Előre, 1971. február (25. évfolyam, 7226-7249. szám)
1971-02-23 / 7244. szám
A VÁLLALATI KÖZGYŰLÉSEK UTÁN TARTALMAS MEGBESZÉLÉSEK A dolgozók a szakszervezeti szervek munkájának megjavítását sürgették BESZÉLGETÉS BUDAI ISTVÁN elvtárssal, Marosvásárhely municípium szakszervezeti tanácsának titkárával Marosvásárhelyen befejeződtek az alkalmazottak év végi közgyűlései ; ötvennél több ipari és kereskedelmi vállalatnál tartották meg e fontos tanácskozásokat, amelyek nemcsak az elmúlt időszakban kifejtett tevékenységet, s az 1971. évi feladatok végrehajtásának legjobb lehetőségeit elemezték, hanem számos kérdést is felvetettek. Milyen tapasztalatokat szereztek, milyen következtetéseket vonnak le a szakszervezeti szervek tevékenységük további javítására annak szellemében amit pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs a KB legutóbbi plénumán a szakszervezeti munkával kapcsolatban elmondott ? — Az alkalmazottak évvégi közgyűlései városunk üzemeiben és kereskedelmi vállalataiban az előző évek színvonalához viszonyítva sokkal tartalmasabbak voltak — ez az első és alapvetően fontos tapasztalat, amelyet a gyűlések alkalmával szereztünk. Különösen figyelemreméltó, hogy alaposabban elemezték az igazgató bizottságok tevékenységét. Ez okvetlenül pozitív jelenség. Az elemzésekből az is kitűnt, milyen jelentős mértékben járultak hozzá az eredményes munkához az igazgató bizottságba választott dolgozók. A megyei villamosítási vállalatban a szakszervezet irányította szocialista versenyek jelentős mértékben segítették elő a nem mindennapi sikereket. Ugyancsak nagy szerepük volt ebben a szakszervezeti csoportokban rendszeresen tartott termelési értekezleteknek, amelyek lehetővé tették a felmerülő problémák gyors megoldását. A dolgozók választott képviselői az igazgató bizottságban mindaddig napirenden tartották a kérdéseket, míg csak meg nem oldották valamennyit. Ugyanezt tapasztalhattuk az AUGUSZTUS 23 bútorgyárban is. A METALOTEHNICA és a könynyűipari gépgyár közgyűlésén számos javaslat hangzott el az üzem és az egyes munkahelyek anyag- és szerszámellátásának javítására, továbbá a munkafeltételek javításával, a munkafegyelem megszilárdításával és a termelés egyéb kérdéseivel kapcsolatosan. Több mint sajnálatos tény, hogy a könnyűipari gépgyár — noha februárt írunk — 1971. évi anyagszükségletének csupán 30 százalékát fedezhette le. A fővállalatnak azeddiginél sokkal erőteljesebb támogatása szükséges, különösen a Fémipari Minisztériumhoz tartozó vállalatoknál kapható különböző acélfajták beszerzésében. A METALOTEHNICA közgyűlésén felvetődött a munkakörülmények további javítása : a festöde szellőztető berendezését feltétlenül tökéletesíteni kell. Szinte kivétel nélkül, valamennyi közgyűlésen kérték a dolgozók, hogy a szakszervezeti szervek vállaljanak nagyobb szerepet a munka és technológiai fegyelem ellen vétőkkel szembeni közvélemény kialakításában. Ezt a közgyűlések egyik lényeges vonásának tartjuk. — Az elmúlt években megtartott közgyűléseken azt tapasztaltuk — sőt egyik-másik vállalatban az idén sem történt változás — hogy a dolgozók választott képviselői csak formálisan tesznek eleget hivatásuknak, mint igazgató bizottsági tagok. Gondolunk itt a kollektív vezetésben megmutatkozó csekély részvételre, s arra, hogy — mint a pártdokumentumok is hangsúlyozták, a vezetésben, a termelésben dolgozók képviselőinek alkotóbb tevékenységet kell kifejteniük.. Mit mutatnak ez irányban a tapasztalatok ? — Nem szabad elfelejtenünk, hogy