Előre, 1970. május (24. évfolyam, 6994-7018. szám)

1970-05-30 / 7017. szám

Országos politikai napilap ■­­ * Világ proletárjai, egyesüljetek! szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7017 sz. 6 oldal­ára 30 báni 1970. május 30. szombat A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának HATÁROZATA az 1970. májusi természeti csapás által sújtott lakosság és mezőgazdasági termelőszövetkezetek megsegítésére szolgáló egyes intézkedésekről A természeti csapás súlyosan érintette az ország nagy kiterjedésű övezeteit, hatalmas veszteségeket okozott. Emberéletek estek az áradások áldozatául, ipari és mezőgazdasági vállalatok és más gazdasági egységek, vala­mint szociális-kulturális intézmények, közle­kedési útvonalaik, nagyszámú állami és sze­mélyi tulajdonban lévő lakóház, igen sok épület és melléképület, háztartási és személyi használati cikk semmisült vagy rongálódott meg, jelentős számú állat pusztult el. A Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságának, a párt főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak a felhívására, a mun­kásosztály, a parasztság, az értelmiségiek, a hadsereg és a hazafias gárdák, egész népünk — románok, magyarok, németek és más nem­zetiségűek — éjjel-nappal fáradhatatlanul harcolt a természet fékevesztett erői ellen, számos hőstettet vitt végbe, s olykor életét is feláldozta, hogy gátat vessen a vizeknek, hogy megmentse az anyagi javakat és ember­életeket. A pártszervek és -szervezetek közvetlen vezetésével a néptanácsi végrehajtó bizottsá­gok, a többi állami szerv és társadalmi szer­vezet elszántan cselekedett a helyzet helyre-­­állítása és normalizálása, az ipari, mező­­gazdasági, kereskedelmi és társadalmi-kultu­rális egységek újbóli működésbe helyezése érdekében, az elmaradt mezőgazdasági mun­kák pótlása, a közlekedési utak és más gaz­dasági létesítmények helyreállítása érdekében, hogy biztosítsák az árvíz sújtotta lakosság el­szállásolását, élelmezését és egészségvédel­mét. Az egész ország elszántan hozzáfogott, hogy minél rövidebb időn belül elhárítsa a nagy természeti csapások súlyos következmé­nyeit. A magasfokú szocialista felelősségér­zet és szolidaritás szellemében a vállalatok és intézmények, munkatelepek, állami és szö­vetkezeti mezőgazdasági egységek dolgozói­nak munkaközösségei megtízszerezték erőfe­szítéseiket és elhatározták, hogy tevékenysé­gükkel, a termelés növelésében elért eredmé­nyeikkel hozzájárulnak az árvíz okozta ká­rok pótlásához, azoknak a feltételeknek a biz­tosításához, amelyek között nemzetgazdasá­gunk fejlődését semmi se akadályozza, hogy sikeresen megvalósíthassuk az évi állami terv feladatait. Hazánk dolgozói szocialista szolidaritásá­nak, népünk egységének és kölcsönös segítő­­szellemének megható megnyilvánulása volt az, ahogyan a haza összes lakosai válaszoltak a Szocialista Egységfront felhívására. Az ipa­ri dolgozók, az állami és társadalmi intézmé­nyek személyzete elhatározta, hogy fizetésé­nek egy részét az áradások okozta károk fe­dezésére adományozza ; a parasztság jelentős mennyiségű mezőgazdasági terméket gyűjtött össze és küldött az árvíz sújtotta megyékbe ; a lakosok széles tömegei befizették a CEC- hez az árvízkárosultak segélyezésének külön számlájára, élelmiszert, ruházati cikkeket, lábbelit és háztartási cikkeket adományoztak a természeti csapás sújtotta övezetek lakos­ságának ; ezekben az akciókban millió meg millió ember, gyakorlatilag egész népünk vesz részt. A román nép súlyos megpróbáltatásának e napjaiban erőteljesen megnyilvánult az a nagy rokonszenv és támogatás, amelyet Ro­mánia a világ nagyszámú népének részéről élvez a pártunk által következetesen folyta­tott marxista-leninista politika — az összes államokkal való barátságra és együttműkö­désre, a békére és a nemzetközi egyetértésre irányuló politika­­ révén. Számos szocialista ország, valamint sok más ország, államfők és államférfiak, nemzetközi