Előre, 1973. július (27. évfolyam, 7977-8002. szám)

1973-07-01 / 7977. szám

ELŐRE 2. oldal 1973. JÚLIUS 1. VASÁRNAP NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA NÉMETORSZÁG SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN ZSÚFOLT MUNKAPROGRAM, ÉRDEKES LÁTNIVALÓK, MEGANNYI ÚJ ALKALOM A ROMÁNIAI VENDÉGEK RÁNTI ROKONSZENV ÉS NAGYRABECSÜLÉS KINYILVÁNÍTÁSÁRA Az ország legnagyobb kikötőjében A pénteki nap, Nicolae Ceausescu elvtárs nyugat-németországi látoga­tásának utolsóelőtti napja, az elő­zőkhöz hasonlóan, hangsúlyozottan munkajellegű volt. A látogatás kör­úttal kezdődött a hamburgi kikötő­ben, a Szövetségi Köztársaság leg­nagyobb, és Európa egyik legna­gyobb kikötőjében. A hivatalos székhelyről, a hamburgi szenátus vendégházából induló magas rangú román vendégeket a lakosság me­leg szeretettel üdvözölte, az embe­rek barátságosan integettek, tap­soltak. Az Államtanács elnökét és a kíséretében levő Gerhard Jahn követségi igazságügy-minisztert,­­ tér Schulz hamburgi szenátusi el­­nök­öt és más hivatalos személyeket a kikötő bejáratánál dr. Moenkemeir igazgató fogadta és egy ez alkalomra előkészített hajó fedélzetére invitál­ta. Hamburg kikötője az Elbán van, körülbelül 100 kilométerre a folyam torkolatától. A folyam kiváló ter­mészeti adottságait az emberkéz szakavatottsága ügyesen kiaknázta. A hajó fedélzetéről nagyszerű kilá­tás nyílik a korszerű kikötő sajá­tos, mozgalmas világára. A rakpar­tok összhossza 300 kilométer, a ki­kötőmedencék száma 60, a dokkoké 320, a legmodernebb rakodóberen­dezések működnek itt, az optimális áruforgalmat hatalmas hűtőraktá­rak biztosítják. Az import évi 30 millió tonna áru, az export 10 mil­lió, hogy a tranzitárut ne is említ­sük. Hamburgot joggal tekintik a nyugatnémet kereskedelem legna­gyobb átmenő állomásának, hi­szen a tenger, az Elba és csatornái révén nem kevesebb mint 1100 ki­kötővel áll kapcsolatban, közöttük román testvérvárosával, Constantá­val is. A világ minden államának zászlóját láthatjuk a kikötőben ezen a napon is. A rakpartok mellett horgonyzó hajók hosszantartó kür­töléssel köszöntik az elhaladó hi­vatalos hajót. Hamburgra egyébként nemcsak az intenzív kikötői forgalom, nem­csak az óriási portáldaruk látványa jellemző, hanem a korszerű ipar megannyi jele is. A kőolajfeldolgo­zás, a korszerű szállítás elengedhe­tetlen tartozéka optimálisan fejlőd­hetett a kikötő mentén. A nyugat­európai kőolajfeldolgozó-kapacitás nem kevesebb mint 35 százaléka található itt, az Elba torkolatában elterülő kikötővárosban. Számotte­vő a hamburgi hajógyártás is. A vendéglátók részletes felvilágosítá­sokkal szolgáltak a kikötői tevé­kenységről. Nicolae Ceausescu elv­társ érdeklődött a további tervek­ről, a tengeri kapcsolatok bővítésé­nek kilátásairól, ami nyilvánvalóan a nemzetek közötti cserék és békés együttműködés, a jobb megismerés és közeledés egyik eszköze. A magasrangú román vendég búcsúzóul sok sikert kívánt a ki­kötői hatóságoknak, hogy tovább növekedjék a hatalmas kikötő hoz­zájárulása a nemzetközi gazdasági együttműködéshez. Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Németor­szág Szövetségi Köztársaságban való látogatása alkalmából, június 29-én délután sajtóértekezletet tar­tott Bonnban, a Sajtó Házában. A sajtóértekezleten nagyszámú nyu­gatnémet újságíró vett részt az NSZK sajtójának és rádiótelevízió­jának képviseletében, valamint igen sok külföldi sajtótudósító. Nicolae Ceausescu elvtárs a sajtóértekezle­ten válaszolt az újságírók kérdései­re. RÜDIGER VON WECHMAR, államtitkár, a szövetségi kor­mány sajtó- és tájékoztatási hivatalának vezetője : Elnök úr, abban a megtisztelő örömben van részünk, hogy körünkben üdvözölhetjük önt, s örvendünk, hogy eleget tett kérésünknek. Látogatása vége felé közeledik. Milyen eredményekkel tér vissza hazájába ? NICOLAE CEAUSESCU elvtárs : Negyedik napja tartózkodunk Né­metország Szövetségi Köztársaság­ban Heinemann elnök meghívására. Most, a látogatás befejezésének küszöbén elmondhatom, hogy jó körülmények között folyt le és hozzátehetem, hogy minden szem­pontból jó eredményekkel is. Hosszas megbeszéléseket folytat­tam a szövetségi kancellárral, s hangsúlyoznom kell, hogy a megvi­tatott kérdésekben, kezdve a kü­lönféle tevékenységi területekre ki­terjedő kétoldalú együttműködés fejlesztésével, megfelelő megállapo­dásra jutottunk, amit egyébként az aláírt egyezmények is tükröznek. Szeretném már eleve kijelenteni, hogy Románia és Németország Szö­vetségi Köztársaság kapcsolatai az utóbbi években hangsúlyozottan fejlődtek, kapcsolataink jók, pozi­tívek. Véleményünk szerint a látogatás, megbeszéléseink és az e napokban aláírt egyezmények feltárják a két­oldalú együttműködés még erőtel­jesebb fellendítésének újabb távla­tait minden tevékenységi területen. Mindössze pár perc telt el azóta, hogy Brandt szövetségi kancellár úrral aláírtuk a hosszú lejáratú gazdasági együttműködési egyez­ményt és az ünnepélyes nyilatkoza­tot, nem sokkal azelőtt pedig mi­nisztereink hat egyezményt írtak alá. A román ipar képviselői és országuk képviselői éppen ezekben a napokban kötöttek számos konk­rét egyezményt és megállapodást vegyestársaságok létesítéséről, kü­lönféle tevékenységi területekre vonatkozó kooperációkról. Úgy hi­szem, mindez önmagáért beszél a látogatás lefolyásának módjáról, eredményeiről. Szeretném azonban megjegyezni, hogy amint az ünnepélyes nyilat­kozat rámutat, államaink kapcsola­tai a jogegyenlőség, a nemzeti füg­getlenség és szuverenitás tisztelete, a belügyekbe való be nem avatko­zás és a kölcsönös előnyök elveire épülnek. E nyilatkozatba való rög­zítésük tulajdonképpen csak alátá­masztja az államaink közötti kap­csolatok eddigi realitásait. Magától értetődik, hogy miután továbbra is ezeknek az elveknek a szellemében kívánunk eljárni, az említett elvek­re akarjuk építeni a többi állammal való kapcsolatainkat is, küzdeni akarunk világméretű érvényesíté­sükért. Szeretnék a magam és munka­társaim nevében köszönetet monda­ni az e napokban állandóan tapasz­talt vendégszeretetért. OLAF IHLAU — Süddeutsche Zeitung: Elnök úr, megkötöttek egy fontos gazdasági egyezményt. Úgy tudjuk, hogy ugyanilyen egyezményt írtak alá Olaszor­szággal és Belgiummal is. A szó­ban forgó egyezmények milyen mértékben befolyásolják, illetve nem befolyásolják Romániának a szocialista országokkal és a nyugati országokkal folyó csere­­kapcsolatainak viszonyát ? NICOLAE CEAUSESCU elvtárs ! Azt hiszem, tudják, Románia szé­les körű gazdasági kapcsolatokat fejleszt ki az összes államokkal. Igaz, hogy az első helyen a szocia­lista országok állnak, amelyek je­lentős helyet foglalnak el gazdasági kapcsolatainkban. Ugyanakkor a vi­lág 110 államával vannak kapcsola­taink. Széleskörű kapcsolataink vannak a nyugat-európai országok­kal, amelyek között Németország Szövetségi Köztársaság foglalja el az első helyet. Valóban igaz az, hogy ilyen egyezményeket kötöttünk Belgium­mal, Olaszországgal, Hollandiával. Tárgyalásokat folytatunk más or­szágokkal