Előre, 1972. november (26. évfolyam, 7771-7796. szám)

1972-11-28 / 7794. szám

Országos politikai napilap • Bucuresti • Románia Szocialista Köztársaság XXVI. évfolyam 7794. szám ------ 4 oldal ára 30 báni­s—­ 1972. november 28., kedd A KÖZTÁRSASÁG XXV. ÉVFORDULÓJÁT KÖSZÖNTIK HAZÁNK ÖSSZES DOLGOZÓI ÍGY KÉSZÜLÜNK AZ ÚJ ESZTENDŐRE A­z RKP KB legutóbbi plenáris ülésén elhangzottak szellemé­ben Máramaros megye helyi­ipara nagy gondot fordít az új év tervfeladatai teljesítésének előké­szítésére. Ennek érdekében minde­nütt nagyszabású akció bontakozott ki a belső erőforrások felmérésére, a felajánlások teljesítéséhez szük­séges műszaki tervek pontos, rész­letes kidolgozására és megalapozá­sára. A megnövekedett feladatok telje­sítésének alapvető feltétele a ter­melésnek az ideinél jobb megszer­vezése. Ezen belül igen nagy súlyt helyezünk az 1973. évi tervteljesí­­tés optimális körülményeinek meg­teremtésére, minthogy ez döntő módon kihat az ötéves terv határ­idő előtti valóra váltására. A Bál­­máreana vállalatban üzembehelyez­tük az új szerelőcsarnokot, amely módot nyújt arra, hogy az autóal­katrészeket a korszerű gyártástech­nológia követelményeinek megfele­lően szereljék össze. A betoncsö­vek termelésének növelését szolgál­ja a színérváraljai vállalatban az automata gyártásvonal felszerelése. Jelentős mennyiségű kvarchomokot adhat a körtvélyesi homokbánya, kiaknázására korszerű homokmosó- és osztályozó állomást létesítettünk, amelynek évi termelése 20—30 ezer tonna. A máramarosszigeti Maramu­­resana vállalat a jövő évtől kezdve megkezdi a horganyzott ruhamosó kádak gyártását és új gyártásvonalat állítunk be az exportra szánt bú­torok előállításához. Az ulmeni-i betonelem-gyárban tanulmányt dol­goztak ki a betontermékek párásí­tására. A jövő év első felétől ra­kodólapok alkalmazásával korszerű­sítjük a vagonírozást és a szállítást. A visói Iza vállalat dolgozói elha­tározták, hogy 1973-ban duplahen­ger felszerelésével az igényeknek megfelelően növelik a kálciumkar­­bonát termelését, Borsa közelében megkezdik a mészégetést és meg­kettőzik a finomzuzalék gyártásá­hoz szükséges termelőkapacitást. A malom- és sütőipari vállalat szak­embereit az foglalkoztatja, hogy 1973-tól kezdve búza-csi­akivonatot nyerjenek s exportcélokra értékesít­sék azt. Ezzel egyidejűleg a gyár­tástechnológia korszerűsítésével mintegy 50 százalékkal növelik majd a nagybányai kenyérgyár je­lenlegi termelőkapacitását. Az előkészületek közé tartozik a termékskála bővítése is. Az 1973. évi árualap szerződéses lekötésére már augusztusban és szeptemberben sor került, a helyiipari vállalatok a­­zonban utólag elhatározták, hogy több mint 14 millió lej értékben új termékeket állítanak elő, a bútorfé­lék részaránya ebből több mint 11 millió lej. Számos új sütőipari ter­mék és hűsítő ital gyártására is készülnek az új esztendőben, az exportcélokat szolgáló termékskála bővítésére keleti mintájú szőnyege­ket, nádfonatú kosarakat és más termékeket gyártanak. Természetesen mindehhez gondos­kodni kellett a műszaki-anyagi a­­lap, a szükséges termelőkapacitás előteremtéséről. Néhány kivételtől eltekintve mindez megtörtént, de további erőfeszítésekre van szükség a meglévő termelőkapacitások mi­nél ésszerűbb kihasználására, az új objektumok határidőre történő ü­­zembehelyezésére, a váltási