Előre, 1970. május (24. évfolyam, 6994-7018. szám)
1970-05-31 / 7018. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7018 sz. 6 oldalára 30 báni 1970. május 31., vasárnap NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA IALOMITA MEGYÉBEN Amint már hírül adtuk Nicolae Ceausescu elvtárs Paul Iiiculescu- Mizil és Ilie Verde elvtársakkal együtt pénteken munkalátogatást tett Ialomita megyében. A párt főtitkára, a többi párt- és államvezető megtekintette a Borcea körleti árvízvédelmi munkákat, valamint iparvállalatokat, állami és szövetkezeti mezőgazdasági egységeket. A helyszínen további intézkedéseket jelöltek ki az árvízvédelemre, s arra, hogy a gazdasági tevékenységet az ötéves terv utolsó éve követelményeinek színvonalán fejtsék ki. Több ezer ember hatalmas lelkesedéssel, hosszas éljenzéssel fogadta a párt- és államvezetőket, kifejezte határtalan szeretetét és bizalmát a Román Kommunista Párt iránt, azt a szilárd elhatározását, hogy minden erejével igyekszik mielőbb bepótolni a természeti csapás okozta károkat, teljesíteni az idei tervet, megteremteni a jövő ötéves terv tartós alapját. Most, amikor papírra vetjük a riportot, most, amikor a tények, a benyomások végtelen sorából próbáljuk összeválogatni a legsokatmondóbbakat, mindenekelőtt az a meggyőződés, az a gondolat hat át bennünket, hogy népünk összetartó, egyetlen család, amelyet hazánk szüntelen haladása, odaadó és áldozatteljes szolgálatának egyöntetű akarata, a kommunista pártunk iránti, annak főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs iránti mély szeretet és határtalan bizalom kovácsolt szerves egésszé. A vén Duna vizével dacoló gátak mentén, a Baragán örökös termő estjét meghatványozó, a baragáni mezőgazdaságnak nagyüzemi méreteket kölcsönző korszerű gyárak csarnokaiban, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok farmjain, a Ialomita megye holnapi térképét betonba és acélba véső építőtelepeken, — a látogatás egész útvonalán mindenütt éreztük a román nép óriási, nemes szívének lüktetését. Ugyanígy dobog — ugyanígy éreztük — Erdélyben és Máramarosban, Moldovában és Havasalföldön, az ország minden vidékén, amely az utóbbi hetekben vendégül látta pártunk és államunk vezetőjét. Egy egész ország biztosítja a pártot — főtitkára útján —, hogy mindazt, amit a természet vak erőinek elszabadulása előtt magunk elé tűztünk, mindazt, amit az ötéves tervnek ebben az utolsó esztendejében meg akartunk valósítani, végre is hajtjuk. Az ígéretnek, a fogadalomnak pedig kézzel fogható fedezete van a munkasütéssel ; nemigen volt ilyesmiben részünk ebben a májusban. Már az első órákban Nicolae Ceaușescu elvtárs és a többi párt- és államvezető Ialomita vidékére indul. A helikopter kerek ablakán mindent jól látni: zöldellő búza- és kukoricatáblák szaladnak alattunk. Ahogy a ialomitai tájakhoz közeledünk, itt-ott víztükör villan a dús földeken, odébb mind nagyobbak és nagyobbak a tócsák, végül már egész falvakat, országutakat, gyümölcsösöket látunk víz alatt. A Ialomitát a kavargó Duna már nem hajlandó befogadni, kiparancsolta a szárazra. Egymásután három falut — Luncát, Brailitát, Piua Petrii-t — látunk a vízben. A helikopter köröz, aztán leszáll egy szárazon maradt útszakaszon. A vladeni-i állami mezőgazdasági vállalat — a Duna és a Borcea ág közötti, gátakkal védett földeken elterülő nagy termelőegység — négyes farmjának székháza előtt vagyunk. Nicolae Ceaușescu elvtársat, a többi párt- és államvezetőt a következő elvtársak köszöntik : Vasile Marin, az RKP