Előre, 1970. május (24. évfolyam, 6994-7018. szám)

1970-05-26 / 7013. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7013 sz. 6 oldal­ára 30 báni 1970. május 26., kedd Miközben országszerte óriási erőfeszítéseket tesznek a pusztítás nyomainak mielőbbi eltüntetésére ISMÉT TETŐZÖTT AZ ÁR-­ • A tartós esőzések miatt újból felduzzadtak a folyók • Drámai napok Medgyesen és Fogarason • A hek­tárok újabb tízezrei kerültek víz alá HŐSIES KITARTÁSSAL, SZERVEZETTEN VÉDEKEZNEK, MENTENEK MINDENÜTT SZOMBATON ÉS VASÁRNAP ORSZÁGSZERTE ISMÉT NAGY ESŐ­ZÉSEK VOLTAK. Az Olt és Küküllő felső szakaszán, a Bírlad vízgyűjtő medencéjében és Bánátban 30—40 liter csapadékot mértek négyzet­­méterenként. A HEGYEKBEN HAVAZOTT. A Bucsecsben az Ómul csúcson a hótakaró 110 cm., másutt 30—40 cm. volt vasárnap. A KÉTNAPOS ESŐZÉS KÖVETKEZTÉBEN SZAMOS PATAK ÉS FOLYÓ ISMÉT KILÉPETT A MEDRÉBŐL. A legjelentősebb vizez­ánt emel­kedés a Nagyküküllőn következett be, 3 méterrel lépve át az árszíntől és szinte fél méterrel az előző, május 14-i árhullám tetőzését. SEGES­VÁR ÉS MEDGYES EGYES VÁROSNEGYEDEI MEGINT VÍZ ALÁ KE­RÜLTEK. Tegnap reggel óta azonban a Nagyküküllő apad, az iszapos víz lassan visszahúzódik az elárasztott városnegyedekből, vállalatok­ból. Balázsfalva lakosai felkészültek az árhullám leküzdésére, s résen állnak a gyulafehérváriak is. Itt különben hétfőn reggel a Maros szint­je 88 cm-re­ emelkedett, s a Küküllőn aláhömpölygő árhullám hétfőn este 50—60 cm-rel emeli meg a Maros szintjét. A Bârlad folyón is árhullám hömpölyög alá, mely Tecucinál 70 cm-rel lépte át az árszintet, elöntötte a város több utcáját, 45 lakó­házat és 1621 ha mezőgazdasági területet. Brahásesti, Gohor és Tepu határában a Bârlad 1500 ha-t lepett el, utakat és hidakat rongált meg Ghidigeni község határában a folyó mentén 1930 ha került víz alá. A Buzău hétfőn délben 275 cm-re duzzadt, s a Nehoiutól lefelé veszé­lyezteti az egész völgyet. Átlépte partjait a Largu melletti tó vize is, 36 házat rongálva meg. AZ OLT MÁSODIK ÁRHULLÁMA VASÁR­NAP BOGARASNÁL TETŐZÖTT. Itt a folyó szintje elérte a 480 centi­métert, azaz 130 cm-rel lépte át az árszintet. A város több utcáját víz borítja. A következő napokban az Olt új árhulláma Râmnicu-Vâlcea és Slatina vidékén fog veszélyeztetni. BÁNATBAN megdagadt az Ó-Bega, a Temes, a Berzava, a Kras­­só és a Néra is. Ezek sok helyen elérték, másutt meghaladták az ár­­szintet. MOLDVÁBAN a Prut Drinceni és Furc­u övezetében veszélyez­tet és Brates felé tör. A Beszterce szintén növekszik és biztonsági in­tézkedésként megnyitották és békási völgyzárógát zsilipjeit. Kilépett medréből a Kisküküllő, a Kovásznapataka, számos más kisebb folyó­víz. Arad a Tatros, a Putna, a Buzeu. Vasárnap Ludas és Radnót köze­lében a Maros 20, illetve 10 cm-rel emelkedett. Az Aldunán szintén nö­vekszik a Duna. A felhőszakadásoknak más káros következményei is voltak. A Ma­ros, az Osi, a Nagyküküllő és a Bírlad mentéről FÖLDCSUSZAMLÁ­SOKAT JELENTETTEK, amelyek mintegy 10 000 hektáron pusztítottak. VESZÉLYES A HELYZET A DUNA-DELTÁBAN. A dagadó Duna, az esőzések miatt növekvő tavak és csatornák eddig 60 000 hektárt borí­tottak