az igazgató bizottságok mögött nem áll évtizedes tapasztalat, bár igaz, az elmúlt két-három esztendős gyakorlatnak nagyobb eredményeket kellett volna érlelnie. Ennek ellenére az idén sokkal több javaslat, kezdeményezés tanúsítja a választott igazgató bizottsági tagok felfelé ívelő tevékenységét, amely természetesen lehetővé tette a felvetett kérdések gyorsabb megoldását. Az igazgató bizottságokban alapvető termelési és munkaszervezési kérdéseket vitattak meg, s a hozott határozatokat általában követ- Gáspár Tibor (Folytatása a 4. oldalon) m szó két didaktikai A kifejezés - az ellenőrzés és rögzítés - román megfelelőinek rövidítése és összevonása. A Verfix név. Új oktatástechnológiai berendezés viseli, amely lehetővé teszi, hogy a pedagógus a tanóra menetében, pontosabban a számonkéréskor és a rögzítéskor, az egész osztályról egyidejűleg megállapíthassa , milyen mértékben sajátította el a közölt ismereteket. Az előző órai lecke számonkérésének és az új anyag rögzítésének hagyományos módszere, gyakorlata tulajdonképpen a szúrópróbán alapul, tehát a tanár csak néhány tanuló feleletéből vonhatja le ezeket az oktatás eredményessége szempontjából alapvető következtetéseket. E berendezés sokezer alkatrészével és több kilométert kitevő kábel-idegrendszerével egyszerre tudja megmozgatni az egész osztályt, szimultán tud feleltetni minden tanulót. A Verlix az Oktatástechnológia című, nagy érdeklődést kiváltó, fővárosi kiállítás többszáz látványosságának egyike volt. Eddig néhány változatát készítették el. Az egyik változat kivitelezésének érdeme a nagyváradi Prestarea kisipari termelőszövetkezeté. Sebestyén Ernő, a 4-es számú rádió-televízió-javítóműhely vezetője és munkatársai, Vass Tibor, Külüs Ferenc és mások a kiállításon látható készüléken kívül még hármat készítettek el, szereltek fel. Kettő a fővárosi metrológiai, a harmadik pedig a fogarasi vegyipari iskolacsoportnál működik, így e sorok írója csak a Verfix fényképét láthatta, és egy műanyagdobozt, benne fehér lapon számokkal, betűkkel, de a berendezés készítői megértették annak működését. A tanár előtt vezérlőtábla áll, rajta, lentről lefelé, a gyermekek számozása (nevüket is oda lehet írni) egytől negyvenig, keresztben pedig ugyancsak számok - egytől tízig - és négy betű : A, B, C, D. A padokon vagy asztalokon minden tanuló előtt egyegy doboz, az utóbbi tíz számjeggyel és a négy betűvel. Ha a tanuló valamelyik szám vagy betű gombját lenyomja, ugyanannak a számnak, illetve betűnek az égője kigyúl a tanerő vezérlőtábláján. Most vegyünk egy végtelenül egyszerű példát. A tanár megkérdezi az osztálytól: mikor született Eminescu? Szó nélkül, gombnyomással felel minden tanuló. A válaszok kígyólnak a vezérlőtáblán, és rögzítődnek. Helyesbíteni nem lehet. Aki a katedránál áll, pillanatok alatt megállapíthatja : hány tanuló tudja pontosan a költő születési évét, hány rém, és kik azok név szerint - illetve számozásuk szerint. Még egyszer hangsúlyozom : csak az érthetőség kedvéért választottam ilyen egyszerű példát. Mert a Verfix már jelenleg is sokkal többre képes. És még szinte a végtelenségig lehet tökéletesíteni, egészen bonyolult dolgok számonkérésére, ellenőrzésére alkalmassá tenni. Ez a szakemberek feladata - mérnököké és pedagógusoké -, mint ahogy az elvet is ők dolgozták ki. Amikor más hasonló arcélű egységekkel együtt a nagyváradi Prestarea kisipari termelőszövetkezetet is felkérték a berendezés kivitelezésére, a következő gyakorlati kérdések megoldását bízták