Előre, 1971. augusztus (25. évfolyam, 7381-7406. szám)

1971-08-01 / 7381. szám

ELŐRE 2. oldal „EZ AZ ÉN ISKOLÁM!“ DE HOL VAN AZ IGAZGATÓ ? Szilágy megyében ebben az év­ben 65 tantermet kell használatba adni a tanév megkezdésekor. Jól­lehet ezek a hetek a vakáció gond­talanságának jegyében telnek, a tanulók, a tanügyben dolgozók ér­deke, valamint az iskolaépítési munkálatok menete diktálja, hogy az egységek vezetői , az iskolai igazgatók személyesen jelen legye­nek a munkatelepeken, tevéke­nyen hozzájáruljanak az építkező­ órán felmerülő problémák meg­oldásához. Villámankétunk célja az volt : nézzük meg Szilágy me­gyében milyen mértékben készül­ék fel az érdekeltek, a megren­delők és az építők a tanév zökke­nőmentes megkezdésére. A MEGYEI TANFELÜGYELŐSÉGEN derűlátó hangulatban folyt le rövid beszélgetésünk. Azt már tudtuk, melyik helységben építkeznek, in­kább az érdekelt, hoztak-e valami­lyen döntést a tanügyi szervek, hogy ne ismétlődjenek meg a tavaly vagy más években történtek — az­az a határidő lejárta után sem köl­tözhettek be a tanulók az osztályok­ba, mert vakolatlanok, ablak vagy ajtó nélküliek voltak az épületek. — Minden iskolaigazgatónak a falujában a helye, keressék őket, a nyári szabadság ellenére is az épít­kezések körül kell lenniük —, mondták a tanfelügyelőségen. Azt is hozzátették, hogy általában jól haladnak a helységekben az építkezésekkel, a tanfelügyelők ki­szállásaik során szintén foglalkoz­nak a kérdéssel, a tanév végén pe­dig az igazgatók gyűlésén szintén megbeszélték : ott, ahol építenek, szünidő ide, szünidő , oda, az iskola vezetőjének az a kötelessége, hogy az építkezéssel foglalkozzék, csak a tanügyi szervek jóváhagyásával távozhatik el munkahelyéről. AZ ELSŐ MEGLEPETÉST mindjárt az első falu jelentette. Cri­­veni községben, alig nyolc-kilenc ki­lométernyire a megyeszékhelytől a gépkocsival úgy hajtunk el az épü­lő iskola mellett, hogy már a falu­ból kiérve kezdünk érdeklődni, merre is keressük az építőket. Visz­­szatérünk, az utca felé néző fron­ton pedig alig fél méter magas tég­lafal­ ,sehol sem látni teremtett lel­ket. Hasonlóan jártunk Alsóvalkón, azzal a különbséggel, hogy már elő­re érdeklődtünk, de a helyszínen mindössze a kiásott, részben megön­tött alap nyomaira találtunk. Criveni­ben az iskolában egy fia­tal lányt kérdeztünk, valami táb­lázatot állított össze éppen. — Az igazgató elvtárs ? Szabad­ságon van, ha beszélni akarnak ve­le, mindjárt megmondom, mikor lehet. A nyári szabadság beosztását fel­tüntető táblázatból derül ki, hogy az igazgató, bár egyáltalán nem ha­lad az új iskola építése, július 31 és augusztus 14 között „szolgálatos“ néptanácsi ülésszakon, de az iskolát meg sem nézték — folytatta a nép­tanács elnöke. Távolról sem akarjuk a megyei tanfelügyelőség felelősségét kisebbí­teni, de a helyi néptanácsok is hi­básak. Ugyanis bármerre jártunk, csupán két helységben — Szilágy­­ballán és Márkaszéken találták az igazgatókat munkahelyükön. A he­lyi néptanácsok végrehajtó bizott­ságai az államhatalmat képviselik, és sokrétű feladatuk mellett az is­kolaépítkezésekért is felelnek. U­­gyanakkor az iskolaigazgatók a leg­több helyütt nemcsak néptanácsi kérésnél, vagy személyesen maguk járnak a felmerülő problémák