együtt­ható javítására. Ezen belül intenzív alkotó munkát, jobb és tökéletesebb szervezést igényel az 1973. évi mun­katermelékenység növelési feladat teljesítése. Az idén a termelékeny­ség növelésének tervezett mutató­ját 4,9 százalékban túlszárnyaltuk, vagyis ezen az úton 22,4 millió lej értékű terven felüli termelést va­lósítottunk meg. Jövőre is így aka­runk eljárni, a terven felüli ter­melést a termelékenyebb, tehát ha­tékonyabb munkára alapozzuk. Calina Grigore, a Máramaros megyei helyiipari igazgatóság terv-, munka­szervezés- és bérezésügyi osztályának vezetője VERSENY­KRÓNIKA A BERETTYÓSZÉPLAKI Cri­­șana kőolajfinomító vállalat be­fejezte évi tervét. A vállalat munkásai, mérnökei, techniku­sai kitartóan, erejüket nem kí­mélve küzdöttek, hogy minél nagyobb mértékben felhasznál­ják a termelőmunka belső erő­forrásait, teljes mértékben érté­kesítsék a rendelkezésükre álló emberi és anyagi potenciált, an­nak érdekében, hogy ötéves tervüket négy és fél év alatt tel­jesítsék. Idei tervüket így nem kevesebb mint 36 nappal előbb fejezték be, ami egyúttal bizto­síték arra, hogy 1972 végéig tisztességgel eleget tesznek a köztársasági évforduló köszönté­sére tett vállalásuknak, 7 millió lej értékben teljesítve túl össz­termelési és 6,5 millióval áru­­termelési tervüket. (Cladovan Teodor mérnök telex-tudósítása). A CRAIOVAI Kőolajfúró Vál­lalat brigádosa, Ion Tufa és munkatársai csupán nyolc hónap alatt 4200 méter mély olajkutat fúrtak, így 30 nappal­ hamarabb megvalósították az előirányzatot, s országos viszonylatban is re­korderedményt értek el. A vállalati átlaghoz képest a nem produktív időt egyharma­­dára csökkentették, a fúrási se­bességet 10 százalékkal növel­ték, s a brigád egy évi fizetésé­vel egyenlő összeget takarítottak meg. A gyergyói bútorszövetgyár a fiatal üzemek közé tartozik, ezért egyik leg­fontosabb teendője a káderek szakképesítése és szakosítása. (Kovács László felvétele) JÓ BÁNYÁSZOK, JÓL MEGVÁLASZTOTT MUNKAMÓDSZEREK AZ EGYSÉGNYI IDŐRE JUTÓ TELJESÍTMÉNY NÖVELÉSÉVEL: 24 MILLIÓ 300 000 LEJ ÉRTÉKŰ TERVEN FELÜLI TERMELÉS A Hunyad megye ipari termelé­sében jelentős helyet elfoglaló dé­vai színesfémipari központ munka­­közössége lehetőségei arányában járul hozzá a megye ipari termelé­sének növeléséhez, a nyers- és se­gédanyagok hatékony felhasználá­sához. Dr. Aurel Lapusca mér­nök, az ipari központ vezérigazga­tója rövid beszélgetésünk alkalmá­val elsősorban azt tartotta fontos­nak megjegyezni, hogy az ipari központ egységei kivétel nélkül ki­váló eredményeket értek el a Köz­társaság 25. évfordulója tiszteletére meghirdetett szocialista versenyben. Máskor is bebizonyították már, hogy készek egyemberként vállal­ni és teljesíteni a rájuk bízott fel­adatokat, ezúttal azonban a ver­seny közelebbi — az évi terv telje­sítése és túlszárnyalása, valamint távolabbi célkitűzése, az ötéves terv határidő előtti teljesítése — a leg­többet, a legjobbat hozta ki a dol­gozókból. A terven felüli terme­lés 5,7 százalékot tesz ki, a mun­katermelékenység növelésére kitű­zött színvonalat 4,6 százalékkal ha­ladták túl és semmi mással, csupán ezen az úton vagyis az egységnyi időre jutó teljesítmény növelésével év eleje óta a terven felüli terme­lés meghaladja a 24 millió 300 ezer lejt. A vezérigazgató véleménye sze­rint az eredmények elérésében nagy