Előre, 1973. július (27. évfolyam, 7977-8002. szám)

1973-07-01 / 7977. szám

1973. JÚLIUS - VASÁRNAP NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS LÁTOGATÁSA NÉMETORSZÁG SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁGBAN Az ünnepélyes közös nyilatkozat és más dokumentumok aláírása Péntek délután a Szövetségi Kancellária székházában ünnepi külsőségek között aláírták az ün­nepélyes közös nyilatkozatot és más okmányokat, amelyeknek célja a román-nyugatnémet együttműkö­dés és kooperáció fejlesztése külön­féle tevékenységi területeken. WILLY BRANDT kancellár a­övet­kezőket mondotta: Elnök úr! Nagy öröm és megelégedés szá­momra, hogy látogatásának befeje­zése előtt aláírhattuk az ünnepélyes közös nyilatkozatot és az együtt­működési egyezményt. Ezek rendel­tetése véleményem szerint tovább mélyíteni és fejleszteni országaink és népeink baráti kapcsolatait. Az európai biztonsági és együtt­működési konferencia előestéjén a dokumentumok ékesszólóan tanú­sítják, hogy a különböző társadal­mi rendszerű európai államok köl­csönösen előnyös együttműködése nemcsak szükséges, hanem lehet­séges is. Ma aláírhattunk további hat egyezményt: a kettős megadóztatás elkerüléséről szóló egyezményt; a társadalombiztosítási egyezményt; a kulturális és tudományos együtt­működési egyezményt; a tudomá­nyos kutatási és technológiafejlesz­tési együttműködési egyezményt; a nukleáris energia békés felhaszná­lásában való együttműködésről szó­ló egyezményt; a könyvtárak köl­csönös létesítéséről szóló megálla­podást. A többi egyezmény értékét nem Az ünnepélyes közös nyilatkoza­tot Nicolae Ceaușescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csának elnöke és Willy Brandt szö­vetségi kancellár írta alá. Az ok­mányon szerepel George Macoves­­cu és Walter Scheel külügyminisz­terek aláírása is, csökkenti az, ha külön kiemelem a közös nyilatkozatot, valamint a gazdasági, ipari és technikai együtt­működési egyezményt. Elsősorban azokra az egyezményekre gondo­lok, amelyeket ön, elnök úr, és én most írtunk alá az illetékes mi­niszterekkel együtt. Az ünnepélyes nyilatkozatban ünnepélyesen kije­lentjük, hogy milyen elvek szerint és milyen célok szolgálatában kí­vánjuk folytatni jószomszédi kap­csolatainkat és politikánkat Euró­pában. A gazdasági, ipari és technikai együttműködési egyezményben mind­két kormány leszögezi, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet for­dít a gazdasági kooperációra. Ezt az együttműködést stabil és pers­pektivikus alapra kívánjuk építeni országaink iparának fellendítése, ezirányú kapcsolataink bővítése érdekében. Ilyen irányú és más természetű tevékenységünket tuda­tosan az európai országok között fokozatosan erősödő kapcsolatok összességébe ágyazzuk. Derűlátó vagyok és úgy vélem, hogy a ma aláírt közös nyilatkozat és nagy számú egyezmény a közel­jövőben megvalósul, mindennapos gyakorlattá válik országaink javára, országaink lakossága javára, Euró­pa javára. (Taps.) Nicolae Ceausescu elnök és Ion Pojan, a Minisztertanács alelnöke, külkereskedelmi miniszter, vala­mint Willy Brandt kancellár és Walter Scheel alkancellár és kül­ügyminiszter ezután aláírták a gaz­dasági, ipari és műszaki együttmű­NICOLAE CEAUSESCU elnök a következőket mondotta: Mindenekelőtt kifejezem meg­elégedésemet, hogy aláírtuk az ün­nepélyes nyilatkozatot és a hosszú lejáratú együttműködési megállapo­dást. Nagy öröm számomra, hogy Né­metország Szövetségi Köztársaság­ban tett látogatásom során és az önnel folytatott megbeszéléseken megfelelő megállapodásra jutot­tunk, s ez ragyogóan tükröződik a most közösen aláírt nyilatkozatban és megállapodásban. Valóban, az aláírt ünnepélyes