Előre, 1970. szeptember (24. évfolyam, 7096-7121. szám)

1970-09-26 / 7118. szám

XXIV. évfolyam 7118 sz. (in 6 oldal ara 30 báni 1970. szeptember 26., szomba) ÜGYNÖKSÉG 14. általános konferenciáján Nicolae Ceausescu elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke péntek délelőtt látogatást tett a Hof­­burgban,, ahol most folytatja munkálatait a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség 14. általános konferenciája. A román állam­főt Sigvard Eklund, az IAEA vezérigazgatója és dr. Vikram Sarabhai, a jelenlegi ülésszak elnöke, az ismert indiai tudós fogadta. Magyarázatokat adtak az Ügynökség tevékenységéről és bemutatták a vendégnek az Ügy­nökség keretében dolgozó sze­mélyiségeket. Ezután Nicolae Ceausescu elvtárs átment a kon­gresszusi terembe, ahol meleg fogadtatásban részesítették a 14. konferencia küldöttei­t a szer­vezet több mint 85 országából érkezett tudósok, diplomaták, a nemzetközi tudományos élet sze­mélyiségei. Dr. Vikram Sarabhai üdvözlő beszédében köszönetet mondott Nicolae Ceausescu elv­társnak az IAEA székházában tett látogatásáért és azért a meg­tiszteltetésért, hogy beszédet mond a részvevők előtt. A ro­mán államfő ezután a jelenlevők nagy tapsa közepette fellépett a konferencia emelvényére. Nicolae Ceausescu elvtárs be­szédét hosszasan megtapsolták. Ezután dr. Sarabhai, az IAEA 14. általános konferenciájának elnöke a jelenlevők nevében kö­szönetet mondott a magas rangú román vendégnek beszédéért, és sok sikert kívánt országunk né­pének ahhoz a nemes munkájá­hoz, amelyet a haza haladásáért, a békés építésért és a természeti csapás okozta károk felszámolá­sáért folytat. „Tudjuk — mon­dotta V. Sarabhai —, hogy a román nép az ön vezetésével lankadatlanul dolgozik Románia jólétéért, a haladásért és a bé­kéért“. Nicolae Ceausescu, az Államta­nács elnöke és felesége Elena Ceausescu, valamint a kíséretük­ben levő hivatalos személyek auszt­riai látogatásának negyedik napja —■ mint már hírt adtunk róla — Salz­burgban kezdődött. A tartományi kormány és a városi hatóságok kép­viselői felkeresték a román vendége­ket a város közelében levő szállá­sukon, a XVIII. század elején épí­tett, barokk­ stílusú Klesheim palo­tában, hogy ajándékokat nyújtsa­nak át nekik. Az Államtanács el­nöke és felesége gyönyörű kristály­vázát, egy szobrocskát és salzburgi jubileumi fényképalbumokat ka­pott. A kristályvázán „Presedinte­­lui Consiliului de Stat al Republi­­cii Socialiste Románia, Nicolae Ceausescu“ felirat látható, a szob­rocska mozarti allegóriát jelképez, a díszalbumok a város utóbbi öt évszázados történetét örökítik meg képekben. Ceausescu elvtárs köszö­netet mondott, az ajándékokért és kérte, adják át a tartomány és a város lakosainak legjobb kívánsá­gait, jólétet és békét kívánt min­denkinek. A hivatalos gépkocsisor a Kle­sheim palotából ismét visszatért a Salzach parti városba, ahol 24 órá­val előbb ezer és ezer helybeli meleg szeretettel fogadta államfőn­ket. Útközben most is melegen ün­nepelték a román vendégeket, akárcsak az eddigi látogatás során mindenütt, jeléül annak, hogy Ceausescu elnök és országunk nagy tekintélynek és nagyrabecsülésnek örvend Ausztriában. A salzburgi Mirabell kertben egyébként román könyv- és folklórkiállítás látható, ma kezdődnek meg a városban a Román Kulturális Napok. A salzburgi főpályaudvaron fú­vószenekar hangjai mellett és né­pes tömeg tapsa közepette