szerepük volt a korszerű módsze­reknek, az érc­lelőhelyek sajátossá­gaihoz igazított kitermelési eljárá­soknak. A tudományos kutatások e­­redményeinek gyakorlati alkalma­zása — mert erről van szó — akár­csak a munkatermelékenység kö­vetkezetes növelése arra vall, hogy a dévaiak a hatékonyság követel­ményei szerint termelnek, gazdál­kodnak. Az RKP Központi Bizott­ságának legutóbbi plenáris ülésén pártunk főtitkára a többi között éppen e két kérdés óriási jelentősé­gére hívta fel a figyelmet, döntő feltételként jelölte meg őket dol­gozó népünk nagy célkitűzése,­­ az ötéves terv határidő előtti teljesí­tésében. A korszerű, nagy terme­lékenységű módszerek alkalmazása és értékes faanyag megtakarításá­hoz is hozzásegítette a dévai ipari központ egységeinek dolgozóit. A kitermelő helyek előkészítésén dol­gozó bányászok az év elejétől október végéig 1300 köbméter bá­nyafát takarítottak meg, a kiter­melések dolgozói pedig 782 köbmé­tert, a más munkahelyeken elért megtakarítással együtt a végered­mény 2773 köbméter. Persze, a jók között is akadnak legjobbak. A barzai, a certeji bá­nyák máris teljesítették egész évi tervüket. November utolsó heté­ben és decemberben a vállalásuk­nak tesznek eleget és előkészítik a jövő évi jó munkát úgy, ahogy pár­tunk főtitkára ajánlotta. (Munka­társunktól). A cocleai mezőgazdasági gé­peket javító- és gyártó vállalat főtengely-részlegének váltásve­zető mestere, Kirvay Tibor mondta: „Jónéhány esztendeje dolgozom, de hasonló témájú­ ki­menetelű szakszervezeti cso­portgyűlésen mint az utóbbi, még nem vettem részt.“ Mi is történt az említett gyű­lésen? A főtengely-részlegen sok fia­tal dolgozik, zömük itt tanulta a szakmát, s becsületesen helytáll. Nem egy kitűnő ötlet, kezdemé­nyezés dicséri a részleg fiataljai­nak hozzáállását, ők voltak azok, akik elsőkként karolták fel az üzemben „a mikron, gramm és másodperc a gazdaságosság szol­gálatában“, valamint „a többlet­­termelést megtakarított szerszá­mokkal valósítsuk meg“ a moz­galmat is. A nemrég lezajlott szakszerve­zeti csoportgyűlésen a vállalások nemteljesítésének oka és a selejt­százalék növekedése került szó­ba. Akik felszólaltak, az okokat nevén nevezték. Beszéltek arról (számszerint heten), hogy tu­catnyi barátságos és kevésbé ba­rátságos figyelmeztetés után, ketten — Gheorghe Dulgheru és Mihai Tofanescu — nem hajlan­dók beilleszkedni a váltás ter­melőtevékenységébe. Amit a vál­tás többi tagja megtakarít, azt CSAK RAJTUK MÚLIK az említett két fiatal munkás elpazarolja. Figyelmetlenül, fe­lelőtlenül dolgoznak, s éppen ezért kérik az izem vezetőségét, hogy a főtengely-részlegről he­lyezzék el máshova őket, lehető­leg olyan helyre, ahol többet tudnak — „akarnak“ — adni­­nyújtani. Ez volt a felszólalások lényege s az üzem vezetősége eleget tett a kérésnek: Gheorghe Dulgherut és Mihai Tofanescut még másnap az építő-szerelő részlegre helyez­te át. Mintegy két hét telt el azóta. Kirvay Tibor főmester több­ször is járt az építőknél-szere­­lőknél, érdeklődött, mi a helyzet a „két új“ emberrel? S nem kis csodálkozására, minden alkalom­mal kedvező véleményt hallott a fiúkról. Beszélt Kirvay Tibor a két fia­tallal is. Mondták­ szégyenük, ami történt. Ennyit mondtak s várakozóan néztek a főmesterre, ő viszont még nem nyilatkozha­tott, nem kapott erre „mandátu­mot“ a részleg