nyilatkozat az államaink közötti kapcsolatokban meghonosodott el­vekből — a jogegyenlőség, a nem­zeti függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás és a köl­csönös előnyök elvéből — indul ki. E nyilatkozat egyszersmind kinyil­vánítja államaink elhatározását, hogy fellépnek az erőszak és az erőszakkal való fenyegetés kizárá­sáért egymás közti kapcsolataikból és a nemzetközi kapcsolatokból. Örvendetes egybeesés, hogy e nyilatkozatot alig néhány nappal az összeurópai konferencia meg­nyitása előtt írtuk alá. Reméljük, hogy a konferencia, amelyen küs­ködésre vonatkozó hosszú lejáratú egyezményt. A román államfő és a szövetségi kancellár melegen kezet fogott a jelenlévők tapsa közepette. Fotóri­porterek, televíziós és filmopera­tőrök örökítették meg a pillanatot, ügyminisztereink is részt vesznek a többi európai állam meg az Egyesült Államok és Kanada kül­ügyminisztereivel együtt, jó ered­ményeket hoz. Ami a ma aláírt gazdasági együttműködési megállapodást il­leti, annak célja megalapozni az eddig elért eredményekből, és fő­leg az utóbbi években elért ered­ményekből kiindulva, hosszú távú kooperációnkat. Egyébként az el­múlt két napban megtekintettünk néhány nagy vállalatot országuk­ban, a román kormány, illetve a román vállalatok képviselői pedig egész sor konkrét, kooperációs megállapodást írtak alá a szövet­ségi köztársaságbeli cégekkel. El­mondhatjuk tehát, hogy a most közösen aláírt megállapodás máris kezd megvalósulni. A kancellár úr utalt a ma aláírt többi megállapodásra és egyez­ményre, ezért én már nem térek ki rájuk. Mindössze azt kívánom kije­lenteni, hogy munkálkodni fogunk valóraváltásukért, hogy ezen az alapon kibővíthessük Románia és Németország Szövetségi Köztársaság sokoldalú együttműködését. Kétségtelen, hogy államaink együttműködésének fejlesztése meg­felel mindkét nép érdekének és egyszersmind beleilleszkedik Európa és a világ általános törekvésébe, hogy minden területen bővüljön az együttműködés és a kooperáció. Ép­pen ezért meggyőződésem szerint mindaz, amiben ezekben a napok­ban megállapodtunk, és amit az ünnepélyes nyilatkozatba, az e­­gyüttműködési megállapodásba és a többi megállapodásba belefog­laltunk, jó feltételeket teremt álla­maink még jobb kooperációjához, egyaránt szolgálja népeinket, akár­csak Európa biztonságának, az egész világ békéjének ügyét (Taps.) ★ A fenti dokumentumok aláírásá­val egyidejűleg a román és a nyu­gatnémet miniszterek aláírták a kettős megadóztatás elkerülését célzó egyezményt, a társadalom­biztosítási egyezményt, a kulturá­lis és tudományos együttműködési egyezményt, a tudományos kutatás és a technológia fejlesztése terén való együttműködésről szóló egyez­ményt, a könyvtárak kölcsönös megnyitásáról szóló konvenciót. Úgyszintén aláírták az atomener­gia békés alkalmazása terén való együttműködésre vonatkozó meg­állapodást és az 1973 és az 1974-es évre vonatkozó kulturális és tudo­mányos együttműködési programot. Az ünnepélyes keretek között le­zajlott aláírásnál jelen voltak a Nicolae Ceausescu elnök kíséreté­ben lévő személyek, valamint a szövetségi kormány több minisz­tere. Nicolae Ceausescu elnök és Willy Brandt kancellár zárómegbeszélései Nicolae Ceausescu elnök és Willy Brandt kancellár péntek este a Venusbergben, a szövetségi kancel­lár magánrezidenciáján belez­ték megbeszéléseiket. A két állam­férfi rendkívül szívélyes légkörben tanácstkozott a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztésének közös érdekű problémáiról, valamint Románia és Németország SZK együttműkö­désének erősítéséről a nemzetközi életben, az európai és egyetemes enyhülés és együttműködés szolgá­latában. A szövetségi