Rudolf Kirchschläger osztrák külügymi­niszter ,Erwin Fruhbauer közleke­dés- és energiaügyi miniszter bú­csúztatta a L­inzbe utazó román vendégeket. A különvonat a Salzach folyó völgyén a Duna felé tartva átha­lad Felső-Ausztrián. Jobbfelé las­san elmarad Salzkammergut, a szépséges tóvidék, s a tájat síkság váltja fel. A fejlett iparú Linzet, Felső- Ausztria tartományi székhelyét nagyságrendben Ausztria harmadik városának tekintik Bécs és Graz után. Ebben a városban van a ha­talmas Voest fém- és acélmű, to­vábbá egy vegyipari kombinát. Ezek az ipari egységek kooperálási és cserekapcsolatokat tartanak fenn országunk és sok más ország szak­vállalataival. Az elnöki vonat a Voest üzemek területén belül áll meg, itt kerül sor a román államfő felső-ausztriai hivatalos fogadtatására. Nicolae Ceausescu elnök, felesége, és a többi román vendég üdvözlésébe megjelent Othmar Seefeldner, az üzem igazgatótanácsának elnöke, Herbert Koller vezérigazgató és az igazgatótanács más tagjai, I. Brau­­neis képviselő, az üzemi szakszer­vezet központi tanácsának elnöke és más szakszervezeti vezetők. A vendégek kiszállnak a vonatból, közben egy fúvószenekar dalokat játszik .Fiatal lányok, olvasztárok társaságában, tiszteletük és nagyra­becsülésük jeléül virágot, sok-sok virágot nyújtanak át Nicolae Ceausescu elnöknek és feleségének. A Felső-Ausztriában hagyományos szokások szerint a vendégeket ke­nyérrel, sóval, sonkával és musttal kínálják. Egy vegyeskórus e tájak egy régi népdalával fogadja a kedves ven­dégeket. Nicolae Ceausescu elnök elragadtatással hallgatja a dalt, majd kezet szorít a kórusvezetővel, egy magas növésű osztrák lánnyal, aki a kórus többi tagjához hason­lóan a linzi tájak népviseletét öl­tötte magéra. Nagy román és oszt­rák zászlók diszítik ünnepélyesen a vállalat bejáratát, az igazgatósági pavilonhoz vezető fasort és magát (Folytatása a 3. oldalon) Meleg fogadtatás Felső-Ausztria tartományi székhelyén , Linzben Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság NICOLAE CEAUSESCUNAK, ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSA ELNÖKÉNEK LÁTOGATÁSA AUSZTRIÁBAN A NEMZETKÖZI ATOMENERGIA NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE Elnök úr ! Hölgyeim és uraim ! Nagy örömömre szolgál, hogy az ausztriai hivatalos látogatás nyúj­totta alkalmat felhasználva, üdvö­zölhetem a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökség általános konferen­ciájának részvevőit. Az Önök konferenciáját, amelyen az Ügynökség több mint 85 tagálla­mából a tudomány jeles képviselői vesznek részt, a nemzetközi élet ki­emelkedő eseménye, s magára vonja a világközvélemény nagy érdeklő­dését és figyelmét. Jelentőségét az határozza meg, hogy a jelenkori tu­domány egyik olyan lényeges ága­zatának problémáit vitatja meg, amely, mélységesen kihat az emberi társadalom haladására, a népek bé­kéjére és biztonságára. A nukleáris fizika, az atom tit­kainak megfejtése megnyitotta az emberiség előtt a nagy megvalósítá­sok útját a termelőerők fejlesztésé­ben, az anyagi és szellemi alkotó munka bővítésében és tökéletesíté­sében, a civilizáció és a jólét foká­nak emelésében. Ugyanakkor isme­retes, hogy a nukleáris fizika hoz­zájárult a legborzalmasabb pusztító eszközök — az atom- és a hidrogén­bomba — megalkotásához. Az alapvető feladat, amelyet a tagállamok a Nemzetközi Atomener­gia Ügynökségre bíztak, éppen az — s