dolgozóitól. Elmondta azonban azt, mi is történt a részlegen, amióta eljöt­tek. A munkaidő kihasználása 95,2 százalékról 95,7 százalékra nőtt, ami dolgozónként 300 lej értékű termeléssel jelent többet. El­mondta, hogy a selejt 0,57 szá­zalékról 0,18 százalékra csökkent s hogy az elmúlt tíz nap teljesen selejtmentes volt. Persze, mindez nem pusztán annak tulajdonítható, hogy a két fiatal elment a részlegről. Az említett szakszervezeti cso­portgyűlésen Remus Paduraru esztergályos is felszólalt. Most azt mondta: „Hogy a két fiatal helytáll az új munkahelyen, mi éppen úgy örvendünk, mint Kir­vay Tibor mester, aki a hírt hozta. Ahhoz, hogy valaki becsü­letesen dolgozzék semmi más nem kell, pusztán jóindulat, a­­karat. S mi nem is akartunk mást, csak erre felhívni a figyel­müket. A mi eredményeinkkel is.“ S a kérdésre, hogy visszakerül­het-e még a főtengely-részlegre Gheorghe Dulgheru és Mihai Tofanescu, ugyancsak Remus Pa­duraru válaszolt: „Az csak raj­tuk múlik“. Szenyei Sándor .......A szocialista kereskedelem ebben az esztendőben több mint 16 százalékkal nagyobb mennyiségű árut for­galmazott, mint 1970-ben, s az utóbbi két évben az eladott áruk értéke 2,5 milliárd lejjel volt nagyobb az ötéves terv előirányzatainál. ELŐNYÖS VÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉG • ÚJABB LÉPÉS AZ ÉLETSZÍNVONAL EMELÉSÉNEK ÚTJÁN V­ásároljunk részletre ! — reklámszövegben, hirde­tésben gyakran olvassuk ezt a felhívást. És ki-ki saját lehetőségei szerint él is e vásárlási forma előnyeivel. Sokan tapasztalhatták, hogy szocialista kereskedelmünk­nek ez az áruforgalmazási rend­szere a lakosság jobb ellátását szolgálja, s végső soron anyagi kedvezményt jelent a kis- és köze­pes fizetésűek családi háztartásá­ban, hiszen havi részlettörlesztés­sel olyan tartós közszükségleti ja­vakhoz jutnak, vagy olyan közszol­gáltatást vehetnek igénybe, me­lyekre máskülönben hosszú ideig kellene gyűjteniük a pénzt. Ez a vásárlási, építkezési forma az utób­bi években mind jobban bővül, mindennapjaink gazdálkodásának szerves tartozéka lett. Hogy mégis miért szólunk róla ezeken a hasá­bokon? A Buletin Oficial (Hivatalos Közlöny) egyik utóbbi száma hív­ta fel reá újólag a közfigyelmet, közzétéve a Minisztertanács 1319/1972 számú Határozatát a havi részlet-visszafizetésre történő ela­dásról és szolgáltatásokról. S mint általában honpolgári kötelesség is­merni az ország törvényeit, szüksé­ges tisztában lennünk azzal is, hogy milyen jogi keretek között, milyen jövedelemmel, mit vásárol­hatunk és milyen szolgáltatásokat vehetünk igénybe az államtól, s mennyi előleg mellett hány részlet­ben törleszthetjük azokat. Erre ad világos választ a fentemntett ha­tározat ; felsorolja a részletre vá­sárolható közszükségleti cikkeket, a vásárló fizetésétől függő előleg és havi törlesztés mennyiségét. De hát ezt felsorolni, részletekbe me­nően itt ismertetni túl sok helyet venne igénybe ; olvassuk el a Bu­letin Oficial november 13.