Előre, 1970. május (24. évfolyam, 6994-7018. szám)
1970-05-26 / 7013. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7013 sz. 6 oldalára 30 báni 1970. május 26., kedd Miközben országszerte óriási erőfeszítéseket tesznek a pusztítás nyomainak mielőbbi eltüntetésére ISMÉT TETŐZÖTT AZ ÁR- • A tartós esőzések miatt újból felduzzadtak a folyók • Drámai napok Medgyesen és Fogarason • A hektárok újabb tízezrei kerültek víz alá HŐSIES KITARTÁSSAL, SZERVEZETTEN VÉDEKEZNEK, MENTENEK MINDENÜTT SZOMBATON ÉS VASÁRNAP ORSZÁGSZERTE ISMÉT NAGY ESŐZÉSEK VOLTAK. Az Olt és Küküllő felső szakaszán, a Bírlad vízgyűjtő medencéjében és Bánátban 30—40 liter csapadékot mértek négyzetméterenként. A HEGYEKBEN HAVAZOTT. A Bucsecsben az Ómul csúcson a hótakaró 110 cm., másutt 30—40 cm. volt vasárnap. A KÉTNAPOS ESŐZÉS KÖVETKEZTÉBEN SZAMOS PATAK ÉS FOLYÓ ISMÉT KILÉPETT A MEDRÉBŐL. A legjelentősebb vizezánt emelkedés a Nagyküküllőn következett be, 3 méterrel lépve át az árszíntől és szinte fél méterrel az előző, május 14-i árhullám tetőzését. SEGESVÁR ÉS MEDGYES EGYES VÁROSNEGYEDEI MEGINT VÍZ ALÁ KERÜLTEK. Tegnap reggel óta azonban a Nagyküküllő apad, az iszapos víz lassan visszahúzódik az elárasztott városnegyedekből, vállalatokból. Balázsfalva lakosai felkészültek az árhullám leküzdésére, s résen állnak a gyulafehérváriak is. Itt különben hétfőn reggel a Maros szintje 88 cm-re emelkedett, s a Küküllőn aláhömpölygő árhullám hétfőn este 50—60 cm-rel emeli meg a Maros szintjét. A Bârlad folyón is árhullám hömpölyög alá, mely Tecucinál 70 cm-rel lépte át az árszintet, elöntötte a város több utcáját, 45 lakóházat és 1621 ha mezőgazdasági területet. Brahásesti, Gohor és Tepu határában a Bârlad 1500 ha-t lepett el, utakat és hidakat rongált meg Ghidigeni község határában a folyó mentén 1930 ha került víz alá. A Buzău hétfőn délben 275 cm-re duzzadt, s a Nehoiutól lefelé veszélyezteti az egész völgyet. Átlépte partjait a Largu melletti tó vize is, 36 házat rongálva meg. AZ OLT MÁSODIK ÁRHULLÁMA VASÁRNAP BOGARASNÁL TETŐZÖTT. Itt a folyó szintje elérte a 480 centimétert, azaz 130 cm-rel lépte át az árszintet. A város több utcáját víz borítja. A következő napokban az Olt új árhulláma Râmnicu-Vâlcea és Slatina vidékén fog veszélyeztetni. BÁNATBAN megdagadt az Ó-Bega, a Temes, a Berzava, a Krassó és a Néra is. Ezek sok helyen elérték, másutt meghaladták az árszintet. MOLDVÁBAN a Prut Drinceni és Furcu övezetében veszélyeztet és Brates felé tör. A Beszterce szintén növekszik és biztonsági intézkedésként megnyitották és békási völgyzárógát zsilipjeit. Kilépett medréből a Kisküküllő, a Kovásznapataka, számos más kisebb folyóvíz. Arad a Tatros, a Putna, a Buzeu. Vasárnap Ludas és Radnót közelében a Maros 20, illetve 10 cm-rel emelkedett. Az Aldunán szintén növekszik a Duna. A felhőszakadásoknak más káros következményei is voltak. A Maros, az Osi, a Nagyküküllő és a Bírlad mentéről FÖLDCSUSZAMLÁSOKAT JELENTETTEK, amelyek mintegy 10 000 hektáron pusztítottak. VESZÉLYES A HELYZET A DUNA-DELTÁBAN. A dagadó Duna, az esőzések miatt növekvő tavak és csatornák eddig 60 000 hektárt borítottak el. TÍZ FALUT TELJESEN, 14-ET RÉSZBEN ELSÖPÖRT AZ ÁRADAT. Sulina házai szinte ereszakig vízben állnak : 1000 lakóház közül 750-et víz vesz körül. A BARAGÁNON, a szűnni nem akaró esőzések következtében, a TALAJVÍZ emelkedőben van. NÖVEKSZIK A PANGÓ VÍZFELÜLETEK KITERJEDÉSE RÉSZLEGES JELENTÉSEK SZERINT AZ UTÓBBI 43 ÓRÁBAN MINTEGY 27 HELYSÉGET LEPETT EL. AZ ÁR, TÖBBSZÁZ CSALÁDOT KELLETT KITELEPÍTENI, SZÁMOS VÁLLALAT BERENDEZÉSÉT BIZTONSÁGBA HELYEZNI. Szervezetten, higgadtan, kitartással folyik a védekezés és a mentés mindenütt. MEDGYES - AKÁRCSAK TÍZ NAPPAL EZELŐTT... Medgyes, és a Küküllő mindkét partján elterülő helységek — Erzsébetváros, Kiskapus, valamint Darlac, Holdvilág, Nagyekemező községek — lakossága vasárnap a kora reggeli