meg­oldásáért, ott minden bizonnyal zök­kenőmentesen kezdhetik meg az új tanévet, új iskolaépület várja a gyer­mekeket korszerű felszereléssel, be­rendezett laboratóriumokkal és mű­helyekkel. Mondhatják-e viszont Criveni­ben, Haraklányban, Kraszna­­hídvégen, Húszon, Alsóvalkón és egyebütt az igazgatók, hogy „ez az én iskolám“ ? Az az iskola sajnos, nagyon lassan épül, nehezen halad­­­nak a helybeliek is a megoldással, és az igazgatóra gondolnak, aki a jobbik­­ esetben szeptember elején a VILLÁMANKÉT SZILÁGY MEGYE ISKOLAÉPÍTÉSI TELEPEIN az egész szünidőben. Ottjártunk idején is távol volt a községtől. — A lakosság hozzájárulásával építjük fel az új épületet — mon­dotta Crisan Ioan, a néptanács tit­kára. — Most egy időre abbahagy­tuk, a termés betakarításával fog­lalkoznak az emberek, de nem lá­tom semmi akadályát annak, hogy ne épülne fel őszig. Mire alapozta kijelentését a nép­tanács titkára, nem tudni, hiszen a tüzetesebb érdeklődés után kide­rült : hét köbméter rönk, a tetőzet­hez szükséges cserépmennyiség,, gipsz, tíz tonna mész hiányzik. Haraklányban már a második szint falait rakták az építők. Sajnos, az igazgatóval ebben a nagy­köz­ségben sem beszélhettünk, az igaz­gató „nyári szolgálatos“ beosztási ideje lejárt mindjárt a tanév után (július elsejétől 13-ig), szeptember elsejéig pedig szabadságon van. Pontosan addig, ameddig az építők­nek be kellene fejezniük a munkát, hogy átadják az épület kulcsát... Krasznahídvégen szintén az iskola titkárát találtuk az irodában . Ciocoi Petru, a néptanács elnöke vesztegette az idejét azzal, hogy mészért utazzék Tordára, másnapra meg a havasokba készült, beszerez­ni a rönköt. — Az igazgató ? — Temesváron. — A falubeliek jönnek segíteni az építkezésnél ? • — Ha elindulunk mozgósítani. A tanfelügyelőségtől is jártak erre egy képviselők, tagjai a végrehajtóbi­zottságnak. Lehet-e kompetensebb személyre feladatként bízni az iskola építésének irányítását, mint annak igazgatójára ? HOZZÁÁLLÁS ÉS SZEMLÉLET derült ki abból is, — nyilván pozi­tív értelemben —, amint Fazekas Jánost Szilágyballán vagy Jecan Aurélt Márkaszéken munkahelyén találtuk. Ez utóbbi helységben szor­gos munka fogadott. Megszámolni is sok lett volna az iskolaépítés körül segítő személyeket. Az építkezést a helybeli termelőszövetkezet kőműves csoportja vállalta. A kőműveseken kívül asszonyokat, fiúkat és lányo­kat láttunk, akik egész nap serényen dolgoztak. A tetőszerkezet faragá­sát is befejezték az ácsok. Szilágy­ballán pedig a művelődési otthon szomszédságában még májusban ön­tötték ki az alapokat, megkezdték a második szint falazását. Hozzáállásról és szemléletről be­szélünk. Almáson, Ballán, Blanka­­mezőn, Márkaszéken, Szamosudvar­­helyen jól haladnak az iskolák épí­tésével. Ez utóbbi helységben újabb két tantermet építenek még az épü­lethez, az ősszel tizedik osztályuk is lesz a helységben. Szükség van te­hát a hozzájárulással épülő újabb két osztályra. Hanem a dolgok nem maguktól mennek jól, s ennek kü­lönben nincsen semmilyen titka. A­­zokban a helységekben, ahol az is­kolaigazgatók jelen vannak az épít­kulcsot követeli. A rosszabbik eset az eddigi tapasztalatok szerint az, hogy tanév elején szaladnak fűhöz­­fához panaszra, nehézségre hivat­koznak és