Előre, 1973. július (27. évfolyam, 7977-8002. szám)
1973-07-01 / 7977. szám
ELŐRE 2. oldal 1973. JÚLIUS 1. VASÁRNAP NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA NÉMETORSZÁG SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN ZSÚFOLT MUNKAPROGRAM, ÉRDEKES LÁTNIVALÓK, MEGANNYI ÚJ ALKALOM A ROMÁNIAI VENDÉGEK RÁNTI ROKONSZENV ÉS NAGYRABECSÜLÉS KINYILVÁNÍTÁSÁRA Az ország legnagyobb kikötőjében A pénteki nap, Nicolae Ceausescu elvtárs nyugat-németországi látogatásának utolsóelőtti napja, az előzőkhöz hasonlóan, hangsúlyozottan munkajellegű volt. A látogatás körúttal kezdődött a hamburgi kikötőben, a Szövetségi Köztársaság legnagyobb, és Európa egyik legnagyobb kikötőjében. A hivatalos székhelyről, a hamburgi szenátus vendégházából induló magas rangú román vendégeket a lakosság meleg szeretettel üdvözölte, az emberek barátságosan integettek, tapsoltak. Az Államtanács elnökét és a kíséretében levő Gerhard Jahn követségi igazságügy-minisztert, tér Schulz hamburgi szenátusi elnököt és más hivatalos személyeket a kikötő bejáratánál dr. Moenkemeir igazgató fogadta és egy ez alkalomra előkészített hajó fedélzetére invitálta. Hamburg kikötője az Elbán van, körülbelül 100 kilométerre a folyam torkolatától. A folyam kiváló természeti adottságait az emberkéz szakavatottsága ügyesen kiaknázta. A hajó fedélzetéről nagyszerű kilátás nyílik a korszerű kikötő sajátos, mozgalmas világára. A rakpartok összhossza 300 kilométer, a kikötőmedencék száma 60, a dokkoké 320, a legmodernebb rakodóberendezések működnek itt, az optimális áruforgalmat hatalmas hűtőraktárak biztosítják. Az import évi 30 millió tonna áru, az export 10 millió, hogy a tranzitárut ne is említsük. Hamburgot joggal tekintik a nyugatnémet kereskedelem legnagyobb átmenő állomásának, hiszen a tenger, az Elba és csatornái révén nem kevesebb mint 1100 kikötővel áll kapcsolatban, közöttük román testvérvárosával, Constantával is. A világ minden államának zászlóját láthatjuk a kikötőben ezen a napon is. A rakpartok mellett horgonyzó hajók hosszantartó kürtöléssel köszöntik az elhaladó hivatalos hajót. Hamburgra egyébként nemcsak az intenzív kikötői forgalom, nemcsak az óriási portáldaruk látványa jellemző, hanem a korszerű ipar megannyi jele is. A kőolajfeldolgozás, a korszerű szállítás elengedhetetlen tartozéka optimálisan fejlődhetett a kikötő mentén. A nyugateurópai kőolajfeldolgozó-kapacitás nem kevesebb mint 35 százaléka található itt, az Elba torkolatában elterülő kikötővárosban. Számottevő a hamburgi hajógyártás is. A vendéglátók részletes felvilágosításokkal szolgáltak a kikötői tevékenységről. Nicolae Ceausescu elvtárs érdeklődött a további tervekről, a tengeri kapcsolatok bővítésének kilátásairól, ami nyilvánvalóan a nemzetek közötti cserék és békés együttműködés, a jobb megismerés és közeledés egyik eszköze. A magasrangú román vendég búcsúzóul sok sikert kívánt a kikötői hatóságoknak, hogy tovább növekedjék a hatalmas kikötő hozzájárulása a nemzetközi gazdasági együttműködéshez. Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Németország Szövetségi Köztársaságban való látogatása alkalmából, június 29-én délután sajtóértekezletet tartott Bonnban, a Sajtó Házában. A sajtóértekezleten nagyszámú nyugatnémet újságíró vett részt az NSZK sajtójának és rádiótelevíziójának képviseletében, valamint igen sok külföldi sajtótudósító. Nicolae Ceausescu elvtárs a sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire. RÜDIGER VON WECHMAR, államtitkár, a szövetségi kormány sajtó- és tájékoztatási hivatalának vezetője : Elnök úr, abban a megtisztelő örömben van részünk, hogy körünkben üdvözölhetjük önt, s örvendünk, hogy eleget tett kérésünknek. Látogatása vége felé közeledik. Milyen eredményekkel tér vissza hazájába ? NICOLAE CEAUSESCU elvtárs : Negyedik napja tartózkodunk Németország Szövetségi Köztársaságban Heinemann elnök meghívására. Most, a látogatás befejezésének küszöbén elmondhatom, hogy jó körülmények között folyt le és hozzátehetem, hogy minden szempontból jó eredményekkel is. Hosszas megbeszéléseket folytattam a szövetségi kancellárral, s hangsúlyoznom kell, hogy a megvitatott kérdésekben, kezdve a különféle tevékenységi területekre kiterjedő kétoldalú együttműködés fejlesztésével, megfelelő megállapodásra jutottunk, amit egyébként az aláírt egyezmények is tükröznek. Szeretném már eleve kijelenteni, hogy Románia és Németország Szövetségi Köztársaság kapcsolatai az utóbbi években hangsúlyozottan fejlődtek, kapcsolataink jók, pozitívek. Véleményünk szerint a látogatás, megbeszéléseink és az e napokban aláírt egyezmények feltárják a kétoldalú együttműködés még erőteljesebb fellendítésének újabb távlatait minden tevékenységi területen. Mindössze pár perc telt el azóta, hogy Brandt szövetségi kancellár úrral aláírtuk a hosszú lejáratú gazdasági együttműködési egyezményt és az ünnepélyes nyilatkozatot, nem sokkal azelőtt pedig minisztereink hat egyezményt írtak alá. A román ipar képviselői és országuk képviselői éppen ezekben a napokban kötöttek számos konkrét egyezményt és megállapodást vegyestársaságok létesítéséről, különféle tevékenységi területekre vonatkozó kooperációkról. Úgy hiszem, mindez önmagáért beszél a látogatás lefolyásának módjáról, eredményeiről. Szeretném azonban megjegyezni, hogy amint az ünnepélyes nyilatkozat rámutat, államaink kapcsolatai a jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tisztelete, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elveire épülnek. E nyilatkozatba való rögzítésük tulajdonképpen csak alátámasztja az államaink közötti kapcsolatok eddigi realitásait. Magától értetődik, hogy miután továbbra is ezeknek az elveknek a szellemében kívánunk eljárni, az említett elvekre akarjuk építeni a többi állammal való kapcsolatainkat is, küzdeni akarunk világméretű érvényesítésükért. Szeretnék a magam és munkatársaim nevében köszönetet mondani az e napokban állandóan tapasztalt vendégszeretetért. OLAF IHLAU — Süddeutsche Zeitung: Elnök úr, megkötöttek egy fontos gazdasági egyezményt. Úgy tudjuk, hogy ugyanilyen egyezményt írtak alá Olaszországgal és Belgiummal is. A szóban forgó egyezmények milyen mértékben befolyásolják, illetve nem befolyásolják Romániának a szocialista országokkal és a nyugati országokkal folyó cserekapcsolatainak viszonyát ? NICOLAE CEAUSESCU elvtárs ! Azt hiszem, tudják, Románia széles körű gazdasági kapcsolatokat fejleszt ki az összes államokkal. Igaz, hogy az első helyen a szocialista országok állnak, amelyek jelentős helyet foglalnak el gazdasági kapcsolatainkban. Ugyanakkor a világ 110 államával vannak kapcsolataink. Széleskörű kapcsolataink vannak a nyugat-európai országokkal, amelyek között Németország Szövetségi Köztársaság foglalja el az első helyet. Valóban igaz az, hogy ilyen egyezményeket kötöttünk Belgiummal, Olaszországgal, Hollandiával. Tárgyalásokat folytatunk más országokkal is