Ialomita megyei bizottságának első titkára, T. Mant, a Mezőgazdasági és Erdőgazdálkodási Minisztérium főtitkára, Valentin Georgescu mérnök, az állami mezőgazdasági vállalat igazgatója. A párt főtitkára érdeklődik az ármentesített terület védelmére tett intézkedések, a jelenlegi helyzet felől. A vendégek és a vendéglátók azonnal bárkára szállnak, hogy megszemléljék a vállalat földjeit övező védőgátakat. A Borcea-ág partján ezer és ezer polietilén homokzsák sorjázik, helyenként egy métert is meghaladva, — a régi gát tetején. Amazt már nem is látni, régen a hullámok alá került. A Borcea vízállása napok óta 714 centiméter, amire eddig még nem volt példa. Néhány helyen dolgoznak a gáton. A napokban ugyanis erős szél volt és a hullámverés több helyen is megrongálta a gátat. De az emberek gyorsan eltömik a réseket, fáradhatatlanul, éjt nappá téve dolgoznak itt a vállalat munkásai, katonák, hatalmas gépek. Mindenütt nyugalom, rend, szilárd eltökéltség... Mit védenek olyan nagy elszántsággal a vládeni-i lakosok ? Ha egy pillantást vetünk a gát mögé, mindent megértünk. Hatalmas megművelt terület — több mint 12 000 hektár — terül el néhány méterrel a gátat ostromló vízáradat szintje alatt, s ezt veszélyezteti a szilaj víz. Új földek ezek, amelyeket csak néhány évvel ezelőtt hódítottunk el a vizektől, s e termékeny földek tavaly bőséges termést adtak. Hatalmas védő karként több mint 23 kilométer hosszú gát választja el a Borceától a tavaszi fuvallatban hullámzó 1300 hektár búzát, valamint további több ezer hektár kukoricát, 2900 hektár napraforgót, 700 hektár árpát, 700 hektár zabot. Mint gyermekét védő anya karja nyúlik ki ez a gát , s az emberek minden egyes lapát földdel, minden homokzsákkal, minden vízbe szúrt karóval úgy védelmezik éjt nappallá téve az ország vagyonát, mint ahogy saját gyermekük életét óvják. S ez a nehéz hősies harc immár 90 nap és 90 éjszaka folyik, amióta a Duna és a Borcea kiáradással fenyeget. A legnagyobb veszély Vladeni övezetében fenyegeti a folyam és a Borcea között elterülő 100 000 hektáros ármentesített körletet. Spiru Cristache, a harci parancsnokság egyik tagja azonban olyan biztonságérzettel, olyan határozottsággal beszélt a jelenlegi veszélyeztetett övezetben elérendő nagy termésről, hogy ebből is megértettem: az emberek azzal az elhatározással (Folytatása a 3. oldalon) Ion Gheorghe Maurer és A. N. Koszigin a Kremlben tárgyalásokat folytatott, amelyen részt vettek . Román részről : Gheorghe Radulescu, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának alelnöke, Maxim Berghianu, Románia Szocialista Köztársaság Állami Tervbizottságának elnöke, Alexandru Boabu, vegyipari miniszter, Nicolae Agachi fémipari miniszter, Gheorghe Cioara, Románia Szocialista Köztársaság Állami Tervbizottságának első alelnöke, Radu Constantinescu, a gazdasági és műszaki együttműködési és kooperálási kormánybizottság alelnöke, Alexandru Albescu, a külkereskedelmi miniszter helyettese, Cornel Mihulecea, a gépgyártóipari miniszter helyettese, Ion Lazarescu, a bányaipari és geológiai miniszter helyettese, Constantin Dumitrascu, a számítógépek és adatfeldolgozó gépek beszerzésével foglalkozó kormánybizottság állandó titkárának helyettese és más hivatalos személyek. Szovjet részről: N. K. Bajbakov, a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának elnöke, V. V. Krotov, M. R. Kuzmin és N. A. Obolenyszkij, a Szovjetunió miniszterhelyettesei, L. P. Malkevics, a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett a külföldi gazdasági kapcsolatokkal foglalkozó Állami Bizottság alelnöke és más hivatalos személyek. A tárgyalásokon részt vett Teodor Marinescu, Románia moszkvai nagykövete is. Az elvtársi barátság légkörében lefolyt tárgyaláson megvizsgálták a Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió gazdasági és műszakitudományos együttműködése és kooperálása további fejlesztésének és mélyítésének kérdéseit. Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Román-szovjet tárgyalások Jó termés Ígérkezik a borogani földeken A sloboziai népgyűlés BARAGÁN: MEZŐGAZDASÁG PLUSZ IPAR A Baragán, az ország bőségszaruja, a dús rónák tája, a román föld éltető fénye nagyszerűen változik, alakul a szocializmus éveiben. A hatalmas síkságnak méltán van joga a harmadik dimenzióhoz, amely a bőven termő föld attribútumain kívül óriásretortákból, hatalmas gyárcsarnokokból adódik. Caláradi-on új vegyipari, könnyűipari és építőanyagipari vállalatok épültek, Feresti-en nemrég adtak át rendeltetésének egy modern konzervgyárat, Slobozián a megye egyik kincsét hasznosító új olajgyáron kívül még két új vállalatot emelnek : a pamutfonodát, évi 4600 tonna pamutfonal kapacitással és a műtrágyakombinátot, évi 600 000 tonna kapacitással, nem is szólva a szintén nagy beruházásokat igénylő más üzemegységekről. Csupán az idén több mint 2 milliárd lejt fordítottak a megye gazdasági fejlesztésére, csaknem kétszer annyit, mint 1969- ben. E nagy ipari objektumok a jövő ötéves terv beruházásaival együtt 1975-re olyan mértékben növelik a megye össztermelését, hogy 2,1-szeresen haladja majd meg a tavaly év végi szintet. A környéken emelt, nagy nemzetgazdasági jelentőségű, korszerű iparvállalatok is elevenen tanúsítják : pártunk és államunk harmonikusan és sokoldalúan fejleszti az ország összes megyéit és településeit, gondja van a termelőerők arányos területi elosztására, az egész munkaerő maradéktalan hasznosítására, az összes megyék gazdasági, társadalmi, kulturális fellendítésére. Verőfényes reggel, nyáreleji nap PÁRTUNKNAK, KORMÁNYUNKNAK, EGÉSZ TÁRSADALMUNKNAK KÖSZÖNET AZ ÉRTÉKES ÉS GYORS SEGÍTSÉGÉRT Azok a megyék, helységek, vállalatok és családok, ahol a májusi árvízkatasztrófa oly súlyos károkat okozott, az árral való küzdelem legelső pillanatától kezdve érezték a párt, a kormány, egész szocialista társadalmunk együttérzését, azonnali támogatását. Helikopterek, kétéltű járművek, életmentő katonák, javakat mentő diákok, gátakat emelő munkások és földművesek képezték a szocialista szolidaritás első rohamosztagait. Aztán következett az élelmet, gyógyszert, ivóvizet, meleg holmit szállító konvojok végtelen oszlopa. „Nem vagytok egyedül !* „Mellettetek állunk !* — üzente az ország a bajbajutottaknak. S a pusztító áradat elvonulása után a reménykedés órái, majd a kibontakozó újjáépítési munka napjai következtek. A pártvezetőség, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs operatív munkalátogatásai az árvíz sújtotta övezetekben megerősítették mindannyiunk hitét abban, hogy közös összefogással helyrehozzuk az áradat okozta hatalmas károkat, még szebbé és virágzóbbá tesszük szocialista hazánkat. az árvízkárosultak iránti törődés és GONDOLKODÁS RAGYOGÓ BIZONYÍTÉKA A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK. ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG MINISZTERTANÁCSÁNAK ÉS A SZOCIALISTA EGYSÉGFRONT ORSZÁGOS TANÁCSÁNAK HATÁROZATA AZ 1970. MÁJUSI TERMÉSZETI CSAPÁS ÁLTAL SÚJTOTT LAKOSSÁG ÉS MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK MEGSEGÍTÉSÉRE SZOLGÁLÓ EGYES INTÉZKEDÉSEKRŐL. A dokumentum szelleme és konkrét intézkedései az anyagi segélyalapok dimenziójával körvonalazzák szocialista rendszerünk humanizmusának és szolidaritásának erkölcsi vetületét, a biztos perspektíva betonpilléreit helyezik az újjáteremtési munka alapjául. A párt, a kormány, az egész nép önzetlen segítő jobbot nyújt azoknak a családoknak és termelőszövetkezeteknek, amelyeknek otthonát és javait feldúlta a fékevesztett áradat, hogy a fájó sebeket mielőbb begyógyítsuk, emlékeit eltüntessük. Ezrek az ezrek vették tudomásul megelégedéssel a határozatot. Ezrek és ezrek ajkáról száll a mélységes hála és szívből jövő köszönet a határozathozók felé. A 4. OLDALON: • MAROSVÁSÁRHELYI LEVÉL* • SZATMÁRI RIPORT A HATÁROZAT VISSZHANGJÁRÓL Ion Gheorghe Maurer elvtárs hazaérkezett Moszkvából Ion Gheorghe Maurer elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, aki az előző megállapodás értelmében találkozott Alekszej Kosziginnel, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökével, hogy megbeszélést folytassanak Románia Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió gazdasági együttműködésének és kooperálásának további fejlesztéséről, visszaérkezett Moszkvából. Ion Gheorghe Maurer elvtárssal együtt visszaérkeztek a következő elvtársak : Gheorghe Radulescu, a Minisztertanács alelnöke, Maxim Berghianu, az Állami Tervbizottság elnöke és Alexandru Boabu, miniszterek, tanácsosok és szakemberek. A Baneasa repülőtéren jelen voltak a következő elvtársak: Ilie Verdet, a Minisztertanács első alelnöke, Emil Draganescu, Fazekas János, Leonte Rautu, Mihai Marinescu és Ion Pajan, a Minisztertanács alelnökei, miniszterek és más hivatalos személyek. Ott volt A. V. Basov, a Szovjetunió bukaresti nagykövete és a nagykövetség más tagjai. * A Vnukovo repülőtéren Alekszej Koszigin, Dmitrij Poljanszkij, Leonyid Iljicsov és más hivatalos személyek búcsúztatták Ion Gheorghe Maurer elvtársat és a kíséretében levő személyeket. Ott volt Teodor Marinescu, Románia moszkvai nagykövete és a nagykövetség több tagja, és A. N. Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke megelégedéssel nyilatkozott a lefolyt eszmecseréről és kifejezte azt a reményét, hogy a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködése szüntelenül fejlődni fog. ★ A szovjet kormány ebédet adott Ion Gheorghe Maurer elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke tiszteletére. Román részről részt vettek a következő elvtársak : Gheorghe Radulescu, Maxim Berghianu, Alexandru Boabu, Nicolae Agachi és más hivatalos személyek. Szovjet részről részt vettek a következő elvtársak : Alekszej Koszigin, Dmitrij Poljanszkij, Nyikolaj Bajbakov, miniszterek. Az ebéd meleg, elvtársi légkörben folyt le. Ion Gheorghe Maurer és Alekszej Koszigin pohárköszöntőt mondott. ★ Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke a következő táviratot küldte Alekszej Nyikolajevics Kosziginnek, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a repülőgépről. „A Szovjetunió területét elhagyva, szívélyes köszönetet mondunk a baráti fogadtatásért és vendégszeretetért, amelyben a román kormányküldöttséget az országában tett látogatás során részesítették. Megragadjuk ezt az alkalmat is, hogy őszinte szívből újabb sikereket kívánjunk a testvéri szovjet népnek hazája kommunista építésében. Kinyilvánítjuk meggyőződésünket, hogy a román nép és a szovjet nép közötti baráti kapcsolatok a jövőben is fejlődni fognak népeink javára, a szocializmus és a világbéke ügye javára.