rá : minel több tanuló egyidejű feleltetését tegyék lehetővé, kicsi legyen a vezérlőtábla, a dobozokat úgy képezzék ki, úgy rögzítsék a padra, asztalra, hogy az egymás mellett ülő tanulók ne láthassák egymás kéz- mozgását, számait, betűit és a berendezést ne csak hálózatból, hanem telepek segítségével is lehessen működtetni. Hogy a megbízottak jól látták el feladatukat, ezt bizonyítja : a berendezés jogot nyert ott lenni a kiállításon, amelyen sok modern külföldi oktatástechnológiai találmányt is bemutattak, ügyességük mellett szól, hogy három Verfix, amit a nagyváradi Prestarea készített, már működik is. Miért említettük mindezt? Példaként arra, hogy egy kis műhely, amelynek - profilja szerint - apró és helyi érdekű szolgáltatásokat végezni a feladata, miként tehet többet, közérdekűt, általánosabb jelentőségűt. Gy. Szabó Gyula Verfix Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7244 sz. 6 oldalára 30 báni 1971. február 23., kedd BEVETETTÉK * , AZ ELSŐ HEKTÁROKAT TELEORMÁN, OLT ÉS TEMES MEGYÉBEN A hótlan tél mintha takaródót fújt volna. Ha nem írnánk februárt, mernénk állítani: itt a tavasz. S ahol nem a naptárral, hanem az időjárás menetével haladtak lépésben, a tavaszi munkakezdést is ahhoz igazították. A nagyőszi melegágyakban nemsokára zsendülnek a palánták, a Ialomita, Bihar, Maros, Brassó megyei kertészek földjeinek tápanyag-tartályai immár színültig megteltek, műanyagsátrak feszülnek a vitaminforrások felett, a gépjavítók azért versengenek, ki fejezze be hamarább a téli tatarozásokat, hajráznak a magvizsgáló laboratóriumok is. Elkészültek a szövetkezetek, állami farmok, szövetkezetközi tanácsok, gépesítési vállalatok tervei, még egy számbavétel következik : milyen az alapozás? Az új szervezési formák, az emberek megnövekedett termelési kedve, a közgyűlési vállalások, azt ígérik, hogy nagyobb láttatja lesz idén a mezei munkáknak. Igazán számottevő eredményei a gazdálkodásnak nyilván csak úgy születhetnek meg, ha mindenütt, szilárd alapokat vetnek a szántóföldi termelésnek. Mert igaz, hogy a búza takaró nélkül is szépen áttelelt, szakemberek szerint a tavalyinál is szebben zöldell, a hótlan földek azonban jó szálláshelyet kínáltak a kenyérgabona sokféle ellenségének is. A vetésápolás mindenütt napirendi munkává vált. Folytatni kell a felültrágyázást s a gondozással kapcsolatos többi tennivalót, örvendetes, hogy az állami fórumok 60, a szövetkezetek pedig a búzavetés több mint 40 százalékát erősítették így fel, a hiányzó százalékok azonban tízezer hektárokat jelentenek. üzemóriásnak nevezhetjük azt a 400 hektárnyi fóliaház felületet, amivel a hajtatásos zöldségtermesztés az idén bővül. De a meglévő szolárok 25 százaléka még javítatlan, a Szatmár megyei s a főváros környéki szövetkezetek pedig adósak a korán növekedni akaró palánták hajlékainak megépítésével. Országos viszonylatban az erőgépeknek már csak 10 százaléka kéri a műhelymunkások szerszámait, azok viszont a hiányzó alkatrészek mielőbbi megérkezését igényelnék. A melegágytelepeken, a gabonaföldeken, a gépjavító csarnokokban a tavaszi munka megkezdődött tehát. Teleorman, Olt és Temes megyében már vetnek. Hamarosan mindenütt benépesedik a határ. De ötéves tervünk első tavasza ez. Felfele haladó lépcsők első foka, melynek szilárd pillérekre kell támaszkodnia. A szép hozamok alapjait lerakó emberektől mindenütt jól sikerült vizsgát vár az ország. A 4. oldalon SPORT Kielégítő játék a főpróbán Czáka Zoltán jégkorong-válogatottunk esélyeiről Jó