Előre, 1970. május (24. évfolyam, 6994-7018. szám)

1970-05-31 / 7018. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7018 sz. 6 oldal­ára 30 báni 1970. május 31., vasárnap NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA IALOMITA MEGYÉBEN Amint már hírül adtuk Nicolae Ceausescu elvtárs Paul Iiiculescu- Mizil és Ilie Ver­de­­ elvtársakkal együtt pénteken munkalátogatást tett Ialomita megyében. A párt fő­titkára, a többi párt- és államveze­tő megtekintette a Borcea körleti árvízvédelmi munkákat, valamint iparvállalatokat, állami és szövet­kezeti mezőgazdasági egységeket. A helyszínen további intézkedéseket jelöltek ki az árvízvédelemre, s arra, hogy a gazdasági tevékenysé­get az ötéves terv utolsó éve köve­telményeinek színvonalán fejtsék ki. Több ezer ember hatalmas lelkese­déssel, hosszas éljenzéssel fogadta a párt- és államvezetőket, kifejezte határtalan szeretetét és bizalmát a Román Kommunista Párt iránt, azt a szilárd elhatározását, hogy min­den erejével igyekszik mielőbb be­pótolni a természeti csapás okozta károkat, teljesíteni az idei tervet, megteremteni a jövő ötéves terv tartós alapját. Most, amikor papírra vetjük a riportot, most, amikor a tények, a benyomások végtelen so­rából próbáljuk összeválogatni a legsokatmondóbbakat, mindenek­előtt az a meggyőződés, az a gon­dolat hat át bennünket, hogy né­pünk összetartó, egyetlen család, amelyet hazánk szüntelen haladása, odaadó és áldozatteljes szolgálatá­nak egyöntetű akarata, a kommu­nista pártunk iránti, annak főtitká­ra, Nicolae Ceaușescu elvtárs iránti mély szeretet és határtalan bizalom kovácsolt szerves egésszé. A vén Duna vizével dacoló gátak mentén, a Baragán örökös termő estjét meg­hatványozó, a baragáni mezőgazda­ságnak nagyüzemi méreteket köl­csönző korszerű gyárak csarnokai­ban, a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek és az állami gazdaságok farmjain, a Ialomita megye holnapi térképét betonba és acélba véső építőtelepeken, — a látogatás egész útvonalán mindenütt éreztük a ro­mán nép óriási, nemes szívének lük­tetését. Ugyanígy dobog — ugyan­így éreztük — Erdélyben és Mára­­marosban, Moldovában és Havasal­­földön, az ország minden vidékén, amely az utóbbi hetekben vendégül látta pártunk és államunk vezetőjét. Egy egész ország biztosítja a pártot — főtitkára útján —, hogy mindazt, amit a természet vak erői­nek elszabadulása előtt magunk elé tűztünk, mindazt, amit az ötéves tervnek ebben az utolsó esztende­jében meg akartunk valósítani, végre is hajtjuk. Az ígéretnek, a fogadalomnak pedig kézzel fogható fedezete van­­ a munka­­sütéssel ; nemigen volt ilyesmiben részünk ebben a májusban. Már az első órákban Nicolae Ceaușescu elv­­társ és a többi párt- és államveze­­tő Ialomita vidékére indul. A heli­kopter kerek ablakán mindent jól látni: zöldellő búza- és kukori­catáblák szaladnak alattunk. Ahogy a ialomitai tájakhoz köze­ledünk, itt-ott víztükör villan a dús földeken, odébb mind nagyobbak és nagyobbak a tócsák, végül már egész falvakat, országutakat, gyü­mölcsösöket látunk víz alatt. A Ialomitát a kavargó Duna már nem hajlandó befogadni, kiparan­csolta a szárazra. Egymásután há­rom falut — Luncát, Brailitát, Piua Petrii-t — látunk a vízben. A helikopter köröz, aztán leszáll egy szárazon maradt útszakaszon. A vladeni-i állami mezőgazdasági vállalat — a Duna és a Borcea ág közötti, gátakkal védett földeken el­terülő nagy termelőegység — négyes farmjának székháza előtt vagyunk. Nicolae Ceaușescu elvtársat, a többi párt- és államvezetőt a követ­kező elvtársak köszöntik : Vasile Marin, az RKP Ialomita megyei bi­zottságának első