kancellár ezután va­csorát adott Románia Államtanácsa elnökének tiszteletére. A vacsora rendkívül meleg hangulatban folyt le. ÜNNEPÉLYES KÖZÖS NYILATKOZAT (Folytatás az 1. oldalról) állam ama jogának és kötelességének, hogy részt vegyen az őt érintő nemzetközi problémák megol­dásában. Eltökélve, hogy az európai és a világbéke és biz­tonság előmozdítását célzó általános erőfeszítések értelmében fognak munkálkodni. Leszögezve, hogy az államoknak együtt kell mű­ködniük gazdasági, szociális és kulturális téren, valamint a tudomány és a technika területén és elő kell mozdítaniuk a kultúra és az oktatás fejlődé­sét az egész világon, s össze kell fogniuk az egész világ, különösen pedig a fejlődésben levő országok gazdasági növekedésének előmozdításáért és ily ér­telemben fokozniuk kell nemzeti és nemzetközi té­ren tett erőfeszítéseiket. 1. Kinyilvánítják közös akaratukat, miszerint: 1. Elmélyítik és kiterjesztik baráti és együttmű­ködési kapcsolataikat politikai, gazdasági, ipari, tudományos, technológiai, kulturális, oktatási téren, a tömegkommunikációs eszközök, a turizmus terén, és fejlesztik ezeket a kapcsolatokat más közös ér­dekű területeken. 2. Sokoldalúan fejlesztik kölcsönösen előnyös együttműködésüket a gazdaság, a tudomány, a tech­nológia, valamint a környezetvédelem területein, megkülönböztetett figyelmet fordítanak a kereske­delmi cserék növelésére és változatosabbá tételére, azáltal, hogy megteremtik a piacon való jobb rész­vételt, tágabb tájékoztatási lehetőségeket hoznak létre az importtal és az exporttal kapcsolatban, to­vábbá tökéletesítik a két ország vállalatai és szer­vezetei közti együttműködési módszereket és esz­közöket, beleértve kívülálló piacokon is. 3. Együttműködnek annak érdekében, hogy jobb körülményeket teremtsenek a cserék növelésére, a kultúra, a művészetek, a nevelés, mindennemű in­formáció, a turisztika, a sport, a személyek közöt­ti kontaktusok és más kapcsolatformák terén, hozzájáruljanak a humanitárius problémák meg­oldásához a kölcsönös bizalom és a jóakarat szel­lemében. 4. Előmozdítják a cseréket és az együttműködést ifjúsági vonalon, és előmozdítják az ifjúság sorai­ban az összes népek iránti tiszteletet, tekintet nélkül nemzetiségre, fajra és vallásra, előmozdítják továbbá a tiszteletet a béke, a szabadság és a ha­ladás eszméi, valamint a népek közötti megértés és barátság iránt. II. Kijelentik, hogy kétoldalú kapcsolataikat, va­lamint a többi állammal való kapcsolataikat, füg­getlenül azok politikai, gazdasági és társadalmi rendszerétől, a nemzetközi jogszabályokra, és fő­ként az ENSZ-alapokmány elveire építik, követke­zésképpen a két állam a jövőben is az alábbi el­vekre alapozza és ezeknek megfelelően fejleszti kapcsolatait: 1. Minden államnak joga van a léthez, a szabad­sághoz, a nemzeti függetlenséghez és szuverenitás­hoz. 2. A népek elidegeníthetetlen joga rendelkezni önmagukkal, s ennek megfelelően dönteni sor­sukról és politikai rendszerükről, teljes szabadság­­ban fejleszteni gazdasági és társadalmi rendszerü­ket saját akaratuk és érdekeik szerint, minden kül­ső beavatkozástól mentesen. 3. Az összes államok, függetlenül nagyságuktól, fejlettségi színvonaluktól, politikai, gazdasági és társadalmi rendszerüktől egyenjogúak, úgyszintén minden egyes államnak joga van a teljes egyenlő­ség feltételei között részt venni a közös érdekű nemzetközi kérdések megvizsgálásában és megol­dásában. 4. Az államoknak, politikai, gazdasági és társa­dalmi rendszerüktől függetlenül joguk és köteles­ségük a kölcsönös előnyök alapján együttműködni különféle területeken, az egyetemes béke és biz­tonság fenntartása, az összes nemzetek gazdasági és társadalmi haladásának előmozdítása érdekében. 