ezt az Ügynökség szabályzata is kifejezetten leszögezi —, hogy ser­kentse és elősegítse az atomenergia békés célú felhasználását az egész világon. A tudomány csak békés körülmé­nyek között, a népek közötti bizalom és együttműködés légkörében fej­lődhet és virágozhat. A tudósok, te­vékenységük természeténél fogva is mélységesen érdekeltek abban, hogy az atom a békét, az életet szolgálja, s őrködjenek azon, hogy alkotásuk gyümölcseit a népek haladására és jólétére használják fel. Nyilvánvaló, hogy ha az atom­fegyverek előállítására, a tökéletesí­tésüket szolgáló kutatásokra jelen­leg felhasznált anyagi eszközöket és óriási alapokat­­ arra fordítanák, hogy a nukleáris energia segítségé­vel békés létesítményeket valósítsa­nak meg, jelentős lépést tehetnénk előre az emberiség életkörülményei­nek javításában. Meg kell akadályozni, hogy az emberi géniusz eme óriási vívmánya Földünk katasztrófájának eszközévé váljék ; ezt a vívmányt kizárólag arra kell felhasználni, hogy meg­gyorsítsa a haladást és a virágzást — korunknak ezt a fennkölt eszmé­nyét­—, amelyen minden­ jóhiszemű ember egész erejével és energiájá­val munkálkodik. E szellemben cselekedve, az atom­tudósok és kutatók megtalálhatják azt a közös nyelvet, amely lehetővé teszi, hogy — filozófiai és politikai nézetüktől, az egyik vagy a másik társadalmi-politikai rendszerhez való tartozástól függetlenül — együtte­sen hozzájáruljanak az Ügynökség által kitűzött nemes célok előmozdí­tásához, ami megfelel az egész béke­szerető emberiség­­óhajának. Románia következetesen síkra­­szállt és síkraszáll az általános le­szerelésre irányuló határozott intéz­kedésekért és főleg a nukleáris le­szerelésért, minthogy véleménye szerint az egyetlen útja az emberi­ség megszabadításának a nukleáris háború lidércnyomásától e fegyve­rek termelésének megszüntetése, a meglevő készletek megsemmisítése, az atomenergia katonai célú fel­­használásának végleges megtiltása. Az atomsorompó szerződés hatály­ba lépése nyomán a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségre hárul az a feladat, hogy megszervezze e szer­ződés előírásai teljesítésének ellen­őrzését, oly módon, hogy meggátol­hassák a nukleáris fegyverek elter­jesztését és ugyanakkor biztosítsák az összes államok számára a nuk­leáris energia szabad, békés célú felhasználását. A Nemzetközi Atomenergia Ügy­nökség tevékenységével hozzájárul­hat, hogy a nukleáris fizika alkal­mazásából fakadó hatalmas előnyök minél szélesebb körben az értékek világkörforgásába jussanak, előse­gítsék a gyengén fejlettség megszün­tetését, az összes népek civilizációs színvonalának emelését. Különös jelentősége van e tekintetben az Ügynökség ama tevékenységének, amelyet a nukleáris energia békés célú kutatásában és felhasználásá­ban való együttműködés fejlesztésé­ért, az adat- és tapasztalatcsere fo­kozásáért, valamint azon tagálla­mok erőfeszítéseinek­­támogatásáért fejt ki, amelyek küzdenek, hogy be­hozzák a lemaradást ezen a terüle­ten. Ezen az úton a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség nagy mér­tékben elősegítheti a nemzetközi légkör enyhülését, a népek közötti megértést, a világbéke ügyét. Románia, tudatában lévén annak a döntő jelentőségnek, amellyel az atomfizika rendelkezik a mai társa­dalom életében, jelentős erőfeszíté­seket tesz a nukleáris kutatás fej­lesztésére és a nukleáris energia felhasználására a termelés