Előre, 1970. június (24. évfolyam, 7019-7043. szám)

1970-06-03 / 7020. szám

r/cég proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7020 sz. 1­6 oldal ára 30 báni | 1970. június 3., szerda ÚJABB ÖSZTÖNZÉS az állattenyésztés fejlesztésére, A LAKOSSÁG JOBB ELLÁTÁSÁRA T­egnapi lapszámunkban közöltük a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága Vég­rehajtó Bizottságának és Románia Szocialis­ta Köztársaság Minisz­tertanácsának határo­zatát az állatok és az állati termé­kek árának javításáról, valamint az állattenyésztés fejlesztését ösztönző más intézkedésekről. E nemzetgazda­ságunk további felvirágzása szem­pontjából rendkívül fontos dokumen­tum figyelmes tanulmányozása ki­domborítja előttünk,­­ hogy a benne meghatározott intézkedések pártunk­nak és kormányunknak abból a gon­doskodásából fakadnak, hogy éssze­rűen felhasználjuk és gazdálkodjunk rendelkezésünkre álló gazdasági erő­forrásainkkal, s ugyanakkor egy olyan gazdasági ágat fejlesszünk to­vább, amelytől nagy mértékben függ a lakosság ellátása élelmiszertermé­kekkel. Hiszen ki ne vetne számot azzal, hogy a lakosság ellátása hús­termékekkel, tejtermékekkel és tojással közvetlenül függ mezőgazdaságunk e fontos ágának termelésétől ? és az­zal is tisztában vagyunk, hogy szocia­lista mezőgazdaságunk fellendítésé­ben, a növényi és állati termelés fo­kozásának folyamatában az állatte­nyésztés — mint az egyik leglénye­gesebb üzemág —, az utóbbi évek­ben állandóan fejlődött. Államunk nagyarányú pénzügyi erőfeszítéseket tett­­a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának megterem­tésére és bővítésére. Államunk rend­szeresen sokmilliárdos beruházásokat eszközöl a mezőgazdaság szocialista szektorába, hogy megteremtse az ál­lattenyésztés műszaki-anyagi alapját. Úgyszin­­én dolgozó parasztságunk odaadó munkája révén növekedett az állat- és baromfiállomány, fokozó­dott a hús, a tej, a tojás és más állati termékek termelése. Íme néhány so­katmondó adat, amely hűen mutatja be állatállományunk és annak szer­kezetének fejlődését, az állati ter­mékek termelésének növekedését. Ez év elején az ország állatállománya 327 000 szarvasmarhával, 1 306 000 sertéssel és 1 551 000 juhval volt na­gyobb, mint az 1962. évi számbavétel idején. Ez a növekedés lehetővé tette a lakosság jobb ellátását, az állam központi alapjainak növelését. 1960- hoz viszonyítva az állattenyésztési szektor globális termelése 1969-ben 32 százalékkal növekedett. 1960-as adatokhoz képest az elmúlt évben a szocialista kereskedelem által forga­lomba hozott mennyiség húsból 38 százalékkal, húskészítményekből és húskonzervekből 94 százalékkal, tej­ből 3,2-szeresen, tejtermékekből 94 százalékkal, tojásból 2,6-szeresen nőtt. Amikor lejegyezzük ezeket az ered­ményeket, nem feledkezhetünk meg arról, hogy állandóan növekszik az állati termékek iránti kereslet. Figye­lembe kell vennünk azt, hogy az el­múlt években a lakosság pénzjöve­delmének növekedése, a dolgozók életszínvonalának emelkedése foly­tán szüntelenül növekedett az állati termékek fogyasztása. Megemlíthetjük azt ,hogy míg 1938-ban a lakosság táplálkozásában az állati eredetű ka­lóriák fogyasztása 15 százalékot tett ki, addig napjainkban ez az arány 25 százalékra