Előre, 1971. május (25. évfolyam, 7302-7327. szám)
1971-05-01 / 7302. szám
ELŐRE 2. oldal 1971. MÁJUS 1, SZOMBAT A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI TÖRVÉNY a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak és az egyéni termelőknek a gazdaságai által megvalósított jövedelmek adómentességben és adócsökkentésben részesítéséről A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai és az egyéni termelők személyi gazdaságainak ösztönzése céljából, annak érdekében, hogy minél nagyobb számú állatot tartsanak és növeljék a nemzetgazdaságnak szükséges mezőgazdasági árutermelést, továbbá a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmekkel bírók állami családi pótlékban való részesítésére vonatkozó korlátozás megszüntetése érdekében, Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elfogadja a jelen törvényt. 1. szakasz. — Adómentességben részesülnek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak, egyéni Amennyiben az adó kivetése folytán valamely olyan gazdaság jövedelme, amely 500 lejt meghaladó, megadóztatható évi jövedelmet, realizál, az adó alá nem esőminimum alá csökkenne, az adót olyan mérétében szállítják le, hogy kifizetése után a gazdaságnak , maradó jövedelem ne legyen kisebb 500 lejnél. 3. szakasz: — A tr.ezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai személyi gazdaságainak az állattenyésztésből származó jövedelmei nem esnek adó alá. Nem esnek adó alá az egyéni mezőgazdasági termelők, valamint az állami mezőgazdasági egységeken és mezőgazdasági termelőszövetkezeteken kívül más fizikai vagy jogi személyek gazdaságai által, állattenyésztésből realizált jövedelmei, ha 5 szarvasmarhánál, 20 juhnál és kecskénél és 10 sertésnél nem tartanak többet. Az egéni mezőgazdasági termelők és az állami egységeken és mezőgazdasági termelőszövetkezeteken kívül más fizikai vagy jogi személyek gazdaságai, ha 10 szarvasmarhánál kevesebbet, 200 juhnál és kecskénél kevesebbet, illetve korlátlan számú sertést tartanak, az előző bekezdésben megjelölt szintemezőgazdasági termelőknek, valamint az állami egységeken és mezőgazdasági termelőszövetkezeteken kívül más fizikai és jogi személyeknek személyi gazdaságai, amelyek földművelésből és állattenyésztésből származó, megadóztatható évi jövedelmei nem haladják meg az 500 lejt. 2. szakasz. Az 500 lejt meghaladó, mezőgazdasági forrásokból származó évi jövedelmeknek az 1063. december 27-én megjelent 61. számú, a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmek megadóztatására vonatkozó törvény 8. szakaszában megjelölt, adókvótái az alábbiak szerint csökkennek, illetve átszámításra kerülnek : ket meghaladó állatlétszámra vonatkozó jövedelmi normák alapján esnek megadóztatás alá. 4. szakasz.-va- 'A hektáronként, ész állatlétszám ,,,szerint; megszabott,, adó alá eső '-jövedelmi normák át;'“ amelyek alapján a municipiumokban és városokban levő gazdaságok adókötelezettségét kiszámítják, az illető települések gazdasági adottságaitól függően 30 százalékig terjedően fel lehet emelni, illetve le lehet szállítani; ugyanez vonatkozik a községekre és a falvakrais. A felemelést, illetve leszállítást a megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok, illetve a Bukarest multi- cípiumi néptinacs végrehajtó bizottsága végzi. 5. szakasz. — Az egyéni mezőgazdasági termelők és más fizikai személyek szarvasmarha-, illetve juhtenyésztő gazdaságait, a. 10 szarvasmarhán felüli, illetve a 200 juhon és kecskén felüli állatokért a tényleges nettó jövedelem alapján adóztatják meg, amennyiben a tényleges nettó jövedelem egy állatra számítva legalább 50 százalékkal nagyobb az azokban a helységekben alkalmazott jövedelmi normáknál, amelyekben a szóban forgó gazdaságok működnek. 6. szakasz. — A jelen törvény előirányzatai szerint megállapított és az állattenyésztésből realizált, adó alá eső jövedelmekre vonatkozó adó 25 százalékkal csökken. 