-i, 125. számát. Olvasása néhány meggondolkoz­­tató reflexióra ad alkalmat. Az egy­szerű árufelsorolás, a számoszlop is tükörkép. Mindenekelőtt azt ve­títi elénk, hogy kereskedelmi és árpolitikánk következetesen halad a X. kongresszus és az Országos Konferencia által kijelölt úton, ab­ba az irányba, melynek célja a dolgozó ember anyagi és szellemi szükségleteinek mind megfelelőbb kielégítése. Mert hát a részletre vá­sárolható árucikkek választékának bővítése és a havi törlesztéssel visszafizethető szolgáltatások meny­­nyiségének és minőségének eme­lése — s egyáltalán ennek az áru­sítási és szolgáltatási formának a léte — az állami alkalmazottak életszínvonalának növekedését szol­gálja, vásárlóerejüket emeli. Talán erről az utóbbiról nem ér­dektelen kissé bővebben szólni, hi­szen a párt Központi Bizottságá­nak legutóbbi plénuma 1972 gaz­daságfejlesztési megvalósításai és az 1973. évi terv előkészítése kap­csán erre is rendkívül nagy súlyt helyezett. Fejlődésünkre jel­lemző és örvendetes adatokat tu­dott meg közvéleményünk. Pártunk főtitkára előadói beszédében mél­tán domborította ki, hogy az utóbbi két esztendőben — tehát ötéves tervünk első két évében — a nem­zeti jövedelem átlag több mint 11 százalékkal gyarapodott, első íz­ben gyorsabb ütemben a társa­dalmi termelés növekedésénél. En­nek következtében emelkedhetett az életszínvonal is, aminek egyik fokmérője a lakosság pénzjövedel­mének, az ellátási és szolgáltatási tevékenység további javulásának, a vásárlóerőnek a növekedése. A szocialista kereskedelem például ebben az esztendőben több mint 16 százalékkal nagyobb mennyiségű árut forgalmazott, mint 1970-ben, s az utóbbi két évben az eladott áruk értéke 2,5 milliárd lejjel volt nagyobb az ötéves terv előirány­zatainál. És mielőtt jeleznénk pers­pektíváinkat, emlékeztessünk még egy fontos tényre: az általá­nos árindex az ötéves terv­­első két esztendejében 100,3 százalék volt, vagyis gyakorlatilag azonos szin­ten maradt. Íme, néhány kiragadott jellemző adat a párt főtitkárának Károlyi Miklós "(Folytatása a 2. oldalon) ÜZLETAVATÁS () önkiszolgáló élelmiszerüzlet nyílt meg a napokban Kézdivá­­sárhelyen a Lenin és az Ady la­kónegyed találkozási pontján. A megnyitás napján a késő délutá­ni órákban sok ember gyűlt össze s várakozott türelemmel, hogy lebonyolítsa első vásárlását az új üzletben. Érdemes volt vára­kozniuk, mert a korszerű, ízlése­sen berendezett áruház részle­gein mindenki megtalálta azt az árut, amit keresett, hogy a civi­lizált, pontos, udvarias kiszolgá­lást ne is említsük, ami külön­ben sem hiánycikk a város ke­reskedelmi egységeiben. De kü­lön dicséretet érdemel a helyi fogyasztási szövetkezet vezetősé­ge azért az ötletért, hogy az üz­let egyik sarkában talponálló kávézó és reggeliző részleget lé­tesített a siető vásárlóknak. A­z őszi betakarítás Hargita me­gyében is véget ért, a trakto­ros megpróbáltatás viszont tovább tart addig, amíg a földeken van még megforgatni való tart. S ha nehéz volt az ősz folyamán a krumpliszedés, a vetés, nem könnyű most a szántás sem. Mire e sorok megjelennek, lehetséges, hogy változik az idő, ám terep­­irtunk során esőben, sárban küsz­ködtek a gépkezelők. Jól jönne most a fagy — hangoztatták Csík-*­szentmarén, 8—10 nap alatt végezni lehetne a szántással. Megyei vi­szonylatban különben Tusnádon őszi BARÁZDÁK • Az irodákban készülnek a jövő évi tervek, a mezőkön az eke alapoz • Figyelmet igénylő idény­ probléma: a tápanyagután­pótlás megoldása 400 hektárt forgattak meg a tava­sziak alá. Gyergyószentmiklóson 360 hektárt, Szárhegyen 331 hek­tárt, Remetén 230 hektárt szántot­tak fel, tehát még az élenjáró egy­ségekben is akad bőven munka a traktorosoknak. Sajnálatos