és a tár­sadalmi élet különböző területein — amelyek közül különösen kiemel­ném az atomerőművek építését —, ennek az óriási erőforrásnak a fel­­használására abban a hatalmas mű­ben, amely az új társadalom meg­teremtésére irányul. Ezért orszá­gunk rendkívül érdekelt abban, hogy fejlessze az együttműködést és kooperálást az összes államokkal, fokozza részvételét a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében folyó akciókban és cserékben. Az IAEA alapító tagjaként, tel­jesen tudatában lévén azon feladat­kör és küldetés jelentőségének, amely erre a szervezetre hárul az atomkutatásoknak békés célok felé irányításában és a mai tudomány ezen elsőrendű ága eredményeinek világméretű általánosításában, Ro­mánia a jövőben is teljes támoga­tást nyújt az Ügynökség tevékeny­ségéhez. Teljes szívből kívánom, hogy az önök értekezletének munkálatai a gyümölcsöző együttműködés és koo­­perálás új távlatait nyissák meg a nukleáris energia kutatása és bé­kés célú alkalmazása terén mind­azon államok javára, amelyeket önök képviselnek, a haladás és a nemzetközi biztonság javára. Köszönöm, Elnök úr, amiért le­hetővé tette számomra azt, hogy felszólaljak az IAEA általános kon­ferenciájának XIV. ülésszakán. Köszönöm mindnyájuknak a szí­ves figyelmet. Nicolae Ceausescunak, az Államtanács elnökének díszvacsorája Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke és felesége, Elena Ceausescu a Pallavicini palotában díszvacsorát adott Franz Jonas, Ausztria Szövetségi Köztársaság el­nöke és felesége, Grete Jonas tisz­teletére. Részt vett Bruno Kreisky szövet­ség kancellár, Alfred Maleta, a parlament elnöke, Rudolf Hauser­ alkancellár, Rudolf Kirchschläger külügyminiszter és a kormány más tagjai. Részt vett továbbá Iosif Banc, a Minisztertanács alelnöke, Corneliu Manescu külügyminiszter, Cornel Burtica külkereskedelmi miniszter és más román hivatalos személyek. (Folytatása a 3. oldalon) A 2. OLDALON MŰVELŐDÉS • BARTÓK BÉLA NYOMÁBAN ARADON • HORIZONT KRÓNIKA SPORT • Szurkolószemmel : A HÉTVÉGI LABDARÚGÓ MÉRKŐZÉSEKRŐL NAPLÓ SOK MÉG A VETNIVALÓ, SÜRGETNI KELL A BETAKARÍTÁST Jobb irányítással • Mennyi burgonya marad egy négyzetméteren • Ha késnek a kombájnok • Brassó megyei fur­csaságok a búzavetésben • Veremszéli álldogálók Csípős hideg szél nyargalász vé­gig a barcasági síkon. A hegyek fa­gyos lehelete bírókra kel szeptem­ber utolsó napjainak erőlködő me­legével. Hiába a messzi erdőrenge­tegek Sötétlő zöldje, a mezőkön még napfényt áhítozó levéltenger, azért az ősz az űr. Ha azonban a sok vetnivalóra gondol a földek művelője, jobban szeretné, ha a kopogtató hideg napok minél töb­bet késnének. Mert itt a búzavetés ideje, de a burgonyafészkekben még ott lapul a sok gumó. A répaföldek termése még nem akaródzik a gyá­rak zúzdáiba, igen késő tavaszon, nyár elején hullott a mag a földbe, gyarapodni, érni szeretne még a ter­més. De a bér veszélye szüntelenül fenyeget. Szedni, hordani kell a bur­gonyát s a többi terményt is, hiszen a búza követeli a határban a ma­ga jussát. Brassó megyében jelen­leg még igen kevés a vetésre alkal­mas földtábla. Szecselében például, ahol különben immár száz hektáron leszedték a burgonyát, az őszi vetés alá, a területnek csupán 15—20 szá­zalékát szántották fel. Remélhető­leg, az utóbbi napokban hullott csa­padék lehetővé teszi a talajművelő gépek gyorsabb munkáját is. A leg­fontosabb most a gyors