Előre, 1972. október (26. évfolyam, 7745-7770. szám)
1972-10-01 / 7745. szám
ELŐRE 2. oldal VÉGEZZÜNK EL IDEJÉBEN MINDEN MEZEI MUNKÁT! FÉNY ÉS ÁRNYÉK (Folytatás az 1. oldalról) mában az őszi búzának, amit a napokban kezdenek vetni , úgy, hogy a nagy munkát legkésőbb október 15—20-ig befejezzék. Az aranyospolyári mtsz-ben immár végetért a 42 hektár silókukorica betakarítása és tárolása, ezzel is példát mutatva sok-sok Kolozs megyei gazdaságnak. A szemeskukorica begyűjtésével szintén élenjárnak a szorgalmas polgáriak. Gyors ütemben halad a burgonya kiásásának és behordásának elvégzése. A gazdaság nagy kiterjedésű zöldségesében már csak a gyökérzöldségek és a káposzta van kint. A jó munkaszervezésért és irányításért, a szakmai előírások következetes alkalmazásáért elismerés illeti Tar Józsefet, az aranyospolyári mtsz közmegbecsülésnek örvendő, szerény, de annál céltudatosabban tevékenykedő vezetőtanácsi elnökét. ÉS AZ ÁRNYÉK... Hogy miért szükséges az ösztönző példamostanában Kolozs megyében? Azért, mert a legtöbb gazdaságban erősen késlekednek az őszi árpa vetésével és a búza magágyának készítésével. Lassú az elővetemények betakarítása: a tótházi mtsz 50 hektár cukorrépájából csupán 3 hektárt ástak ki szeptember 29-ig; Fzátán a 600 hektár kukorica töréséhez még hozzá sem láttak az említett napig; Mezőszoporon szeptember 28-án reggel egyetlen hektár kész magágy sem volt, öt traktor állt az ekékkel tétlenül! Ami pedig a silózást illeti, azt igen sok helyen veszélyezteti a hóhalmat, így például Száván, Fehérben, Létán, és még számos más helyen nem kezdték meg a vermelni való zöldkukorica betakarítását, szecskázását, valamint a tárolását sem, vagy éppen csak a munka kezdeténél tartanak. Megyei viszonylatban szintén nagyon elgondolkoztató a mezei munka helyzete: szeptember 29-ig a cukorrépa 37 százalékát ásták ki, a burgonya betakarítási tervet csupán 46 százalékban teljesítették. E munkával főleg a kalotaszegi míszek késlekednek. A csöveskukoricának mindössze 2 százaléka került be, főleg az érés késése miatt, amit a rendkívül hűvös, esős időjárás okozott. A silózási tervet megyei viszonylatban az állami egységek 93 százalékban, a szövetkezeti gazdaságok pedig csupán 58 százalékban teljesítették az említett dátumig. Rendkívül kevés a vetőszántás, főleg a mezőségi és a szamosháti termelőszövetkezetekben. Íme néhány, az általános adatok közül, ami szintén nyomatékosan sürgeti a szántóföldi termények betakarításának, valamint a magágykészítésnek a fellendítését Kolozs megyében. A szakemberek segítségével Néptelen a Neam megyei mezőgazdasági vezérigazgatóság és a téeszek szövetségének székháza. A személyzet, a szakemberek mind kint vannak a téeszekben, segítenek a szövetkezeti gazdaságok vezetőségének a betakarítás megszervezésében. Közös erővel egyetlen nap alatt 506 hektárról törték le a kukoricát, 300 hektáron ásták ki a cukorrépát, 1000 tonna cukornak valót szállítottak a feldolgozó gyárakba. Jó lenne, ha a példa követésre találna más megyékben is. Hogy megteljenek a zsákok Elég kis területről szedték ki eddig a burgonyát a kökösiek (Kovászna megye). Ahogy a téesz vezetősége mondotta, az eső miatt nem igen lehet dolgozni. A szomszédos téeszekben más véleményen voltak. Úgy látszik, száraz időben sem haladt a munka Kökösön, mert az említett területen másodszorra is végig lehet menni, maradt ugyanis bőven kiszednivaló. Az írásokban már kipipálták a szóbanforgó parcellát, miszerint nincs abban már burgonya, ám a zsák csak félig telt meg. A másik felével vajon mi lesz? Jobb együttműködést! A Brassó megyei téeszekben sok-sok ezer tonna burgonya várja, hogy az átvevő központokba szállítsák, az államnak