is és minden bizonnyal hasonló egyezményeket fogunk köt­ni több nyugat-európai országgal. Úgy­szintén számos egyezményünk van egész sor afrikai, ázsiai állam­mal, s kilátás van arra, hogy latin­amerikai országokkal is kötünk ilyen egyezményeket, így tehát semmi különös nincs abban, sőt természetes, magától értetődő do­log ez az egyezmény, amelyet ma Németország Szövetségi Köztársa­sággal kötöttünk. JUNG BISSEGGER — Journal de Geneve (Svájc): Elnök úr, Ro­mánia milyen mértékben számít kifejleszteni kétoldalú kapcsola­tait az Európai Gazdasági Kö­zösséggel ? NICOLAE CEAUSESCU elvtárs : Éppen az a körülmény, hogy egyez­ményeket kötöttünk néhány nyu­gat-európai országgal — Közös Piac-tagállamokkal —, s hogy a kö­vetkező hónapokban valószínűleg hasonló egyezményeket kötünk e szervezet többi országával is, bizo­nyítja, hogy fejlődni fognak Romá­nia kapcsolatai a Közös Piac összes országaival. Gazdasági kapcsolata­inkban az egyenjogúság és a köl­csönös előnyök elvéből indulunk ki, s megfelelőképpen fejlesztjük kap­csolatainkat mindazokkal az álla­mokkal, amelyek az említett elvek alapján hajlandók bővíteni együtt­működésüket Romániával. ALBERT COULIN — Deut­schlandfunk rádióállomás : El­ nök úr, a különféle, régebben aláírt gazdasági egyezmények­ben, akárcsak a most aláírtak­ban, árucserét irányoztak elő — eladást és vásárlást. Ez kétség­telenül lehetővé teszi, hogy más romániai árukat is eladjanak Németország SZK-ban. Úgyszin­tén előirányozták az együttmű­ködés bővítését bizonyos termé­kek gyártásában. E keretek kö­zött nem csupán német szakem­berek utaznak majd Romániába, hanem romániai szakemberek és munkások is jönnek az NSZK- ba, egyesek máris dolgoznak it­teni vállalatokban. Várható-e a szakembercsere fokozódása is ? NICOLAE CEAUSESCU elvtárs ! A gazdasági kapcsolatok, különös­képpen pedig a termelési kooperá­ció keretében kétségtelenül sor ke­rül a szakembercserék fokozására is. De szeretném, ha nagyon vilá­gosan megértenének. Nem arról van szó, hogy munkásokat és szak­embereket küldjünk Németország Szövetségi Köztársaságba dolgozni, hanem arról, hogy közreműködjünk egyes közösen megvalósítandó célok valóraváltásában. OLAF IHLAU — Süddeutsche Zeitung: Elnök úr, az ünnepé­lyes nyilatkozatban szó esik a népek önrendelkezési jogáról. Érdekelne e tekintetben, hogy mi az ön álláspontja a nemzeti egység kérdésével és a nemze­tek szerepével kapcsolatban. NICOLAE CEAUSESCU elvtársi A népek önrendelkezési joga na­gyon régi elv, és normális, hogy kapcsolataikban államaink ennek az elvnek a tiszteletben tartásából indulnak ki. Mi ez alatt azt ért­jük, hogy tiszteletben kell tartani minden népnek azt a jogát, hogy minden külső beavatkozás nélkül, óhajának megfelelően fejlődjék. A nemzet jelenkori társadalmi szerepével kapcsolatosan, mint tud­ják, nem egyszer elmondottam, hogy Románia haladó tényezőnek tekinti a nemzetet, mind a jelen pillanat vonatkozásában, mind pe­dig még igen hosszú időszakra. Éppen ezért síkraszállunk azért, hogy tiszteletben tartsák minden egyes nemzet jogát a függetlenség­hez, a szuverenitáshoz, a saját be­látása szerinti önálló fejlődéshez. Egyben abból indulunk ki, hogy minden egyes nemzet érvényesülé­se előmozdítja az aktív együttmű­ködés kifejlődését a világ összes államai és népei között. CHRISTOPH LUTZE — Die Zeit: Elnök úr, a német és a román­­ vállalatok gazdasági együttműködése, a vegyestársa­ságok létesítése azt a célt szol­gálja-e, hogy fejlesszék a román áruk termelését a nemzeti