eredmények Románia nemzetközi úszóbajnokságán Kikapott a Steaua Bajnokságok, eredmények AZ IPARI FŐVÁLLALATOK ÉS A FŐVÁLLALATI STÁTUSÚ TÖBBI EGYSÉG VEZETŐINEK MUNKATANÁCSKOZÁSA Hétfő reggel megkezdődött az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egység vezetőinek munkatanácskozása. A tanácskozás munkálatait Nicolae Ceausescu, Manea Manescu, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Virgil Trofin, Ilie Verdeț, Florian Donalache, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Iosif Banc, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Vasile Patilinej, Mihai Marinescu, Ion Pajan elvtársak jelenlétében kezdték meg. A munkálatokon részt vesznek az ipari fővállalatok és a többi fővállalati státusú egység vezetői, miniszterek és minisztériumi vezető káderek, vállalati igazgatók, megyei pártbizottságok gazdasági kérdésekkel megbízott titkárai, vállalati párttitkárok és szakemberek, a termelési ágak szakszervezeti szövetségeinek elnökei és vállalati szakszervezeti bizottságok elnökei, kutató és tervező intézetek szakemberei, felsőfokú, műszaki és gazdasági oktatási tanerők. A tanácskozást Manea Manescu elvtárs nyitotta meg. Hétfőn a tanácskozás minisztériumok és termelési ágak szerint folytatta munkáját, s kedden újból plenáris ülést tart. (Agerpres) A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG IX. KONGRESSZUSA A Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa utolsó napja munkálatainak kezdetén a részvevőket tájékoztatták a bizottságokban lefolyt vitákról, amelyek során a küldöttek és a meghívottak számos észrevételt és javaslatot tettek a különböző ifjúsági kategóriák soraiban kifejtett KISZ-munka minden téren való javítása érdekében. Mindegyik bizottság szakterületének megfelelően ajánlásokat fogadott el a KISZ jövőbeli tevékenységéről. A kongresszus elhatározta, hogy ezeket az ajánlásokat a kongresszus dokumentumaiként megküldik az új Központi Bizottságnak, felhatalmazva az új KB-t a bizottságokban elhangzott javaslatok és észrevételek megoldásával, illetve gyakorlatba ültetésével. A kongresszust tájékoztatták a Romániai Diákegyesületek Szövetsége Vil. értekezletének munkálatairól is, valamint az értekezleten elfogadott határozatokról. Szintén az ülés elején közölték, hogy a kongresszus címére számos távirat érkezett, s ezekben a vállalatok, mezőgazdasági egységek, iskolák, fakultások és intézmények KISZ-szervezetei beszámolnak a munkában és a szervezeti tevékenységben elért eredményeikről, s vállalják, hogy gyakorlatba ültetik a hazai ifjúsági szervezet legmagasabb fóruma által hozandó határozatokat. A kongresszuson a plenáris ülések vitájában felszólalt 59 küldött és meghívott, a bizottsági üléseken pedig 194/ A felszólalók az ifjú nemzedék társadalmi, politikai és gazdasági szerepének és helyének fényében részletesen, magasfokú felelősségérzettel elemezték a KISZ jelenlegi és távlati tevékenységét. A kongresszus munkálatainak folytatásaként az ifjúsági küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának jelentését és tevékenységét, valamint a Központi Revíziós Bizottság jelentését. Ezután a szervezeti szabályzat, a szervezés és a szervezeti élet kérdéseivel foglalkozó bizottság előterjesztette javaslatait a KISZ szervezeti szabályzata tervezetének javítására. A kongresszus a módosító indítványokkal együtt egyhangú péig elfogadta a Kommunista Ifjúsági Szövetség Szervezeti Szabályzatát. A küldöttek ezután elfogadták a KISZ IX. kongresszusának határozatát a