azonban eddig alig 5500 tonnát adtak át. A késedelemért a gazdaságok vezetői az átvevő központokat hibáztatják. Lassan halad a burgonya átvétele, órák hosszat állnak a teherautók, szekerek, amíg végül is kirakodhatnak. A központ a lassú ütemet azzal magyarázza, hogy a válogatás és az üzletekbe való szállítás sok időt rabol el. Kölcsönös mentegetőzések helyett, termelő és értékesítő kölcsönös együttműködésére van szükség, hogy a hatalmas mennyiségű áru idejében rendeltetési helyére jusson. öszi árpa vetése az URIU-i (Beszterce-Naszód megye) termelőszövetkezet földjein AZ ÖTÉVES TERV HATÁRIDŐ ELŐTTI TELJESÍ JÉSÉBEN HASZNOSÍTHATÓ TARTALÉKOK AMIT LEHET LÚGOSON... A textiliparban, akárcsak a többi nemzetgazdasági ágban, az ötéves terv határidő előtti teljesítésének egyik fő tényezője a munkatermelékenység. Magasabb termelékenység mellett ugyanis azonos munkaerőállománnyal, ugyanazon idő alatt, s ami még fontosabb, ugyanazzal a gépi felszereléssel és termelőfelületekkel több terméket állíthatunk elő, ami a textiliparban több kelmét, kötöttárut, harisnyát, függönyt, szőnyeget stb. jelent. A nagyobb munkatermelékenység egyben hozzájárul Nicolae Ceaugescu elvtárs azon útmutatásának a valóra váltásához is, hogy az ötéves terv előirányzatait újabb beruházások nélkül , kell határidő előtt teljesítenünk. EREDMÉNYRE VEZETŐ MÓDSZEREK Ennek szellemében és az Országos Pártkonferencián megjelölt intézkedések életbe léptetésével a textilipari dolgozók túlszárnyalták az év első nyolc hónapjára előirányzott munkatermelékenységi feladatot. Az összegező számadat gyakorlatilag azt jelzi, hogy a terven felüli termelés egészét a munkatermelékenység növelésével érték el. Különösen sokat tett a kiemelkedő eredmények érdekében a kolozsvári Someiul kötöttárugyár, a Clujana bőr- és cipőgyár, a medgyesi Vitrometan üveggyár, a marosvásárhelyi Muresul ruhagyár. Ezekben a gyárakban és másutt is, a termelékenység növelését elsősorban a termelés műszaki színvonalának növelésével érték el. A textilipari vállalatok újabb, nagy teljesítményű gépi berendezéseket állítottak be, új gyártástechnológiákat használnak, emelték a gépesítés és az automatizálás fokát. Az idén augusztus végén automata gépek tették ki a szövőgépállomány több mint 65 százalékát a pamutiparban, több mint 54 százalékát a selyemiparban és több mint 40 százalékát a gyapjúiparban. Feltétlenül ide tartozik, hogy az automata gépek legnagyobb részét a Könnyűipari Minisztérium gépipari szektora állította elő. S mit jelent gyakorlatilag egy automata szövőgép? Nem kevesebb, mint 2,5—3,5-szer magasabb termelékenységet, mint egy közönséges szövőgép. Ez pedig többé-kevésbé érvényes a többi textilgépre is. A munkatermelékenységi feladat túlszárnyalásához hozzájárult továbbá az intenzív és extenzív gépkihasználás növekedése. A pamutiparban például a gyűrűsfonógépek kihasználási mutatója az említett időszak végén 0,6 százalékkal volt magasabb, mint az év első három hónapjában, a szövőgépek kihasználási mutatója pedig 0,4 százalékkal, ezen belül az automata szövőgépeké 0,3 százalékkal nőtt. Ezenkívül a textiliparban több mint 400 üzemszervezési intézkedést alkalmaztak. Az ilyen intézkedések 0,2—1,5 százalékkal javították a munkatermelékenységet. Csupán a kolozsvári bőr- és cipőgyárban körültekintőbb programozással, pontosabban a gépsorok egyenletesebb megterhelésével a termelékenységet 0,2 százalékkal növelték, és több mint 800 000 lej terven felüli Gépkihasználás és munkatermelékenység a textiliparban termelést értek el. Az ágotai kesztyűgyárban egyszerűsítették az ujjbegyrész bélelésének módját, s a művelet 15 százalékos termelékenységnövekedéssel járt. A munkatermelékenység