vádaskodnak, hogy szá­mukra nincsenek megfelelő körül­mények. A körülmények sem jön­nek létre maguktól, érdemes lenne az említett igazgatóknak pártunk főtitkárának a politikai-ideológiai és kulturális-nevelő munkát végzők aktívájának munkatanácskozásán mondott beszédén elgondolkozni. Ta­lán nem vonatkozik rájuk is : „No­ha egyesek semmit sem tettek, hogy hozzájáruljanak fejlődéséhez, mégis ezt mondják : «Ez az én intézmé­nyem, s hogy jön hozzá valaki ah­hoz, hogy beavatkozzék az én intéz­ményembe?» Egyesek még örökségül is akarják hagyni ezeket az intéz­ményeket.,“ A munkától távolmaradó igazgatók valóban semmit sem tesz­nek azért, hogy idejében felépüljön falujuk iskolája. Különben is a mun­ka nehezét azok végzik, akik mun­kájukkal is hozzájárulnak az építke­zéshez. Mert a falvak többségében az iskola a lakosság önkéntes hozzájá­rulásával épül. Következtetéseinkkel mér nem a tanfelügyelőséghez kopogtattunk be. A tapasztaltakat a legilletékesebb megyei szerv tudomására hoztuk. Az intézkedés értelmében az elkövetke­ző hetekben minden faluban, ahol iskolát építenek, az igazgatónak is az építkezéseknél lesz a helye. Fejér László SZÉKELYUDVARHELY: a főtérnek ebben, a múltban elhanyagolt részében épült (a szálloda — fenti képünkön) vagy épülőfélben van (a telefonpalota — lenti képünkön), az már a gyors ütemben növekvő municípium urbamizálódásának újabb, fejlettebb, szocialista jelenünkből kinőtt és abba plántálódó szaka­szát jelenti EVELLEI LÁSZLÓ felvételei A KALOTA­SZEGI BÚZA­FÖLDEKEN (Folytatás az 1. d­­elról) maradnak. Éppen ezért a vistai gazda­ság szakmai vezetője, Kovács László főmérnök a sajtó útján is kéri a Ko­­lozs megyei mezőgazdaság gépesítési vállalat sürgős támogatását, legalább egy Gloria kombájn küldését a szö­vetkezet segítésére. Tévében is a kombájnoké a döntő szerep a kenyérgabona betakarításá­ban. Amint László János, a türei mtsz elnöke elmondotta, a 280 hektár búza­földből csupán 30 hektárra terveztek kézi aratást. A gépesítés megfelelő, a munka jól halad, itt panaszt nem hal­lottunk. Annál bosszantóbb volt a kombájnok üzemeltetésének kezdete a szomszédos mákófelvi misz egyik határ-­ részén, ahol a gépek sorra üzemképte­lenné váltak. Az ok : a közelben lévő egeresi gyár dolgozói a határt átszelő szállítószalag és más ipari célú objek­tumok karbantartása, javítgatása köz­ben rengeteg drótot és egyéb fémhul­ladékot hullottak a búzaföldre. Mind­ezt azért említettük meg, mert a mákó­­falvi mtsz-t gyakran károsítja az ege­resi üzemek dolgozóinak nemtörődöm­sége. Pedig a termőföldre vigyázni mindannyiuk kötelessége. A gépesítésről bővebben szóltunk, de rá kell mutatnunk, egy a Kalotaszeg vidékén mindenütt észlelhető, örvende­tes tényre : a szövetkezeti parasztság rendkívül nagy szorgalmára. A mákó­­falvi mtsz elnöke, Vér István, valamint Földvári Lajos mérnök örömmel számolt be például arról, hogy 400 aratómunkás jelentkezik naponta. Soha nem tapasz­­­talt igyekezettel veszik ki részüket az aratás, hordás, cséplés sürgős munká­jából a mérai mtsz tagjai, is. Köztük azok is, akik - Lőrinczi György, Hor­váth János, Sándor Ferenc és mások - a közeli Kolozsvár gyárainak, intézmé­nyeinek alkalmazottai. Sokatmondó, ugyancsak Kalotaszeg szövetkezeti földműveseinek idei