emelkedett, és további emelkedés várható. Éppen ezért a párt és az állam megkülönböztetett figyelmet fordít erre az üzemágra, szem előtt tartva az állattenyésztés szerepét mezőgazdaságunk belterjes és hatékony fejlesztésében, valamint a lakosság ellátásának további javí­tásában. Mint ismeretes, pártunk Központi Bizottsága ez év márciusi plenáris ülésén jóváhagyta az állat­­tenyésztés fejlesztésének és az állati termelés növelésének programját. Ez a dokumentum egész sor fontos in­tézkedést tartalmaz az állattenyész­tés műszaki-anyagi alapjának gyors ütemű fejlesztésére, a termelés ipari típusú egységekbe való központosítá­sára és szakosítására, a takarmány­alap bővítésére, az állatfajták javítá­sára mind az állami, mind a szövet­kezeti mezőgazdasági egységekben. Ezeknek az intézkedéseknek a meg­valósítására csupán a következő öt­éves terv időszakában az állam kö­rülbelül 20 milliárd lejt kitevő beru­házási alapokat fordít, négyszer any­­nyit, mint az 1966—1970-es időszak­ban. Ugyanakkor a mezőgazdasági (Folytatása a 4. oldalon) N­agy érdeklődéssel tanulmá­nyozzuk az állatok és állati termékek felvásárlásának ja­vításáról, valamint az állattenyész­tés­­ fejlesztését ösztönző más in­tézkedésekről hozott párt- és kormányhatározatot. Szövetkeze­ti gazdaságunk további megerő­södését, a tagság jövedelmének alakulását igen kedvezően érinti a határozat. Az utóbbi két esztendőben szá­mottevő eredményeket értünk el az állattenyésztési részleg jövedel­mezőségének növelésében. A takarmány­termesztés és ta­karmányozás korszerűsítésével nö­vekedett az állatok hozama. Meg­győződésünk, hogy az újabb in­tézkedések hatására rövid időn belül még kedvezőbben alakul ter­melőszövetkezetünkben ennek az igen nagyfontosságú termelési ágnak a fejlesztése. Nagy ösztön­ző erőt sugároz a határozat. A téli időszakban magasabb a tej felvásárlási ára, mint a nyáriban. Ez arra késztet mindenkit, hogy folyamatossá tegye a hozamok a­ Hasznosi Imre a székelyhídi (Bihar megye) mezőgazdasági termelőszö­vetkezet elnöke (Folytatása a 4. oldalon) A A fő feladat: A HELYREÁLLÍTÁS A ZSÍLVÖLGYI BÁNYÁSZOK MEGÚJÍTOTT VÁLLALÁSA MEGTETÉZIK Ha több szénre is van szükség, versenyvállalásaikat TÖBBET ADUNK­ ­kor is, amikor az ország több megyéjében kemény harc folyt a medrükből ki­szabadult vizek ellen, ak­kor is, amikor a félelme­tes sárga hullámok háza­kat döntöttek romokba, gyárakat bé­nítottak meg, a zsílvölgyi bányászok folytatták munkájukat. A bányákat nem érintették a megvadult vizek, tovább folyt a kitermelés. Igaz, a ke­zek szorosabban markolták a lég­kalapácsokat, a szénnel rakott csil­lék szaporábban gördültek a fel­színre. A hagyományos bányász szolidari­tásról máskor is sok szépet írtunk, mondtunk már. A bányászok e nehéz napokban is tettekkel bizonyították, hogy együtt éreznek a bajba jutott embertársaikkal, segíteni akarnak. Az elmúlt napokban FEIER GHEOR­­GHE elvtárs, a petrozsényi municí­­piumi pártbizottság titkára sok szép emberi megnyilvánulásnak volt ta­núja. Bányászfeleségek jelentkeztek, gyerekeket szerettek volna gondo­zásba venni, a gyűjtőközpontokba most vásárolt vadonatúj, gyerek, női és férfiruhákat vittek, nyugdíjasok, szabadságra készülő bányászok, a helybeli bányagépgyár