szervezetek, kül­földi gazdasági szervezetek­ és cégek, külön­böző államok honpolgárai, a román nép ba­rátai levelekben és táviratokban juttatták ki­fejezésre együttérzésüket, pénzzel, élelmiszer­rel, gyógyszerrel, ruházati cikkekkel, építő­anyaggal, különböző berendezésekkel járultak hozzá az árvíz okozta károk és szenvedések enyhítéséhez. Szocialista államunk állandó támogatást nyújtott és nyújt a károsult lakosságnak. Mint ismeretes, már az első naptól kezdve 400 000 000 lej rendkívüli alapot utalt ki a la­kosság azonnali megsegítésére. Tekintettel az árvíz sújtotta övezetek sú­lyos veszteségeire, valamint arra, hogy sürgő­sen meg kell oldani az árvízkárosultak ott­honainak helyreállításával kapcsolatos és az­­ áradások sújtotta mezőgazdasági­ szövetke- - zetek támogatásával kapcsolatos problémákat, a Román Kommunista Párt­­Központi Bizott­sága, Románia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsa és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa elhatározza­­. A municípiumi és városi lakosoknak, akiknek személyi tulajdonban lévő lakóházuk teljesen megsemmisült, személyi tulajdonú lakásokat bocsátanak rendelkezésükre az állam által épített tömbházakban, ha ezt óhajtják. Azok a személyek, akik bérletben laktak a természeti csapás által elpusztított épüle­tekben, előnyben részesülnek az állam által épített tömbházak lakásainak kiutalásánál. Az ehhez a kategóriához tartozó lakások lakásszükségleteinek kielégítése érdekében 1970-ben terven felül 5000 lakást építenek az árvíz sújtotta helységekben. 2. Azok a városi lakosok akiknek szemé­lyi tulajdonát képező lakását a természeti csapás megsemmisítette, de nem akarnak el­fogadni személyi tulajdonba lakótömbben le­vő lakást, lakásépítésre pénzbeni segélyt kap­nak, s ez a segély az ADAS-tól kapott kárté­rítéssel együtt elérheti a 20 000 lejt. Azok a városi lakosok, akiknek személyi tulajdonban levő lakásai megrongálódtak, ja­vításokra pénzsegélyt kapnak, amely az ADAS kártérítésével együtt elérheti a 6000 lejt. Azoknak a falusi lakosoknak, akiknek sze­mélyi tulajdonban levő lakása tönkrement, annak újjáépítése céljából pénzsegélyt kap­nak, amely az ADAS kártérítésével együtt el­érheti a 15 000 lejt. Azok a falusi lakosok, akiknek személyi tulajdonban levő lakása megrongálódott, annak megjavítása céljából pénzsegélyt kapnak, amely az ADAS kártérítésével együtt elérheti az 5000 lejt. A természeti csapások által tönkretett gazdasági melléképületek helyreállítására vá­roson és falun egyaránt pénzsegély nyújtható, amely az ADAS kártérítésével együtt elérheti az 5000 lejt. A természeti csapás által tönkretett háztar­tási és személyi használatú javak pótlására a városi és falusi lakosok tárgyakban és kész­pénzben 5000 lejig terjedő segélyt kapnak. A fenti segélyeket azoknak a becsléseknek az alapján nyújtják, amelyeket a községi, vá­rosi és municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottságok, a megyei végrehajtó bizottságok, végeznek a Szocialista Egységfront megyei tanácsa véleményének kikérésével. A segélye­ket minden egyes esetben megkülönböztetve állapítják meg az elszenvedett károktól, az illető családok jövedelmétől és nehézségeitől függően. 3. A megsemmisült vagy megrongálódott lakóházak újjáépítése vagy kijavítása céljá­ból a lakosok bizonyos előnyöket fognak él­vezni : építőanyagokat szerezhetnek be eladá­si áron forgalmi adó mentességgel, illeték­­mentességet élveznek az építési engedélyek kiadásánál és a tulajdonjog bejegyzésénél. 4. A károsult megyék néptanácsainak vég­rehajtó bizottságai számba veszik a más cé­lokat szolgáló meglévő épülettereket, amelyek kis költséggel átalakíthatók­ az árvízkárosul­tak ideiglenes elszállásolására. Ugyanezen célból gondoskodnak sátor- vagy barakktele­pek felállításáról a legszükségesebb szolgál­tatási berendezésekkel.­5. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek­­ segítséget kapnak a tönkrement épületek és vetések helyreállításához a természeti csapás­­ következtében csökkent termelőképesség visz­­szaállítására, az mtsz álltól­szenvedett károk­tól és a gazdasági erejüktől függően. A károk felbecsülését és a segélyek megállapítását a megyei néptanácsok végrehajtó bizottságai és a Szocialista Egységfront megyei tanácsai végzik a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megyei szövetségeinek és Országos Szövetsé­gének konzultálásával. A szövetkezeti egysé­gek az építőanyagok beszerzésénél a vásár­lási árnál nem kell megfizessék a forgalmi adót és illetékmentességet élveznek az építési engedélyek kiadásánál. 6. A minisztériumok, a többi központi szer­vek és a megyei néptanácsok végrehajtó bi­zottságai megteszik az intézkedéseket, hogy támogatásban részesítsék a károsult megyék­ben működő építkezési szervezeteket, bizto­sítva ellátásukat a szükséges építőanyagok­kal, felszereléssel és munkaerővel. 7. A néptanácsok végrehajtó bizottságai, a károsultaik kérésére, az építkezési szolgálta­tási egységek útján támogatást nyújtanak a megsemmisült vagy megrongálódott személyi tulajdonú lakóházak újjáépítéséhez és kijaví­tásához, előnyben részesítve a szerződéskötés­nél a rokkant, nyomorék vagy beteg lakoso­kat, valamint az idős személyeket, akiknek nincs lehetőségük önerőből építeni. Ajánlatos, hogy a Kisipari Szövetkezetek Központi Szövetsége és a Fogyasztási Szövet­kezetek Központi Szövetsége ugyanilyen tá­mogatást nyújtson saját egységei útján. 8. A néptanácsi végrehajtó bizottságoknak intézkedéseket kell tenniük, hogy a lakóépü­letek újjáépítését — városi és falusi környe­zetben egyaránt — egyszerűsített és operatív városrendezési tanulmányok révén elhelyezés és magasság szempontjából meghatározzák. Az épületeket a városok meglevő belterületé­nek ,illetve a falu belsejének keretén belül kell elhelyezni, illetve a városrendezési váz­latokban megállapított keretekben, ott ahol ilyeneket összeállítottak, elkerülve az árvíz­­veszélynek vagy földcsuszamlásnak kitett te­rületeket és a beépített­­terület intenzív ki­használására törekedve. 9. A Belkereskedelmi Minisztériumnak és a Fogyasztási Szövetkezetek Központi Szövet­ségének ki kell utalniuk a természeti csapás sújtotta megyék eladó egységeihez a piaci alap javára a lakások újjáépítéséhez és javításá­hoz szükséges anyagokat. ★ A jelen határozat alapján nyújtandó támo­gatás és könnyítések lehetővé teszik, hogy az árvíz sújtotta családok minél hamarabb fel­számolják az elszenvedett károkat, helyreál­lítsák a tönkrement gazdaságokat és javakat, újból rátérjenek a normális élet ütemére. A Román Kommunista Párt Központi Bi­zottsága, a Minisztertanács és a Szocialista Egységfront Országos Tanácsa kifejezi azt a meggyőződését, hogy egész népünk továbbra is az önfeláldozásnak és a haza iránti hűség­nek ugyanazt a szellemét tanúsítja, hogy hő­siesen és kitartóan dolgozik a természeti csa­pások okozta következmények teljes elhárí­tása érdekében, annak érdekében, hogy biz­tosítsa továbbra is a nemzetgazdaság dinami­kus fejlődését, a sokoldalúan fejlett szocia­lista társadalom megteremtésének a X. kong­resszus által elfogadott nagyszerű programja megvalósítását. NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA IALOMITA MEGYÉBEN Péntek reggel Nicolae Ceausescu elv­társ, Paul Niculescu-Mizil és Ilie Verdet elvtársakkal együtt, megkezdte munka­látogatását Ialomita megyében. A helikopter a Vladeni állami mezőgazdasági vállalat 4. számú farmjának területén szállt le. Itt Vasile Marin, a megyei pártbizottság első titkára, valamint a helyi párt­os állami szervek más képviselői fo­gadták a párt- és államvezetőket. Ezen a helyen, amelyet e nagy mezőgazdasági vállalat egész terüle­te közül a legjobban fenyeget az el­öntés, a Borcea partja mentén csak­nem 90 napja szakadatlan küzde­lem, felelősségteljes és odaadó mun­ka folyik a több mint 10 000 hektár bevetett területet védő gát erősítésé­ért és magasításáért. Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi párt- és államvezető motor­csónakkal bejárta az övezet nagy ré­szét, s megvizsgálta a gátat néhány kilométeren át. Egyes kritikus he­lyeken, ahol néhány nappal ezelőtt a szél korbácsolta hullámok beszü­­remléseket okoztak, fokozott munka folyik. A munkások, katonák, szak­emberek gépek és nehézgépek segít­ségével megállás nélkül dolgoznak. Mindent megtesznek a körgáttól vé­dett földek igen gazdagnak ígérkező termése megmentéséért. Cipiligelunál a párt főtitkára ki­száll a motorcsónakból és figyelme­sen megszemléli a gát állapotát. A vízállás ma itt 714 centiméter. A kö­vetkező napokra a prognózis 20—30 centiméteres emelkedést jelez. A homokzsákokkal erősített, megemelt gát azonban magasabb ennél a szint­nél, megvan tehát minden lehetősé­ge annak, hogy szakadatlan erőfeszí­téssel megmentsük a víztől ezt az oly nagy kitartással védelmezett óriási vagyont. Nicolae Ceausescu elvtárs elbeszél­getett a gáton dolgozó munkásokkal és melegen gratulált nekik az árvíz legyőzéséért kifejtett áldozatteljes munkájukhoz. A párt- és államveze­­tők ugyanakkor gratuláltak a kato­náknak is, akik ezekben a nehéz na­pokban becsülettel teljesítik a haza, a nép iránti kötelességüket. Dél felé a párt- és államvezetők helikopterrel Calara$i-ra érkeztek. A város ipari övezetében, ahol a gép leszállt, Ion Sini$teanu, a párt Ca­­lara$i municípiumi bizottságának első titkára és számos dolgozó üd­vözli és meleg fogadtatásban része­síti a párt- és államvezetőket. Meg­tekintették a helyi papír- és cellu­lózkombinátot, valamint a készruha­gyárat. A párt főtitkára érdeklődik a beruházási munkálatok helyzete, valamint a termékek minősége felől és javasolja a vállalat munkásainak, használják ki jobban a munkaidőt. Kitartó erőfeszítésre van szükség, hogy biztosítsuk a vállalások teljesí­tését és túlszárnyalását. A megtekintett vállalatokban, va­lamint a Calarasi városban megtett útvonalon a dolgozók ezrei, akik ér­tesültek a párt- és államvezetők láto­gatásáról, lelkes fogadtatásban része­sítették a vendégeket, hosszasan él­tették a párt főtitkárát. A 3. OLDALON A fő feladat: a helyre­­állítás A 4. OLDALON Ahol a víz pusztított, újrakezdünk mindent Franciaországban megjelent NICOLAE CEAUSESCU A BÉKE ÉS A NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉS POLITIKÁJÁÉRT CÍMŰ KÖNYVE A Nagel Könyvkiadó gondozá­sában, a Politikai írások sorozat­ban francia nyelven megjelent Nicolae Ceausescu A béke és a nemzetközi együttműködés politi­kájáért című kötete. A kötet Nicolae Ceausescu elvtárs főbb jelentéseinek, beszédeinek és nyi­latkozatainak külpolitikai vonat­kozású gazdag szöveggyűjtemé­nyét tartalmazza. A szövegeket a következő 12 fejezetcím alatt cso­portosítva adták közre : Az erővi­szonyok a nemzetközi életben, Románia kapcsolatai a többi szo­cialista országgal; A békés egy­más mellett élés és Románia kap­csolatai a különböző társadalmi­gazdasági rendszerű országok­kal ; Románia és a fejlődésben lé­vő országok ; Az államok közötti normákról és kapcsolatokról; A nemzet szerepéről a jelenkori vi­lágban ; Románia és az európai problémák; A nemzetközi fe­szültség gócainak felszámolásáért; A béke és a leszerelés politiká­jáért ; Románia és az Egyesült Nemzetek ; A Román Kommunis­ta Párt és a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom ; Pers­pektívák. Az életrajzi adatokkal ellátott kötet számos felvételt tartalmaz, amelyek Nicolae Ceausescu elv­társat különböző európai és más kontinensbeli államfőkkel, vala­mint egyes kommunista és mun­káspártok főtitkáraival való be­szélgetés közben mutatják be. A Nagel Könyvkiadónál előké­születben van ugyanezen kötet angol és spanyol nyelvű kiadása. KIHASZNÁLUNK MINDEN LEHETŐSÉGET AZ ÉPÍTŐANYAGIPAR pótolja a kieséseket, fokozza a termelést INTERJÚ SILVIU OPRIȘ elvtárssal, építőanyagipari miniszterhelyettessel . Köztudomású, hogy az építő­­anyagipart is jelentős károk érték. Az egységek egy része víz alá ke­rült, a felszerelések megrongálód­tak. Mivelhogy a sajnálatos hely­zet kapcsán az építőanyagot ter­melő egységek, üzemek állapota olvasóink jelentős hányadát közvet­lenül érdekli, arra kérnénk, hogy elsősorban a helyreállítási munkák­ról tájékoztasson bennünket.