Előre, 1973. július (27. évfolyam, 7977-8002. szám)
1973-07-01 / 7977. szám
1973. JÚLIUS - VASÁRNAP NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA NÉMETORSZÁG SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN Az ünnepélyes közös nyilatkozat és más dokumentumok aláírása Péntek délután a Szövetségi Kancellária székházában ünnepi külsőségek között aláírták az ünnepélyes közös nyilatkozatot és más okmányokat, amelyeknek célja a román-nyugatnémet együttműködés és kooperáció fejlesztése különféle tevékenységi területeken. WILLY BRANDT kancellár aövetkezőket mondotta: Elnök úr! Nagy öröm és megelégedés számomra, hogy látogatásának befejezése előtt aláírhattuk az ünnepélyes közös nyilatkozatot és az együttműködési egyezményt. Ezek rendeltetése véleményem szerint tovább mélyíteni és fejleszteni országaink és népeink baráti kapcsolatait. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia előestéjén a dokumentumok ékesszólóan tanúsítják, hogy a különböző társadalmi rendszerű európai államok kölcsönösen előnyös együttműködése nemcsak szükséges, hanem lehetséges is. Ma aláírhattunk további hat egyezményt: a kettős megadóztatás elkerüléséről szóló egyezményt; a társadalombiztosítási egyezményt; a kulturális és tudományos együttműködési egyezményt; a tudományos kutatási és technológiafejlesztési együttműködési egyezményt; a nukleáris energia békés felhasználásában való együttműködésről szóló egyezményt; a könyvtárak kölcsönös létesítéséről szóló megállapodást. A többi egyezmény értékét nem Az ünnepélyes közös nyilatkozatot Nicolae Ceaușescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Willy Brandt szövetségi kancellár írta alá. Az okmányon szerepel George Macovescu és Walter Scheel külügyminiszterek aláírása is, csökkenti az, ha külön kiemelem a közös nyilatkozatot, valamint a gazdasági, ipari és technikai együttműködési egyezményt. Elsősorban azokra az egyezményekre gondolok, amelyeket ön, elnök úr, és én most írtunk alá az illetékes miniszterekkel együtt. Az ünnepélyes nyilatkozatban ünnepélyesen kijelentjük, hogy milyen elvek szerint és milyen célok szolgálatában kívánjuk folytatni jószomszédi kapcsolatainkat és politikánkat Európában. A gazdasági, ipari és technikai együttműködési egyezményben mindkét kormány leszögezi, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet fordít a gazdasági kooperációra. Ezt az együttműködést stabil és perspektivikus alapra kívánjuk építeni országaink iparának fellendítése, ezirányú kapcsolataink bővítése érdekében. Ilyen irányú és más természetű tevékenységünket tudatosan az európai országok között fokozatosan erősödő kapcsolatok összességébe ágyazzuk. Derűlátó vagyok és úgy vélem, hogy a ma aláírt közös nyilatkozat és nagy számú egyezmény a közeljövőben megvalósul, mindennapos gyakorlattá válik országaink javára, országaink lakossága javára, Európa javára. (Taps.) Nicolae Ceausescu elnök és Ion Pojan, a Minisztertanács alelnöke, külkereskedelmi miniszter, valamint Willy Brandt kancellár és Walter Scheel alkancellár és külügyminiszter ezután aláírták a gazdasági, ipari és műszaki együttműNICOLAE CEAUSESCU elnök a következőket mondotta: Mindenekelőtt kifejezem megelégedésemet, hogy aláírtuk az ünnepélyes nyilatkozatot és a hosszú lejáratú együttműködési megállapodást. Nagy öröm számomra, hogy Németország Szövetségi Köztársaságban tett látogatásom során és az önnel folytatott megbeszéléseken megfelelő megállapodásra jutottunk, s ez ragyogóan tükröződik a most közösen aláírt nyilatkozatban és megállapodásban. Valóban, az aláírt ünnepélyes nyilatkozat az államaink