piac számára, vagy pedig Románia exportképességét akarják erősí­teni’ NICOLAE CEAUSESCU elvtárs: Minden termelés mindig egyaránt szolgálja a nemzeti szükségletek és az exportigények kielégítését. A Németország Szövetségi Köztársa­ság és Románia vállalatai közötti együttműködés fejlesztése, akárcsak a vegyes társaságok, magától érte­tődően egyaránt szolgálni kívánják a kölcsönös szükségletek kielégíté­sét és az export bővítését is, hogy e tevékenység minél előnyösebb le­gyen. VON HUEBBENEZ — Deutsch­landfunk rádióállomás: Elnök úr, az utóbbi időben megállapíthat­tuk, hogy minden nyugati láto­gatása után az egyezmények alá­írását egy ünnepélyes nyilatko­zat kiadása is kísérte. Milyen jelentőséget tulajdonít a nyilat­kozatoknak? NICOLAE CEAUȘESCU elvtársi Valóban, az utóbbi időben mind a külföldi látogatások keretében, mind pedig más államfők romániai látogatása alkalmával ilyen ünne­pélyes nyilatkozatokat írtunk alá. Véleményünk szerint ez a nemzet­közi élet változásaiból, az enyhü­lés, az államközi kapcsolatok új alapokra helyezése általános ten­denciáiból adódik. Ennélfogva két­ségtelenül nagy jelentőséget tulaj­donítunk az ilyen nyilatkozatok­nak, hiszen éppen a kapcsolatok új elveit és az államok közötti tiszte­letet mozdítják elő. VON HUEBBENEZ — Deutsch­­landfunk rádióállomás: Elnök úr, e nyilatkozatok nem tekint­hetők-e egy újabb ENSZ-alap­­okmány helyettesítőinek? NICOLAE CEAUSESCU elvtársi Semmiképpen sem. Ellenkezőleg, legjobb esetben is — s ez egyálta­lán nem rossz — csak az Egyesült Nemzetek Alapokmányában lefek­tetett elvek megnyilvánulásának tekinthetők. Annál is inkább, mivel Románia azon munkálkodik, hogy növekedjék az Egyesült Nemzetek szerepe a nemzetközi életben. Úgy véljük tehát, hogy ezek a nyilatko­zatok — amelyeket mind bejegyez­tek az Egyesült Nemzetek Szerve­zeténél — támogatást jelentenek az Egyesült Nemzetek Szervezete sze­repének erősítéséhez. ROMULUS CAPLESCU — a Scinteia külpolitikai szemleíró­ja: Elnök elvtárs, mondhatna-e ön néhány szót arról, milyen vonatkozásokat emeltek ki a leg­inkább a Brandt kancellárral folytatott megbeszéléseken a közelgő európai konferenciával kapcsolatban? NICOLAE CEAUSESCU elvtárs: Az európai biztonság problémái valóban fontos helyet foglaltak el a Brandt kancellárral folytatott tárgyalásaimon. Megelégedéssel ál­lapítottuk meg, hogy néhány nap múlva államaink külügyminiszterei, más európai államok, valamint az Egyesült Államok és Kanada kül­ügyminisztereivel együtt, találkozni fognak az első összeurópai konfe­rencián. Már maga ez a tény is világtörténelmi jelentőségű ese­mény. Az összeurópai konferencia eredményei remélhetőleg előmoz­dítják nem csupán az európai or­szágok biztonságát, hanem az egye­temes béke és biztonság ügyét is. RÜDIGER VON WECHMAR­N államtitkár, a szövetségi kor­mány sajtó- és tájékoztatási hi­vatalának vezetője: Elnök úr, engedje meg, hogy valameny­­nyiünk nevében melegen meg­köszönjem, hogy volt szíves vá­laszolni kérdéseinkre. Még egy­szer köszönjük, és jó utat kívá­nunk.