el. TÍZ FALUT TELJESEN, 14-ET RÉSZBEN ELSÖPÖRT AZ ÁRA­DAT. Sulina házai szinte ereszakig vízben állnak : 1000 lakóház közül 750-et víz vesz körül. A BARAGÁNON, a szűnni nem akaró esőzések következtében, a TALAJVÍZ emelkedőben van. NÖVEKSZIK A PANGÓ VÍZFELÜLETEK KITERJEDÉSE RÉSZLEGES JELENTÉSEK SZERINT AZ UTÓBBI 43 ÓRÁBAN MINT­EGY 27 HELYSÉGET LEPETT EL. AZ ÁR, TÖBBSZÁZ CSALÁDOT KEL­LETT KITELEPÍTENI, SZÁMOS VÁLLALAT BERENDEZÉSÉT BIZTONSÁG­BA HELYEZNI. Szervezetten, higgadtan, kitartással folyik a védekezés és a men­tés mindenütt. MEDGYES - AKÁRCSAK TÍZ NAPPAL EZELŐTT... M­edgyes, és a Küküllő mind­két partján elterülő hely­ségek — Erzsébetváros, Kiskapus, valamint Darlac, Holdvilág, Nagyekemező községek — lakossága va­sárnap a kora reggeli óráktól kezdve ismét átélte a tíz nappal ezelőtti drámai pillanatokat, öt falu víz alá került. Lakóit vasúti kocsikon menekítették el. A Szeret vize szabadon nyargal a mezőkön. De a Duna Nagy szi­getén, Brailával szemben, az em­berek, és gépek sikerrel védelmez­őrateiului, a Textil Művek, a Stadion és Luncii városnegyed utcáin — ahol több mint tízezer ember lakik —, is­mét megjelentek a hangszórókkal fel­szerelt gépkocsik és figyelmeztették a város honpolgárait a közelgő ve­szélyre . „A víz szintje emelkedett s az egész környéket elárasztotta. Az (Folytatása a 3. oldalon) nek 73 ezer hektárt, a hajdani lápi földeket. Brăila megye drámai napjairól tudósít EMBEREK ÉS VIZEK című riportunk a 3. oldalon. Medgyesen — az Aurel Vlaicu. A terven felüli termelésre nagy szükség van most Sokan megszokott munkanap­nak nyilvánították az elmúlt va­sárnapot, holott ez a vasárnap semmiben sem hasonlított a megszokott munkanapokhoz, mint ahogy az elkövetkező va­sárnapok, sok elkövetkező va­sárnap és a megszokott munka­napok, a napi munkaidőn felül dolgozott munkaórák sem hason­lítanak arra ami eddig volt. döbbenettel vettük tudo­másul az elemek veszett, pusz­tító támadását és már az első percben tudtuk, csak kemény ellenállással fékezhetjük meg, kitartó, fáradtságot nem ismerő munkával hozhatunk helyre min­dent, ami tönkrement. Ezrek és ezrek állnak szem­ben még most is az árral, éjt nappallá téve védnek minden talpalatnyi helyet, de közvetve mindenki, minden dolgozó, az egész nép a mellvédeken áll. Azok akik a kárt szenvedett üzemek felszerelését javítják, a hordaléktól elformátlanított anya­gokat hozzák rendbe, azok akik az újjáépítéshez szükséges építő­anyagot termelik, azok akik vetőmagot szelektálnak vagy pa­lántákat készítenek elő. Ezért nem volt megszokott munkanap a vasárnap és nem lesz meg­szokott egyetlen nap, egyetlen perc sem addig, amíg el nem töröljük az ár sújtásainak nyo­mát. Vasárnapi műszakok A Csíkszeredai dolgozók teljesítik felajánlásaikat a­z a nagyfokú emberség és tok önzetlenség, amely a meg­­é­m próbáltatás e súlyos napjai­ban hazánk valamennyi tájának minden dolgozóját eltölti, vissz­hangra talál a csíki ember szívé­bez­ is. A falvakon mezőgazdasá­gi termékeket, állati eredetű élel­miszereket gyűjtenek és indíta­nak sürgősen az árvízsújtotta vidékek lakosságának megsegíté­sére, az emberség folyószámláján egyre növekszik a