közötti kapcsolatokban meghonosodott elvekből — a jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök elvéből — indul ki. E nyilatkozat egyszersmind kinyilvánítja államaink elhatározását, hogy fellépnek az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés kizárásáért egymás közti kapcsolataikból és a nemzetközi kapcsolatokból. Örvendetes egybeesés, hogy e nyilatkozatot alig néhány nappal az összeurópai konferencia megnyitása előtt írtuk alá. Reméljük, hogy a konferencia, amelyen küsködésre vonatkozó hosszú lejáratú egyezményt. A román államfő és a szövetségi kancellár melegen kezet fogott a jelenlévők tapsa közepette. Fotóriporterek, televíziós és filmoperatőrök örökítették meg a pillanatot, ügyminisztereink is részt vesznek a többi európai állam meg az Egyesült Államok és Kanada külügyminisztereivel együtt, jó eredményeket hoz. Ami a ma aláírt gazdasági együttműködési megállapodást illeti, annak célja megalapozni az eddig elért eredményekből, és főleg az utóbbi években elért eredményekből kiindulva, hosszú távú kooperációnkat. Egyébként az elmúlt két napban megtekintettünk néhány nagy vállalatot országukban, a román kormány, illetve a román vállalatok képviselői pedig egész sor konkrét, kooperációs megállapodást írtak alá a szövetségi köztársaságbeli cégekkel. Elmondhatjuk tehát, hogy a most közösen aláírt megállapodás máris kezd megvalósulni. A kancellár úr utalt a ma aláírt többi megállapodásra és egyezményre, ezért én már nem térek ki rájuk. Mindössze azt kívánom kijelenteni, hogy munkálkodni fogunk valóraváltásukért, hogy ezen az alapon kibővíthessük Románia és Németország Szövetségi Köztársaság sokoldalú együttműködését. Kétségtelen, hogy államaink együttműködésének fejlesztése megfelel mindkét nép érdekének és egyszersmind beleilleszkedik Európa és a világ általános törekvésébe, hogy minden területen bővüljön az együttműködés és a kooperáció. Éppen ezért meggyőződésem szerint mindaz, amiben ezekben a napokban megállapodtunk, és amit az ünnepélyes nyilatkozatba, az együttműködési megállapodásba és a többi megállapodásba belefoglaltunk, jó feltételeket teremt államaink még jobb kooperációjához, egyaránt szolgálja népeinket, akárcsak Európa biztonságának, az egész világ békéjének ügyét (Taps.) ★ A fenti dokumentumok aláírásával egyidejűleg a román és a nyugatnémet miniszterek aláírták a kettős megadóztatás elkerülését célzó egyezményt, a társadalombiztosítási egyezményt, a kulturális és tudományos együttműködési egyezményt, a tudományos kutatás és a technológia fejlesztése terén való együttműködésről szóló egyezményt, a könyvtárak kölcsönös megnyitásáról szóló konvenciót. Úgyszintén aláírták az atomenergia békés alkalmazása terén való együttműködésre vonatkozó megállapodást és az 1973 és az 1974-es évre vonatkozó kulturális és tudományos együttműködési programot. Az ünnepélyes keretek között lezajlott aláírásnál jelen voltak a Nicolae Ceausescu elnök kíséretében lévő személyek, valamint a szövetségi kormány több minisztere. Nicolae Ceausescu elnök és Willy Brandt kancellár zárómegbeszélései Nicolae Ceausescu elnök és Willy Brandt kancellár péntek este a Venusbergben, a szövetségi kancellár magánrezidenciáján belezték megbeszéléseiket. A két államférfi rendkívül szívélyes légkörben tanácstkozott a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének közös érdekű problémáiról, valamint Románia és Németország SZK együttműködésének erősítéséről a nemzetközi életben, az európai és egyetemes enyhülés és együttműködés szolgálatában. A szövetségi kancellár ezután vacsorát adott Románia Államtanácsa