5. Semmilyen formában és ürüggyel sem indokol­ható beavatkozás valamely állam nemzeti hatáskö­rébe tartozó kérdésekbe. 6. Tartózkodni kell az erőszakkal való fenyege­tőzéstől vagy erőszak alkalmazásától bármely ürüggyel valamely más állammal szemben, amely elv nem károsítja az egyes államok egyéni vagy kollektív önvédelmének természetes és törvényes jogát, az ENSZ-alapokmány 51. szakasza előírásai­nak megfelelően. 7. Tartózkodni kell az erőszakkal való fenye­getőzéstől, illetve az erőszak alkalmazásától bár­mely állam politikai függetlenségével szemben, vagy hogy megsértsék egy más állam fennálló nemzetközi határait, vagy a nemzetközi viszályok rendezésének eszközeként, beleértve a területi vi­szályokat és az államhatárokkal kapcsolatos prob­lémákat is. 8. Az államok kötelesek minden nemzetközi vi­szályukat kizárólag békés eszközökkel rendezni. 9. Tiszteletben kell tartani az emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat, ahogyan azokat az em­beri jogokra vonatkozó ENSZ szerződések révén elfogadták. Az alapvető nemzetközi jogelvek értelmezésük­ben és alkalmazásukban egyaránt összefüggnek, minden egyes elvet a többi kontextusában kell ér­telmezni, s azokat szigorúan tiszteletben kell tarta­nia minden államnak a kölcsönös kapcsolatokban. III. Kinyilvánítják közös elhatározásukat, misze­rint: — fejlesztik baráti és kooperációs kapcsolataikat az összes államokkal, a kinyilvánított elvek alap­ján, munkálkodnak tényleges intézkedések elfoga­dásáért a leszerelés terén és előmozdítják az eny­hülést, a békét, a biztonságot, a kooperációt Euró­pában és világszerte. — együttműködnek a többi állammal, hogy nö­vekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének sze­repe az összes államok függetlenségének és szuve­renitásának, minden nép elidegeníthetetlen önren­delkezési jogának megvédésében, a nemzetközi bé­ke és biztonság megszilárdításában és az államok közötti kooperáció előmozdításában a nemzetközi jog elveinek és normáinak megfelelően. IV. Kinyilvánítják közös elhatározásukat, misze­rint: — mind diplomáciai úton, mind pedig különféle szintű találkozók révén kiterjesztik és elmélyítik az egymásközti tanácskozást, amely kooperációjuk ál­landó eleme lett. Készült Bonnban, 1973. június 29-én, két pél­dányban, mindegyik román és német nyelven, mindkét szöveg azonos érvényű. Nicolae Ceausescu elnök­­ találkozója a nyugatnémet gazdasági élet képviselőivel Nicolae Ceausescu elnök péntek délben, miután visszatért Bonnba, közös ebéden vett részt a nyugat­német gazdasági élet képviselőivel. Ebéd után beszélgetésre került sor a kétoldalú és a kívülálló orszá­gokban való együttműködés és kooperáció kérdéseiről, beleértve a vegyestársaságok létesítésének kérdését is. A rendkívül szívélyes hangulat­ban lefolyt ebéden és találkozón részt vett Ion Patan, George Maco­­vescu, Virgil Actarian, Gheorghe Oprea, az Államtanács elnökének tanácsosa, Constantin Oancea, Ro­mánia bonni nagykövete — román részről, és Hans Friderichs és Ger­hard Jahn miniszterek, Erwin Wickert, az NSZK bukaresti nagy­követe — nyugatnémet részről. NICOLAE CEAUSESCU ELNÖK ÉS ELENA CEAUSESCU ELVTARSNÖ FOGADTA AZ ERDÉLYI SZÁRMAZÁSÚ SZÁSZOK EGYESÜLETÉNEK VEZETŐSÉGÉT Nicolae Ceausescu elvtárs, az Államtanács elnöke, Elena Ceausescu elvtársnővel együtt pén­tek délután fogadta a Gymnich, kastélyban Gernhard Plescht, az Er­délyi Származású Szászok Egye­sületének elnökét, Udo Pieldnert és Wolfgang Bonfertet, az egyesület alelnökeit. A találkozó rendkívül szívélyes légkörben folyt le. ELŐRE 3. oldal KÖZÖS KÖZLEMÉNY Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének Németország Szövetségi Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról Gustav W. Heinemann, Németor­szág Szövetségi Köztársaság elnöke és Heinemann asszony meghívására Nicolae Ceausescu, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsának elnöke, Elena Ceausescu elvtársnő­vel együtt 1973. június 26. és 30 kö­zött hivatalos látogatást tett Német­ország Szövetségi Köztársaságban. Az Államtanács elnöke és a kísé­retében levő személyek, Németor­szág Szövetségi Köztársaságban való tartózkodásuk idején, bonni lá­togatásukon kívül ipari létesítmé­nyeket tekintettek meg Oberhausen, Hannover, Wolfsburg, Hamburg és Bréma városokban. A látogatás szívélyes légkörben folyt le, kifejezéseként a két or­szág között kialakult jóviszonynak. A látogatás során Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke megbeszéléseket folytatott Gustav W. Heinemann-nal, Németország Szövetségi Köztársaság elnökével és Willy Brandt szövetségi kancellár­ral. A megbeszéléseken részt vet­tek : Románia Szocialista Köztársaság részéről : Ion Patan, a Minisztertanács al­elnöke, külkereskedelmi miniszter, George Macovescu külügyminiszter, Virgil Actarian szerszámgépipari és elektrotechnikai miniszter, Gheor­ghe Oprea, az Államtanács elnöké­nek tanácsosa, Constantin Oancea, Románia Szocialista Köztársaság nagykövete Németország SZK-ban, tanácsosok és szakértők. Németország Szövetségi Köztár­saság részéről : Gerhard Jahn szövetségi igazság­ügyminiszter, dr. Hans Friderichs szövetségi gazdaségügyi miniszter, Egon Bahr, a szövetségi kancellár mellett működő különleges megbí­zatású szövetségi miniszter, dr. Hans-Georg Sachs külügyi államtit­kár, dr. Karl-Heinz Sohn profesz­­szor, a Gazdasági Együttműködési Szövetségi Minisztérium államtitká­ra, dr. Erwin Wickert, Németország Szövetségi Köztársaság nagykövete Románia Szocialista Köztársaság­ban, tanácsosok és szakértők. Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke megbeszélést folytatott Walter Scheellel, Németország Szö­vetségi Köztársaság alkancellárjá­val és külügyminiszterével. Ion Pajan, az Államtanács alel­nöke, külkereskedelmi miniszter ta­lálkozott és megbeszéléseket foly­tatott dr. Hans Friderichs szövetsé­gi gazdaságügyi miniszterrel. George Macovescu, Románia Szo­cialista Köztársaság külügyminiszte­re munkatalálkozókon vett részt Walter Scheellel, Németország Szö­vetségi Köztársaság külügyminisz­terével. A megbeszélések és a találkozók a szívélyesség és a kölcsönös meg­értés légkörében folytak le, kifejez­ve a két ország együttműködésének felfelé ívelő fejlődését. Ezek során átfogó véleménycserét folytattak a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésé­ről és bővítéséről, valamint aktuá­lis európai és nemzetközi kérdések­ről. A felek hangsúlyozták a két or­szág kontaktusainak jelentőségét és hasznosságát minden szinten, s ki­nyilvánították a folytatásukra és fejlesztésükre irányuló közös óhajt. Ezzel kapcsolatban megelégedés­sel utaltak Gustav W. Heinemann, Németország Szövetségi Köztársaság elnöke romániai látogatásának je­lentőségére és eredményeire, vala­mint a két ország kormánytagjai közötti­ egyre sűrűbb kontaktusok­ra, amelyek értékesen hozzájárul­tak a kapcsolatok fejlesztéséhez kü­lönféle területeken. Attól az óhajtól áthatva, hogy to­vább mélyítsék és fejlesszék Romá­nia Szocialista Köztársaság és Né­metország Szövetségi Köztársaság kapcsolatait, és erősítsék hozzájáru­lásukat a béke és nemzetközi biz­tonság ügyéhez, valamint az együtt­működés fejlesztéséhez az összes államok között. Nicolae Ceausescu elnök és Willy Brandt szövetségi kancellár aláírta Románia Szocia­lista Köztársaság és Németország