­ ­ A Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének sajtóértekezlete A Hamburger Stahlwerke acélműben A hamburgi Ipar Igen sokrétű, a legkülönfélébb ágazatokhoz és­­szektorokhoz tartozó vállalatok te­lepültek ide. A román államfő lá­togatásának következő állomása a Korf-csoporthoz tartozó Hambur­ger Stahlwerke (HSW) volt, amely különleges acélgyártás­ eljárásáról nevezetes. A magas rangú román vendéget, az üzem vezetősége, munkásai fogadták a gyárkapuban, ahol román zászlót lengetett a szél. Willy Korf, a HSW ügyvezető ta­nácsának elnöke melegen üdvözölte a vendéget, hangsúlyozta, hogy Románia Államtanácsának elnöke nagymértékben előmozdította az európai enyhülés és biztonság ügyét, s ezzel az egész világ figyelmét magára vonta. Ezután a házi­gazdák részletesen ismertetik a vállalat tevékenységét, elmondják, hogy Európában itt alkalmazták el­ső ízben az acélgyártásban a köz­vetlen redukció módszerét. Az új módszer, amely hatalmas érdeklő­dést keltett szakkörökben, óriási előnyökkel jár, mert ily módon kis kapacitású egységekben, évi egy­millió tonna kapacitásnál kisebb egységekben is jó minőségű acél gyártható. A HSW évi termelése például egyelőre 550 000 tonna, perspektívában azonban eléri az egymillió tonnát. Az új módszer ezenkívül viszonylag nagyon gazda­ságos, mert számottevően csökkenti a gyártási időt. Az Egyesült Álla­mokban kikísérletezett és a HSW- ben tökéletesített Midrex eljárás lényege, hogy a vasércet különleges berendezésben, földgázból nyert re­dukciós gázzal porózus szerkezetű tisztavassá alakítja, úgynevezett szivacsvassá. A szivacsvas ideális nyersanyag, villamos ívkemencében, szintén különleges eljárások alap­ján, „folyamatos olvasztással és ön­téssel nyernek belőle acélt. A fo­lyamatos olvasztás és öntés lénye­gesen növeli a termelékenységet. Az ügyvezető tanács elnöke a továbbiakban elmondta, hogy Né­metország SZK-ban tudják, milyen gyors haladást ért el Románia az acélgyártásban és hangsúlyozta, hogy konkrét kooperációs akciók keretében szívesen együttműködné­nek a román fémiparral. Ezután bemutatták az egymást követő technológiai folyamatokat. Az üzemosztályokat a román tri­kolórral díszítették fel a román elnök iránti nagyrabecsülés jeléül. A munkások, technikusok, mérnö­kök tisztelettel köszöntötték né­pünk küldöttét, kifejezték örömü­ket, hogy munkahelyükön láthatják vendégül. Az egyik üzemrészlegen egy munkás odalépett Nicolae Ceausescu elvtárshoz, virágcsokrot nyújtott át neki, tolmácsolva az acélmű dolgozóinak üdvözletét. A magasrangú vendég megköszönte az üdvözlő szavakat, s átadta a nyu­gatnémet munkásoknak a román acélöntők üdvözletét. Nicolae Ceausescu elvtárs elbeszélgetett a nyugatnémet szakemberekkel, ér­deklődött a termelési folyamat konkrét problémáiról, elismerően szólt a technológiáról, felvilágosí­tást kért a további tervekről. A vendéglátók részletes magyarázattal szolgáltak, elmondták, hogy az automatizálás folytán mindössze 900 ember dolgozik az üzemben. Nicolae Ceausescu elvtáns a látoga­tás emlékére beírta nevét az üzem díszkönyvébe. Búcsúzáskor az Államtanács el­nöke a hamburgi sajtó és rádió­televízió képviselőinek kérésére a következő nyilatkozatot tette: „To­vábbi sok sikert, jólétet, békét kí­vánok az összes hamburgiaknak. E rendkívül rövid látogatás során is igen kellemes benyomásokat sze­reztem, s remélem, hogy orszá­gaink között jelentős együttműkö­dés épül ki, amelyben lényeges szerepet kap Hamburg, s ezen belül a megtekintett acélmű is. Még egy­szer köszönöm a fogadtatást.