Előre, 1970. július (24. évfolyam, 7044-7070. szám)

1970-07-01 / 7044. szám

ELŐRE 2. olde! • Az évadvéghez képest, úgy látszik, eleven és változatos kul­turális hetünk van a fővárosban. Kezdjük a legjavával ! hat év után ismét vendégünk a genovai Teatro Stabile della Cittá, amely 1964-ben a Két velencei ifjú című Goldoni-darabbal szerepelt Ro­mániában. Ezúttal is Goldonit hoznak, ezúttal is olyasmit, ami nem szerepel hazai színházaink műsorán. Címe : A farsang egyik utolsó éjszakája. Rendezte az együttes művészeti vezetője, Lui­gi Squarzina. Az előadásra ma este kerül sor a Nemzeti Színház Comedia termében. A Nemzeti saját együttese sem adja alább a vendégeknél, sőt. Szombat este Shaw-bemutatót BUKARESTI HÉT tartanak, ugyancsak a Comediá­­ban, bemutatásra kerül a Fanny első színdarabja, Éva Petresca­­nuval a főszerepben, rendező Mihai Berechet. Az irodalmilag is rafigos mu­­lattatás pólusán jelentkezik ere­deti — minden szempontból ere­deti ! — bemutatóval a Tanase revűszínház vasárnap este, az Augusztus 23 műjégpályán. Cí­me : így volt Mexikóban. Vagyis kabaréműsort láthatunk a labda­­rúgó-vébéről, a könnyűzene s a könnyű humor legnépszerűbb sztárjainak közreműködésével. • A moziműsor szintén zsúfolt. Hogy milyen gazdag, arról lehet vitatkozni... Figyelemreméltó mindenesetre, hogy az öt bemu­tató közül négy szocialista or­szágok filmterméséből való. Messze nyugaton a címe annak az izgalmas ellenállási filmnek, amelynek hősei a fogolytáborból kitörő s a helyi antifasiszta el­lenálláshoz csatlakozó szovjet hadifoglyok. A film rendezője a szovjet „nagy öregek" közül va­ló : Alekszandr Feinzimmer, fő­szerepben ugyancsak „veterán" sztár, Nyikolaj Krjucskov. A Van-e idő élni a DEFA-produk­­ció, egy kitűnő lengyel és egy ki­tűnő szovjet színésszel a fősze­repben , Leon Niemczykkel és Ivan Pereverzevvel. A film egy súlyos beteg, idős kommunistáról szól, aki utolsó erejével is má­sokkal törődik. A magyar film­gyártás két művel is szerepel a műsorban. Az Isten hozta, őr­nagy úrról (Örkény István Tóték című művének filmváltozata) már az áprilisi magyar filmhét alkal­mával írtunk. A Nagy kék jelzés, Nádassy László filmje, vígjáték, hőse egy hűséges asszonyka, aki először megy nyaralni a férje nélkül, főszereplői Káldi Nóra, Latinovits Zoltán, Darvas Iván, Psota Irén, Tahi-Tóth László. Vé­gül Ez az asszony — ki is lehet­ne más, mint Sanita Montiéi ? Ra­jongóinak és „ellenrajongóinak" nem is kell többet mondanunk róla. • A kiállítások közül felhívjuk olvasóink figyelmét a Kölni pla­kátokra, amelyek a Heresttőu­­park A és B pavilonjában látha­tók ; a neves fotóművész, Mihai­­lopol Pro memoria című kiállí­tására a Nemzeti Színház Come­dia termének előcsarnokában, az árvíz napjairól, az árvízkárosul­tak javára ; a fotóművész-szövet­ség Brezoianu­ utcai állandó kiál­lítótermében pedig a középisko­lás fotósok „zsengéknek" már nem is nevezhető érdekes, szép felvételeit találhatjuk. A kolozs­vári képzőművészek tárlata a Dallesben továbbra­ is nyitva van, a párttörténeti múzeumban pedig a fővárosi művészek tava­szi kiállítását láthatjuk. MŰVELŐDÉS ITT A NYÁR - HOL SZÓRAKOZZUNK ? Annyi esős, borús tavaszi nap után itt a napfényes nyár: strand­dal, sörrel , küszöbön a vándorcirkusz, a könnyűzene és az esztrád szezonja, tündökölhet a szórakoztatóipar... „ Időszerű tehát, a kérdés, melyet RLE LAJOS-hoz, Bihar megye művelődés- és művészetügyi bizottsága­lelnökéhez intéztünk . — Milyen rendezvényeket vár­hatunk nyárára ? — Kezdeném a megyével. Tekin­tettel a vásárok, a falvak találko­zóinak régi hagyományaira, az idén is számos nagyszabású népünnepélyt