7. szakasz. — Az olyan mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, egyéni mezőgazdasági termelők és más fizikai személyek személyi gazdaságai, akik eróziónak kitett, s ilyenként a helyi mezőgazdasági szervek által megállapított területekre telepített gyümölcsösökből nyernek jövedelmet, e forrásokért a jövedelmi normák alapján fizetnek adót, függetlenül attól, hogy mekkora a realizált jövedelmek összege és milyen kiterjedésű a tulajdonukban levő gyümölcsös. 8. szakasz. — Nem esnek adó alá a lakosságnak az erdei gyümölcsök, gombák, spontán flórából származó gyógynövények és más, a természetből gyűjtött termékek állami vagy szövetkezeti felvásárló egységek útján történt értékesítéséből származó jövedelmei. 9. szakasz. — Az állami gyermekpótlékot megadják az alkalmazottaknak és a törvény szerint jogosult többi személynek, függetlenül a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmek szintjétől. 10. szakasz. — A jelen törvény 1—7. szakaszában foglalt és a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelem megadóztatására vonatkozó rendelkezéseket az 1971. évi adókivetéstől kezdődően alkalmazzák, a 3. és 9. szakaszban • meg'‘jelölt • Lés' a lakosságnak az erdei gyümöölcsprű, gombák, spontán flórából származó gyógynövények és más, a természetből gyűjtött termékek állami vagy szövetkezeti felvásárló egységek útján történt értékesítéséből származó jövedelmeire, valamint az állami családi pótlék megadására vonatkozó rendelkezéseit 1971 májusától alkalmazzák. 11. szakasz. — Az 1971. évi helyi költségvetéseket a jelen törvény előirányzatainak megfelelően módosítják, az ebből származó pénzügyi különbségeket pedig a Minisztertanács rendelkezésére álló költségvetési tartalékalapból fedezik. •12. szakasz. A jelen törvény rendelkezései módosítják az 1960. december 27-ére megjelent 61. számú törvénynek a mezőgazdasági tevékenységekből származó jövedelmek megadóztatására vonatkozó előirányzatait, valamint az 1960. augusztus 6-án megjelent 285. számú törvényerejű rendeletnek az állami családi pótlék megadására vonatkozó előirányzatait. Josítva van belföldi vagy exportra való, értékesítése, s amennyiben az elért jövedelemmel visszanyerik a termelési költségeket és nyereséget biztosítanak. 2. szakasz. — A jelen törvény 1. szakaszában előírt és 1971. január 1 után létesített új gazdasági tevékenységekért a gazdasági és költségvetési egységek a megalakulástól számított két évi időszakra a következő pénzügyi jellegű könnyítésekben részesülnek : a) a néptanácsi végrehajtó bizottságok és a hozzájuk tartozó egységek mentesülnek az áruforgalmi adó fizetése alól ; b) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek mentesülnek az adó alól azokért a bevételekért, amelyeket nem mezőgazdasági jellegű tevékenységekből származó termékek értékesítéséből érnek el; c) a kisipari és fogyasztási szövetkezetek mentesülnek az áruforgalmi adó és a jövedelmi adó alól. A jelen szakaszban foglalt pénzügyi könnyítések elnyerése érdekében az újonnan létesített gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységeket be kell jegyezni a helyi pénzügyi szerveknél. 3. szakasz. — A néptanácsi végrehajtó bizottságok és a hozzájuk tartozó egységek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kisipari és fogyasztási szövetkezetek abban az esetben részesülnek a második szakaszban foglalt pénzügyi könnyítésekben, ha a meglevő gazdasági tevékenységek fejlesztéséből legalább 50 százalékkal nagyobb volumenű árutermelést vagy szolgáltatást érnek el, mint amennyit az előző évben elértek. A pénzügyi könnyítéseket két évre nyújtják az egész túlszárnyalásért. 4. szakasz. — A meglevő gazdasági, termelési és szolgáltatási tevékenységből, valamint a néptanácsok által falusi környezetben újonnan létesített tevékenységekből származó nyereségek megmaradnak ezek rendelkezésére, miután levonták a törvénynek megfelelően a személyzet érdekeltté tételére járó összegeket. A létesülő alapokat felhasználják a gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységek fejlesztésére a községekben, valamint gazdálkodási és szociális-kulturális akciók céljára. A megyei és a Bukarest municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottságok 20 százalékig terjedő hányadot átvehetnek azokból a nyereségekből, amelyeket a községi néptanácsok által szervezett gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységekből realizálnak, amikor ezek a tevékenységek nagyobb fejlődést értek el. Ezek az összegek gazdasági tevékenységek létesítésére vagy fejlesztésére, valamint gazdálkodási és szociális-kulturális akciókra használhatók fel a megye más községeiben. 