titkára, T. Mant, a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodá­si Minisztérium főtitkára, Valentin Georgescu mérnök, az állami mező­­gazdasági vállalat igazgatója. A párt főtitkára érdeklődik az ár­mentesített terület védelmére tett intézkedések, a jelenlegi helyzet fe­lől. A vendégek és a vendéglátók azonnal bárkára szállnak, hogy megszemléljék a vállalat földjeit övező védőgátakat. A Borcea-ág partján ezer és ezer polietilén homokzsák sorjázik, he­lyenként egy métert is meghaladva, — a régi gát tetején. Amazt már nem is látni, régen a hullámok alá került. A Borcea vízállása napok óta 714 centiméter, amire eddig még nem volt példa. Néhány helyen dolgoznak a gá­ton. A napokban ugyanis erős szél volt és a hullámverés több helyen is megrongálta a gátat. De az em­berek gyorsan el­tömik a réseket, fáradhatatlanul, éjt nappá téve dolgoznak itt a vállalat munkásai, katonák, hatalmas gépek. Minden­ütt nyugalom, rend, szilárd eltökélt­ség... Mit védenek olyan nagy elszánt­sággal a vládeni-i lakosok ? Ha egy pillantást vetünk a gát mögé, min­dent megértünk. Hatalmas megmű­velt terület — több mint 12 000 hek­tár — terül el néhány méterrel a gátat ostromló vízáradat szintje alatt, s ezt veszélyezteti a szilaj víz. Új földek ezek, amelyeket csak néhány évvel ezelőtt hódítottunk el a vizektől, s e termékeny föl­dek tavaly bőséges termést adtak. Hatalmas védő karként több mint 23 kilométer hosszú gát választja el a Borceától a tavaszi fuvallatban hullámzó 1300 hektár búzát, vala­mint további több ezer hektár ku­koricát, 2900 hektár napraforgót, 700 hektár árpát, 700 hektár zabot. Mint gyermekét védő anya karja nyúlik ki ez a gát , s az emberek minden egyes lapát földdel, minden homokzsákkal, minden vízbe szúrt karóval úgy védelmezik éjt nappal­lá téve az ország vagyonát, mint a­­hogy saját gyermekük életét óvják. S ez a nehéz hősies harc immár 90 nap és 90 éjszaka folyik, amióta a Duna és a Borcea kiáradással fe­nyeget. A legnagyobb veszély Vladeni övezetében fenyegeti a folyam és a Borcea között elterülő 100 000 hektáros ármentesített körletet. Spiru Cristache, a harci parancs­nokság egyik tagja azonban olyan biztonságérzettel, olyan határozott­sággal beszélt a jelenlegi veszélyezte­tett övezetben elérendő nagy ter­mésről, hogy ebből is megértettem: az emberek azzal az elhatározással (Folytatása a 3. oldalon) Ion Gheorghe Maurer és A. N. Koszigin a Kremlben tárgyalásokat folytatott, amelyen részt vettek . Román részről : Gheorghe Radu­lescu, Románia Szocialista Köztár­saság Minisztertanácsának alelnöke, Maxim Berghianu, Románia Szocia­lista Köztársaság Állami Tervbizott­ságának elnöke, Alexandru Boabu, vegyipari miniszter, Nicolae Agachi fémipari miniszter, Gheorghe Cioara, Románia Szocialista Köztársaság Ál­lami Tervbizottságának első alelnö­ke, Radu Constantinescu, a gazdasá­gi és műszaki együttműködési és kooperálási kormánybizottság alel­nöke, Alexandru Albescu, a külke­reskedelmi miniszter helyettese, Cornel Mihulecea, a gépgyártóipari miniszter helyettese, Ion Lazarescu, a bányaipari és geológiai miniszter helyettese, Constantin Dumitrascu, a számítógépek és adatfeldolgozó­ gé­pek beszerzésével foglalkozó kor­mánybizottság állandó titkárának helyettese és más hivatalos szemé­lyek. Szovjet részről: N. K. Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke, a Szovjetunió Állami Terv­bizottságának elnöke, V. V. Krotov, M. R. Kuzmin és N. A. Obolenyszkij, a Szovjetunió miniszterhelyettesei, L. P. Malkevics, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa mellett a külföldi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó Állami Bizottság alelnöke és más hivatalos személyek. A tárgyalásokon részt vett Teodor Marinescu, Románia moszkvai nagy­követe is. Az elvtársi barátság légkörében lefolyt tárgyaláson megvizsgálták a Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió gazdasági és műszaki­tudományos együttműködése és koo­­perálása további fejlesztésének és mélyítésének kérdéseit. Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köz­társaság Minisztertanácsának elnöke Román-szovjet tárgyalások Jó termés Ígérkezik a borogani földeken A sloboziai népgyűlés BARAGÁN: MEZŐ­­GAZDASÁG PLUSZ IPAR­ A Baragán, az ország bőségszaru­ja, a dús rónák tája, a román föld éltető fénye nagyszerűen változik, alakul a szocializmus éveiben. A hatalmas síkságnak méltán van jo­ga a harmadik dimenzióhoz, amely a bőven termő föld attribútumain kívül óriásretortákból, hatalmas gyárcsarnokokból adódik. Caláradi-on új vegyipari, könnyű­ipari és építőanyagipari vállalatok épültek, Feresti-en nemrég adtak át rendeltetésének egy modern kon­zervgyárat, Slobozián a megye egyik kincsét hasznosító új olajgyáron kí­vül még két új vállalatot emelnek : a pamutfonodát, évi 4600 tonna pa­mutfonal kapacitással és a műtrá­­gyakombinátot, évi 600 000 tonna kapacitással, nem is szólva a szin­tén nagy beruházásokat igénylő más üzemegységekről. Csupán az idén több mint 2 milliárd lejt fordítottak a megye gazdasági fejlesztésére, csaknem kétszer annyit, mint 1969- ben. E nagy ipari objektumok a jövő ötéves terv beruházásaival együtt 1975-re olyan mértékben nö­velik a megye össztermelését, hogy 2,1-szeresen haladja majd meg a tavaly év végi szintet. A környéken emelt, nagy nemzetgazdasági jelen­tőségű, korszerű iparvállalatok is elevenen tanúsítják : pártunk és ál­lamunk harmonikusan és sokolda­lúan fejleszti az ország összes me­gyéit és településeit, gondja van a termelőerők arányos területi elosz­tására, az egész munkaerő mara­déktalan hasznosítására, az összes megyék gazdasági, társadalmi, kul­turális fellendítésére. Verőfényes reggel, nyáreleji nap­ PÁRTUNKNAK, KORMÁNYUNKNAK, EGÉSZ TÁRSADALMUNKNAK KÖSZÖNET AZ ÉRTÉKES ÉS GYORS SEGÍTSÉGÉRT Azok a megyék, helységek, vállalatok és családok, ahol a májusi árvízkatasztrófa oly súlyos károkat oko­zott, az árral való küzdelem legelső pillanatától kezd­ve érezték a párt, a kormány, egész szocialista társa­dalmunk együttérzését, azonnali támogatását. Heli­kopterek, kétéltű járművek, életmentő katonák, ja­vakat mentő diákok, gátakat emelő munkások és földművesek képezték a szocialista szolidaritás első rohamosztagait. Aztán következett az élelmet, gyógy­szert, ivóvizet, meleg holmit szállító konvojok végte­len oszlopa. „Nem vagytok egyedül !* „Mellettetek állunk !* — üzente az ország a bajbajutottaknak. S a pusztító ára­dat elvonulása után a reménykedés órái, majd a ki­bontakozó újjáépítési munka napjai következtek. A pártvezetőség, személyesen Nicolae Ceausescu elv­társ operatív munkalátogatásai az árvíz sújtotta öve­zetekben megerősítették mindannyiunk hitét abban, hogy közös összefogással helyrehozzuk az áradat okozta hatalmas károkat, még szebbé és virágzóbbá tesszük szocialista hazánkat. az árvízkárosultak iránti törődés és GONDOLKODÁS RAGYOGÓ BIZONYÍTÉKA A RO­MÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁ­NAK. ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MI­NISZTERTANÁCSÁNAK ÉS A SZOCIALISTA EGYSÉG­FRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK HATÁROZATA AZ 1970. MÁJUSI TERMÉSZETI CSAPÁS ÁLTAL SÚJ­TOTT LAKOSSÁG ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐ­SZÖVETKEZETEK MEGSEGÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ E­­GYES INTÉZKEDÉSEKRŐL. A dokumentum szelleme és konkrét intézkedései az anyagi segélyalapok dimen­ziójával körvonalazzák szocialista rendszerünk hu­manizmusának és szolidaritásának erkölcsi vetületét, a biztos perspektíva betonpilléreit helyezik az újjá­­teremtési munka alapjául. A párt, a kormány, az egész nép önzetlen segítő jobbot nyújt azoknak a családoknak és termelőszövetkezeteknek, amelyeknek otthonát és javait feldúlta a fékevesztett áradat, hogy a fájó sebeket mielőbb begyógyítsuk, emlékeit eltün­tessük. Ezrek az ezrek vették tudomásul megelégedéssel a határozatot. Ezrek és ezrek ajkáról száll a mélységes hála és szívből jövő köszönet a határozathozók felé. A 4. OLDALON: • MAROSVÁSÁRHELYI LEVÉL* • SZATMÁRI RIPORT A HATÁROZAT VISSZHANGJÁRÓL Ion Gheorghe Maurer elvtárs hazaérkezett Moszkvából Ion­ Gheorghe Maurer­ elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke, aki az előző megállapodás értelmében ta­lálkozott Alekszej Kosziginnel, a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nökével, hogy megbeszélést folytas­sanak Románia Szocialista Köztár­saság és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének és kooperálásá­­nak további fejlesztéséről, visszaér­kezett Moszkvából. Ion Gheorghe Maurer elvtárssal együtt visszaérkeztek a következő elvtársak : Gheorghe Radulescu, a Minisztertanács alelnöke, Maxim Berghianu, az Állami Tervbizottság elnöke és Alexandru Boabu, minisz­terek, tanácsosok és szakemberek. A Baneasa repülőtéren jelen vol­tak a következő elvtársak: Ilie Verdet, a Minisztertanács első alel­nöke, Emil Draganescu, Fazekas Já­nos, Leonte Rautu, Mihai Marinescu és Ion Pajan, a Minisztertanács alelnökei, miniszterek és más hiva­talos személyek. Ott volt A. V. Basov, a Szovjet­unió bukaresti nagykövete és a nagykövetség más tagjai. * A Vnukovo repülőtéren Alekszej Koszigin, Dmitrij Poljanszkij, Leo­­nyid Iljicsov és más hivatalos sze­mélyek búcsúztatták Ion Gheorghe Maurer elvtársat és a kíséretében levő személyeket. Ott volt Teodor Marinescu, Romá­nia moszkvai nagykövete és a nagy­­követség több tagja, és A. N.­­ Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke meg­elégedéssel nyilatkozott a lefolyt eszmecseréről és kifejezte azt a re­ményét, hogy a két ország gazda­sági és műszaki-tudományos együtt­működése szüntelenül fejlődni fog. ★ A szovjet kormány ebédet adott Ion Gheorghe Maurer elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke tiszteleté­re. Román részről részt vettek a kö­vetkező elvtársak : Gheorghe Radu­lescu, Maxim Berghianu, Alexandru Boabu, Nicolae Agachi és más hiva­talos személyek. Szovjet részről részt vettek a kö­vetkező elvtársak : Alekszej Koszi­gin, Dmitrij Poljanszkij, Nyikolaj Bajbakov, miniszterek. Az ebéd meleg, elvtársi légkörben folyt le. Ion Gheorghe Maurer és Alekszej Koszigin pohárköszöntőt mondott. ★ Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke a következő távira­tot küldte Alekszej Nyikolajevics Kosziginnek, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének a repülőgépről. „A Szovjetunió területét elhagy­va, szívélyes köszönetet mondunk a baráti fogadtatásért és vendégsze­retetért, amelyben a román kor­mányküldöttséget az országában tett látogatás során részesítették. Megragadjuk ezt az alkalmat is, hogy őszinte szívből újabb sikereket kívánjunk a testvéri szovjet népnek hazája kommunista építésében. Kinyilvánítjuk meggyőződésünket, hogy a román nép és a szovjet nép közötti baráti kapcsolatok a jövőben is fejlődni fognak népeink javára, a szocializmus és a világbéke ügye javára­.

Next