tanulók, nyug­díjasok, téesz tagok, minden tár­sadalmi kategória adakozásából összegyűlő összeg, az üzemekben, városi központokban ruhanemű halmok gyűlnek szüntelen. Külön kell szólnunk az iparban dolgozók hozzájárulásáról. Meg­toldják néhány órával a 8 órás műszakot vagy pedig a szünna­pon is dolgoznak, s az így nyert­­ pénzösszeget felajánlják az árvíz­­károsultaknak. Csíkszereda két legjelentősebb ipari egységét, a termékeinek kifogástalan minősé­géről ismert Készruhagyárat és az év elején beindult Kötöttáru­­gyárat kerestük fel ezekben a napokban. Vasárnap is a szoká­sos hétköznapokra jellemző min­kalázt, sü­rgést-forgást találtunk mindkét gyár csarnokaiban. ’Urszuj Terézt, a Készruhagyár egyes részlegének munkásnőjét varrógépe mellett szólítottuk meg : — Elszorul az ember szíve, amikor a televíziót nézi és látja­­azt a tengersok szenvedést és kárt. Örömmel és szívből jövő jóakarattal jöttem be dolgozni Kálmán Gyula (Folytatása a 4. oldalon) NICOLAE ceau$escu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke interjút adott a L'Humanité című lapnak Mint már közöltük, május 8-én Nicolae Ceau$escu elvtárs fo­­gadta Marie Rose Pineau francia újságírónőt, a L'Humanité szerkesz­tőségi főtitkárát és interjút adott neki. Az interjút a L‘Humanité május 25-i számában közölte. KÉRDÉS: Az utóbbi évek során igen jelentős ütemben növekedett a termelés Romániában. Ezt még a kapitalista országokban is kevesen vitatják el. Elfelejtik azonban hozzáfűzni, az ország olyan állapotokat örökölt a ka­­pitalista rendszertől, hogy noha számottevő természeti kincsek­kel rendelkezett, mégis a má­sodik világháború előestéjén félgyarmati sorban volt. VÁLASZ: Románia gazdaságilag gyengén fej­lett ország volt akkor. Iparának még csak a csirái jelentkeztek, mező­­gazdaságát pedig — amelynek leg­nagyobb része a nagybirtokosok ke­zén­­ő­tt — elmaradottság jellemez­te. Az ország természeti kincseinek jelentős részét idegen monopóliumok tartották a kezükben a kőolajipar­ban, a széniparban, a vegyiparban, a kohászatban, valamint az élelmi­szeriparban, főként a cukorfinomítás terén. Mindez csak tetézte a román munkásosztály, a román nép kizsák­mányolását. Elmondhatjuk, hogy a román nép életszínvonala abban az időben európai viszonylatban a leg­alacsonyabbak közé tartozott. A helyzet a második világháború folyamán csak súlyosbodott, mert a hitlerista Németország kifosztotta or­szágunk gazdaságát, s mert a háború pusztításokat okozott. A háború vé­gére a termelés a háború előtti szint­nek az 50 százalékára csökkent. A felszabadulás után a munkás­­osztály, a népi hatalom ilyen hely­zetben látott hozzá a gazdaság újjá­szervezéséhez és az ország szocialis­ta átalakításához. KÉRDÉS: Mit tett pártjuk a természe­ti kincsek körültekintő kiak­názásáért ? VÁLASZ: Miután a munkásosztály kivívta a hatalmat, a Román Kommunista Párt az ország többi demokratikus­­és haladó erőivel együtt Románia szo­cialista iparosításának, valamint a mezőgazdaság szocialista átalakításá­nak kérdését helyezte előtérbe. Ma ipari össztermelésünk több mint 16-szorosan haladja meg a há­ború előtti szintet. Románia nap­jainkban a nemzetgazdaság