óráktól kezdve ismét átélte a tíz nappal ezelőtti drámai pillanatokat, öt falu víz alá került. Lakóit vasúti kocsikon menekítették el. A Szeret vize szabadon nyargal a mezőkön. De a Duna Nagy szigetén, Brailával szemben, az emberek, és gépek sikerrel védelmezőrateiului, a Textil Művek, a Stadion és Luncii városnegyed utcáin — ahol több mint tízezer ember lakik —, ismét megjelentek a hangszórókkal felszerelt gépkocsik és figyelmeztették a város honpolgárait a közelgő veszélyre . „A víz szintje emelkedett s az egész környéket elárasztotta. Az (Folytatása a 3. oldalon) nek 73 ezer hektárt, a hajdani lápi földeket. Brăila megye drámai napjairól tudósít EMBEREK ÉS VIZEK című riportunk a 3. oldalon. Medgyesen — az Aurel Vlaicu. A terven felüli termelésre nagy szükség van most Sokan megszokott munkanapnak nyilvánították az elmúlt vasárnapot, holott ez a vasárnap semmiben sem hasonlított a megszokott munkanapokhoz, mint ahogy az elkövetkező vasárnapok, sok elkövetkező vasárnap és a megszokott munkanapok, a napi munkaidőn felül dolgozott munkaórák sem hasonlítanak arra ami eddig volt. döbbenettel vettük tudomásul az elemek veszett, pusztító támadását és már az első percben tudtuk, csak kemény ellenállással fékezhetjük meg, kitartó, fáradtságot nem ismerő munkával hozhatunk helyre mindent, ami tönkrement. Ezrek és ezrek állnak szemben még most is az árral, éjt nappallá téve védnek minden talpalatnyi helyet, de közvetve mindenki, minden dolgozó, az egész nép a mellvédeken áll. Azok akik a kárt szenvedett üzemek felszerelését javítják, a hordaléktól elformátlanított anyagokat hozzák rendbe, azok akik az újjáépítéshez szükséges építőanyagot termelik, azok akik vetőmagot szelektálnak vagy palántákat készítenek elő. Ezért nem volt megszokott munkanap a vasárnap és nem lesz megszokott egyetlen nap, egyetlen perc sem addig, amíg el nem töröljük az ár sújtásainak nyomát. Vasárnapi műszakok A Csíkszeredai dolgozók teljesítik felajánlásaikat az a nagyfokú emberség és tok önzetlenség, amely a megém próbáltatás e súlyos napjaiban hazánk valamennyi tájának minden dolgozóját eltölti, visszhangra talál a csíki ember szívébez is. A falvakon mezőgazdasági termékeket, állati eredetű élelmiszereket gyűjtenek és indítanak sürgősen az árvízsújtotta vidékek lakosságának megsegítésére, az emberség folyószámláján egyre növekszik a tanulók, nyugdíjasok, téesz tagok, minden társadalmi kategória adakozásából összegyűlő összeg, az üzemekben, városi központokban ruhanemű halmok gyűlnek szüntelen. Külön kell szólnunk az iparban dolgozók hozzájárulásáról. Megtoldják néhány órával a 8 órás műszakot vagy pedig a szünnapon is dolgoznak, s az így nyert pénzösszeget felajánlják az árvízkárosultaknak. Csíkszereda két legjelentősebb ipari egységét, a termékeinek kifogástalan minőségéről ismert Készruhagyárat és az év elején beindult Kötöttárugyárat kerestük fel ezekben a napokban. Vasárnap is a szokásos hétköznapokra jellemző minkalázt, sürgést-forgást találtunk mindkét gyár csarnokaiban. ’Urszuj Terézt, a Készruhagyár egyes részlegének munkásnőjét varrógépe mellett szólítottuk meg : — Elszorul az ember szíve, amikor a televíziót nézi és látjaazt a tengersok szenvedést és kárt. Örömmel és szívből jövő jóakarattal jöttem be dolgozni Kálmán Gyula (Folytatása a 4. oldalon) NICOLAE ceau$escu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke interjút adott a L'Humanité című lapnak Mint már közöltük, május 8-én Nicolae Ceau$escu elvtárs fogadta Marie Rose Pineau francia újságírónőt, a L'Humanité szerkesztőségi főtitkárát és interjút adott neki. Az interjút a L‘Humanité május 25-i számában közölte. KÉRDÉS: Az utóbbi évek során igen jelentős ütemben növekedett a termelés Romániában. Ezt még a kapitalista országokban is kevesen vitatják el. Elfelejtik azonban hozzáfűzni, az ország olyan állapotokat örökölt a kapitalista