emelésében közrejátszott továbbá az új kapacitások határidő előtti átadása, az üzembehelyezett kapacitások gyors felfutása, a szakmai továbbképzés stb. A MEGOLDÁSNAK A HELYI ADOTTSÁGOKHOZ KELL IGAZODNIA Véleményünk szerint azonban a textilipar az említett eredmények ellenére sem merítette ki a munkatermelékenység növelésének lehetőségeit. Jónéhány vállalatban még számos tartalék vár hasznosításra. Ehhez azonban elsősorban jobban ki kell aknázni a műszaki potenciált. Nicolae Ceausescu elvtárs nem véletlenül hangsúlyozta a párt Országos Konferenciáján, hogy a mérnökök és technikusok legyenek fogékonyabbak az új iránt, lépjenek fel hatékonyabban a gépi berendezések maximális kihasználásáért, a termelés további gépesítéséért és automatizálásáért. Tennivaló mindenütt akad, még ott is, ahol jelenleg jobban kihasználják a lehetőségeket, mint például a lugosi textilvállalatban. Ebben a gyárban a felvetőszálnak való, pamut-marost keverékből készülő Nm 34/1-es kártolt fonal gyártásában az elemzett időszak végén 8 százalékkal magasabb intenzív gépkihasználási mutatót realizáltak, mint a szektor átlaga. A medgyesi Tirnava-ban viszont az említett mutató 2 százalékkal volt alacsonyabb az átlagnál, s 10 százalékkal gyengébb, mint az élenjáró vállalatokban. Mit bizonyít ez? Nyilvánvalóan azt, hogy a gyengébb eredményeket felmutató egységekben jelentős üzemidő-volumen esik ki üzemszervezési hiányosságok, felületes javítás, pótalkatrészek hiánya stb. miatt. A már említett medgyesi Tirnava-ban például a munkaerőhiány (pontosabban az igazolatlan hiányzások, engedélyezett eltávozások és fizetés nélküli szabadságok) a második évnegyedben körülbelül 2 százalékos üzemidőkiesést okoztak. Hogyan aknázhatja ki a textilipar a termelés és a termelékenység növelésének e fontos lehetőségeit, amelyek nélkül számba sem jöhet az ötéves terv határidő előtti teljesítése? Elsősorban, körültekintő és részletes termelés- és munkaszervezéssel, a gépek egyenletes megterhelésével, illetve a munkaerő megfelelő felhasználásával. Másodsorban, szakszerű karbantartással és javítással a kényszerű üzemszünetek csökkentésével, illetve felszámolásával. Ide tartozik a megfelelő pótalkatrész-ellátás is, amit részben önellátással, részben pedig a Könnyűipari Minisztérium szakosított vállalatainak az igénybe vételével oldhatnak meg. Az említettekkel szorosan összefügg az állandó szakmai továbbképzés, ami a textiliparban is időszerű törekvés, és feladat. Erősíteni kell továbbá a munkafegyelmet, meg kell szüntetni az igazolatlan hiányzásokat, lehetőleg az engedélyezett eltávozásokat és fizetés nélküli szabadságokat is. A munkatermelékenység növelésének további útjai-módjai: új technológiai eljárások bevezetése, a régebbiek javítása, jobb üzemszervezés stb. Meggyőződésünk szerint a felsorolt általánosabb jellegű és az egyedi, ennélfogva itt nem említett belső tartalékok feltárása és kiaknázása számottevően előmozdítja a munkatermelékenység növekedését, s egyben az ötéves terv határidő előtti teljesítését a textiliparban. Dr. Stefan Stefanescu közgazdász, aligazgató a Könnyűipari Minisztériumban 1972. OKTÓBER 1., VASÁRNAP FORRADALMI MUNKÁSMOZGALMUNK JELENTŐS ÉVFORDULÓJÁRA 100 évvel ezelőtt alakult meg a Romániai Dolgozók Általános Egyesülete Október elsején forradalmi munkásmozgalmunk jelentősévfordulójára emlékezik hazánk közvéleménye. Száz éve annak, hogy megalakult a Romániai Dolgozók Általános Egyesülete. Ez az esemény a munkásosztály gazdag forradalmi hagyományainak, a kizsákmányolás és elnyomás ellen, a jobb és igazságosabb életért folytatott elszánt és szakadatlan küzdelmének tanúbizonysága volt. Hazánk újkori történelmének kiemelkedő fontosságú