és a CFR-mű­­helyek munkásai jelentkeztek, az árvíz sújtotta vidékekre szeretnének utaz- Halász László (Folytatása a 3. oldalon) Megyei pártbizottságok táviratai az RKP KB-hoz, NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRSHOZ ILFOV Az RKP Ufov megyei bizottsága a Román Kom­munista Párt Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz intézett táviratában a kö­vetkezőket írja: A vállalatokban rejlő lehetőségek és erőtartalékok hasznosításával, alkalmazva a párt vezetőségétől, a főtitkár elvtárstól személye­sen kapott értékes útbaigazításokat, megyénk vállalatainak munkaközösségei, élükön a kommu­nistákkal újabb munkavállalásokat tettek. Ennek, eredményeként az eredeti vállalásokon felül 50 millió lej értékű össztermelést, 20 millió lej értékű árutermelést érnek el és 10 millió lej értékű áru­val többet szállítanak a piaci alapnak. Exportra 5 millió valutalejjel többet szállítanak terven fe­lül, az előzőleg vállalt 3,5 millióval szemben. A mezőgazdasági dolgozók — mutat rá a továb­biakban a távirat — ugyanattól a mélységes ha­zafias érzéstől áthatva odaadással végzik a helyzet megkövetelte összes munkákat. Vállalják, hogy zöldségfélékkel terven felül 4970 hektárt vetnek be és arról 46 332 tonna zöldséget takarítanak be többletben, 5000 hektáron pedig kettős termesztés­sel 70 000 tonna zöldtakarmányt érnek el. Ilfov megye 1600 tonna kukoricával, 1500 tonna napra­forgóval, 6000 tonna cukorrépával, 1000 tonna bur­gonyával, 5 millió tojással, 300 tonna baromfihús­sal és egyéb mezőgazdasági élelmiszertermékkel többet szállít az állam központi alapjának, az ere­detileg tett vállalásokon felül. BRAILA Az RKP Braila megyei bizottsága táviratot in­tézett az RKP Központi Bizottságához, Nicolae Ceausescu elvtárshoz. A távirat így hangzik: A megye vállalatainak munkásai, mérnökei és tech­nikusai maradéktalanul részt vállalnak az ország általános erőfeszítéseiből, még messzebbmenően feltárják valamennyi gazdasági egység lehetőségeit, elhatározzák, megkétszerezik eredeti munkaválla­lásukat, s terven felül 101 millió lej értékű ipari árut, 25 millió lej többletnyereséget realizálnak. Terven felül előállítanak számottevő mennyiségű hengereltárut, cementet, műrostot, cellulózt, papírt, kordhálót, kotrógépet és ipari felszerelést, a nem­zetgazdaság helyreállításához szükséges legfonto­sabb cikkeket. A megye mezőgazdasági dolgozói, akik mély szeretettel viseltetnek a párt, derék népünk iránt — hangzik a távirat — elhatározták, hogy útját állják a Bráila Nagyszigete felé törő vizeknek, lankadatlanul dolgoznak, hogy nagy hektárhoza­mokat érjenek el, minél több mezőgazdasági élel­micikket szállítsanak le az államnak. Több mező­­gazdasági termelőszövetkezet és állami mezőgazda­­sági farm előirányzaton felül 1200 hektárt vet be zöldségfélével, hogy részben pótolja a Dunárea zöldségtermesztő vállalat árvízkárait. A Dunárea vállalat 1600 hektár földje ugyanis teljesen víz alá került. Nicolae Ceausescu elvtárs találkozója Santiago Carrillo elvtárssal Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára és a hazánkban tartózkodó Santiago Carrillo elvtárs, a Spanyolországi Kommunista Párt főtitkára hétfőn folytatta megbeszélését az RKP KB székházában. A