rendezünk a megyében, így például a régi Sóvámnál, ahol a Körösök ünnepét az emberek nyaranta talán már több száz év óta megtartják. E régi hagyományt igyekszünk most közművelődési céljainknak megfe­lelő tartalommal megtölteni ; felvo­nultatjuk a műkedvelő csoportokat, meghívjuk a népművészeket , szűrszabókat, faragókat, keramiku­­sokat. Bályokon megtartjuk a kör­nyék népművészeti találkozóját, s ez azért fontos, mert e vidéken a folklór kihalóban van. Feketeerdőn, Petroszán, Izbukon, s az illegalitás éveit idéző margittai „Három tölgy“­nél lesz még hasonló népünnepély, népművészeti seregszemlével. Ter­mészetesen, a nyári hónapokban a művelődési otthonokban sem szüne­tel az élet, noha a nagy dologidő­ben a látogatottság természetesen megcsappan. — De mi lesz Nagyváradon? Sok év óta beszélünk nyári szabadtéri játékokról, hangver­senyekről. — Sajnos, ezekről nem mondha­tok újat vagy biztatót, noha tény, hogy a városi bizottság ténylege­sen, komolyan is foglalkozhatna e javaslatokkal. De azért lesz néhány érdekes dolog is Váradon. Először a régi hagyományt idéző nyári sza­badegyetemet említeném , melyet nem utolsó sorban vakációzó egye­temistáknak, középiskolásoknak szer­vezünk. A filharmónia­­szórakoztató koncerteket fog adni. S­ megrendez­zük a város könnyűzenekarainak fesztiválját, nemcsak szórakoztatás céljából, de azért is, hogy a túl gyengéket — melyekből egyre több van a városban — kizárjuk a továb­bi nyilvános szereplésekből. Emlék­ünnepségekre is... sor .kerül. . így augusztus 13-én feg£,szabadtéri ,fény* "és han­gjáték lesz’ a "felárcsbá­dító ro­mán harcos emlékművénél. A nyár végefelé kerül sor­ra: ■Bartók Béla évfordulóval kapcsolatos rendezvé­­­­nyekre. Váradon lesz­ egy szimpo­­zionnal egybekötött Bartók-hangver­­seny, de a megemlékezés kiterjed Belényes környékére is, ahol a nagy muzsikus népdalokat gyűjtött. — Nem beszéltünk még a megye fürdőiről, üdülőiről, me­lyek igen sokak szerint sze­rintem is — nagyon kevés szó­rakoztatást nyújtanak, kevés a friss könyv, a sajtótermék. — Igyekszünk erre is több figyel­met fordítani. A fürdőhelyeken igénylik például a gyógyászattal kapcsolatos tudományos ismeretter­jesztést : erre a célra a legjobb ha­zai specialistákat hívjuk meg üdü­lőinkre. S mint koncepciós kérdést említem meg : elavult módszer, hogy egy helyre zsúfoljuk össze az­ em­bereket, ezért igyekszünk nem egyetlen klubra,­­hanem kisebb he­lyiségekre, pavilonokra, előcsarno­kokra elosztani a sajtótermékeket, tévé­készülékeket és egyéb szórako­zási eszközöket. Bölöni Sándor A HORNYÁK JÓZSEF NOVELLÁS könyv*) első mondata így hangzik: „Nem nagy hord­erejű vagy fontos esemé­nyek közreadásáról van szó...“ Ez azonban­ csak­­ afféle látszatos indítás. Mintha egy bűvész azt mondaná : körüldobálom késsel a hölgyet, iga­zán jelentéktelen dolog, akárki meg­teheti. Holott nagyon jól tudja, ha­lálosan komoly a játék, így van ez Hornyákkal is , nagyon jól tudja, hogy mondanivalója nagy horderejű és fontos. Alig hiszem, hogy volna a romániai magyar irodalomnak még egy ilyen különös, sajátosan eredeti, érdekes novellistája. Novella ?