elnökének tiszteletére. A vacsora rendkívül meleg hangulatban folyt le. ÜNNEPÉLYES KÖZÖS NYILATKOZAT (Folytatás az 1. oldalról) állam ama jogának és kötelességének, hogy részt vegyen az őt érintő nemzetközi problémák megoldásában. Eltökélve, hogy az európai és a világbéke és biztonság előmozdítását célzó általános erőfeszítések értelmében fognak munkálkodni. Leszögezve, hogy az államoknak együtt kell működniük gazdasági, szociális és kulturális téren, valamint a tudomány és a technika területén és elő kell mozdítaniuk a kultúra és az oktatás fejlődését az egész világon, s össze kell fogniuk az egész világ, különösen pedig a fejlődésben levő országok gazdasági növekedésének előmozdításáért és ily értelemben fokozniuk kell nemzeti és nemzetközi téren tett erőfeszítéseiket. 1. Kinyilvánítják közös akaratukat, miszerint: 1. Elmélyítik és kiterjesztik baráti és együttműködési kapcsolataikat politikai, gazdasági, ipari, tudományos, technológiai, kulturális, oktatási téren, a tömegkommunikációs eszközök, a turizmus terén, és fejlesztik ezeket a kapcsolatokat más közös érdekű területeken. 2. Sokoldalúan fejlesztik kölcsönösen előnyös együttműködésüket a gazdaság, a tudomány, a technológia, valamint a környezetvédelem területein, megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kereskedelmi cserék növelésére és változatosabbá tételére, azáltal, hogy megteremtik a piacon való jobb részvételt, tágabb tájékoztatási lehetőségeket hoznak létre az importtal és az exporttal kapcsolatban, továbbá tökéletesítik a két ország vállalatai és szervezetei közti együttműködési módszereket és eszközöket, beleértve kívülálló piacokon is. 3. Együttműködnek annak érdekében, hogy jobb körülményeket teremtsenek a cserék növelésére, a kultúra, a művészetek, a nevelés, mindennemű információ, a turisztika, a sport, a személyek közötti kontaktusok és más kapcsolatformák terén, hozzájáruljanak a humanitárius problémák megoldásához a kölcsönös bizalom és a jóakarat szellemében. 4. Előmozdítják a cseréket és az együttműködést ifjúsági vonalon, és előmozdítják az ifjúság soraiban az összes népek iránti tiszteletet, tekintet nélkül nemzetiségre, fajra és vallásra, előmozdítják továbbá a tiszteletet a béke, a szabadság és a haladás eszméi, valamint a népek közötti megértés és barátság iránt. II. Kijelentik, hogy kétoldalú kapcsolataikat, valamint a többi állammal való kapcsolataikat, függetlenül azok politikai, gazdasági és társadalmi rendszerétől, a nemzetközi jogszabályokra, és főként az ENSZ-alapokmány elveire építik, következésképpen a két állam a jövőben is az alábbi elvekre alapozza és ezeknek megfelelően fejleszti kapcsolatait: 1. Minden államnak joga van a léthez, a szabadsághoz, a nemzeti függetlenséghez és szuverenitáshoz. 2. A népek elidegeníthetetlen joga rendelkezni önmagukkal, s ennek megfelelően dönteni sorsukról és politikai rendszerükről, teljes szabadságban fejleszteni gazdasági és társadalmi rendszerüket saját akaratuk és érdekeik szerint, minden külső beavatkozástól mentesen. 3. Az összes államok, függetlenül nagyságuktól, fejlettségi színvonaluktól, politikai, gazdasági és társadalmi rendszerüktől egyenjogúak, úgyszintén minden egyes államnak joga van a teljes egyenlőség feltételei között részt venni a közös érdekű nemzetközi kérdések megvizsgálásában és megoldásában. 4. Az államoknak, politikai, gazdasági és társadalmi rendszerüktől függetlenül joguk és kötelességük a kölcsönös előnyök alapján együttműködni különféle területeken, az egyetemes béke és biztonság fenntartása, az összes nemzetek gazdasági és társadalmi haladásának előmozdítása érdekében. 