és minden bizonnyal hasonló egyezményeket fogunk kötni több nyugat-európai országgal. Úgyszintén számos egyezményünk van egész sor afrikai, ázsiai állammal, s kilátás van arra, hogy latinamerikai országokkal is kötünk ilyen egyezményeket, így tehát semmi különös nincs abban, sőt természetes, magától értetődő dolog ez az egyezmény, amelyet ma Németország Szövetségi Köztársasággal kötöttünk. JUNG BISSEGGER — Journal de Geneve (Svájc): Elnök úr, Románia milyen mértékben számít kifejleszteni kétoldalú kapcsolatait az Európai Gazdasági Közösséggel ? NICOLAE CEAUSESCU elvtárs : Éppen az a körülmény, hogy egyezményeket kötöttünk néhány nyugat-európai országgal — Közös Piac-tagállamokkal —, s hogy a következő hónapokban valószínűleg hasonló egyezményeket kötünk e szervezet többi országával is, bizonyítja, hogy fejlődni fognak Románia kapcsolatai a Közös Piac összes országaival. Gazdasági kapcsolatainkban az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvéből indulunk ki, s megfelelőképpen fejlesztjük kapcsolatainkat mindazokkal az államokkal, amelyek az említett elvek alapján hajlandók bővíteni együttműködésüket Romániával. ALBERT COULIN — Deutschlandfunk rádióállomás : El nök úr, a különféle, régebben aláírt gazdasági egyezményekben, akárcsak a most aláírtakban, árucserét irányoztak elő — eladást és vásárlást. Ez kétségtelenül lehetővé teszi, hogy más romániai árukat is eladjanak Németország SZK-ban. Úgyszintén előirányozták az együttműködés bővítését bizonyos termékek gyártásában. E keretek között nem csupán német szakemberek utaznak majd Romániába, hanem romániai szakemberek és munkások is jönnek az NSZK- ba, egyesek máris dolgoznak itteni vállalatokban. Várható-e a szakembercsere fokozódása is ? NICOLAE CEAUSESCU elvtárs ! A gazdasági kapcsolatok, különösképpen pedig a termelési kooperáció keretében kétségtelenül sor kerül a szakembercserék fokozására is. De szeretném, ha nagyon világosan megértenének. Nem arról van szó, hogy munkásokat és szakembereket küldjünk Németország Szövetségi Köztársaságba dolgozni, hanem arról, hogy közreműködjünk egyes közösen megvalósítandó célok valóraváltásában. OLAF IHLAU — Süddeutsche Zeitung: Elnök úr, az ünnepélyes nyilatkozatban szó esik a népek önrendelkezési jogáról. Érdekelne e tekintetben, hogy mi az ön álláspontja a nemzeti egység kérdésével és a nemzetek szerepével kapcsolatban. NICOLAE CEAUSESCU elvtársi A népek önrendelkezési joga nagyon régi elv, és normális, hogy kapcsolataikban államaink ennek az elvnek a tiszteletben tartásából indulnak ki. Mi ez alatt azt értjük, hogy tiszteletben kell tartani minden népnek azt a jogát, hogy minden külső beavatkozás nélkül, óhajának megfelelően fejlődjék. A nemzet jelenkori társadalmi szerepével kapcsolatosan, mint tudják, nem egyszer elmondottam, hogy Románia haladó tényezőnek tekinti a nemzetet, mind a jelen pillanat vonatkozásában, mind pedig még igen hosszú időszakra. Éppen ezért síkraszállunk azért, hogy tiszteletben tartsák minden egyes nemzet jogát a függetlenséghez, a szuverenitáshoz, a saját belátása szerinti önálló fejlődéshez. Egyben abból indulunk ki, hogy minden egyes nemzet érvényesülése előmozdítja az aktív együttműködés kifejlődését a világ összes államai és népei között. CHRISTOPH LUTZE — Die Zeit: Elnök úr, a német és a román vállalatok gazdasági együttműködése, a vegyestársaságok létesítése azt a célt szolgálja-e, hogy fejlesszék a román áruk termelését a