Szövetségi Köztársaság ünnepélyes közös nyilatkozatát. A két fél megelégedéssel állapí­totta meg, hogy a két ország kap­csolatai, amelyeknek nagy lendüle­tet adott a diplomáciai viszony fel­vétele 1967-ben, állandóan fejlőd­nek. A politikai helyzet alakulása bebizonyította ennek a lépésnek a jelentőségét mind a kétoldalú kap­csolatok, mind pedig az európai normalizálódás, megértés és enyhü­lés szempontjából. Ugyanezen cé­lokból megvilágították, hogy továb­bi lehetőségek vannak a kétoldalú együttműködés elmélyítésére és ki­­szélesítésére különféle területeken. A felek úgyszintén megelégedés­sel állapították meg a Románia és Németország Szövetségi Köztársa­ság közötti gazdasági kapcsolatok kedvező fejlődését, azt, hogy ezek keretében lényegesen növekedtek a kereskedelmi cserék, kooperációs kapcsolatok jöttek létre sok terüle­ten a két ország szervezetei és vál­lalatai között. A gazdasági együtt­működés elmélyítésének és kiter­jesztésének óhajától áthatva, a két fél még nagyobb figyelmet fog for­dítani az ipari és műszaki kooperá­cióra. A felek kifejezték elhatáro­zásukat, hogy gazdasági fejlődésük­nek és e kooperáció követelményei­nek megfelelően újabb területekre terjesztik ki együttműködésüket. Ennek megfelelően Nicolae Ceausescu elnök és Willy Brandt kancellár hosszú lejáratú egyez­ményt írt alá a gazdasági, ipari és műszaki együttműködésről ; az egyezmény stabil és tartós alapot teremt a gazdasági kapcsolatokhoz. A tudománynak és a kultúrának, mint a kölcsönös jobb megismerés és közeledés tényezőjének növekvő szerepéből kiindulva, a két fél ki­nyilvánította óhaját, hogy az aláírt egyezmények és megállapodások ré­vén elmélyíti együttműködését eze­ken a területeken. Az említett gazdasági, ipari és műszaki együttműködési egyezmény mellett a látogatás során aláírták : — a kettős megadóztatás elkerü­lésére vonatkozó egyezményt, — társadalombiztosítási egyez­ményt, — kulturális és tudományos együttműködési egyezményt, — a tudományos kutatásban és technológiafejlesztésben való együtt­működésről szóló egyezményt, — a nukleáris energia békés célú felhasználására vonatkozó együtt­működési megállapodást, — könyvtárak kölcsönös megnyi­tásáról szóló konvenciót, — az 1973—1974-es évekre szóló kulturális és tudományos együttmű­ködési programot. Ugyanakkor, a kapcsolataik jogi keretének kiegészítésére és bővíté­sére irányuló óhajtól áthatva, a felek megállapodtak, hogy rövide­sen tárgyalásokat kezdenek meg­egyezések megkötéséről a követke­ző területeken : a beruházások köl­csönös szavatolása, környezetvéde­lem, konzuláris kapcsolatok és a ví­zummegadás megkönnyítése, a fo­lyami hajózás, kölcsönös országúti díjmentesség, műszaki-tudományos együttműködés a mezőgazdaság te­rületén, együttműködés az egészség­­ügyi minisztériumok között, együtt­működés a rádió-televízió társasá­gok között. Nyugat-Berlin tekintetében a két fél állást foglalt a négy hatalom megállapodásainak valóra váltása mellett és kijelentette, hogy ezek­ben a kérdésekben a tartós enyhü­lés, az európai béke, biztonság és együttműködés erősítése követelmé­nyeinek megfelelően fog eljárni. Azzal az elhatározással, hogy hozzájárul a béke megszilárdításá­hoz és az együttműködés fejleszté­séhez Európában, a két fél kifejezte meggyőződését, hogy a biztonság erősítését az ünnepélyes közös nyi­latkozatban is leszögezett alapvető nemzetközi jogelvek tiszteletben tartására kell építeni. A két fél kifejezte megelégedé­sét az európai biztonsági és együtt­működési konferenciát előkészítő helsinki sokoldalú tanácskozás le­folyása és eredményei fölött. Kife­jezték óhajukat, hogy a konferen­cia előmozdítsa az európai béke és