megbeszélésen a Spanyolorszá­gi KP részéről részt vett Ramon Mendezona elvtárs, a Spanyolorszá­gi KP Végrehajtó Bizottságának tagja, az RKP részéről a következő elvtársak : Gheorghe Panu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Ál­landó Elnökségének tagja, a KB titkára, Dumitru Popescu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a KB titkára, Stefan Andrei, az RKP KB póttagja, a KB első helyet­tes osztályvezetője. A felek széles körű véleménycse­rét folytattak a kommunista és mun­kásmozgalom, a nemzetközi helyzet több időszerű kérdéséről, s egyaránt hangsúlyozták, hogy tovább kíván­ják fejleszteni a szolidaritás, a ba­rátság és az együttműködés kapcso­latait a Román Kommunista Párt és a Spanyolországi Kommunista Párt között. A megbeszélés meleg baráti, elv­társi légkörben folyt le. A 2. OLDALON: A PÁRT, AZ ÁLLAM, az egész társadalom segítségével A 3. OLDALON # A brassói tehergépkocsigyár dolgozóinak helyt­­állása a gépek és a szerelőszalagok mellett # Minden talpalatnyi földnek teremnie kell (A FUNDULERI KUTATÓINTÉZET SZAKEMBEREINEK AJÁNLÁSAI) a ­­lágy Nemzetgyűlés * és az Államtanács küldöttsége Emil Bodnaras elvtárs vezetésével a Koreai NDK-ba és a Kínai IK-ba utazott Kedd reggel elutazott a főváros­ból Románia Szocialista Köztársa­ság Nagy Nemzetgyűlésének és Ál­lamtanácsának küldöttsége, élén Emil Bodnaras elvtárssal,, a Román Kommunista Párt Központi Bizott­sága Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagjával, az Államtanács alelnökével, hogy a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársa­ság Legfelsőbb Népi Gyűlésének és a Legfelsőbb Népi Gyűlés Elnök­ségének a meghívására baráti láto­gatást tegyen a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaságban. A Nagy Nemzetgyűlés és az Ál­lamtanács küldöttsége az összkí­­nai Népképviseleti Gyűlés Állandó Bizottságának meghívására baráti látogatást tesz a Kínai Népköztár­saságban is. A küldöttségben a következő elv­társak vesznek részt: Gheorghe Ne­­cula, az RKP KB tagja, a Nagy Nemzetgyűlés alelnöke, az RKP Il­fov megyei bizottságának első tit­kára, Ion Circei, az RKP KB tagja, az RKP KB osztályvezetője, a Nagy Nemzetgyűlés titkára, Du­mitru Balalia, az RKP KB tagja, a Nagy Nemzetgyűlés néptanács- és államigazgatásügyi állandó bizott­ságának elnöke, Demeter János, a Szocialista Egységfront Országos Tanácsának alelnöke, nagy nemzet­gyűlési képviselő, a Magyar Nem­zetiségű Dolgozók Tanácsának ba­­rntagja, Nicolae Ionescu, az R­KP KB osztályvezető-helyettese és Mir­­cea Nicolaescu külügyminisztériumi nagykövet. A Baneasa repülőtéren az eluta­zásnál jelen voltak a következő elvtársak: Gheorghe Panu, Stefan Voitec, Vasile Patilinet, valamint Ilie Murgulescu, a Nagy Nemzet­gyűlés alelnöke, Constantin States­­cu, az Államtanács titkára, Ghe­orghe Vasilichi nagy nemzetgyűlési állandó bizottsági elnök, Vasile Po­­top és Vasile Vlad, az RKP KB osztályvezetői, Mihai Marin külügy­miniszter-helyettes és más hivata­los személyek. Jelen volt Kang Jang Szap, a Ko­reai NDK nagykövete és Van Cen­­juen, a Kínai NK bukaresti ideigle­nes ügyvivője. Úgyszintén jelen volt A. V. Basov, a Szovjetunió nagy­követe. ★ Kang Jang Szap, a Koreai NDK bukaresti nagykövete hétfőn