‘ Hornyák esetében tar­talmat cserél ez a fogalom is. Ügyet­len írása sem felel meg a klasszi­­kus vagy morterfi értelemben vett­ „novella“ külső és belső törvényei­nek. ’Szabályokon kívüli írások ezek, amelyeknél nem a tartalmi, hanem a hangulati elemzésekr­e jogosultak. Nem egy írása hökkent meg, amely­nek a tartalmát csak a mondanivaló elszegényítésével lehetne elmesélni. Hornyáknál a tartalmak sejtésekbe KÖNYVEK simulnak. De milyen érdekes mind­ez ! A­ boldogság melegségét, a tisz­taság szép fényeit, az emberség csendes lobogását hagyják vissza emlékül.. Ez hatásuk­­ nagy titka és nagy ereje. Nem vitás, hogy ezek­ben a különös, írásokban a próza igaz költője játszadozik az emberről ébredt álmokkal és gondolatokkal. Hornyák József írásairól a kritika is csak költői attitűddel írhat. Egyébként mindenkiről úgy kellene írnunk, hogy behatoljunk a mű sa­játos világába, hogy írásunkon a fel­fedezés forró izgalma áradjon el. Ha valaki a megszokott mérlegek­kel, lombikokkal, retortákkal köze­l) AZ INTELLIGENS KOCS­­MÁROS. Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1969. Jedik Hornyákhoz, már el is veszíti. Elveszíti, hiszen ezek a „novellák“ innen is túl vannak a rideg meg­határozásokon : leheletszerű rezgé­sek ; szelíd villámok, amelyek a szelíd égről szelíden gördülnek alá; sajátos művészettel tömörített lé­lektani képek ; félmondatokban egész sorsok ; halvány és alkonya­tos színfoltok ; elfojtott sóhajok ; nosztalgiákkal teli ábrándok ; itt-ott egy kicsit szinbádos és estikornélos elvor­atkozások ; harsonák nélküli meztelen­­ igazságok ; mélyértelmű axiómák pasztell színekben. Ha visszagondolok a kötet egészére­­ , mintha egy sereg pásztortüzet lát­­­nék, amelyek szelíden és mégis biz­tonságot adóan csillognak egy me­rengő éjszakában. - Különös világ Nagyon. . Annyira különös, hogy furcsa­ 'hangulat ra­gad magával. Ez a Világ itt van, és mégis mintha egy másik csillagon lenne. És különös emberek ! Isme­rem őket, és mégis mintha sose ta­lálkoztam volna­­ .Velük. Varázslat­ról van szó. Az rüstor sír“ című írás így indul : „Fellépnek az­­alábbi szerepeket alakító színészek...? Igen, valóban így van, itt lappang a megragadható igazság : Hornyák legtöbb írása alakítás, magasrendű és nagyon finom művészi játék, fél­­álom és félvalóság, tragédia lepke­szárnyakon. Azok, akik a folyamok zúgásán­ál­­jobban szeretik a­ források meleg csilingelését, zavartalanul gyönyör­ködhetnek Hornyák bő színeiben, éles rajzaiban, ötletes vallomásai­ban, amelyek igazán jelentősek, és Telve vannak a humanizmus gazdag­­ érzéseivel. Érdekes és nagyon eredeti kötet ez, amelyben megcsodálhatjuk az író tömörítő fegyelmét. Végre is, akár novella, akár karcolat, akár prózába álmodott remek pasztell — igazi művészet, és ez a lényeges. Hornyák jelentős győzelmet aratott az élet nehézkes anyaga fölött. Ez örök igazolása annak, mekkora sú­lyokat bír el a látszólag lenge és könnyed művészet. . Gagyi László ÖTÖDIK FAL Túl szép volt... Higgyék el, így van, ahogy mondom: túl szép volt. Mármint a székelyud­varhelyi ifjúsági klubról közve­tített csütörtöki adás. De előbb egy kis kitérőt. Az ifjúságról szóló adások igen széles, színes skálán jelentkeznek a képernyőn. Külön órák, rövid filmek, rejtett kamerával készített pillanatké­pek, elméleti viták járulnak hoz­zá a mai generáció jobb megis­meréséhez és önismeretéhez. És — azt hiszem ebben mindany­­nyian megegyezünk — ez igen hasznos, mert az új nemzedékek kérdése társadalmunk központi problematikájához tartozik. Igen gyakran hallani azt, hogy a mai ifjúság nem ilyen, hanem olyan. Mások szerint az ifjúság­­nem­csak olyan... sőt se nem ilyen, se nem olyan, hanem egészen más. A nagy megpróbáltatások napjaiban, az árvíz idején pedig gyakorlatilag és nagyon konkrét módon igazolódott, hogy a most felnövő nemzedék egy szemer­nyivel sem rosszabb elődeinél, érti és ismeri a társadalom gond­jait, járatos a közéletben, helyt­állása, önfeláldozó készsége pe­dig példamutató, önállóság, belső tartalom, céltudatosság jellemzi tehát a mai ifjúság zömét. Hogy vannak eltérések, visszaélések, hőbörgések, elítélendő tettek is ? Vannak. Nos, azt hiszem, éppen ebben a sokféleségben kellene megjelentetni az ifjúságot a kép­ernyőn. A közönség nemcsak a fiataloktól vár sokat, hanem a televíziótól is. És mivel ebben a rovatban elsősorban a tévével foglalkozunk, hadd kanyarodjam vissza az első mondatomhoz■ Azt TV-KRÓNIKA állítottam, hogy a sz­ékelyudvarhe­­lyi ifjúságról szóló adás — mert ugyebár nemcsak a klubról volt szó — kissé idillikusnak tűnt. A­ tiszta-öllezer kettős sok jóérzés­sel, tehetséggel közelítette meg a témát, a technikai-riporteri ki­vitelezéssel sem volt semmi baj, sőt — bevallom — én is nagy érdeklődéssel, örömmel néztem a jól pergő, elég ritmusos riport­filmet. Hát akkor­a félreértés ne essék, egy pillanatig sem kétel­kedünk abban, hogy a klub jó, példamutató tevékenységet fejt ki, lelkes vezetők irányítják és öntudatos tagok veszik körül. Öröm volt nézni az ízlésesen fel­öltözött, szép, egészséges lányo­kat, fiúkat, hallgatni szavukat­, dalukat és — sokszor — szép ma­gyar beszédüket. Sajnos, azonban túl sok volt a mesterkéltség, a rosszid értelmezett rendezői munka — mármint a tévé részé­ről. Szinte teljes egészében hiány­zott a spontaneitás, a rejtett ka­merával ellesett pillanat, a sza­bad párbeszéd, így aztán az ered­mények mellett szinte egy szó ■sem esett a székelyudvarhelyi if­jak valós problémáiról, "vitáik­ról, véleményeltéréseikről. Arról, ho­gy — ha­ igen — miért unat­koznak és mire vágyódnak. Már­pedig a téma nemcsak megen­gedte volna ezt a lényegre tapin­­tást, hanem szinte megkövetelte a riportertől. Persze, igazságtala­nok lennénk, ha azt állítanánk,­ hogy más, nagyobb igényű adás nem esik ugyanilyen hibába. Épp ezért vetődött, fel különböző szinten az idealizálás elleni harc szükségessége. Ezzel kapcsolat­ban elmondanék itt egy igaz anekdotát. Volt egyszer egy fo­tóriporterünk, aki valahányszor belépett egy gyárba fényképezni, így kezdte mondókáját. ..Nagyon kérem, hogy mindenki borotvál­kozzék meg, vegyen fehér inget kössön nyakkendőt és legyen ... nagyon okos“... De ez rég volt, nagyon rég. Dános Miklós soron kívül Rendkívüli könyv lát napvilágot július első napjaiban a Kriterion Könyvkiadó gondozásában. „Meg­jelenése nem szerepelt a kiadó tervében — idézhetjük az előszó­ból, amelyet Domokos Géza, a kiadó igazgatója írt a kötethez —, mint ahogy senki sem gondolt, még legborúlátóbb pillanatában sem a csapásra, amelynek a kró­nikáját ezek a lapok közrefog­ják." Igen, jól gyanítja az olvasó, 1970 május-júniusi nemvárt, lesúj­tó és felemelő eseményeinek, a természeti erők elemi, vad rombo­lásának, s a később rajtuk felülke­rekedő emberi akarat nehezen ki­vívott győzelmének krónikája az Árvízkönyv. Magyar, román és né­met újságírók, fényképészek, szer­kesztők és nyomdászok közös erő­feszítésével készült a hazai ma­gyar könyvkiadás történetében páratlanul rövid idő alatt. Újra felidézi­k■ Dános Miklós, illetve Zoltán Tibor összeállításában — a két hónap eseménykrónikáját az árvízről, majd az újjáépítésről, s a puszta tények közé emberi sor­sok eleven valóságát idézik a könyvbe foglalt riportok : Aradi József, Stefan Benulescu, Beke György, Huszár Sándor, Anton Breitenhofer, Marosi Barna, Or­bán Lajos, Romulus Rusan, Sütő András, Tar Károly és mások írá­sai, Ion Drăgonoiu, M. Implon Irén és Adrian Păunescu interjúi és ankétjai. A könyvet kiegészítő művészfotók alá néhány sornyi írói vallomások kerültek, így ér­zékeltetve teljesebben azt, ami valóság volt akkor és azóta : az események névtelen és neves rész­vevőit egyetlen családdá forrasztó összetartozást. Kacsir Mária A KRITERION Könyvkiadó gondozásában megjelent: BARTIS