egész gép- és felszerelésszükségletének csaknem 70 százalékát saját terme­lésből elégítheti ki; a korszerű ipar­ágak egész sorát fejleszti, például az elektronikát, a nukleáris energia békés felhasználását, a vegyipart — főként a műrosz- és műanyaggyár­(Folytatása a 2. oldalon)­ ­% A 4. OLDALON : EGY EMBERKÉNT SEGÍT AZ EGÉSZ ORSZÁG SEGESVÁR MÁSODSZOR IS VÍZ ALATT Vasárnap május 24-én reggel 5 órakor Székelyudvarhelyen 1,28 m, Székelykeresztúron 2,5 m. volt a Nagyküküllő vízállása, délután 3 órakor viszont már 2,10 m. illetve 2,50 m. Segesváron szombaton este 8 órakor 2,25 métert mértek, de va­sárnap reggel 9 óra 10 perckor a vízállás már 6,08 m. volt. (Tíz nap­pal előbb a 8 métert is meghaladta), a d.u. 15 órakor végzett mérések nem mutattak további növekedést. A város alsó kerületeit újra el­öntötte a víz. A Clujului, Stefan cel Mare, Libertatii utcák, a November 7 negyed, a Hársfa-sétány víz alatt van ; a házak között 65—70 cm-es a víz. A Nagyküküllő újra elárasztotta a segesvári textilipari kombinát há­rom gyárát, a városgazdálkodási vállalatot, a mezőgazdasággépesí­­tési vállalatot, a községgazdálkodási vállalatot és a villanytelepet. Ez utóbbi ennek ellenére üzemel és a város legnagyobb részét ellátja vil­lanyárammal. A város lakói nem várták ölhetett fezekkel az újabb áradatot. Éjjel egy órakor riadót fújtak a gyárak sziré­nái , házról házra járva is értesítet­ték a lakosságot, hogy újra nő a víz. Az árvízvédelmi parancsnokság operatíven intézkedett, megkezdődött az ipari egységek kiürítése. A tíz nappal ezelőtti áradás után rendbe­­tett és újra felszerelt gépeket, alkat­részeket, a nyersanyagokat stb. el­szállították. Hasonlóképpen a lakás­(Folytatása a 3. oldalon) NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSÁNAK, AZ RKP FŐTITKÁRÁNAK, AZ ÁLLAMTANÁCS ELNÖKÉNEK ÜZENETE A CAMPULUNG-MUSCEL-­ C. D. ARICESCU Általános iskola tanerőihez, TANULÓIHOZ, PÁRTSZERVEZETÉHEZ ÉS IFJÚSÁGI SZERVEZETEIHEZ Kedves elvtársak ! Nagy örömmel fogadtam meghívásukat, hogy vegyek részt iskolájuk — az első cimpulungi iskola, az egyik legrégibb, havasalföldi oktatási intézmény — megalapításának 300. évfordulóján.­ Mindenben osztom az évforduló feletti örömüket, köszönöm a meghívást, s az alkalmat meg­ragadva, egyben szívélyes elvtársi üdvözletemet küldöm és a legjobbakat, további sok sikert kívánok gyümölcsöző munkájukhoz. A három évszázados cimpulungi iskola megalapítása jelentős mozza­nata a hazai oktatás­ és kultúra történetének. A tanárok és a tanulók közössége joggal lehet büszke arra, hogy iskolájuk oly hosszas és szép hagyományokkal rendelkezik ; a cimpulungi iskola az évek folyamán nagy alapossággal egész nemzedékeket készített fel, amelyek sorából sok olyan értékes értelmiségi került ki, aki jelentősen hozzájárult Románia anyagi és szellemi haladásához. A szocialista építés éveiben, a hazai ok­tatás állandó fellendülésének körülményei között, az önök iskolája is erőteljesen fejlődött, becsülettel kivette részét ezer és ezer fiatal ok­tatásából és neveléséből, munkára és életre való felkészítéséből. Meggyőződésem, hogy önök, az iskola, tanerői a jövőben is a leg­határozottabban