5. Semmilyen formában és ürüggyel sem indokolható beavatkozás valamely állam nemzeti hatáskörébe tartozó kérdésekbe. 6. Tartózkodni kell az erőszakkal való fenyegetőzéstől vagy erőszak alkalmazásától bármely ürüggyel valamely más állammal szemben, amely elv nem károsítja az egyes államok egyéni vagy kollektív önvédelmének természetes és törvényes jogát, az ENSZ-alapokmány 51. szakasza előírásainak megfelelően. 7. Tartózkodni kell az erőszakkal való fenyegetőzéstől, illetve az erőszak alkalmazásától bármely állam politikai függetlenségével szemben, vagy hogy megsértsék egy más állam fennálló nemzetközi határait, vagy a nemzetközi viszályok rendezésének eszközeként, beleértve a területi viszályokat és az államhatárokkal kapcsolatos problémákat is. 8. Az államok kötelesek minden nemzetközi viszályukat kizárólag békés eszközökkel rendezni. 9. Tiszteletben kell tartani az emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat, ahogyan azokat az emberi jogokra vonatkozó ENSZ szerződések révén elfogadták. Az alapvető nemzetközi jogelvek értelmezésükben és alkalmazásukban egyaránt összefüggnek, minden egyes elvet a többi kontextusában kell értelmezni, s azokat szigorúan tiszteletben kell tartania minden államnak a kölcsönös kapcsolatokban. III. Kinyilvánítják közös elhatározásukat, miszerint: — fejlesztik baráti és kooperációs kapcsolataikat az összes államokkal, a kinyilvánított elvek alapján, munkálkodnak tényleges intézkedések elfogadásáért a leszerelés terén és előmozdítják az enyhülést, a békét, a biztonságot, a kooperációt Európában és világszerte. — együttműködnek a többi állammal, hogy növekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepe az összes államok függetlenségének és szuverenitásának, minden nép elidegeníthetetlen önrendelkezési jogának megvédésében, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdításában és az államok közötti kooperáció előmozdításában a nemzetközi jog elveinek és normáinak megfelelően. IV. Kinyilvánítják közös elhatározásukat, miszerint: — mind diplomáciai úton, mind pedig különféle szintű találkozók révén kiterjesztik és elmélyítik az egymásközti tanácskozást, amely kooperációjuk állandó eleme lett. Készült Bonnban, 1973. június 29-én, két példányban, mindegyik román és német nyelven, mindkét szöveg azonos érvényű. Nicolae Ceausescu elnök találkozója a nyugatnémet gazdasági élet képviselőivel Nicolae Ceausescu elnök péntek délben, miután visszatért Bonnba, közös ebéden vett részt a nyugatnémet gazdasági élet képviselőivel. Ebéd után beszélgetésre került sor a kétoldalú és a kívülálló országokban való együttműködés és kooperáció kérdéseiről, beleértve a vegyestársaságok létesítésének kérdését is. A rendkívül szívélyes hangulatban lefolyt ebéden és találkozón részt vett Ion Patan, George Macovescu, Virgil Actarian, Gheorghe Oprea, az Államtanács elnökének tanácsosa, Constantin Oancea, Románia bonni nagykövete — román részről, és Hans Friderichs és Gerhard Jahn miniszterek, Erwin Wickert, az NSZK bukaresti nagykövete — nyugatnémet részről. NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK ÉS ELENA CEAUSESCU ELVTARSNÖ FOGADTA AZ ERDÉLYI SZÁRMAZÁSÚ SZÁSZOK EGYESÜLETÉNEK VEZETŐSÉGÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, az Államtanács elnöke, Elena Ceausescu elvtársnővel együtt péntek délután fogadta a Gymnich, kastélyban Gernhard Plescht, az Erdélyi Származású Szászok Egyesületének elnökét, Udo Pieldnert és Wolfgang Bonfertet, az egyesület alelnökeit. A találkozó rendkívül szívélyes légkörben folyt le. ELŐRE 3. oldal