nemzeti piac számára, vagy pedig Románia exportképességét akarják erősíteni’ NICOLAE CEAUSESCU elvtárs: Minden termelés mindig egyaránt szolgálja a nemzeti szükségletek és az exportigények kielégítését. A Németország Szövetségi Köztársaság és Románia vállalatai közötti együttműködés fejlesztése, akárcsak a vegyes társaságok, magától értetődően egyaránt szolgálni kívánják a kölcsönös szükségletek kielégítését és az export bővítését is, hogy e tevékenység minél előnyösebb legyen. VON HUEBBENEZ — Deutschlandfunk rádióállomás: Elnök úr, az utóbbi időben megállapíthattuk, hogy minden nyugati látogatása után az egyezmények aláírását egy ünnepélyes nyilatkozat kiadása is kísérte. Milyen jelentőséget tulajdonít a nyilatkozatoknak? NICOLAE CEAUȘESCU elvtársi Valóban, az utóbbi időben mind a külföldi látogatások keretében, mind pedig más államfők romániai látogatása alkalmával ilyen ünnepélyes nyilatkozatokat írtunk alá. Véleményünk szerint ez a nemzetközi élet változásaiból, az enyhülés, az államközi kapcsolatok új alapokra helyezése általános tendenciáiból adódik. Ennélfogva kétségtelenül nagy jelentőséget tulajdonítunk az ilyen nyilatkozatoknak, hiszen éppen a kapcsolatok új elveit és az államok közötti tiszteletet mozdítják elő. VON HUEBBENEZ — Deutschlandfunk rádióállomás: Elnök úr, e nyilatkozatok nem tekinthetők-e egy újabb ENSZ-alapokmány helyettesítőinek? NICOLAE CEAUSESCU elvtársi Semmiképpen sem. Ellenkezőleg, legjobb esetben is — s ez egyáltalán nem rossz — csak az Egyesült Nemzetek Alapokmányában lefektetett elvek megnyilvánulásának tekinthetők. Annál is inkább, mivel Románia azon munkálkodik, hogy növekedjék az Egyesült Nemzetek szerepe a nemzetközi életben. Úgy véljük tehát, hogy ezek a nyilatkozatok — amelyeket mind bejegyeztek az Egyesült Nemzetek Szervezeténél — támogatást jelentenek az Egyesült Nemzetek Szervezete szerepének erősítéséhez. ROMULUS CAPLESCU — a Scinteia külpolitikai szemleírója: Elnök elvtárs, mondhatna-e ön néhány szót arról, milyen vonatkozásokat emeltek ki a leginkább a Brandt kancellárral folytatott megbeszéléseken a közelgő európai konferenciával kapcsolatban? NICOLAE CEAUSESCU elvtárs: Az európai biztonság problémái valóban fontos helyet foglaltak el a Brandt kancellárral folytatott tárgyalásaimon. Megelégedéssel állapítottuk meg, hogy néhány nap múlva államaink külügyminiszterei, más európai államok, valamint az Egyesült Államok és Kanada külügyminisztereivel együtt, találkozni fognak az első összeurópai konferencián. Már maga ez a tény is világtörténelmi jelentőségű esemény. Az összeurópai konferencia eredményei remélhetőleg előmozdítják nem csupán az európai országok biztonságát, hanem az egyetemes béke és biztonság ügyét is. RÜDIGER VON WECHMARN államtitkár, a szövetségi kormány sajtó- és tájékoztatási hivatalának vezetője: Elnök úr, engedje meg, hogy valamenynyiünk nevében melegen megköszönjem, hogy volt szíves válaszolni kérdéseinkre. Még egyszer köszönjük, és jó utat kívánunk. A Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének sajtóértekezlete A Hamburger Stahlwerke acélműben A hamburgi Ipar Igen sokrétű, a legkülönfélébb ágazatokhoz ésszektorokhoz tartozó vállalatok települtek ide. A román államfő látogatásának következő állomása a Korf-csoporthoz tartozó Hamburger Stahlwerke (HSW) volt, amely különleges acélgyártás eljárásáról nevezetes. A magas rangú román vendéget, az üzem vezetősége, munkásai fogadták a