyújtott és nyújt a károsult lakosságnak. Mint ismeretes, már az első naptól kezdve 400 000 000 lej rendkívüli alapot utalt ki a lakosság azonnali megsegítésére. Tekintettel az árvíz sújtotta övezetek súlyos veszteségeire, valamint arra, hogy sürgősen meg kell oldani az árvízkárosultak otthonainak helyreállításával kapcsolatos és az áradások sújtotta mezőgazdasági szövetke- - zetek támogatásával kapcsolatos problémákat, a Román Kommunista PártKözponti Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa elhatározza. A municípiumi és városi lakosoknak, akiknek személyi tulajdonban lévő lakóházuk teljesen megsemmisült, személyi tulajdonú lakásokat bocsátanak rendelkezésükre az állam által épített tömbházakban, ha ezt óhajtják. Azok a személyek, akik bérletben laktak a természeti csapás által elpusztított épületekben, előnyben részesülnek az állam által épített tömbházak lakásainak kiutalásánál. Az ehhez a kategóriához tartozó lakások lakásszükségleteinek kielégítése érdekében 1970-ben terven felül 5000 lakást építenek az árvíz sújtotta helységekben. 2. Azok a városi lakosok akiknek személyi tulajdonát képező lakását a természeti csapás megsemmisítette, de nem akarnak elfogadni személyi tulajdonba lakótömbben levő lakást, lakásépítésre pénzbeni segélyt kapnak, s ez a segély az ADAS-tól kapott kártérítéssel együtt elérheti a 20 000 lejt. Azok a városi lakosok, akiknek személyi tulajdonban levő lakásai megrongálódtak, javításokra pénzsegélyt kapnak, amely az ADAS kártérítésével együtt elérheti a 6000 lejt. Azoknak a falusi lakosoknak, akiknek személyi tulajdonban levő lakása tönkrement, annak újjáépítése céljából pénzsegélyt kapnak, amely az ADAS kártérítésével együtt elérheti a 15 000 lejt. Azok a falusi lakosok, akiknek személyi tulajdonban levő lakása megrongálódott, annak megjavítása céljából pénzsegélyt kapnak, amely az ADAS kártérítésével együtt elérheti az 5000 lejt. A természeti csapások által tönkretett gazdasági melléképületek helyreállítására városon és falun egyaránt pénzsegély nyújtható, amely az ADAS kártérítésével együtt elérheti az 5000 lejt. A természeti csapás által tönkretett háztartási és személyi használatú javak pótlására a városi és falusi lakosok tárgyakban és készpénzben 5000 lejig terjedő segélyt kapnak. A fenti segélyeket azoknak a becsléseknek az alapján nyújtják, amelyeket a községi, városi és municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottságok, a megyei végrehajtó bizottságok, végeznek a Szocialista Egységfront megyei tanácsa véleményének kikérésével. A segélyeket minden egyes esetben megkülönböztetve állapítják meg az elszenvedett károktól, az illető családok jövedelmétől és nehézségeitől függően. 3. A megsemmisült vagy megrongálódott lakóházak újjáépítése vagy kijavítása céljából a lakosok bizonyos előnyöket fognak élvezni : építőanyagokat szerezhetnek be eladási áron forgalmi adó mentességgel, illetékmentességet élveznek az építési engedélyek kiadásánál és a tulajdonjog bejegyzésénél. 4. A károsult megyék néptanácsainak végrehajtó bizottságai számba veszik a más célokat szolgáló meglévő épülettereket, amelyek kis költséggel átalakíthatók az árvízkárosultak ideiglenes elszállásolására. Ugyanezen célból gondoskodnak sátor- vagy barakktelepek felállításáról a legszükségesebb szolgáltatási berendezésekkel.5. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek segítséget kapnak a tönkrement épületek és vetések helyreállításához a természeti csapás következtében csökkent termelőképesség viszszaállítására, az mtsz álltólszenvedett károktól és a gazdasági erejüktől függően. A károk felbecsülését és a segélyek megállapítását a megyei néptanácsok végrehajtó bizottságai és a Szocialista Egységfront megyei tanácsai végzik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei szövetségeinek és Országos Szövetségének konzultálásával. A szövetkezeti egységek az építőanyagok beszerzésénél a vásárlási árnál nem kell megfizessék a forgalmi adót és illetékmentességet élveznek az építési engedélyek kiadásánál. 