FERENC Konok szeretet. Versek. Forrás sorozat. Ára fűz­ve 4 lej. BEKE GYÖRGY Szerelemcsütör­tök. Karcolatok. Árkossy István rajzaival. Ára fűzve 4,25 lej. CSEKE GÁBOR Tornác. Ara fűzve 5,50 lej. GAGYI LÁSZLÓ A tábornok. Re­gény. Ára kötve 7,25 lej, fűzve 4,75 lej. KAFFKA MARGIT Levelek a zár­dából. Elbeszélések. Válogatta Varró Ilona. Magyar Klassziku­sok sorozat. Ára kötve 11,50, fűzve 8,50 lej. KOVÁSZNAI SÁNDOR Az ész igaz útján. Válogatott írások. Sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt és a jegyzeteket írta Kocziány László. Ara kötve 12,50, fűzve 9 lej. SZIGETI JÓZSEF A mű és kora. Tanulmányok. Ára kötve 16,50 lej.. *.* *A megindult falu. Tallózás a régi erdélyi faluirodalomból (1849—1914). Válogatta, beveze­tő tanulmánnyal és jegyzetekkel ellátta Egyed Ákos. Téka soro-­­­zat. Ára kötve 4,75 lej. * * * Erasmus világa. Válogatta és bevezetővel ellátta Dankanits Ádám. Téka sorozat. Ára kötve 4,50 lej. * * * Iii­kozmosz hullámhosszán. Tudományos-fantasztikus elbe­­­­szélések. Válogatta és fordította­­ Semlyén István. Ára fűzve 5.75­­ lej. ________1970. JÚLIUS 1. SZERDA KITÜNTETÉSI* ÁTNYÚJTÁSA A TANÍTÓK NAPJA ALKALMÁBÓL (Folytatás az 1. oldalról) ez további jobb munkára buzdít bennünket, arra, hogy még figyel­mesebben hallgassuk ösztönző sza­vait és jó tanácsait, amelyekkel nemcsak nekünk, hanem minden honfitársunknak szolgál. Jó egészsé­get kívánunk, munkálkodjék vala­mennyiünk javára ! A következő felszólaló, a szebeni Maria Fanache tanárnő, ezeket mon­dotta : Ezen az ünnepnapon, amikor országunk összes városaiban és fal­vaiban a tanító munkáját ünnepük, meghatottan a magas kitüntetéstől, amelyet a párt vezetősége adomá­nyozott nekem, a román iskola ha­ladó kádereinek megbecsülése mel­lett a mai iskolánk nagy eredmé­nyeinek mélységes megbecsülését is érzékeljük. Ösztönző felhívás ez ar­ra, hogy mutassunk fel még na­gyobb eredményeket ifjú nemzedé­künk nevelésében — a legfejlettebb világ- és életszemlélet szellemében. S ebben azt is látjuk, hogy mun­kánk, a tanerők munkája örökifjú, örök ifjúság az osztályrészünk, hi­szen mindennap, minden nemzedék oktatásában követelmény számunk­ra, hogy mind mélyebben és mélyeb­ben megértsük a hazai tudomány és kultúra, az egyetemes tudomány és kultúra nagyszerű vívmányait. Mély­ségesen hálásak vagyunk a pártnak, mélyen csodáljuk pártunk politiká­ját, s egyben ünnepélyesen megfo­gadjuk : a haz­aszeretet szellemében, annak a jegyében neveljük az ifjú­ságot, hogy becsülje a munkát, be­csülje a nép és a munkásosztály harcát a szabadságért és az igazság­ért, • becsülje népünk Hitbeli vív-* má­nyait, főként pedig, hogy legyen büszke mai vívmányaira, amelyeket a párt bölcs vezetésével érünk el Izsák Ferenc tanár, a Kvás­zna megyei tanfelügyelőség­­ felf­igyelő­­je kifejezésre juttatta a megs­zp­ASZ tantestülete — román és ungvar tanerők — mélységes háláját a­­járt­nak és a kormánynak az isko,­ga a tantestület iránti gondoskodó­ért, egyöntetű csatlakozását a ro­­mán Kommunista Párt marxi­leio­ni bel- és külpolitikájához, már hangsúlyozta : ahogyan a dolgozók nemzetiségüktől függetlenül, test­vérként együtt dolgoznak az üze­mekben vagy a szántóföldeken, és azonos eszményeket vallanak ma­gukénak, a román és magyar tanulók is együtt tanulnak egyazon iskolák­ban, együtt veszik ki részüket a kü­lönböző iskolai tevékenységekből, a kulturális-művészeti rendezvé­nyekből, együtt töltik a vakációkat hazánk legszebb helyein. Mi, tan­erők töretlenül azon munkálko­dunk — folytatta —­, hogy az ifjú nemzedéket annak a testvériségnek a szellemében neveljük, amely a románokat és a magyarokat száza­dokon