KÖZÖS KÖZLEMÉNY Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Németország Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról Gustav W. Heinemann, Németország Szövetségi Köztársaság elnöke és Heinemann asszony meghívására Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Elena Ceausescu elvtársnővel együtt 1973. június 26. és 30 között hivatalos látogatást tett Németország Szövetségi Köztársaságban. Az Államtanács elnöke és a kíséretében levő személyek, Németország Szövetségi Köztársaságban való tartózkodásuk idején, bonni látogatásukon kívül ipari létesítményeket tekintettek meg Oberhausen, Hannover, Wolfsburg, Hamburg és Bréma városokban. A látogatás szívélyes légkörben folyt le, kifejezéseként a két ország között kialakult jóviszonynak. A látogatás során Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke megbeszéléseket folytatott Gustav W. Heinemann-nal, Németország Szövetségi Köztársaság elnökével és Willy Brandt szövetségi kancellárral. A megbeszéléseken részt vettek : Románia Szocialista Köztársaság részéről : Ion Patan, a Minisztertanács alelnöke, külkereskedelmi miniszter, George Macovescu külügyminiszter, Virgil Actarian szerszámgépipari és elektrotechnikai miniszter, Gheorghe Oprea, az Államtanács elnökének tanácsosa, Constantin Oancea, Románia Szocialista Köztársaság nagykövete Németország SZK-ban, tanácsosok és szakértők. Németország Szövetségi Köztársaság részéről : Gerhard Jahn szövetségi igazságügyminiszter, dr. Hans Friderichs szövetségi gazdaségügyi miniszter, Egon Bahr, a szövetségi kancellár mellett működő különleges megbízatású szövetségi miniszter, dr. Hans-Georg Sachs külügyi államtitkár, dr. Karl-Heinz Sohn profeszszor, a Gazdasági Együttműködési Szövetségi Minisztérium államtitkára, dr. Erwin Wickert, Németország Szövetségi Köztársaság nagykövete Románia Szocialista Köztársaságban, tanácsosok és szakértők. Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke megbeszélést folytatott Walter Scheellel, Németország Szövetségi Köztársaság alkancellárjával és külügyminiszterével. Ion Pajan, az Államtanács alelnöke, külkereskedelmi miniszter találkozott és megbeszéléseket folytatott dr. Hans Friderichs szövetségi gazdaságügyi miniszterrel. George Macovescu, Románia Szocialista Köztársaság külügyminisztere munkatalálkozókon vett részt Walter Scheellel, Németország Szövetségi Köztársaság külügyminiszterével. A megbeszélések és a találkozók a szívélyesség és a kölcsönös megértés légkörében folytak le, kifejezve a két ország együttműködésének felfelé ívelő fejlődését. Ezek során átfogó véleménycserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok elmélyítéséről és bővítéséről, valamint aktuális európai és nemzetközi kérdésekről. A felek hangsúlyozták a két ország kontaktusainak jelentőségét és hasznosságát minden szinten, s kinyilvánították a folytatásukra és fejlesztésükre irányuló közös óhajt. Ezzel kapcsolatban megelégedéssel utaltak Gustav W. Heinemann, Németország Szövetségi Köztársaság elnöke romániai látogatásának jelentőségére és eredményeire, valamint a két ország kormánytagjai közötti egyre sűrűbb kontaktusokra, amelyek értékesen hozzájárultak a kapcsolatok fejlesztéséhez különféle területeken. Attól az óhajtól áthatva, hogy tovább mélyítsék és fejlesszék Románia Szocialista Köztársaság és Németország Szövetségi Köztársaság kapcsolatait, és erősítsék hozzájárulásukat a béke és nemzetközi biztonság ügyéhez, valamint az együttműködés fejlesztéséhez az összes államok között. Nicolae Ceausescu elnök és Willy Brandt szövetségi kancellár aláírta Románia Szocialista