szorgalmát jelző tényről számolt be Butyka Andor mér­nök, a kapusi gazdaság szakembere : miközben a két kombájn a gabona kellő érését várta, a termelőszövetke­zeti tagság 270 hektáron aratta le és rakta kalangjába a búzát az mtsz 300 hektár területéről. Török Ferencnek, a gazdaság elnökének kezdeményezését követve, Gazsi János, Gyurkó Zsófi és a kapusi mtsz többi tagja éjszaka 2-3 óra tájban látott munkához. Az éjszakai aratás egyébként­ régen is szokás volt itt, de amint a kapusiak is büszkélkedve újságolják, az idén mindannyian úgy dolgoztak aratáskor olyan szorgalmasan vették ki részüket a munkából, ahogy még sohasem. SPORT » SPORT » SPORT » SPORT » SPORT » SPORT » SPORT » SPORT VÁLOGATOTTUNK A LEGJOBB NÉGY KÖZÖTT A fővárosi Tineretului strandon zajló Barátság Kupa ifjúsági vízi­labda tornán befejeződtek a cso­portküzdelmek, a legjobb négy közé Magyarország, Kuba, a Szovjetunió és Románia csapata jutott. Részben meglepetés a kubaiak jelenléte a döntő tornán, hiszen az NDK együt­tese volt a nagyobb favorit, a ten­gerentúliak , azonban lényegesen fel­javultak, helyesebben, megtanultak pólózni, s két szép győzelemmel, négy ponttal biztos másodikok let­tek , az NDK és a bolgár csapat egy-egy pontot szerzett. A kubai já­tékosok az NDK elleni — a tovább­jutást eldöntő összecsapáson — is­mét gyorsaságukkal és küzdőképes­ségükkel tűntek ki, játékukba sok fantáziát vittek, csak a taktikai fe­gyelemmel álltak hadilábon, emiatt többször kerültek emberhátrányba, s biztos vezetés után, a győzelmet csak a végső hajrában tudták ki­harcolni. Az A-csoportból tehát Ma­gyarország és Kuba válogatottja ju­tott a négyes döntőbe. A magyar csapat már a második forduló után továbbjutónak számított, de — bár VÍZILABDA a lengyelek elleni találkozónak nem volt tétje — ismét tudása legjavát nyújtotta, méltót a szomszéd ország vízilabda hagyományaihoz. A B-csoportban válogatottunk, az első helyért, a szovjet csapat ellen szállt vízbe. Tulajdonképpen ez volt fiaink számára az első komoly erő­felmérő , az ifjúsági Európa-bajnok­kal szemben kellett helytállni. Nos, sikerült. Négy negyeden át a román csapat végig­ egyenrangú fél volt. Rus, Manea,­ Pop, Slavei szebbnél szebb gólokat dobtak, s­­ ha V. Stancu nem véd formán alul, a győ­zelem a miénk. Az érettebb, robusz­tusabb szovjet játékosok így mindig egyenlíteni tudtak, s a hajrában a győzelmet is megszerezték. Pedig egyáltalán nem voltak jobbak, csak célratörőbbek és határozottabbak. S ez döntött. Csoportelsőként tehát a Szovjetunió válogatottja jutott a legjobb négy közé, csapatunk máso­dik lett. Eredmények : Szovjetunió — Ro­mánia 7:6 (2:2, 1:1, 1:1, 3:2) , Cseh­szlovákia — Bulgária 6:6 ; Kuba — NDK,8:7 (2:1, 2:2, 3:2, 1:2); Ma­gyarország — Lengyelország 10:4 (3:1, 2:1, 3:2, 2:0). NAGYÜZEM RÖPLABDÁBAN Augusztus a röplabda hónap­ja lesz. A négy hét alatt számos jelentős nemzetközi eseményre kerül sor: a Barátság Kupa küzdelmeire, a nemzetközi női és férfi tornákra, ifjúsági ren­dezvényekre, s ugyancsak ebben a hónapban tartják Münchenben az előolimpia hetét a férfi csa­patok számára. Ezeken sporto­lóink is résztvesznek. Hétfőtől vasárnapig a kons­­tancai sportpalotában nagysza­bású nemzetközi női röplabda tornát rendeznek hat ország, a