ebé­det adott a Nagy Nemzetgyűlés és az Államtanács Emil Bodnaru­ elv­társ vezette küldöttsége tiszteletére. (Agerpres) KEGYELEMBEN RÉSZESÜLTEK A TERMÉSZETI CSAPÁSTÓL SÚJTOTT ÖVEZETEKBEN LAKÓ EGYES SZEMÉLYEK Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa törvényerejű rendele­tet adott ki, amellyel kegyelemben részesített a természeti csapás súj­totta megyékben lakó olyan szemé­lyeket, akiket szabadságvesztés-bün­tetésre, pénzbírságra vagy kihágási büntetésekre ítéltek el, s akiknek gazdasága súlyos kárt szenvedett. Az egyes kevésbé súlyos szabad­ságvesztés-büntetések és pénzbírsá­gok kegyelmi úton való elengedése, valamint egyes kihágási büntetések végrehajtásának megszüntetése le­hetővé teszi, hogy a kegyelemben részesülő személyek visszatérhesse­nek gazdaságaikba, és hozzájárul­janak a természeti csapás következ­ményeinek felszámolásához.. A pénzösszegek fizetésére elítél­tek a megkegyelmezés útján anyagi erőfeszítéseiket elpusztult személyi javaik helyreállítására összpontosít­hatják. Ennek a törvényerejű rendelet­nek az elfogadása államunk humá­nus aktusát és erkölcsi támogatását tanúsítja, amellyel segítséget nyújt egyes elítéltek súlyos kárt szenve­dett családjainak. (Agerpres) TÁVIRAT Ő excellenciája GIUSEPPE SARAGAT úrnak, az Olasz Köztársaság elnökének Az Olasz Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából, az Államtanács, a román nép és a magam nevében van szerencsém melegen gratulálni Excellenciádnak. Kívánok békét és jólétet az olasz népnek. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke M­int ismeretes, június­b én hivatalosan is megkez­­dődött az évi turisztikai szezon, ebből az alka­­­lomból a Turisztikai Ta­­nács tájékoztatta a köz­ponti lapok, a rádió és televízió munkatársait azokról az előkészüle­tekről, amelyeket az Országos Tu­­risztikai Hivatal, a Belkereskedelmi Minisztérium, a Centrocoop, az UCE.COM, a Szállításügyi Miniszté­rium és a turisztikai iparban közre­működő összes szervek tettek azért, hogy mindjárt az 1970-es turisztikai idény kezdetén felkészülten találják országunk hegyvidéki és tengerpar­ti üdülőhelyeit a külföldi és hazai turisták. Nos, az idény megkezdődött. S a­­mint megtudtuk, sokkal felkészülteb­ben találta a turisztikai ipart, mint az elmúlt években. Igaz, májusban komoly megpróbáltatásoknak voltunk kitéve... az árvíz nagymértékben be­folyásolta az élet normális menetét, ettől eltekintve a turisztikai tevékeny­ség zavartalanul kibontakozhatott. Amint ALEXANDRU SOBARU elv­társ, az Országos Turisztikai Hivatal elnöke elmondotta : „minden a leg­tökéletesebb rendben, megfelelő kö­rülmények között fogadhatjuk kül­­földi vendégeinket." EURÓPA EGYIK LEGMODERNEBB REPÜLŐTERÉT, az otopeni-it már szezonkezdet előtt átadták a forgalomnak, évente 1,2 millió utas fordulhat meg itt, de, ha úgy adódik, négymillióra növelhetik a repülőtér kapacitását. Ezenkívül zökkenőmentesen üzemel a konstan­­cai, iasi-i, aradi, temesvári, kolozs­vári, nagybányai és a nagyváradi repülőtér is, az autós turisztikára pedig lehetőséget teremt a több mint 10 000 kilométeres ,modernizált országút. Románia természeti szép­ségei — a moldvai kolostorok, a Fekete-tenger homoksávjai — tehát tökéletes körülmények között