Köztársaság és Németország Szövetségi Köztársaság ünnepélyes közös nyilatkozatát. A két fél megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország kapcsolatai, amelyeknek nagy lendületet adott a diplomáciai viszony felvétele 1967-ben, állandóan fejlődnek. A politikai helyzet alakulása bebizonyította ennek a lépésnek a jelentőségét mind a kétoldalú kapcsolatok, mind pedig az európai normalizálódás, megértés és enyhülés szempontjából. Ugyanezen célokból megvilágították, hogy további lehetőségek vannak a kétoldalú együttműködés elmélyítésére és kiszélesítésére különféle területeken. A felek úgyszintén megelégedéssel állapították meg a Románia és Németország Szövetségi Köztársaság közötti gazdasági kapcsolatok kedvező fejlődését, azt, hogy ezek keretében lényegesen növekedtek a kereskedelmi cserék, kooperációs kapcsolatok jöttek létre sok területen a két ország szervezetei és vállalatai között. A gazdasági együttműködés elmélyítésének és kiterjesztésének óhajától áthatva, a két fél még nagyobb figyelmet fog fordítani az ipari és műszaki kooperációra. A felek kifejezték elhatározásukat, hogy gazdasági fejlődésüknek és e kooperáció követelményeinek megfelelően újabb területekre terjesztik ki együttműködésüket. Ennek megfelelően Nicolae Ceausescu elnök és Willy Brandt kancellár hosszú lejáratú egyezményt írt alá a gazdasági, ipari és műszaki együttműködésről ; az egyezmény stabil és tartós alapot teremt a gazdasági kapcsolatokhoz. A tudománynak és a kultúrának, mint a kölcsönös jobb megismerés és közeledés tényezőjének növekvő szerepéből kiindulva, a két fél kinyilvánította óhaját, hogy az aláírt egyezmények és megállapodások révén elmélyíti együttműködését ezeken a területeken. Az említett gazdasági, ipari és műszaki együttműködési egyezmény mellett a látogatás során aláírták : — a kettős megadóztatás elkerülésére vonatkozó egyezményt, — társadalombiztosítási egyezményt, — kulturális és tudományos együttműködési egyezményt, — a tudományos kutatásban és technológiafejlesztésben való együttműködésről szóló egyezményt, — a nukleáris energia békés célú felhasználására vonatkozó együttműködési megállapodást, — könyvtárak kölcsönös megnyitásáról szóló konvenciót, — az 1973—1974-es évekre szóló kulturális és tudományos együttműködési programot. Ugyanakkor, a kapcsolataik jogi keretének kiegészítésére és bővítésére irányuló óhajtól áthatva, a felek megállapodtak, hogy rövidesen tárgyalásokat kezdenek megegyezések megkötéséről a következő területeken : a beruházások kölcsönös szavatolása, környezetvédelem, konzuláris kapcsolatok és a vízummegadás megkönnyítése, a folyami hajózás, kölcsönös országúti díjmentesség, műszaki-tudományos együttműködés a mezőgazdaság területén, együttműködés az egészségügyi minisztériumok között, együttműködés a rádió-televízió társaságok között. Nyugat-Berlin tekintetében a két fél állást foglalt a négy hatalom megállapodásainak valóra váltása mellett és kijelentette, hogy ezekben a kérdésekben a tartós enyhülés, az európai béke, biztonság és együttműködés erősítése követelményeinek megfelelően fog eljárni. Azzal az elhatározással, hogy hozzájárul a béke megszilárdításához és az együttműködés fejlesztéséhez Európában, a két fél kifejezte meggyőződését, hogy a biztonság erősítését az ünnepélyes közös nyilatkozatban is leszögezett alapvető nemzetközi jogelvek tiszteletben tartására kell építeni. A két fél kifejezte megelégedését az európai biztonsági és együttműködési konferenciát előkészítő helsinki sokoldalú tanácskozás lefolyása és eredményei fölött. Kifejezték óhajukat, hogy a konferencia