5. szakasz. — Azokat az alapokat, amelyek a mezőgazdasági, kisipari és fogyasztási szövetkezeti egységeknek a gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységek létesítéséhez és fejlesztéséhez szükségesek saját pénzügyi eszközökből vagy a hatályos törvényes szabályozásoknak megfelelően nyújtott bankhitelekből kell biztosítani. A megyei és a Bukarest municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottságok a községi gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységek létesítéséhez és fejlesztéséhez szükséges alapokat azokból a terven felüli nyereségekből biztosítják, amelyeket a köztársasági érdekeltségű állami vállalatok és gazdasági szervezetek fizetnek be a helyi költségvetésre, valamint a rendelkezésükre álló költségvetési tartalékalapból. A községi néptanácsi végrehajtó bizottságok ugyanerre a célra felhasználhatják azokat a saját jövedelmekből elért bevételeket, amelyeket a községek költségvetésében tervezett összegeken felül valósítanak meg, valamint a falusi környezetben levő épületek adójából származó összegeket. 6. szakasz. — A bankok felhatalmazást kapnak arra, hogy közvetlen hitelt nyújtsanak azoknak a községi néptanácsi végrehajtó bizottságoknak, amelyek falusi környezetben gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységeket létesítenek és fejlesztenek, mégpedig a kisgépesítési munkálatok és más termelő jellegű munkálatok meghitelezésének feltételei között. A folyó termelési és szolgáltatási tevékenység folytatásához évi 3 százalékos kamattal nyújtanak hitelt a községi néptanácsi végrehajtó bizottságoknak. 7. szakasz. — A bankok külön számlákat nyitnak a községi néptanácsok, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a fogyasztási szövetkezetek által szervezett termelési és szolgáltatási gazdasági tevékenységekkel kapcsolatos bevételek és kifizetések nyilvántartására, ezen egységek kérésére. 8. szakasz. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ipari, mezőgazdasági termékfeldolgozási, építkezési és szolgáltatási tevékenységeiben végzett munkát havonta kell javadalmazni, az elért jövedelmeket a fizetésekre vonatkozó szabályoknak megfelelően kell megadózni. 9. szakasz .— A néptanácsi végrehajtó bizottságokhoz tartozó egységekben kivitelezett és a községi gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységek tárgyát képező termékek és szolgáltatások árát és díjszabását ugyanezek a szervek állapítják meg a megrendelőkkel közös megegyezésben, alapul véve az előkalkulált termelési költségeket, egy 10 százalékig terjedő nyereséget, valamint a törvényesen megállapított adót. Azokra a termékekre és szolgáltatásokra, amelyeknek a központi állami szervek által megállapított egységes áraik és díjszabásaik vannak, ezek az árak és díjszabások alkalmazandók. A megyei néptanácsi végrehajtó bizottságok és a Bukarest municípiumi néptanács végrehajtó bizottsága az alárendelt egységeik által realizált kisebb jelentőségű termékek és szolgáltatások árának, illetve díjszabásának meghatározását átruházhatják alárendelt egységeikre. A kisipari szövetkezeti és a fogyasztási szövetkezeti szervezetek a gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységükből származó termékek és szolgáltatások árát, illetve díjszabását az érvényben levő törvényes szabályozások szerint állapítják meg. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége által kiadott normatívák alapján és az Állami Árbizottság hozzájárulásával a megrendelővel történt megállapodás alapján állapíthatják meg az árakat és a díjszabásokat. 10. szakasz. — A községi néptanácsok végrehajtó bizottságai, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kisipari és fogyasztási szövetkezetek a falvakon karbantartási, javítási és építési munkálatokat végezhetnek állami egységeknek, szövetkezeti egységeknek és a lakosságnak, függetlenül a munkálatok értékétől. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kisipari és a fogyasztási szövetkezetek korlátlanul végezhetnek ilyen munkákat városokban a szövetkezeti egységek és a lakosság számára, az állami szervezeteknek pedig olyan munkálatokat, amelyeknél egy-egy objektum munkadíja 200 000 lejig terjed. A községi néptanácsok végrehajtó bizottságai városokban felső értékhatár nélkül végezhetnek ilyen munkákat. , A szocialista szervezeteknek szánt munkálatokat az érvényben levő törvényes rendelkezésekben megszabott fogyasztási normák betartásával kell elvégezni. Adó alá eső évi jövedelem lejben Adókvóták 590 lejig adómentes 591 — 800 lejig 30 lej-j- 7 százalék az 500 lejen felüli összegért 801 — 1000 lejig 51 lej-j-10 százalék a 800 lejen “ 1001 — 1500 lejig 71 lej+13 százalék az 1000 lejen “ 1501 — 2500 lejig 136 lej-j-17 százalék az 1500 lejen “ 2501 — 3300 lejig 306 lej-j-21 százalék a 2300 lejen “ 3591 — 5000 lejig 516 lej-j-24 százalék a 3500 lejen “ 5001 — 10 000 lejig 876 lej-j-27 százalék az 5000 lejen “ 10 901,— 15 000 lejig 2226 lej+30 százalék a 10 000 lejen “ 13 001 — 20 000 lejig 3726 lej-j-33 százalék a 15 900 lejen “ 20 901 — :n OOO lejig 5376 lej-j-36 százalék a 20 000 lejen “ 20 000 lejen felül 8976 lej4- 40 százalék a 30 000 lejen “ TÖRVÉNY új ipari, a mezőgazdasági termékfeldolgozási, építkezési és szolgáltatási tevékenység megszervezéséről és fejlesztéséről a néptanácsokhoz, a mezőgazdasági, kisipari és fogyasztási szövetkezetekhez tartozó egységekben A falusi és városi helységekben levő munkaerő teljesebb és az év egész folyamán való felhasználása, a helyi nyersanyag és segédanyagforrások hasznosítása és ez úton a lakosság és a szocialista egységek szüntelenül növekvő szükségleteinek nagyobb mértékben való kielégítése céljából egyes termékekkel és szolgáltatásokkal, továbbá az export növelése érdekében, Románia Szocialista Köztársaság Nagy Nemzetgyűlése elfogadja a jelen törvényt. 1. szakasz. — A néptanácsok, a hozzájuk tartozó egységek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a kisipari és fogyasztási szövetkezetek a falusi és városi helységekben ipari, mezőgazdasági termék-feldolgozási, építkezési és szolgáltatási tevékenységeket szervezhetnek és fejleszthetnek, amelyeket a jelen törvény gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységeknek nevez. Azok a gazdasági termelési és szolgáltatási tevékenységek szervezendők meg és fejlesztendők, amelyek elősegítik a falusi és városi helységekben levő munkaerő felhasználását, valamint a helyi nyersanyag és segédanyag erőforrások hasznosítását, olyan termékek vagy szolgáltatások létrehozását, amelyeknek biz TÖRVÉNY a rétek, az állattenyésztési és magtermesztő parcellák, valamint a községi fedeztető állomások megszervezéséről, ügykezeléséről és használatáról I. FEJEZET Általános rendelkezések 1. szakasz. — A jelen törvény értelmében réteknek tekintendők a természetes vagy bevetett, füves növényzettel borított mezőgazdasági területek, amelyeket legeltetésre vagy kaszálók céljaira használnak. 2. szakasz. — A jelen törvényben meghatározott szervezési, ügykezelési és használati szabályok a következő javakra vonatkoznak : a) a községek, városok és municípiumok közvetlen kezelésében, vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek használatában lévő, állami tulajdont képező községi legelők ; b) a hegyvidéki állami tartalékot képező legelők, amelyeket kezelés végett községi, városi vagy municípiumi néptanácsok végrehajtó bizottságainak osztanak ki ; c) az állami mezőgazdasági vállalatok vagy más állami gazdasági szervezetek közvetlen kezelésében lévő, állami tulajdont képező rétek ; d) a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, valamint más közületi szervezetek tulajdonában lévő rétek ; e) a fizikai személyek tulajdonában lévő rétek ; f) a rétek javításához szükséges magvak előállítására szolgáló magtermesztő parcellák és a természetes fedeztető állomások apaállatainak takarmányellátására szánt községi állattenyésztési