gyárkapuban, ahol román zászlót lengetett a szél. Willy Korf, a HSW ügyvezető tanácsának elnöke melegen üdvözölte a vendéget, hangsúlyozta, hogy Románia Államtanácsának elnöke nagymértékben előmozdította az európai enyhülés és biztonság ügyét, s ezzel az egész világ figyelmét magára vonta. Ezután a házigazdák részletesen ismertetik a vállalat tevékenységét, elmondják, hogy Európában itt alkalmazták első ízben az acélgyártásban a közvetlen redukció módszerét. Az új módszer, amely hatalmas érdeklődést keltett szakkörökben, óriási előnyökkel jár, mert ily módon kis kapacitású egységekben, évi egymillió tonna kapacitásnál kisebb egységekben is jó minőségű acél gyártható. A HSW évi termelése például egyelőre 550 000 tonna, perspektívában azonban eléri az egymillió tonnát. Az új módszer ezenkívül viszonylag nagyon gazdaságos, mert számottevően csökkenti a gyártási időt. Az Egyesült Államokban kikísérletezett és a HSW- ben tökéletesített Midrex eljárás lényege, hogy a vasércet különleges berendezésben, földgázból nyert redukciós gázzal porózus szerkezetű tisztavassá alakítja, úgynevezett szivacsvassá. A szivacsvas ideális nyersanyag, villamos ívkemencében, szintén különleges eljárások alapján, „folyamatos olvasztással és öntéssel nyernek belőle acélt. A folyamatos olvasztás és öntés lényegesen növeli a termelékenységet. Az ügyvezető tanács elnöke a továbbiakban elmondta, hogy Németország SZK-ban tudják, milyen gyors haladást ért el Románia az acélgyártásban és hangsúlyozta, hogy konkrét kooperációs akciók keretében szívesen együttműködnének a román fémiparral. Ezután bemutatták az egymást követő technológiai folyamatokat. Az üzemosztályokat a román trikolórral díszítették fel a román elnök iránti nagyrabecsülés jeléül. A munkások, technikusok, mérnökök tisztelettel köszöntötték népünk küldöttét, kifejezték örömüket, hogy munkahelyükön láthatják vendégül. Az egyik üzemrészlegen egy munkás odalépett Nicolae Ceausescu elvtárshoz, virágcsokrot nyújtott át neki, tolmácsolva az acélmű dolgozóinak üdvözletét. A magasrangú vendég megköszönte az üdvözlő szavakat, s átadta a nyugatnémet munkásoknak a román acélöntők üdvözletét. Nicolae Ceausescu elvtárs elbeszélgetett a nyugatnémet szakemberekkel, érdeklődött a termelési folyamat konkrét problémáiról, elismerően szólt a technológiáról, felvilágosítást kért a további tervekről. A vendéglátók részletes magyarázattal szolgáltak, elmondták, hogy az automatizálás folytán mindössze 900 ember dolgozik az üzemben. Nicolae Ceausescu elvtáns a látogatás emlékére beírta nevét az üzem díszkönyvébe. Búcsúzáskor az Államtanács elnöke a hamburgi sajtó és rádiótelevízió képviselőinek kérésére a következő nyilatkozatot tette: „További sok sikert, jólétet, békét kívánok az összes hamburgiaknak. E rendkívül rövid látogatás során is igen kellemes benyomásokat szereztem, s remélem, hogy országaink között jelentős együttműködés épül ki, amelyben lényeges szerepet kap Hamburg, s ezen belül a megtekintett acélmű is. Még egyszer köszönöm a fogadtatást.