viszont, hogy Kászonaltízen, Borzonton, egyetlen hektár őszi mélyszántást sem végeztek, s olyan nagy gazda­ságokban, mint például Ditró 6 hektárnyi területen forgatták meg a tarlót. Madaras 12 hektáros tel­jesítménye csak a kezdetét jelentig Dánfalva és Szentkirály 10—10 hektárnyi mélyszántása aláhúzza, hogy ha nehéz feltételek között is, de további erőfeszítéseket kell ten­ni a kampány mielőbbi befejezése érdekében. Annál is inkább, mivel az agrotechnika kívánta feltétele­ken túlmenően a gépállomások tervteljesítéséből is hiányzik még az az érték, amit az őszi szántás elvégzése hoz. A megyei szakigazgatóságnál köt­­lönben már a jövő év a napirendi Nicolae Ceausescu elvtárs plenáris ülési előadói beszéde alapján, a minisztériumtól kapott tervszámok figyelembe vételével, máris hozzá- Flóra Gábor (Folytatása a 1. oldalon) OLIMPIA UTÁN­ŐRSÉGVÁLTÁS előtt Interjú TEPHAN DIONISIEval, a Román Vívó Szövetség főtitkárával Az 1972-es vívóidény nagyvonalakban már befejeződött. Mint olimpia után általában, sokkal kevesebb volt a nagyszabású ren­dezvény, mégis a hazai vívóéletben a München utáni hónapok hoz­tak figyelemreméltó változást. Előbb a Románia Kupa tornán, majd az ankarai Balkán-bajnokságon előreléptek a fiatalok. Leginkább Ankarában tűntek ki, ahol utánpótlás válogatottunk a 16 éremből 13- at szerzett a felnőttek viadalán. Valamennyi első hely — egyéniben és csapatban — a román vívók birtokába jutott! Ilyen sikerre rég nem volt példa e sportág történetében. DJ korosztály jelentkezett, amely máris jogokat követel magának. Vívósportunk jelenlegi helyzetéről a napokban TEPHAN DIONISIÉval, a Román Vívó Szövetség főtitkárával beszélgettünk el. — A Románia Kupa torna és a Balkán-bajnokság után első kér­désünk a fiatalokkal kapcsolatos­ előretörésük nyilván felveti a válogatott keretek felfrissítésének a problémáját. Milyen tervei van­nak ezen a téren a szakszövet­ségnek? — Az utánpótlás kérdése mond­hatnám örök probléma számunkra. Enélkül elképzelhetetlen­­egy erős, felkészült nagycsapat létezése. Ter­mészetesen, nem lehetnek minden évben tehetséges fiataljaink. Kine­velésük, a megfelelő válogatás ne­héz feladat, több tényezőtől függ. Elsősorban a tehetségek jelentkezé­sétől. Vannak periódusok, hogy évekig kell várnunk, aztán egyszer­re többen kiugranak. Jelenleg, úgy tűnik, ebbe az örvendetes helyzet­be kerültünk. Egész sor fiatal tört be az élvonalba. Soha jobbkor. Alig hogy végetért a müncheni olimpia, hozzáláthattunk a fiatalok felkészíté­séhez a négy év múlva sorra kerülő montreáli játékokra. Az első ered­mények a Románia Kupa tornán, még hangsúlyozottabban a Balkán­­bajnokságon mutatkoztak, ahol 13 érmet szereztünk az utánpótlás vá­logatottal. Örvendetes volt látni, hogy milyen hallatlan lelkesedés­sel, becsvággyal küzdöttek vala­mennyien, mennyire tudtak örülni a győzelemnek. Nyoma sem volt a nagyok érdektelenségének, akiknek a Balkán-bajnoki cím semmit nem jelentett, ezek a fiatalok szívből tudtak örülni a helyezéseknek is. Ehhez még hozzátenném, hogy ket­ten közülük, Kuki és Criku 17 éve­sek, Pop 18, Popa pedig 19 éves, egyszóval előttük a jövő. Úgy ha­tároztunk, hogy jövőre egy részük helyet kap a válogatott keretben, más részük pedig párhuzamosan készül velük. Szeretnénk, ha 1974- Móra László (Folytatása a 2. oldalon)

Next