Szovjetunió, a Koreai NDK, Csehszlovákia, Bulgária, az NSZK és Románia­­­, valamint utánpótlás válogatottja részvé­telével. A rendezvény a szep­temberi Európa-bajnokság előtt az utolsó erőfelmérő lesz, s ezért különös jelentőségű, női válogatottunknak utolsó lehető­sége, hogy az EB előtt, a világ legjobbjainak társaságában mér­kőzhessél méghozzá hazai pá­lyán. A világbajnok szovjet és a bronzérmes koreai csapat ellen játszani mindig hasznos és ta­nulságos, hát még olyan idő­szakban, amikor a fő cél kihar­colni a részvételi jogot a mün­cheni olimpiára. Ehhez pedig az olaszországi EB-n keresztül ve­zet az út. A szakszövetség a napokban elkészítette a hatnapos torna műsorát. A hét csapat a követ­kező két csoportban mérkőzik a továbbjutásért : I. csoport: Szovjetunió, Románia, Bulgária, NSZK; II. csoport : Koreai NDK, Csehszlovákia, Románia utánpótlás. Minden, csoportból az első két helyezett jut a né­gyes döntőbe, az azonos csoport­ban szerepelt csapatok maguk­kal viszik eredményeiket a dön­tő tornára is. A torna érdekesebb összecsa­pásait a televízió is közvetíti. ARANYKALÁSZOS, KINCSES RÓNASÁG (Folytatás az 1. oldalról) állami farmok, hisz földünk az övékénél nem rosszabb, gép­i műtrágya nekünk is annyi van, hogy a farmoknak sincs több, valamivel pedig még jobban is állunk mint ők. Fényen nincs munkaerő probléma. Aranykajszos, kincses rónasá­got írt a néhai krónikás. Mezője­nyen az igazi kincs az idevalóé, ember, aki nélkül aligha ringa­na aranykalász a végtelen ro­­naságon. De mióta Schiuller Már­tort vag­y Templi Mihály lovai helyett acélparipát hajt és a jó fajtájú búzaszemek mellé oda tálalja parányi nitrogénkelyhek­ben a kalászt hizlaló tápszer morzsákat, olyan lett a föld fi­zetsége is. Ezen a nyáron volt legadakozóbb kedvében, ígérete­ként annak, hogy ha­ olyan em­berek viselik gondját, mint Rit­ Ferenc a búzamezők gondjnoke vagy Reinbold András a száma­ mestere, a talajtitkok feltárója akkor mérhetetlenül nagy a fe­nyi határ hálája, sokat adott, de adhat többet is. 1971. AUGUSZTUS 1., VASÁRNAP Mára maradt a döntés Nem volt alaptalan az indiaiak re­ménykedése : Új Delhiben, az India — Románia Davis Kupa mérkőzés állása, az első nap után, 1:1. A döntés tehát tegnapról mára halasztódott, a ma sorra kerülő két egyesnek kell választ adnia, ki jut a zónaközi döntőbe. Az előjelekből ítélve késhegyre menő lesz a harc, Davis Kupa csapatunkra min­den eddiginél nehezebb feladat há­rul.. Nemcsak az ellenfelek, de a po­koli hőség miatt is. A találkozó első napján az indiai fővárosban 39 fokot mértek, amihez ha hozzászámítjuk, hogy a tűző napon még magasabbra kúszott a hőmérő higanyszála, bizony elképzelhető, hogy nem volt paradicsomi élvezet több órán keresztül a hőségben ülni, hát még játszani !... Ahogy arra számítottunk, a meleget Nastase bírta jobban , arra koncen­trált, hogy minél pontosabban adogas­son és a lehető legrövidebb időn be­lül véget vessen a küzdelemnek. Nem mindennapi tudása ezúttal is átsegítet­te a nehézségeken. Már az első játsz­mában megszerezte a vezetést, amit végig tartani tudott. Mukerjea óvato­san kezdett, de igyekezete, hogy kifá­rassza Nestaset, hiábavalónak bizo­nyult, másfél óra alatt vesztett, lile Nastase - Jardeep Mukerjea 6:3, 6:3, 