meg­­közelíthetők ! ] KELLEMES NYARALÁST! JÚNIUS ELSEJÉN MEGKEZDŐDÖTT A TURISZTIKAI SZEZON­ • Millióknak milliós befek­t­­etések • Máris 9500 kül­földi és 13 500 hazai turista üdül a tengerparton • Az árvíz nem érintette a turisz­tika anyagi bázisát Elégedetten jegyezhettük fel azt is, hogy sokat javultak az elszállásolási lehetőségeink az elmúlt esztendőhöz viszonyítva. Már tavaly is több mint egymillió nyolcszázezer külföldi tu­ristának nyújtottunk kedvező pihené­si, nyaralási lehetőséget, az idén so­kat bővült szállodá­nk, kemping*"­, boraink befogadóképessége. Az el­múlt szezontól mostanáig harminc új szállodát, motelt és menedékházat ad­tak át az építők a turisztikai iparnak s így csaknem 6700 hellyel növekedett az országos hálózat elszállásolási le­hetősége. 20 000 hellyel rendelkezünk szállókban, motelekben, emellé ter­mészetesen hozzá kell adnunk az autós-turistáknak szánt 200 kem­pingtábort is, amelyeket a főbb turisztikai útvonalak mellé épí­tettek. Jelenleg már az összes tu­risztikai létesítmények a külföldi és belföldi érdeklődők rendelkezésére állnak. Tehát SZÍVESEN LÁTJUK AZT A 250 000 KÜLFÖLDI VENDÉGET, AKIK BEJELENTETTÉK ÉRKEZÉSÜKET Az idei turisztikai évad sajátossá­gai közül elsősorban a romániai sejour változatos rendezvényeit kell megemlítenünk. A hazai vendéglátók arra törekszenek, hogy minél válto­zatosabbá, kellemesebbé tegyék az itt-tartózkodás napjait. A tervek sze­rint több mint százféle rendezvényre, turisztikai „akcióra" kerül sor az idén. Először keresik fel szervezetten a turisták például az Arge? és az Olt menti kolostorokat, ugyancsak meglátogathatják az argesi és a lot­­rai vízierőműveket, a máramarosi templomokat, s az olyan ritka termé­szeti szépségű útvonalat mint Bras­­só-Bran-Curtea de Arges-Bukarest, az eddig eléggé elhanyagolt csalhói, nyugati -kárpátokbeli, a fogarasi út­vonalak most újdonságként szerepel­nek a hegyvidéki turisztikai tervek­ben. Ugyancsak az említett „százféle akció"-ban szerepelnek hajókirán­dulások is, a romániai turisztikai hi­vatal lehetőséget teremt arra, hogy az ideérkezett külföldiek repülővel ellátogassanak Isztambulba, Kairóba, Várnába, Kijevbe stb. TENGERPARTI PREMIER : A COMTURIST BEIKTATÁSA Közismert, hogy a román turiszti­kai gócpontok közül a tengerpartnak­ a legnagyobb a vonzóereje, éppen ezért természetes az is, hogy a leg­nagyobb anyagi befektetés ide irá­nyult. Elegendő csak egyetlen szám­adattal illusztrálnunk ezt: több mint négyszáz millió lej értékű beruhá­zással gazdagítottuk az idén a ten­gerpart anyagi bázisát. Minden tö­rekvés arra irányult, hogy június­­ előtt az építkezések befejeződjenek, ott is ahol még utolsó simításokra van szükség, úgy szervezik meg az épütőtelepi munkát, hogy az ne be­folyásolja a vendégek nyaralási kö­rülményeit. Eltérően tehát az eddigi évektől nem lesznek nyílt építőtele­pek a tengerparton. Ugyancsak a vendéglátás körülményein hivatott javítani az idén­ frissen létrehozott új szerv, a Comturist Hivatal, amely ön­állóan intézi tengerparti turisztikai dolgait, hivatása a legapróbb részle­tekig gondoskodni a turisták elszál­lásolási, ellátási, szórakozási és szol­gáltatási problémáinak megoldásáról. Lázár Edit (Folytatása a 4. oldalon)

Next