át összefűzte, s amely nap­jainkban méginkább megszilárdul. Rendíthetetlen elhatározásunk min­den alkotó energiánkkal azon lenni, hogy valóra váltsuk a Román Kom­munista Párt nagyszerű határoza­tait, fejlesszük és tökéletesítsük a hazai oktatást minden fokon. Miután vázolta az oktatás fejlődé­sét Kovászna megyében, a felszólaló ezeket mondotta : Munkánk magas fokú megbecsülése arra fog serken­teni bennünket, hogy latba vessük egész alkotó munkaképességünket, hogy alaposan felkészített, a szocia­lista építés ügyét odaadóan szol­gáló kádereket adjunk drága ha­zánknak, a szocialista Romániának. Ion Ciulaca professzor, a panciui Ion Slavici líceum igazgatója a töb­bi között ezeket mondotta : A Ta­nítók Napja újabb alkalmat nyújt ahhoz, hogy kifejezzük a pártnak egyöntetű hálánkat a példátlan erő­feszítésekért, amelyeket tesz, hogy szüntelenül emelje a dolgozók anya­gi és kulturális színvonalát. Hálán­kat a ránk bízott nemes küldetés teljesítéséért kifejtett munkánkkal, ezteinkkel bizonyíthatjuk be legink­ább a pártnak és az államnak. Ne­künk, tanítóknak az a feladatunk, hogy alaposan felkészítsük a hol­nap kádereket, emeljük egész né­pünk kulturális színvonalát. Ennek az ünnepségnek az alkal­mából — mondotta befejezésül a felszólaló — kérem fogadják a tan­testület nevében azt a vállalásun­kat, hogy minden erőnkből fokozot­tan hozzájárulunk az ifjúság neve­léséhez és oktatásához, az iskola szerepének állandó növeléséhez a szocializmus építésének művében. Az ünnepség végén lelkes taps közepette felszólalt NICOLAE CEAUSESCU elvtárs. A párt főtitkára s a jelenlevő többi párt- és államvezető ezután meleg elvtársi légkörben elbeszél­get­­t a kitüntetettekkel. (Agerpres) SPORT # SPORT # SPORT # SPORT # SPORT # SPORT # SPORT # SPORT MA: újabb fordulóra kerül sor A LABDARÚGÓ A-OSZTÁLYBAN A vasárnapi 23. forduló után az A-osztályú labdarúgó bajnok­ságban most már teljes gőzzel megindult a küzdelem. Az elkövet­kezendő hetekben nem lesz megállás, nemcsak vasárnap, hanem hétközben is tartanak bajnoki fordulót, s így egy héten minden csapat két mérkőzést játszik. A kérdés az, melyik együt­tes bírja majd jobban a maratoni ütemet, az egyre növekvő hőséget, amelyre minden bizonnyal számítani lehet a soron következő két hét alatt. Mint tegnapi lapszámunkban is kö­zöltük, ma újabb fordulóra kerül sor, folytatódik az elkeseredett harc a bajnoki címért, a kiesés elkerüléséért. Különösen izgalmasnak ígérkezik a petrozsenyi és az aradi találkozó. Nehéz feladat előtt állnak a fővárosi vasutasok, a fius ugyanis legutóbb a vártnál könnyebb győzelmet aratott Marosvásárhelyen, s most hazai kör­nyezetben a bajnokság éllovasának skalpját is meg akarja szerezni. Az UTA nagyszerű bravúrja után, otthonában fogadja a Craiovai Uni­­versitateát. A textilesek a tavaszi idényben eddig mindössze két pontot vesztettek, nehezen hihető, hogy ilyen fegyvertény után ezúttal alul marad­nának a küzdelemben. Előttük ott a nagy lehetőség, hogy ismét elsők le­gyenek, s erre jobb alkalom alig kí­nálkozhat, hiszen vasárnap is hazai pályán mérkőznek a Bukaresti Dina­móval. A sereghajtók ugyancsak hazai pá­lyán mérkőznek, a két pont számukra létfontosságú, épp ezért elkeseredett küzdelemre van kilátás Iasi-ban, Ko­lozsváron és Nagyváradon is. A mai mérkő­zéseket a következő játékvezetők irányítják : P. Badea — Brassó (CFR - FC ARGE?) , M. Ro­­taru — Iasi (STEAUA — STEAGUL ROSU) ; Anderko Ottó — Szatmár (AS ARMATA — BAKUI DINAMO) ; G. Birsan — Galac (BUKARESTI DI­NAMO — FARUL) ; V. Podureanu — Bukarest (POLITEHNICA — PETRO­­LUL) ; G. Popovici — Bukarest (CRI­­SUL — KOLOZSVÁRI