parcellák. A néptanácsok végrehajtó bizottságai a legeltetési egyesületekkel együtt felelnek a legeltetési díjak beszedéséért és a legelők javítási munkálatainak elvégzéséért, valamint ésszerű használatáért, erre a célra fordítva a legeltetési díjakból és más forrásokból származó bevételeket, valamint az állattenyésztők munkahozzájárulását. A fogyasztási szövetkezetek vagy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek támogatásával az állattenyésztők szövetkezeti esztenákat szervezhetnek, amelyeknek céljaira szükség esetén legelőterületeket vehetnek igénybe az ésszerű legeltetéshez és az elért állati termékeit jobb értékesítéséhez szükséges feltételek megteremtésére. 6. szakasz. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tulajdonában lévő és a határidő nélkül használatukba adott állami tulajdonban lévő réteket az Illető Szövetkezetek vezető tanácsai kezelik, s ezek felelnek a karbantartási, javítási és az ésszerű felhasználáshoz szükséges összes munkálatok saját eszközeikkel történő elvégzéséért. A néptanácsok végrehajtó bizottságai ellenőrzik, hogyan használják fel a mezőgazdasági termelőszövetkezetek a természetes legelőket és alkalmazzák a legelőszervezési, -javítási és felhasználási tervekben meghatározott intézkedéseket. 7. szakasz. — Az állami mezőgazdasági vállalatok és más állami egységek közvetlen kezelésében lévő rétek ügyeit az illető egységek igazgatótanácsai intézik. A néptanácsok végrehajtó bizottságai ellenőrizni fogják, hogy az állami mezőgazdasági vállalatok és a többi állami gazdasági szervezetek hogyan használják a kezelésükben levő réteket és miként alkalmazzák a feljavításukra szolgáló intézkedéseket. III. FEJEZET A legelők, az állattenyésztési és magtermesztő parcellák felhasználása, gondozása és javítása 8. szakasz. — Állatokat legeltethetnek a községi legelőkön és a községi, városi és municípiumi néptanácsok végrehajtó bizottságának kezelésébe adott állami tartalékokat képező legelőkön : a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a szövetkezeti tagok, a szövetkezeti esztenák és a községi lakosok, akik nem rendelkeznek saját legelőkkel állataik legeltetéséhez. 2. szakasz. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetek legelőin a köztulajdonban lévő és a szövetkezeti tagok állatai legeltethetők, valamint a községi lakosság más gazdaságainak állatai is, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek igazgató tanácsának engedélyével. 10. szakasz. — A községek, városok és municípiumok kezelésében lévő fölös legelőket a megyei néptanácsok végrehajtó bizottságai legeltetési célokra a jelentős állatállománnyal rendelkező mezőgazdasági egységek és más községbeli állattenyésztők rendelkezésére bocsátják, ha nincs elegendő legelőterületük. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek a szövetkezeti vezetőtanács által meghatározott fölös legelőket bejelentik a szövetkezetközi tanácsnak, hogy ezeket az ugyanazon szövetkezetközi szervezethez tartozó és legelőkben hiányt szenvedő többi mezőgazdasági termelőszövetkezetek használják. A szövetkezetközi tanácsok rendelkezésére álló fölös legelőterületek elosztását a megyei néptanácsok végrehajtó bizottságai végzik. 11. szakasz. — A síkvidéki és dombvidéki megyei néptanácsok végrehajtó bizottságai a Mezőgazdasági, Élelmiszeripari, Erdőgazdálkodási és Vízügyi Minisztérium és az illető megyék néptanácsai végrehajtó bizottságaival együtt megállapított évi programnak megfelelően biztosítani tartoznak a nagy hegyvidéki juhnyájak kosaraztatási feltételeit. 12. szakasz. — A legelők kiutalása a haszonélvezőknek több évre történik. A havasi legelőknek az állami mezőgazdasági egységek számára történő kiutalásánál figyelembe kell venni minden évben az illető övezetben legeltetendő állatállományt és a legelő normális megterhelését a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és más állattenyésztők által. A néptanácsok végrehajtó bizottságai a legeltetési egyesületekkel és a legelőkhöz juttatott szocialista egységekkel együtt megteszik az intézkedéseket a havasi legelők feljavítására és az ésszerű legeltetés megszervezésére, biztosítva az öszszes állattenyésztők állatainak zöldtakarmány-szükségletét. 