biztonság megszilárdítását a gazda­sági és műszaki-tudományos, vala­mint a környezetvédelem terén való együttműködés bővítése révén, a kulturális és nevelésügyi cserék fo­kozása, a szélesebb körű információ­terjesztés, a személyek közötti kap­csolatok bővítése, a humanitárius problémák megoldása révén. A konferenciának el kell vezetnie oda, hogy kizárják az erőszak al­kalmazását vagy az erőszakkal való fenyegetést, olyképpen, hogy min­den ország mentesüljön bármilyen agressziótól, nyomástól, beavatkozás­tól, attól, hogy más állam rákény­­szeríthesse akaratát, és biztosítsák a feltételeket ahhoz, hogy minden nép saját akaratának és érdekeinek megfelelően rendelkezhessen sorsá­ról és szabadon fejlődhessen. A bécsi tanácskozások fényében megvitatták a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek kölcsö­nös és kiegyensúlyozott csökkenté­sével összefüggő kérdéseket. Abból a tényből kiindulva, hogy az európai biztonságnak a kúton..és, vonatkozásokat is érintenie kell, a felek állást foglaltak olyan intéz­kedések mellett, amelyek szavatol­ják az összes államok biztonságát, hozzájárulnak a stabilabb kapcso­latokhoz és a tartós békéhez a konti­nensen. A két fél kiemelte a balkáni jó­szomszédi kapcsolatok fejlődésének kedvező hatását az európai enyhü­lésre és biztonságra. A felek síkraszálltak az államok közötti összes vitás kérdések tár­gyalások útján történő megoldásá­ért. A délkelet-ázsiai helyzet alaku­lásával kapcsolatban a felek meg­elégedéssel üdvözölték a vietnami háború megszüntetésére és a béke helyreállítására vonatkozó egyez­mény megkötését, valamint a lao­szi béke helyreállítására és a nem­zeti megértés létrehozására vonat­kozó egyezmény aláírását, s egy­szersmind kifejezték reményüket, hogy ezek az egyezmények meg­valósulnak, s így elvezetnek az in­dokínai békéhez és stabilitáshoz. A két fél aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a Közel- Keleten továbbra is feszült a hely­zet, és hangsúlyozta a konfliktus politikai rendezésének szükségessé­gét a Biztonsági Tanács 1967. no­vember 22-i 242. számú határozata alapján, az e térségben lévő összes országok és népek érdekeinek és törvényes jogainak megfelelően. A két fél úgyszintén hangsúlyoz­ta, hogy az államoknak együttes erőfeszítéseket kell tenniük az ösz­­szes országok, különösen pedig a fejlődő országok gazdasági és tár­sadalmi haladásának elősegítésére, mivel az egész nemzetközi közös­ség osztozik abban a közös felelős­ségben, mely abból adódik, hogy meg kell szüntetni a fejlődő orszá­gok és a fejlett országok közötti eltérést. A felek kinyilvánították a lefolyt gyümölcsöző megbeszélések fölötti nagy megelégedésüket és úgy­ érté­kelték, hogy Nicolae Ceausescunak, az Államtanács elnökének Németor­szág Szövetségi Köztársaságban tett látogatása rendkívül jelentős hoz­zájárulás a két ország kapcsolatai­nak fejlődéséhez, s ugyanakkor a béke, a biztonság és az együttmű­ködés erősítéséhez Európában és a világon. Barátsági gyűlés a Német KP vezetőségének rendezésében Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csa elnökének nyugat-németországi látogatása alkalmából csütörtökön a Német Kommunista Párt vezető­sége barátsági gyűlést rendezett Kölnben „Barátságot a szocialista Romániával !“ jelszó jegyében. A gyűlésen Ludwig Müller, az NKP Elnökségének tagja mondott beszédet, amelyben köszöntötte Nicolae Ceausescu elvtársnak, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsa elnökének, a Román Kommunista Párt főtitkárának lá­togatását Németország SZK-ban. Ezután két dokumentumfilmet mutattak be Románia gazdasági fejlődéséről és természeti szépsé­geiről. Mindkét film nagy sikert aratott.

Next