“ A hivatalos gépkocsisor ezután a Messerschmitt-Bolkow-Blohm­ repü­lőgépgyár kifutópályái felé kanyaro­dott, ahol a vendégeket felkérték, hogy tekintsék meg az Airbus, egy nagy befogadóképességű légibusz szerelőcsarnokát a közelben. A látogatás végén felemelő pilla­natnak voltunk szemtanúi. A Ham­burgban tartózkodó és a nemzet­közi folklórfesztiválon részt vevő Nuntatii Bihorului együttes tagjai vették körül meleg szeretettel és határtalan örömmel a szocialista Románia vezetőjét. A festői bihari népviseletbe öltözött ifjak és lá­nyok daloltak, táncoltak és lelke­sen megtapsolták a vendéget. Nicolae Ceausescu elnök, a többi román hivatalos személy ezután meleg búcsút vett Peter Schulz, hamburgi főpolgármestertől és sze­nátusi elnöktől, a többi helyi veze­tőtől. Az ország északi részén tett láto­gatás utolsó szakasza Bréma, a VFW-Fokker repülőgépgyár telep­helye volt. A VFW-Fokker repülőgépgyárban A helikopteren érkező román ven­dégeket Karl-Heinz Jantze, Bréma gazdasági kérdésekkel foglalkozó szenátora és Werner Knieper, az üzem igazgatótanácsának elnöke köszöntötte, számos munkás és szakember meleg tapsa közepette. Sokan román zászlócskákat lenget­tek. Az igazgatótanács elnöke a gyár dísztermében meleghangú üdvözlő­beszédet mondott. „Nagy megtisz­teltetésnek tekintjük, — mondotta — hogy a Szövetségi Köztársaság­ban tett látogatása során gyárun­kat is felkereste. Ez a látogatás rendkívül fontos esemény, annál is inkább, mert ez alkalommal koope­rációs egyezményt írnak alá cégünk és román szakvállalatok képviselői. Az egyezmény tanúskodik a széle­sebb körű együttműködés óhajá­ról, amit ön a nemzetközi élet szá­mos területén szorgalmaz, ön, el­nök úr, olyan csodálatot érdemlő politikát folytat, amely nemcsak országainkat, hanem a kontinens összes országait közelebb hozta egy­máshoz. Az élet maga bizonyítja, hogy ez a politika gazdagon gyü­mölcsözik.“ A továbbiak során Rolf Riccius professzor, mérnökdoktor, üzem­igazgató ismertette a román ven­dégekkel a gyárak tevékenységét. Elmondotta, hogy a VFW-Fokker cég 1945 után a nagy utasszállító gépek három típusát tervezte meg és fejlesztette ki, továbbá helikop­tereket gyártott, amelyek közül ki­válik a kooperációban konstruált, Repülődaru elnevezésű gép. A cég az űrrepülési programok terén való együttműködésben is eredményeket ért el. Rolf Riccius közölte még, hogy a céget a gazdasági haté­konyság fokozásának, a készülékek önsúlya csökkentésének, az új technológiák alkalmazásának prob­lémái foglalkoztatják. E szempont­ból igen jelentős teljesítmény az egyik konstrukciós elem üvegrostos műanyagból való elkészítése. Az üzemigazgató a továbbiakban ismertette a vállalat számos mű­szaki eredményét a fémmegmunká­lás, valamint a repülőgépek egyes alkotóelemei, szerkezetei és alkat­részei megtervezése tekintetében. Ezek között megemlítette az elek­tronikus nyalábbal történő hegesztő berendezést, amellyel például titánt hegesztenek erős vákuumban, a­­mit a rakéta-technikában az üzem­­anyrag-tartályoknál alkalmaznak. Ez­után bemutatták az elnöknek az ionikus hajtóművet, amilyennel a jövőben különféle űrjárműveket fognak felszerelni a bolygóközi re­pülésekhez. A bemutatót dokumentumfilmek vetítésével egészítették ki a külön­féle eredmények szemléltetésére. A továbbiakban Nicolae Ceausescu elvtárs jelenlétében ünnepélyesen aláírták a VFW-Fokker és az ille­tékes román vállalatok közötti kooperációs keretegyezményt. Ha­zánk nevében Virgil Actarian szer­számgépipari és elektrotechnikai miniszter írta alá a dokumentumot. Nicolae Ceausescu elnök, a házi­gazdákhoz intézve szavait, melegen üdvözölte az üzem munkásait, technikusait, mérnökeit, és kijelen­tette, hogy meggyőződése szerint a keretmegállapodás fellendíti az üzem és a román vállalatok koope­rációját Délben Nicolae Ceausescu elnök és kísérete visszatért Bonnba. Ion Margineanu Romulus Coplescu Anghel Pasat Ion Dumitru Felvételek :

Next