rendszertől, hogy noha számottevő természeti kincsekkel rendelkezett, mégis a második világháború előestéjén félgyarmati sorban volt. VÁLASZ: Románia gazdaságilag gyengén fejlett ország volt akkor. Iparának még csak a csirái jelentkeztek, mezőgazdaságát pedig — amelynek legnagyobb része a nagybirtokosok kezénőtt — elmaradottság jellemezte. Az ország természeti kincseinek jelentős részét idegen monopóliumok tartották a kezükben a kőolajiparban, a széniparban, a vegyiparban, a kohászatban, valamint az élelmiszeriparban, főként a cukorfinomítás terén. Mindez csak tetézte a román munkásosztály, a román nép kizsákmányolását. Elmondhatjuk, hogy a román nép életszínvonala abban az időben európai viszonylatban a legalacsonyabbak közé tartozott. A helyzet a második világháború folyamán csak súlyosbodott, mert a hitlerista Németország kifosztotta országunk gazdaságát, s mert a háború pusztításokat okozott. A háború végére a termelés a háború előtti szintnek az 50 százalékára csökkent. A felszabadulás után a munkásosztály, a népi hatalom ilyen helyzetben látott hozzá a gazdaság újjászervezéséhez és az ország szocialista átalakításához. KÉRDÉS: Mit tett pártjuk a természeti kincsek körültekintő kiaknázásáért ? VÁLASZ: Miután a munkásosztály kivívta a hatalmat, a Román Kommunista Párt az ország többi demokratikusés haladó erőivel együtt Románia szocialista iparosításának, valamint a mezőgazdaság szocialista átalakításának kérdését helyezte előtérbe. Ma ipari össztermelésünk több mint 16-szorosan haladja meg a háború előtti szintet. Románia napjainkban a nemzetgazdaság egész gép- és felszerelésszükségletének csaknem 70 százalékát saját termelésből elégítheti ki; a korszerű iparágak egész sorát fejleszti, például az elektronikát, a nukleáris energia békés felhasználását, a vegyipart — főként a műrosz- és műanyaggyár(Folytatása a 2. oldalon) % A 4. OLDALON : EGY EMBERKÉNT SEGÍT AZ EGÉSZ ORSZÁG SEGESVÁR MÁSODSZOR IS VÍZ ALATT Vasárnap május 24-én reggel 5 órakor Székelyudvarhelyen 1,28 m, Székelykeresztúron 2,5 m. volt a Nagyküküllő vízállása, délután 3 órakor viszont már 2,10 m. illetve 2,50 m. Segesváron szombaton este 8 órakor 2,25 métert mértek, de vasárnap reggel 9 óra 10 perckor a vízállás már 6,08 m. volt. (Tíz nappal előbb a 8 métert is meghaladta), a d.u. 15 órakor végzett mérések nem mutattak további növekedést. A város alsó kerületeit újra elöntötte a víz. A Clujului, Stefan cel Mare, Libertatii utcák, a November 7 negyed, a Hársfa-sétány víz alatt van ; a házak között 65—70 cm-es a víz. A Nagyküküllő újra elárasztotta a segesvári textilipari kombinát három gyárát, a városgazdálkodási vállalatot, a mezőgazdasággépesítési vállalatot, a községgazdálkodási vállalatot és a villanytelepet. Ez utóbbi ennek ellenére üzemel és a város legnagyobb részét ellátja villanyárammal. A város lakói nem várták ölhetett fezekkel az újabb áradatot. Éjjel egy órakor riadót fújtak a gyárak szirénái , házról házra járva is értesítették a lakosságot, hogy újra nő a víz. Az árvízvédelmi parancsnokság operatíven intézkedett, megkezdődött az ipari egységek kiürítése. A tíz nappal ezelőtti áradás után rendbetett és újra felszerelt gépeket, alkatrészeket, a nyersanyagokat stb. elszállították. Hasonlóképpen a lakás(Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSÁNAK, AZ RKP FŐTITKÁRÁNAK, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKÉNEK ÜZENETE A CAMPULUNG-MUSCEL- C. D. ARICESCU Általános iskola tanerőihez, TANULÓIHOZ, PÁRTSZERVEZETÉHEZ ÉS IFJÚSÁGI SZERVEZETEIHEZ Kedves elvtársak ! Nagy örömmel fogadtam meghívásukat, hogy vegyek részt iskolájuk — az első cimpulungi iskola, az egyik legrégibb, havasalföldi oktatási intézmény — megalapításának 300. évfordulóján. Mindenben osztom az évforduló feletti örömüket, köszönöm a meghívást, s az alkalmat megragadva, egyben szívélyes elvtársi üdvözletemet küldöm