küzdeni fognak, hogy újabb és még nagyobb sikereket érjenek el felelősségteljes munkájukban, hogy az oktatás összes műve­lőivel együtt még magasabbra emeljék és még erősebben felragyogtas­­sák a szocialista kultúra fényes, fáklyáját az ország minden táján. Tár­sadalmunk azt a magasztos kötelezettséget bízta önökre, hogy az alapos ismeretekkel együtt oltsák az ifjúság szívébe-lelkébe a lángoló szenve­délyt a tudomány­­ és a kultúra kincseinek elsajátítása iránt, a haza­­szeretet felemelő érzéseit, azt az eleven óhajt, hogy a szocializmus és a kommunizmus biztoskezű építői legyenek hazánkban. Nektek pedig, kedves tanulók, az évforduló alkalmából azt üzenem, hogy használjátok ki maradéktalanul az iskola által ma rendelkezése­tekre bocsátott egyre jobb körülményeket, tanuljatok alaposan,­­ készül­jetek fel minél jobban, hogy azoknak a ,szép távlatoknak a magaslatán lehessetek, amelyeket a jövő tár fel egész népünk előtt. Az ünnepség összes részvevőinek jó egészséget és sok boldogságot, újabb elégtételeket és örömöt kívánok a munkában, amelyet az egész nép oldalán a­ szocialista Románia további haladásáért és felvirágoztatásáért­ folytatnak. A 2. OLDALON: ÜNNEPSÉG CÍMPULUNG MUSCELEN TÁVIRATOK NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának,a Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének A Mongol Forradalmi Néppárt Központi Bizottsága, a Mongol Népköztársaság­­Nagy Népi Huráljának El­nöksége, az ország Minisztertanácsa, az egész mongol nép és a magunk nevében kifejezzük Önöknek és Önök útján a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságának, Románia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának és Minisztertanácsának, a román testvér­­népnek és elsősorban az ország északi és északnyu­gati részén élő lakosságnak mély együttérzésünket az országrészt ért természeti csapás, a katasztrofális ár­víz kapcsán. Felkérjük Önöket, tolmácsolják őszinte részvétünket a tragédia miatt sokat szenvedett családoknak. ZS. CEDENBAL, a Mongol Forradalmi Néppárt KB első titkára, a Mongol Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ZS. SZAMBU, a Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurál­ja • Elnökségének elnöke NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Tisztelt elnök elvtárs! Mély szomorúsággal töltött el azoknak az emberi áldozatoknak és katasztrofális anyagi károknak a híre, amelyeket-.az áradások Románia Szocialista Köztársa­ságban okoztak. E súlyos veszteségek miatt kifejezem Önnek, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csának és az áldozatok családjainak, az egész román népnek­ legőszintébb részvétemet. LUDVIK SVOBODA, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Kuba népe és forradalmi kormánya nevében kifeje­zem legmélyebb részvétünket és szolidaritásunkat az Önök testvéri országát sújtott és emberi áldozatokat, valamint súlyos károkat okozott áradások kapcsán. Kívánjuk, hogy mielőbb megszüntessék e természeti katasztrófa tragikus következményeit. Felhasználom ezt az alkalmat, hogy ismét kifejezés­re juttassam önnek legmélyebb tiszteletemet. OSVALDO DORTICOS TORRADO, Kuba Köztársaság elnöke

Next