eseménye a munkásosztálynak, mint a román társadalom leghaladóbb erejének jelentkezése az ország életében. Ez az osztály mélyreható gazdasági, társadalmi és politikai változások történelmi időszakában formálódott és fejlődött; olyan periódusban, amelyet Tudor Vladimirescu 1821- es mozgalma, az 1848. évi polgáridemokratikus forradalom, az 1859. évi egyesülés, az agrárreform és más burzsoá demokratikus jellegű reformok, majd pedig a nemzeti függetlenség 1877-ben történt kivívása jelez. Ebben a korszakban vertek gyökeret a hazai gazdasági és társadalmi talajban a tőkés termelési viszonyok; ebben az időszakban lépett a társadalmi porondra a politikai és társadalmi változások zászlóvivőjeként a munkásosztály, amelynek akcióprogramja a leghaladóbb, a legforradalmibb volt az összes addigi pártok célkitűzései közül, és mindenben megfelelt a dolgozó nép érdekeinek. Románia tőkés fejlődése — különösen a múlt század második felében — a szénkitermelés növekedéséhez, a malom-, a fa-, a textil- és a kőolajipar olyan arányú fellendüléshez vezetett, hogy a századfordulóra a feldolgozó és kitermelő iparban foglalkoztatott munkásság létszáma elérte a 265 000-ret. Már ebben az időszakban a nehéz munka- és életkörülmények, a dolgozók és munkáltatók viszonyát szabályozó törvényes előírások hiánya, a tőkések önkényeskedése elégedetlenséget, ellenállást váltott ki a munkásságban. Ez a harc még spontán, elszigetelt jellegű volt, magán viselte a „proletariátus gyermekkorának“ jellemző jegyeit. Ám ezek az akciók növelték a munkások ellenállóképességét a tőkés kizsákmányolással szemben, s főleg bebizonyították annak szükségességét, hogy a munkásoknak egyesülniük, tömörülniük kell, előbb segélynyújtási egyesületekbe, majd később forradalmi osztályszervezetekbe. Az első szervezeti formák a múlt század derekán jöttek létre, olyan körülmények között, amikor a proletariátus még nem ébredt tudatára történelmi küldetésének. Ezek a szervezetek azzal igyekeztek enyhíteni a tőkés kizsákmányolás terhein, hogy pénzösszegeket gyűjtöttek tagsági díjakból vagy jótékonysági rendezvények során, s ezekből az összegekből nyújtottak segítséget a betegeknek, rokkantaknak és munkanélkülieknek. Ilyen segélynyújtási egyletet alapítottak a brassói és temesvári nyomdászok 1846- ban, illetve 1851-ben, a bukaresti nyomdászok, az aradi, kolozsvári és iași-i munkások. Lassan ezek a munkásegyletek a helyi közös tiltakozás kezdeményezőivé váltak, sőt egyes munkabeszüntetési akciók szervezői és vezetői lettek. Velük egyidőben fejlődött a szocialista mozgalom is. Ilyen történelmi körülmények között alakult meg 1872 október elsején a Romániai Dolgozók Általános Egyesülete. Ez az egyesület tűzte ki elsőnek célul, hogy országos méretekben megszervezze a dolgozókat. Mint az alakuló gyűlésen leszögezték, „mindenféle foglalkozású valamennyi dolgozónak, az ország széltében-hosszában“ olyan „általános egyesületet kell létesíteni, amelyben mindenki számára ugyanazok a jogok és kötelezettségek“, hogy ekképpen segítsék egymást „mindenben, amiben szükség mutatkozik“. Az egyesület alakuló ülését a fővárosi régi Athenaeum termében tartották nagyszámú dolgozó részvételével. Erről a napról az Uviierul című lap így emlékezik meg: „Sohasem lehet kitörölni emlékezetünkből ezt a napot. Minden foglalkozású dolgozó testvéri kezet nyújtott egymásnak“. Az egyesület alapszabályzatának 38. cikkelye leszögezi: az egyesület célja a munkásság testvéri kapcsolatainak szorosabbra fűzése, minden káros megnyilvánulás visszaverése, a munkásság érdekeinek védelme, a beteg, munkaképtelen, vagy, munkanélküli dolgozók és családtagjaik megsegítése stb. Ugyanakkor az alapszabályzat szabályozza