6:4, Ion Tiriac tulajdonképpen az első játszmában vesztette el a mérkőzést Lali ellen. Az első szett kereken 1 óra 37 percet tartott! Ezalatt 26 ghem­­váltásra került sor, amennyivel egy ta­lálkozót is könnyen meg lehet nyerni. DAVIS KUPA A Lati - Tinac játszmában viszont csak egy szettre volt elegendő. Teniszezőnk ennek ellenére még két órán keresztül bírta, bár a döntő pillanatokban rend­re hibázott és végül három és félórás maratoni küzdelemben szenvedett ve­reséget. De így is többet nyújtott, mint amire ilyen hőségben számítani mer­tünk. Premju­ Lali - Ion Tiriac 14:12, 6:3, 9:7. Lapzártáig még nem kaptuk meg a páros eredményét. AZ 1971-1972. ÉVI C-osztályú labdarúgó bajnokság őszi idényének műsora ---------------- II. CSOPORT --------------. A labdarúgó C-osztály második csoportjában, az új lebonyolí­tási rendszernek megfelelően, a következő csapatok kaptak helyet: COMANESTI-I MINERUI, BAKÓI LETEA, BUHUSI-I TEXTILA ROMA­­NII DANUBIANA, MOINESTI-I PETRELUI, TG. OCNA-I OITUZ, GH. GHEORGHIU-DEJ VÁROSI TROTUSUL, BIRLADI RULMENTUL, VASLUI VIITORUL, TECUCI-I ASM, TECUCI-I GLORIA, FOCSANI I AUTOMOBILUL, FOCSANI-I LUCEAFARUL, BÉKASI CIMENTUL. I. FORDULÓ (AUGUSZTUS 22) Danubiana — Petrolul Luceafarul — Minerul Gloria — Textila Oituz — Trotu­jul Viitorul — ASM Rulmentul — Automobilul Letea — Cimentul II. FORDULÓ (AUGUSZTUS 29) Automobilul — Letea Cimentul — Oituz Trotușul — Luceafarul ASM — Danubiana Petrolul — Rulmentul Mineral — Gloria Textila — Viitorul III. FORDULÓ (SZEPTEMBER 12) Gloria — Viitorul Danubiana — Letea Textila — Minerul Luceafarul — Rulmentul Oituz — Automobilul Trotusul — Cimentul Petrolul — ASM IV. FORDULÓ (SZEPTEMBER 19) Rulmentul — Trotusul Automobilul — Petrolul Letea — Gloria Viitorul — Luceafärul Cimentul — Textila ASM — Oituz Mineral — Danubiana V. FORDULÓ (SZEPTEMBER 26) Textila — Oituz Rulmentul — ASM Danubiana — Trotusul Petrolul — Cimentul Automobilul — Viitorul Letea — Minerul Gloria — Luceafärul VI. FORDULÓ (OKTÓBER 3) ASM — Automobilul Mineral — Petrolul Cimentul — Rulmentul Trotugul — Gloria Oituz — Danubiana Luceafarul — Textila Viitorul — Letea VII. FORDULÓ (OKTÓBER 10) Mineral — Trotugul Gloria — ASM Letea — Oituz Luceafǎrul — Automobilul Viitorul — Petrolul Danubiana — Cimentul Rulmentul — Textila Viii. FORDULÓ (OKTÓBER 17) Automobilul — Cimentul Danubiana — Viitorul Textila — ASM Trotileul — Letea Gloria — Rulmentul Oituz — Minerul Petrolul — Luceafarul IX. FORDULÓ (OKTÓBER 24) Rulmentul — Viitorul Petrolul — Trotuajul Cimentul — Minerul Oituz — Gloria Luceafarul — Danubiana ASM — Letea Textila — Automobilul X. FORDULÓ (OKTÓBER 31) Luceafärul — ASM Mineral — Rulmentul Danubiana — Automobilul Trotugul — Textila Letea — Petrolul Viitorul — Oituz Gloria — Cimentul XI. FORDULÓ (NOVEMBER 7) Cimentul — Luceafärul Rulmentul — Danubiana Mineral — Viitorul Automobilul — Gloria ASM — Trotugul Textila — Letea Oituz — Petrolul XII. FORDULÓ (NOVEMBER 0) ASM — Minerul Letea — Luceafarul Danubiana — Gloria Petrolul — Textila Oituz — Rulmentul Viitorul — Cimentul Automobilul — Trotugul XIII. FORDULÓ (NOVEMBER 21) Textila — Danubiana Gloria — Petrolul Minerui — Automobilul Rulmentul — Letea Trotusul — Viitorul Luceafarul — Oituz Cimentul — ASM

Next