6. A minisztériumok, a többi központi szervek és a megyei néptanácsok végrehajtó bizottságai megteszik az intézkedéseket, hogy támogatásban részesítsék a károsult megyékben működő építkezési szervezeteket, biztosítva ellátásukat a szükséges építőanyagokkal, felszereléssel és munkaerővel. 7. A néptanácsok végrehajtó bizottságai, a károsultaik kérésére, az építkezési szolgáltatási egységek útján támogatást nyújtanak a megsemmisült vagy megrongálódott személyi tulajdonú lakóházak újjáépítéséhez és kijavításához, előnyben részesítve a szerződéskötésnél a rokkant, nyomorék vagy beteg lakosokat, valamint az idős személyeket, akiknek nincs lehetőségük önerőből építeni. Ajánlatos, hogy a Kisipari Szövetkezetek Központi Szövetsége és a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetsége ugyanilyen támogatást nyújtson saját egységei útján. 8. A néptanácsi végrehajtó bizottságoknak intézkedéseket kell tenniük, hogy a lakóépületek újjáépítését — városi és falusi környezetben egyaránt — egyszerűsített és operatív városrendezési tanulmányok révén elhelyezés és magasság szempontjából meghatározzák. Az épületeket a városok meglevő belterületének ,illetve a falu belsejének keretén belül kell elhelyezni, illetve a városrendezési vázlatokban megállapított keretekben, ott ahol ilyeneket összeállítottak, elkerülve az árvízveszélynek vagy földcsuszamlásnak kitett területeket és a beépítettterület intenzív kihasználására törekedve. 9. A Belkereskedelmi Minisztériumnak és a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövetségének ki kell utalniuk a természeti csapás sújtotta megyék eladó egységeihez a piaci alap javára a lakások újjáépítéséhez és javításához szükséges anyagokat. ★ A jelen határozat alapján nyújtandó támogatás és könnyítések lehetővé teszik, hogy az árvíz sújtotta családok minél hamarabb felszámolják az elszenvedett károkat, helyreállítsák a tönkrement gazdaságokat és javakat, újból rátérjenek a normális élet ütemére. A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, a Minisztertanács és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa kifejezi azt a meggyőződését, hogy egész népünk továbbra is az önfeláldozásnak és a haza iránti hűségnek ugyanazt a szellemét tanúsítja, hogy hősiesen és kitartóan dolgozik a természeti csapások okozta következmények teljes elhárítása érdekében, annak érdekében, hogy biztosítsa továbbra is a nemzetgazdaság dinamikus fejlődését, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtésének a X. kongresszus által elfogadott nagyszerű programja megvalósítását. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA IALOMITA MEGYÉBEN Péntek reggel Nicolae Ceausescu elvtárs, Paul Niculescu-Mizil és Ilie Verdet elvtársakkal együtt, megkezdte munkalátogatását Ialomita megyében. A helikopter a Vladeni állami mezőgazdasági vállalat 4. számú farmjának területén szállt le. Itt Vasile Marin, a megyei pártbizottság első titkára, valamint a helyi pártos állami szervek más képviselői fogadták a párt- és államvezetőket. Ezen a helyen, amelyet e nagy mezőgazdasági vállalat egész területe közül a legjobban fenyeget az elöntés, a Borcea partja mentén csaknem 90 napja szakadatlan küzdelem, felelősségteljes és odaadó munka folyik a több mint 10 000 hektár bevetett területet védő gát erősítéséért és magasításáért. Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi párt- és államvezető motorcsónakkal bejárta az övezet nagy részét, s megvizsgálta a gátat néhány kilométeren át. Egyes kritikus helyeken, ahol néhány nappal ezelőtt a szél korbácsolta hullámok beszüremléseket okoztak, fokozott munka folyik. A munkások, katonák, szakemberek gépek és nehézgépek segítségével megállás nélkül dolgoznak. Mindent megtesznek a körgáttól védett földek igen gazdagnak ígérkező termése megmentéséért. Cipiligelunál a párt főtitkára kiszáll a motorcsónakból és figyelmesen megszemléli a gát állapotát. A vízállás ma itt 714 centiméter. A következő napokra a prognózis 20—30 centiméteres emelkedést jelez. A homokzsákokkal erősített, megemelt gát azonban magasabb ennél a szintnél, megvan tehát minden lehetősége annak, hogy szakadatlan erőfeszítéssel megmentsük a víztől ezt az oly nagy kitartással védelmezett óriási vagyont. Nicolae Ceausescu elvtárs elbeszélgetett a gáton dolgozó munkásokkal és melegen gratulált nekik az árvíz legyőzéséért kifejtett áldozatteljes munkájukhoz. A párt- és államvezetők ugyanakkor gratuláltak a katonáknak is, akik ezekben a nehéz napokban becsülettel teljesítik a haza, a nép iránti kötelességüket. Dél felé a párt- és államvezetők helikopterrel Calara$i-ra érkeztek. A város ipari övezetében, ahol a gép leszállt, Ion Sini$teanu, a párt Calara$i municípiumi bizottságának első titkára és számos dolgozó üdvözli és meleg fogadtatásban részesíti a párt- és államvezetőket. Megtekintették a helyi papír- és cellulózkombinátot, valamint a készruhagyárat. A párt főtitkára érdeklődik a beruházási munkálatok helyzete, valamint a termékek minősége felől és javasolja a vállalat munkásainak, használják ki jobban a munkaidőt. Kitartó erőfeszítésre van szükség, hogy biztosítsuk a vállalások teljesítését és túlszárnyalását. A megtekintett vállalatokban, valamint a Calarasi városban megtett útvonalon a dolgozók ezrei, akik értesültek a párt- és államvezetők látogatásáról, lelkes fogadtatásban részesítették a vendégeket, hosszasan éltették a párt főtitkárát. A 3. OLDALON A fő feladat: a helyreállítás A 4. OLDALON Ahol a víz pusztított, újrakezdünk mindent Franciaországban megjelent NICOLAE CEAUSESCU A BÉKE ÉS A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS POLITIKÁJÁÉRT CÍMŰ KÖNYVE A Nagel Könyvkiadó gondozásában, a Politikai írások sorozatban francia nyelven megjelent Nicolae Ceausescu A béke és a nemzetközi együttműködés politikájáért című kötete. A kötet Nicolae Ceausescu elvtárs főbb jelentéseinek, beszédeinek és nyilatkozatainak külpolitikai vonatkozású gazdag szöveggyűjteményét tartalmazza. A szövegeket a következő 12 fejezetcím alatt csoportosítva adták közre : Az erőviszonyok a nemzetközi életben, Románia kapcsolatai a többi szocialista országgal; A békés egymás mellett élés és Románia kapcsolatai a különböző társadalmigazdasági rendszerű országokkal ; Románia és a fejlődésben lévő országok ; Az államok közötti normákról és kapcsolatokról; A nemzet szerepéről a jelenkori világban ; Románia és az európai problémák; A nemzetközi feszültség gócainak felszámolásáért; A béke és a leszerelés politikájáért ; Románia és az Egyesült Nemzetek ; A Román Kommunista Párt és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom ; Perspektívák. Az életrajzi adatokkal ellátott kötet számos felvételt tartalmaz, amelyek Nicolae Ceausescu elvtársat különböző európai és más kontinensbeli államfőkkel, valamint egyes kommunista és munkáspártok főtitkáraival való beszélgetés közben mutatják be. A Nagel Könyvkiadónál előkészületben van ugyanezen kötet angol és spanyol nyelvű kiadása. KIHASZNÁLUNK MINDEN LEHETŐSÉGET AZ ÉPÍTŐANYAGIPAR pótolja a kieséseket, fokozza a termelést INTERJÚ SILVIU OPRIȘ elvtárssal, építőanyagipari miniszterhelyettessel . Köztudomású, hogy az építőanyagipart is jelentős károk érték. Az egységek egy része víz alá