az egyesület tagjai közötti viszonyokat, a bukaresti központ és a helyi szervezetek kapcsolatait, a tagok jogait és kötelezettségeit. A statútum a munkásdemokrácia kifejezője. Az egyesület külön lapot adott ki Lucratorul Román címen, amely fontos szerepet töltött be a munkásság szervezésében és a tőkés kizsákmányolás elleni harcra való mozgósításban. A következő évtizedekben tovább tartott a romániai munkásosztály szakmai és politikai szervezési folyamata. Ez a folyamat több mint két évtized múltán, 1893-ban a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártja megalakulásához vezetett. Ez a párt elsőrendű célkitűzésként iktatta programjába a munkások anyagi és szellemi helyzetének megjavítását, a sztrájkjogot, a szervezkedési jogot, az általános oktatást, a nyolcórás munkanapot Romániában első ízben szögezte le ez a program, hogy harcolni kell a termelőeszközök feletti magántulajdon megszüntetéséért és átváltoztatásáért társadalmi tulajdonná, küzdeni kell a burzsoá társadalom megszüntetéséért és a szocialista társadalom megteremtéséért. Forradalmi munkásmozgalmunk fejlődése minőségileg új, magasabb szakaszba érkezett a Román Kommunista Párt 1921-ben történt megalakításával. Ez a párt volt évtizedeken át a szervezője és vezetője dolgozó népünk harcának a tőkés kizsákmányolás ellen; ez a párt vitte győzelemre a munkásosztály, az ország összes demokratikus erőinek küzdelmét 1944 augusztusában, és ennek a pártnak a nevéhez, tevékenységéhez fűződnek a szocialista országépítő munka országunk történetében példátlanul álló nagy sikerei, s napjainkban ennek a pártnak a vezetésével építjük a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat. Vasile Nicolae, a RKP KB mellett működő Történelmi és Társadalompolitikai Tanulmányi Intézet munkatársa A II. BUKARESTI NEMZETKÖZI VÁSÁRON 1972 OKTÓBER 15 ÉS 24 KÖZÖTT megismerkedhet a szerszámgépek, az energetika, az elektrotechnika és az elektronika világviszonylatban legújabb műszaki újdonságaival. SZAKEMBEREK! Az önök tájékoztatására külön fenntartottuk október 16-át, 17-ét és 23-át.9 A bukaresti Nemzetközi Vásárt a Scinteia téri kiállítás-komplexumban rendezik meg Megtekinthető naponta 10.00 és 18.00 óra között. Tájékoztatást a Bukaresti Nemzetközi Vásár igazgatósága a 18 13 44 telefonszámon nyújt. A BNV igazgatósága (5891) A KÉZDIVÁSÁRHELYI CSAVARGYÁR ALKALMAZ • Jogtanácsost • Beszerzési osztályfőnököt • Műszaki-ellenőrző osztályfőnököt • Főgépészeti és energetikai osztályfőnököt • Karbantartási részlegfőnököt • Termelési osztályfőnököt • Szervezési és bérezési osztályfőnököt. Alkalmazás és bérezés az 1971. évi 12. számú törvény, valamint az 1968. évi 914 sz. MTH alapján. Bővebb felvilágosítással a személyzeti-tanügyi osztály (telefon 246) vagy a terv- és bérezési osztály (telefon 15) szolgál. ÜNNEPI GYŰLÉS a Romániai Dolgozók Általános Egyesülete megalakulásának 100. évfordulója alkalmából A Kommunista Párt, a Romániai Forradalmi és Demokratikus Mozgalom Történelmi Múzeumában ünnepi gyűlést tartottak a Romániai Dolgozók Általános Egyesülete megalakulásának 100. évfordulója tiszteletére. A gyűlést az RKP Bukarest municípiumi bizottsága szervezte. A gyűlés elnökségében részt vettek a következő elvtársak: Gheorghe Stoica, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, Stefan Voitec, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, Chivu Stoica, az RKP Központi Revíziós Bizottságának elnöke, Gheorghe Vasilichi, az RKP KB tagja, Gheorghe Petrescu, az RKP KB tagja, az RSZÁSZ Központi Tanácsának alelnöke, Teohari Georgascu, az RKP KB póttagja, pártos szakszervezeti aktivisták. A gyűlésen részt vettek hazai régi munkásmozgalmi harcosok, pártos