és a legjobbakat, további sok sikert kívánok gyümölcsöző munkájukhoz. A három évszázados cimpulungi iskola megalapítása jelentős mozzanata a hazai oktatás és kultúra történetének. A tanárok és a tanulók közössége joggal lehet büszke arra, hogy iskolájuk oly hosszas és szép hagyományokkal rendelkezik ; a cimpulungi iskola az évek folyamán nagy alapossággal egész nemzedékeket készített fel, amelyek sorából sok olyan értékes értelmiségi került ki, aki jelentősen hozzájárult Románia anyagi és szellemi haladásához. A szocialista építés éveiben, a hazai oktatás állandó fellendülésének körülményei között, az önök iskolája is erőteljesen fejlődött, becsülettel kivette részét ezer és ezer fiatal oktatásából és neveléséből, munkára és életre való felkészítéséből. Meggyőződésem, hogy önök, az iskola, tanerői a jövőben is a leghatározottabban küzdeni fognak, hogy újabb és még nagyobb sikereket érjenek el felelősségteljes munkájukban, hogy az oktatás összes művelőivel együtt még magasabbra emeljék és még erősebben felragyogtassák a szocialista kultúra fényes, fáklyáját az ország minden táján. Társadalmunk azt a magasztos kötelezettséget bízta önökre, hogy az alapos ismeretekkel együtt oltsák az ifjúság szívébe-lelkébe a lángoló szenvedélyt a tudomány és a kultúra kincseinek elsajátítása iránt, a hazaszeretet felemelő érzéseit, azt az eleven óhajt, hogy a szocializmus és a kommunizmus biztoskezű építői legyenek hazánkban. Nektek pedig, kedves tanulók, az évforduló alkalmából azt üzenem, hogy használjátok ki maradéktalanul az iskola által ma rendelkezésetekre bocsátott egyre jobb körülményeket, tanuljatok alaposan, készüljetek fel minél jobban, hogy azoknak a ,szép távlatoknak a magaslatán lehessetek, amelyeket a jövő tár fel egész népünk előtt. Az ünnepség összes részvevőinek jó egészséget és sok boldogságot, újabb elégtételeket és örömöt kívánok a munkában, amelyet az egész nép oldalán a szocialista Románia további haladásáért és felvirágoztatásáért folytatnak. A 2. OLDALON: ÜNNEPSÉG CÍMPULUNG MUSCELEN TÁVIRATOK NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának,a Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének A Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága, a Mongol NépköztársaságNagy Népi Huráljának Elnöksége, az ország Minisztertanácsa, az egész mongol nép és a magunk nevében kifejezzük Önöknek és Önök útján a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és Minisztertanácsának, a román testvérnépnek és elsősorban az ország északi és északnyugati részén élő lakosságnak mély együttérzésünket az országrészt ért természeti csapás, a katasztrofális árvíz kapcsán. Felkérjük Önöket, tolmácsolják őszinte részvétünket a tragédia miatt sokat szenvedett családoknak. ZS. CEDENBAL, a Mongol Forradalmi Néppárt KB első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ZS. SZAMBU, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja • Elnökségének elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Tisztelt elnök elvtárs! Mély szomorúsággal töltött el azoknak az emberi áldozatoknak és katasztrofális anyagi károknak a híre, amelyeket-.az áradások Románia Szocialista Köztársaságban okoztak. E súlyos veszteségek miatt kifejezem Önnek, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának és az áldozatok családjainak, az egész román népnek legőszintébb részvétemet. LUDVIK SVOBODA, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Kuba népe és forradalmi kormánya nevében kifejezem legmélyebb részvétünket és szolidaritásunkat az Önök testvéri országát sújtott és emberi áldozatokat, valamint súlyos károkat okozott áradások kapcsán. Kívánjuk, hogy mielőbb megszüntessék e természeti katasztrófa tragikus következményeit. Felhasználom ezt az alkalmat, hogy ismét kifejezésre juttassam önnek legmélyebb tiszteletemet. OSVALDO DORTICOS TORRADO, Kuba Köztársaság elnöke