13. szakasz. — A feltört legelők az első években csak egyéves takarmánynövényekkel vethetők be, majd évelő füvekkel kell újra bevetni, ezeket bevetett rétekként szerepeltetve az összes földnyilvántartási munkákban. ; v 14. szakasz. — Mindazok számára, akik rétekkel rendelkeznek, kötelezőek az alábbi technikai teendők : — a legelőtisztogatás és a terep egyengetése ; — a káros bozótok és cserjések irtása ; — megtermékenyítés műtrágyával és istállótrágyával ; — erózió elleni, lecsapolási és öntözési munkálatok elvégzése ; — az állatcsoportonkénti ésszerű szakaszos legeltetés alkalmazása és az állatok legeltetése kizárólag a hivatalos szervek által meghatározott időben és feltételek között ; • —llatok, legelői menedékhelyek, elkülönítő kerítések és bekötő utak építése, illetve karbantartása. 15. szakasz. — A községi legelők gondozására, javítására és ésszerű felhasználására szolgáló évi terveket és a legelőjavítási munkálatok végrehajtási tervezeteit a mezőgazdasági szakértői szervek készítik el és a községi, városi és municípiumi néptanácsok hagyják jóvá, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek legelőire vonatkozó gondozási, javítási és felhasználási évi terveket a szakértői szervek támogatásával dolgozzák ki és a mezőgazdasági termelőszövetkezetek vezető tanácsai hagyják jóvá. Mindazok, akik rétekkel rendelkeznek, kötelesek pontosan elvégezni a tervekben előírt munkálatokat. (1) IV. FEJEZET Bevételek és kiadásod 18. szakasz. — Néptanácsok végrehajtó bizottságai által kezelt rétek bevételi forrásai : — az összes haszonélvezők által fizetett törvényes legeltetési díjak — a bevetett és takarmánytermesztésre használt rétek hozamának értékesítéséből származó díjak ) — a rétek faállományának kitermeléséből vagy tisztogatásából származó faanyag értékesítéséből befolyó összegek , más alkalmi bevételek. A néptanácsok által kezelt legelőkre fordított kiadásokat a bevételekhez lehet méretezni. Kivételes esetekben a nagy kiterjedésű és alacsony hozamú legelőterületekkel rendelkező községek, amelyekben e legelőkön komplex javítási munkálatok folynak, a beszedett díjak, a faanyagértékesítés és más legelői jövedelmek összegénél nagyobb kiadásokat eszközölhetnek, s ezeket az állami költségvetésben évente meghatározott előírások mértékében a költségvetésből fedezhetik. A legelők feljavítására és karbantartására szolgáló minél nagyobb szabású munkálatok érdekében minden egyes állattenyésztő köteles a legeltetésre befogadott állatok arányában a községi, városi és municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottságok által meghatározott munkanapot végezni. * Azok az állattenyésztők, akik igazolt okokból nem végezhetik el a meghatározott munkamennyiséget, ennek ellenértékét pénzben megfizethetik a községi, városi és municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottságok által megállapított díjszabás alapján. 17. szakasz. — A községi legelők legeltetési díjait a természetes vagy bevetett réteket kezelő községi, városi és municípiumi néptanácsi végrehajtó bizottságok határozzák (Folytatása a 3. oldalon) II. FEJEZET A rétek, állattenyésztési és magtermesztő parcellák ügykezelése 3. szakasz. — A rétek kizárólag legelőknek, kaszálóknak vagy takarmánytermesztésre használhatók fel, a legalább 3—5 évre kidolgozott szervezési és javítási tervekben, valamint az évi legelőfelhasználási tervezetekben szereplő előírások szigorú tiszteletben tartásával. 4. szakasz. — A községi legelőket, a községeknek juttatott állami tartalékot képező legelőket és az állattenyésztési parcellákat a községi, városi és municípiumi néptanácsok végrehajtó bizottságai kezelik. Felhasználásuk az állattenyésztők véleményezésével történik. 5. szakasz. — A község vagy egymással szomszédos községek egyéni és szövetkezeti állattenyésztői legeltetési egyesületeket alakíthatnak a legelők karbantartása, javítása és felhasználása céljából, valamint az ésszerű legeltetés alkalmazására az egyesületnek átadott községi legelőkön.