állami aktivisták, fővárosi vállalatok munkásai, tudományos, művészeti és kulturális személyiségek, törzstisztek, diákok és tanulók. A gyűlést Gheorghe Stuparu elvtárs, a szakszervezetek Bukarest municípiumi tanácsának elnöke nyitotta meg. Ezután szólásra emelkedett Gheorghe Petrescu elvtárs. A szónok vázolta, milyen társadalmi,-politikai körülmények között alakult meg száz évvel ezelőtt — a hazai proletariátus megjelenésének és fejlődésének eredményeként — a Romániai Dolgozók Általános Egyesülete, amely az első kísérlet volt az öszszes romániai munkások egyesítésére. A munkásmozgalommal egyidejűleg megindult és fejlődött a szocialista mozgalom hazánkban. Ezt a román gondolkodás gazdag haladó hagyományainak ápolása és a szocialista eszméknek még utópista szakaszokról való ismerete tette lehetővé. A Romániai Dolgozók Általános Egyesületének megalakításával (1872 október 1.) a román proletariátus az első kísérletet tette arra, hogy egy olyan országos jellegű központosított szervezetbe tömörüljön, amely tevékenységében a fő súlyt nem a kölcsönös elvtársi segítségnyújtásba helyezte, hanem arra, hogy egyesítse a munkásokat „a munkások érdekeinek ártó rossz“ elleni küzdelemben. A szónok a továbbiakban rámutatott, hogy a proletariátus sorainak növekedése, osztályöntudatának szüntelen fokozódása, amit a marxizmus terjedése tett lehetővé, a munkások harci akcióinak terebélyesedése, az önsegélyező egyesületeknek a proletariátus erős osztályszervezeteivé való fokozatos átalakulása azt eredményezte, hogy a múlt század kilencedik évtizedében egyre nyilvánvalóbban összeolvadt a munkáselem a szocialista elemmel az új szervezetek — a munkáskörök — keretében, és ezek egyre határozottabb politikai jelleget öltöttek. Egyre erőteljesebben megnyilvánult az az irányzat, amely az erős, egységes és központosított párt létrehozását követelte, és ez a követelmény 1893-ban teljesült a Romániai Munkások Szociáldemokrata Pártjának megalakításával. A továbbiakban a szónok rámutatott, hogy a Romániai Dolgozók Általános Egyesülete százéves fennállásának megünneplése olyan körülmények között történik, amikor szocialista hazánk egész területén a X. pártkongresszus és a legutóbbi Országos Konferencia határozatai nyomán kibontakozott hatalmas politikai és szellemi fellendülés légkörében átfogó, alkotó munkaverseny folyik a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtéséért, az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért. Az, hogy a dolgozók határtalanul bíznak a Román Kommunista Párt politikájában, amely a marxizmus-leninizmus alkotó alkalmazása Románia körülményeihez, az, hogy a párt magas fokú felelősségérzettel teljesíti a nép által rábízott küldetést, az, hogy a társadalmi élet minden területén nő a párt vezető szerepe, sziklaszilárddá teszi szocialista társadalmunkat, szavatolja előrehaladásunkat a szocializmus és a kommunizmus útján. OKOS GAZDÁLKODÁS A FÉMMEL Gépgyáraink az idén egy tonna fémből csaknem 50 százalékkal több értéket állítanak elő, mint 1965-ben. Ez annak tulajdonítható, hogy széles körű akció folyt és folyik a fém magas fokú hasznosítására, amit a gépek és berendezések újratervezésével, gyártmányfejlesztéssel, a fajlagos fogyasztások csökkentésével érnek el. A brassói tehergépkocsi és traktoripari fővállalat egységei ilyen tekintetben példaként szolgálhatnak. A traktorgyárban például a 65 lóerős traktor korszerűsítésével és teljesítményének 80 lóerőre való növelésével egy tonna fém értékét 7500 lejjel növelték. Hasonló a helyzet a tehergépkocsigyárban is, ahol a fővállalati és a helybeli szakemberek közreműködésével a ROMAN tehergépkocsik gyártásánál sikerült növelni a fém értékét.