előmozdítsa az európai béke és biztonság megszilárdítását a gazdasági és műszaki-tudományos, valamint a környezetvédelem terén való együttműködés bővítése révén, a kulturális és nevelésügyi cserék fokozása, a szélesebb körű információterjesztés, a személyek közötti kapcsolatok bővítése, a humanitárius problémák megoldása révén. A konferenciának el kell vezetnie oda, hogy kizárják az erőszak alkalmazását vagy az erőszakkal való fenyegetést, olyképpen, hogy minden ország mentesüljön bármilyen agressziótól, nyomástól, beavatkozástól, attól, hogy más állam rákényszeríthesse akaratát, és biztosítsák a feltételeket ahhoz, hogy minden nép saját akaratának és érdekeinek megfelelően rendelkezhessen sorsáról és szabadon fejlődhessen. A bécsi tanácskozások fényében megvitatták a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös és kiegyensúlyozott csökkentésével összefüggő kérdéseket. Abból a tényből kiindulva, hogy az európai biztonságnak a kúton..és, vonatkozásokat is érintenie kell, a felek állást foglaltak olyan intézkedések mellett, amelyek szavatolják az összes államok biztonságát, hozzájárulnak a stabilabb kapcsolatokhoz és a tartós békéhez a kontinensen. A két fél kiemelte a balkáni jószomszédi kapcsolatok fejlődésének kedvező hatását az európai enyhülésre és biztonságra. A felek síkraszálltak az államok közötti összes vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldásáért. A délkelet-ázsiai helyzet alakulásával kapcsolatban a felek megelégedéssel üdvözölték a vietnami háború megszüntetésére és a béke helyreállítására vonatkozó egyezmény megkötését, valamint a laoszi béke helyreállítására és a nemzeti megértés létrehozására vonatkozó egyezmény aláírását, s egyszersmind kifejezték reményüket, hogy ezek az egyezmények megvalósulnak, s így elvezetnek az indokínai békéhez és stabilitáshoz. A két fél aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Közel- Keleten továbbra is feszült a helyzet, és hangsúlyozta a konfliktus politikai rendezésének szükségességét a Biztonsági Tanács 1967. november 22-i 242. számú határozata alapján, az e térségben lévő összes országok és népek érdekeinek és törvényes jogainak megfelelően. A két fél úgyszintén hangsúlyozta, hogy az államoknak együttes erőfeszítéseket kell tenniük az öszszes országok, különösen pedig a fejlődő országok gazdasági és társadalmi haladásának elősegítésére, mivel az egész nemzetközi közösség osztozik abban a közös felelősségben, mely abból adódik, hogy meg kell szüntetni a fejlődő országok és a fejlett országok közötti eltérést. A felek kinyilvánították a lefolyt gyümölcsöző megbeszélések fölötti nagy megelégedésüket és úgy értékelték, hogy Nicolae Ceausescunak, az Államtanács elnökének Németország Szövetségi Köztársaságban tett látogatása rendkívül jelentős hozzájárulás a két ország kapcsolatainak fejlődéséhez, s ugyanakkor a béke, a biztonság és az együttműködés erősítéséhez Európában és a világon. Barátsági gyűlés a Német KP vezetőségének rendezésében Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének nyugat-németországi látogatása alkalmából csütörtökön a Német Kommunista Párt vezetősége barátsági gyűlést rendezett Kölnben „Barátságot a szocialista Romániával !“ jelszó jegyében. A gyűlésen Ludwig Müller, az NKP Elnökségének tagja mondott beszédet, amelyben köszöntötte Nicolae Ceausescu elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Román Kommunista Párt főtitkárának látogatását Németország SZK-ban. Ezután két dokumentumfilmet mutattak be Románia gazdasági fejlődéséről és természeti szépségeiről. Mindkét film nagy sikert aratott.