került, a felszerelések megrongálódtak. Mivelhogy a sajnálatos helyzet kapcsán az építőanyagot termelő egységek, üzemek állapota olvasóink jelentős hányadát közvetlenül érdekli, arra kérnénk, hogy elsősorban a helyreállítási munkákról tájékoztasson bennünket. Az első árhullám 17 gyárat, üzemet sújtott igen erősen. Mégpedig olyan gyárakat, melyek az iparág össztermelésének jelentős részét nyújtják. Úgy hiszem, kevés olyan ember van az országban, aki ne látta volna, ne tudná, mi történt a dési hőállótégla-gyárban, vagy a dicsői üveggyárban. De tetemes károkat okozott a víz a dicsői, a meggyesfalvi és a segesvári téglagyárakban, a medgidiai cementgyárban, a szebeni Record téglagyárban és még sok más helyen. Az ár visszahúzódása után azonnal megkezdődtek a helyreállítási munkák, s május 26- án már tizenegy megrongált gyár teljes kapacitással termelt. Az elsők között a dicsői, a megygyesfalvi és a szebeni téglagyárak kezdték meg a termelést. De hét egységünk még ma sem termel. Egyes gyárak még víz alatt vannak, másutt, mint például a dési Refradtara-ban a helyreállítás nagyon bonyolult. Már ott is megkezdték a kijavított kemencék hevítését, de a tulajdonképpeni termelésre majd csak június közepén kertülhet sor. A többi esetében, a minisztérium keretében működő parancsnokság általában úgy intézkedett, hogy a víz elvonulása után két nappal megkezdhessék a termelést. A parancsnokság irányításával a legtöbb helyre eljutottak a motorok, felszerelések és a többi felszerelés beindításához szükséges cserealkatrészek. Sajnos, ezzel nem oldottunk meg mindent — Például ? — A második árhullám, amely ha nem is volt az elsőhöz hasonló méretű, újabb kieséseket okozott — többek közt Segesváron — és megint rengeteg nyersanyagtartalékot vitt el. Ezek pótlása időbe telik s nem egy helyen, így a Buzau megyei Sáulesti-en is, most már a nyersanyag tartalékok hiánya akadályozza az ütemes termelést. — Véleménye szerint, behozhatók-e a termelés szünetelése folytán keletkezett lemaradások ? — Annak ellenére, hogy súlyos csapás érte az iparágat, úgy véljük — s ezt a reális lehetőségek felmérésére alapozzuk — pótolhatók, mitöbb nem csupán véljük, hanem vállaltuk is, hogy az árvíz okozta lemaradásokat még a folyó évnegyed végéig behozzuk. Ehhez magától értetődően minden egység és főképpen azok a gyárak kell hogy tetemesen hozzájáruljanak, amelyeket nem érintett az ár, vagy csak jelentéktelen károkat szenvedtek, így például a cementből főként a Tirgu-Jiu-i, békási és a tordai gyárak adnak majd nagyobb mennyiséget, téglából a romani, zsombolyai, lugosi gyárak. A fővárosi egységek is sokat pótolnak. A táblaüveget pedig főként a Schieni-i üveggyár kell hogy szolgáltassa. — Tulajdonképpen nem csupán a lemaradások, a kiesések behozására utaltunk, hanem főként a kő Lejegyezte : Inovátl Hajnal (Folytatása a 3. oldalon) Az utóbbi hetek eseményei hirtelen még inkább előtérbe helyezték egy rohamosan fejlődő iparág, az építőanyagipar különben is közismerten hangsúlyozott szerepét. Az ár lakóházakat, középületeket, hidakat sodort el, felszakította az úttesteket, összemorzsolta, szétszórta az aszfaltot, elmosta a vasúti töltéseket. Mindezt újjá kell építeni, helyre kell állítani. De miből ? Hiszen az építőanyagipar eddig is csak nagy erőfeszítések árán, nem egyszer kiesésekkel látta el az egyre fokozódó anyagszükségletet. S mint tudjuk, az építőanyagipar egységeit sem kerülte el az ár. Ez a kérdés ma szinte egész közvéleményünket foglalkoztatja. Ezreket és ezreket egészen közvetlenül. Éppen ezért a szerkesztőség a legilletékesebb fórumhoz, az ÉpítőanyagipariMinisztérium egyik vezetőjéhez, SILVIU OPRIS miniszterhelyetteshez intézett néhány, a kialakult helyzettel és a lehető megoldásokkal kapcsolatos kérdést.