UNIVERSITA­­TEA) ; S. Biráescu — Temesvár (JIUL — RAPID) ; N. Rainea — Birlad (UTA — CRAIOVA, UNIVERSITATEA). • A skopljei nemzetközi sakktorna utolsó fordulója előtt a táblázat élén továbbra is Mark Tajmanov szovjet nagymester áll — 15,5 ponttal, máso­dik Vaszjukov — 19 ponttal, har­madik Florin Gheorghiu — 9,5 pont­tal. Nagymesterünk megnyerte a ju­goszláv Matulovics elleni függőjátsz­máját, a 14. fordulóban pedig dön­tetlent ért el Matanoviccsal. Ghe­orghiu ezzel már gyakorlatilag nem veszítheti el a harmadik helyet . Jugoszlávia kerékpáros körversenyé­nek második szakaszát, a Bornál rendezett 42 km-es egyenkénti indí­­tásos futamot a jugoszláv Rados Kubrics nyerte. A román kerékpáro­zók közül Constantin Grigore érte el a legjobb eredményt, hatodik lett. Két szakasz után egyéni összetettben Rados Kubrics vette át a vezetést • Franciaország kerékpáros körverse- TELEX nvén a harmadik szakaszt két rész­ben tették meg a résztvevők. A 19,700 kilométeres egyenkénti indításos csapatversenyt a belgák nyerték, míg az Angers — Rennes (140 km) máso­dik futam az olasz Marino Basso győzelmével zárult. Egyéni összetett­ben továbbra is az olasz Zib­olli áll az élen . Elutazott a kanadai Ed­­montonba, a VB színhelyére, hazánk birkózó válogatottja. A keretben a következők kaptak helyet : kötött­fogásban : Gh. Berceanu, Gheorghe Stoica, Ion Baciu, Simion Popescu, Nicolae Negut, Nicolae Martinescu; szabadfogásban: Petre Coman, Amb­rus Lajos és Vasile Iorga . Az olaszországi Pistoiaban nagyszabású tízpróba és ötpróba verseny kezdő­dött a finn, francia, román és olasz versenyzők részvételével. Tízpróbá­­ban, az első nap után, egyéniben az olasz Avidi ,csapatban Románia ve­zet, női ötpróbában pedig Cornelia­­ Popescu áll az élen, csapatban a franciák kerültek az első helyre . Kijelölték az európai turnéra induló amerikai atléta válogatottat. A ke­retben több világnagyság is helyet kapott, mint Green (100 m, 4x100 m), J. Smith, L. Evans, Collett, C. Mills (400 m és 4x400 m), Seagren (rúdug­rás), R. Matson (súlylökés), J. Sylves­ter (diszkosz). Nem utazik Európába a rövidtávfutó John Carlos és a gátfutó Wille Davenport. A váloga­tott július 8-án és 9-én a francia, 15-én és 16-án a nyugatnémet, 23-án és 24-én pedig a szovjet atlétákkal mérkőzik. MENS SANA IN CORPORE SANO (XXIV.) Több olvasónk levelére válaszoljuk, hogy az elmúlt hetek esemé­nyei folytán előállott anyagtorlódás miatt cikksorozatunk közlését kény-,­telenek voltunk rövid időre megszakítani. Több levélíró hangsúlyozta, hogy olyan tanácsokat kap ezekben a cikkekben, amelyeket speciális felszerelés vagy különösebb „sportműveltség“ nélkül, a családban is jól tudnak hasznosítani. Többen kérik, hogy foglalkozzunk bővebben a terhes asszony és a 0—6 éves gyermek testedzésével, mivel ezen a téren" szinte kizárólag a „háztáji“ lehetőségekre vannak utalva. Vála­szunk a kérésre az, hogy cikksorozatunk első tíz része éppen ezt a kérdéskört tárgyalta, a községi vagy városi könyvtárak Előre-kollek­cióiból ki lehet írni a gyakorlatokat. Más érdeklődőkkel közöljük, hogy a továbbiakban foglalkozunk a gyakoribb szakmai megbetege­dések megelőzési módjaival is. Ezúton mondunk köszönetet a javas­latokért és elismerő vagy bíráló megjegyzésekért, amelyeket Deák Piroska dévai, Kádár Borbála bukaresti, Sipos Lajos kolozsvári, Nagy Mária fenesi, Sípos Anna marosújvári és más olvasóink papírra ve­tettek. Sportrovatunk valamennyi észrevételt továbbította a szerző­nek, és ígéretet kaptunk, hogy a most újrainduló sorozatban ezeket hasznosítani fogja. alkalom és idő arra, hogy a gyer­mekek állandó jelleggel végezzenek