burgonya­­betakarítás és a vetés azonnali el­végzése. A sietős munka azonban percig sem mellőzheti a minőségi követelményeket. Ilyen igénnyel szegődtünk a burgonyaszedők, bú­zavetők nyomába. Tatrang. A szövetkezet tágas bel­sőségében válogatják a burgo­nyát ültetnivalónak. MARGINEANU ION-nal, a megyei Mezőgazdasági Igazgatóság mérnökével kénytelen­kelletlen meg kell állapítanunk, hogy bizony az is prizmába kerül, ami nem odavaló. Mármint a kel­leténél jóval nagyobb gumók. És vi­szont oda kívánkozik a dió nagysá­gú ültetni való is, hiszen most a­ Fülöp Ernő (Folytatása a 4. oldalon) A SELEJTES ÁRUT BONYODALMAK Rendkívül tanulságos és meg­­gondolkoztató elemzés tárgyát ké­pezi az, hogy, mennyit vesztettek a Temes megyei vállalatok az el­múlt 8 hónapban azzal a több mint 1300 árutétellel, melyet azért küldtek vissza a megrendelők, mert nem felelt meg a minőség követelményeinek. Nemcsak a 30 millió lej értékű visszautasított ter­mékről van szó ez esetben, hanem arról is, hogy sok helyen rendel­lenesség keletkezett a termelés, az áruértékesítési folyamatban később nagyobb akadályok gátol­ták a jövedelmező gazdálkodás kibontakozását. MILYEN BAJOKAT OKOZ A VISSZAUTASÍTOTT ÁRU ? Leköti a forgóalap egy részét, ki­egészítő bankkölcsönöket igényel s így büntetőkamatot von­ maga után. S a szerződéses fegyelem megsér­tése egyben a megrendelőknek fi­zetett pénzbírság függvénye is, hogy az áruk kijavítására fordított utóla­gos munkáról, költségekről ne is be­széljünk. Ha pedig a 30 milliós ér­tékű visszautasított termékhez hoz­záadjuk a több mint 10 millió lej se­lejt miatti veszteséget, számot adha­tunk azzal, hogy a legkisebb hiba, mulasztás fölött sem szabad szemet húnyni. Ezt teszi MAROSÁN JÁNOS mérnök, az Electromotor minőség­ellenőrző osztályának vezetője is, aki az utóbbi hónapokban kérlel­hetetlen harcot indított azért, hogy visszautasított villanymotorok és más termékek ne csorbítsák tovább üze­mük hírnevét. JAVULT A HELYZET NADRÁGON, DE... Pontos kimutatás tanúskodik arról, hogy a temesvári bőr- és cipőgyári kombinát, valamint az egyes számú textilkombinát mellett a nadrág­ Ciocanulnak utasítottak vissza leg­több árut az idén. §ERBAN PETRICA, az üzem főmérnöke tárgyilagosan el­ismeri, hogy az anyagellátási és más objektív nehézségeken kívül szub­jektív tényezők is közrejátszottak ab­ban, hogy — különösen az év elején — több horganylemez, öntvény és más árutétel került visszautasításra. — Az aranyosgyéresi Sodronyipar 156 darab hibás kokilla átvételét ta­gadta meg. Sajnos, a figyelmetlen munka, az egyes nyersanyagok­ ösz­­szevegyítése és a rossz adagolás kö­vetkeztében többször került légzár­vány az öntvénybe. Ezért, no meg nem utolsó sorban a termékek minő­ségét szavatoló törvény nyomán, meg­szigorítottuk az ellenőrzést, nagyobb gondot fordítunk a gyártástechnoló­giai előírások betartására ; növeltük az öntési hőfokot és főleg a szemé- Deme János (Folytatása a 4. oldalon) HOL VAN A MINŐSÉG­­ELLENŐR ? KÖVETŐ TÁVIRAT Ő excellenciája NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének BUKAREST A brazil nép és a magam nevében köszönöm Excellenciád szívélyes hangú üzenetét, amelyet Brazília függetlenségének évfordulóján kül­dött. Kérem Excellenciádat, fogadja a hazája jólétére és személyes bol­dogságára irányuló legjobb kívánságaimat. EMILIO GARRASTAZU MEDICI, Brazília Szövetségi Köztársaság elnöke

Next