“ A hivatalos gépkocsisor ezután a Messerschmitt-Bolkow-Blohm repülőgépgyár kifutópályái felé kanyarodott, ahol a vendégeket felkérték, hogy tekintsék meg az Airbus, egy nagy befogadóképességű légibusz szerelőcsarnokát a közelben. A látogatás végén felemelő pillanatnak voltunk szemtanúi. A Hamburgban tartózkodó és a nemzetközi folklórfesztiválon részt vevő Nuntatii Bihorului együttes tagjai vették körül meleg szeretettel és határtalan örömmel a szocialista Románia vezetőjét. A festői bihari népviseletbe öltözött ifjak és lányok daloltak, táncoltak és lelkesen megtapsolták a vendéget. Nicolae Ceausescu elnök, a többi román hivatalos személy ezután meleg búcsút vett Peter Schulz, hamburgi főpolgármestertől és szenátusi elnöktől, a többi helyi vezetőtől. Az ország északi részén tett látogatás utolsó szakasza Bréma, a VFW-Fokker repülőgépgyár telephelye volt. A VFW-Fokker repülőgépgyárban A helikopteren érkező román vendégeket Karl-Heinz Jantze, Bréma gazdasági kérdésekkel foglalkozó szenátora és Werner Knieper, az üzem igazgatótanácsának elnöke köszöntötte, számos munkás és szakember meleg tapsa közepette. Sokan román zászlócskákat lengettek. Az igazgatótanács elnöke a gyár dísztermében meleghangú üdvözlőbeszédet mondott. „Nagy megtiszteltetésnek tekintjük, — mondotta — hogy a Szövetségi Köztársaságban tett látogatása során gyárunkat is felkereste. Ez a látogatás rendkívül fontos esemény, annál is inkább, mert ez alkalommal kooperációs egyezményt írnak alá cégünk és román szakvállalatok képviselői. Az egyezmény tanúskodik a szélesebb körű együttműködés óhajáról, amit ön a nemzetközi élet számos területén szorgalmaz, ön, elnök úr, olyan csodálatot érdemlő politikát folytat, amely nemcsak országainkat, hanem a kontinens összes országait közelebb hozta egymáshoz. Az élet maga bizonyítja, hogy ez a politika gazdagon gyümölcsözik.“ A továbbiak során Rolf Riccius professzor, mérnökdoktor, üzemigazgató ismertette a román vendégekkel a gyárak tevékenységét. Elmondotta, hogy a VFW-Fokker cég 1945 után a nagy utasszállító gépek három típusát tervezte meg és fejlesztette ki, továbbá helikoptereket gyártott, amelyek közül kiválik a kooperációban konstruált, Repülődaru elnevezésű gép. A cég az űrrepülési programok terén való együttműködésben is eredményeket ért el. Rolf Riccius közölte még, hogy a céget a gazdasági hatékonyság fokozásának, a készülékek önsúlya csökkentésének, az új technológiák alkalmazásának problémái foglalkoztatják. E szempontból igen jelentős teljesítmény az egyik konstrukciós elem üvegrostos műanyagból való elkészítése. Az üzemigazgató a továbbiakban ismertette a vállalat számos műszaki eredményét a fémmegmunkálás, valamint a repülőgépek egyes alkotóelemei, szerkezetei és alkatrészei megtervezése tekintetében. Ezek között megemlítette az elektronikus nyalábbal történő hegesztő berendezést, amellyel például titánt hegesztenek erős vákuumban, amit a rakéta-technikában az üzemanyrag-tartályoknál alkalmaznak. Ezután bemutatták az elnöknek az ionikus hajtóművet, amilyennel a jövőben különféle űrjárműveket fognak felszerelni a bolygóközi repülésekhez. A bemutatót dokumentumfilmek vetítésével egészítették ki a különféle eredmények szemléltetésére. A továbbiakban Nicolae Ceausescu elvtárs jelenlétében ünnepélyesen aláírták a VFW-Fokker és az illetékes román vállalatok közötti kooperációs keretegyezményt. Hazánk nevében Virgil Actarian szerszámgépipari és elektrotechnikai miniszter írta alá a dokumentumot. Nicolae Ceausescu elnök, a házigazdákhoz intézve szavait, melegen üdvözölte az üzem munkásait, technikusait, mérnökeit, és kijelentette, hogy meggyőződése szerint a keretmegállapodás fellendíti az üzem és a román vállalatok kooperációját Délben Nicolae Ceausescu elnök és kísérete visszatért Bonnba. Ion Margineanu Romulus Coplescu Anghel Pasat Ion Dumitru Felvételek :