erőgyakorlatokat, ezért minden szü­lőnek ajánljuk, hogy fia vagy lá­nya számára egyaránt kezdemé­nyezzen ilyen programot, mert eb­ben a korban bármely gyermek szívesen végez hasonló mozgásokat. Az erőgyakorlatokkal az izomros­tok megvastagodnak, de csak abban az esetben, ha az izmokat állandó és növekvő terhelésnek vetjük alá. A terhelés két formában történjék : saját testsúly vagy pedig nehéz tár­gyak felhasználásával. A sportüzle­tekben olcsón lehet venni kézisúly­zókat, rugós és gumiexpandert, de megfelel a célnak egy közönsé­ges, nehéz vasrúd is, vagy akár na­gyobb kövek, tégladarabok, vasaló stb. Az izomfejlesztést csak bizonyos szempontok és elvek betartásával érhetjük el, ellenkező esetben szer­vi bántalmak léphetnek fel. Ezért mielőtt m­egkezdenék az erőedzésre vonatkozó gyakorlati tanácsaink is­mertetését, a következőkre hívjuk fel szülők és fiatalok figyelmét : izomnövekedés csak bizonyos erő­kifejtés és terhelés esetén követke­zik be ; csak azok az izomcsoportok fejlődnek, amelyek közvetlenül részt vesznek a terheléses mozgás­ban ; az erőgyakorlatokat rendsze­resen és egyenletesen fokozva kell végezni; az erőgyakorlatokat csak abban az esetben kezdjük el, ha előzőleg orvosi vizsgán vettünk részt. Az erőedzést mindig könnyed, szellős öltözetben, egészséges kör­nyezetben, tiszta levegőn végezzük. Ilyenkor,a nyáron kiváló alkalom erre a strand, a tábor, vízpart, er­dő stb. Jobb eredményt érünk el, ha az erőgyakorlást sporttal — úszás, labdajátékok — egészítjük ki. Következő cikkünkben olyan erő­­gyakorlatokat ismertetünk, ame­lyekhez csak testsúlyunkat hasz­náljuk fel. Barabás Ferenc, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas líceum testnevelő tanára MIÉRT JÓ, HA IZMOS... S­zülők gyakran lephetik meg serdülő korú fiú­gyermekeiket, amint a tükör előtt izmaikat veszik szemügyre. Ta­lán nincs is olyan gyer­mek, aki olvasmányai vagy ked­venc filmjei hatására egyszer ne álmodozna arról, hogy neki is olyan izmai legyenek, mint Tarzan­­nak, s hogy mikor a strandon le­vetkőzik, a lányok csodálkozó pil­lantással súgjanak össze a háta mö­gött. Ezzel szemben mi, testnevelő tanárok sokszor találkozunk olyan esettel tanév elején, hogy egy-egy fiú vagy lány szégyell levetkőzni társai előtt, nehogy idomtalan test­­formája miatt gúny tárgyává vál­jék. Más esetben fiatal lányok sem­miképpen sem akarnak udvarló­jukkal strandra menni, s erre kü­lönböző kifogásokat hoznak fel, csak éppen az igazit nem­­ félnek, nehogy imádottjuk illúzióit szerte­­foszlassák. Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy az orvosok és sportszakembe­rek csupán esztétikai okokból ma­rasztalják el azokat a fiatalokat, akik testalkatukkal nem törődnek. Az aránytalan testformák a fiatal — és nem is mindig csak a fiatal — egész lelkivilágára kihatnak, olyan jellemvonások kialakulását segíthetik elő, mint az önbizalom­vagy bátorsághiány, gyámoltalan­ság, önzés stb. Nem állítjuk,­ hogy mindenkiből válhat izomember, hiszen a test­kultúra elég sok időt felemészt, azt azonban nyugodt szívvel mondhat­juk, hogy mindenkinek van lehető­sége testi erejét, izmainak ruga­nyosságát fejleszteni. Ezzel elsődle­ges célként nem a szép testalkat kialakítását követjük, hanem az erő, állóképesség, gyorsaság növelé­sét. Nem nehéz ugyanis megérteni, hogy aki nagyobb erővel rendelke­zik, az többet tud dolgozni, nehe­zebben fárad, munka után hama­rabb kipiheni magát stb. Az álta­lános erőnlét fokozza a szervezet ellenállását a különböző megbete­gedésekkel szemben. Erőgyakorlatokat 10—12 éves kortól öregkorig lehet végezni. Kü­lönösen most, vakáció idején van . •

Next