viták során hozott javításokkal. A kongresszus elé határozati javaslatokat terjesztettek különböző nemzetközi kérdésekről. A küldöttek hatalmas tapssal elfogadták a következő határozati javaslatokat az indokínai helyzetről; a közelkeleti helyzetről; a népek és a nemzeti felszabadító mozgalmak harcával való szolidaritásról; az európai biztonságról; a leszerelésről; a nemzetközi ifjúsági és diákmozgalomról. Rátértek azután a napirend utolsó pontjára: a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának, a KISZ KB póttagjainak és a Központi Ellenőrző Bizottság megválasztására. A 2. oldalon A ROMÁNIAI DIÁKEGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK KONFERENCIÁJA 1966-1970 A 3. OLDALON MÁRAMAROS MEGYÉBEN A RKP Központi Bizottságához, Nicolae Geansescu elvtárshoz intézett táviratból „A megye dolgozói csaknem három hónappal határidő előtt teljesítették az 1966-1970-es ötéves tervnek Máramaros megyére háruló ipari össztermelési terv feladatait. . . A nemzetgazdaság általános fejlődésének koordinátái keretében Máramaros megye ipara az utóbbi öt évben gyors ütemben növekedett, s az ötéves terv eredeti előirányzatait 690,5 millió lej értékű többlettermékkel tetézte meg. Ebben az időszakban jelentős termelési kapacitásokat helyeztek üzembe a nagybányai színesfém-kohászati kombinátban, a borsabányai, erzsébetbányai, zazari ércelőkészítő üzemekben, a nagybányai betonelemgyárban, a sülelmedi lenáztató üzemben, a máramarosszigeti forgácslemez és furnérgyárban . . . Kifejezésre juttatjuk ez alkalomból mélységes hálánkat azért a kivételes gondoskodásért, amelyet pártunk és államunk vezetősége, ön személyesen tanúsít szocialista hazánk e virágzó része szakadatlan gazdasági fellendítése iránt". (Megjelent 1970. október 7.-én) TUDJA-e A KERESKEDŐ, hogy mi van az üzletében ? Kezdjük magyarázattal: adva vann az eszményi kereskedő, aki , alapos szakmai tudással rendelkezik, minden újdonságról tájékozott, nem sajnálja az időt, energiát arra, hogy felvilágosítsa-meggyőzze a vásárlót: miért kell föltétlenül megvennie azt, amit meglátott az üzletben. Természetesen, ahhoz, hogy ez a tájékoztatás - pár szóban legalább -, megtörténjék, először magának a kereskedőnek kell alaposan ismernie raktári készletét, a polcokra kerülő árucikkeket. De még ez sem elég, a kereskedő ismeretei csak akkor válnak közkinccsé, és mikor továbbadja őket a vásárlónak. Ha ez megtörténik, akkor a kereskedő valóban hivatásának magaslatán áll. Nemcsak egyszerű elárusítóra találtunk! Ez az ember alkalmazza munkájában a kereskedelmi reklám legolcsóbb, legelemibb formáját s ennek felmérhetetlen a gazdasági és erkölcsi haszna mind a kereskedelem, mind pedig a vásárló számára. Ebből az elméleti bevezetőből elég is lesz, inkább próbálkozzunk a kérdés gyakorlati vetületével, vagyis : nézzük meg, hogy például, Brassó üzleteiben hogyan történik a kereskedő és a vásárló tájékozódása, illetve tájékoztatása. HÚSZ KÉRDŐÍV —140 VÁLASZ A véleménykutatás egyik igen divatos formáját, az úgynevezett tesztesmódszert alkalmaztuk a brassói kereskedők körében. Húsz kérdőívet osztottunk ki, mindegyiken hét-hét kérdés volt, a kérdések lényege : hogyan tájékozódik az elárusító az üzletbe érkezett újdonságok felől és hogyan népszerűsíti ezeket a vásárlók körében. A megkérdezettek munkahelyét úgy válogattuk meg, hogy legyenek jelen a méteráru, a készruha, a lábbeli, a kötöttáru, a háztartási és illatszerboltok kereskedői, tehát azok akik- Lázár Edit (Folytatása az 5. oldalon)