­­ Az első árhullám 17 gyárat, üzemet sújtott igen erősen. Mégpe­dig olyan gyárakat, melyek az ipar­ág össztermelésének jelentős részét nyújtják. Úgy hiszem, kevés olyan ember van az országban, aki ne lát­ta volna, ne tudná, mi történt a dési hőállótégla-gyárban, vagy a dicsői üveggyárban. De tetemes károkat okozott a víz a dicsői, a meggyes­falvi és a segesvári téglagyárakban, a medgidiai cementgyárban, a sze­­beni Record téglagyárban és még sok más helyen. Az ár visszahúzó­dása után azonnal megkezdődtek a helyreállítási munkák, s május 26- án már tizenegy megrongált gyár teljes kapacitással termelt. Az elsők között a dicsői, a megy­­gyesfalvi és a szebeni téglagyárak kezdték meg a termelést. De hét egységünk még ma sem termel. Egyes gyárak még víz alatt vannak, másutt, mint például a dési Refrad­­tara-ban a helyreállítás nagyon bo­nyolult. Már ott is megkezdték a ki­javított kemencék hevítését, de a tulajdonképpeni termelésre majd csak június közepén kertülhet sor. A többi esetében, a minisztérium keretében működő parancsnokság általában úgy intézkedett, hogy a víz elvonulása után két nappal meg­kezdhessék a termelést. A parancs­nokság irányításával a legtöbb hely­re eljutottak a motorok, felszerelé­sek és a többi felszerelés beindításá­hoz szükséges cserealkatrészek. Saj­nos, ezzel nem oldottunk meg min­dent — Például ? — A második árhullám, amely ha nem is volt az elsőhöz hasonló mé­retű, újabb kieséseket okozott — többek közt Segesváron — és me­gint rengeteg nyersanyagtartalékot vitt el. Ezek pótlása időbe telik s nem egy helyen, így a Buzau megyei Sáulesti-en is, most már a nyersanyag tartalékok hiánya akadályozza az ütemes termelést. — Véleménye szerint, behozha­­tók-e a termelés szünetelése foly­tán keletkezett lemaradások ? — Annak ellenére, hogy súlyos csapás érte az iparágat, úgy véljük — s ezt a reális lehetőségek felmé­résére alapozzuk — pótolhatók, mi­több nem csupán véljük, hanem vál­laltuk is, hogy az árvíz okozta le­maradásokat még a folyó évnegyed végéig behozzuk. Ehhez magától ér­tetődően minden egység és főképpen azok a gyárak kell hogy tetemesen hozzájáruljanak, amelyeket nem érintett az ár, vagy csak jelentékte­len károkat szenvedtek, így például a cementből főként a Tirgu-Jiu-i, békási és a tordai gyárak adnak majd nagyobb mennyiséget, téglá­ból a romani, zsombolyai, lugosi gyárak. A fővárosi egységek is sokat pótolnak. A táblaüveget pedig főként a Schieni-i üveggyár kell hogy szol­gáltassa. — Tulajdonképpen nem csupán a lemaradások, a kiesések behozá­sára utaltunk, hanem főként a kő­ Lejegyezte : Inovátl Hajnal (Folytatása a 3. oldalon) Az utóbbi hetek eseményei hirtelen még inkább előtérbe helyez­ték egy rohamosan fejlődő iparág, az építőanyagipar különben is közismerten hangsúlyozott szerepét. Az ár lakóházakat, középülete­ket, hidakat sodort el, felszakította az úttesteket, összemorzsolta, szétszórta az aszfaltot, elmosta a vasúti töltéseket. Mindezt újjá kell építeni, helyre kell állítani. De miből ? Hiszen az építőanyagipar ed­dig is csak nagy erőfeszítések árán, nem egyszer kiesésekkel látta el az egyre fokozódó anyagszükségletet. S mint tudjuk, az építőanyag­­ipar egységeit sem kerülte el az ár. Ez a kérdés ma szinte egész köz­véleményünket foglalkoztatja. Ezreket és ezreket egészen közvetlenül. Éppen ezért a szerkesztőség a legilletékesebb fórumhoz, az Építő­anyagipari­­Minisztérium egyik vezetőjéhez, SILVIU OPRIS miniszter­­helyetteshez intézett néhány, a kialakult helyzettel és a lehető meg­oldásokkal kapcsolatos kérdést.

Next